Szabad Nógrád, 1950. július (6. évfolyam, 26-30. szám)

1950-07-01 / 26. szám

SZABAD NÓGRÁD 1950 július 1. A darabbérezés eredményeinek nyomában egy munkáslevél alapján az üveggyárban Kormánynyilatkozatot adott ki és egyezményeket írt alá a német és magyar kormány Á Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége az elmúlt héten pénteken Budapestre érkezett, hogy tárgyalásokat folytasson a Magyar Népköztársaság kormányával. A lefoly­tatott tárgyalások eredményeképpen a két nép kormánya megállapodásokat írt alá. Az aláírt közös nyilatkozat hangsúlyozza, hogy mindkét kormány legfőbb feladatának tekinti országa de­mokratikus rendszerének további békés építését, a béke és a demokrácia ellen­ségei ellen kérlelhetetlen harcot és a nagy Szovjetunió vezette béketábor megerősítését az imperialista agresz- szorok elleni küzdelemben’. A Magyar Népköztársaság kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság ideiglenes Bevezették az éjszakai műszakokat a csehszlovák állam birtokokon. Az ipar­ban már hosszabb ideje magától érte­tődően alkalmazzák a munka folyama­tosságának biztosítására az éjszaka: műszakokat. Erre a munkamódszerre a mezőgazdaságban eddig még csak ritkán volt példa. Most Északnyugat- Csehszlovákiában tervteljesítés biztosí­tása érdekében az állami birtokok rá­tértek az ipari üzemeknél már oly régóta használt módszerre. Krssni- Lesben már hosszabb ideje három_ vál­tásban művelik meg a lenültelvénye- ket. A gépiberendezések teljes kihasz­nálása szempontjából a többváltásos mezei munkát rendszerré teszik és ez­zel biztosítják a mezőgazdaság terv- előirányzatának túlteljesítését. kormánya elhatározták, hogy a két or­szág közötti viszonyt a békéért és a demokráciáért vívott közös harc jegyé­ben új, baráti alapokra fekteti. Kölcsö­nösen támogatják egymást a demokra­tikus építő munkában, a két nép jólété­nek fokozásában, valamint a háborús gyújtogatok ellen a béke megvédéséért a Szovjetunió oldalán folytatott harc­ban. A lefolytatott tárgyalások eredmé­nyeképpen a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság politikai, gazdasági és kulturális kap­csolatait tudományos műszaki, árufor­galmi, pénzügyi és kulturális egyez­mény aláírásával szélesítette ki. Harc a kolorádóboeár ellen. Az Odera bajpartja felől nagy rajokban kolorádó- bogarak fenyegetik Lengyelországot. A Német Demokratikus Köztársaság te­rületére az angolszász imperialisták repülőgépről kotorádóbogarakat dob­tak le. Ezzel is meg akarták semmisí­teni a német nép munkájának eredmé­nyeit. A lengyel dolgozók társadalmi összefogással gátat vetnek a nép ke­nyerét veszélyeztető kártevők garáz­dálkodásának A tömegszervezetek tagjai, a hadsereg légiereie és a föld- • ’ ’ésügyi minisztérium anyagi segít­séggel támogatja a kolorádóbogár el­leni küzdelmet' A salgótarjáni üveggyárból Andó Erzsébet elvtársnő levelet küldött szerkesztőségünkhöz, amelyben arról ír, hogy mi volt a helyzet a darab- bérezés előtt és mi a helyzet, a da­rabbérezés utáni idő elteltével. Minden változást, amit eddig be­vezettek — írja levelében Andó elvtársnő — a munkásság kedvet­lenül fogadott, mert nem volt tisz­tában annak jelentőségével. A da­rabbérezésnél is ez történt. Valóban, a salgótarjáni üveggyárban a darabbérezés bevezetésekor, a darabbérezés bevezetése előtt a re­akció azt á hírt terjesztette, hogy csökkenni fog a fizetés, megszigorít­ják a normát. A dolgozóknak egv része elhitte ezt a hamis, rossz szán­dékú hirt és rossz lett a hangulat. Tartózkodóan fogadták az első fi­zetést, amely a darabbérezés alánján történt, de amikor megkapták a fize­tést, nem hittek saiát szemüknek, hogy a borítékban több pénz van. mint az előző héten. Csábi Ferenc elvtárs 252 forintot kaDot-t azon a héten, amikor a darabbérezést beve­zették. Ma már a darabbérezési rendszert megszokták, örülnek neki, mert látják — mint azt Andó Erzsébet elvtársnő is írja —, a Magyar Dolgozók Pártja és népünk b>"lcs vezére, Rákosi elvtárs, mindig azon dolgozik, hogyan lehet né­pünk jólétét, kulturális felemelke­dését fokozni. A darabbér beveze­tésénél is az a cél vezette Pár tunkat, hogy olyan bérelszámo­lási rendszert kell alkalmazni, , amely a dolgozók előtt világos, érthető és keresetüket könnyen ki tudják számolni. A ■Salgótarjáni üveggyárban a dol­gozók nagy részét darabbérezésscl számolják el. Az elmúlt egy hónap alatt világossá, érthetővé vált az üveggyár minden dolgozója «tőt* a darabbérezés és ma már mindenki ki tudja számítani napi és heti ke­resetét. A csórna goiéban, Mag Irén elv- társnő mondotta, hogy ..a mu'’ bé­rezési rendszernél csak a százalékot tudjuk, de a keresetet nem tudtuk kiszámítani. Ma már észrevesszük, ha csak két-három forinttal is ad­nak kevesebbe', mint amennyi ne­künk jár.“ A meWetfe lévő elvtársnő mondja: ,.Egyszerű ez egésznek a ki­számítása, nem kel!, csak áz elvég­zett darabok számod megszorozni a darab értékével és meákamuk heti keresetünk ős szegét-“' A fazekas kemencénél Alles Ist­ván elvtárs beszél örömmel a darab- bérezésrőt. .,A darabbérezéssel megvalósult a bérezés szocialista elve. Figyelembe veszik, hoáy a munka milyen szak- kévzettséget igényel, milyen körül­mények között végzik a munkát, egyszóval> nem a mwikást, hanem a munkát sorolják be. Bauer Gusztáv elvtárs, élmunkás szintén csak a darabbérezés előnyéről, annak jelen­tőségéről beszél. Elmondja, hogy mi­lyen változást hozott segédmunká­soknál — behordóknál — a darab- bérezés bevezetése. Alig két-három hét telt el még csak a darabbérezés bevezetésétől és láthatjuk — írja levelében Andó Erzsébet —, hogy emelke­dett termelésünk és ezen keresz­tül lényegesen emelkedett kerese­tünk is. A salgótarjáni üveggyár termelése a darabbérezés óta jelen, tősen emelkedett. Április hónapban 126 százalék volt a teljes termelési érték, májusban már 145-6 százalékra emelték. A se­lejt ie csökkent a darabbérezés beve­zetése óta. Áprilisban még 20 szá­zalék volt a selejt, május hónap­ban 15 százalékra csökkent. Ahogy emelkedett a termelés és csökkent a selejt, úgy emelkedett a dolgozók keresete is. Néhány példát kell csak megemlíteni és akkor világo­san láthatjuk, hogy milyen jelentős fizetésemelkedések vannak. Janosek István elvtárs a négyes kemencén dolgozik. A 25-ik bérhéten 322 fo­rint a fizetése. Ennyit még nem ka­pott ■ Janosek elvtárs. mert ezelőtt 180—200 forint volt a heti bére. Janosek elvtárson kívül még a többi dolgozónak is emelkedett a fizetése- A fazekaskemence mestereinek 20— 30 forinttal, a behordóknak 40 fo­rinttal emelkedett a fizetése a da­rabbérezés bevezetése óta. így van ez az egész gyárban, mert amióta 1 darabbérezés szerint történt a fize­tés. a teljesítménybérben dolgozók 7-8 százalékának emelkedett a fize­sse. Beszámol Andó Erzsébet elvtársnő levele arról is, hogy „az új gépek bevezetése is lényegesen meg­könnyítette dolgozóink munkáját és ebből is láthatjuk, hogy minden a dolgozó munkásság érdekében történik. Gyárunk vezetősége szem előtt tartja Rákosi elvtárs szavait: népi demokráciánkban leg­főbb érték az ember.’1 Rövid idő alatt egymásután készül­nek el a beadott újítások, amelyek mind megkönnyítik a dolgozók mun­káját csökkentik az önköltséget, emelik a termelékenységet és hozzá­járulnak ahhoz, hogy népgazdasá­gunknak bevételeit fokozzák. • Stark Ferenc elvtárs lámpaüveg- pattantó és beégetőgépet szerkesz­tett. Ezelőtt a k©menee által készí­tett lámpaüveget négy munka­helyen készítették, míg az teljesen elkészült. Most az új gép beállításá­val ez egy helyen történik. Méghozzá olyan ügyesen, hogy a gép elején még félkész állapotban lévő lámpa- üveg, amikorra a gép végére ér, már kész állapotban kerül ki. Nagyon hasznos újítás ez, mert nincsenek szállítások többszáz méteren, keve­sebb a törés és fokozódik a terme­lés- Az újítás előtt átlagosan 7500— 8000 darab lámpaüvöget tudtak el­készíteni, most 11-000 darabot ké­szít a gép, amellett igen jelentősen csökken a selejt. Megtakarítanak több munkaerőt és megszűnik az üzem szűk keresztmetszete, amit a lámpaüveg csiszolása okozott. A napokban vezették be a gumi­kerekű csilléket is- Nincs nyikorgás, nincs üvegtörés és az új csillékkel gyorsabban, könnyebben, törésmen- tessn történik a szállítás. Az emberi egészség megkímélését szolgálja, a búrakvarcoló készülék is. Ezenfelül, hogy gépekkel, szellőztető berende­Az elmúlt napokban levelet kap tam a gépállomások megyei központ­jában dolgozó egyik munkástól. Kör­zeti mezőgazdász a beosztása. Nagyon jó munkaerő. Most kéri taqjelőlt fel­vételét a Magyar Dolgozók Pártjába, amelyet már eddia is ló munkáiéval igyekezett kiérdemelni és iavekszik továbbra is méa hasznosabb dolaozó tagja lenni a dolgozó társadalomnak. A következőket íria: Kedves Barátom! Azt hiszem Te is tudod, hogy a gép­állomások milyen nagy erővel és oda­adással készülnek a nyári üzemtervre, azoknak minél jobb és gyorsabb elvég­zésére. Ehhez a munkához szorosan hozzátartozik a szerződéskötés is, ame­lyet a gépállomások dolgozói háziagi táció keretében hajtanak végre. Erről a szerződéskötésről akarok egy pár sort írni. Azonban az érthető­ség kedvéért az előzményeket is el­mondom. A pásztói gépállomáson új vezető és politikai felelős van. Nem régen kerül­tek Pásztora. Mindössze másfél hónap­ja. A szervező munkából ki kellett venni részüket, mert az állomás elha­nyagolt állapotban volt. Hisz Te is tudod, hogy Pásztó a tavaszi kampány alatt utolsó helyen végzett. Most ők ezen változtatni akarnak és igen neki­feküdtek a munkának. Az egésznapos munkához hozzájárult még az is. hogy a pásztói pártszervezet igen sűrűn csengette telefonjukat és közölte velük, hogy ma ide kell menni előadónak, holnap pedig oda. Az én két elvtársam ezt mint pártmunkát kommunista szív­vel és akarattal végezte, annál is in­kább, mert gondolták, hogy ők is kapnak majd segítséget.. Most jön az­tán a dolog csattanója. A gépállomás Pásztó községben 11-én akart szerződést kötni, mert akkor vasárnap volt és így a dolgozók otthon tartózkodtak. Ezt a szándékát előre közölte a helyi pártszervezettel, azt a kérést hozzáfűzve, hogy adjanak 18 népnevelőt, akik a traktoros népneve­lőkkel járják a községet. A párttitkár elvtárs akinek 11-én Salgótarjánba kel­lett jönnie, a kérést továbbította az alapszervezetekhez, utasítva azok titká­rait, hogy 10-én este a gépállomással tárgyalják ki és a népnevelőket bocsát- sák a gépállomás rendelkezésére. 4: alapszervi titkárok közül a gépállomá­son csupán egy jelent meg, amely Ígéretet tett a reáháruló rész végrehaj­tására és gyorsan távozott. így hát a gépállomás vezetősége elment a két alapszervi titkárhoz és ott kérték őket, a segítségnyújtás végrehajtására. A: Ígéret meg is volt. De lássuk gyakor­latban hogy hajtották végre. A 18 beígért népnevelő közül mind­össze három jelent meg a gépállomá­son. azok sem voltak tájékoztatva a végzendő feladatokról. így a gépállo­más jóformán teljesen maga kellett hogy megoldja a feladatokat. Kérdezem most Tőled, hogy rend­jén való eljárás volt-e ez? Lehet-e eny- nyire a gépállomás nagy munkáját el­hanyagolni? Hiszen nemcsak a gép­állomásról, de a szocialista mező­gazdálkodás minél előbbi kialakításé ról van szó, amikor szerződést kötünk. Hiszen harci feladatot teljesítünk, ki­vonva a dolgozó parasztságot a kutak és a fekete reakció bűvköréből. Ehhez a feladathoz kérte a gépállomásunk zésekkel védik a dolgozók egészsé­gét. gondoskodnak azok üdültetésé­ről is. A salgótarjáni üveggyárból már ezideig többen mentek nya­ralni. Siófokon üdül a 16 tagú szál­lító-brigád, az ifik közül is- elutaztak már többen, gyermekeket is vittek üdülni s ia nyár folyamán még töb­ben veszik ki részüket a magyar népi demokrácia által biztosított üdülésből. A salgótarjáni üveggyárban lendü­letes, országépítő munka folyik. Fokozzák teljesítményüket a dolgo­zók a béke megvédése, népi demo­kráciánk megerősödése érdekében. És Andó Erzsébet elvtársnő levelé­ben még ezt írja a gyár dolgozói­hoz: „Én, a salgótarjáni Üveggyár NV dolgozója, a Szabad Nógrádon ke­resztül hívom fel munkatársaimat arra, hogy távábbra is fokozzuk termetesünket, hogy ezzel is épít­sük szocialista államrendünket és megadjuk válaszunkat a háborús uszítóknak a béke ellen irányuló támadásukra. Munkatársaim, küzdjünk azok ellen, akik a harmadik világháború­ban reménykednek, küzdjünk a nagybirtokosok és nagytőkések uralma ellen, akik a magyar n#p függetlenségére törnek. Többíer- meléssel mutassuk meg áz impe­rialistáknak, hogy megvédjük a békét és a Szovjetunió által adott szabadságunkat.*’ a segítséget és nem kapta meg. Utána kellene nézni, hogy kit terhei ezért a felelősség, mert ahogy az ötéves terv még hatalmasabb feladatok elvégzéséi tűzte ki a dolgozók elé, épp úgy meg­nőttek a dolgozók egyéni felelősségei is. Azt hiszem a gépállomás meglette a kötelcségét a helyi pártszervezettel szemben, amikor az előadások meg­tartásához hathatós segítséget nyújtott a szervezetnek. Igaz az, hogy talon nem is a párftitkár elvtársak voltak a hanyagságért a felelősek, hanem a nép­nevelők akik nem értették meg eléggé a feladat nagyságát, aminek az lett a következménye, hogy a gépállomás tel­jesen magára lett hagyatva. Gondolkozz Te is az ügyön kedves Barátom és fejtsd ki a nézetedéit n kérdés fontosságáról, annál is inkább, mert ez fennáll számtalan pártszerve­zetnél, akik elhanyagol jók a gépállomá­sok eredményes munkáját biztosító, népnevelő segítséget. Te, aki jártasabb vagy ezekben a dolgokban, élesebben látod az eseményeket és biztosabb, ha­tározottabb bírálatot tudsz róluk mon­dani. Kérlek adj nekem felvilágosító választ. Üdvözöl Barátod Tóth Mihály ★ Kedves Barátom! Az előttünk álló feladatok sikeres végrehajtását csak alapos, jó politikai munkával biztosíthatjuk. A politikai meggyőzés elengedethetetlen feltétele annak, hogy az idei bő termésbetakarí­tás után minél több dolgozó parasztot győzzünk meg és kössünk velük tarló- hántásra és őszi talajmunkára szerző­dést. Ez biztosítja az alapját a jövőévi még bővebb terméseredményeknek. E feladat végrehajtása komoly harci feladatot jelent gépállomásaink dolgo­zóira és pártszervezeteink- és párttag­jaink számára. De amint írod is. hogy a pártszerve­zet titkárai és a népnevelői nem vették komoly, politikai harci feladatnak a szerződéskötést: ez több helyen előfor­dul, ami hátráltatja a munkák időbeni menetét. Ez természetesen az említett titkárok és népnevelők részéről a leg­nagyobb fokú hanyagság és pártszerüt- lenség. Nem akarják felismerni, hogy a politikai feladatok jó elvégzésével tudjuk biztosítani a falun épülő szo­cializmus minél előbbi kialakulását és a jövőévi még bővebb terméseredmé­nyeink biztosítását. Lantos László Xifnlr aap alatt hffcjc’sih ars aratást Tutrakan városában a Bolgár Kommu­nista Párt járási bizottsága és a járási néptanács kezdeményezésére értekezle­tet hívtak össze, ahol megvitatták a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának és a minisztertanácsnak a termésbegvü jtésről szóló határoza­tát. Az értekezlet részvevői elhatároz­ták, hogy a járásban áz aratást nyolc nap alatt, a cséplést pedig augusztus 25-ig befejezik. MEGBUKOTT A FRANCIA KORMÁNY A francia nép egységes demokratikus kormányt követel Az imperialisták lakáj-kormányai egyre közelebb kerülnek a tönk szélé­hez. Alig egy pár hónappal ezelőtt megalakult francia Bidault-kormány a tönk széléről a megsemmisülésbe ju­tott. A francia nemzetgyűlés 352 sza­vazattal 230 ellenében megtagadta a bizalmat a Bidault-kormánvtól. Az AFT elmúlt heti jelentése szerint a Bidault- kormány lemondott Vincent Auriol köztársasági elnök va­sárnap a déli órákban folytatta tárgya­lását a kormányválság ügyében. Fo­gadta a francia felsőház minden poli­tikai csoportjának képviselőit. Elsősorban az ország legnagyobb pártjának, a Kommunista Párt képviselőivel’ tárgyalt. Amint az a politikai megfigyelők kö­rében tartják a köztisztviselői státusz­rendezésen kívül a Schumann-terv körül felmerült ellentétek is jelentős szerepet ját­szottak a kormányválság kirobban­tásában. Különös jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a Bidault-kormány volt a negyedik köztársaság első olyan kor­mánya, amelyet az úgynevezett alkot­mányos többségnél (311 szavazat) na­gyobb számú ellenzéki szavazat kény­szerűéit lemondásra, míg az előző kor­mányok önként mondottak le, miután különböző válságba süllyedve, felbom­lottak. A Francia Kommunista Pártnak az elmúlt héten szombat éjjel kiadott nyi­latkozata megállapítja, hogy Franciaországban a kormány poli­tikája általános elégedetlenséget keltett az országban. Az elégedetlenség egyre növekszik. Franciaországban hatalmas egységhul­lám seper végig, a béke védelméért és az atomfegyver eltiltása érdekében. A francia nép új politikát’követel, a béke és a nemzeti függetlenség politikáját, ami a nép szabadságjogainak tisztelet- bentartását és követeléseinek kielégíté­sét szolgálja. Demokratikus egységkor­mányt követel a francia dolgozó nép. Ennek érdekében nagyarányú tömeg- mozgalom indult meg egész Francia- országban. Ennek a mozgalomnak célja a mostani kormánypolitika meg­változtatása és egy demokratikus egy­ségkormány kikényszerítése. A KLERIKÁLIS REAKCIÓ AKNAMUNKÁJA A Békekongresszus Állandó Bizott­ságának felhívását már eddig többszáz millió ember írta alá. Még egyetlen mozgalom sem talált olyan széleskörű és hatalmas támogatásra, mint éppen a békealáírások gyűjtése. Ez a siker nem véletlen. Az atom­fegyver, e tömeges emberirtó eszköz eltiltásának követelése, valamint az a követelés, hogy nyilvánítsák háborús bűnösnek az atomfegyvert elsőnek al­kalmazó kormányt, olyan átfogó pro­gram, amely egyesíteni tudja a jóaka- ratu emberek százmillióit, polit’kai meggyőződésre és vallásra való tekin­tet. nélkül. Ez a mozgalom arra is jó, hogy a népek leránthatják az álarcot a hábo­rús gyujtogatókról és cinkosaikról, akik látva a békemozgalom nagy sike­rét, ismét megindították rágalmazó hadjáratukat. Igyekeznek eltorzítani a békehívek céljait és megzavarni az alá­írások gyűjtését. E szégyenletes hadjáratban különös aktivitást fejt ki a Vat’kán és ügynök­sége. Ismeretes, hogy a katolikus alsó­papság is sok helyütt nemcsak aláírta a stockholmi békefelhivást, hanem fel is hívta a híveket példájuk követésére, így cselekedett sokszáz katolikus lel­kész Franciaországban, Olaszország­ban, Németországban, Lengyelország­ban, Magyarországon és más orszá­gokban. A katolikus vallású dolgozók pedig mindenütt akti van résztvesznek az alá­írásgyűjtő mozgalomban. Ez tölti el fokozott nyugtalansággal a Vatikánt és most működésbe léptet minden ren­delkezésére álló eszközt, hogy megfé­lemlítse azokat a katolikusokat, akik csatlakoznak a nagy békemozgalom­hoz. A Vatikán ellenőrzése alatt álló olasz újságok a kirohanások és rágal­mak rosszindulatú hadjáratát indították a békefelhívás ellen. Terrorizálják a békemozgalommal szimpatizáló keresz­tény politikusokat, hogy változtassák meg meggyőződésüket. Ausztriában a Vatikán ügynökei és elsősorban maga az osztrák kormány hajtóvadászatot indítottak a béke hívei ellen. Hasonlóképpen járt el a klerikális reakció Franciaországban is. Gorse- laine versaillesi katolikus püspök és Breau püspök felhívták egyházkerüle­tük katolikusait, hogy ne írják alá a stockholmi felhívást. Ugyanígy a belga püspökök is. A Vatikán ellenséges magatartása az aláírásgyűjtő kampánnyal szemben nem szorul magyarázatra. A katolikus egyház felső rétege és az amerikai Imperialisták között nemcsak eszmei közösség, de a legszorosabb gazdasági kapcsolat is van. Nem kell tehát azon csodálkozni, hogy á Vatikán a katolikus dolgozók óhaja és létérdekei ellenére agresszívan és provokatív módon akarja meghiúsítani a világszerte erő­södő békemozgalmat. A tények azt bizonyítják, hogy a béke ellenségei nem alszanak. Szükség van a békeharcosok még szorosabb tömörülésére, még nagyobb ébersé­gére, hogy állandóan leleplezzék a háborús gvujtogatók és lakájaik mes­terkedéseit. Miért van csak 730 holdra szerződés a pásztói gépállomáson

Next

/
Oldalképek
Tartalom