Szabad Nógrád, 1950. június (6. évfolyam, 22-25. szám)
1950-06-24 / 25. szám
Í950, június 24. SZABAD NÓGRAD 5 A SALCÓTARJÁM ACÜLARlKiYÁR RÍ’DVASÍZEMÉBEX MEGTÁRGYALTÁK GERO ELVTÁRS BESZÉDÉT A rúdvasüzem szakszervezeti gyűlésre készül. Délelőtt az üzem bizalmijai értesítették a rúdvas dolgozóit a gyűlés fontosságáról. Kiírták a hirdetőtáblára Is, hogy szakszervezeti gyűlés lesz. Amikor a gyár szirénája a váltást jelzi, a délelőtti műszak dolgozói igyekeznek mielőbb megmosakodni, hogy minél korábban megjelenhessenek a műhely szakszervezeti értekezletén- Az ügyesebbek már elfoglalják helyüket, de nem nyugszanak addig, amíg itt nincs az üzem minden dolgozója. Sürgetik a lassúakat, gyerünk, mert az idő drága, a gyűlés meg fontos és sok elintéznivalónk van. Díszítést is végeztek. Egyszerű, de kifejezi a Párt, Rákosi elvtárs iránt való hűséget, ragaszkodást. Elfoglalja helyéi minden dolgozó, amikor megkezdődik a gyűlés. Borlel elvtárs, a műhelybizoíitság titkára tartja beszámolóját. Bevezetőjében elmondotta, aa%en jelentősége van most a s/ükszme/Pí i taggyűlésnek, »Trtfcor Gerő elvtárs nem régen beszélt népgazdaságunk eredményeiről és legközelebbi feladatainkról. A szak- szervezet életében ezelőtt nem voltak rendszeresen taggyűlések. Ezt meglátni Bortel élvtárs beszámolóján is. Alig jön häng a torkán és beszámolójának egy része csak általános. Elmondja, hogy vannak hiányosságok, fejleszteni kell a bírálat-önbírálatot, hogy vonják be a tömeget a szocializmus építésébe, befejezőben a taggyűlés szerepéről és jelentőségéről beszél- Beszédváziatót készített Bortel elvtárs. és amikor elmúlik lámpaláza, már egész jól konkretizálja a dolgokat. Ismerteti az üzem dolgozóival, — akik figyelmesen hallgatják a beszámolói •—, hogy az áprilisi termeléshez viszonyítva, május hónapban 3 és félszázalékos csökkenés volt. Ugyanakkor a bérezésnél 6.11 százalékkal emelkedett a fizetés összege. Tehát láthatjuk, — mondotta Bortel elvtárs —, hogy amit Gerő e&vlárs- a Központi Vezetőség ülésén megállapított, az (Érvényes a mi iixeiniinkrr is, nálunk is megvan ez a hiányosság. De Boriéi elvtárs nemcsak megállapította ezeket, hanem részletesen ismertette az üzem szűk keresztmetszeteit. Az első, amit megállapított és akadályozza a terv időbeni teljesítését, az ózdi gyár hiányos szállítása. Ezenkívül nem egyszer előfordult, hogy a határidő teljesítésében hj nagy lazaságok vannak. Hátráltatja a termelést a lerv mennyiségi és minőségi teljesítését a többi szerszámkészítők hiányos munkája. Azoknak is jobban kellene dolgozni, hogy az üzemek — köztük a rúdvas is —, nie szenvedjenek hátrányt a hiányos szerszám miatt. A sodroivygyár felé az a kérése a rúdvasüzem dolgozóinak, hogy mérefre húzzák Ic az anyagot Sem egyszer előfordult, hogy újból kell huzatul az anyagot, mert a méret miatt nem használható. A dróthúzó elő- munkásai pedig mielőtt az anyagszállításról intézkednének, győződjenek meg annak hovatartozásáról, mert előfordult, hogy a lágyítóba irányított anyagot a rúdvasba küldték. Baj van az egyéni versenyzés terén is. Üzemünknek csak 50 százaléka van egyéni versenyben; Szükséges, hogy további eredményeiket tudjunk elérni- A most folyó versenyszerződések során a még hiányzó részt is beszervezzük. A brigádverseny visszaesett A dolgozók részéről! kezdeményezett tisztasági mozgalmat elhanyagolták. Szükséges, hogy a további eredmények érdekében áttanulmányozzuk Gerő elvtárs beszédét, vizsgáljuk meg a hiányosságokat, hogy azokat kiküszöbölve, szép eredményeket tudjunk elérni. Bortel elvtárs beszámolóia után megkezdődtek a hozzászólások. Buti- kai Mihály elvtárs a tisztasági versenyről beszélt, rámutatott, hogv mim den húzónak kötelessége gépét tisztán- tartani. Az üzemvezetőségnek lett volna kötelessége, hogy ellenőrizze és a jól dolgozókat, vagv mulasztókat kiírja az üzem faliútság'ára, Ruttkai elvtárs továbbiakban foglalkozott a hegvezők- nek a munkájával. Fe’bívta a figyelmüket, hogy minden kötés végét meg kiül heevezni, mert mostanában gyakran előfordult, hogv Angyal elvtárs ugvan 44 forintot keres naponta, de a rossz hegvezés miatt nem megy' rendesen a húzás és hátráltatja a munkát. Hudák elvtárs arról beszélt, hoev a fe'váitóia üzemképtelen állapotban adta át a gépel és neki kellett várakoznia addig, amíg a gépet megcsinálták. Sokszor előfordult, hogy a szerszámlakatosok kél hétig snsi csinálják meg a gépet Bácskai József elvtárs arról beszélt, hogy nincs hideg víz az edzéshez. A műszáki vezetés részéről Novoszáth Ferenc elvtárs szintén Ózdinak a hiányos mimikáját kifogásolta. Az érkezeit anyagból azt állapítják meg, hogy Ózd mindig olyan anyagot ad, anti- tyenit tud, nem pedig olyant, amire nekünk szükségünk van. Nem egyszer megtörtént, hogy a lapos vasat kétszer kellett hengerelni, inig megfelelő méretet kaptak. * A rúdvasüzem elsők között tartotta meg szakszervezeti ggűlését. A dolgozók érdeklődéssel várták a szakszervezeti taggyűlést és majdnem 100 százalékban megjelentek a taggyűlésen. Aktivitásuk jó volt. Jól meglátták a termelést gátló körülményeket, bírálatot mondtak más üzemek felé, s a vezetők felé is. A szakszervezeti vezetők Gerő efvtárs beszédével foglalkoztak, de nem métyedtek el kettőképpen a beszéd tanulmányozásában. A beszámolón ez meg is látszott, annak ellenére, hogy voltak benne konkrétumok. De nem volt szó a terv mennyiségi és minőségi teljesítéséről. A rúdvasüzem ezen a amivel a terv teljesítése elmaradt, fel keltett volna, hogy hívja a szakszervezeti vezetők figyelmét. A munkafegyelemről szintén kevés szó, mondhatnánk aíig esett szó a heszámoló során, pedig ezen a téren vannak hiányosságok. Különösen most. amióta a nyári munkák megkezdődtek a falun, több vidéki dolgozó otthonmaradt. Kisebb betegségeket mutatnak és közben odahaza végzik munkájukat. Szükséges, hogy ezen a téren javítsák meg az ellenőrzést. A bércvalókkal, a jobboldali szociáldemokraták „munkáival” a szakszervezeti taggyűlés nem is foglalkozott. Bortel elvtárs beszámolójában mindössze pár szóban említette. Pedig felemlíthette volna a bércsalókat, azoknak aljas munkáját, hiszen azok az imperialisták ügynökei és nem kisebb dolgot akarnak, mint újra pusztulást és romot. Ugyancsak nem történt szó u laza normákról sem. A taggyűlés folyamán nem\ domborodott ki eléggé a Párt vezető szerepe. Megfeledkeztek arról, hogy eddigi munkánk sikere a Magyar Dolgozók Pártjának jó munkája. megfeledkeztek arról, hogy a Magyar Dolgozók Pórija téren általában jól áll, de van javí- \ felemelkedésünk motorja, győzelmünk tani való, Az a kevés mennyiség is, ' bölcs szervezője és irányítója. Elítéltéh u bésrc&íilókii t Az Acélgyárban leleplezett bércsalók ügyét hétfőn tárgyalta a bíróság. Darázs Sándor, Miskolczi László, Nagyváradi Ferenc és Szeiémi Gyula egymás mellett foglalnak helyet a vádlottak padján. Meglopták, ki játszották saját társaikat, elnyomták, terrorizálták őket. Az imperializmus ügynökeiként ott ártottak, romboltak, ahol tudtak. Súlyosan megkárosították a dolgozó népet. Most felelnek tetteikért. A tárgyalás folyamán semmit nem ismernek be- Bércsaló banda, most is olyan kihívóan viselkedik, mint a gyárban. Beismerés helyett társaikat rágalmazzák, azokat, akiket megloptak, megfélemlítettek. Az üzemet vádolják, amelyet megkárosítottak. Nem sokáig játszhatták ezt a szerepet, mert a megidézett 25 tanú mind a szemébe mondja a bércsalóknak, hogy kártevők, a nép ellenségei. Petró János elvtárstól a bíróság elnöke azt kérdezte: — Megfelel-e a valóságnak az, hogy Darázsék klikket alakítottak és bércsalásuk leplezése érdekében terrorizálták az üzem dolgozóit. Petró elvtárs felemelt fővel adj* meg a választ. —- Igaz. Azt tervezték, azt hangoztatták, hogy mindenkit kinyírnak. Bilek elvtársat eltávolították, mert jó szakember, becsületesen dolgozott, nem nézhette gazságaikat. így megy végig a tárgyalás pont- ról-pontra a bűncselekmény minden részletén. A tanúvallomások mindenben alátámasztják a vádirat tételeit. A banditák semmit sem akarnak beismerni, de elszól ják magukat itt-ott és kicsúszik szájukon az akaratlan beismerés. A bíróság Darázs Sándort 2 év és hathónapi fegvházra. Miskolczi Lászlót 2 év és háromhónapi fegvházra, Nagyváradi Ferencet 2 évi fegvházra, Szerémi Gyulát egy év és hathónapi börtönre ítélte. A banditák elnyerték méltó büntetésüket. hiorsiáps tanulmányi verseny zászlaját a Salgótarjáni Acélgyár iparostanulói nyerték el Az iparostanulók országos tanulmányi versenye február 4-én kezdődőit. A verseny intézőségének felhívására az Acélgyár iparostanulói azonnal munkába kezdtek és a SZÍT Országos Központjától kapót útmutatás alapján szervezték tanulmányi munkájukat. Megindult az sparostanulók között az agitáció? munka és kellő felvilágosítással látták él az iparoslanuió iskola Amand rendházfőnök és a kulákok hiába kötöttek szövetséget Szécsényben Megyénk dolgozó népe rövidesen elérkezik ahhoz a naphoz, amikor egész évi munkájának eredményét fogja betakarítani. Megkezdődik az aratás- cséplés, A magtárak megtelnek, dom- borúra fejlődött szép piros búzaszemekkel. Az idei termés bőségesen biztosítja jövőévi kenyerét minden becsületesen dolgozó embernek. Olyan szép a határ, hogji szinte az embernek viszket a tenvere attól, hogy nekiereszthesse a kasaé-t.,#,Mzáij,ak,..vagy.?, c^éplő^ép dobjába dobja a kévét. Az egesz megye területén szorgalmas munkával készül a dolgozó nép az aratás-csép- lésre. A dolgozó népnek a felszabadulás óta ilyen győzelmi lépése már nem egy volt. De valahány győzelmi lépésnél ott volt az ellenség is. Ott volt, hogy gáncsot vessen a nép elé. Egyszer ádáz gyűlölettel nem riadva vissza a gyilkolástól sem, máskor meg ál nőkul csúszott-mászott a néphez, hogy bizalmába férkőzzön, utána egy nagyot taposson rajta. Vájjon nem ezt tette-e Mindszenty, amikor a „nép pásztora“ volt, közben már arra készült, hogy visszahozza a dolgozók nyakára a földesurakat, a bankárokat és újra háborúba taszítsa a dolgozó népet. Vagy ha felidézzük Rajit és bandájának aljas szándékát, láthattuk, hogv az országban vérfürdőt akart rendezni, amikor a nép bizalmát már kikönyökölte. Az ellenség lesi. várja azt a pillanatot, hogy mikor árthat a dolgozó népnek. Most, amikor egy ilyen hatalmas lépésre készül a dolgozó nép, legalkalmasabbnak találja a támadást. Milyen lehet most ez a támadás? Nyilt támadást nem mer megkísérelni. Nem marad más hátra, mint a burkolt álszenteskedés és a nép hátbatámadása. Erre a Vatikán szolgálatában álló, papi ruhába öltöztetett, háborúra spekulálók ügynökei indultak el offen- zívába. Ezek mellé csatlakozott fel a kulákok hada is. Jelen pillanatban minden céljuk az, hogy elvonják a dolgozó nép figyelmét az előtte élló nagy munkától, az araitás-csépléstői. Hogy milyen formában nyilvánul ez meg, erre egy igen jó példa napjainkban Szécsény községben lejátszódó eseményt Ha eddig valaki még kételkedett is. P. Áldási Amand rendházíő- nöknek az ellenséghez való tartozásáról, most nyilvánvalóvá válhat minden dolgozó előtt. Még az előtt is, akit eddig félrevezetve magamellé állított és vitte azon a lejtőn, amin neki fekete lelke ki tudja mióta jár. A békésen dolgozó szécsényi népet nagy munkájára való készülődésében apácák és barátok hada zaklatja nap mint nap azzal, hogy nemsokára eljön az idő, amikor a szécsényi templomot be fogják zárni és a papokat el fogják vinni. A község lakosságának zöme csak mosolyogva fogadta a rémhírt. A község lakosságának többsége előtt felvetődött, ha éppen errői volna szó, akkor a nép állama- már régen megtehette volna. Ehelyett azonban az történt, hogy biztosítja mindenki részére a vallásszabadságot és a kommunisták a megye különböző területén nekiálltak a röirtos templomok rendbehozatalának. Miért kellene akkor most egyszerűen bezárni a templomot és elvinni a papokat? Nem igen hittek a názról-házra járó papoknak és apácáknak. Amikor Amand látta, hogy nem valami nagy sikerrel jár a dolgozó nép megzavarása és a munkától való elvonása, akkor szövetségeseihez, a kulákoklioz és a kikopott bárók “-hoz fordult segítségért. A rémhír terjesztésébe most már ezek is bekapcsolódtak. Hogy még nagyobb hatása legyen a hazugságoknak, megkezdte a templomban lévő kegytárgyak széthordását egy-egy családi házhoz. Tizenharmadikán este megtartott liliomszentelésen már arról beszélt a vallásos, jó érzésű embereknek, hogy „elbúcsúzok tőletek, mert engem elvisznek." Persze, azóta már egy hét telt el és Amand még mindig Szécsényben van, nem vitték el. Amand még ezzel sem elégedett meg. Mikor látta, hogy jól felzakiatta a vallásos érzületű emberek nyugalmát, megkezdte marhaállományának a széthordását. A teheneket passzussal együtt átadta. Mester Lajosnak egy tehenet, egy üszőborjút, Oláh Jánosnak egy tehenet, Oláh János „pLnpis"-nek két lovat adott. Ugyanígy az élelmiszert is. Amint a községben mondják. Fazekas Gusztáv járásbírósági elnöknek egy mázsa lisztet, Sánta Sándor kőműves és építésvállalkozónak egy disznót adott. Rác István hentes és mészáros különböző értékeket és kegytárgyakat vitt haza. Amand vigyázott arra, hogy csak azok kapjanak vagyonából, akiknek nincs arra szükségük. Egyetlen olyan embernek sem adott lei valami értéket, akinek talán eszébe jutott volna, hogy hasznát js veheti, vagy értékesítheti. Ennyire Amand nem volt jólelkű, pedig ha már adakozó kedvében volt, találhatott volna Szécsény községben éppen elég szegény embert, akin .segíthetett volna. Persze ez észeágában sincs ennek a feketelelkű, papi ruhába öltöztetett háborús gyujtogatónak. Ezeket a szegény embereket ő másra használta fel. Tizennegyedikén a hűvös éjszakában a templom körül járatta őket. Őriztette magát. Az őrzők irányításával „báró” Liptai Bélát és felesé- ségét bízta meg. A báró úr és neje aztán feltartották egész éjjel a dolgozó embereket. Ha valaki ráunt az éjszakai rostokolásra, rögtön ott termetiek és agitálni kezdték, hogy maradjon még. Amikor megkérdezték tőlük, hogy miért kell itt lenniök egész éjjel anynyit mondtak: „védjük a papünkat, hogy el ne vigyék". Hát ezek a szerencsétlenek akarnak valakit megvédeni? Ezek a lebukott csavargók? A dolgozó népnek csak a kezét kellene kinyujta- niok feléjük, máris semmivé válnak. Ha jól megnéznék azok, akik hallgattak Amand és a báróék szavára megláthatnák. hogy a báró úr és neje nem ingyen rostokéit egész éjjel. Amand jó! megfizette őket. A félrevezetett asszonyok az éjszakai ..őrködésben" magukkal vitték gyermekeiket is. Ott kínozták az álmatlan éjszakában. A 10—12 éves gyerekek nem egyszer könyörögve kérték anyjukat, hogy menjenek már haza. mert fáznak és álmosak. Kik voltak még az őrzők között főszószólók? Bárdos volt koes- máros felesége. És egy sereg kulák- asszony. Ezek voltak Amandnak fő cinkosai, -aki magában nagyokat röhögött, hogy mennyire sikerült a dolgozó nép félrevezetéáe, amíg ő az éjszakái átaludta. A fiatal gyerekek valamennyien agyoníáztak, azért az emberért, aki gúnyt űz a dolgozó nép vallásos érzületéből és saját maga aljas javaira használja fel. Ilyet biztos nem tanít a „szentírás“, ilyet az amerikai gyilkosok, Amand legjobb barátai és a Vatikán kémei tanítanak. Miért játszotta végig Amand ezt a komédiát? Azért, hogy elvonja a dolgozó népet a munkától, hogy az elfáradt, pihenni vágyó embereket egész éjjel kínozza. Így gyötörje, így pusztítsa a dolgozókat. Ha csak azt nézzük, hogy a „báró” úr és neje most vállalta, hogy az általa oly sokat emlegetett „büdös parasztokkal" őrködjön egész éjjel, már akkor kilóg a lólába. Ez az Amand, aki igét hirdet és népet nyúz, ez az Amand, aki az egész szécsényi járásban a kulákokkal terjeszti, hogy ő lesz a megye „mártírja’*. Miért teszi mindezt? Mert nála az utasítás az amerikai imperialistáktól, hogy meg kell akadályozni az aratás- cséplés munkáját. Elvonni a dolgozó nép figyelmét a munkájától, gáncsot vetni a dolgozó nép győzelmi lépései elé. Neki Iáj, hogy gjarapodik a dolgozó nép, hogy nem tudja befolyásolni, félrevezetni a tömegeket, mert a nép saját kezébe vette sorsának irányítását. Bárhogy spekulál Amand, a magyar dolgozó népet fejlődésében nem lehet megállítani, de ha mégis valaki ezt teszi, a dolgozó nép egyszerűen elsöpri azt útjából. VÍZVÁLASZTÓN szombaton tartotta évzáró ünnepétyét a telep tanonciskolája. Az évzáró ünnepélyen megjelentek a szülők, a párt- és az üzemvezetőség tagjai. Az ünnepélyes záróvizsgán köszönettel fordult az ifjúság a nagy Szovjetunió, Pártunk és Rákosi elvtárs felé, hogy lehetővé tették számukra a tanulást. ígéretet tettek, hogy a jövőben méa. fokozottabb tanulással fooiák szolgaim a magyar dolgozó népet. minden tagját és ez vitte az ifjúságot tanulmányuk emelése felé. A verseny beindításától Kezdve havonta kiértékelték taimilmányi eredményeiket, és örömmel állapították meg, bogy hé- napról-hónapra emelkedik tanulmányi eredményük. Soha, még csak egy pillanatra sem mutatkozott lazaság, vagy nemtörődömség. A tanuló if júság úgy az iskolában, mint az üzemben, tanulmányi eredményeik felemelkedésének céljait tartották szem előtt- De- a lanárok és szakelőadók igyekezete is az iparostanulók állandó szakmai felemelkedéséi irányozta. Az előadók lelkiismeretes munkája nagy mértékben előmozdította az iparostanulókat tanulmányi versenyükben. így történt meg, hogy az iskolaév befejeztével, ünnepélyes keretek között átvehették a vmunkaerőtartatékok hivatala által kitűzőit piros zászlót, amelyet az ország legjobb iparos- tanulói részére készítettek. Boldogok voltak az Acélgyár iparos-tanulói, hogy szorgalmukkal és aktív magatartásukkal az élre törhettek Az iparostanulóiskolának 14 éHarrulója van. Békét a világnak Minden magyar. dolgozó — fizikai és szellemi egyaránt —, aki részt veit és vesz rombadő/t ■ hazánk felépítésében és a szocialista társadalmi rend kialakításában, sajnálattal szemléli és elítéli, hogy vannak a katolikus egyházon belül olyan papi személyek, akik népünket egy újabb szörnyű háborúba akarják vinni. Minden becsületes dolgozónak és meggyőződéses katolikusnak — akik közé tartozónak érzem és vallom magam — legszentebb kötelessége a békéért harcolni: Krisztus tanításának elíerdités nélküli értelmezése, amely békét, szeretetet és szabadságot hirdet mindenkinek. Községem lakóival együtt én is a béke frontján állok és nem engedem, hogy engem bárki is a háborús buj- togatók táborába sodorjon. Ezért mondtam le kántori állásomról. KÁRPÁTI FERENC Baglyasalja, kántortanitó. Még most sem teljesítette beszolgáltatását a kulak — elítélték Tölvét Attila magyarnándori volt földbirtokos, ma is 97 hold ingatlanon gazdálkodó kulákot, közellátás érdekét veszélyeztető bűntett miatt, azért, mert 61 mázsa 18 kilogramm kenyérgabona beszolgáltatási hátralékát 1950 június 9-ig, a tárgyalás napjáig sem szálastakarmány, sem kukorica beadással nem teljesítette, a balassagyarmati járásbíróság 1950 június 9-én nyolchónapi börtönbüntetésre, 3000 forint pénz mellékbüntetésre, 3000 forint mellékbünte- ötévi hivatalvesztésre és jogvesztésre és a községből való egyévi kiltiltásra ítélte. Ácsé/» pvltiumuiutás Andó László volt vájár, jelenleg a néphadsereg tagja, szép példáját adta a munkásság és a honvédség szoros kapcsolatának fenntartására. Szabsd- sáqa ideje alatt felkereste volt bányász elvtársait és egy teljes műszakot ledolgozott • inaven. hoav ezzel is kihangsúlyozza, hogy nem szakadt el a munkásosztálytól, amely öt katonának küldte. Andó László a munkája előtt megfogadta, hogy duplájára emeli a termelést, amit lelkes munkájával el is ért. Margit-táró dolgozói örömmel vették tudomásul, hogy akit elküldték katonának, abban nem csalatkoztak, mert csak ilyen magatartással és szolidaritással lehet tovább építeni a szocializmust. MIHALIK TIBOR
