Szabad Nógrád, 1950. július (6. évfolyam, 26-30. szám)

1950-07-29 / 30. szám

Pártunk PnlftlkaS Bizottságának határozata a szakszervezeti munka egyes kérdéseiről VERSENYBEN MEGYÉNK A JÖVŐ ÉVI KENYÉRÉRT Dolgozóink levelekben helyeslik a norma rendezési VI. évfolyam 30. szám. Ára 50 fillér 1950 július 29 A szocializm Közel két hete, hogy Pártunk is­mét felhívással 'fordult a magyar dol­gozó néphez, egy nagy feladatnak, a minisztertanács határozatának végre­hajtására. Ha visszatekintünk az el­múlt öt évre, amióta a dicsőséges Vörös Hadsereg szabaddá tette előt­tünk a fejlődés útját, mindig Pártunk volt az, amely a döntő feladatokra, a döntő ütközetekre felhívta a figyel­münket. Amikór a magyar nép milliói papírrongyokért végezték munkáju­kat, Pártunk volt az, amely a jó forint megteremtésének lehetőségét meg­mutatta dolgozó népünknek. Pártunk volt az, amely a hároméves tervet elin­dította győzedelmes útján. A három­éves tervnek köszönhetjük dolgozó népünk életszínvonalának olyan mérvű felemelését, amelyet soha nem tapasz­talt a magyar nép a Horthy-idők alatt. Pártunk volt az, amely felhívta a ma­gyar dolgozó nép figyelmét a .többter­melés, az olcsóbb termelés megvalósí­tása érdekében a munkaversenyre, a Sztahánov-mozgalom, az újítómozga­lom kifejlesztésére. A Pártunk szavá­nak meghallgatása és felhívásainak megvalósítása tette lehetővé, hogy üzemeinket új gépek sorozatával lát­hattuk el, amelyek könnyebbé tették és megsokszorozták a termelést. A szocializmus építése és a nemzet­közi helyzet alakulása még fokozot­tabb követelményt támaszt dolgozó népünk elé. Eddigi sikereink nem eredményezhetik azt, hogy abban az illúzióban ringassuk el magunkat, mi­szerint most már minden simán megy, ahogy Rákosi elvtárs mondotta: „Vigyázzunk arra, nehogy az a be­nyomás keletkezzék,' hogy most már hegyen-völgyön lakodalom, most már nálunk minden úgy megy, mint a karikacsapás és ezentúl élhetünk, mint Marci Hevesen '. Pártunk Központi Vezetősége, ami­kor felhívta a minisztertanácsot, hogy hozzon határozatot a dolgozók alap- béremeléséről és normarendezéséröl, akkor abból indult 'ki, hogy dolgo­zóink többsége kérte és megértette, hogy a szocializmus építésénél idő­szakonként újabb és újabb normá­kat kell megállapítani, mert a régiek útjában vannak a szocializmus fejlő­désének, fékjévé válnak a termelés, a termelékenység fokozásának. Ezt bi­zonyítják azok a levelek, és kérel­mek is, amelyekkel a dolgozók párt- szervezeteinkhez fordultak. Ezért írja Rigó Antal, acélgyári ifjúmunkás is: „ín saját magam is érzem, hogy -i normám elavult és gátlójává vált a lejlödésemnek. Engem is hátráltat ab­ban a munkában, amit végzek, mert ha nem volna ilyen laza a normám, sokkal többet tudnék elkészíteni az egyes munkadarabokból." Ehhez ha­sonló hangnemben szólt a tűzhelygyár sztahánovista csiszolója, Molnár István elvtárs, amikor normájának rendezését kéri. Ugyancsak helyesen látta a normarendezést az Acélgyár kiváló dróthúzója, Balogh István II., amikor azt mondja: „A békét védem, amikor felszámolom laza normámat". üzemi pártszervezeteink, szakszer­vezeteink aktívaértekezleteken tár­gyalták meg a minisztertanács hatá­rozatát. Megállapítható az értekezle­tekből az, hogy dolgozóink többsége megérti és lelkesen magáévá teszi a minisztertanács határozatát. Hozzá­szólásaikkal alátámasztják, most lát­ják csak, a minisztertanács határozata után, hogy az ő műhelyükben is van­nak laza normák, és hogy a minisz­tertanács határozata dolgozó népünk jólétét van hivatva emelni. Erről be­szélt Dankó György, a somoskői ba­zaltbánya ifjúmunkása is, aki rámu­tatott arra, hogy most az újítómozga- lom mennyivel jobban kiszélesedik. A minisztertanács határozatát helyesen látja Kukucska Elemér elvtárs, nagy- bátonyi bányász, aki azt mondja: „Mink a béremelést csak úgy tudjuk meghálálni, ha fokozzuk a termelésün­ket". Ennek érdekében javasolta a meleg csákányrendszer bevezetését, amelyet a nagybátonyi aktívaérte­kezlet helyesléssel fogadott és ma­gáévá tett azzal, hogy augusztus else­jével be is fogják vezetni a munkahe­lyekén történő váltást. Az eredmények mellett vannak olyan üzemeink is, ahol úgy gondol­ják, hogy a minisztertanács határo­ÜS építéséért zata órájuk nem vonatkozik és csak hadd szigorítsák a normákat, az, ő üzemükben ez nem szükséges, mert ők mindig ügyeltek arra, hogy a normá­juk „el na szaladjon". Ilyen az állás­pont a salgótarjáni üveggyárban, ahol a vezetőség is beleesett abba a hi­bába, hogy őnáluk normarendezésre nincs szükség. Ugyanez mutatkozik meg kisebb-nagyobb mértékben az acélárugyárnál is. ök is mindig na­gyon vigyáztak a normákra, csak megfeledkeznek az öntödék 188 száza­lékos átlagtermeléséről, ami éppen az ellenkezőjét bizonyítja. Az üzemi pártszervezetek és szak- szervezetek aktívái többhelyütt elkö­vették azt a hibát, hogy a minisz­tertanács határozatának csak a bér­emelésről szóló részét hangsúlyozták ki, ezt helyezték előtérbe. Ilyen érte­lemben mondotta az acélgyári szak- szervezeti aktíván Vágvölgyi elvtárs, hogy a minisztertanács határozata az acélgyárban azt jelenti, hogy 100 em­ber közül 98-nak emelkedni fog a ke­resete, esetleg kettőnek csökken. Ugyanúgy, sőt talán még fokozottab­ban, csak az alapbéremelés kérdésével foglalkoztak a bányászszervezetek aktíváin is, amit az ellenség már úgy használt ki; hogy 50 százalékos bér­emelésről beszél a bányászok vonalán, nyilván azzal a céllal, hogy amikor maid , ez nem történik meg, a fölbiz­tatott dolgozókat szembeállítsa népi demokráciánkkal. Az aktívaértekezle­teken nem beszéltek arról, hogy a normarendezés sok esetben, dacára az alapbérek emelésének, azonos terme­lés mellett bércsökkenéssel fog járni. A normarendezés azt fogja kiváltani, hogy az új normák mellett a dolgo­zóink rövid időn belül elérik, sőt túl is szárnyalják előző keresetüket. Helytelen volna, ha abban az illúzió­ban ringatnánk magunkat, hogy a mi­nisztertanács határozata a béreme­lésről és a normarendezésröl általá­nos fizetésemelést von maga után. A minisztertanács határozata azt cé­lozza, hogy iparunkban utat nyissunk a rejtett tartalékoknak. Pártszervezeteink feladata, hogy tu­datosítsák a dolgozók — elsősorban párttagjaink — között, hogy a szocia­lizmust építeni páholyból nem lehet. A szocializmus építése fokozott köve­telményeket támaszt minden párttag, de minden dolgozó felé is. Az elkö­vetkezendő időkre még fokozottab­ban vonatkozik a kommunista példa- mutatás jelszava, a kommunista éber­ség. Párttagjaink vigyázzanak arra, hogy az ellenség a normarendezéssel járó esetleges zökkenőket ne használ­hassa fel arra, hogy behatoljon so­rainkba bomlasztás céljából. A jobb­oldali szociáldemokraták elleni küz­delem, amelyre szintén Központi Ve­zetőségünk hívta fel a figyelmet, még fokozottabban kell, hogy áthassa minden egyes párttagunkat. Leplezzék le az egységbontó, imperialista béren­cek mindennemű megnyilvánulását, akik sokszor a félrevezetett, egyszerű dolgozókon keresztül szólalnak meg. így például Jámbor László, a balas­sagyarmati seprűgyár dolgozója, aki azzal fogadta a normarendezést, hogy nem ér 6emmit. A jobboldali szocdemek hangja az is, ami­kor Forgács-bányatelepen a nehézsé­geket a normarendezésre akarják rá­kenni, és úgy nyilvánulnak meg, hogy a mi dolgozóink még nem elég ön­tudatosak a harmadbérezés megérté­sére. Persze, a Csóka-féle szakszerve­zetben neveltek nem elég öntudato­sak, de a mi párttagjaink, becsüle­tes dolgozóink is elég öntudatosak ahhoz, hogy megértsék, a harmadbé­rezés is a fejlődést van hivatva szol­gálni. Szakszervezeteinkre hárul az a fel­adat, hogy a normarendezés megvaló­sításával egyidejűleg még fokozottabb lendületet adjanak a munkaverseny- nek, kössenek dolgozóink ezrei új versenyszerzödéseket, fejlesszék to­vább az újító- és észszerűsítő-, vala­mint a sztahánovmozgalmat. A-terme­lés soha nem ismert, hatalmas fellen­dítésével a Szovjetunió által vezetett béketáboit és a szocializmust építő Magyarországot erősítjük meg. Dvorák József Mútremindszent az a augusztus 20-ára befejezi — Fokozzuk a tarlóhántás ütemét — Az egész ország és az egész megye területén, egymással versenyezve, egy­mást túlszárnyalva viszi dolgozó pa­rasztságunk gabonáját a cséplőgéptől egyenesen a földművesszövetkezet rak­tárába. Megyénk dolgozói sem akar­nak lemaradni ebben a versenyben és éppen, ezért fokozottabb ütemmel vég­zik ezt a munkát. Különösen kötelez bennünket is a verseny, amióta orszá­gos viszonylatban megindult az a mozgalom, hogy augusztus 20-ra, népköztársasá­gunk alkotmányának ünnepére be­fejeződjön » terménybegyüjtés. Megyénkben elsőnek a mátramind- szenii dolgozó parasztság csatlakozott ehhez a nemes versenyhez. Vasárnap gyűlést tartottak, ahol elhatározták, hogy augusztus 20-ra terménybeadását a községben minden dolgozó paraszt teljesíti, egyben ehhez a mozgalomhoz való csatla­kozásra hívják fel Nógrád megye valamennyi községét és kijelentet­ték, hogy a terménybeadást me­gyénk többi községeivel verseny­ben végzik. Nemti község dolgozó parasztsága sem akar a versenyben lemaradni. A köz­ségben C. vételi jegyre már 71 mázsa gabona van begyüjtve. Az elmúlt hé­ten az ütemterv szerinti 13 mázsa ga­bonával szemben 67 mázsát gyűjtöt­tek be, ami több, mint 500 százalékos teljesítésnek felel meg. A községben kiemelkedő eredményt ért el Pintér Gusztáv, aki kötelezettsé­gét 575 százalékban teljesítette. A községben eddig 12 dolgozó paraszt teljesítette 200 százalékon felül a ter­ménybeadást. A dolgozó parasztság között terjed a versenymozgalom. Pribisán János lucfalvai 7 holdas dolgozó paraszt, a salgótarjáni járás valamennyi dolgozó paraszt­ját hívta ki terménybegyüjtési ver­senyre, hogy a terménybeadási kötelezettség túlteljesítésével is segítsük a hős ko­reai nép szabadságharcát. Pribisán János terménybeadási kötelezettségének 1133 százalékban tett eleget. Sámsonházán Skultéti Márton, aki­nek beadási kötelezettsége 95 kilo­gramm, de 601 kilogrammot szolgál­tatott be és ezzel 632 százalékot ért el. Erdőtarcsa községben egy nap alatt 296 mázsa búzát, 13 mázsa ro­zsot, 5 mázsa árpát gyűjtöttek be. Különösen kitűnik Mészáros János 7 holdas újgazda, aki 415 százalékra teljesítette a beszolgáltatást, mondván: — Jó termésem volt az idén, ami­hez a demokrácia segített. Úgy érzem, hogy nekem is adni kell a demokrá­ciának. Csécsén, Fekete Sándor 5 holdas dol­gozó paraszt búzatermése elérte a 15 mázsát. Először csépelt el a község­ben és gabonafeleslegét feldíszített szekéren vitte a magtárba. Nógrádszakál a szécsényi járás 21 községével áll versenyben és ezideig még sikerült megtartania az első helyet. Cserhátsurányban Si­pos Sándor 5 holdas újgazda 210 szá­zalékra tel jesítette a terménybeszol­gáltatást, Szügyben Kocur Samu pedig 120 százalékra, Hugvag községben Borda Mihály 230, Győri István 212, Antal István. 164 százalékos teljesít­ménnyel emelkednek ki: Palotáson Il­lés Flórián dolgozó paraszt három és fél hold területen 73 mázsa' gabonát termelt', ebből 43 mázsák vitt a íöid- művesszövetkezetbe. Salgótarjánban Bozó István 5 holdas újgazda, fe­lesleges terményét a géptől a szö­vetkezetbe vitte, amivel kötelezett­ségének 1215 százalékban tett ele­get. A kommunisták példamutatása bi­zonysága annak, hogy Pártunk tagjai tettekkel is valóraváltiák azt, amit hirdetnek. A terménybegyüjtésben is a kommunisták járnak élén és maguk-. kai ragadják községük dolgozó paraszt­ságát. Berkenye községben Szalai István, Pártunk helyi szer­vezetének titkára, aki 5 és fél holdas dolgozó paraszt, beszolgál­tatás! kötelezettségének 998 szá­zalékban tett eleget. Amikor terményét a géptől behozta, így nyilatkozott: — A jó kommunista tettekkel bizo­nyítja, hogy amit mond, meg is való­sítja. Mi, falusi dolgozók ezzel mutál­juk meg a háborús uszítóknak, hogy harcolunk és kiállunk a béke ügyéért. Szalai István elvtárs felkerült a község dícsérettáblá- jára és példamutatása nyomán két nap alatt 216 mázsa gabona gyűlt össze. Nagy Ferenc nógrádszakáli közép­paraszt és népnevelő 8 kh szániófö!- dön gazdálkodik, terménybeadási köte­lezettségének a cséplőgéptől teljes egé­szében eleget tett és elsőnek szállí­totta be terményét. A felesleget 100 százalékban már beadta és a tarló- hántást is 100 százalékban elvégezte. Ezzel mint Pártunk tagjelöltje jó pél­dát mutatott és felvilágosító munkát is végzett a középparasztság között. A termelőszövetkezeti csoportok eredményei .is kimagaslóak és felette áll- az egyéni gazdálkodók eredmé­nyén. Az erdőtarcsai csoport búzából 12 mázsás, rozsból pedig 14 mázsás átlagot ért. el. A Romhány Világos­pusztai csoportban minden tag 9 má­zsa gabonában részesül, ezenfelül a dolgozó nép államával szemben fenn­álló kötelezettségét is teljesítette. Megyénkben eddig begyűjtötték 177 vagon gabonát, és így Nógrád köte­lezettségét ezidáig 12 százalékban tel­jesítette. A .beszolgáltatás ütemét to­vább kell fokoznunk, hogy a verseny­ben méltó helyet biztosítsunk magunk­nak. A terménybegyüjtés gyorsítása ér­dekében, szombaton a SZÖVOSZ min­den járási székhelyén ügyvezetői érte­kezletet tart. Ezen keresztül a szövet­kezeti tagságot mozgósítják a vasár­nap tartandó népfrontbizottsági nagy­gyűlésekre. A cséplés területén az eddigieknél fokozottabb lendülettel megy a munka. Búzából 39.2, rozsból 66, árpából 25.1, zabból pedig 27.1 százalékát csépeltük el a learatott mennyiségnek. Ez átla­gosan 38.8 százalék. Zagyva községben a cséplést még a mull héten befejezték. A cséplésnél brigádok működtek közre és ennek az eredménye, hogy ilyen hamar végére értek a munkának. A hugyagi és az őrhalmi cséplő­gépek versenyben állanak egymás­sal, a gyors és szemveszteség nél­küli cséplésért. Diósjenőn egy 20 tagú ifjúsági bri­gád négy óra alatt 67 mázsa búzát és rozsot csépelt el, miközben rostacserét is végeztek és a szalmát 240 méter távolságra hordták el. Az állami gazdaságokban brigádok versenyeznek egymással. Magvarnán- dorban az első számú brigád 128 szá­zalékot ért el, amíg Nógrádmarcalban a „Vörös Csillag“-brigád teljesítmé­nye 160, a „Kossuth”-brigád teljesít­ménye pedig 16l százalék. Teclakon a szellemi dolgozók 48 mázsa gabo­nát csépeltek el. A tolmácsi gépállomás dolgozói versenyre hívták ki egymást a cséplőmunkálatok elvégzésére. Előreláthatólag a hét végén mind a 10 gép befejezi a munkát. Eddig Ke­szegen ért el kiemelkedő teljesítményt Szabó János csoportja, ahol három egymást követő „napon 130, 134, 138 százalékos eredményt értek el. A versenykihívást a tarlóhántásra is kiterjesztették. Druholóvszki András élmunkás traktorvezető, a megye valamennyi Sztaiinyec-veze- tőjét kihívta a tarióhántás 25 szá­zalékos túlteljesítésére. Az elmúlt három nap alatt 70 hold tarlóhántást végzett, amely 184.6 szá­zalék. A tarlóhántásban az erdőtarcsai tszcs is példát mutat. Az aratási mun­kálatok befejeztével azonnal hozzá­kezdtek a tarlóhántáshoz, amit 156 kát. holdon már be is fejeztek. Példa­mutató ezen a téren Járja István őrhalmi dolgozó pa­raszt, aki az aratáson és behordá- son kívül már el is csépelt, sőt a tarlóhántásnak is már 100 száza­lékban tett eleget. Állami gazdaságaink ezidáig a tarló­hántást 71.3 százalékban végezték el. •A gépállomások közül a tarlóhán­tásban a mo'norai vezet, utána a to- mácsi következik. Jó eredményt ért el még Erdőkürt és Karancskeszi. Külö­nösen lemaradt Kisterenye, Bércéi és Ersekvadkert. Tarlóhántásban megyénk országos viszonylatban igen el van maradva- Gépállomásainknak fokozottabb ütem­ben kell végrehajtani tarlóhántási ter­vüket. A községekben minden igát a tarlóhántás végzésére kell felhasz­nálni. Abba sem szabad belenyugodni, hogy behordásunkat már 99.8 százalékban teljesítettük. Oda kell hatni, hogy egy­két napon belül minden gabona a szérűbe kerüljön. Amíg dolgozó parasztságunk min­den erejével a jövőévi kenyér biztosí­tásán dolgozik, addig a kulákok igye­keznek zavart kelteni munkánkban. Szécsényben az egyik cséplőgépnél a kévék között patkót, kaszadarabot és köveket találtak, de különösebb kár a gépekben nem történt, mert a dolgozók a kulák mesterkedését idejében észrevet­ték. Kisbágyonban Krizsák Béla cséplőgép­tulajdonos kulák mindezidáig a csép­lést nem kezdte meg. Amikor a pász­tói gépállomásról megérkezett a meg­hajtó traktor, a gépet nem akarta át­adni, hogy akadályozza a munkálato­kat. Hasznos és Pásztó községben a klerikális reakció igyekezett elvonni a munkától a dolgozókat. 22-én ünnepet hirdettek és a legnagyobb dologidőben akarták leállítani a cséplést. Minden erővel azon legyünk, hogy a cséplés gyorsítása, mellett, augusz­tus 20-ra befejezzük a termény- beadást, hogy a cséplés után a trak­torok azonnal fogjanak hozzá a tarló- hántáshoz és behozzuk azt a lemara­dást, ami ezidáig mutatkozik. A nagy országos versenyből mi is kivesszük a részünket és nem kétséges, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan, élenjáró helyet fogunk magunknak biztosítani. Vasárnap ünnepelte a szovjet nép a Haditengerészeti Flotta Napját Ä Szovjetunió Haditengerészeti Minisztériumának ünnepi ülését a köz­ponti kultúrpark szabadtéri színházában tartották meg. Zgharov altábornagy kijelentette, hogy a szovjet tengerészek az egész nép szeretetétől körülvéve, szilárdan állanak őrt az állami érdekek és a szovjet emberek békés munkája felett. Leningrádban a dolgozók ezrei üdvözölték a tengerészeket.- Vasárnap tar­tották meg a Néván a Balti-tenger hadihajóinak felvonulását. .4 Haditengerészeti Flotta napján az egész szovjet nép hálával fordult Sztálin elvtárs felé, aki megteremtője és irányítója a világ első hajóhadának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom