Szabad Nógrád, 1950. augusztus (6. évfolyam, 31-34. szám)
1950-08-26 / 34. szám
4 SZABAD NÓGRAD 1950 augusztus 26. Pártmunka tapasztalatai A tag- és tagjelölt-felvételi munka hiányosságai a balassagyarmati járásban Amikor az augusztus 10-i Szabad Népben olvastam a „Szakszervezetek a koreai hét sikeréért’* című vezércikket, őröiTimeí állapítottam meg, hogy ipari dolgozóink élenjárva, felajánlásokat tettek és többtermeléssel segítik a béketábor és a koreai nép szabadságharcát, amelyen keresztül súlyos csapást mérnek a Koreába betolakodott imperialisták á’tal odavezényelt gyilkosokra, fasisztákra. Utána egfontosabb- nak tartottam elolvasni a tag- és tagjelölt felvételről szóló, igen döntő fontosságú cikket, mert nem kevesebbről, mint a Párt építéséről van szó. Pártunk élcsapat jellegének megerősítéséről, a káderek felkutatásáról, a káderek biztosításáról, ötéves tervünk, a szocializmus építéséhez szükséges hadsereg vezérkaráról. Minden betűjét figyelemmel olvastam. ahol városi, községi, üzemi szervezetek hiányosságait találtam. Nem sokáig kelleti gondolkoznom és ráismertem járási bizottságunk hiányos munkájára. Megtaláltuk a hiányosságokat a párrépítés terén és más vonaton is amit kötelességünk őszintén feltárni. A balassagyarmati járás sem Rákosi elvtárs útmutatását, sem a Központi Vezetőség határozatát nem tartotta be munkájában. Rábíztuk a véletlenre és úgy gondoltuk, aki tag akar lenni, eljön hozzánk. Nem mentünk el a tömegszervezetekbe megnézni, hogyan dolgozik a szervezet, nem küldtük be legjobb, legfejlettebb, legértelniesebb elvtársainkat a tömegszervezetbe, hogy ezen keresztül bevigyük Pártunk poliIlkáját, a marxi-lenini elméletet. Nem figyeltük meg a tömegszervezeti gyűléseken, értekezleteken a jó felszólalókat, hozzászólókat. Nem kérdeztük meg a tömegszervezeteket, vezetőséget (elsősorban az ifjúságnál, vagy az MNDSZ, vagy a DÉFOSZ-ban), hogy kik azok, akik a Párthoz és a népi demokráciához hűen, a rábízott feladatokat elvégzik. Nem beszélgettünk velük, hogy közelebbről megismerjük, milyen a Párthoz, a demokráciához, a munkához és a termeléshez való viszonyuk. Ezért nem tudtunk Pártunk Központi Vezetőségének, Rákosi elvtársnak útmutatása alapján haladni, dolgozni, amiért kritikát kel! gyakorolni a járási bizottság felé, de elsősorban önkritikát kei! gyakorolni magam felé. Én vagyok a járás gazdája, és ami a járás területén történik, akár politikai, gazdasági vagy kultúrvonalon, én vagyok a felelős. Feladatunk, hogy Pártunk, a Központi Vezetőség és Rákosi elvtárs útmutatásait minden tudásunkkal és erőnkkel kövessük, hogy a járási bizottság munkája megjavuljon és a pártépítés jelentőségét átérezve, kijavítsuk hibáinkat. A tag- és tagjelöifelvéte! olvasása közben eljutottam odáig, amikor a szekszárdi járási bizoltságnál elfekvő tag- és tagjelöltfelvételi lapokról van szó, úgy éreztük, hogy nálunk sincsen minden rendben ezen a vonalon és azonnal minden helyiséget, minden páncélszekrényt, minden fiókot megnéztünk. Már örültünk, hogy nálunk ezen a téren nincs is hiba, de tévedtünk. Amikor a jelenleg üdülési szabadságát töltő káderes elvtársnő szobáját kinyitott’, k és a páncé’szekrényt megnéztük, a fiók aljában 42 darab tag- tagjelölttel vételi lap volt beporosodva, ebből 29 tag- jelöltf el vételi, 13 pedig tagfelvételi kérelem. Van olyan is, ameiy még 1949 decemberben került be a járási bizottsághoz és még semmi intézkedés n?m történt. Volt olyan is, amelyet a MB nem fogadott el és visszaküldte a járáshoz, de ahelyett, hogy kivettük volna az alapszervezeteknek, megelégedtünk azzal, hogy betettük a páncélszekrény egv fiókjának az aljába és az alapszervezet sem tudja, hogy mi van az illető jelentkező kérvényével és a jelentkező sem tudta elképzelni hogy miért nem jön az ő felvételére semmi értesítés. Mit jelent ez? Sú . lyosan megsértettük Pártunk Politikai Bizottságának határozatát, semmibe- vetlük a pártép nőst. Nem tartottuk be Rákosi elvtárs útmutatását, semmibe vettük felhívását, Megragadta a figyelmemet még egy kérdés, amikor az egyénileg dolgozó parasztok tagjelöltfel vételéről van szó. A járási bizottság szorgalmazta az egyéni dolgozó parasztok felvételét, voltak is szép számmal jelentkezők és örültünk, hogv dolgozó parasztságunk közeledik Pártunkhoz, minthogy járá- unk kimondottan paraszt jellegű járás. Azonban, amikor beküidtük a megyebizottságra, ott kifogásolták, hogy a balassagyarmati járási bizottság túl.sok egyéni parasztot vesz fel tagjelöltnek. Ezen túlmenően kritikát gyakoroltak a járási bizottság fele, hogy nem szabad ennyi egyéni dolgozó parasztot felvenni. A mi járásunk nem ipari centrum, hanem paraszti járás és nekünk a becsületes dolgozó parasztokat, akik jól viszonyulnék a Párthoz, termelésben élenjárnak, a választásnál, a tervkölcsönnél magukévá tették Pártunk útmutatását és felhívását, fel kell venni Pártunkba. Mi annak ellenére, hogy a megye- bizottságnál így vetődik fel a kérdés, továbbra is szorgalmaztuk a becsületes dolgozó parasztság felvételét. Most látom, hogy helyes úton járunk, amikor olvasom a Szabad Nép cikkét a tag- és tagjelöltfelvétellel kapcsolatban, mert tudom, hogy ezen keresztül a_ legjobban tudjuk biztosítani a munkás-paraszt szövetséget, amire szükségünk van ötéves tervünk sikeres, zökkenőmentes megvalósításához, valamint a szocializmus megvalósításához. Munkánkat úgy kívánjuk megjavítani, hogy Pártunkba hozzuk elsősorban a termelőcsoportok és az állami gazdaságok legjobb dolgozóit. Kü.önös gondot fordítunk egyénileg dolgozó parasztság, középparasztság felvételére. Többet tanulunk, mint eddig, fokozzuk elméleti tudásunkat, amit a gyakorlatban hasznosítani tudunk. Ezen keresztül éberségünk is fejlődni fog. Biztosítjuk a járási bizottságon belül a teljes kollektív munkát, nem úgy, mint eddig, hogy a balkéz nem tudta, mit csinál a jobb- kéz. Nem fog mégegyszer előfordulni, hogy halornragyüjtjük a tag- és tagjelölt-felvételi lapokat, hanem amikor megkapjuk, azonnal továbbítjuk az MB-ra. A hibákat és hiányosságokat a JB ülése elé vittük, letárgyaltuk, megvitattuk és levontuk a tanulságot. Persze ez még nem elég. Minden határozat annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle. Megígérjük Pártunknak, Pártunk Központi Vezetőségének és szeretett vezérünknek, Rákosi elvtársnak, hogv Pártunkhoz hűen fogjuk munkánkat végezni és nemcsak a JB-on belül, hanem . alapszervezeteinknél is ismertetjük a járási bizottságnál elkövetett hibákat, hogv ők Is tanuljanak, okuljanak a mi elkövetett hibáinkból, mert csak ezen keresztül látjuk biztosítva a jó munkát, járásunk területén és ezen keresztül tudjuk követni a Bolsevik Pártot, így tudjuk bebizonyítani a Szovjetunióhoz, annak szeretett, bölcs vezéréhez, Sztálin elvtársihoz való hűségünket. Ezzel tudjuk Pártunknak bebizonyítani hűségünket, megköszönni mindazt, amit tett értünk, egész dolgozó népünkért, ezzel a jó munkával meghálálni Rákosi elvtársnak az erőt és fáradságot nem kímélve* végzett munkájáért és áldozatkészségéért. Ezzel a munkánkkal fejezzük ki Rákosi elvtárshoz-és a dolgozó népünkhöz való hűséget és követni fogjuk a munka frontján, minden cselekedetünkkel élenjárva, mint kommunisták politikai és gazdasági vonalon egyaránt. OROSZ JANOS, a MDP balassagyarmati Az MSZT kultúrgárdája bemutatta műsorát,, amellyel Csehszlovákiába mennek Nemrégen void, amikor a Csehszlo- I oktatók székhazának nagyterme zsúfo- vák—Szovjet Barátok Társaságának fásig megteM. Érdeklődő arcok nézték Janosek együttese meglátogatta megyénket és népművelési előadásokat mutatott be a dolgozóknak. Most a Magyar—Szovjet Társaság megyei titkársága hasonló népművelési előadással készül meglátogatni Csehszlovákiát, hogy mi i.v bemutassuk a magyar dolgozó nép kulturális fejlődésének ütemét a csehszlovák dolgozóknak. A salgótarjáni Magyar— Szovjet Társaság kultúregyüttese 21 -én, hétfőn mutálta be előadássorozatát Salgótarján dolgozóinak, amellyel Csehszlovákiába készülnek. A népi tánccsoportok, énekcsoportok és zenekar fellépése a bemutató előadáson megmutatta azt a hatalmas fejlődési, amely a felszabadulás óla végbement a dolgozó népben. Az előadásból kiérzett, hogy ez a kultúra valóban a nép kultúrája. Ebhez a kul a t— —— v;;i,man a nép huciumja. name/, a ívuijárási bizottság titkára. | túrához köze van a dolgozóknak. Az fásig megteM. végig az előadás sorozatát. Az előadás kezdetétől a végéig kedélyes és megnyerő hangulatot váltott ki a dolgozókból. Az előadó szereplőkről megállapítható volt, hogy szívvel) dolgoznak és örömmel végzik a népi kultúra terjesztését. Megelégedéssel nézték, hogy kultúrgárdánk megérett arra. hogy külföldi látogatásra induljon és bemutassa a testvéri csehszlovák, dolgozóknak, hogy a- mi kulturális életünk azonos irányban folyik a csehszlovák kultúrával. Az előadás- sorozat befejezése után vita alakjában beszélték meg a fcllmerütt problémákat. A dolgozók kritikát gyakoroltak a saját knltúrcsoport juk előadási formája felett. Helyreigazították a hibákat és javaslatokat tettek a kul- túrcsoport felé, hogy' elősegítsék a népi kultúra eredetiségének tökéletesítését. Rák János erősíti a csoportot EZELŐTT ÖT ÉVVEL a Schvarc, Fischer és Szabados-féle földesurak tízezer holdjait még ezer és ezer megalázott, kizsákmányolt és nincstelen paraszt keserű könnye és véres verítéke áztatta. Az emberfeletti1 munka, az állandó nélkülözés, nyomor elviselhetetlenné tette életüket. így Rék János családjáét i*s. líM'5-ben a Szovjet Hadsereg győzelme véget vetett a nyomorúságos cselédsorsnak. Rék .Jánosnak is kezébe adta a mezsgye-karót, hogy kikanya- rítson hét hóid földet a hercegprímás tízezer hokiját bérlő Kovács Vilmos földjéből', amelyen húsz éven át dolgozott. Nem sokkal utána szerzett egy pár igásállatot is. A HÉT HOLD FÖLDÖN a család minden tagjára bőven kijutott a munka. Az első termés után, valamivel jobb lett az életük, de mégsem volt teljesen kielégítő. Rék János sokat töprengett magában, hogy hogy is kellene ezen az állapoton javítani. Azonban akárhogy is tüzte-fűzte gondolatát, az csak eredménytelen maradt. Érezte, hogy itt valami nincs rendben. A későbbi munkák folyamán rádöbbent arra, hogy az egyéni gazdálkodás majdnem lvogy hasonlít a cselédsorshoz. Ha azt akarta, hogy családja -mfndenneipi megélhetése biztosítva legyen, bizony kemény kézzel kellett dolgozni látástól vakulásig a hét hold földjén. A nagy munka illán várt reményét: a nagyobb termést, csak nem érte el továbbra sem. Az 1948-as év nagy fordulat elé állította Rék Jánost. Rákosi elvtárs Kecskeméten mondott nagy beszéde: „Csak a nagyüzemi termelés adhat a falunak anyagi jólétet. Emberi életet és mindazt a szabad fejlődési lehetőséget, amelytől a dolgozó paraszt és gyermeke, ma még el van zárva“ — gyökeret vert Rék János szívében is. . — No feleség, gyerekek, itt az idő és a lehetőség, hogy egy igazán új és jobb élé tbc kezdjünk — újságolta egyik este Rák János családjának. — Ha gondolod, hogy így jobbá tudjuk lenni életünket, akkor hát rajta. használjuk ki az adott lehetőségeket — felelte a felesége. — Jól tudhatod, hogv már én is nyakig vagyok ezzel a bizonytalan gazdálkodással. Mindig csak dolog és dolog, eredmény meg sohsem. — Majd meglátjátok, mennyivel jobb lesz. Emberi erő helyett gép végzi a nehezebb munkát, mint a Szovjetunióban. így aztán majd lehet boldogulni — magyarázta Rék János. A NAGY MAJOR többi, újonnan föMhözjuttalott parasztjai is így gondolkodtak, mait Rék Jánosék. A Párt segítségévei meg is alakították a termelőszövetkezeti csoportot. Rék János is belépett feleségével és Erzsébet lányával együtt. Az új úton való haladás azonban nem ment úgy, ahogy ők gondolták. Ezért sok álmatlan éjszakája volt a fiatal csoport tagjainak. Nem csüggedtek el. A ma- radiság és az új élet között dúló nagy csatából végül is a csoport került ki győztesen. Ez évben már önállósultak is. A munkában a csoport kommunista tagjai jártak az élen. Köztük Rék János. A jól végzett munka után nagyot lendült a csoporttagok anyagi és kulturális színvonala. Vidáman és jóllétben élnek. A „nagyszénásiak“ tagszervezési versenyfelhívását a „Dimitrov“-csoport tagjai is örömmel vették. Vállalták is azonnal, hogy segítenek megszervezni egy új csoportol az érsekvadkertieknek. A „Dimitrov“-csoport 16 vagonos gabonatermése nagy erjedést idézett elő az érsekvadkerti parasztság körében is. Eziidáíg már öt család lépett be az előkészítő bizottságba. A ,.Di- milrov“-csoportbefiek azonnal elhatározták. hogy felvilágosító munká jukkal kétszeresére emelik fel az előkészítő bizottságba belépők számát. AZ EGYIK VASÁRNAP reggelen együtt ült a Rék-csatód. Reggeliztek. Rék János élvezettel szürcsölgelte a forró tejet, miközben ezer és ezer gondolat kavargott fejében. — Kalmár Jánosékat fogom meglátogatni — veti fel a szót feleségének. — Kalmár élete is mostoha volt a muMban, mint a miénk. Úgy tudom, hogy urasági cseléd volt ö is. Elbeszélem neki az éleSZEBERENYI FERENC TAGJELÖLT LESZ ét ellentétes osztály, a munkásosztály és a ki- zsákmányolók maroknyi csoportja között folyik az élet-halál küzdelem. A munkásosztály, hogy harcát sikeresen megvívhassa, vezérkart alakít, pártot szervez. Ez a munkásosztály legjobb, legöntudatosabb íiail egyesíti. Ez a párt a kommunisták pártja, amely győzelemre viszi a mimkásoszláiy ügyét. Ennek a pártnak történelmi feladata van. Vezetni a dolgozókat a kapitalizmus felszámolására és a dolgozókat új társadalom felépítése leié irányítani. Még február elején történt, hogy Berkes Józsei, a kisterenyei DISZ-szervezet titkára az egyik gyűlés után hosszasan elbeszélgetett barátjával, Szeberényi Ferenccel. — Te Feri, nem volna kedved, nem szeretnél a Pártnak tag jelöltje lenni? Jól termelsz, tanulsz, képezed is magad, bizonyára befogadna tagjai közé. Próbáld meg. Beszélj a párltilkárrai. — magyarázta lelkesen a DISZ-titkár. Fent ugyan már számtalanszor íoqlalkoz- tatta ez a gondolat, de zavarba jött a beszéd hallatára: — Nem dolgoztam még eleget, nem érdemiem meg — hárította el a szót. Késő este volt mikor hazaért. Amikor lefeküdt a család már régen aludt. Fáradt volt a délelőtti munkától és Berkes Jóska esti beszéde is megzavarta nyugalmát Fáradt volt, de nem tudott aludni. Állandóan az a gondolat foglalkoztatta, hogy ő f is tagja lehet a munkásosztály élcsapatának, a kommunisták pártjának. Annak a pártnak, mely nincstelen, ......— -—- ------------- -.....- —- iöldnélküli édesapjának földet juttatott és a fiataloknak f ényes jövőt biztosít. Melegség tulott végig testén. Elhatározta, ha nem is lesz könnyű, de kiérdemli a párttagságot. Reggel vidáman, jókedvűen kelt. Az egész nap úgy eltelt, hogy talán még soha ilyen gyorsan. Jól ment a munka is. 130 százalékot teljesített, másnap már 132 százalékot, aztán 134 ct, a hét végére már 140 százalékra emelkedett. Már nem bírta magát tovább tartani, elment a párttitkárhoz. — Elvtársi Tagjelölt szeretnék lenni. A DISZ- titkár is mondta, hogy munkámmal már kiérdemeltem, szóljak az elvtársaknak, — szinte egy szuszra mondta tározta meg a pártépítést. Súlyos hibát követtünk el, amiért nekünk vállalni kell a felelősséget. Ez tanulság, ebbő! okulhat nemcsak a mi járási bizottságunk, minden szervezetünk. Nemcsak az alapszervezeteknél, hanem • járási bizottságon belül is ellenőrizni kell egymás munkáját, hogy mégegyszer ne fordulhasson elő ilyen vagv hasonló eset, hogy hónapokon keresztül porosodnak • Párt fontos okmányai. az egészet, úgyhogy Babcsány Andrásáé elvtársnö a helyettes párttitkár alig érlelte, hogy miről van szó. — Csak dolgozz tovább Feri, ne lélj a Párt nem feledkezik el rólad. Csak így tovább és munkád által kiérdemeled a Párt bizalmát. Rövid idő múltával aztán Szeberényi Feri a kislere- nyei Teke-üzem csillése tudomást szerzett arról, hogy taggyűlésen foglalkoztak telvéteü kérelmével. A tagság elfogadta kérelmét és azt lelsőbb pártszervekhez továbbították jóváhagyás végett. Tellek-múltak a napok, hetek, hátlapok, de Feri kérelmére csak nem jött válasz. De közben Feri csak tovább dolgozott. A DISZ-ben szerepelt, önképzés folytán a marxista kör vezetője lett, sőt a szabadságharcos 90 órás kiképzésen is részlvett. Minden alkalmat megragadott, csakhogy kiérdemelhesse a Párt bizalmát. Közben eljött a július hónap és, hogy tagjelölt-kérelmére válasz nem jött, Krajlik János elvtárs az üzemi pártszervezet titkára javaslatára, újra kitöltötte felvételi kérelmét. A taggyűlés újra megvitatta kérelmét. Eliogadták. Később újabb munkát kapott. A DISZ-ben termelési íelelős lett. Munkája eredményeként az iijúmunkások szép termelési eredményeket értek el. És így nem egy alkalommal hozzák tel a jól dolgozó DISZ-taqokal az idősebb dolgozók példaképül a szervezeten kívül álló ifjúmunkásoknak. A Párt is mindjobban támogatja fejlő désében. Bérkes András elvtárs, a személyzeti osztály vezetője is segíti, bátorítja és még több tanulásra biz tatja. Pártunk felhívására ő is jelentkezett a szakérett ségi tanfolyamra. Bányamérnök szeretne lenni. Vágyai nagyrészben már teljesültek, hamarosan tagjelöltje lesz a Pártnak is, a győzelmek pártjának. Minden törekvése az, hogy tagja lehessen annak a Pártnak, mely biztosította számára a szabad élet lehetőségeit, mely megtanította szabad ember módjára élni és dolgozni. Anak a Pártnak, melyről Sztálin elvtárs azt tanítja: „Tagjának lenni dicsőség és megtiszteltetés". — Túrái — temet, hogy mennyire vittem a csoportban és összehasonlítom az övével, — fejezi be hirtelen, majd fejébe lesz! kalapját, megigazítja ünneplőjét és elbúcsúzik a családtól. Felesége mosolygós arccal integet utána, sok sikert kíván. Rék János határozottan nyitott be Kalmár Jánosékhoz. Kalmár azonnal hellyel kínálta. — Azért jöttem — kezdi el Rék János —, hogy elbeszélgessünk egy kicsit az élet folyásáról). Hallottam jó termésed volt az öt holdon. — Igen, mondhatnánk úgy is, hogy bő termés volt, de ha mégegyszer annyi termett volna, hát az is kevés lenne, — feleli határozottan Kalmár. De ti megint kitettetek magatokért. Jó és sok termést takarítottatok be. — A nagyüzemi termelés fölénye. Ezt vonja maga után a gépesítés, a tervszerű munka — feleli Rék büszkén. — Hogy úgy mondjam — kezdi megint Kalmár —, azt hittem, amikor összeálltatok, hogy nem viszitek sokra. Hisz egy pár fogatotok volt csak. Földetek meg kitette a 300 holdat is. Itt Érsekvadk ertem nevetett rajtatok mindenki. Ulcahosszat art beszélték, hogy eselédsorsbói újra cselédsorsba léptetek. — Igen, legtöbben érdektelenül nézték próbálkozásunkat — emlékszik viss'za a küzdelmes napokra Rék János — különösen a kulákok gyűlöllek bennünket és indítottak ellenséges hangulatot ellenünk, mert látták, hogy a csoport megalakításával kicsúszott ke- z<eik közül az olcsó napszámos. A legkisebb hibát is naggyá fújták fel és azt várták a környékbeli lcnlákokkal együtt, hogy mikor oszlik fel a ,.Db mitrov“-csoport. Erre nem került sor. A csoport tagjai megálltak helyüket, nemcsak a kulákok eMeni harcban, hanem a munka, a termelés frontján is, amit elért eredményeink bizonyítanak legjobban. Amint láthatod is, vígan és boldogan élünk — mondja mosolyogva Rék János —, azután hirtelen felteszi a kérdést: ,.Te még nem gondoltad meg a dolgot, nem akarsz életeden javítani?“ — Még nem tudtam határozni — feleli Kalmár elgondolkodva. A KÖZSÉGETEKBEN már öt család határozta el magát, mert ők tudják már a mi példánkból, hogy mennyire többre vihetik közösen, mint egyénileg, ősszel) ők is csoportot akarnak alakítani. Gép végzi majd a nehezebbik munkát. Szakszerűen végzik a földművelési, növényápolást- Mindenki az elvégzed munka ulán részesül a termelt javakból. Egyszóval megszabadulnak az egyéni gazdálkodás tengernyi sok gondjától. Boldogon fognak élni, mint mi. Gondold meg te is a dolgot. — Én tudom, hogy te számtalan éjszakát töprengéssel töltesz el. azon gondolkodva, hogy módosíthatnád az eddigi életedet. Igaz, mikor még én is egyénileg gazdálkodtam, nekem sem volt egy nyugodt percem sem, most meg boldogan élek családommal. A félévi elszámolásnál is 22 forint 90 fillérrel számolják el munkaegységünket. Most képzeld el, három taggal vagvok bent a csoportban. Ezután még csak jobbá lesz az életünk. Meg a dohánytermésünk is 80.000 forintot biztosit — mondja Rék János —, majd feláll és megindul az ajtó felé. Még visszaszól: ..Hát csak jól gondold meg a dolgol“. Kalmár visszamaraszlalta Rék Jánost és megfontoltan, hangjában kevés izgalommal mondta: —■ MÁR MEGGONDOLTAM. F.béd- ulán aláírom én is a belépési nyilatkozatot az előkészítő bizottságba. Nem kínlódom én már tovább az öt holdon. És erős kézszorítással búcsúzott el Rék Jánostól. (Lantos)
