Szabad Nógrád, 1950. augusztus (6. évfolyam, 31-34. szám)

1950-08-26 / 34. szám

!®50 augusztus 2®. SZABAD NÓGRAD 3 * Uj tagokkal erősödött szövetkezeti mozgalmunk az Alkotmány ünnepén Augusztus 20-a után vigyük tovább a felvilágosító és szervező munkát Eletet formáló erjedés, változás megy át a napokban dolgozó parasztsá­gunk gondolkozásában. Szakítanak a régivel, a múlttal, o nadrágszí iparcellá­kon való gazdálkodással, egymás után lépnek be a termelőszövetkezeti csoportokba. Üj utakon, új élet felé indulnak a szovjet kolhozparasztság példája nyomán, boldogabb életet élni, békében és bőségben. Reggel mégcsak alig néhányon vannak, akik a csoport tagjai akarnak lenni, akik aláírták a belépési nyilatkozatot, estére már két-háromszorosára növekszik a szám. Üjak jönnek, szegényparasztok, középparasztok állnak a csoport tagjai közé. Forrnak a gondolatok, úi nagy elhatározások születnek ez évszázadokon ót rabságban és elnyomásban ért dolgozó parasztság agyá­ban. Most szabadok, az egész ország szabad és ezzel a szabadsággal élni kell, jól felhasználni a béke, a boldogulás érdekében. Nem kis dologtól van szó­dé nem is ma Születtek az elhatározások. Régóta tigyeli már a dolgozó parasztság, hogyan is működnek a csoportok, milyen eredményeik vannak, mit esznek, hogyan szórakoznak, ruhájuk milyen van. Egyszóval, mindent megnéznek, ami az ember életével, boldogságával, jólétével összefügg. És mit Iáinak? Kimagasló termelési eredményekét, kövérre hízott állatok soka­ságát, megelégedett tagságot, és tervszerű, mindinkább tudományos alapon végzett gazdálkodást. Most, amikor a nagy Szovjetunióból hazaértek a küldöttek és elmondták, hogy mit láttak, hogy a mezőgazdaságnak milyen hatalmas fokát lehet elérni a társasgazdálkodás útján, új lendületet kapott a szövetkezeti mozgatom- Augusztus 20-án, Alkotmányunk ünnepén, új csoportok alakultak, sokan a régiekbe léptek. Az ünnepségeken ott voltak az egyénileg gazdálkodók is, egy volt az örömük. Pártunk mutatta az utat, amelyen a Szovjetunió kolhoz- parasztsága győzelmesen halad előre, egymásután döntik meg a régi gazdál­kodási módokat és a magunklajta embereknek szinte csodának beillő dolgo­kat müveinek, -— és mindez Sztálin elvtárs vezetésével, jólétükért, az egész világ dolgozóiért, a békéért! Micsik elvtárs a Szovjetunióban szerzett tapasztalatokkal segíti Nagyoroszi ti/' termelőcsoportiát Küldjünk szeretetesomagot Koreába! A megyei békevédelmi bizottság felhívása Amikor Micsik Imre elvtárs, Nagy­oroszi küldötte egy hete hazaérkezve a Szovjetunióból, leszállt az állomá­son, első gondolata az volt, hogyan is segítse az új csoport megalakulá­sát. Pénteken este már ott volt ö is az előkészítő bizottság tagjai között. Tucatjával özönlöttek feléje a kérdé­sek, Hogyan élnek, miként szervezik a munkál, mennyi földet kell bevinni, mi lesz az állatállománnyal? — és még sok más kérdés hangzott el. Mi­csik elvtárs nem győzte adni a vá­laszt. A legtöbbet arról beszél, hogy a munka 90 százalékát gép végzi a kolhozokban és mindent elkövet a Párt és a kormány, hogy könnyítse a szovjet dolgozók munkáját. Csak három nap állt Micsik elvtárs rendelkezésére augusztus 20-ig, Al­kotmányunk napjáig. Fáradhatatlanul dolgozott, erősítette a gyengülöket, le­leplezte az ellenséget —- szervezte a csoportot. Vasárnap aztán ünnepre gyűlt 23 család. Megalakították Nagy­oroszi első termelőszövetkezeti cso­portját, elindultak azon az úton, ame­lyen haladva a szovjet parasztság már annyi győzelmes csatát vívott meg. erős, virágzó életnek induljon és áz a céljuk, hogy mindjárt az indulásnál kiharcolják a Párt és a kormány el­ismerését. Virágh Ferenc ötholdas dolgozó pa­raszt is lovával és marhá jával együtt megy a csoportba. Már új gondolatok is születtek az agyában. Hogyan fog­ják csinálni, arról terveznek, miként lesz gazdaságosabb a munka, és szinte már úgy vannak, mintha a cso­porton belül dolgoznának. Hosszú sorokban lehetne még Írni arról, hogyan alakultak meg az üj csoportok, hogyan léptek be egyéni gazdálkodók a termelöcsoportokba. Karancskeszihen már egyszer a ku- lákok szétzüllesztették a csoportot. Most 13 család 28 munkaerővel újra egységbe kovácsolta a „Szabadság" termelőszövetkezeti csoportot és amint a megalakuláskor Zsidai Béla cso­porttag mondotta: „Éberek leszünk a kuláksággal szemben és leleplezzük hazug propagandájukat". Ceredtóúj- faluban a „Búzakalász” termelőszö­vetkezeti ósoportot alakítottak az Alkot­mány ünnepén. Kovács Pál 9 és félhol- das dolgozó paraszt az intézőbizott­ság tagja, a jövőbe mutatott, amikor így szóialt fel: „Ügy látom, hogy a csoporton belül magunknak is, meg az üzemek, bányák dolgozóinak is töb­bet tudunk termelni." Új utakon 282 család A megye területén ezidáig össze­sen öt előkészítő bizottság alakult át termelőszövetkezeti csoporttá és kezdte meg működését. Az öt cso­portban 88 család indult el a társas- gazdálkodás útján. A meglévő cso­portokba ezidáig 194 család lépett. Nögrád megye Békevédclmi Bizott­sága ürömmel üdvözli a Magvar Tex­tilipar NV Rákosi ifjúsági női brigád jának felhívását és csatlakozását a nemes mozgalomhoz. Felhívja Nógrád megye valamennyi Békevédelmi Bizottságát, kiiziiieteit, egyesületeit, faji, vallási és politikai különbség nélkül, az összes bckesze- retft dolgozót, csatlakozzon a MATEIP Rákosi ifjúsági női brigádjának ja­vaslatához, küldjrnek »reretetesonia- got a hős koreai népnek, segítsék a béketábor győzelmét az imperialisták felett. Az a harc, amelyet a koreai nép szabadságáért, függetlenségének kiví­vásáért folytat az amerikai Imperia­listák ellen, a magyar dolgozókért Is folyik. Érezze át minden magyar dol­gozó és a szeretetesomag küldésével is támogassa a koreai tcstéretnk küz­delmét. Egy-egy Bzereletesnmaggal ki­fejezésre juttatjuk rnkonszenvünket a koreai nép harcával és bebizonyít­juk a magyar dolgozók nemzetközi szolidaritását, Az Országos Békevédelmi Bizottság vállalta a csomagküldés lebonyolítá­sát. Az Országos Békevédclmi Bizott­ság a szeretetesomag küldéséhez szük­séges utalványokat az üzemekhez, vál­lalatokhoz és köziiletekhez eljuttatja, amelyet a dolgozók a békevédclmi bizottságoknál vásárolhatnak meg. Négytipusii csomag kerül kibocsátásra, 5—7-1)0 és 10—10 forintos árakban. A békevédclmi bizottságokon kívül n kiskereskedelmi NV-ok üzleteiben la kaphatók lesznek az utalványok. A magyar dolgozó nép mélységes együttérzéssel kíséri a koreai nép felszabadító hareát s ennek az együtt­érzésének egyik jele, bogy az üze­mek, köziiletck, egyesületek máris versenyre hívják ki egymást „Ki küld több szercietesoniagot Koreának" Jel­szóval. A balussagyarmall postás dol­gozók együttérzésük jeléül csatlakoz­tak a nemes mozgalomhoz és ver­senyre híviák ki Salgótarján, Váe, Hatvan, Gyöngyös postás dolgozóit, továbbá a salgótarjáni Bányavtdékl Építészet dolgozóit. A gépgyári ön­töde építkezésénél röpgyülésehen fi­zetésük egy százalékát ajánlották fel a szeretetesomagok küldésére. A aal- gőfarjáni tűzhelygyárban Fodor Géza brigádja, Kiirurz Károly brigádja, — amely a koreai műszak alatt le kiváló eredményt ért el —, vállalja, hogy fejenként 2—2 szereteícaomagol küldenek a hős koreai népnek. Csatla­koznak a nemes felhíváshoz üzemeink női és ifjúsági dolgozói is. Például Nagy Józsefné, Andó Mária, Gubán Ilona salgótarjáni tűzhelygyár Z—t csomag küldését vállalják. Nógrád megye dolgozói a koreai kórházvonat gyűjtésénél, a Koreai Héten n békrinűszak alkalmával a munkaterületükön is egyre nagyobb lendületlel és eredménnyel bizonyf­lották be szolidaritásukat a hős koreai nép iránt és hogy a Szovjetunió ve­zette békclábornak erős bástyája va­gyunk. Előre a nemes mozgalom és a ne­mes verseny kiszélesítéséért, előre a szabadságukért küzdő hősök megsegí­téséért, a tartós békéért, ki küld több szeretetcsomagot a koreai bősöknek! Sümegi János, Megyei Békevéd. Biz. elnöke­Or, Hinne! Pál, Megyei Békevéd- Blz. helyettes elnöke. Kupiliár Józscfné, Megyei Békevéd. Biz. titkára. KÉRJÜK A KORMÁNYZATOT, HAJTSA VÉGRE A TAGOSÍTÁST Petőfi tszcs: „Szeretettel köszöntjük ezen a napon Rákosi elvtársat" A nagykereszturl termelőszövetke­zeti csoportba az Alkotmány napján új tagok jöttek. Milyen örömmel és sze­retettel fogadták a régi tagok az új gazdálkodásra lépéket? Nagykereeztn- ron feldíszítették az iskola udvarát, ünnepi színim “öltözött minden lakó­ház. A pélfalvaf úttörőzenekar indulói mellett vonultak az ünnepségre vala­mennyien. ünnepelték az Alkotmányt, amely biztosítja számukra azt a bol­dog életet, ami} már idáig elértek és ami előtt még állnak. Kántor János csak nehezen tálalta meg a szavakat, #m ikor ta gsági köny vét á tvette: „Mtir régóta ügyelem a csoportnak minden munkáját és láttam, hogy az egyéni gazdálkodással szemben mi­lyen óriási jelentősége van « közös munkának, örömmel veszem út ezt a könyvecskét és ígérem, hogy méltó tagja teszek a csoportnak. Minden A csoportok pártszervezetei különő sen nagy és szép feladatot kaptak, most, amikor el kell menni azok elé, akik közelednek a csoporthoz, akik figyelték már hosszú idő óta a cso­port munkáját, és most elérkezettnek látják az időt, hogy ők is belépjenek. A rimóci termelőszövetkezeti csoport pártszervezetre a népnevelőkön ke­resztül vitte ki a csoport eddigi mun­káját a falu dolgozó parasztságához. Elmondták a faluban, hogyan építet­ték újjá és szebbé a csoport tanyáját, amely a háború alatt teljesen romba- dölt. Elmondták, hogy volt olyan te­rülete a csoportnak, ahol búzából 22 mázsa termett holdanként, beszéltek arról a támogatásról, amelyet az ál­lam nyújt a csoportnak. Kaptak már egy anyatörzset, amely 20 sertésből áll. A napokban érkezett meg a te­héntörzs, amelyben 10 tehén és 5 üsző van. Gólyán János elvtárs a csoport pártszervezetének titkára rendszeres értekezletet tartott a népnevelőknek. Nagy szükség is volt erre. A faluban sokan szimpatizálnak a csoporttal, sokféle kérdés hangzik el, amelyekre pontos és a valóságnak megfelelő vá laszt kell adni. Például azt kérdezték, hogy van-e elég kenyerük? Hogy nem csapják e be az új belépőket úgy, mint a múltban? Többet keres az, aki jobban dolgozik? — Népnevelőink mindezekre a kérdésekre megválaszoltak. — mond,a Gólyán elvtérs. — Elmondták, hogy a C. vételi jegyre 86 mázsa gabonát adtunk be, ami azt jelenti, hogy ugyanennyit őrölhetünk meg saját használatra, így mindenkinek annyi kenyér jut, amennyi, e szrkstge van. Megmagyarázlak, hogy mindenki any- nyiban részesül, amennyi éttékű mun­kát végez, becsületesen ' és igazságo­erőmmel azon leszek, hogy a nagy Szovjetunió kolhozainak példája nyo­mán mi is továbbfejlesszük és erősít­sük a csoportot.“ Ilyen ünnepség még nem volt Nagykereszturon, mint ezen a napon. 180 kilós disznót vágtak le, vendégül látták a falu tótjai dolgozóit is. Vi­dámság,' tánc, ének jelezte, hogy nagy nap van most itt. Es mindezt a Pártnak, Rákosi elvtársnak köszönhe tik. Szerető szivvel írták meg a táv­iratot, amit erről a napról küldtek Rákosi elvtársnak. így írtak: „Ked­ves Rákosi elvtársi Szeretettel kö­szöntjük Alkotmányunk egyéves év­fordulója alkalmából, amikor csopor­tunk új tagjait ünnepélyesen felvet­tük. Sok szerencsét és erőt kívánunk, hogy dolgozó népünket továbbra is a győzelem útján vezesse." san a végzett munka arányában oszt­ják el a csoport jövedelmét. Virágh Teréz egyénileg gazdálkodó parasztasszony ugyancsak megörült, amikor felvilágosították arról, hogy tizéves fiát akkor tudja csak gond­talanul iskoláztatni, ha ebben segíti őt a közös munka a csoport ereje. — Régen vártuk már, hogy eljön­nek hozzánk, hogy segítsenek be a csoportba — mondta megéfegedetten Kiss János, másíélholdas dolgozó pa­raszt, amikor vasárnap aláírta a belé­pési nyilatkozatot. A rimóci csoport pártszervezetének még arra kell törekednie, hogy mi­nél több egyéni gazdálkodó paraszttal ismertesse meg a csoport eredmé­nyeit, munkáját, de mondja meg azt is, hogy van mit tenni a csoportban és bátran nekiindulnak a nehézségek leküzdésének. A rimóci csoport egy éve alakult 17 taggal és most vasár­nap újabban 7 család csatlakozott a közös gazdálkodás első zászlóvivői­hez. A harancssági középparasztok beléptek a csoportba Karancsságon kedden este gyűltek össze ünnepélyesen a dolgozó parasz­tok az új csoport megalakítására. A középparasztság, amely egyre inkább látja, hogy a Párt és a kormány ho­gyan segíti elő a csoportok fejlődé­sét, felismeri, hogy ez az út egyedül a helyes és ez vezet a jobb élet felé. Jekkel János középparaszt 15 holddal lépett be a csoportba. — Sokat küzdöttem már, de sosem tudok annyit dolgozni a magam föld­jén, hogy jói éljek. A csoportban csak gyarapodhatunk, erősödhetünk. Jekkel János beviszi a csoportba lovait, marháit is, hogy csoportjuk Mátramindszenten augusztus 20-án éppen úgy, miint a megye sok más községében is, kettős ünnepet ültek a dolgozók. Ünnepelték Alkotmányunk elsőéves évfordulóját, ünnepelték a község első termelőszövetkezeti cso­portjának megalakulását. A párthelylséget szépen feldíszítenék erre a napra, korán reggel gyülekezett már az új csoport tagsága, Az öt kilo­méterre lévő lvádpusztáról feleségeik­kel együtt, ünneplőbe öltözve jöttek a faluba az új csoporttagok. Olt jött köztük családjával Telek Pál is, Ju­hász István, meg Paliczka József, A párthelyiség kis termében maguk sorsát intéző dolgozó parasztok gyűl­tek össze. Eljöttek azok is, akik nem léptek a csoportba, nézni, hogyan ala­kul a csoport, látni az életét, hiszen előbb, vagy utóbb valamennyien a csoport hígjaivá lesznek. Tizenhat család ünnepélyesen irta meg kérvényét a csoport működési engedélyére vonat­kozólag. Mi legyen a neve az új csoport­nak?... Legyen a mi csoportunk ..Alkotmány“ termelőszövetkezeti cso­port —- hangzik a javaslat, Lelkes taps, mosolygós arcok nyugtázzák, hagyják helyben a felszólalást. Az alakulás után még egész nap vi­dám mulatság, ének, tánc, kultúrmű­sor niutatla, hogy dolgozó parasztsá­gunk egyre inkább él boldogabban jó­létben. A kis párthelyiség hétfőn este újra meglelt a csoport tagjaival. Valahogy úgy vannak már, hogy szinte mindig együtt szeretnének lenni1, annyi a pro­bléma, annyi a megbeszélnivaló és jó beszélni, felvetni azokat a gondokat, amik már nem Is gondok, hanem a csoport építésének, fejtesetésének és jobb munkájának hamarosan meg­valósuló tervei. Mit ültetünk, hová vetjük ezt. vagy azt, mennyi földünk van és még ezer és ezer probléma ve­tődik fel. kerül a beszélgetés folya­mán felszínre. Egyszerre csak valami nyomasztó gond terhelődik a jelenlévőkre. A föld jár az eszükben Sok helyen van, szinte minden máso­dik hold más-más részén fekszik a falu. halárában. így nem lehet ered­ményesen gazdálkodni. Hajas B. Ist­ván elvtárs. a csoport elnöke ki is mondja mindjárt gondolatát: — Tagosításra van itt szükség, hogy a gépet használni tudjuk! Orosz elvtárs is megerősíti: „Az kell.“ — Nem lehet Mt úgy élni, mint a múltban, emelkedik szólásra Telek Pál elvtárs. Két földesúri volt az ! egész határ. A hegyről terohanó viz : pedig csak vitte a földet, mert azon 1 nem tudtak megegyezni, hogy a bir­tok határában lévő patakot szabályoz­zák. — Már a nádujfalusiak javasolták is, hogy cseré övének velünk, ök fs jól járnak, mink is csak úgy tudunk jó munkát végezni — erősíti meg Bar­nái elvtárs. • — Hát akkor én elvtársak azt mon­dom — áll föl az elnök —, akik itt vagyunk mind egyetértünk, kérjük a kormányzatot, hogy itt nálunk a legrövidebb időn belül hajtsa végre a tagosítást... —■ Úgy van, helyes, erre szüksége van az egész falunak. így aztán tud* juk szabályozni a- patakot is, Nem keli egy csomó időt az egyik föld­darabtól a másik földdarablg való jár. kálássál eltölteni -- így beszélnek va­lamennyien és mindjárt neki is fog­nak a kérvény megírásának, amit Budapestre a Földművelésügyi Minisz­ternek címeznek. „Kérjük szétszórtan fekvő ingatla­nunknak a részleges tagosításnak köz­érdekből való elrendelését“ ■—hangzik a szöveg és egymásután kerülnek pa­pírra az aláírások. A kérvény alátá­masztására még azt is odaírják, hogy a csoport 200 hold földje 84 darab­ban van, — No, ezt biztosan nem fogják el­utasítani — mondják többen is. És a kérvényt teitatva, borítékba téve el­A mezőgazdaságban az okszerű gaz­dálkodást, a minisztertanácsnak a nö­vénytermesztés fejlesztéséről hozott ha­tározatának maradéktalan végrehajtá­sát sok esetben nehezíti, hogy a szán­tóföldek széttagollak, egymástól távol­eső kis parcellákban vannak. Különösen érezték ennek liáitrányát termelőszö­vetkezeti csoportjaink, állami gazdasá­gaink dolgozói, akik birtokuk egyrészén — a széttagoltság miatt — nem tudták teljes mértékben a’kalmazni a korszerű agrotechnikai módszereket. Most kéréssel fordultak a földműve­lésügyi kormányzathoz, hogy —- a ta­valyihoz hasonlóan tegye lehetővé szá­mukra földterü’etük tagosítását. Ugyan­ezt kérik az új tszcs-ket alakító dolgozó parasztok is. Az ország minden részéből befutó kéréseknek helyt adva, a földművelés­ügyi miniszter rendeletet adott ki a népköztársaság elnöki tanácsának 1949. évi III. törvényerejű rendelete alapján a részleges tagosítás végrehajtásáról. A tagosítást — a rendelet értelmé­ben — a dolgozó parasztság érdekei­nek szigorú szemelőtt tartásával hajt­ják végre. A terme'öszövetkczeiek (csoportok) további nagyarányú fei'ö- 1 dósét biztosítsák a táblák kialakítására j vonatkozó rendelkezések: például hogy a tábláikat-, a termelés szempontjait íi­küldték, hogy a közös gazdálkodás útjára lépve, munkájukat eredménye­sen, jobban tudják elvégezni. De nemcsak egyedül voltak a mái­ra mindszentiek, akik ilyen gondokkal foglalkoztak, akik kérelemmel fordul­tak a kormányzathoz. A varsányi „Dózsa“ termelőszövet­kezeti csoport a Párt járási bizottsá­gára küldte kérvényét, hogy azt tö- vábbílsák a kormány felé, „Termelő­szövetkezetünk tagsága kéri a járási bizottságot, hogy tegyen intézkedést a felsőbb szerveknél aziránt, hogy ter­melőszövetkezetünknél a tagosítás megtörténjen. Nem tudunk több ter­mést biztosítani, ha 245 hold földünk szétszórtan van, a határ különböző részén 115 darabban." A nógrádsipekiek is megtárgyalták a dolgot. I/úsz új tag lépett be, kapcsolódott bele a szövet­kezeti ételbe. ,,Akárhogy tervezzük, a széjjelszórt parcellákon lehetetlennek tartjuk n táblásmüvelés gyakorlását, mert húsz tag beadott földje 250 rész­ben van. Kérjük, hogy a tagosítás végrehajtásában támogassanak, hogy a minisztertanács határozata szerint az őszi vetést idejében elvégezhessük" —• írják kérvényükben. Ilyen kérelmet juttatott el a járási bizottsághoz a nagylóei csoport 1«, hogy azt továbbítsák elintézés végett a kormányhoz, amit az rendeletbe is foglald. gyejembevéve, alakítják ki. Az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztok ér­dekeit védik azok a rendelkezések, ame­lyek kimondják, hogy például a tago­sításra kerülő ingatlanokból lehetőleg ott kel! a táblákat kialakítani, ahol ke­vés dolgozó paraszt ingatlanának ki­cserélésére van szükség. A tagosítást nem kérő dolgozó parasztoknak a tago- sított táblába eső ingatlanát a rendel­kezésre álló ingat'anokból — lehetőleg választásuk szerint — feltétlenül azo­nos értékű földdel kell kicseré’ni. Ha a dolgozó paraszt kicserélt földjén a következő gazdasági évre már. vég­zett előkészítő munkát vagy ezen terü­leten éve'ő vetés van, munkájáért kár­talanítást kap. A rendelet kimondja, hogy csak azokban a községekben le­het tagosítani, amelyeket a rendelet fel­sorol. Ezek a községek Nógrád megyé­ben a következők: 1. Becske, 2. Bércéi, 3. Berkenye, 4. Bér, 5. Cered, 6. Diós- jenő, 7. Erdőtarcsa, 8. Érsekvadkert, 9. Héhalom, 10. Karancskeszi, 11. Kisbá- gyom, 12. Kísterenye, 13. Legend. 14. Mátramindszent, 15. Nagyoroszi, 16. Nóerádrnecrver, 17. Palotás, 18. Patak, 19. Pásztó, 20. Rétság, 21. Rimóc, 22. c-’ mrla 23. Szécsény, 24. Szécsénke, 25. Szügy. 26. Zabar, 27. Magvargécz, 28. Nagylóc. 29. Ecseg, 30. Nógrád- sipek, 31. Nagykeresztur, 32, Varsányi A pártszervezet munkája nyomán hét új család lépett a rimóci csoportba A részleges tagosításról szóló rendelet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom