Szabad Nógrád, 1950. július (6. évfolyam, 26-30. szám)

1950-07-29 / 30. szám

SZABAD NOGRAD Í950 július 29. Az acélgyári pártszervezet merészebben támaszkodjon a dolgozókra a normarendezés végrehajtásánál Hatol inas öntöszekrény emelkedik a levegőbe. Az erős» lka ki biciklidaru láncai • megfeszülnek a ránehezedő Szekréíiyóíiás súlyától. Végigvonul az ■'acélöntődé közepén elhelyezett futó- síften, majd az öntöde tarjám végében megáll. A kezelő könnyed mozdulattal igazítja a láncon függő formaszek­rényt. beengedik és elhelyezik a már ‘ előre kijelölt helyre. Ezzel biztosítani kívánják a termelékenység, emelésének előfeltételét. Pár perc elteltével már a formázok veszik körül a formaszek­rényt és ügyes. szakszerű mozdulatok­kal fognak neki a formázás előkészü­leteinek. Az acélöntődé egyik nagy formázó- szekrényében három dolgozó áll és ügyes mozdulatokkal döngölik a ho­mokot, amelyet egy negyedik formázó lapátol1 be a szekrénybe. Dolgoznak — ‘ de közben valamit beszélgetnek, Oda­érve. Szekszárdi elvtárs szavait már tisztán hallani: — Akik becsületesen dolgoznak, helyeslik a normarendezést. Ezelőtt, amikor a normát bevezették, ez acélöntöde dolgozói csoportban dol­goztak. Természetesen akadlak, akik ebbgn az időben a másik munkatársuk rovására elvonták magukat a terme­léstől, egyszóval ellógtak az időt. Ez a körülmény befolyása alá vette azo­kat a dolgozókat is, akik öntudatosan dolgoztak volna. Csökkentette a mun­kakedvét, amikor látta, hogy a köz­vetlen munkatársa ki akarja használni •z ő munkaerejét., — Aztán az történt, hogy a munka­időkiesés ,pz egész csoport időkiesését jelentette, ami bár egyenként kévésnek tiint fel, üe egy egész csoportnak az időkiesése már jelentősen befolyásolta a termelést. Így. állt ez abban az idő­ben, amikor a normát felvették. Azóta már sok minden történt. Jobb munka megszervezéssel sok időt nyertünk. A csoportos termelésről áttértünk az egyéni termelésre. Most már mindenki egyénileg felelős a munkáért. A terme­lési százalékunk megduplázódott. Ez bizonyltjai! hogy a normáink elavul­tak. Amíg a normafelvétel idején 105—110 százalék volt az üzemi átla­gunk. most az üzemi állagunk 188 száza! ékE . — Időszerűnek találom a norma- rendezési — állapítja meg Fáid Ká­roly ewtárS. — Amikor a normát fel­vették, bizony örültünk, ha 130 száza­lékot el tudtunk érni. Ma már 300 százalékpl meghaladja a termelésem. Tervszerűbben termelünk és rendezettebbek a munkakörülmé­nyeink. 'Tíznapos munkatervet is dol­goztunk ki. Ez a tervszerűség azt ered­ményezi, hogy szabad időnkben elő tudunk készülni a tervünkben lefekte­tett munkákra. Az én véleményem sze­rint, ha nem tudnám elérni a maga­sabb százalékot, csupán annak tulajdo­nítom. hogy a lefektetett tervünket föl- borítjákvAagyis nem azt a munkát ad­ják, ami a tervünkben le van fektetve. Bár már előzőleg meglettük a lépése­ket a tervünkben lefektetett munkák előkészületeire. Ezek a körülmények beszélnek arról, hogy a normák el­avultak. Simon Sándor elvtárs úgy magyaráza az acélöntődé normáinak meglazuiá- sát, hogy az a norma, amellyel az üzem termelési átlaga 188 százalékra fel tud szökni, feltétlenül elavult. Azok a körülmények, amelyeket Szekszárdi és Fájd elvtársak elmondtak, már tisztán mutatják a normarendezés szük­ségességét. Nem lehet jó az a norma, ahol az üzem átlaglermelése 188 szá­zalékos. Ez nem teljesíthető időszerű normával. v- Ezen a véleményen vannak a salgó­tarjáni acélárugyár acélöntődé üzemé­nek dolgozói Is, akiket az idő már -meggvőzött arról, hogy Pártunk irány- mutatása és Intézkedése riiinden eset­ben a dolgozó nép ügyét szolgálja. Most már mosolyogva gondolnak visz- sza arra, amikor a normái bevezették. Abban az időben még a múltból Itt- maradt gondolkodásmód éreztette hatását. Kételkedve várták a norma bevezetésének fejleményeit. Ma már meglátták benne az igazságot, meg- gvőzŐdtek etilnek a helyességéről. Fel­fedezték benne a dolgozó nép fel­emelkedésének lehetőségét is. Ezek a tapasztalatok megerősítették ben­nük a Párt iránti legmélyebb bizalmat. Ennek tudatában nem tudja őket visszatántorítani eevet- lenegv ellentétes vélemény sem* Tud­ják, hogy a Párttal ellentétes véle­mény-nem lehet más, mint az ellenség hangja. Azokat, akik ellentétben állanak a fejlődés tervszerű ütemével, nemzet­gazdaságunk megerősödésével, az élet- színvonal emelkedésével, azokat dol­gozóink joggal ellenségnek tekintik. Nyilvánvaló, hogy az ellenség elke­seredetten veszi tudomásul, amikor egy-egy lépéssel előbbre megyünk a fejlődés terén. Fogcsikorgatva acsar- kodik dolgozó népünk és népi demo­kráciánk felé. Az acélöntődé dolgozóit az ellenségnek ez a támadása nem fé­kezte a fejlődés terén. Harei lendüle­tük fokozódoU. Ezt mutatja az is, amikor megértéssel haladnak a mi­nisztertanács határozatának megvaló­sítása felé­Kétségtelen, hogy ezekhez az ered­ményekhez nagyban hozzájárult az acélgyári pártszervezet felvilágosító munkája. A minisztertanács határoza­tát az aktívákon keresztül tudatosí­tották az üzemek dolgozóival- Azon­ban felütötte a fejét az a veszély, hogy a normarendezés kérdését elvá­lasztották az ellenség konkrét lelep­lezésétől. Az acélgyári pártszervezel vezetősége nem ismeri fel a bujkáló ellenséget Nem találja meg az ellenséges han­gok terjesztőit. Megállapítja ugyan a pártszervezet, hogy van ellenség, van­nak jobboldali szociáldemokraták ,az üzemben. De mint azt Szabó József elvtárs, a pártszervezet oktatási fele­lőse mondja, nem nyilvánulnak meg. Még azt is hozzáteszi, hogy az ellen­ség megnyilvánulása majd még ké­sőbbi időpontban fog bekövetkezni. Nem lehet kétséges, hogy ez egy ál­talános vélemény lehet a pártszerve­zeten belül. Ez az oka annak is, hogy a népnevelők nem eléggé harciasak az ellenség leleplezésében, és az ellenség­ről csupán általánosan beszélnek. Ezt a kérdést nagyon élesen kell felvetnie maga felé a pártszervezet vezetőségének, de minden egyqs párt­tagnak is- Az ilyen nézet netfl más. mint megalkuvás az ellenséggel. Ahol nemrégiben lepleztek le egy Darázs­klikket, ahol gép rombolások fordultak elő és a termelés tervszerűségében ma is akadályok mutatkoznak, ott nyil­ván megtalálható az ellenség keze. Hogy Darázsék hosszú időkön keresz­tül mételyeitek, a dolgozók egységét és munkalendiilctét, az elsősorban az akkori pártszervezet ébertclenségének és elhajlásának az eredménye. Nem szabad mégegyszer abba a hibába esni, hogy lebecsülje az ellenséget és megnyugodjon abba, hogy van ugyan ellenség, de nem nyilvánul meg. A minisztertánács határozata rá­mutat arra. hogy a norma rendezést csak az ellenség ellen folytatott kí­méletlen harccal tudjuk jól végrehaj­tani. Az acélgyár dolgozói elindultak ezen az úton. A pártszervezetnek fel­adata, hogy a dolgozóknak ezt a harci munká ját a legmesszebbmenőkig se­gítse. Leplezze le az ellenséget, mu­tasson rá konkrétan annak aljas mun­kájára. Ezt várja tőle a gyár vala­mennyi dolgozója. A pártszervezet tá­maszkodjon bátran a dolgozókra, mert mint a példák is mutatják, a dol­gozók tisztában vannak Pártunk és kormányunk határozatának jelentő­ségével. Orosz Béla. A NORMARENDEZÉS BIZTOSÍTJA AZ IFJÚSÁG BOLDOG JÖVŐJÉT A minisztertanács határozata, amely megállapította a régi normák helyte­lenségét és egy igazságosabb, a népgazdaság érdekeinek megfelelő he­lyes normát kíván a dolgozók elé vinni, engem., mint köbányász-ifjú- munkást, szólásra késztet. A kőbányában 1943. év óta dolgo­zom s módom volt arra, hogy a régi rezsim kizsákmányoló bérrendszerét és a most bevezetendő bérrendszert összehasonlítsam. Míg a múltban a kapitalistának legfőbb célja a dolgozó nép kizsákmányolása volt, nem tö­rődve azzal, hogy az akkori dolgozó ifjúságot egy fél emberöii'ó alatt mun­kanélküli, nyomorékká teszik, addig ma az ifjúmunkásnak korlátlan lehe­tősége van jövőjének kiépítésére. Kü­lönösen a Dolgozó Ifjúsági Szövetség megalakulása óta látom boldog jó- vömnek biztosítását. Ma nem áll fenn, hogy az idősebb szaktársak eltitkol­ták munkamódszerüket, hanem átad­ják azokat s nekünk, ifjúmunkásoknak sokkal könnyebb a meglévő és elkö­vetkező normákat száz százalékig tel­jesíteni és azt túlszárnyalni. Láttuk, hogy az utóbbi időben min­den vonalon, de különösen az iparban cs bányászatban számtalan visszaélés történt normalazítássat és bércsalás­sal, amelyre nagyon helyesen mutatott rá Rákosi és Gerö elvtárs. Megvilágí­tották előttünk, hogy milyen helytelen és népgazdaságunkra mennyire káros hatású a laza norma, mert a termelés nem tudja követni életszínvonalunk emelkedését. ’ Helyesnek és szükségesnek tartom az új normák bevezetését, mert ezáltal kiküszöbölődnek a nagy eltolódások, megszűnnek' ' a zűrzavarok, amelyek bérezésünket;, eddig jellemezték. Mi, ijjúmtmkások ígérjük, hogy túl- szárnyaljukjjaz fúj normákat és széle­sebb alapokra fektetjük az újító moz­galmát és ff szocialista versenyt.. Míg mi, ifjúmunkások, boldogan építhetjük szocialista munkával orszá­gunkat és boldogságunkat, addig az imperialista elnyomás alatt élő fia­taloknak jegyverrel kell kivívni sza­badságukat és boldogabb jövőjüket. Megvetéssel gondolunk az ameri­kai imperialisták aljas támadására, mellyel a szabad koreai népet újra ipá­jába akarja hajtani, mely azonban megtörik Korea szabadságharcosai ke­mény ellenállásán. ülőre az új normák bevezetésével a béke megvédéséért! Dankó György kővágótanuló Somoskő Áruhalmozót vettek őrizetbe A dolgozó nép ellenségei, a régi fa­siszta rend itt maradt vitézei sehogy sem tudnak abba belenyugodni, hogy a dolgozó nép bőségben, jólétben él, hogy nincsenek kenyérgondok és emel­lett a reakció, a klérus és a jobboldali szociáldemokraták támadásait sorra visszaverjük, felszámoljuk hadállásai­kat. Most arra vették az irányt, hogy vá­sárlási lázt idézzenek elő, mesterséges sorbaállást szerveznek és amellett akarnak hangulatot kelteni, hogy ná­lunk még krumpliért is sorba kell állni. Ezek közé a „díszmagyarok” közé tar­tozott Ratkovszki Pá! salgótarjáni ve­gyeskereskedő is. Legalább annyira gyűlöli a dolgozó népet, mint ameny- nyire visszavárta a régi rendszert. A múltban haditudósító volt, bizal­mas embere * fasisztáknak és „hasznos ténykedéséért“ számtalan kitüntetést is kapott. Az egész család szerette a léha, do- logialan életet, spekulációból, üzérke­désből, csempészésből gazdagodtak meg, harácsoltak vagyont. Ratkovszki Pál azt terjesztette: — Vásároljunk élelmet, rövidese» kitör a háború ... Persze ő maga nem igen szereti azt a helyet, ahol a fegyvereké a szó, mert sietett hozzátenni: „Én kimegyek Ko­reába, ahol 800 forintot kapok ha­vonta. Mire odaérek, ott elmúlik a há­ború, mire visszajövök itt győznek az amerikaiak és nem kell ilyen kommu­nista csürhe között élni.” A lefolytatott házkutatás során arra is fény derült, hogy miért mutatkozik egyes élelmiszerekben pillanatnyi hiány, hogyan harácsol a reakció min­denfélét ősszé. Lakásán 40 kiló szappant, 15 kiló cukrot, 20 kiló paprikát, nagy- mennyiségű zsírt, csokoládét, ka­kaót és egyebeket találtak. Összeharácsolták, hogy elvonják a dol­gozó nép elől, aztán pedig a „tűrhe­tetlen helyzetről” beszéljenek. Ratkovszki Pált rémhírterjesztésért és áruhalmozásért az Államvédelmi Hatóság őrizetbe vette. A múltban soha nem volt beteg, most a dolgozók nyakán élősködőit Győri János, a nyilasok hű kiszolgálója Győri János baglyasáljai lakost, a salgótarjáni üveggyár üvegfúvóját azonnali hatállyal elbocsátották az üzemből, mert önkényesen elhagyta a munkahelyét — egy fontos exportcik­ket gyártó műhelyt — és kijelentette, hogy nem fog tovább dolgozni. Győri János a felszabadulás előtt az üveggyárban dolgozó Strauss János nevű német állampolgárnál mint min­denes dolgozott. Ezt a cselédmunkát a rendes napi munka befejezése után vé­gezte. Strauss János a salgótarjáni körzetben Volksbund-szervező és irá­nyító volt. Győri, bár tudta jól, hogy Strauss milyen népellenes szervezet­nek a vezetője, mégis hűséges szol­gálója volt. A múltban nem fordult elő, hogy betegeskedett volna, a népi demo­kráciában azonban állandóan a be­teget játszotta. 1949-es évet végigbetegeskedte. Köz­ben olyan kijelentéseket tett, hogy ak­kor beteg, amikor akar. Az év letelte után munkára jelentkezett. Tekintettel arra, hogy betegeskedése gyanús volt, nem lett régi munkahelyére beállítva. Ekkor kérte a vezetőséget, hogy tegyék vissza az Les fazekas kemence-mű­helyben dolgozni és ígéretet tett, hogy becsületesen fog dolgozni. Áthelyezése meg is történt és jó beosztást kapott tekintettel arra, hogy exportcikkel gyártó munkásra nagy szükség volt. De ezalatt az idő alatt oly nagy selejttel dolgozott, hogy ez­zel, mind a műhely dolgozóit, mind a vállalatot megkárosította. A vállalatvezetőség mindezek felett szemet húnyt, gondolván, hogy a két- hónapi ráfizetés később megtérül. Két­ségkívül ezután jól begyakorolta ma­gát ebbe a munkába és június 5-én, amikor a májusi hónapban négy hé­ten keresztül 820 forint volt a keresete ► és mivel már kidolgozta azt az időt, amikor újból jogosult egyévi táp­Nyikolá] Rlbin szovjet lakatos az alábbi naplát vezeti hétről-hétre: MÁJUS 9. KEDD Azt mondják, a hétfő nehéz nap. Gondolom, 6zt olyan embérek eszelték ki, akik pihenés után nem szívesen látnak munkához. Számomra, mint mindenki számára, aki szereti foglal­kozását, a hétlö egyáltalán nem tűnik lel nehéz nap­nak. Ez a hétfő pedig kü­lönösen jól kezdődött. Reggel magához hiva­tott Jurkov elvtárs, a mű­helyvezető. Kezet szorított és közölte velem: lakatos­brigádom első lett a kiváló minőségi-brigád elnevezé­séért folyó szocialista ver­senyben. A brigád tagjai jutalomban részesülnek. Természetes dolog, hogy a győzelem nemcsak örö­met okoz, hanem kötelez is. Egyik lakatostársunk sza­badságra ment. Ezen a napon dolgoztunk először ketten három helyett a be­fejező szerelési munkákon, Termelésünk egy ember távolléte mellett sem csök­kent. Több mint három és félszeres normát teljesítet­tünk! MÁJUS 10. SZERDA. Szerda — szabad nap. A napot a városon kívüli há­zunkban töltöttem, ahol együtt lakom szüleimmel EG Y HÉT A MŰHEL YBEN és fivéreimmel. Reggeltől kezdve kapáltam a kert­ben, burgonyát ültettem. Szeretek időnként kertész­kedéssel foglalkozni. Ebéd után A. Pervencev „Csillagod a becsület“ cí­mű könyvét olvastam. Ki­tűnő könyv! Este az egész család ösz- szegyült a rádió körül. Előadásomat közvetítették hanglemezről. Ugyanis tel­kértek, hogy vegyek részt a gyári-üzemi iskolák és az ipariskolák tanulói ré­szére rendezett leadások­ban, Annakidején magam is gyári-üzemi iskolát vé­geztem. A termelésben, mint újonc, állandóan ba­ráti segítséget kaptam idő­sebb társaimtól. Amikor pedig már képzettséget sze­reztem, én segítettem az újoncoknak. Ezért vállal­koztam örömmel a rádió- előadásra is. MÁJUS fi. CSÜTÖRTÖK Az előző váltásbeli mun­kások nem szállították idejében a gén vázakhoz szükséges sarokvasakat. Márpedig enélkül nem kezdhettük meg a szere­lést. Természetesen nem ültünk ölhetett kézzel, Más alkatrészeken dolgoz­tunk előre. De ezzel nem érhettük be. A szabályta­lanságról jelentést tettünk a részlegmesternek. Meg­ígérte, hogy intézkedni log. MÁJUS 12. PÉNTEK. A részlegmester megtar­totta Ígéretét. Megkaptuk a szükséges mennyiségű sarokvasat. A munka most már simán ment. Újra íog- iaikozhatlam azzal a racio­nalizálási javaslatommal, amelynek megvalósítása havonta jelentékeny meny- nyiségű színesfém meg. takarítását jelentené. A legutóbbi napokban már történt is valami eb­ben az irányban. Azelőtt a rézdrótot egyenesen a tekercsből szedték le. Most először kiegyenesít­jük és a darabot pontosan vágjuk le rajz szerint. Se. lejtbe kerülő végek nin­csenek. De a takarékossági harc­ban a döntő lépés még hátra van. Minden mág­nestelepnek, amelyet olaj- íúró-gépeknél alkalmaznak, 12 léié megszabott hosszú­ságú rézdrótja van. A iémtogyaszlás nagy! Fo- micsev technológus és Razuyajev művezető elv­társsal elhatároztuk, az állomást úgy szervezzük át, hogy nemcsak a drótok, hanem az acélsínek hosz- szát is csökkentjük. Az ellenállási készülékek do­bozait más sorrendbe he­lyeztük el. 180 lókkal el­fordítottuk azokat, ami ál- . tat közelebb kerültek egy­máshoz. Ennek következté­ben minden egyes vezeték hossza 300 mm-rel csök­kent. Ennek a javaslatnak a megvalósítása legszeré­nyebb számítás szerint évente 15.000 rubel értékű színesíém és acél megtaka­rítását jelenti. MÁJUS 13. SZOMBAT. Reggel 8 óra. Hozzálá­tunk az első újszerkezetű állomás összeszereléséhez. Ez lesz a próbadarab. Lassabban dolgozunk, mint máskor. Rendkívül na9V gondosságra van szükség, de 1 órára elké­szültünk a munkával. El­jöttek a mérnökök a fő­konstruktőr osztályából és jöttek más szakemberek is Megkezdődött a próba ... Nem vallottunk vele szé­gyent! Most újabb utakat és módokat kell keresni a termelés megjavítására, gondoskodni kell újabb racionalizálási javaslato­kon és találmányokon. pénzre, igyekezett azt rögtön ki ii használni. Tehát közönséges táppénz­csaló — szeret a munkásság rovására könnyen élni. Gyakori kijelentése volt, hogy nem lesz bolond dolgozni. A múlt évben „betegsége alatt" vadá­szatra járt és aratási munkát is vég­zett. Legutóbb úgy akarta kijátszani a vállalatvezetőséget, hogy beíeglapot kért és azzal nem az üzemi főorvos­nál jelentkezett, hanem a baglyasaljai orvosnál, akivel úgylátszik személyi jóviszonyban van — felvette betegnek. Közben június 18-án, Sándor Vilmos személyzeti osztályvezető a tarján! hegyen, a Parádi-féle korcsmában mint kiszolgáló-pincért találta. Ennek alap­ján azonnal megtették a szükséges intézkedéseket, fegyelmi úton elbocsá­tották az üzemből. A KALLÓI DISZ szervezet folyó hó 19-én tartotta vezelőséqválasztó tag­gyűlését. A taggyűlésen felszínre ke­rültek a szervezet hibái, maid pontok­ba foglalták a jövőbeni teendőket. 9 nagy hangerő 9 k/s fogyasztás m könnyűkezelés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom