Szabad Nógrád, 1950. augusztus (6. évfolyam, 31-34. szám)

1950-08-19 / 33. szám

EUE!\ AUGUSZTUS 20, ALKOTMÁNYUNK EESŐ ÉVFORI» I F» JA Csütörtökön rttfgfjet érkezik Eeanzn n Sa n !'£*• iesstaé ó b » I a tet€tfgagar parasatküldöttség ÜTÉS VI. évfolyam 33. szám. Ára 5D fillér 1950' augusztus 19 ALKOTMÁNYUNK ÜNNEPE ÍRTA: JVAn.\SM AJVfíRAS Augusztus 20-án lesz egy éve, hogy törvénybe iktattuk Népköztár­saságunk első Alkotmányát. Ezen a napon ünnepli a magyar dolgozó nép szerte az országban azokat az eredményeket, melyeket kemény harcok során valósítottunk meg. Egy év távlatából nézve ma még világosabban áll dolgozó népünk előtt, hogy mit jelentett az alkot­mány megteremtése és milyen lehe­tőségeket nyitóit meg a szocializ­must építő népünk számára. A dolgozó magyar nép évszáza­dok óta harcolt függetlenségéért és szabadságáért. A parasztok annyi vérrel és szenvedéssel megvívott harca a földesurak ellen, a munká­sok véres küzdelmei a kapitalizmus vérszopói, a tőkések ellen bizonyít­ják, hogy népünk sohasem nyugo­dott bele, hogy jogfosztott legyen. A magyar nép függetlenségi harca újra és újra elbukott. Dózsa, Rá­kóczi és Petőfi harca a magyar Tanácsköztársaság hősies küzdel­mén keresztül vezetett az út felsza­badulásunk dicsőséges napjaihoz, amelyet a hős szovjet hadseregnek a fasizmus felett aratott győzelme teremtett meg számunkra. A Szovjetunió felszabadító harca, állandó önzetlen segítsége és támogatása tette lehetővé, hogy munkásosztályunk Pártunk, a Kom­munista Párt vezetésével úrrá tudott lenni minden nehézségen és vissza tudtuk verni az enenség külső és belső támadásait. Csak ennek kö­vetkeztében tudtuk a Pártunk által elénk tűzött feladatokat eredménye­sen megoldani. Csak így tudtunk el­jutni odáig, hogy megteremthettük dolgozó népünk Alkotmányát, mely leszögezi: „Magyarország Népköz- társaság, a Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok áltatna: a magyar Népköztársaság­ban minden hatalom a dolgozó né­pé.” Alkotmányunk annak ellenére, hogy a megvalósult eredményeinket rögzíti, előre is mutat a szocializ­mus építésének útján. Az elmúlt év elért eredményei, megvalósult cél­kitűzései mutatják, hogy Alkotmá­nyunk szellemében oldottuk meg feladatainkat. Szocialista iparunk fejlesztése, a mezőgazdaság szocia­lista átalakítása terén elért eredmé­nyeink. továbbá a felszámolt kizsák­mányoló osztályok és az imperia­lista ügynökségek felett aratott győ­zelmek egyre szilárdabbá tették a munkásosztály hatalmát, a proleta­riátus diktatúráját. Dolgozó népünk újabb és újabb győzelmekkel meg­valósított eredményekkel készül egyik legnagyobb ünnepére, augusz­tus 20-ára, az Alkotmány ünnepére. A munkásosztály dolgozó népünk áldozatos munkája eredményekép­pen, győzelmesen fejeztük be orszá­gunk újjáépítésének hároméves ter­vét, hároméves tervünk megvalósí­tása után lehetőség nyílt, hogy meg­kezdjük a szocializmus alapjainak lerakását szolgáló ötéves terv meg­indítását. Jelentősen megváltozott a dolgo­zók élete anyagi és kulturális téren, fényesen bizonyítja ezt az a tény. hogy az élétszím nálunk 61.8 szá­zalékkal magasak mint a háború előtt. A közöl,tata területén műkö­dő ellenséges elemek felszámolásá­val m g nagyobb lehetőségeket te­remtettünk annak érdekében, hogy nálunk a rudas, a kultúra a dolgo­zóké legven. Ahogy az egész országban, me­gyénk területen is. lelkesen készül­nek az Alkotmány megünneplésére, megyénk mari üzemeinek munká­sai.'dől ua zó parasztságunk legmél­tóbban munkával, több és jobb munkával készülnek e nagy nap megunr.ep ísére. A salgótarjáni acélgyárban a sztálini műszak ide­jén a dolgozók 25 százaléka tett fel­ajánlást, április 4-én ez a szám már 50 százalékra nőtt, most augusztus 8-án a felajánlás aránya már 75 százalékra emelkedett. Á normaren dezés bevezetését üzemeink dolgozói helyeseitek. Bizonyítja ezt az a számtalan levél, melyben a dolgo­zók hónapok óta hívják fel a fi­gyelmet a laza normákra és kérték annak rendezését. Az acélgyár dol­gozói a normarendezés után meg­kezdték- a harcot a norma túltelje­sítéséért. Például Rigó Antal esz­tergályos augusztus 5-én 205 száza­lékot ért el és a Koreai Hétre 240 százalékos teljesítményt vállait. A Koreai Hét felajánlásai újabb lendületet adott a normák túltelje­sítésének. Dolgozóink egyre jobban tudatában vannak, hogy mi legjob­ban a termelés frontján való helyt­állással segíthetjük a hős koreai nép felszabadító harcát. Dolgozóink egyre világosabban látják, hogy legjobban a termelés minőségi és mennyiségi fokozásával, a termelé­kenység emelésével, az önköltség csökkentésével segítjük és erősítjük ■ a béketábor harcát és mérünk újabb és újabb csapást a nyugati impe­rialistákra. Vagy pl. a salgótarjáni tűzhelygyárban Karcag Barna öntő 219 százalékról 220 százalékra, De- rekas Gyula gépformáló , 160. szá­zalékról 287 százalékra emelte töl- jesítményét. De nemcsak a gyárak dolgozói, hanem a bányászok is a normatúlteljesítéssel állnak őrt a béke frontján. Jedlicska József elv­társ, Kazár üzemi pártszervezetének titkára vállalta, hogy napi teljesít­ményét 14 q-ról 21 q-ra emeli. A termelékenység fokozása a norma- rendezés helyes végrehajtásának előfeltétele, bércsalók, a jobboldali szociáldemokraták elleni kímélet­len harc. Az elmúlt hónapok eseményei, a különböző üzemekben leleplezett bércsalások, az Acélgyárban fel­számolt Darázs-banda kártevő munkája megmutatta, hogy milyen aljas módszerekkel végzi az ellen­ség bomlasztó és kártevő munkáját. A jobboldali szociáldemokrácia, a klerikális reakció eflleni harc nem tekinthető kampány-feladatnak, itt arra van szükség, hogy pártszerve­zeteink lássák, hogv a jobboldali szociáldemokraták elleni harc elvá­laszthatatlan része a termelés meg­javításának. A normarendezés meg­mutatta, hogy egyes helyeken a ter­melés területén dolgozó elvtársaink nem mindig helyes álláspontot fog­laltak el. Nem mertek nyíltan a dolgozók elé lépni és megmondani a valóságot, még ha az egyes ese­tekben nem is volt nagyon népszerű feladat. Előfordult, hogy az egy­szerű dolgozók erélyes fellépése kel­lett ahhoz, hogy vezető elvtársaink nyíltan beszéljenek. A dolgozók ma­guk vetették fel. hogy ők tudatában vannak, hogy a laza, elavult nor­mákat rendezni kell. Ez figyelmez­tető kell hogy legyen pártszerveze­teink felé, hogy nincsen arra semmi szükség, hogy a nehézségeket el­fedjük a dolgozók elől. A magyar dolgozó népnek, amely szilárdan ke­zében tartja a hatalmat, tudatában van és egyre világosobban áll előtte az a tény, hogy a szocializ­mus építésének útja még göröngyös út. amely azt jelenti, hogy van, lesz még, nphézség és megpróbáltatás bőven, de azt is tudja, , hogy ezeket a nehézségeket le lehet és le fogja küzdeni, mint ahogy eddig minden nehézséget leküzdöttünk. Leküzd- jük azért, mert munkásosztályunk tudatában van történelmi hivatásá­nak .és felelősségének, leküzdjük, azért, mert munkánkat, harcunkat szervezi és vezeti a munkásosztály kipróbált vezető ereje, az évtizedes forradalmi harcokban megedződött Párt, a kommunisták a Magyar Dol­gozók Pártja élén mindannyiunk által szeretett Rákosi elvtársunkkal. A bányák ésr gyárak dolgozói mellett, megyénk dolgozó paraszt­sága is lelkesen készül az Alkot­mány ünnepére. Dolgozó parasztsá­gunk egyre szélesebb tömegei isme­rik fel, hogy nem készülhetnek mél­tóbban a nagy nap megünneplésére, mint azzal, hogy igyekszik az ál­lammal szembeni kötelességének minél előbb eleget tenni. Világosan mutatja ezt az a lendület, amellyel dolgozó parasztságunk hozzálátott az aratás, cséplés, terménybegyüjtés és a tarlóhántás gyors elvégzésé­hez. Ez a lelkesedés és munkalen- dület mutatja, hogy a munkásosz­tály mellett új parasztság, öntuda­tos parasztság van kialakulóban. A népi demokratikus fejlődés megmutatta dolgozó parasztságunk előtt a boldogulás és felemelkedés útját, mely a termelőszövetkezeti mozgalom egyre nagyobb kifejlesz­tésével eddig soha nem látott lehe­tőségeket nyit meg számára. A legutóbbi jelentések szerint megyénk a 8-ik helyen áll a me­gyék közötti versenyben, 81.1 száza­lékkal. De’ezen túlmenöleg a megye különböző területein egymásután születnek magasabb és magasabb Csatlakozlak megyénk tszcs-i a nagyszénásiak felhívásához — a vmánwpi felvilágosító m&sske mán új belépőkkel gyarapodtak A nagyszénást „Dózsa“ termcíöszö- velkezeli csoport tagjainak kezdemé­nyezése néhány nap Morgása alatt ha­talmas mozgalommá nőtt megyénk termelőszövetkezeti csoportjainak köré­ben is. Az elmúlt vasárnap valamennyi ter­melőszövetkezeti tag elindult, hogy tel­kes, alapos, meggyőző felvilágosító innnkáva! minél több dolgozó parasz­tot nyerjen meg a tszcs-be való belé­pésre. E munka eredményeként -Ber­kenyén 11, Diósjenőn 11, Nögrádsipe- ken IS, Pilinybe 7, Keeskédpuszlán 4, Magyargéeben 11, Nagylóeon 5, Rimö- eon 4, Varsányban 3, Palotáson 14, Kisbágyonban 8, Héhalomban 18, Pál- feleken 11, Erdőtarcsán 5, Pásztón 4, IVagykereszturon 6, Karancskesziben 14, Dejiáron 5, Patvareon 5 — csa­táddal alakultak meg az új belépők csoportjai. Nagyorosziban 19, Tolmácson 13, Alsópeténybcn 4, Felsőpetényben 4, Szendehelyen 4, Ipoiytarnócon 13, Karánésságon 13, Vanyarcon S, Ecse- gen 15, Bujákon 13, Máteaniindszenten 17, Sósbartyánban 3, Nagybárkányban 5, Sámson házán 7, Cereden 14, Érsek- vadkerten 5, Hercnesényben 8, Majlát gáröonyhan S, Cscrhátsnrányban 4, Terényben 4, Dorogházán 6 család beszervezésével működnek a tszes elő­készítő bizottságok. Kezdetnek ez elég jó eredmény, de természetesen távolról sem elégedhe­tünk meg vele. Ha a most soron- következő pár hét alatt szétesebbköríí felvilágosító munkát folytatunk a, fal­vakban. rövidesen a máznál is sok- Vresdméiiyek", Itt van pí. Netnli köz-‘j i;a ha többen, a dolgozó parasztok sok­I ség, amely 340 százalékos teljesíté- ■ sével országos viszonylatban az első helyen áll, vagv Cserháthaláp j 120 százalékot, Cserhátsurány 140 százalékot teljesített. De a községek eredményei mellett egyre nagyobb egyéni teljesítmé­ny ék születnek. Például Ocsovszki János szügyi dolgozó paraszt 1145 százalékra, Kosztelnvi István készé- gi dolgozó paraszt 1200 százalékra, vagy ifj. Fenes János mihálygerge- lyi, továbbá Tamás János magyar- nándori dolgozó parasztok nyolc­szorosára teljesítették terménybe­adási kötelezettségüket. De így sorolhatnánk azoknak a dolgozó pa­rasztoknak és községeknek a neveit, amelyek napról napra egyre na­gyobb számmal teljesítik túl be adási kötelezettségüket. A t terménybegyüjtés és tarlóhán­tás elvégzése és lendülete mutatja, hogy ezen feladatok elvégzése első­sorban politikai kérdés. Amelyik községben pártszervezeteink ennek figyelembevételével végezték a munkát, az eredmény nem maradt el. De nem mondhatjuk ezt el, hogy minden községben így vott, sok he lyen előfordult, hogy az elvtársak megfeledkeztek az ellenség, a ku- lá’k és a klerikális reakció munkája ról, elfelejtették azt, hogy politika: és gazdasági eredményeink csak úgy születhettek és csak úgy szü­lethetnek meg a jövőben is, ha ál­landó harcot folytatunk az ellenség minden vonalon mutatkozó támadá­sával szemben. Több pártfunkcionáriusunk el­mondhatná, hogy bizony a kulák a szemük előtt gyújtogatott, vagy rongálta meg a cséplőgépet és kü­lönféle módon akadályozta a mun­kák elvégzését. Vagy a klerikális reakció, a népellenes fasiszta püs­pökök sugalmazására különböző bú­csúk ürügye alapján vonta el a fal­vak dolgozóit a sürgős munkák el­végzése és nem egy esetben a csép­lőgép mellől. Feladat, , hogy .a kulákság és a klerikális reakció elleni harccal har­coljunk elért eredményeink tovább­fejlesztéséért. A cséplés, a termény- begyűjtés, tarlóhántás és a tszcs fejlesztése terén elért eredmények mutatják, hogy egyre jobban mélyül szorosa jelentkezik az új belépők cso­portjába, az előkészítő 'bizottságokba és lép rá a korszerű gazdálkodás, a felemelkedés egyetlen óljára, a szövet­kezel! gazdálkodás útjára. A felvilágosító munkával különösen nagy feladatok várnak elsősorban a meglévő termelőszövetkezeti csoportok kommunistáira és tagságára. Hiszen ők ismerik legjobban a szövetkezeti gaz­dálkodás eredményeit és ők tudják legjobban megmagyarázni annak elő­nyeit. A felvilágosító munkát végző csoport tagok ne sajnálják a türelmet, fáradságot a dolgozó parasztok meg­győzésétől. Magyarázzák meg nekik, hogy milyen módon érték el eredmé­nyeiket. milyen nehézségekkel kellett megküzdeniiök. Ne tévesszék szem elől a csoporttagoK, hogy nemrégiben még ők is egyénileg dolgozó parasztok vol­tak. akiknek sok kérdéssel, aggállyal, bizonytalanságokkal kellett megbírkóz- niok, mire csoporttagok lettek. Segít­senek a dolgozó parasztoknak. Menje­nek elébük. A részletes és meggyőző felvilágosítással fogják kézen őket, és vezessék el egészen a csoport belépé­séig. Beszéljenek az eredményeikről, életükről, de mondják el ezzel együtt, hogy mindezt kemény munkával, sok nehézség leküzdése árán érték el, és hogy még nehézségek most is vannak és lesznek továbbra is. Beszéljenek még arról, hogy már nem rabszolgái a földnek. Mindinkább jó szakembe­rek, akik terveznek, számolnak, egyre tudományosabb módszerekkel! dolgoz­nak. mert a szerszám melleit ott van a. könyv its! a kezükben, tanultnak, nyi­tott szemmel járnak és boldogan él­nek. jövetem szüleim példáját" — mondja a fiatal Strausz Matild, amikor belép a CKoporltba — Már egy éve annak, hogy a tszcs-hen dolgozom. Hivatalosan csak most léptem be. Ez idő alatt alkalmam volt megismerni a tszcs jelentőségét és előnyét. Láttam az ellenség befo­lyása alatt lévő dolgozó paraszttár­saim gúnyos arckifejezését a tszcs eredményei láttán. Én tudom, hogy ellenségeink sajnálják, hogy jól élünk. Sajnálják, hogy nagyobb termésered­ményeket értünk el, mint eddig kes­keny parcella-gazdálkodással. Édes­apám már egy éve dolgozik a csoport­ban. Megelégedetten és boldogan, Amikor én is elmentem a csoportba dolgozni, már akkor ráeszméltem, hogy ilyen szép eredményeket csak a kollektív gazdálkodással lehet elérni. Leírhatatlan öröm töltött el. amikor hatheti munkámért 1000 íoriniol kap­tam. Ezért elhatároztam, hogy belé­pek a csoportba. Volt olyan dolgozó paraszt, aki le akart beszélni, lazított a termelőcsoport ellen. 'Erre én azt válaszoltam, hogy senki sem kötele­zett a tszcs-be való belépésre. Pél­dául Szalai András dolgozó paraszt azt mondta, amikor beszéltem vele, hogy ő csak akkor lesz tszcs-tag, ha fülön- logva viszik oda. Megnyugtattam, hogy erre nem kerül sor soha. Ilyen kényszertagokra nincs szükségünk. No, de ezeken a helytelen beszélgeté­seken nem is csodálkozunk, mert tud­juk, hogy az ellenség dolgozik. Estén­ként jtt is, ott is halljuk, mikor beszél­getnek a kapuk alatt, — „ne lépjetek be, ha beadjátok a íöldet, nem kapjá­tok vissza soha, a közös sose jó". Ezt a hazug rágalmat visszautasítjuk. Én látom azt a munkál, ami a tszcs-ben folyik. Látom azt, hogy az az út, me­lyén szüleim és a többi dolgozó halad, helyes és biztos út. Nekem is szüleim mellett van a helyem. Ez volt az, ami ösztönzött arra, hogy belépjek a cso­portba. el a dolgozó parasztságunk szere- tefe a szocializmust építő haza iránt, azt mutatja, hogy dolgozó pa­rasztságunk egyre szilárdabb meg­győződéssel és bizalommal • követi erős szövetségesét, a proletárdikta­túra vezető erejét, a munkásosztályt. Ez a ragaszkodás és lelkesedés azt mutatja, hogy dolgozó parasztsá­gunk bízik a kommunistákban, Pár­tunkban és egyre világosabbá válik előtte, hogy mit köszönhet népünk bölcs vezérének, Rákosi elvtársnak. Ma. amikor egyre nagyobb és fokozott eredmények elérésével ké­szülünk nagy ünnepünkre, Alkotmá­nyunk megteremtésének egyéves év­fordulójára, nem szabad megfeled keznünk arról, hogy a jövőben is legfontosabb feladatunk . legyen a termelés vonalán való helytállás,- gyárakban, bányákban, földek .1 szüntelenül javítjuk a termelés szín­vonalát. Egy pillanatra se tévesszük szem elől azt, hogy az imperialisták, a háborús gyújtogatok ádáz gyűlö­lettel nézik népünk fokozódó jólétét és egyre nagyobb eredményeinket. A rothadó kapitalista világ halál­gyárosai, élükön az Egyesült Álla­mok imperialista vezetőivel, egy újabb, harmadik világháború kirob­bantását készítik elő, hogy meg­hosszabbítsák rothadó rendszerük életét. Az amerikai imperialisták ko­reai agressziója bizonyítja, hogy az imperialisták nem válogatnak a módszerekben, ha népek szabad­ságának eltiprásáról van szó. Korea hős népe minden terroi - bombázás ellenére kiűzi az agresz- szorokat országa területéről és el­jön majd az idő, amikor százezrek gyilkosainak felelniök kell aljas cselekedeteikért. A dicsőséges Szovjetunió győzel­mes harcai a béketábor egyre nö­vekvő ereje az egész világon meg­hátrálásra kényszeríti a nyugati im­perialistákat. Mi nem ünnepelhetjük méltóbban Alkotmányunk ünnepét, mint azzal, hogy megfogadjuk, hogy Alkotmá­nyunk szellemében dolgozunk, szüntelenül erősítjük Pártunkat, ke­mény helytállással a munka harci frontján, megdönthetetlenné tegyük a békefront ránkeső szakaszát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom