Szabad Nógrád, 1950. augusztus (6. évfolyam, 31-34. szám)
1950-08-12 / 32. szám
4 SZABAD NOGRAD 1950 augusztus 12. Pártmunka tapasztalatai -k Együtt a harcban a hős koreai néppel a normarendezés végrehajtásában az acélgyári pártszervezet A Központi Vezetőség február 10-i, valamirrt május 31-i határozata megszabta azokat a feladatokat, amik a pártszervezetekre és a párttagságra hárulnak a munka megjavításának, valamint a következő feladatok jó végrehajtásának érdekében. ,A Központi Vezetőség minden határozata viszont annyiban lesz végrehajtva, amilyen mértékben annak jelentőségét átérezzük és magunkévá tesz- szük. A Központi Vezetőség határozatát az acélgyári pártbizottság többször megtárgyalta és tanulmányozta. Mégis az alapbéremelés és a normarendezés bevezetésének az elindításánál beleestünk abba a hibába, hogy könnyű feladatnak kezdtük tekinteni és nem ismertük fel az indulásnál annak határozottan komoly jelentőségét. Gerő elvtárs referátumában világosan meghatározta, hogy a régi normák a további fejlődésnek egyszerűen gátlójává váltak, amelyet ha ki nem küszöbölünk, jövőnket, további fejlődésünket veszélyeztetik. Ez volt az, amit mi is egészen természetesnek találunk és úgy gondoltuk, mert ez természetes, ennek végrehajtásánál semmi komolyabb nehézségek nem lehetnek, mert hiszen a normarendezés mellett szorosan ott van még az alapbéremelés is. Pártunk ezt a túlzott optimizmust — amit a kezdetben tanúsítottunk —, észrevette és a jó tanácsot, amelyef kaptunk, megfogadtuk, munkamódszerünkön azonnal változtattunk, ami később lehetővé tette, hogy az alapbér- és normarendezés feladatát a minisztertanács határozatának megfelelően hajtottuk végre. Már a vezetőségek újraválasztása után arra vettük az irányt, hogy új, aktív, ütőképes' népnevelőhálózatot hozunk létre, mert az elmúlt idők tapasztalatai bizonyították, hogy a népnevelők csak akkor tudják a kampány- feladatok mellett a mindennapi feladatokat megoldani, ha azokat rendszeresen oktatjuk, neveljük, tudatosítjuk bennük feladatuknak, funkciójuknak jelentőségét. így az alapbéremelést és a norma- rendezést egy széleskörű előkészített népnevelőhálózat várta, akikkel külön- külön üzemenként és műszakonként, minden héten egyszer megtartottuk a népnevelő-értekezleteket és ugyancsak minden héten egyszer egy-egy, üzemenként 2—2 főből álló nép nevelő tapasztalatcsere-értekezletei, amelyen üzemük szerint elmondották a népnevelő elvtársak tapasztalataikat, az üzem hangulatát, ami után lehetővé vált, hogy a megfelelő erőt mindig ott csoportosítsuk elsősorban, ahol a legnagyobb szükség volt arra. A népnevelő-értekezletek meUett teljes erővel biztosítottuk a ieladat fontosságának megfelelően a taggyűléseket, hogy azon a tagság döntő többsége megjelenjen. Ugyanígy előkészítettük a szakszervezettel karöltve a termelési értekezleteket, ahol a termelési kérdések mellett döntően foglalkoztunk az alapbéremelés és normarendezés politikai jelentőségével. Ezekután a szívós felvilágosító munkának az eredménye megmutatkozott abban, hogy az alapbéremelést és normarendezést már 5-én be tudtuk fejezni és ezzel egyidejűleg az új normát dolgozóink döntő többsége 5—25 százalékkal túlszárnyalta. A koreai gyűjtés után, ahol dolgozóink lelkes röpgyűléseik után közel 28.0Q0 forintot gyűjtöttek össze, megértve a szabadságáért küzdő koreai nép harcát, most a koreai hét műszakára 5—10 százalékos felajánlásokkal fejezik ki szolidaritásukat. De ezen túlmenőleg is az alapbéremelés és normarendezés országos fontosságú politikai jelentőségét megértve, távolabbi hosszúlejáratú munkaversenyt kezdeményeznek, megértve azt, ha a fejlődés útján tovább akarunk menni egy lépéssel, többel és jobban kell termelnünk. Amíg gyárunk dolgozói lelkesedve indultak harcba a normák túlteljesítésére, addig az ellenség igyekezett kisebbíteni eredményeinket. Az öntödei termelési értekezleten Gajdos Andor azt mondta, hogy nem tud semmit sem felajánlani, mert a népnevelők nem keresték fel. Az értekezlet előadója azonnal rávilágított, hogy Gajdos ismert jobboldali szoedem, akitől várható az ilyen megnyilvánulás. Az üzemben jól dolgoztak a népnevelők, mindenütt ott voltak, példát mutattak, 28-an tettek felajánlást. A demagóg ellenséges megnyilvánulás konkrét leszerelését a dolgozók hatalmas tapssal jutalmazták. Hogy eredményeinket fokozni tudjuk, szükséges a további szívós felvilágosító népnevelőmunka, hogy ez á lendület, amivel elindultunk, egy percre se lankadjon, hogy eredményeinket fokozni tudjuk, nem szabad elbízni magunkat! Látnunk kell, hogy feladataink soha nem kampányszerűek, hanem a fejlődésnek, a szocializmus építésének, a béketábor erősítésének egy hosz- szúíejáratú szakasza. Biztosítani kell továbbra is a népnevelőkkel való rendszeres foglalkozást, mert az eddig elvégzett munka a fejezetnek csak első része, amikor az alapbéremelés és normarendezés befejeződött. Most következik ennek mint- egy eredményeképpen az új munkalendület, a többtermeiés, a selejtmentes termelés. Bebizonyítása annak, hogy igaza van Pártunknak, hogy a régi normák elavultak,, fejlődésünk gátjává váltak és az, hogy igenis lehet többet, sokkal többet és jobbat termelni. Addig, inig távol tőlünk Koreában a koreai nép vívja ádáz harcát a gyűlölt ellenség ellen, minden becsületes dolgozónak kötelessége, hogy ennek a harcnak a biztos sikere érdekében munkájával, a termelés teién, a termelésben elért eredményével is kifejezze együttérzését, mert minden dolgozónak személyes ügye a béke ügye, a világ dolgozóinak harca külön-külön is személyes ügyünk, ők küzdenek értünk és mi harcolunk értük a magunk frontján, a munka frontján olyan hcfe:esen, mint Kim Ir-Szen katonái Koreában, s akkor biztos a győzelem. Kelemen Jenó', a salgótarjáni acélgyár 1 párttitkára Harcban Gáti-bánya népnevelői ila iisciN a Httrvtii Hát vlsá napján 15 saázalékkal teljesítette tál napi előirányaatát A minisztertanács normarendezésről és alapbéremelésről szóló halároza- tának megjelenése irtán a málranováki Gáti-bányaüzemi pártszervezet ‘ népnevelői értekezleten vitatták meg az elöltük át|ó feladatok megoldásának lehetőségein. Körülbelül húszán gyűltek össze kommunista népnevelők, hogy megbeszéljék a nagy harci feladatot, amelynek sikeres megoldásával1 erősítik a békeharc magyar szakaszát és segítik az imperialisták ellen harcoló koreai testvéreinket. Izzó, lelkes hangulatban kezdődik az üzemi népnevelő bányászok „hadrta- nácskozása“. Búzás István elvtárs, a pártszervezet titkára tartja a beszámolói. — Elvíársak, nagy feladat ál1! előttünk. Alig hogy megjelent a miniszter- tanács határozata a normarendezésről', — mely magasabbra emeli életszínvonalunkat és újabb ösztönzést ad a szocialista versenynek —, az ellenség máris megkezdte támadását. mint ahogy azt valamennyien tapasztaltuk. Kovács Bede István, a Pártból kizárt inunkahalogató demagóg a munka becsületes elvégzése ellen izgat. De nem Kovács az egyedüli, akinek nincs ínyére az életszínvonalunkat még magasabbra emelő, munkásosztályunk erejét még jobban megszilárdító határozat. őru. Múzcrné. aki a múltban Horthy katonatisztjeivtpk volt a szakácsnője' és itt jól megszedte magát, most azt a hírt terjeszti, hogy leértékelik a forintot. Igv akar zavart kelteni a dolgozók között, hangulatot kelteni a minisztertanács határozata ellen, míg közben saját vagyonát szeretné növelni — Feladatunkat csuk úgy oldhatjuk meg elvtársak, ha Idler fesztjük a népnevelő mimikát, ha leleplezzük az ellenséget. így végezünk munkásosztályunk é“s a hős koreai nép megsegítése érdekében jó munkát. .4 titkár elvtárs beszámolója után az értekezlet részvevői kitárgyalták a harc kivívásának taktikáját. I.enkefi László elvtárs. a bányaüzem egyik legjobban termelő dolgozója így beszél: — Elvtársak, ha mi kommunisták mutatunk jő példát a termelés frontján. akkor a: ellenség aknamunkája hiábavaló les- Maguk a dolgozói fogják leleplezni ■ - kivetni mag-k közül az egységlxmtó ellenséget. — Ez a helyes, így csináljuk — mondták innen is, onnan is az elvtársak. Látszik, hogy az értekezlet minden egyes tagja hozzászólásával, tanácsával, munkájával akarja segíteni a minisztertanácsi határozat sikeres végrehajtásának tervezetét. llakos- Bracsó István elvtárs, aki egyben a békebizottság üzemi titkára, arról beszél, hogy a normák rendezéséről és az alapbérek felemeléséről1 szóló határozat újabb csapás az angol-amerikai imperialista háborús gyujtogatókra, de egyben segítségnyújtás a távoli Kqrea népének szabadságharca kivívásához. Amikor a gáti-bányai népnevelők megtárgyalták a győzelem taktikáját, Búzás eiviárs kis táblázatot adott át minden népnevelőnek, amire a minisztertanács határozata előtti és az azt követő szakmán y á rak a t tüntették fel, hogy az agitációt még kézzelfoghatóbbá tegyék. Másnap reggel támadásba indult az üzemi népnevelők harcos csoportja. Nem sokat beszéltek — a tények önmagukért beszélnek. Összehasonlítást tettek az új és a régi szakmányárak között, beszéltek az újabb sikereinket megakadályozni akaró ellenség aknamunkájáról, biztató jövőnkről, és az ellenség munkája eredményeként a dolgozók léikében maradt kételyek eloszlottak. A népnevelő munkában maga Búzás elvtárs, a párttitkár járt elől jó példával. Minden alkalmat megragad, csakhogy dolgozótársait meggyőzhesse az új rendelkezés helyességéről. — Míg ezelőtt egy fordítólemez felszedéséért 50 fillért fizettek, az alup- bérfelemelés után 1 forint 58 fillér jár. A lemezváltóbeépítés ára is csaknem duplájára emelkedett — magya rázta Búzás elvtárs Kozma Andrásnak mikor az érdeklődött az új szakmányárak után. Ki-ki a maga frontján harcol az új rendelkezés tudatosításáért. Kecskés Bála elvtársra a külszíni dolgozók között vár nagy munka. A jó népnevelő munka eredményeként a csiflekap- csöíók elhatározták, hogy brigádszerű munkával segítik egymást, hogy ne legyen fennakadás a szállítás vonatán. Jó munkájukkal akarják kiérdemelni fizetésük rendezését. A felvilágosító munkának meg lett az eredménye. A Koreai Hét első napján minden eddiginél inkább eggyé- olvad't a két nép harca: a gáti-bányai dolgozók még erősebben markolták a csákány nyelét, figyelmesebben, lelkesebben végzik munkájukat és így érnek el kiváló eredményeket, Augusztus 7-én a Koreai Hét efcő napján nem kevesebb mint 15 százalékkal szárnyalták túl az üzem napi előirányzatát, hogy így vigyék előbbre ők is a koreai fegyvereket, a koreai nép felszabadulásának napját. Túrái Lajos Eredmények és hiányosságok a pártkiadványok terjesztésében Agitációnk egyik módszerét képezik azok a pártkiadványok, melyeket Pártunk Központi Agitációs Osztálya ad ki. Pártunk írásos kiadványainak segítése is lehetővé teszi, hogy tiszta képet kapjunk a békéért folyó harc és a klerikális reakció elleni küzdelem kérdéseiről. Ha megnézzük megyénk területén ezeknek a kiadványoknak a felhasználását, meg kell állapítanunk, hogy mindazok a pártszervezeteink, ahol megértik a kiadványaink politikai jelentőségét, munkájukban helyesen alkalmazzák, ott ez meglátszik az elért eredményekben is. Számos példánk van erre, amelyek mind azt mutatják, ahol jól fogják meg a kiadványaink terjesztését, ahol jó! alkalmazzák felvilágosító munkájukban, ott ez az agitáció nélkülözhetetlenné válik á további felvilágosító munkában. Megyénk területén a pártkiadványok helyes felhasználásának vonalán az utóbbi időben mutatkozik javulás. De ezt a javulási nem általánosíthatjuk az összes szervezeteinkre. Üzemi szervezeteink azok, melyek helyesen mérik fel a kiadványok fontosságát az agitációjukban. Előljárnak a jó terjesztésben és a pontos elszámolásban. Ilyen a salgótarjáni acélgyár, ahol a pártbizottság propagandistája is tanulmányozza kiadványainkat és »épnevelőértekezleten ismerteti egy-egy fontos brosúra jelentőségét 'és annak politikai tartalmát. Előljár még ezen a területen a salgótarjáni üveggyár, szécsényi rendőrség. Gépállomásaink közül a Zsuny-pusz- tai és a pásztói gépállomás, ahol a vezetőség irányítása és példamutatása mellett, a traktoristák tanulmányozzák kiadványainkat és ebből egyéni agitációjuk útján folytatnak felvilágosító munkát a daígozó parasztok körében. Komoly javulás van falusi pártszervezeteinknél is a kiadványok terjesztése és elszámolása vonalán. De az eredményeink mellett megyénk területén komoly hiányosságok vannak, amelyeket a jövőben ki kell küszöbölni annál is inkább, rrierf a rossz terjesztés és felhasználás veszélyeztetik a további felvilágosító munka ütemét. Számos szervezetünk van, ahol még a vezetőség sem értette meg a pártkiadványaink fontos szerepét és ezeket a kiadványokat még mindig mechanikus árusításnak veszik minden politikai felvilágosító munka nélkül. Megmutatkozik ez a hiányosság a mezőgazdasági szektorainknál, nem is beszélve községi alapszervezeteink hiányosságairól, amelyek teljesen elhanyagolják agitációnknak ezt a módszerét. Bár az új vezetőségi választások óta javulás tapasztalható ezen a területen. szervezeteink többsége ismeri fel, hogy a pártkiadváiiyok terjesztésének egyedüli helyes útja az egyéni agitáció útján való terjesztés, melyet aíapszervezeteink népnevelőinek kel! végezni. El keli érnünk, hogy népnevelőink a kiadványaink terjesztését agitációs munkájuk végzése közben politikai nevelő munkával összekötve végezzék a dolgozók széles tömegei között, hogy dolgozóink a pártkiadványokon keresztül megismerjék feladataikat. melyeket el kell végezni népünk felemelkedésének érdekében. Alapszervezeteink vezetősége nézze meg, ki-ki a maga vonalán, hogyan viszonylatiak a dolgozók Pártunk kiadványaihoz, hogyan használják fel önmaguk képzésére. Ne forduljon az elő. hogy egy-egy kiadvány, vágy egy népnevelő füzei hetekig feküdjön a szekrény alján, mert ez semmieseíre sem v;szi előre dolgozóinkat a fejlődésükben. Ismerjük meg feladatainkat az írásos anyag felhasználásával kapcsolatban, vezessen bennünket az a tudat, hogy ezzel a munkával is erősítjük mi nagy Pártunkat és erősítjük a világ dolgozóinak hatalmas béketáborát. KISS SÁNDOR megyei anyagfe.eiő* Lenin és Sztálin: A munkáról Lenin és Sztálin e kötetben felvetett Hső Írásai azzal foglalkoznak, hogy Arim megái ázó a munka osztályrészei mily nyomorúságos a munkás helyzete, mennyire el van nyomva a munkásság és az egész dolgozó nép a tőkés társadalomban. A munkásság s ugyanígy a dolgozó parasztság fiatalja és felnőttje, a dolgozó férfi és a dolgozó nő egyaránt be van fogva a tőke igájába, ha a városi vagy falusi proletár éhbérért kénytelen robotolni a tőkés vagy a földbirtokos parancsszavára, ha látszólag önálló kistermelő szinte állandóan nyomorral viaskodva kényszerül túrni talpalatnyi földjét, vagy küszködni munkapadja mellett a tőke gyilkos versenyének szüntelen nyomása alatt. A proletár és félproletár sorsa a tőkés társadalomban egyaránt bizonytalan. Számukra csak a fokozódó elnyomatás, a korai halál, vagy a teljesen bizonytalan öregkor kilátása bizonyos. Az Októberi Szocialista Forradalom győzelme nyomán a Szovjetunióban egyszersmindenkorra véget vetettek annak, hogy ember az embert kizsákmányolja. Valóra vált a szocialista tervgazdaság, amely nem ismer termelési válságot, munkanélküliséget és nyomort. Ezen az alapon fejlődik egyre magasabb színvonalra és ölt egyre újabb formákat a munkaverseny legmagasabb válfaja — a Szta- hánov-mozgalom, amely új távlatokat tár fel a munka előtt, mégpedig a szellemi és testi munka közti ellentét kiküszöbölésének távlatát azon az alapon, hogy a „munkásosztály kulturális és technikai színvonalát a mérnökök és technikusok színvonalára emeljük.“ (Sztálin.) Ez a távlat szorosan egybekapcsolódik a szocializmus betetőzésével és a kommunista társadalom felépítésével, amely a fasizmuson aratott világtörténetmi győzelem után közvetlen megvalósításra váró feladatként kerül a Szovjetunióban napirendre s amelynek elve: mindenkitől képessége szerint, mindenkinek szükségletei szerint. A pártszervezetek munkája a Szovjetunióban a gabonabeadás idején A Szovjetunióban minden kolhoznak és szovhoznak meghatározott terve van a termésbetakarítás és a gabonabeadás lefolytatására. Mindezek a munkák részletesen kidolgozott ütemterv alapján történnek. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a termésbetakarítás és a gabonabeadási terv eredményes teljesítése nagymértékben attól függ, hogy jót irányítja-e a helyi pártszervezet a politikai tömegmunkát. A szovjet kolhozok — csaknem valamennyien túlteljesítik a gabona beadásának tervét. Kubárban. a g’Jagini körzetben lévő „Budjonnij“-kothoznak az előirányzott terv szerint 750 mázsa gabonát kellett volna beszolgáltatnia öt nap alatt. De a pártszervezet jó munkája következtében a beadott gabonamennyiség két nap leforgása alatt 850 mázsa volt. A gabonabeadás területén elért eredmények a szocialista verseny jó megszervezésének következményei. Így például már évek óta versenyeznek egymással az Ukrán Köztársaság harkovi és pót tavai területének földművesei. A két terület kolhozparasztjai állandóan ellenőrzik egymást a szocialista versenyszerződés teljesítésében. Az ellenőrzés eredményeiről jelentéseket közölnek a területi és körzeti újságok és a rádió is. Ezeket az eredményeket az agitátorok felhasználják felvilágosító munkájukban, ami egyúttal a tapasztalatcsere ügyét is előbbre viszi. A kommunista és pártonkívüK agitátorok a brigádokban, a eséplőszérü- kön és a begyűjtő állomásokon állandóan tájékoztatják a kolhozparasztokat az elért eredményekről. Az agitátorok megnevezik a verseny élenjáróit és ismertetik munkamódszerüket. A politikai munkának ez a formája nagyban hozzájárul a verseny kiszélesítéséhez és a dolgozók szakmai színvonalának emeléséhez. Nagyon fontos a kulturális és agi- íációs munka jó megszervezése éppen a betakarítás és a gabonabeadás időszakában. E tekintetben kiváló munkát végez a sztálingrádi pártszervezet. Az urjupini körzetben az oktatásügyi intézmények a kommunisták kezdeményezésére szocialista versenyt indítottak a kolhozparasztok, traktoristák és kombájnvezetők kultúrigényeinek minél jobb kielégítésére. A körzeti központból három agitátorbrigád utazik a tanyákra. Ugyanerre a területre a mi- hajlovi körzeti pártbizottság határozata alapján jó] felszerelt kultúrgép- kocsit indítottak és 2000 könyvből álló mozgókönyvtárat küldtek. A terménybeadás időszakában különösen nagy jelentősége van a taggyűléseknek, ahol meghallgatják a kolhozok kommunista brigádvezetőinek és a felelős beosztásban lévő kommunistáknak beszámolóit. E beszámolók alapján aztán kiküszöbölik a politikai munkában meglévő esetleges fogyatékosságokat. A pártszervezetek alapján előkészítik és megszervezik a pártnapokat is. Ezeken a mezőgazdaság valamennyi dolgozója résztvesz. A „Sevcsenko“- szovhoz pártnapján (ez a kolhoz Ukrajna nikótajevoi területén van) megvitatták a begyűjtési tervet. A kombájnvezetők és a gépkocsivezetők elmondották, hogyan gondolják a gabona begyűjtését és beadását óragrafikon szerint elvégezni. A szovhoz jelenlévő igazgatója javaslatot tett arra, hogy a gabonatermés betakarítása és beadása 14 nap alatt fejeződjék be. A kombájnvezetők azonban újabb kötelezettséget vállaltak, naponként az előírtnál nagyobb területen arattak le és így jóval megrövidítették a betakarítás és a beadás határidejét. A kommunisták, mint mindenütt, a mezőgazdaságban is a fejlődés motorjai. Személyes példamutatásukkal is hozzá kell járulniok a cséplés és a gabonabeadás sikeréhez. A kommunisták személyes példamutatása természetesen akkor érj el igazán célját, ha szervezetten, a pártszervezet irányításával és ellenőrzésével történik.
