Szabad Nógrád, 1950. augusztus (6. évfolyam, 31-34. szám)

1950-08-12 / 32. szám

f9B0 augusztus XI. SZABAD NOGRAD 3 s A KOREAI BÉKEHÉT GYŐZELMÉÉRT Nagyszabású ünnepséggel készülnek Alkotmányunk ünnepére Balassagyarmaton MIZSERFA DOLGOZÓI új csatába indultak augusztus elseje után, és amíg a koreai néphadsereg győzelme­sen közeledik ahhoz a naphoz, amikor egész Korea felszabadul, úgy döntik meg ők is lépésről-lépésre normáikat. Berze András II. ezévi tervének már szeptember 14-i előirányzatát teljesí­tette, mellette járnak Pintér András, Berze Ferenc és Szeberényi Sándor. Valamennyien messze túlszárnyalták félévi tervelőirányzatukat. Csikós Fe­renc László 113.6, Tacs Imre 106.5, Korác6 András I. pedig 103.2 százalé­kot értek el az első félév teljesítésé­ben. Az elmúlt héten a mizserfai bányá­szok termelési értekezletre jöttek össze, ahol, miként a nagy csata előtt, a parancsnok katonáival megbe­széli a teendőket, úgy vitatták meg, hogyan indulnak harcba a koreai bé­kehéten és azon túl is a termelés csa­tájának győzelmes megvívására. Szartórisz Kálmán üzemvezető, a ter­melési csata mizserfai frontjának pa­rancsnoka, így számolt be az ered­ményekről, egyben megjelölve a fel­adatokat; — üzemünk félévi előirányzatát alig hogy teljesítette, hiányosságunk, hogy nincs komoly versenymozgalom, kevesen kötöttek hosszúlejáratú ver­senyszerződést. Hibát követtünk el, amikor kényelmi szempontból tovább­ra is hagytuk a csoportos bérelszá­molást- Ezt most felszámoljuk, kiszé­lesítjük a harmadbérezést. A jövőben minden harmad annyit keres, ameny­A normák rendezése előtt a pálfal- vai üveggyárban is megmutatkozott az egyes munkakörök között fennálló aránytalan bérkülönbség, és sok eset­ben egy szakmunkás kevesebb fizetést kapott, mint egy segéd- vagy egy be­tanított munkás. így komoly bérfe­szültség jött Jetre a csomagolok és a felrakok között. Előfordult olyan eset is, hogy hálom dolgozó ugyanazt a munkát végezte cs az egyik aránylag többet keresett, mint a másik. Az új normák bevezetésével ennek a helytelen1 állapotnak nagy része fel­számolódott és a szocialista bérezés elveinek érvényesülése van kialakuló­ban. Továbbfejlődik még az üzem bérpolitikája, amikor rövidesen a gép­üzemben is felszámolják a mutatószá­mos bérrendszert és helyébe beveze­tik a sokkal igazságosabb és a terme­lésire serkentőleg ható darabbérezést. Pártunk és kormányunk intézkedései nyomában kialakul a gyárban az egészséges bérpolitika aminek nyomában a munkaverseny, a termelés és a termelékenység fokoza­tos, állandó emelkedésének kell kö­vetkeznie. De a tények azt mutatják, hogy nem minden téren van ez így, hogy akadályok nehezülik fejlődésünket. Mindenki tudta a gyárban, hogy már régóta dolgozik az ellenség. Sokszor tört az üveg. Leszaggatták a Párt és a szakszervezet plakátjait, a norma­rendezés előtt pedig az a hír járta, hogv a gyárban ötvenszázalékos bér- emelkedés fog következni. Dolgozott az ellenség, szőtte terveit, igyekezeti hangulatot kelteni maga mellett. A Párt ébersége azonban felfedte az el­lenséget. kemény kézzel csapott azok közé, akik a dolgozók bőrére és ká­rára akartak terveket végrehajtani. Bakó Gyula, a gvár egyik régi. mun­kásból lett tisztviselője, a jobboldali szociáldemokrácia üveggyári képvise­lője személyében napvilágra került a Párt, a dolgozók ellenségének egyik üveggyári ügynöke. Tudta ő is, mi­ként népünk többi ellenségei, hogy a normák fellazításával és jog­talan bérek követelésével lehet való­jában legjobban ártani az ötéves terv célkitűzéseinek és felborítani tervün- ket. Annikor anyagbeszerző minőségben dolgozott a gyárban és. ennek meg­felelően a kollektív szerződés, megálla­pításai szerint sorolták be az illeté­kes bérkategóriába, kijelentette, hogy ő ebbe nem nyugszik bele. A körü­lötte dolgozó adminisztratív munka­erőket bérkövetelésre lazította és egy­szerre 32-en nyújtottak be béremelési kére'me' a vá' > 1 at vezetőséghez, ösz- szeköttetésben állt Benczés Józseffel is, a gvár vplt bérfelelősével, ákivel együtt a fiz-jkai dolgozók között igye­keztek hangulatot kelteni a bérezés ellen és lapítani a rmegiévő normákat. Cra1; V'gl elveihez maradt hű, ami­kor ígv próbálta gátolni fejlődésünket. A mufihan a katonai parancsnokíobb- keze volt. Ebben .a működésében a dolgozók, főleg a baloldali magatar­tásé dolgozók legnagyobb ellenségé­nyit megdolgozott és az uraságiakat is szakmánybán számoljuk el. FIGYELMES ARCOK néznek az üzemvezető felé. Itt-ott mozgolódás, halk beszéd, helyeslés hallatszik. Többen már felszólalni készülnek, de az üvemvezető még tovább folytatja: — Bányánk egy réselőgéppel ren­delkezik, amely olyan fegyver ke­zünkben, hogy döntő ütközeteket tu­dunk vele megnyerni. Azonban két munkahelyet kell hagynunk az elkö­vetkezendő hónapban, ahol nyugod­tan lehet kísérletezni, mert a réselő- gépet még nem tudjuk tökéletesen ki­használni. Ha a kísérletezés ered­ménnyel jár, a termelés és termelé­kenység nagymértékben növekszik, azonkívül szakosítani tudjuk az egész bánya munkamenetét. A termelési csata megnyeréséért, új normák túlteljesítéséért folytatnak közös harcot az üzemvezetőség és a dolgozók. Szartórisz Kálmán a réselő- gép jobb, tervszerűbb kihasználásá­val növeli a mizserfai bánya fegyve­reinek ütőképességét. ünnepélyes lesz az arca, amikor a koreai békehétre megteszi felajánlá­sát, ezzel mintegy célul tűzve ki az üzem elé a termelési csata nagy­ságát: „Hatszázalékos termelésemelke­dést a jánlok fel a magam és az üzem nevében, aminek elérését úgy bizto­sítom, hogy kellő csillemennyiség, fa- és anyagszükséglet álljon rendelke­zésre, új gépet szerelünk be a szállí­tás meggyorsítására." Hatszázalékos termelésemelés nem kevés mennyiség. A parancsnok és a nek bizonyult. Egyik elvtársunk fele­ségének nem adott ki bet égi apót, mert az urát a Hort'hy-pribékeK internál­ták, Korím Mihályt pedig, mert jogos kérelmével fordult hozzá, arra köte­lezte. hogy térdenáltva kérjen bocsá­natot tőle, majd valósággal lerúgdosta ölt a lépcsőn, A felszabadulás után is igyekezett a dolgozók ügyeit nem elintézni. Később a .szortáldémótiráfa párt titkára és szervezője lelt eS 'et>-: ben a funkciójában vadul uszított a kommunisták e len. rága mazta a munkásosztály legjobbjait. Igyekezett ellentéteket szítani, támogatta a gyár korrupt elemeit. Nem egyszer kihang­súlyozta, hogy ő szíveién „tanul" a gyár volt tulajdonosától, aki ma va- lulasrbolásért börtönben ti!, fia pedig Svájcba disszidált. Hogyisne tanult volna, amikor az üzem államosításáig nyoloezer forint „előleget" kapott, nyil­ván a tőkéseknek megfelelő jó mun­kájáért. Bátorságában már odáig ment, hogy külföldön tartózkodó személynek arról hamisított igazolványt, hogy a gyár­ban dolgozott aa illető egyén és azt szolgálati beosztásához járó .vállalati bélyegzővel meghamisítva pecsételte le. Jó munkatársra talált ebben Ba­logh Annában, aki aktív tagja volt a nyilaspártnak, majd később a kom­munista pártba befurakodva igyeke­zett bomlasztó tevékenységet kifej­teni, ahonnan ki is zárták. Együtt fo­galmazták a levelet, együtt hamisí­tották alá a vállalat bélyegzőjét, majd Marti Istvánnal, a pálfalvai dolgozók Dolgozóink éberen figyelik a gyá­runkban jelenleg is lapuló „Fehér mi­niszteri tanácsos mé'.tóságos úrnak" hajbókoló talpnyalókat. Ezeknek az „uraknak“ üzenjük, hogy hiába vár­ják a „számukra felszabadító Tru- mant“ az atombombával. Mi, üzemi dolgozók a megfelelő helyre juttatjuk őket, ba a népi demokráciánk fejlődé­sének az útjába a legcsekélyebb aka­dályt is gördíteni merészelik. Dolgo­zóink tudják azit, hogy amit Pártunk feladatként előttünk megjelölt, az egész népünk szocialista felemelkedé­sét jelenti. Pártunk iránti szeretet és bizalom megnyilvánult a múlt héten megtar­tóit termelési értekezleteken is. Or; szagunk legjobb sztahanovistái á ta. kezdeményezett koreai békehétnek az ismertetésére dolgozóink értékes fel­ajánlásaik tömegével válaszoltak. A gépüzem dolgozói vállalták, hogy a gépek húzást sebességét fokozzák és a gépállásoknak az idejét a legrövi­debbre csökkentik. A keverőben mű- ,ködő brigád vállalta, hogy a napi -munkájukon felül mindennap 10 zsák szóda rí; skót fognak megörülni. A szi­vattyúsok és géplakatosok vállalták, hogy a koreai békehét alatt a legna­gyobb odaadással dolgoznak, hogy gépzavar vagy kiesés ne legyen. Á katonák szoros, tervszerű együttmű­ködését kívánja ennek a célnak el­érése- Berze András IX. elvtárs mind­járt elsőnek áll fel és határozottan kijelenti: — Csapatom nevében vállalom, hogy nemcsak a koreai békehéten, ha­nem a jövőben mindig a munkahe­lyen fogunk váltakozni, amin keresz­tül biztosítva látom, hogy termelé­sünket a koreai héten öt százalékkal tudjuk emelni, TAPS ÉS HELYESLÉS fogadja Berze elvtárs felszólalását, mindjárt csatla­kozik hozzá Forgó Márton is és Tóth József, aki termelésének 10 százalékos emelkedését vállalja. Pintér András, aki egy hete tagja Pártunknak, így beszél: „Mindig több és több csá­kányütést kell tennünk, ha segíteni akarjuk a koreai népet, ha biztosan meg akarjuk nyerni azt a csatát, amelynek mi is tagjai vagyunk. Én vállalom, hogy teljesítményemet 10 Százalékkal felemelem." A haditerv átbeszélése, megtárgya­lása után, újult erővel a taktikai el­gondolások ismeretében indulnak a frontra, le a munkahelyre a mizser­fai bányászok. Világosan áll előttünk, jobban ki kell használni a munka­időt, több szenet kell rakni a csil­lékbe, a munkában szerzett tapaszta­latokkal és gyakorlattal megismer­tetni a kevésbbé képzett dolgozókat, szilárdítani a munkafegyelmet —< mert ezek biztosítékai a győzelem­nek, ezek azok a fegyverek, amelyek­nek ütőképességétől függ, végrehajt­ják-e a vállalást. által jól ismert nyálas vezetővel akar­ták külföldre juttatni. A Párt és a dolgozók ébersége Rt sújtott le rájuk, felfedve aljas munkájukat és kapcsolataikat, felfedve az .ellenségnek egy igen jelentős ügy­nökét. Azonban a fennálló jelek azi mutatják, hogy az ellenség lelep­lezett ügynökének jó összeköttetései vahnak még a gyáron beiül. Bakónak az» el mait hetekben a félrevezetett, be* folyásod dolgozókból sikerűit csopoiy tot összevonni a taggyűlésre a saját védelmére, amit, a Párt idejében észrevett és meghiúsított. A dolgozók egy része passzív, amit mutat az is, hogy a termelési értekezleteken igen kevesen szólnak hozzá, sőt a homok­szárítóban visszatartják a termelést, más üzemekben a koreai gyűjtés el­len agitáltak nyíltan. Az öntudatos dolgozók azon ban munkájukkal igyekeznek vissza­ütni az ellenségnek. Ez: nyilvánul meg a vágóműheiyben is, ahol a dolgozók új munkamódszer bevezetését akarják a termelés és a kereset emelkedése érdekében végrehajtani, amit idáig az ellenség ügynökei és az általuk be­folyásolt kevésbbé öntudatos dolgozók mega ka d ál yoz t a k. A pálfalvai üveggyár példája mu­tatja, hogy az új normák bevezetése, nemcsak a rejtett tartalékokat, a ter­melést gátló technika1 körülményeket hozzák felszínre, de magát az ellen­séget is. Leleplezésük nyomában új lendülettel indul meg a munkaver­seny és a dolgozók felszabadultan fej­tik ki minden erejüket az új normák túlteljesítésére. ládagyári leszabók, Gyöngyösi József és Bélafalvi Lajos megértették, hogy a drága faanyagnak a beszerzése igen nagy gondot okoz. Minden darab deszkának megtakarításával nép­gazdaságunkat erősítik. Éppen ezért vállalták, hogy a hulladékot a leg­kisebb százalékra csökkentik és vala­mennyien 4—5 százalék termeléseme­lést ajánlottak fel. Az asztalosmíihely dolgozói 100 százalékig biztosítják az üzem menetét, az új normát pedig 2 százalékkal túlteljesítik. Ajánljuk a vágóműhely dolgozói­nak, hogy ezeket a szép eredményeket ők is szívleljék meg és gyakorlatilag alka’rrmzák a saját üzemükben. Rákosi elvtárs a sztahanovisták első' tanács­kozásán mondotta: ,./l mi kiindulási normáink, amelyek a kapitalizmusban alakultak ki, ugyanolyan elavultak, mint az a gondolkodás, amelyet a ter­meléssel kapcsolatban a kapitalista időkből örököltünk és a hozzájuk való ragaszkodás fejlődésünk egyik legna­gyobb • gátja:' Mi .ervS'.erüen gazdál­kodunk, éppen ezért nem szabad meg- ennün'k a holnapot. Szükséges tehát, hogy a termelés fokozásával újabb és újabb eredményeket érjünk el. DÉVAI ISTVÁN zaqyvapálfalvai üveqqyári dolqozó. Az egész megyében lázasan készül­nek dolgozóink, hogy augusztus 20-át, Alkotmányunk, a dolgozók jogait biz tosító törvények megszületésének nap­ját méltóan megünnepeljék. Balassa­gyarmaton az Alkotmány és az új ke­nyér ünnepét egy egész napot kitöltő műsorral teszik emlékezetessé. A megye különböző falvaiból fel­lépő népi táncegyüttesek mintegy 8—10 falujának különböző táncait lakodalmas és egyéb szokásait, népdalait és néphangszereit mutatja majd be. Egy-egy község népi táncai közül sorra kerülnek az egyes és páros tán­cok egyaránt. A hollókői csoport a karikázással és juhásztánccal szerepel. A keszegiek kanásztáncot, a bánkiak gyertyástáncot, a szarvasgedeiek több eddig alig ismert táncszámot, a Az elmúlt héten Balassagyarmaton a Megyei Tanács üléstermében a me­gye különböző részéből összejöttek a dolgozók küldöttei, hogy megalakítsák a megyei békevédelmi bizottságot. Megyénk békevédelmi harcában ez a lépés egy döntő fordulatot jelent. Az üzemekben, falvakban és tanyákon meglévő békevédelmi bizottságok mun­kája a jövőben szervezett formát fog ölteni. Ez a tény nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a békéért egyre fokozódó harcból megyénk dolgozói mind na­gyobb mértékben vegyék ki részüket. A megyei békevédelmi bizottság tag­jai az alábbiak lettek: Megyeházi La­jos, Csank István, Gergely Imréné, Kuplhár Jázsefné, Félegyházi János, Sümegi János, Orava Jázsefné, Bóna Kovács Károly, Varga Károly, Bírta Jánosné, Fass József, Heunner Jakab. Csákvári János, Juhász Gizella, dr. Tóbiás István, dr. Hinnél Pál. A megyei békevédelmi bizottság ala­kuló ülésén megválasztotta háromtagú vezetőségét. Elnök: Sümegi János, Sze- csény község dolgozó parasztja. Be­szédében kihangsúlyozta, a békéért való harc minden dolgozónak legszen­tebb kötelessége. A békebizottság tag­jainak példát kell mutatni a békéért folyp harcban. Legyen ott mindenütt, harcoljon a békéért és vezesse a békéért folyó harcra a dolgozók leg­szélesebb rétegeit. Alelnöknek dr. Hinnél Pál Somoskő­újfalu plébánosál választották meg. Dr. Hinnél Pál plébános résztvett a Budapesten megtartott papi konferen­Megvénk területén is a hosszantartó szárazság igen erősen éreztette káros hatását kapásnövényeinknél. A kuko­rica levele már sodrosodott, a burgo­nyák közül nemcsak a koraiak, hanem a közepes érésűek nagv részének szá­rai elszáradóban voltak és a cukorrépa, takarmányrépa is erősen érezte a szá­razságot. Az elmúlt héten, végre bősé­ges csapadékhoz jutott majdnem az egész megve területe. E bő csapadék, amely 20 mi'liméternyire áztatta át a földet, szinte felbecsülhetetlen. Minden élő növénynek használt, így tehát a burgonyák közül is annak, amelyik­nek a szárában még élet volt, nem is beszé've a kukoricáról. A legnagyobb terméstfokozó ha­tást a répaféléknél tudja kifejteni, tehát a cukor és a takarmányrépánál, hiszen köztudomású, hogy a répafélé­ket általábanvéve az augusztusi idő­járás neveli. E kedvező időjárás láttára a Teres kei „Zalka Máté” termelőszövetkezeti csoport első számú munkacsapata még fokozottabb növényápolási munkákhoz A diósjenői „Tolbuchin” termelőcso­port 1950 augusztus 2-án befejezte a cséplést és a qabonát a qéptől eqye- nesen a szövetkezet magtárába szállí­totta. Az eredmények elérésében naqy- ban segített a DISZ cséplő-brigádja, akik nagy lendülettel dolgoztak a ter- ménybeqyüjtés sikeréért. A diósjenői „Tolbuchin” tszcs a tarlóhántást is 100 százalékig elvégezte. Ezt úgy érték el, szaadaiak a kiszehajtást és vőlegény­ing átadását mutatják be. a műsor ke­retében megszólal Nógrád szegény­parasztságának ősi hangszere, a duda* a citera, továbbá a furulya. A felsorolt falvak csoportjain kívül szerepelnek még a kisterenyeiek, a dejtáriak és a karancskesziek. A népi műsor iránt a budapesti kultúrcsoportck körében is nagy érdeklődés mutatkozik. A balassagyarmati dolgozók az itt elmondottakból láthatóan igen szép é? színes műsorral fognak ünnepelni. Most az a kérdés, hogy Balassagyar­mat, amely versenyben áll Szécsény- nrel, hogyan teljesítette a begyűjtési kötelezettségét. Mert csak eredmé­nyes munka után lehet tartani boldog, megelégedett ünnepet. cián. Beszédében hangsúlyozta a kon­ferencia nagy jelentőségét. Majd ki­jelentette: — Szívesen vagyok a békebizottság- nak tagja. Igyekezni jogok jól szol­gálni a béke ügyét. Nagyon jól tu­dom, hogy a békéért küzdeni és har­colni keit. Mi békét akarunk. A szo­cializmus elképzelhetetlen a béke nél­kül., Ezt a fejlődést akarják gátolni egyesek. Meg akarják állítani a törté­nelem kerekét. Aki pedig ezt akarja, annak el kell pusztulni. Mi a béke­védelmi bizottságon belül, de azon kívül is harcolni fogunk a régi, a ma- radiság ellen. Ezen harcunknak egy valóságos harcnak kell lenni. Tehát szeretném leszögezni, nemcsak imád­kozni, hanem harcolni cs kell a békéért. Sokan rossz szemmel nézik a mi har­cunkat. Az ellenség beépítette a pap­ság közé is a klerikális reakciót. Ne­künk, azoknak a papoknak, akik a békét kívánjuk, feladatunk ezek ellen harcolni. Erre hívta fel figyelmünket a papi konferencia , is. Mi, haladó és békét akaró papok meg is lettük ígé­retünket. Harcolni fogunk a klerikális reakcióval szemben és magunk fogunk elbánni velük. ígérem, 'hogy a béke megvédését szent ügyemnek tekintem és azért a dolgozók millióival együtt harcolni fogok. Ezután Kupihár Józsefné szólalt fel, akit a békebizottság ideiglenes titká­rának választott meg. A megyei békevédelmi bizottság központjául Balassagyarmat Megyei Tanács székházát jelölte ki. Használjuk fel a bőséges esőzést terméshozamunk növelésére Végeztünk a tarlóliántással kezdett, hogy elérjék vállalásukat, 9 200 mázsás kát. Rioldankénti termés­átlagot. Eddig már cukorrépaterületüket kétszer ló­kapálták és háromszor kézikapál­ták Most újra gyomtalanító munkát vé­geznek. Ugyancsak hozzákezdett a munkához az Érsekvadkerti „Di­mitrov” önálló termelőcsopört növény­termelési brigádja is, akiknek a cukor­répa ültetvényük egyáltalán nem síny­lette meg a nagyfokú szárazságot. A cukorrépaültetvényt eddig négyszer kapálták és most újra gyomtalanító munkához kezdtek, hogy elérjék ők is a 160 mázsás kát. holdanként termésátlagot. A bőséges csapadék felbecsülhetetlen értéket jelent jövőévi kenyerünk alap­ját biztosító tarlóhántási munkálatokra is. A most leesett csapadékot a meg­hántolt tarlók teljes- egészükben ma­gukba vették és elraktározták. Most irányt keli venni arra, hogy a meg­hántolt tarlókba lévő nedvességet meg­őrizzük és pedig úgy, hogy boronával megfogasoljuk. hogy a gépállomás traktora a behordás után teljes erővel nekilátott a szántás* hoz. A len- és a kendertermésünket vagonba rakva szállítjuk a begyűjtő- helyre. Az őszi munkák elvégzésénél is úgy fogunk dolgozni, hogy az eddiginél is jobb eredményeket érjünk el. Klinger Margit tszcs-taq. Ai új normák felszínre hozzák az ellenséget ű pálfalvai ü Az új normák túlteljesítésével fokozzuk harcunkat a jobboldali szoedemek ellen A béke megvédéséért indul harcba a megyei békevédelmi bizottság

Next

/
Oldalképek
Tartalom