Szabad Nógrád, 1950. június (6. évfolyam, 22-25. szám)
1950-06-24 / 25. szám
f95A, jtínius 24. SZABAD NÖGRAD 3 HARC MINDEN SZEM GABONÁÉRT! ez a nagy sietség”. A hényeli állami Helyes növényápolással tartósítsuk a kiadós esőzést Az ősziárpa vágása már javában folyik a megyében és e hét végén megindul a rozs és a búza aratása is. Megkezdjük jövő évi kenyerünk betakarítását. Ebből a kenyérből a nép állama fog élni, a dolgozók gyűjtenek erőt a szocializmus építéséhez. Nem közömbös tehát, hogy idejében és jól takarítsuk be kenyerünket. Szívósan és kérlelhetetlenül kell harcolnunk minden szem gabonáért. Nem mehet veszendőbe egy szem gabona sem, mert az mind magát a dolgozó népet gyengíti. Hacsak minden kalászból egy szem vész kárba, ez már holdanként több mint harminc kilót jelent, országos viszonylatban pedig nem kevesebb, mint egymillió métermázsát. Nem nehéz kiszámítani, hogy mit jelent ez nemzetgazdasági szempontból, hogy mennyivel több élelmet jelent, vagy mennyi mindent tudunk érte vásároini külföldön. Elsőrendű feladat ezért a munka jó megszervezése és az aratás idejében való kezdése. A minisztertanács határozata megszabja, hogy az aratást búzánál viaszérésben, rozsnál teljes érés előtt, az árpár»! és a zabnál pedig sárgaérésben kell elvégezni, hogv a szemveszteség minél kisebb legyen. Megyénkben 8—10 mázsás termésátlagot várnak, de állami gazdaságainkban és termelőszövetkezeteinkben a 12 mázsát is megközelíti vagy túlhalad ja. Hényelpusztán a rozs magassága eléri a két és félméíerft. A legutóbbi napok esőzései pedig javítottak ezen a helyzeten, mert megakadályozták, hogy a gabonaszemek száradjanak, összezsugorodjanak. Ebben az évben bőségesebb lesz a termés, több gabonát gyűjtünk a magtárakba, erősebb, hosszabb lesz a szalma is. Ez a lény fokozottabb feladatot állít elénk és nagyobb felelősséget ró mindenkire. A gondos őszi és tavaszi talajmunkák, a jól végzett növényápolás és a műtrágya, a gépi munka, a szakmai nevelés meghozták a maguk eredményét és sikerét. Kisgyülések sorozatain tárgyalták meg a dolgozó parasztok az előttünk álló feladatokat. Nagy harcra készülünk fel, amelynek győzelme nem kétséges, de ezért a győzelemért harcolni küzdeni kell. Az 'aratási és az előkészületi munkálatokról már érkeztek jelentések, amelyek sikerekről számolnak be. Bercelen brigádot szerveztek, amely azoknak a gabonáját aratja, akik erre nem képesek, ahol nincs férfi a háznál. Ezzel segítik és támogatják a sze- gényparasztságot és ezzel harcolnak azért, hogy községükben idejében le legyen aratva a gabona, hogy egy szem se vesszen kárba. A sziráki állami gazdaságban már több mint 35 hold őszjárpát vágtak le, ugyan így Hényelpiiszíán is. Érsekvadkerten népfront-értekezleten tárgyalják meg, hogy mi a tennivaló. A helyszínen ellenőrzik a cséplőgépek kijavítását, az asszonyok felvilágosító munkával járulnak hdzzá a feladatok végrehajtásához. Az elöljáróság brigádot szervezett az adminisztrációs munkák gyors és pontos lebonyolítására. Az országos versenykihíváshoz csatlakozva, szép eredmények vannak születendőbe. Mozgásba jött az egész megye, új harci feladat megoldására vezet a Párt és dolgozó parasztok ezrei lelkesedéssel és a győzelem tudatában indulnak harcba a jövő évi kenyérért, minden szem gabonáért. Amint Csécséről írják, a terményraktár tisztításába az egesz tagságot bevonták. Csesztve község a balassagyarmati járás községeit hívta ki versenyre, a nógrádmarcali állami gazdaság dolgozói pedig a megye állami gazdaságait. Ezek mellett még számtalan versenykihívás, ielajánlá., történik, amik mind azt bizonyítják, hogy ennek az aratásnak és cséplésnek jelentőségét magáének tekinti megyénk Valamennyi dolgozója. Nem kétséges, hogy ezen a téren Vannak eredményeink. De maga az ellenség is dolgozik és meg kell mondani, nem kevés sikerrel. Bár feladataink világosan és érthetően állnak előttünk, mégis megtörténik, hogy ezeket nem úgy valósítják meg, ahogy azt kellene és ahogy az egyszerű és megoldható. A balassagyarmati járás tele van rémhírrel. Dolgozik a kulák és a klerikális reakció. Egymást kergetik a híresztelések, amelyek végeredményben minő odavezethetek vissza, hogy gátolják az aratás, cséplés és a ter- ménybegyüjtés nagy munkáját, gyengítsék a nép országát. Arra törekednek ezek a banditák, hogy nekünk minél több gabonánk pusztuljon el- A klerikális reakció és a kulákság ebben a járásban nem támad nyíltan. Azt tartja, hogy nem meev fejjel a falnak. Suiíog, rémhíreket terjeszt, igyekszik a háttérben maradni, elrejtőzni és onnét irányítani aljas munkáját. Nem lép az előtérbe, nem fedi fel magát. Az a hír járja például a nó- grádkövesdi kőbányában, hogy aki kiveszi a szabadságát^ nem mehet aratni. Vagy azt mondják, hogv „nem kell úgy sietni, hiszen nálunk úgy is csak késön kezdődik az aratás, mire való gazdaság ióagronómusa ellenben már nyíltan kijelenti: „Hol van még június 30-a" — utalva ezzel arra, hogy az ő célja éppen ellenkező, mint amit mi meg akarunk valósítani. És mit tesznek erre az elvtársaink? A gyarmati járásban például belenyugszanak a rémhírekbe és azzal nyugtatják meg magukat, hogy ez volt máskor is, tehát most is kell, hogy legyen. Ahelyett, hogy megnéznék közelebbről a rémhíreket, ahelyett, hogy kiéleznék az osztályharcot és megmutatnák a falu dolgozó parasztságának, hogy itt a klerikális reakció és a kulák szövetsége dolgozik, megnyugszanak a dolgok felett vagy egy-két gyenge, eredménytelen kísérlet után abbahagyják az egészet. A berceli párttitkár elvtárs például azt mondja, hogy meg vannak már szoríiva a faluban a kuiákok és most már nem is nagyon mozognak. Ugyanakkor a falu tele van rémhírrel. A salgótarjáni járásban ezzel szemben épp az ellenkezőjét csinálják. Az egész aratási és cséplési munkálatokat a klerikális reakció elleni harcnak rendelik alá. Meg kell‘érteni, hogy az egész megyében most a legfontosabb feladat és mindenek felett álló munka, a jövőévi kenyér betakarítása és ennek kell alárendelni a többi feladatot. Nem lehet elválasztani egymástól a minden szem gabonáért folyó harcot a kleriká lis reakció és a kulák ellen folyó harctól. A kettő szorosan követi egymást, hiszen ez érthető is, mert a fekete reakció és szövetségese, a kulákság, most minden eszközt megragad arra, hogy akadályozza győzelmes munkánkat. Ezt a két harcot minden esetben össze kell kötni, mert csak így biztosíthatjuk az eredményes munkát. Hiba van a munkaerő biztosítása terén is. Dolgozó parasztjaink büszkén és örömmel tekintenek Pártunk felé, amikor nem az a problémánk, hogy holnap lesz-e mit enni, hogy mikor jön a végrehajtó, hanem az, hogy a szükséges munkálatokhoz bírunk-e elegendő munkaerőt biztosítani. A munka- nélküliséget munkaerőhiány váltotta fel, ez a legtervszerűbb és legpontosabb gazdálkodást kívánja meg. A DEFOSZ, úgy látszik, hogy nem minden esetben értette ezt meg. A kulák most veri a mellét és azt mondja, hogy biztosítson nekem a DEFOSZ munkaerőt. Pásztón ezt meg is csinálta a DEFOSZ. Elsősorban .a kulikhoz irányította a munkaerőt, ugyanakkor állami gazdaságainkban súlyos hiányosság mutatkozik. Ugyanígy csinálták Mohorán is, i ahol hetvenkét munkást engedtek a kulákhoz, holott még a szocialista szektoroknak sem volt biztosítva a munkaerejük. Persze nekünk nemcsak biztosítani, de szigorúan ellenőrizni kell, hogy a kulák igeidejében betakarítsa gabonáját. De ezt semmieseire sem tesszük dolgozó parasztságunk rovására. Ahol így esi nálják, semmibe sem. veszik Pártunk parasztpolitikáját és egyszerűen meg- alkusznak az osztályellenséggel. Tudja a kulák, hogy mit csinál. Kiharcolja magának — ahol lehet — a munkaerőt, nem jut a dolgozó parasztságnak, a középparasztnak elegendő munkás. Persze, ahol e»t eivtársaink nem látják, ott a kulák a maga javára ezt felhasználja és ott éppen a lenini hármas jelszó megvalósítása eilen dolgoznak. Ahelyett, hogy a középparasztot megnyernék, eltaszítják tő lünk és a kulák hálójába kergetik. A megyében lefolyt mezőgazdasági aktíva értekezletek félreérthetetlenül megszabták, hogy Lenin elvtárs tanítása alapján, milyen feladatok vannak előttünk. Éppen akkor írtuk, hogy mi most a kulák korlátozásának a szakaszában vagyunk, hogy ha a kulák látja, hogy nincs vele szemben alkalmazva megfelelő rendszabály, gátlás nélkül szembeszáll a népi demokráciával, az éberség hiánya pedig azt eredményezi, hogy igyekszik megbontani rendünket és akit csak lehet, a maga oldalára áliitani. Pártszervezeteink elsőrendű harci kérdésnek tekintsék a minisztertanács határozatának végrehajtását, a falusi párttitkárok személyesen jó példával járjanak elöl és mindenben a legnagyobb, legmesszebbmenő támogatást biztosítsák a iömegszervezeteknek és az állami gazdasági szerveknek. A népnevelők készüljenek fel alaposan, ismerjék meg feladataikat, tanulmányozzák a minisztertanács határozatát, hogy minden esetben tudják a kormány rendeletéit és intézkedéseit és idejében fel tudjanak lépni az ellenséges híresztelésekkel szemben. Természetesen, nem lehet jó munkát végezni úgy, mint a teclaki állami gazdaságban, ahol maga az üb.-titkár sincs tisztában a kollektív szerződéssel és az.zal, hogy mennyi a járandósága. A kulák és a klérus ezen a téren is igyekszik befolyást gyakorolni, tehát funkcionáriusainknak, népnevelőinknek tisztában kell lenni azzal, hogy kinek mit biztosit a nép állama. A nó- grádkövesdi állami gazdaságban pedig a gazdaságvezető azt mondta a munkásoknak, hogy órabérbe fognak dolgozni, amikor pedig a fizetésre került a sor teljesítménybérbe számolta el őket. Az ilyen mesterkedéseket le kell leplezni és eltávolítani azokat, akik meg akarják bontani a versenyszellemet, a munkakedvet éppen az aratás idején. Persze felelősség terheli az állami gazdaságok megyei központját is. A megyében egymást kergetik, futká- roznak össze-vissza az autókkal, ahelyett hogy alaposan megvizsgálnák egy-egy állami gazdaság munkáját és ezt kiértékelve, úgy megjavítanák a munkát, hogy ebből a környék dolgozó parasztsága is tapasztalatokat szerezne. A munkának ez a módszere szolgálná a minisztertanács határozatát és lendítené előre nemcsak az állami gazdaságok, de az egyénileg gazdálkodó parasztok munkáját is. A dolgozó parasztság látja, hogy a nép állama milyen nagy gondot fordít az ő érdekeire. Éppen ezért javaslatokkal siet megjavítani a helyzetet. Népnevelőink figyeljenek fel minden elgondolásra, javaslatra, amely munkánkat megjavítja. Használják fel és széles körben ismertessék a jó munkamódszereket, a kimagasló verseny- eredményeket A minden szem gabonáért való harcunk, az aratás, cséplés és termény- begyüjtés győzelme az egész dolgozó nép ügye. Ez a harc a békefront egyik szakaszának ütközete tesz, erősíteni fogja a világ dolgozóinak táborát és előbbre viszi a béke ügyét. Mezőgazdaságunk ötéves terve első évének teljesítését jelenti j,övő évi kenyerünknek betakarítása. Amikor a miniszter- tanács ebben az évben az előirányzatnál kilencszázmillió forinttal többel költ a dolgozó nép, a dolgozó parasztság érdekében, akkor nekünk ezt jobb, pontosabb munkával, éberséggel és az ellenség elleni harccal kell viszonoznunk. Meg kell mutatni az imperialisták belső ügynökeinek, hogy ebben az országban nem spekulálhat senki a dolgozó parasztság bőrére, hogy a mi országunkban nem lehet megzavarni a falu békéjét és a dolgozó nép egységét. Révai elvtárs mondotta legutóbbi beszédében: „A klerikális reakció bomlasztó és kártevő munkája arra irányúi, hogy aláássa a dolgozó népünk egységéi, munkakedvét, jegyeimét és ily módon segítse az imperialista háborús uszítok terveit." „Harc minden szem gabonáért” — ez most a jelszó és ennek a feladatnak a megvalósítása .-fokozottabb erőkifejtést , követel, haräjjt á kulák és a klerikális reakció ellen, harcot a minisztertanács végrehajtásáéért, Pártunk és Rákosi elvtárs úmtuíatásának megvalósításáért — a jövő évi kenyér győzelmes betakarításáért! A nógrádmarcali állami gazdaságban és a burjaspusztai üzemegységben korán reggel munkába kezdett a marcali „Vörös Csillag" és a burjaspusztai üzemegység „Béke" arató munkacsapata, hogy ünnepélyesen, boldog örömmel megkezdjék az első aratási munkát: az aranysárga színben úszó, dúskalászú ősziárpa aratását. Éretten zizeg az ösziárpa, széles rendekben dől a kasza után. Barna István, a „Béke" munkacsapat első kaszása, vidám lendülettel, friss erővel vág, nyomában fürgén hajladoz marokszedője, Hugyecz Erzsébet -— aki egyébként a munkacsapat vezetője. Velük egy ütemben, a tábla hosszában, ugyanilyen verseny-lendületben halad a munkacsapat többi tagja, de így megy ez a „Vörös Csillag" munkacsapatnál is. Nem ismernek fáradtságot. Hisz tudják, hogy most ilyen nagy dologidőben nincs helye az ilyenkor felmerülő — jaj, de fáj a derekam — és ehhez hasonló siránkozásoknak. Egy cél van most előttük: határidő előtt levágni az árpát — harc a minden szem gabonáért — példát mutatni az egyéni gazdálkodóknak. A nap már jó magasan járt az égen és bőségesen záporozta forró sugarait az aratókra, mintha csak arra ösztökélte volna őket: „hagyjátok abba az aratást, nagy a forróság”. A versenylázban égő munkacsapatok tagjait azonban nem lágyította el a űző napfény, hanem még nagyobb lendülettel, öntudatos akarattal és — minél előbb befejezni az aratást-jelszó- val dolgoztak. A munka lendülete A május közepe óta egyfolytában tartó száraz időjárásra vasárnap jóformán az egész megye területén, bár kissé pásztásan, de kiadós esőt kaptunk. A csapadékmennyiség sok helyütt a 15 millimétert is elérte. Az eső. valamint az utána bekövetkezett viszonylag hűvösebb időjárás, valamennyi mezőgazdasági növénvünkhek kedvez. Feltétlenül jó hatással volt az eső az érésben lévő gabonák, így elsősorban a búza, de még a rozs szem képzésére is. Sokat segített az árpán, meg a zabon is, ahol nemcsak a szemképzésre, hanem még a szalma Fazekas Imre jobbágyi cséplőgéptulajdonos a népi bizottság és a hatóságok többszöri felszólítására sem volt hajlandó a cséplőgépet üzemképes állapotba hozni és a gép mellé munkásokat szerződtetni. A gépet, noha 10 esztendőn át ez évig működtette, most leállította és kinn hagyta a szabad ég alatt rozsdásodni. Bár a gép kijavítására kölcsönt is kapott volna, ezt nem kérte. Látszatra földnélküli, de valója - ban apjával és barátjával egy házban laknak, közösen gazdálkodnak, 18 hold földjük és betonlap-készítő üzemük van. A Fazekas-család nem írta alá a békeívet sem. Amikor a kuiákok visszaszorításával kapcsolatos intézkedések végrehajtásáról van szó, akkor Idei -jó termésünket elősegítette, hogy tavaly a gabona betakarítása után idejében és jól végeztük a tarlóhántást. Ezzel a munkával egyrészt a talaj kiszáradását gátoljuk meg, másrészt a föld gyomosodását is csökkentjük. Termésátlagaink állandó növelése feltétlenül szükségessé teszi az idejében és jól végzett tarlóhántást s erről most a földművelésügyi miniszter rendeletet adott ki. A rendelet szerint minden mezőgazdasági ingatlan művelője közvetlenül az Ő6zi, vagy tavaszi kalászosok, hüvelyesek, takarmány, olajosmagvu, vagy bármely egyéb növény betakarítása után ekével, tárcsával, kultivátorral végezze a tarlóhántást, utána a talajt boronálja, simitózza, vagy hengerezze. A rendelet szerint a növény learatása után a tarlóhántást állami gazdaságokban tíz nafolytán egyre fogy és fogy a még learatandó árpa, egyre több és több kereszt hirdeti a munka eredményét, ünnepi öröm sugárzik a férfiak, asz- szonyok, lányok arcán, hisz egyévi munka eredményét ölelik kévékbe- Most látszik meg, hogy dolgozott az állami gazdaság. A kövér árpaszemekkel megtömött árpakalászok megadják a választ a munkacsapat tagjainak. A becslések szerint a holdankénti i ermésá Hág meghaladja a /J mázsát Szép eredmény; igaz is az a közmondás: „ki mint vet, úgy arat." Igen, a ió szakmai tudást párosították a politikai elmélettel, amelynek a bő termés lett az eredménye. A gazdaság üzemi pártszervezete állandóan serkentette a dolgozókat a leggondosabb munkára. A legnagyobb körültekintéssel és alapossággal készítették el az üzemtervet és a munkabeosztást — gondoskodtak arról, hogy a terv fel legyen bontva minden egyes dolgozóig, hogy az tudja, mit kell neki teljesíteni, hogy a lefektetett tervet maradéktalanul végrehajtsák. Különös gondot fordított a pártszervezet arra, hogy a minisztertanács aratás-cséplés és terménybegyüjtési határozatát minden dolgozó megismerje és a lefektetett feladatokat időben pontosan teljesítse. A jó és alapos felkészültséget meg lehet látni a „Béke" és a „Vörös Csillag" munkacsapatok öntudatos versenylendületén. Persze, csak úgy kézikaszával nagyon nehéz lenne a gazdaság hatalmas gabonatábláit learatni. Most mennyiségének növelésére is kedvező befolyást gyakorolt. Természetesen a besült, elszáradt árpa és zab növényeken már ez az eső sein tudott segíteni. Felbecsülhetetlen érték, amit ez ai eső jelentett a kapásnövényeinkre. A száraz időjárás folytán fejlődésükben visszamaradt. kukorica, napraforgó, burgonya, cukorrépa új erőre kapott s néhány napon belül rohamos fejlődésük mutatkozni is fog, különösen akkor, ha a dolgozó parasztság helyes növényápolással minden növény termesztésének megfelelő kapálási, töltögetési munkát mielőbb elvégzi* a család a vagyontárgyak tulajdonjogát arra igyekszik hárítani, akit pillanatnyilag nem fenyeget veszély. A dolgozó és kisparasztokat lehézik. Fazekas Imre a falu kocsmájában nem egyszer lenéző kijelentéseket tett a dolgozó parasztságra. Főbüntetésül Fazekas Imrét két évi fegyházra, mellékbüntetésként politikai jogainak 10 évi elvesztésére, a községből való 6 hónapi kitiltásra, valamint a a cséplőgép elkobzására ítélték. Jobbágyi község cséplését, az előrelátható bőséges termésre figyelemmel, csak úgy lehet biztosítani, hogy más helyről még két cséplőgépet kellett igényelni. pon belül, termelőszövetkezeti csoportokban, termelőszövetkezeteknél 14 napon belül, az egvénileg termelő gazdák földjein pedig az aratástól számított 18 napon be lül kell befejezni. Akinek a tarlóhántáshoz nincs igája, vagy művelőeszköze, gépállomás útján biztosítsa a munka elvégzését. Állatállományunk lakarmányeUá- tása érdekében.,a rendelet előírja azt is, hogy az idén learatásra kerülő fö- növények területének megyénként meghatározott hányadán másodnövényeket (kukorica, köles, csalamádé, csillagfürt, mohar stb.) kell termelni. Másodtermelés esetén közvetlenül a betakarítás után a talajt tarlóhántás helyett 8—-10 cm mélyen kell megszántani és a másodveteményt azonnal, de legkésőbb július 15-ig kel elvetni. azért végzik így, mert kissé dombos a gabonatábla, ahová «5 aratógép nehezen tudna felmenni. A gazdaság udvara felöl a traktor berregését és az aratógép finom zúgását lehet hallani. Guttin Mihály, az „Ifjúgárda'' traktoros brigád kiváló sztahánovis- tája magyaráz örömmel és nagy szakértelemmel a körülötte lévő traktor- vezetőknek. Alig egypár napja jött haza az aratógépvezető tanfolyamról, azóta fáradhatatlanul tartja a tanfolyamot, hogy az 1—2 nap múlva megkezdődő aratásból kivegyék az oroszlánrészüket. Versenyezni fognak egymás között az aratógépvezetők. Ez a nagyszerű szovjet ajándék 8—10 holdat is learat egy nap. Büszkén tekintenek rá a troktoristák. Különösen Guttin Mihály. Másnap reggel félnyolckor leírhatatlan örömmel jelentették a két munkacsapat vezetői a gazdaságvezető politikai helyettesnek, Szeszük elvtársnak, hogy befejezték a 28 kát. hold őszi árpa learatását 26 óra alatt, hat nappal a határidő előtt és a gabonakeresztek száma meghaladta a 903-at. A reggeli órákban traktor berregése hallatszik. Egy Hofherr-traktor fordul a föld végében. Tárcsát akaszt a friss tarlóba. Fehetélik a felhántolt tarló. Az „Ifjúgárda" traktoros brigád egyik tagja végzi ezt a munkát Az idei gazdag aratás után készítik a jövő- évi még magasabb termést. — Lantos — Balogh Gyula Megyénk állami gazdaságaiban megkezdődött a b, bő aratás Munkában a marcali „Vörös csillag44 és „Béke44 arató munkacsapat Két éri f t*fj íj htísru ítélték a szabó tik ló kulik kát Rendelet a kötelező tarlóhántásról és másodnövények termeléséről
