Szabad Nógrád, 1950. június (6. évfolyam, 22-25. szám)
1950-06-24 / 25. szám
2 SZABAD NÖGRA1» 1950, június 24. A minisztertanács 900 millió forinttal felemelte az 1950. évi beruházások összegét Az ipari és mezőgazdasági termelés gyorsütemű növekedése, az állami bevételeknek az előirányzottnál kedvezőbb alakulása, valamint a szocialista munkaverseny és Sztahánov-mozgalom kifejlődése lehetővé tették, hogy a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa közel 900 millió forinttal felemelje az 1950. évre tervezett beruházások összegét. A közel 900 millió forintnyi beruházási többlet zöme közvetlenül a dolgozók életszínvonalának emelését szolgálja. A minisztertanács által most elhatározott többletberuházás eredményeként 1950-ben az eredeti tervhez képest lényegesen emelkedik a lakásépítés. Kizárólag állami eszközökből ez évben több mint 14.000 lakást és 2500 dolgozó számára munkásszállást építünk. Különösen nagymértékben emelkedik a lakásépítés a bánya- és iparvidékeken, valamint Budapesten. Az ország számos városában fokozott ütemben építjük át és korszerűsítjük az utcák és gyalogjárók burkolatát, úgy a városokban, mint a városokon kívül sok útvonalat kiszélesítünk és egyes fő- közlekedési útvonalakon külön kerékpárutat építünk. A falusi lakosság érdekében a minisztertanács által elhatározott 900 millió forint többletberuházás terhére, mintegy 50 millió forint költséggel, meggyorsítjuk a bekötő- és tanyai utak építését, az eredetileg előirányzottnál sokkal nagyobb mértékben végzünk fásítást és a ' falvak lakosságának jó ivóvízzel való ellátására további 5 millió forintot fordítunk. A többletberuházásból 30 millió forint jut gazdasági épületek létesítésére a mezőgazdaságban. A dolgozók ellátásának további megjavítása érdekében a főváros és a jelentősebb vidéki iparvállalatok közelében 10 millió forint költséggel tejgyűjtő- csarnokokat és nagyszámú fejőstehén befogadására alkalmas istállókat létesítünk, 18 millió forint költséggel pedig korszerűsítjük az elavult sütőüzemeket az ipari városokban. A többletberuházás jelentős részét fordítjuk oktatási, kulturális és szociális célokra. Középiskolák, szakiskolák és szakoktatási intézetek létesítésére 30 millió forintot, 8 millió forintot a dolgozók fiainak és leányainak tanulását szolgáló kollégiumokra, 7 millió forintot pedig a veszprémi és miskolci műegyetemek építésére fordítunk. Játszóterek és parkok létesítésére 10 millió forintot, 40 új sportpálya földmunkálataira 7.5 millió forintot, szociális otthonok létesítésére 14 millió forintot használunk fel. A minisztertanács határozata az 1950. évi beruházásoknak 900 millió forinttal való felemeléséről kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy a népi demokráciában a dolgozók erőfeszítései saját ügyüket szolgálják. Az egész megye területén szélesedik a versenymozgalom az aratás-cséplés elvégzésére Kössünk szállítási szerződést Az idei terménybegyüjté&nél népi demokráciánk minden lehetőségei és módot megad arra, hogy dolgozó parasztságunk részére előnyöket biztosítson. A szállítási szerződések rendszerének bevezetésével is újal»b előnyökhöz kívánja juttatni kormányzatunk a parasztságot. A számítási szerződés lényege az, hogy a dolgozó paraszt felbecsüli termését és — beszámítva az adót, valamint a kötelező beszolgáltatást —, előre eladja a termény-begyűjtő í'öídmüvesszövetkezétnek. Ha történetesen a szerződésit kötő termelőnek több feleslege lenne, mint amennyire számított, illetőleg mint amennyit a szállítási szerződésre előre lekötött, akkor a többletet ugyancsak kedvezményeser adhatja be. Iia pedig kevesebb lenne a termés, akkor a lekötöd termés* mással is pótolhatja, vagy kevesebbet is szállíthat. A szállítási szerződés búzára, rozsra, árpára és zabra köthető. A dolgozó parasztság a szállítási szerződés alapján beszállítóit terményért a hivatalos áron felül — a gyors- beadási jutalmat is magába foglaló 6 forintos felárat kap métecmázsán- ként. A szállítási szerződéssel lekötött termény felesleget legkésőbb szeptember 30-ig kell a begyűjtő szövetkezet raktárába szállítani!. Szállítási szerződést nem kötő dolgozó paraszt is részesül jutalomban az esetben, ha a beadás augusztus 12-ig történik, akkor 4 forintos, ha a beadás augusztus 13-a és szeptember 2-a között történik, akkor pedig 2 forintos jutalomban részesül a beszolgáltató. Ezzel szemben az a dolgozó paraszt, aki július hó 8-ig szállítási szerződést kötött és a beadást szeptember 30-ig teljesífi, métermázsánként 6 forintos többlethez jut. A szállítási szerződés előnye tehát mindenképpen megmutatkozik. A felvilágosító munka eredményeként megyénk dolgozó parasztsága is felismerte ezen újabb kedvezmény jelentőségét, melyhez Pártunk kezdeményezésére a munkásosztály támogatásával jut. A szállítási szerződések tudatosítására és ezzel kapcsolatos szervezési munkák megbeszélésére lS’-énrés 16-án járásomként termény begyűjtői értekezletek voltak, hogy a szállítási szerződé sekről, a termény-begyűjtésről a szükséges tennivalókat a terménybegyüjtők megismerjék. Hogy Herrn émybegyüj tőink megismerték nagyjelentőségű feladataikat, mutatja az is, hogy az értekezlet hatása aiatt a bujaki földművesszövetkezet terménybegyűjtője versenyfelhívásához az egész járás tér ménybegyüjtője csatlakozott. A bujáki f öl dm ű v essz övetke zet ezenkívül páros versenyre hívta ki az ecsegi és a szi- ráki földművesszövetkezet terménybe-, gyűjtőjét. A járási értekezlet után pedig 17-én megyénk összes földmüvesszövetkeze- teinél aktíva ülésen foglalkoztak a kér- déssek És mindjárt az értekezlet után megkezdődtek a szállítási szerződés- kötések. E tekintetben jó példával iár elől Balassagyarmat, Szurdokpüspöki Szécsénv és Terénv. A szövetkezeti aktívák ülésén egyöntetűen olyan határozat történt, hogy a községeket utcarészekre osztva ház:agitáci<t| folytatnak, hogy egyéni agitáción keresztül győzzék meg dolgozó parasztságunkat a szállítási szerződés előnyeiről. Nem ilyen volt a helyzet Hugyagon és Örhal'omban,, ahol a íökiművesszö- vetkezet rossz szervezőmunkát végzett, szövetkezeti aktíva ülést nem tartottak és így a kAtlák befolyás ezeken a helyeken erősen jelentkezik. Endrefalván volt ugyan szövetkezeti ülés, de a rossz szervezés miatt egyetlen kiló gabonára sem kötöttek szerződést. A szövetkezeti aktívák ülései után tehát megyénk szövetkezeteinél túlnyomó részben megindult a szállítási szerződések kötése, és megyénk dolgozó parasztsága részérőt mind többen és többen ismerik fel annak az egyes beszolgáltat ókra vonatkozó előnyeit. A szállítási szerződések kölesének határideje július 8Dolgozó parasztságunk, amely a Párt irányításával és vezetésével az idejében elvégzett őszi és tavaszi szántási és vetési munkálatok a vetőmag-, a műtrágya-akció, a gépállomás jó munkája és a kedvező időjárás eredményeként bőséges termésbelakarítás- nnk néz elébe, sietve és szívesen köt szállítási szerződéseidet, mert érzi és tudja azt. hogy ez is egyike azon ked, vezm-énveknek, amelyben most a dolgozó parasztság részesül. Dolgozó parasztságunk vigyázzon arra, hogy a falu kizsákmányoló elemei. a kulákok még véletlenül se köthessenek ilyen szerződést. A reakciónak azt a híresztelését, amely szerint még ráérünk a termény- begyűjtéssel foglalkozni, vissza kell verni. A terménybegyii jtés kérdésével igenis már most foglalkoznunk kell, hogyannak zavartalan lebonyolítása lehetséges legyen, hogy elegendő és megfelelő terményraktárak álljanak rendelkezésünkre, hogy- jó termésünket, a dolgozó nép kenyerét idejében és megfelelően elraktározhassuk, mivel éppen a szállítási szerződések révén a begyűjtött gabona mennyisége, lényegesen több lesz az idén, mint tavaly volt. Arra van szükség tehát, hogy mindezek tudatában a várható terméshez viszonyított befogadóképességű raktárak álljanak rendelkezésünkre. Ezé két a raktárakat azonban rendbe kell hozni, ki keil meszelni, fertőtleníteni. Pártunk és Rákosi elvtársunk irány mutatása, a munkásosztály gazdasági irányú közvetlen segítsége telte lehetővé dolgozó parasztságunk számára hogy terméseredményét növelje és az idén jó termést takarítson be. Megyénk egész területén egyre szélesedik a versenymozgalom. Mindenütt készül a parasztság az aralás-cséplési munkákra. A munkára való készülődést a versJnyszellem hatja át. Járás járással, község községgel kél versenyre, hogy mielőbb befejezést nyerjen az aratás-cséplés munkája. Diósjenő községben is nagy készülődés van. A község parasztsága, amikor elkészült a munkálatok előkészítésével, felhívással fordult Borsosberény községhez, amiben szocialista munkaversenyre szólítja fel a község dolgozó parasztságát. Diósjenő község dolgozó parasztsága versenypontjait az alábbiakban dolgozta ki: 1. Vállaljuk, hogy megszervezzük a legszélesebbkörű aratási versenyt, a legkisebb mértékűre szorítjuk le az e munkával járó szemveszteséget, vállaljuk, hogy június 25-tól számított három héten belül úgy az aratás, mint a hordás munkálatait befejezzük. 2. Vállaljuk, hogy az aratás megkezdésétől számított 1 hónapon belül a tarlóhántást, illetve tárcsázást elvégezzük és e célból minden rendelkezésre álló igaerőt, valamint a gépállomás segítségét igénybe vesszük. 3. Megszervezzük a cséplési versenyt, mely keretében külön figyelemmel leszünk: a) a legkisebb szemveszteseg elérésére, b) a kicsépelt mag tisztaságára. c) a melléktermékek, szalma, törek, pelyva gondos, szakszerű tárolására. A cséplés időtartamát 14 napban jelöljük meg és legkésőbb augusztus hó 15-re befejezést kell nyernie. 4. Vállaljuk a begyűjtési verseny megszervezését, mégpedig: a) a beszolgáltatást a cséplőgéptől nyomban eszközöljük; b) a begyűjtött mag tisztaságára különös gondot fordítunk; c) a beszolgáltatandó mennyiségen felül az önkéntes beadásra irányt veszünk. 5. Vállaljuk az ó’szi termények leggyorsabb betakarítását. Ennek keretében a burgonya kiszedését október hó 15-ig, a kukorica leiörését ugyancsak október 15-ig. A takarmányrépa kisze— Szécsénvben 1-950 június 18-án tartotta az ált. iskola évzáró ünnepélyét. melyen a szülők és köziiletek vezetői igen szép számban vettek reszt Az iskola igazgatója ismertette az elmúlt év eredményeit. Az úttörő paitá- sok közül igen sokan részesültek jutalomban. Két paitás iőtanutási érmet négy dicsérő oklevelet, kilenc vörös nyakkendőt kapott. Hét pajtás a nyár folvaroán Csillebércre megy kétheti nva palásra. Az iskola nyolcadik osztályának tanulói közül 48 pajtás tanul to vább. A szécsénvi pénzügyön szakasz kitartó nyomozásának eredménye, hogy leleplezték Józsa András nagvlóci ku- lákot. mint szeszfőzdést. A kulák nár ezer forinttal akarta megkárosítani nép köztársaságunkat, de a pénzügyőrség leleplezte. dését legkésőbb október 30-ig. Vállaljuk, hogv földjeinkről a kukoricaszárat október 20-ig letakaritjuk. Az egyéb termények, mint napraforgó, bab, mák, borsó, stb. betakarítását legkésőbb szeptember 15-ig elvégezzük. 6. Vállaljuk az őszi mélyszántás, valamint az őszi vetés leggondosabb elvégzését, éspedig az őszi mélyszántást október 15-ig, az őszi vetéseket pedig október 20-ig elvégezzük. A fenti pontokban foglaltak végrehajtásának megkönnyítésére és ellenőrzésére vállaljuk, hogy a) 14 naponkint kölcsönös falu- és határlátogatást végzünk és ennek keretében tanácsokkal és útmutatásokkal látjuk el egymást; b) az ellenséges kulák-propaganda ellensúlyozására és kártevésének meg- gátlására a legszélesebbkörű agitációt es felvilágosító munkát fejtjük ki a falu lakossága között versenyünk sikere, valamint az ötéves terv első tervének sikeres megvalósítása érdekében; c) az ellenséges és kulák hírverés szerzőjét, amely munkánk és fáradozásunk sikerét veszélyezteti, méltó helyre fogjuk juttatni; d) vállaljuk, hogy a verseny kiértékelését kéthetenként elvégezzük és a kiértékelést a község népének tudomására adjuk dobszó, valamint hirdetőtáblák útján, továbbá egyéni agitáció során. Diósjenő versenyfelhívását a község dolgozói nevében a versenybizottság tagjai írták alá, akik Erdősi Dezső községi bíró, Defcsics János. Nyitrai Károly, Angelmajer Ignác, Mocsári András, Dudás János és Hovanyec Béla körjegyzőből tevődnek össze. Bocsárlapujtő község népi bizottsága, dűlőfelelősök, DÉFOSZ és operatív bizottság az elmúlt hetekben együttes ülésen összeállították az 1950-es évre az aratás-cséplési tervet. A közös ülésen elhatározták, hogy aratási, behor- dási, cséplési és begyűjtési versenyre hívják ki Etes és Karancsalja községeket. A versenykihívást hét pontban foglalták össze. Ifjúsági cséplőbrigád Érsekvadkerten Érsekvadkerten a dolgozó fiatalok cséplőbrigádot alakítottak és versenyre hívják a megye valamennyi ifjúsági cséplfíbrigádját: „Vállaljuk, hogy a cséplési idényben árt vagon gabonát fogunk gépünkön elcsépelni. A szemveszteséget a minimálisra csökkentjük és a munkát úgy szervezzük meg, hogy minél kevesebb üzemanyag- és időveszteségünk Legyen a vontatás miatt.'’ A gépállomáson a Ságvári Endre- hrigád vállalta, hogy a behordás után hozzáfog a tarlóhántáshoz és amint a learatott gabonát elviszik a földről, a traktor már szánt is. Éberség az ellenség leleplezésére Az erdőtarcsai „Szabadság“ termelőcsoport az aratás, cséplés és ter- ménybegyüjtés idejére a munkák zavartalan lefolyása érdekében őrszemeket állított be. Az őrszemek feladata lesz megakadályozni a kulák és klérus szabotáló tevékenységeit. A termelő- csoport tagjai az éberség fokozására hívták fel az egész dolgozó parasztság figyelmét. Géptől a begyéijtökélyre Nőtincs község dolgozó parasztsága a múlt évben második lett a termény- begyűjtési versenyben. Ezt az ered ményt még tovább akarja a község fokozni. Harcot hirdetnek „minden szem gabonáért". A község ifjúsága járás minden az aratás és versenyre hívta ki a községének ifjúságát cséplési munkák mielőbbi befejezésére. Határozatot hoztak, hogy termésüket a géptől azonnal a begyűjtési helyre szállítják. Tervszerűen, a munkaerő biztosításával, az ellenség elleni harccal készülnek az aratásra, cséplésre a magyarnándori állami gazdaságban A MEZŐGAZDASÁGBAN ez az időszak az, amikor úgy mondják, hogy a legnagyobb dologidő van. A szorgalmas gazda tényleg így is van vele. Ilyenkor mindenre kiterjed a figyelme. Rendjében befejezni a növényápolást, az arató- és cséplőgépek rendbehozatalát, biztosítanKaz arató- és cséplőmunkásokat, a szállítási szerződés megkötését, egyszóval ezer olyan dolog az, amit pontosan el kell végezni. Ha ilyenkor nem tervszerűen fektetik le a munkát, akkor mondhatja nyugodtan, hogy „megette a fene” az egészet, csak a nagy fáradság, a munka meg nem megy. Aki ilyesmit magáról megállapít, arról mások úgy' beszélnek, hogy nem valami jó gazda hírében áll Ezt jogosan is mondják róla, mert még arra sem apellálhat, hogy nehéz tervszerűséget teremteni. Most minden támogatást megkap a dolgozó parasztság. A Párt segítsége, a munkák elvégzésében, a minisztertanács határozata mindenre kiterjedően rámutat. Még nem volt rá példa, hogy ilyen nagy dologidő előtt mint az aratás, cséplés, annyi tanácsot kapott volna a dolgozó parasztság. Ha valaki mégis nyöszörög, vagy mindjárt a szemébe, vagy a háta mögött mondják meg, hogy „no ennek vagy a pap, vagy a kulák emelt a szeme elé ellenzőt, hogy ne lásson, vagy vattát tettek a fülébe, hogy ne halljon”. Hát persze, nem olyan könnyű a tervszerűséget megteremteni, de ha már megvan, igen hasznos. Körültekintő munkát igényel, mindenre kiterjedő figyelmet. Aztán megy a munka, mint a karikacsapás. MAGYARNÁNDORBAN Kapcsos János elvtárs, az állami gazdaság vezetője is valahogy úgy volt vele, hogy először azt sem tudta, hogy mihez kezdjen. Háromszor-négyszer is áttanulmányozta a minisztertanács határozatát. Aztán döntött. A következő napon már összehívta az állami gazdasághoz tartozó üzemegységek munkacsapatainak brigádvezetőit. Ott voltak a traktoros brigád és fogatolt brigád vezetői is. Az aratás, cséplés munkálatainak minden mozzanatát áttanulmányozták. Számbavették a klérus és a kulák támadását. Emellett elsiklani — tudta Kapcsos elvtárs — a legnagyobb hiba volna. Maguk a brigádvezetők is éppen eleget mondtak erről a támadásról. Kulik József, a surányi és a he- rencsényi üzemegység brigádvezetője elmondta, hogy Bállá Kálmán, az öt- venholdas kulák egyre csak azt hajtogatja, hogy ráérünk még az aratással, van még idő. — Hát ha ráér, mi nem érünk rá. Mi aratunk. Még hozzá rövid időn belül — mondta Kapcsos elvtárs. — Neki meg majd ellátjuk a baját. Varga István elvtárs, az állami gazdaság párttitkára mélyen elgondolkodott. Egyelőre nem kapcsolódott be a vitába, aztán föltekintett a jegyzetéből és Kapcsos felé fordulva azt mondja: — Az biztos, hogy aratunk, de hogy ez az aratás zavartalanul menjen, a megfelelő munkaerőről is gondoskodjunk. Kapcsos elvtárs és a brigádvezetők Varga elvtárs szavait helyeselték. Hát ezért is jöttek össze, hogy mindent megbeszéljenek. Megbeszélésük egyik pontja a munkaerő biztosítása is. Az egyik azt javasolja, hogy valahonnan más területről hozzanak munkaerőt. Ezt a javaslatot rögtön el is vetették, ügy határoznak, hogy nem idegen területről, hanem saját területükről kell biztosítani a munkaerő- szükségletet. Ebbe meg is egyeznek. A HÉT VÉGÉN, szombaton a brigádvezetők egymásután jelentették, hogy a munkaerőszükségiet minden üzemegységben kielégítést nyert. Az állami gazdasághoz le6zegődött aratómunkgsok igényeinek kielégítésére az állami gazdaság minden lehetőt elkövetett. Biztosítja a munkások fizetését, ellátását. Kapcsos elvtárs Szentén volt a munkások toborzására. Amikor megtudták a községben, hogy milyen céllal jár ott, sokan körülfogták. Gerhát Lajos, Tóth József I. és Szabó Imre voltak az elsők, akik azonnal vállalkoztak az állami gazdasághoz aratónak. Ök maguk mondták Kapcsosnak, hogy inkább az állami gazdaságnál dolgoznak, mint a kulákhoz mennek, mert abba biztosak, hogy itt nem fogják őket becsapni. Gerhát meg is mondta mindjárt, hogy nem olyan ör- döngős mesterség húsz keresztet vágni és már is 28 forint és 20 fülért kap kézhez. Amellett az étkezés, a szállás is biztosítva van. A magyarnándori állami gazdaság tervszerű, jó munkájának -eredménye, hogy mire a kaszások nekiállnak a beérett rozs és búza vágásának, a bor. sót teljes egészében betakarítják, hogy ne zavarja az aratás, cséplési munkálatokat. Elkészítették ütemtervüket a munkák végzésére. Tobozón dűlő le6z az, ahol először megkezdik az aratást. Ugyancsak Kelecsényben és Szentén egyidőben kezdik el a munkát. CSALÁD ÉS ISKOLA Ez a tüzet Ismertetőt ad a szocialista nevelési rendszerről, segítséget akar nyújtani a magyar szülőknek, nevelőknek és ifjúsági vezetőknek nagy és szép munkájukhoz, gyermekeink szó. cialista szellemű neveléséhez. A füzet az MSZT és az MNDSZ kiadása. 64 oldal: ára 2 forint. Kapható: MNDSZ szervezetekben óc Szülői munkaközösségekben.
