Szabad Nógrád, 1950. július (6. évfolyam, 26-30. szám)

1950-07-01 / 26. szám

> * Megkezdődött a búza aratása megyénkben X munka újj dandárjai Arató- és cséplőmunkások ha- talmas serege gyűlt össze jövő­évi kenyerünk betakarítására. A munkásosztály leghübb szö­vetségesei, a mezőgazdasági proletariátus, a nincstelen pa­rasztság szervezett dolgozói áll­tak csatasorba a kenyérért ví­vott harcban. Komoly feladat vár pártszer­vezeteinkre, hogy ezeknek a dol­gozóknak szervezeti életét biz­tosítsák, hogy helyes politikai felvilágosító és népnevelő mun­kával elősegítsék az aratást és cséplést. Megyénkben több ezer­re rúg azoknak az arató- és eséplőmunkásoknak a száma, akiknek vállain elsősorban nyug­szik ennek a harcnak sikere. Fa­lusi szervezeteinkben még sok helyen a népnevelőhálózat csak papíron működik. így természe­tesen nem is lehet biztosítani, hogy ezen a területen komoly munkát végezhessen. Az ellen­ség, a kulák és a klerikális re­akció minden rést meg fog ta­lálni, hogy beférkőzzön ezek közé a dolgozók közé és bomlasztó tevékenységével gátolja munkán­kat. A minisztertanács határoza­ta a DÉFOSZ feladatává teszi a szerződési feltételek betartását, ellenőrzését és általában azt, hogy elegendő munkaerő álljon rendelkezésre. De a pártszerve­zet mellett a DÉFOSZ feladata az is, hogy ezeknek a dolgozók­nak szervezeti életét politikai tartalommal töltsék meg és si­keresen vezessék őket munká­jukban. Az állami gazdaságokban négv-öttagú brigád működik, mindegyikében egy-egy népne­velő, akinek kötelessége a nép­nevelő munkát vinni. A falvak­ban különös gondot fordítsanak azokra az arató- és cséplőmun­kásokra, akik egyéni gazdálko­dóknál vagy éppen a kul aknái dolgozik. A pártszervezet fogja össze a népnevelőket, állandóan ■lássa el agitációs szempontokkal. Az aratómunkások pedig, mint a munkásosztály leghűbb szövetségesei, éberen és kemé­nyen folytassák az osztályharcot ebben a munkájukban is. Lep­lezzenek le minden ellenséges megnyilvánulást és cselekedetet, amely akár csak egy szem gabo­nát is veszélyeztet. Az arató- és cséplőmunkások ».a munka új dandárjai? Ök vi­szik győzelemre az ötéves terv első aratását és cséplését. Tisz­tában kei! lenniök, hogy ezzel harcolnak a békéért, országunk további erősödéséért. Az aratő- és cséplőmunkások mutassanak példát az egyénileg dolgozó parasztságnak abban, hogyan támogatják az országot vezető munkásosztályt, hogyan harcol­nak a Párt és a kormány hatá­rozatainak végrehajtásáért. avatás térkeztünk ötéves tervünk első aratásához. Amíg idáig L* eljutottunk, hatalmas utat tettünk meg Pártunk veze­tésével. A múlt év őszi hónapjaiban a mélyszántás harci zajától hangzott megyénk minden része. Gépállomásaink traktorai, egyéni da’gozó parasztok lovainak százai dolgoz­lak, hogy végrehajtsák a minisztertanács határozatát, elvé­gezzék az őszi mélyszántást. Minden erőt megmozgat. tak a mélyszántás sikeréért, mert tudták, hogy az őszi mély­szántás elvégzése biztos sikert jelent. Ha most, közvetlen az aratás küszöbén, végigjárjuk me­gyénket, jóleső érzéssel állhatunk meg egy-egy szível-lelkét gyönyörködtető búza-, rozs-, ősziárpa^tábla mellett, örül a lelkünk, amikor a kellemes szélben ringó gyönyörű búza­táblát látjuk, és arra gondolunk, hogy dolgozó parasztsá­gunk munkája eredménnyel járt. A sok szép búzatábla jényesen hirdeti a minisztertanács őszi határozatának jó tanácsát és hirdeti, hogy megbukott az ellenségnek a pro­pagandája, amikor azt hirdették, kár úgy sietni, van még arra idő. A még ma is étó Pató Páiok megtanulhatnak dol­gozni állami gazdaságainktól, termeiócsoportjainktól, szorgal­mas, becsületes, egyénileg dolgozó parasztoktól, akiknek embermagasságú, sőt ennél nagyobb' gabonájuk is van. Az őszi vetéseink jól teleltek, /ót bokrosöüiak, dús fejlő­désnek indultak a tavaszi nevetöidőben és a csapadékos ta­vaszi hónap után jól bírták a szárazságot. A hényelpusztai állami gazdaságban 2 méter 60 centire nőtt meg a rozs. A szécsényi állami gazdaság búzája 2 méter 20 centi magas volt és dolgozó parasztjaink is, ha búzatáblájukba állnak, ajkukat érinti a kalász. A búza még nincs az éléskamrában! Amíg odáig jutunk, hogy mindenkinek a magtárba tegyen a jövöévi kenyerei jelentő búzája, vetőmagja, addig nagy munka vár ránk. A gabona túlnyomó része még lábon áll, várja az arató mun­kások éles kaszáját. Aratómunkásainknak lendületesen keit dolgozni azért, hogy időben elvégezzék az aratást, eleget te­gyenek a minisztertanács határozatának. Addig meg keli mozgatni minden erőnket az aratóéi és cséplést munkák sikeréért. Éberen kell őrködni a lábonálló, ez osztagba ra­kott búzákra, nehogy a feketelelkű kulák és a vele össze­fonódott klérus megkísérelje a folyékony arany tönkretételét. . Az aratás megkezdődött és a kezdeti lendületet tovább kell V fokoznunk, hogy biztosítsuk a dolgozó nép jövöévi kenyerét •ell ét. J Több mint 400 mázsára kötöttek szállítási szerződést Kőhalmon A minisztertanács határoza­tának értelmében azok a dol­gozó parasztok, akik július 8-ig búza, rozs, árpa és zab feles­legeikre szállítási szerződést kőinek, minden mázsa beszállí­tott gabona után 6 forint fel­árat kapnak. A minisztertanács határozatának megjelenése után, amikor megkapták a szállítási szerződésre vonatkozó rendele­tet, a héhalmi földművesszövet­kezet vezetői nyomban összeül­tek és elhatározták, hogy a szállítási szerződések sikeréért széleskörű felvilágosító munkát indítanak. Először kisgyűléseket tartottak. így magyarázták meg a dolgozó parasztságnak, mi­iven előnyt jelent számukra, ha szállítási szerződést kötnek. Már a kisgyú'Iéseken megindult a szállítási szerződések kötése és nyomban a gyűlések befeje­zése után 250 mázsára kötöttek szállítási szerződést. Madlena Albert 15 mázsára kötött szállí­tási szerződést és versenyre hívta a község összes dolgozóit. Farkas József 12, Szűcs János 14 és Ajkler Imre 11 mázsára kötött szállítási szerződést nyomban, ahogy a kisgyűlés befejeződött. A kisgyűlés után népnevelők indultak felvilágosító munkára. Útjuk sikerrel járt. Egyre több és több lett azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik szál­lítási szerződést kötöttek. A nép­nevelők jó munkájának tudható be az is, hogy a gazdák egy­mástól kérdezgették, kötöttél-e már szállítási szerződést? És akik nem kötöttek, azok elindul­tak a földművesszövetkezet iro­dája felé, hogy az ő nevük is ott legyen azoknak a gazdáknak a neve mellett, akik elsőnek kö­töttek szerződést. Füzér János 10 holdas gazda, a fejadagon kívül mind fel­ajánlja, ami a termésből meg­marad. Körülbelül 20 mázsára tehető ez a mennyiség. A szerződés aláírásakor eze­ket mondotta: „Nagy kedvez­ményt jelent számunkra a szer­ződés. Régen nagy távolságra kellett vinni az eladott búzát és most itt helyben adjuk el 86 fo­rintért. A cséplőgéptől azonnal a begyűjtő helyre szállítom, mert ezt tartom az egyedüli he­lyes útnak.” A -héhalmi népiszervek jó munkájának eredménye, hogy sorra írják alá a szállítási szer­ződéseket és héttőn délig már 420 mázsára kötöttek szerző­dést. A héhalmi földmíívesszö- vetkezet jó munkájával példát mutat Pilinv, Herencsénv, Ma- gyargéc községek felé, ahol még e] sem kezdték a szállítási szerződéssel kapcsolatos mun­kát. Lelkesen csatlakoztak a bu jakiak a tótkomlósiak felhívásához A Szovjetunió adta aratógéppel folyik az aratás a szécsényi állami gazdaságban Szombat virradóra esőt kapott a bujáki határ. Az a kevés eső is szemmelláthatóan felüdítette a növényeket, a gabonák kalászai megdagadtak és a Mátráról jövő szélben lomhán hajladozlak. Az országúitól távol, a búza­tábla szélén, idős bácsi áll és lói lehet látni, amint tenyerében összedörzsöli a letépett kalászt. Vizsgálja, tüzetesen nézi, majd fejével bólint; holnap kezdődhet az aratás. A bujáki határban már a műit héten megkezdődött a búza, rozs aratása. A hegves-dombos mezőt ellepték az arató munkások szor­galmas csoport iái és éles kaszá­jukkal vágták az érett gabonát. Vasárnap sem szünetelt a munka. Az egvik gazda aratott, a másik takarmányt gyűjtött, mindenki igyekezett, hogv minél előbb végezzen munkájával. A faluba érve az útszélen álló kisgyerekek ..Szabadság” kö­szöntéssel üdvözlik a iáró-kelőt. Amikor az elhalad, tovább ját­szanak. vagy apjuk kezét fogva a földművesszövetkezet felé igyekeznek, ahol délután gyű­lést tartanak. Tegnap is és ma is a határban dolgoztak és most a Párt hívására gyűlésre mennek, bogv elfogadják a tótkomlósiak verseng kihírását A földművesszövetkezet helyi­ségében gyűltek össze a bujáki asszonyok, férfiak és most fi­gyelmesen hallgatják Marinkovics elvtársat, a földművesszövetke­zet terménvbegvű Hőiének elő­adását. — Elvíársak! A tótkomlósi gazdák versenyre hívták az or­szág valamennyi községét a termén vbegvűités sikeréért, örömmel vesszük tudomásul a tótkomlósiak versenyfelhívását és hogv a minisztertanács hatá­rozatát mi is pontosan, lelkiisme­retesen elvégezzük, azt javaso­lom. fogadjuk el a versenyfelhí­vást és csatlakozzunk ehhez a nemes versenyhez. — Úgyis foglalkoztunk már ezzel a kérdéssel, csak a tótkom­lósiak kicsit megelőztek bennün­ket. A verseny sikere érdekében hívjuk páros versenyre Szirák és Ecseg községeket az alábbi vei senvpontok szerint. Marinkovics elvtárs már so­rolja is a versenvpontokat. ami­ből megtudjuk, hogv az előkészí­tés szakaszában, július 8-ig szál­lítási szerződést kötnek a dol­gozó parasztsággal, tisztán tart­ják a raktárt és a zsákkészletet, gondoskodnak a tűzbiztonságról, a verseny nyilvánosságáról, a raktárak díszítéséről. A begyűj­tés ideje alatt biztosítják a torló­dásmentes átvételt, a vagon gyors és időben való megraká- sát. a szerződéses termények el­különítését és a szabotálok lelep­lezését. Figyelmesen hallgatják a ver­seny pontjait és amikor jól át­gondolták és megvitatták egyes kérdéseket, elhatározták, hogv esatlakoanak a versengheti A gyűlés előtt egymásután ad­ták át a párthelviség ajtajának kilincsét a munkára jelentkező elvtársak. Gyűrű veszi körül az aszfalt, ahol a szerződést Írják alá és a sok közül egy me­nyecske szólal meg: — Engem ki ne hagyjanak a géptől. — En is ott akarok dolgozni, okvetlen írjátok fel a nevemet. Adjatok egy ívet, hagy írjam alá a szerződést. Ez a hang egv harminc év körüli férfinek a hangja. Sándor János elvtársnak ne­hezen megv az írás, de most néhány pillanat alatt aláírja a három ívet és „Szabadság” kö­szönéssel már távozik is. Pász­tor Károly elvtárs magát is fel­íratja és a lánva helvett is szer­ződik. Gábor Erzsébet, Bacsa Márai. Gulyás Erzsébet az ajtóban vá­rakoznak, hogy megérkezzen a negyedik barátnőjük és utána csoportosan jelentkeznek cséplési munkára. Együtt akarnak dol­gozni a cséplőgépnél és earvíná« után írják alá a szerződést. Bujákon gondoskodtak arról is, hogy kuláknál is legyen arató, nehogy arra hivatkozhasson, nem kaptam embert. Fehér Fe­renc Gábor Vencelhez szerző­dött az aratási munkák elvégzé­sére. Igv megv ez egész délután és amikorra az asztal körül eltíí nik a gyűrű, akkorra biztosítva van mind a négy cséplőgéphez szükséges munkaerő. A szállítási szerződés sikere érdekében a népnevelőket moz­gósították. Ok járnak házról- házra és megmagyarázzák min­den gazdának, mit jelent időben szállítási szerződést kötni. El­mondják. hogv aki a ,.C” vételi iegvre adja be gabonáját, az 6 forint jutalékot kap. Megmagya­rázzák azt is, mit jelent nemzet- gazdasági szempontból a szállí­tási szerződés kötése. A nép­nevelő munkába bekapcsolódtak a csepeli munkások is. akik Bu­jákon nyaralnak. Munkás megy a paraszthoz, hogy kössön szál­lítási szerződést és eredménnyel végzik a munkát, mert Bujákon az első napon közel egv va­gonra kötöttek szállítási szerző­dést. Gondoskodtak arról is. hogv közös szérűn történjen a csép- lés. Mindenre figyelemmel van­nak. kulák mesterkedésre, klérus támadásra és éberen dolgoznak azon, hogv a tótkomlósiak által indított versenyben tisztes helyet érjenek el a bujáki parasztok. A gazdaság dolgozói e hét első napján korábban ébredlek, mint máskor. A lakók közül is első­nél« ébredtek a gépészek, trak­torosok, az aratógép-vezetők. Nekik hosszú volt az éjszaka, annak ellenére, hogy későn fe­küdtek le. Érthető, hiszen ma kezdik a megye legszebb búzá­jának aratását, de nem emberi erővel, hanem a Szovjetunió adta modern aratógéppel. Még csak pirkad, amikor már a gép urai körüliorogják a szé­pen mázolt testet. Nézik, simo­gatják, megvizsgálják a csava­rokat, hogy rendben vannak-e. Türelmetlenül várják a munka kezdési időpontját, hogy felül­hessenek a gépre vezethessék, és oda állhassanak a hatalmas búzatábla mellé. Időben elkészültek és elindul­tak. A szécsényi állami gazdaság udvarából már korán reggel nagy berregéssel fordult ki a íőútra a traktorvontatta modern szov­jet arató- és kévekötőgép. Pilla­natok alatt száz és száz nézője, csodálója volt a gépnek. Még azok is megálltak gyönyörködni, akiknek igen sietős volt az üt­jük. Csodálták, mert még nem láttak ilyent életükben. A volt „úri” rendszer nem sietett a dolgozó parasztság munkájának megkönnyítésére ilyen gépekkel. A piros zászlókkal feldíszített gépek méltóságteljesen haladtak végig a főúton. A traktorról Cserven György mosolyog a gépet követő száz és száz né­zőre és mintha a szeme csillo­Hózzuk rendbe a még elhanyagolt szérűket Megyénkben nagy lendülettel folyik a boldog bő aratá Kenyérgabonavetéseinknek kalászai és szalmái fejlettek és nagyok. Háromszorosa a tava'yinak. Éppen ezért, dolgozó parasztságunknak már most gondoskodni kell a szérűk kibőví­téséről és kitisztításáról. Megyénk járásaiban — különösen a szécsényi járásban — tapasztalható, hogy a szérűkön még min­dig ott van az elmúlt évi szalma, amely az időjárás viszontag­ságaitól értékét veszítve, szétszórtan piszkítja a szérűt. Dolgozó parasztságunk használja fel e szalmát állataik al- mozására, ameiy biztosítja a jövőévi bő terméshez szükséges trágyát és fogjanak hozzá a szérűk rendbehozata'ához. gésából azt lehetne olvasni: — gyertek ki a búzatáblára, majd ott megláthatjátok, hogy mire képes a szovjet technika vívmánya hány ember helyett végzi el a munkát és milyen tehertől sza­badítja meg az aratómunkáso­kat. Rövid idő alatt kiértek a köz­ség határában elterülő hatalmas terjedelmű gabonatáblához. Az ott dolgozó aratómunkások és lányok ajkáról lelkes örömkiál­tások hangzottak el. — Megjött. No, erre aztán mi is kíváncsiak vagyunk. De mind­ez egy pillanatig tartott és azután még nagyobb kedvvel iáitak neki az aratásnak. Örül­nek a nagy segítségnek, mert hisz jókora terhet vett le a vál­lukról. A múlt földbirtokos rend­szer urai csak gyönyörködtek a verítékes és kínos munkájukban, azonban hogy gépekkel segítet­tek volna rajtuk, helyette kor­bácsütéseket kapott a dolgozó. Cserven György és Zaholek György aratógépvezetők gyors mozdulatokkal láttak hozzá a gumikérék leszereléséhez, majd a vaskerék felszereléséhez. Gon­dos vizsgálat alá vették a gépet. Előttük a napfényben ragyogó, érett, hatalmas búzatenger. A nyílt kék égen lassan úsznak a pompásan szétfoszlott könnyű felhők. A határ csendes esőt kapott az éjjel. — Készek vagyunk! — kiáltot­ták a vezetők és egy ugrással fenn termettek a gépen. A határt a traktor berregése töltötte be. A megye legszebb búzáját fog­ik most aratni. Megindultak. Az aratógép karcsú, de annál erősebb vitorlája belekap a dús és súlyos kalászökba és rá­hajtja a sebesen mozgó késekre, amelyek villámgyorsan elnyir- ják, majd a forgővitorla rádönl: az asztalra, onnét a körkörö'- vászonon a kötő, madzagvágó és a kidobó szerkezetre kerül, mint kész, szorosan megkötött kéve. hat kiló súlyban. Mindez másodpercek alatt játszódik le, ami az ott lévő dolgozók boldog és határtalan csodálkozását vonta maga után. Két-három másodpercenként dobálja ki a kész kévéket. Már harmadszor megy körbe a búzatáblán, de még mindig akad olyan dolgozó, ak mind a háromszor elkísérte a gépet, tekintetét le nem véve arról. — Julis! A teremtésedet, nézz a lábad alá. Kár minden szem­ért! — hangzik valahonnan a kiáltás. A fiatal lány, aki a gé­pet nézte, csupán véletlenségből lépett rá egy kévére. Egy kicsit szégyenli magát, hogy elkövette ezt a hibát, mert hisz ö is ugyanúgy harcol minden szem gabonáért, mint a gazdaság bármely dolgozója. Örül a lei­künk, mert a dolgozók gondosan vigyáznák a nép vagyonára Ez érthető is, hiszen a kenyér a család, a gazdaság, az ország gazdagságát jelenti. — Gyurka! Emeld feljebb a kést, mert a főidet szántja, — kiált Csábi István elvtárs, a megyei központ újítási előadója. Gyurka feljebb emeli a gépet és hátrahajolva szól: — Jól van? — Arca a követke­ző pillanatban elhalványul, mert épphogy felemelte a kést, egv nagy kődarab felett is elsiklatta azt. — Hű, az annya teremtésit! Ha ez a kés közé kerül! — vakar­ja a fejét kétségbeesetten Gyuri. Bizony, ha nem emeli fel a gé­pet, a kő a kés közé kerül, ügy vigyáznak a gépié, mint a sze­mük fényére. így folyt a munka már egy órája, szaporodtak s gabonake­resztek. amelyet n vidám hangu­latban lévő fiatal lányok raktak össze az aratógép után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom