Szabad Nógrád, 1950. július (6. évfolyam, 26-30. szám)
1950-07-01 / 26. szám
> * Megkezdődött a búza aratása megyénkben X munka újj dandárjai Arató- és cséplőmunkások ha- talmas serege gyűlt össze jövőévi kenyerünk betakarítására. A munkásosztály leghübb szövetségesei, a mezőgazdasági proletariátus, a nincstelen parasztság szervezett dolgozói álltak csatasorba a kenyérért vívott harcban. Komoly feladat vár pártszervezeteinkre, hogy ezeknek a dolgozóknak szervezeti életét biztosítsák, hogy helyes politikai felvilágosító és népnevelő munkával elősegítsék az aratást és cséplést. Megyénkben több ezerre rúg azoknak az arató- és eséplőmunkásoknak a száma, akiknek vállain elsősorban nyugszik ennek a harcnak sikere. Falusi szervezeteinkben még sok helyen a népnevelőhálózat csak papíron működik. így természetesen nem is lehet biztosítani, hogy ezen a területen komoly munkát végezhessen. Az ellenség, a kulák és a klerikális reakció minden rést meg fog találni, hogy beférkőzzön ezek közé a dolgozók közé és bomlasztó tevékenységével gátolja munkánkat. A minisztertanács határozata a DÉFOSZ feladatává teszi a szerződési feltételek betartását, ellenőrzését és általában azt, hogy elegendő munkaerő álljon rendelkezésre. De a pártszervezet mellett a DÉFOSZ feladata az is, hogy ezeknek a dolgozóknak szervezeti életét politikai tartalommal töltsék meg és sikeresen vezessék őket munkájukban. Az állami gazdaságokban négv-öttagú brigád működik, mindegyikében egy-egy népnevelő, akinek kötelessége a népnevelő munkát vinni. A falvakban különös gondot fordítsanak azokra az arató- és cséplőmunkásokra, akik egyéni gazdálkodóknál vagy éppen a kul aknái dolgozik. A pártszervezet fogja össze a népnevelőket, állandóan ■lássa el agitációs szempontokkal. Az aratómunkások pedig, mint a munkásosztály leghűbb szövetségesei, éberen és keményen folytassák az osztályharcot ebben a munkájukban is. Leplezzenek le minden ellenséges megnyilvánulást és cselekedetet, amely akár csak egy szem gabonát is veszélyeztet. Az arató- és cséplőmunkások ».a munka új dandárjai? Ök viszik győzelemre az ötéves terv első aratását és cséplését. Tisztában kei! lenniök, hogy ezzel harcolnak a békéért, országunk további erősödéséért. Az aratő- és cséplőmunkások mutassanak példát az egyénileg dolgozó parasztságnak abban, hogyan támogatják az országot vezető munkásosztályt, hogyan harcolnak a Párt és a kormány határozatainak végrehajtásáért. avatás térkeztünk ötéves tervünk első aratásához. Amíg idáig L* eljutottunk, hatalmas utat tettünk meg Pártunk vezetésével. A múlt év őszi hónapjaiban a mélyszántás harci zajától hangzott megyénk minden része. Gépállomásaink traktorai, egyéni da’gozó parasztok lovainak százai dolgozlak, hogy végrehajtsák a minisztertanács határozatát, elvégezzék az őszi mélyszántást. Minden erőt megmozgat. tak a mélyszántás sikeréért, mert tudták, hogy az őszi mélyszántás elvégzése biztos sikert jelent. Ha most, közvetlen az aratás küszöbén, végigjárjuk megyénket, jóleső érzéssel állhatunk meg egy-egy szível-lelkét gyönyörködtető búza-, rozs-, ősziárpa^tábla mellett, örül a lelkünk, amikor a kellemes szélben ringó gyönyörű búzatáblát látjuk, és arra gondolunk, hogy dolgozó parasztságunk munkája eredménnyel járt. A sok szép búzatábla jényesen hirdeti a minisztertanács őszi határozatának jó tanácsát és hirdeti, hogy megbukott az ellenségnek a propagandája, amikor azt hirdették, kár úgy sietni, van még arra idő. A még ma is étó Pató Páiok megtanulhatnak dolgozni állami gazdaságainktól, termeiócsoportjainktól, szorgalmas, becsületes, egyénileg dolgozó parasztoktól, akiknek embermagasságú, sőt ennél nagyobb' gabonájuk is van. Az őszi vetéseink jól teleltek, /ót bokrosöüiak, dús fejlődésnek indultak a tavaszi nevetöidőben és a csapadékos tavaszi hónap után jól bírták a szárazságot. A hényelpusztai állami gazdaságban 2 méter 60 centire nőtt meg a rozs. A szécsényi állami gazdaság búzája 2 méter 20 centi magas volt és dolgozó parasztjaink is, ha búzatáblájukba állnak, ajkukat érinti a kalász. A búza még nincs az éléskamrában! Amíg odáig jutunk, hogy mindenkinek a magtárba tegyen a jövöévi kenyerei jelentő búzája, vetőmagja, addig nagy munka vár ránk. A gabona túlnyomó része még lábon áll, várja az arató munkások éles kaszáját. Aratómunkásainknak lendületesen keit dolgozni azért, hogy időben elvégezzék az aratást, eleget tegyenek a minisztertanács határozatának. Addig meg keli mozgatni minden erőnket az aratóéi és cséplést munkák sikeréért. Éberen kell őrködni a lábonálló, ez osztagba rakott búzákra, nehogy a feketelelkű kulák és a vele összefonódott klérus megkísérelje a folyékony arany tönkretételét. . Az aratás megkezdődött és a kezdeti lendületet tovább kell V fokoznunk, hogy biztosítsuk a dolgozó nép jövöévi kenyerét •ell ét. J Több mint 400 mázsára kötöttek szállítási szerződést Kőhalmon A minisztertanács határozatának értelmében azok a dolgozó parasztok, akik július 8-ig búza, rozs, árpa és zab feleslegeikre szállítási szerződést kőinek, minden mázsa beszállított gabona után 6 forint felárat kapnak. A minisztertanács határozatának megjelenése után, amikor megkapták a szállítási szerződésre vonatkozó rendeletet, a héhalmi földművesszövetkezet vezetői nyomban összeültek és elhatározták, hogy a szállítási szerződések sikeréért széleskörű felvilágosító munkát indítanak. Először kisgyűléseket tartottak. így magyarázták meg a dolgozó parasztságnak, miiven előnyt jelent számukra, ha szállítási szerződést kötnek. Már a kisgyú'Iéseken megindult a szállítási szerződések kötése és nyomban a gyűlések befejezése után 250 mázsára kötöttek szállítási szerződést. Madlena Albert 15 mázsára kötött szállítási szerződést és versenyre hívta a község összes dolgozóit. Farkas József 12, Szűcs János 14 és Ajkler Imre 11 mázsára kötött szállítási szerződést nyomban, ahogy a kisgyűlés befejeződött. A kisgyűlés után népnevelők indultak felvilágosító munkára. Útjuk sikerrel járt. Egyre több és több lett azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik szállítási szerződést kötöttek. A népnevelők jó munkájának tudható be az is, hogy a gazdák egymástól kérdezgették, kötöttél-e már szállítási szerződést? És akik nem kötöttek, azok elindultak a földművesszövetkezet irodája felé, hogy az ő nevük is ott legyen azoknak a gazdáknak a neve mellett, akik elsőnek kötöttek szerződést. Füzér János 10 holdas gazda, a fejadagon kívül mind felajánlja, ami a termésből megmarad. Körülbelül 20 mázsára tehető ez a mennyiség. A szerződés aláírásakor ezeket mondotta: „Nagy kedvezményt jelent számunkra a szerződés. Régen nagy távolságra kellett vinni az eladott búzát és most itt helyben adjuk el 86 forintért. A cséplőgéptől azonnal a begyűjtő helyre szállítom, mert ezt tartom az egyedüli helyes útnak.” A -héhalmi népiszervek jó munkájának eredménye, hogy sorra írják alá a szállítási szerződéseket és héttőn délig már 420 mázsára kötöttek szerződést. A héhalmi földmíívesszö- vetkezet jó munkájával példát mutat Pilinv, Herencsénv, Ma- gyargéc községek felé, ahol még e] sem kezdték a szállítási szerződéssel kapcsolatos munkát. Lelkesen csatlakoztak a bu jakiak a tótkomlósiak felhívásához A Szovjetunió adta aratógéppel folyik az aratás a szécsényi állami gazdaságban Szombat virradóra esőt kapott a bujáki határ. Az a kevés eső is szemmelláthatóan felüdítette a növényeket, a gabonák kalászai megdagadtak és a Mátráról jövő szélben lomhán hajladozlak. Az országúitól távol, a búzatábla szélén, idős bácsi áll és lói lehet látni, amint tenyerében összedörzsöli a letépett kalászt. Vizsgálja, tüzetesen nézi, majd fejével bólint; holnap kezdődhet az aratás. A bujáki határban már a műit héten megkezdődött a búza, rozs aratása. A hegves-dombos mezőt ellepték az arató munkások szorgalmas csoport iái és éles kaszájukkal vágták az érett gabonát. Vasárnap sem szünetelt a munka. Az egvik gazda aratott, a másik takarmányt gyűjtött, mindenki igyekezett, hogv minél előbb végezzen munkájával. A faluba érve az útszélen álló kisgyerekek ..Szabadság” köszöntéssel üdvözlik a iáró-kelőt. Amikor az elhalad, tovább játszanak. vagy apjuk kezét fogva a földművesszövetkezet felé igyekeznek, ahol délután gyűlést tartanak. Tegnap is és ma is a határban dolgoztak és most a Párt hívására gyűlésre mennek, bogv elfogadják a tótkomlósiak verseng kihírását A földművesszövetkezet helyiségében gyűltek össze a bujáki asszonyok, férfiak és most figyelmesen hallgatják Marinkovics elvtársat, a földművesszövetkezet terménvbegvű Hőiének előadását. — Elvíársak! A tótkomlósi gazdák versenyre hívták az ország valamennyi községét a termén vbegvűités sikeréért, örömmel vesszük tudomásul a tótkomlósiak versenyfelhívását és hogv a minisztertanács határozatát mi is pontosan, lelkiismeretesen elvégezzük, azt javasolom. fogadjuk el a versenyfelhívást és csatlakozzunk ehhez a nemes versenyhez. — Úgyis foglalkoztunk már ezzel a kérdéssel, csak a tótkomlósiak kicsit megelőztek bennünket. A verseny sikere érdekében hívjuk páros versenyre Szirák és Ecseg községeket az alábbi vei senvpontok szerint. Marinkovics elvtárs már sorolja is a versenvpontokat. amiből megtudjuk, hogv az előkészítés szakaszában, július 8-ig szállítási szerződést kötnek a dolgozó parasztsággal, tisztán tartják a raktárt és a zsákkészletet, gondoskodnak a tűzbiztonságról, a verseny nyilvánosságáról, a raktárak díszítéséről. A begyűjtés ideje alatt biztosítják a torlódásmentes átvételt, a vagon gyors és időben való megraká- sát. a szerződéses termények elkülönítését és a szabotálok leleplezését. Figyelmesen hallgatják a verseny pontjait és amikor jól átgondolták és megvitatták egyes kérdéseket, elhatározták, hogv esatlakoanak a versengheti A gyűlés előtt egymásután adták át a párthelviség ajtajának kilincsét a munkára jelentkező elvtársak. Gyűrű veszi körül az aszfalt, ahol a szerződést Írják alá és a sok közül egy menyecske szólal meg: — Engem ki ne hagyjanak a géptől. — En is ott akarok dolgozni, okvetlen írjátok fel a nevemet. Adjatok egy ívet, hagy írjam alá a szerződést. Ez a hang egv harminc év körüli férfinek a hangja. Sándor János elvtársnak nehezen megv az írás, de most néhány pillanat alatt aláírja a három ívet és „Szabadság” köszönéssel már távozik is. Pásztor Károly elvtárs magát is felíratja és a lánva helvett is szerződik. Gábor Erzsébet, Bacsa Márai. Gulyás Erzsébet az ajtóban várakoznak, hogy megérkezzen a negyedik barátnőjük és utána csoportosan jelentkeznek cséplési munkára. Együtt akarnak dolgozni a cséplőgépnél és earvíná« után írják alá a szerződést. Bujákon gondoskodtak arról is, hogy kuláknál is legyen arató, nehogy arra hivatkozhasson, nem kaptam embert. Fehér Ferenc Gábor Vencelhez szerződött az aratási munkák elvégzésére. Igv megv ez egész délután és amikorra az asztal körül eltíí nik a gyűrű, akkorra biztosítva van mind a négy cséplőgéphez szükséges munkaerő. A szállítási szerződés sikere érdekében a népnevelőket mozgósították. Ok járnak házról- házra és megmagyarázzák minden gazdának, mit jelent időben szállítási szerződést kötni. Elmondják. hogv aki a ,.C” vételi iegvre adja be gabonáját, az 6 forint jutalékot kap. Megmagyarázzák azt is, mit jelent nemzet- gazdasági szempontból a szállítási szerződés kötése. A népnevelő munkába bekapcsolódtak a csepeli munkások is. akik Bujákon nyaralnak. Munkás megy a paraszthoz, hogy kössön szállítási szerződést és eredménnyel végzik a munkát, mert Bujákon az első napon közel egv vagonra kötöttek szállítási szerződést. Gondoskodtak arról is. hogv közös szérűn történjen a csép- lés. Mindenre figyelemmel vannak. kulák mesterkedésre, klérus támadásra és éberen dolgoznak azon, hogv a tótkomlósiak által indított versenyben tisztes helyet érjenek el a bujáki parasztok. A gazdaság dolgozói e hét első napján korábban ébredlek, mint máskor. A lakók közül is elsőnél« ébredtek a gépészek, traktorosok, az aratógép-vezetők. Nekik hosszú volt az éjszaka, annak ellenére, hogy későn feküdtek le. Érthető, hiszen ma kezdik a megye legszebb búzájának aratását, de nem emberi erővel, hanem a Szovjetunió adta modern aratógéppel. Még csak pirkad, amikor már a gép urai körüliorogják a szépen mázolt testet. Nézik, simogatják, megvizsgálják a csavarokat, hogy rendben vannak-e. Türelmetlenül várják a munka kezdési időpontját, hogy felülhessenek a gépre vezethessék, és oda állhassanak a hatalmas búzatábla mellé. Időben elkészültek és elindultak. A szécsényi állami gazdaság udvarából már korán reggel nagy berregéssel fordult ki a íőútra a traktorvontatta modern szovjet arató- és kévekötőgép. Pillanatok alatt száz és száz nézője, csodálója volt a gépnek. Még azok is megálltak gyönyörködni, akiknek igen sietős volt az ütjük. Csodálták, mert még nem láttak ilyent életükben. A volt „úri” rendszer nem sietett a dolgozó parasztság munkájának megkönnyítésére ilyen gépekkel. A piros zászlókkal feldíszített gépek méltóságteljesen haladtak végig a főúton. A traktorról Cserven György mosolyog a gépet követő száz és száz nézőre és mintha a szeme csilloHózzuk rendbe a még elhanyagolt szérűket Megyénkben nagy lendülettel folyik a boldog bő aratá Kenyérgabonavetéseinknek kalászai és szalmái fejlettek és nagyok. Háromszorosa a tava'yinak. Éppen ezért, dolgozó parasztságunknak már most gondoskodni kell a szérűk kibővítéséről és kitisztításáról. Megyénk járásaiban — különösen a szécsényi járásban — tapasztalható, hogy a szérűkön még mindig ott van az elmúlt évi szalma, amely az időjárás viszontagságaitól értékét veszítve, szétszórtan piszkítja a szérűt. Dolgozó parasztságunk használja fel e szalmát állataik al- mozására, ameiy biztosítja a jövőévi bő terméshez szükséges trágyát és fogjanak hozzá a szérűk rendbehozata'ához. gésából azt lehetne olvasni: — gyertek ki a búzatáblára, majd ott megláthatjátok, hogy mire képes a szovjet technika vívmánya hány ember helyett végzi el a munkát és milyen tehertől szabadítja meg az aratómunkásokat. Rövid idő alatt kiértek a község határában elterülő hatalmas terjedelmű gabonatáblához. Az ott dolgozó aratómunkások és lányok ajkáról lelkes örömkiáltások hangzottak el. — Megjött. No, erre aztán mi is kíváncsiak vagyunk. De mindez egy pillanatig tartott és azután még nagyobb kedvvel iáitak neki az aratásnak. Örülnek a nagy segítségnek, mert hisz jókora terhet vett le a vállukról. A múlt földbirtokos rendszer urai csak gyönyörködtek a verítékes és kínos munkájukban, azonban hogy gépekkel segítettek volna rajtuk, helyette korbácsütéseket kapott a dolgozó. Cserven György és Zaholek György aratógépvezetők gyors mozdulatokkal láttak hozzá a gumikérék leszereléséhez, majd a vaskerék felszereléséhez. Gondos vizsgálat alá vették a gépet. Előttük a napfényben ragyogó, érett, hatalmas búzatenger. A nyílt kék égen lassan úsznak a pompásan szétfoszlott könnyű felhők. A határ csendes esőt kapott az éjjel. — Készek vagyunk! — kiáltották a vezetők és egy ugrással fenn termettek a gépen. A határt a traktor berregése töltötte be. A megye legszebb búzáját fogik most aratni. Megindultak. Az aratógép karcsú, de annál erősebb vitorlája belekap a dús és súlyos kalászökba és ráhajtja a sebesen mozgó késekre, amelyek villámgyorsan elnyir- ják, majd a forgővitorla rádönl: az asztalra, onnét a körkörö'- vászonon a kötő, madzagvágó és a kidobó szerkezetre kerül, mint kész, szorosan megkötött kéve. hat kiló súlyban. Mindez másodpercek alatt játszódik le, ami az ott lévő dolgozók boldog és határtalan csodálkozását vonta maga után. Két-három másodpercenként dobálja ki a kész kévéket. Már harmadszor megy körbe a búzatáblán, de még mindig akad olyan dolgozó, ak mind a háromszor elkísérte a gépet, tekintetét le nem véve arról. — Julis! A teremtésedet, nézz a lábad alá. Kár minden szemért! — hangzik valahonnan a kiáltás. A fiatal lány, aki a gépet nézte, csupán véletlenségből lépett rá egy kévére. Egy kicsit szégyenli magát, hogy elkövette ezt a hibát, mert hisz ö is ugyanúgy harcol minden szem gabonáért, mint a gazdaság bármely dolgozója. Örül a leikünk, mert a dolgozók gondosan vigyáznák a nép vagyonára Ez érthető is, hiszen a kenyér a család, a gazdaság, az ország gazdagságát jelenti. — Gyurka! Emeld feljebb a kést, mert a főidet szántja, — kiált Csábi István elvtárs, a megyei központ újítási előadója. Gyurka feljebb emeli a gépet és hátrahajolva szól: — Jól van? — Arca a következő pillanatban elhalványul, mert épphogy felemelte a kést, egv nagy kődarab felett is elsiklatta azt. — Hű, az annya teremtésit! Ha ez a kés közé kerül! — vakarja a fejét kétségbeesetten Gyuri. Bizony, ha nem emeli fel a gépet, a kő a kés közé kerül, ügy vigyáznak a gépié, mint a szemük fényére. így folyt a munka már egy órája, szaporodtak s gabonakeresztek. amelyet n vidám hangulatban lévő fiatal lányok raktak össze az aratógép után.
