Szabad Nógrád, 1950. július (6. évfolyam, 26-30. szám)

1950-07-01 / 26. szám

1950 július t. SZABAD NOGRAD T Hogyan csépelnek el napi ÖÖ0-1Ö00 mázsa gabonát a csernigovszki körzetben’? A „Szocialista Mezőgazdaság" című ezovjet újság egyik legutóbbi száma ismerteti Nikoláj Bredjukuak, a berz- nyánszki gép- és traktorállomás gé­pészének bevált cséplési munkamód­szerét. A múlt évben Nikoláj Bredjuk példája nyomán a csernigovszki körzetben több mint 100 cséplőgép egy nap alatt átlagban 600—1000 métermázsa gabonát csépelt el. Mindez azt mutatja, hogy itt már nem egyes, kiugró sikerről van szó, ha­nem a munka jó megszervezése, a gépek helyes kihasználása következté­ben előálló tervszerű eredményekről. A csernigovszki cséplőgépkezelők és kolhozisták ezrei bizonyították, hogv túl lehet szárnyalni a régi csáp lési eredményeket és hogy a szovjet cséplőgépek a szokottnál sokkal tér melékenyebben is tudnak dolgozni- Nemrégiben még a csernigovszkiak is megelégedettek voltak a régi normák kai. Két évvel ezelőtt még a „Pracja" kolhozban is csak 200-200 mázsa bú­zát csépeltek el egy nap alatt az „M—1100"-as cséplőgépeken. A múlt évben Nikóláj Bredjuk javaslatára újítást vezettek be a cséplési mun­kába. A két Váltást továbbra is meg- tártották. A cséplőbrigádok azután is 10—10 órát dolgoztak. Az addig 30 tagú brigád helyett azonban 70 tagú brigádot alkalmaztak. A nagyobb lét­számú brigád biztosította a cséplőgép jobb kiszolgálását. A kévéket kétoldalról adtak a dobra és a kévék így állandóan, szinte szakítatlan szalagként ha­ladtak a kazlakról a cséplőgépre. A próba sikerrel járt! A jó munka- szervezés biztosította a cséplőgép állandó, folyamatos munkáját. A cséplőgép egyenletes, mély hangjáról is lehetett érezni, hogy annak minden porcilcája kellőképpen kihasználódik. A 70 tagú brigád munkájánál ügyeitek a percekre és másodper­cekre is. Figyel emmél kísérték az egy-egy óra alatt elért cséplési ered­ményt. A „Pracja" kplhoz dolgozói Nikolá j Bred jukkái együtt nagyon boldogak voltak az első sikerek lát­tán. Hamarosan fellángolt a verseny a brigádok között a minél jobb egy óra alatti eredményért. Az első napon két váltásban 21 órát dolgozva 628 mázsa 54 kiló gabonát csépeltek el. Bebizonyosodott, hogy helyesek, voltak a számítások és hogy kitűnőek a szovjet cséplőgépek. A siker iga­zolta Nikoláj Bredjukot. De megmu­tatta azt is, hogy bizonyos javításo­kat kell eszközölni a munkaszervezé­sen és magán a cséplőgépen is. A régi szokásoktól eltérően a következő napokon a cséplőgépet már két kazal közé állították, hogy így megkönnyít­sék és meggyorsítsák a kévehányók munkáját. HasQnlóképen megkönnyí­tették és meggyorsították a kéveol- dók munkáját is. Eléjük kis állványt építettek, amelyek mint szárnyak áll­tak el az etető oldalától. A kévehá­nyók a kis állványra helyezték a ké­vét, a kéveoldó kibontotta és adta to­vább az etető felé. A kéveoldó mellé az etető segítségére beállítottak még egy másik munkást is, aki a szétvágott kévét az etető kezébe adta. A dobon dolgozók ügyesen és he­lyesen felosztották maguk között a mun­kát, kerülték a felesleges mozdula­tokat és komoly harcot folytattak a másodpercekért. mert tudták, hogy nagyrészben az ő jó munkájukon múlik a cséplés si­kere. Cséplés óraterv szerint. A „Prajca" kolhozban ügyeltek arra is, hogy a kévék gyors adagolásával nehogy sza­porodjon a szemveszteség. A cséplő­gépen magán is csináltak olyan kis változtatásokat, melyek megkönnyí­tették a szem elválasztását a szalmá- I tói. Ezenkívül még egy könnyű pót- I szitát is szereltek fei a cséplőgépre az esetleges szemveszteségek megaka­dályozására. Az óraterv szerinti cséplés, a cséplő­brigádok munkájának helyes meg­szervezése, a gépek teljes kihasz­nálása nagyszerű eredmények eléré­sét biztosítja. A múlt évben volt olyan nap, amikor Nikoláj Bredjuk cséplö­CSALAD ES ISKOLA Ez a tüzet ismertetőt ad a szocialista nevelési rendszerről segítséget akar nyújtani a magyar szülőknek, nevelők­nek és ifjúsági vezetőknek nagy és szép munkájukhoz, gyermekeink szó. cialistn szellemű neveléséhez. A füzet az MSZT és az MNDSZ kiadása 64 oldat: ára 2 forint. Kapható: MNDSZ szervezetekben és Szülői műn ka közössé:; ok ben. gépe 1320 mázsa zabot csépelt el. Igaz, a gép ezen a napon csak azokra a percekre állt meg, amikor a szüksé ges gépápolást olajozást végezték el. A brigádok pedig 4 óránként vál tották egymást. Nikoláj Bredjuk újításának érdeme volt az, hogy a „Pracja" kolhoz a múlt évben két hónappal előbb befe­jezte a cséplést, mint régebben. Az óraterv szerinti gyors cséplés lehetővé tette, hogy a gépállomás 1719 kilo­gramm üzemanyagot, a kolhoz pedig 4800 munkaegységet megtakarítson. A csernigovszki példa ebben az év­ben már számtalan követőre talált. A szovjet gépállomások és kolhozok dolgozóinak ezrei óraterv szerinti, gyors csépléssel biztosítják a bő ter­més minél előbbi elcséplését. Mit kap a 900 millió forintból Nógrád megye és Salgótarján? Megyénk dolgozó népe lelkesedéssel és megelégedéssel fogadta kormá­nyunknak azt az intézkedését, hogy ez évben 900 millióval többet ruháznak be az előirányzatnál. Az új, felemelt beruházási összeg jelentősen érinti megyénket, de fő­leg Salgótarjánt, amely megyei székhellyé épül ki. A 900 millió forintból Salgótarján környé­kén bányászlakások és munkásszállók, Salgótarjánban munkáslakások, vala­mint a megyeháza épül fel. Részben a 900 millió forintból és a már eddig előirányzott beruházási ősz- szegekből épül a nagybátonyi bányász város is. Ezen a helyen 100 személyes korszerűen berendezett munkásszálló épül, ugyancsak építenek a már meg­lévő négy bányászlakáson kívül még 1 millió forint értékben lakásokat. 2 millió 700 ezer forintból bányászotthon és iskola épül. A megye utainak és hidainak helyre­állítására több mint 1 millió forintot költünk. Salgótarjánban felépül a megyeháza. Az építkezés megkezdésére 3 millió forintot fordítanak. Száztízezer forint jut az acélgyári, lakóház építésére. A lebontandó Szilárd-udvar és a Régiposta-utca helyén 3 millió 300 ezer forint értékben lakásokat építünk, A bányai lakások , építésére 280 ezer. a salgótarjáni tanulólskola építésére 400 ezer és iskola építésére 200 ezer forin­tot fordítanak. 15 ezer forintból gyer­mekjátszótér épül. 600 ezerből pedig a város ivóvíz ellátását javítják meg. Kimondottan az új beruházásból építenek a régi bányai sütöde helyén egy új modern kenyérgyárat. A város kö­zepén állami áruház épül, amely biztosítani fogja az egyre jobban fejlődő város közszükségleti cik­keinek zavartalan ellátását. 800 ezer forintos költséggé' egy há­romszáz férőhelyes istálló is épül. Megyénk dolgozói fokozottabb munka­lendülettel, még jobb munkával felel­nek kormányunk határozatára, az élet- színvonal további emelésére. A TANÁCSTAGOK SORONLÉVŐ FELADATAI !%/l egyánkben is megkezdődött az aratás. Most ez a legfontosabb központi feladat, amelynek tökéletes elvégzéséhez minden erőnket mozgó' sítani kell. A minisztertanács ismeretes rende­leté megszabja azt az utat, amelyen haladnunk kell, hogy időben elvégez­hessük az aratást, cséplést, betaka­rítást, biztosítva ezzel dolgozó népünk és szocializmust építő ötéves^ tervünk első évének sikeres teljesítését < mezőgazdaság terén. Az aratásért folyó harc egyúttal ; békéért folyó harc is. Dolgozó pa rasztságunk munkával, az aratás, csép­lés, terménybegyüjtés maradéktalan teljesítésével hatalmas mértékben járul hozzá az egész nép jólétének emelé­séhez, a béketábor megerősödéséhez. Az eredményeket azonban semilyen téren nem adják ingven, azokért ke­ményen meg kell dolgozni. A siker hez elsősorban is az kell, hogy az ősz' szes munkálatok jól meg legyenek szervezve — és itt vár nagy feladat a megyei tanács tagjaira is. Állandóan ellenőrizniök kell saját te­rületükön a munkálatok menetét, biz- tosítaniok kell annak zavartalanságát Érezzék át, hogy saját személyükben felelősek a mezőgazdaságunk előtt álló nagy feladatok sikeres végrehaj­tásáért. Mozgósítsák a' békebizottságokat. Itt az alkalom, hogy a bizottságok munkájukkal bizonyítsák be, hogy tényleg a béketábor harcosai. Adjanak csattanós választ az imperialistáknak. A tanácstagok járjanak elől jó példá­val a mezőgazdasági munkákban, ez nagyszerű kiegészítése lesz agitációs munkájuknak, amelyről soha ne feled kezzenek meg. ök legyenek az elsők versenyszerződések megkötésében. 17 llenőrizzék az aratási munkákat lep- lezzék le a kulákokat és az egyéb kártevőket, csirájában fojtsanak el minden olyan próbálkozást, amely az aratás zavartalan menetét megakasz­taná. Állítsák pelengére a szabotáló- kat, rémhírterjesztőket • az egész falu népe előtt. Ügyeljünk arra. hogy nem fordulnak-e meg olyan idegenek a fa­A LÉGÉ AIM IFJAK TELJESÍTIK KÖTELESSÉGÜKET A SÁRGÁN RINGÓ gabonatáblák széles sávjai között két élénknwzgású ember feni a napsütésben megvillanó, ényes kaszát. Homlokukon verejték- cseppek gyöngyöznek, amikor felemelik 'éjükét és végigtekintenek az arany­színű, széltől hajladozó gabonatáblá­kon. Az egyik fiatal, a másik idősebb. Apa és fia. Aratnak... Az apa végig- törli ingeujjával gyöngyöző homlokát, majd hátra lép és karjának határozott lendületével mutatja, hogy ma még mennyit fognak learatni. Most az ifjú arató figyelmeztető mozdulatokat tesz. lemutat a földre és mindketten követik irányát. Az édesapa véletlenül rálépett egy kalászra. — Vigyázzon, édesapám, kipereg be­lőle a szem ... kár minden szem ga­bonáért! Az apa új gazda, a felszabadulás ál­tal jutott földhöz, a fia a most meg- alakalt egységes ifjúsági szervezet tagja. Bent laknak a völgyben, Legén- den. Az ifjúsági szervezetben megta­nulták Legénd fiataljai, hogy ez az aratás már az ötéves terv első évének gazdasági alapjait fogja megerősíteni. Ezért szorgalmasan és óvatosan végzik az aratást, hogy minél többet tudjanak nyújtani az ötéves tervnek. Suhintásuk erőteljesebb, mint. valaha és munkájuk az est beálltával, a kasza _ letételével nem nyer befejezést, mert ők, Legénd ifjúsága, már a Párthoz tartozó ifjúsági szervezet tagjai, s mind erősebben veszik ki ‘részüket ebből a munkából. A LEGENDI DISZ-szervezet létszá­ma, nap-nap után növekszik. Most vet­ték át az áll alános iskola 8 osztályá­nak 10 úttörő-tagját, de esténként is jolyik a szervezés, hogy minél erőseb­ben álljanak a Párt mellett. Brigádo­kat alakítotlak az ifjúsági szervezet tagjai, közül, hogy a brigádok tagjai szabadidejükben segítsék az egyéni gazdálkodókat a betakarítási munkála­tokban. Törnek János, n szervezel tagja elmondja: „Föltétlenül kell segíteni a betakarítási munkálatokat az özvegyek­nél, akiknek a férjük a fasiszta háború áldozatává vált. Ezeknek jól fog esni a segítségünk, de ha szükséges, ott leszünk az egyéni gazdálkodóknál is, hogy ne menjen kárba egy szem ga­bona sem. — Megszerveztük az éjjeli őrséget. Szervezetünk 10 tagja vesz részt a közös szérűk őrzésében, nehogy az el­lenség lángralobbanlsa hosszú, nehéz munkánk eredményét. Éberen fogunk őrt állni... Fuxhoffer Elvira elmondja, hogy a szervezet taggyűlése vasárnapra tette át a gyűléseket, hogy még alaposabb munkát tudjanak kifejteni és ne legyen időveszteség a betakarítás munkálatai­nál. — Minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy betöltsük a Párt ifjú­ság szervezetének szerepét. Tudjuk, hogy az egyesüléssel nagyobb felelős­ség nehezedik váltunkra. Ezért igyek­szünk mindig ott lenni, ahol szükség van a fiatalság erejére. A SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉSEK megkötésének előnyeit ismerteti agitá- ciójában az egyénileg dolgozó paraszt- gazdák között Sajgó István. De az ifjúság minden tagja megmozdult a be­takarítás érdekében. Napközben csend van a községben, de lüktető élet a habárban, s ennek a lüktető életnek nagy részesei legénd ifjai. ök azok közé tartoznak, akik őrömmel fogadták az egységes ifjúság megalakulását és szívesen folynak bele a nehézségek le­küzdésébe. Aktivitásukkal és forradal­mi lendületükkel az építés szolgálatába szívesen állnak. Tudják, hogy munká­juk a béketábor megerősödését szol­gálja, tudják, hogy minden, ami ebben az országban történik, az ö boldogabb jövőjük érdekét célozza. Tudják, hogy a betakarítás jó végrehajtása, vereséget jelent a dolgozók ellenségeinek, a há­borús usziteknak és dolgozó népünk gazdasági felemelkedését szolgálja. — Orosz. — Leleplezik az aratást, cséplést szabotáló kulákokat és a klerikális reakciót Megyénk dolgozó parasztsága neki- gyürkőzve, örömtől ragyogó arccal végzi nagy munkáját, az aratás-csép- lést. Versenyben dolgozik falu-faluval, járás-járással, mindenki részese akar lenni a nagy munkának. A dolgozó parasztságnak ezt a ha­talmas lendületét látja a kulák és a klerikális reakció s ezért mindent el­követ, hogy akadályozza a munkát. A klerikális reakció szorosan összefo­nódva . a falu kizsákmányolóival. a kulákokkal szövetkezik a munkák megakadályozására. Dejtáron a ku!á- kok támadásra indullak. Pintér Vince 70 holdas kulák azt terjeszti, hogy most már vallásellenesek ' lesznek a parasztok, mert jó a termésük. Azt már nem mondja el, hogy a vallást ő arra használta, hogv a falu papjával, Tóth Józseffel nyerészkedjen, amikor a pappal együtt a falu utcáját pénzért árulta. Vájjon nem-e ez a vallás- el-lenesség? Nagyorosziban a falu papja is be­kapcsolódik az ellenség hangjának tér. jesztésébe. Civilruhába öltözve járja a határt, hogy akadályozza az aratási és cséplési munkákat. Azt terjeszti, hogy ne arassatok, van még idő. Az a célja, hogy a gabona a földre pe­regjen ki. Szajbert Márton 48 holdas nagyoroszi lakos -kulák már raffinál- tabb eszközökkel dolgozik. Azt ter­jeszti, hogy már zölden kell learatni a búzát és akár lesz termés, akár nem, be kell szolgáltatni. Ö maga azonban nem vágja búzáját, mert ő csak a szegényparasztságnak akarja, hogy ne legyen termése. Dolgozó parasztságunk a klérus és a kulák támadásait felismeri és vissza­veri. Varsány községben könyörtelenül leleplezték Bárány János, Bárány György, Kis Vince, özv. Bárány An- talné, Bárány István kulákokat, akik az ősszel csávázatlan magot vetettek, hogy a búza-üszköt elterjesszék. KORMÁNYRENDELET ÍRJA ELö, hogy a megfelelően beérett, Jól csépelhető ga­bonánál a szalmában, törekben és pely­vában maradt szemek súlya, vagyis a szemveszteség nem haladhatja meg az elcsépelt gabona fél százalékát. A dőlt, besült, erősen gazos gaboná­nál a cséplési szemveszteség nagyságát a gabona minőségéhez mérten a Me­gyei Tanács végrehajtó bizottsága álla­pítja meg, azonban ily gabonáknál sem haladhatja meg a szemveszteség az elcsépelt gabona kettő százalékát. E megengedhető szemveszteség mel­lett a töröttszemű gabona súlya nem haladhatja meg az első-, másod- és har­madosztályú gabona együttes súlyának négy százalékát. A szemveszteség és szemtörés mér­tékét a cséplési ellenőrök, a körzeti cséplési ellenőr és a cséplés felülvizs­gálatában résztvevő népi szervek ellen­őrzik. RÓNA KÖZSÉGBEN lesújtott a vil­lám. Kadlót Bálint két lányával széna- gyűjtést végzett, miközben zivatar lett. A vihar elől fa alá menekültek és a villám a fába csapott. Kadlót Bá­lintnak és a kisebbik lánynak — az ijedtségtől eltekintve — különösebb baja nem történt, míg a nagyobbik lány állapota súlyos. luban, akik különös előszeretettel tér­nek be a kulákokhoz és a plébániára­Aprómunkával is járuljanak hozzá, hogy az aratók érezzék azt, hogv tö­rődnek velük. Ilyen például az állandó ivóvízellátás biztosítása a dolgozók számára. A pihenőket használják fel agitációs munkára. Ismertessék az élenjáró mezőgazdasági dolgozók el­ért eredményeit és igyekezzenek át­vinni a gyakorlatba a tapasztalatokat. Ismertessék az élenjáró szocialista szovjet mezőgazdaság módszereit. A jó politikai, felvilágosító munka ered­ménye csakhamar mutatkozni fog a falusi dolgozók munkájában. Állandóan ellenőrizzék, hogy a ku­lák betartja-e az aratómunkásokkal kö­tött szerződéseket, hogy rendesen élelmezi-e őket, hogy a szerződés sze­rinti arató- és cséplőmunkarészüket természetben adja-e ki. A cséplésnél vigyázzanak arra. ■rm- hogy lehetőleg minden gabonát a közös szérűn csépeljenek el, ellen­őrizzék, hogy kiknek adtak ki enge­délyt behordásra. Verjék vissza és leplezzék le a kulák támadásokat a kö­zös szérű ellerr; A kulák azért nem akar közös szérűt, mert így nincs módja elrejteni a gabonát. A tanácstagok mutassanak jó pél­dát, elsőnek kössenek szállítási szer­ződést. Ellenőrizzék, hogv a tárolók és a terményraktár-helyiségek rendben le­gyenek. Leplezzék le az ellenség ügy­nökeit, akik a beszolgáltatás ellen bu}- togatnak. A beszolgáltatás legyen ünnepe az egész falunak! Legyen ünnepe a mun­kás-paraszt szövetségnek. Dolgozó pa­rasztságunkat hassa át az a tudat, hogy meghálálhatja a munkásság tá­mogatását. Világosítsák fel a falu dol­gozóit, hogy a termény időelőtti be­szolgáltatása az 5 érdeküket is szol­gálja, a magasabb termelői árakon ke­resztül. A városban élő tanácstagok is hoz­zájárulhatnak az aratásrcséplés, ter­ménybetakarítás sikeréhez. A munká­ban megsérült szerszámokat, gépeket falujáró rohambrigádok segítségével rendbehozhatják. A gyárak, üzemek, demokratikus lörnegsfervezetek kul- túrcsoportjai, tanító, szórakoztató mű­soraikkal elősegíthetik a dolgozók fel­üdülését és így a munka jobb elvég­zését. JT z természetesen nagy feladat és '*"<egy ember nem is tudná egye­dül mind elvégezni. De a tanács tag­jai nem állanak egyedül tevékenysé­gükben. Ott áll mögöttük a Magyar dolgozók Pártja, ott állanak a demo­kratikus falusi tömegszervezetek. A hatalmas Szovjetunió tapasztalatainak felhasználásával szervezzék meg az állandó társadalmi ellenőrzést, amely kiterjed a munkálatok egész mene­tére és minőségére. Ha a tanácstagok a fentieknek meg­felelően végzik a most előttük álló teendőket, akkor meg fognak felelni a beléjük helyezett bizalomnak. Az ara- tás-cséplési, betakarítási munkák sike­rének előmozdításával a nép jólétének emelése és a báketábor megerősödésén kívül nagyban hozzájárulnak a szocia­lizmus sikeres építéséhez. Radnai Tivadar A dejtári szövetkezet boltkezelőjének levele Az egész megye területén fokozódó lendülettel folyik az aratás. Egyre több aratőbrlgád alakul, egyre többen tesz­nek egyéni felajánlást. De nemcsak a mezőgazdaság területén, hanem minden más területen Igyekeznek a dolgozók jó munkájukkal teljesíteni az ötéves terv első részének előirányzatát. Éppen a napokban érkezett egy levél szerkesztőségünkbe, amelyben a kővet­kező áll: „Én. Lakner József, a dejtári Föld­művesszövetkezet boltkezelője lelkesen és örömmel csatlakozom a „Vorosln- mozgalomhoz". Eddig minden igyekeze­temmel azon voltam, hogy üzletünk valóban megérdemelje a község, dolgozó népünk elismerését. Sztálini felajánlá­somat 100 százalékon felül teljesítettem. Kulturális téren is jó eredményt értem el. Az üzletdekorálási versenyben máso­dik lettem. Jól ismerem az ötéves terv első ne­gyedének előirányzatát és az új üzlet- helyiségben annak megfelelően fogom munkámat elvégezni. A Vorosin-moz- galom keretén belül munkaszervezésem­mel igyekszem gyorsan és pontosan és tőlem telhetőleg a legudvariasabban kiszolgálni vevőimet. Nagy gondot for­dítok az üzlet, valamint az áru tisztán­tartására. Helyes munkabeosztásommal elérem, hogy munkám mellett politikai­lag is képezhetem magam és így az el­méletet helyesen össze tudom kapcsolni a gyakorlattal. Ugyancsak helyes idő­beosztással kulturális téren is az ed­digi eredményemet újabb színdarabok betanításával gyarapítóm. Eddig is jelentős eredményeket értem el, azonban még érzem, hogy nem tet­tem eleget kötelességemnek. Ezekután még fokozottabban fogok vigyázni a dolgozó nép vagyonára, békés építő­munkájára. ígérem, hogy a fenti fel­ajánlásomat maradék nélkül, sőt túl­teljesítem. ezzel Is kifejezésre juttatva, hogy én is építő tagja Vagyok a szocia­lizmusnak. Lakner József, boltke zelö.“

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom