Szabad Nógrád, 1950. június (6. évfolyam, 22-25. szám)

1950-06-10 / 23. szám

ft SZABAD NOGRAD 1950. június 10. Pártmunka tapasztalatai * A TANÁCS A TÖMEGEK AKARATÁNAK EGYENES ÉS KÖZVETLEN SZERVE A kritika és önkritika megjavítja a Vasötvözetgyar MDP üzemi szervezet munkáját A vízválasztói Szilicium-gyár MDP üzemi szervezet új vezetőségébe négy új vezetőségi tag került. Az új vezetőség tagjai Rákosi elvtárs feb­ruár 10i beszámolójából indultak ki, hogy megjavítsák a pártszervezet munkáját. Pártszerű kritika és önkri­tika hangzott el az új vezetőségi ér­tekezleten. A hiányosságoknak — amire a tagság Í6 rámutatott — a gyökeréig hatoltak, hogy annak leg- paránvibh részét is kiirtsák a szerve­zet életéből. A kritika és önkritika rendkívüli fontossága gyakorlatilag is kifejezésre jutott. Csörge István elv­társ kritikájában fölfedi a régi veze­tőség tervszerűtlen munkáját. Nem volt rendszeres vezetőségi ülés. A ve­zetőség nem együtt tárgyalta meg a tennivalókat és így elszakadások mu­tatkoztak nemcsak a tagság, hanem a vezetőség tagjai között is. Az új vezetőség Csörge elvtárs kritikájából leszűrte a taDasztala tokát és az új ve­zetőség tagjai elhatározták, hogy re­szortonként munkatervet készítenek, az elvégzendő munkákat pedig ellen­őrizni fogják. A dolgozókkal a veze­tőség tagjai legszorosabb kapcsola­tot tartják fenn. Ezzel meg akarják szüntetni a pártonbelüli demokrácia hiányosságait és biztosítani kívánják a párttagság vezető-szerepét, szerve­zeti életükön belül. Tárnái Emil tit­kár elvtárs önkritikája alapján, kija­vították a vezetőség fogyatékosságait, s ma már irányt vettek arra, hogy a szervezet problémáját közösen beszé­lik át, valamint az új vezetőség rendszeresen megtartja értekezletét. A nevelés terén mutatkozó hibák kö­zött meg volt az is. hogy a szeminá­riumot hallgató elvtársak részére nem volt biztosítva a megfelelő szeminá­riumi füzet, de nem volt kellő elő­adójuk sem. Az új vezetőség megvál­toztatta ezt a helytelen állapotot is, aminek megoldását lelkiismeretesebb utánnézés. nagyobb áldozatkészség változtatta meg. Kazinci János elvtárs rámutatott a A szorospataki üzemnél Sándor Gyula, a viilamostöltöben újítást alkal­mazott. Olyan készüléket szerkesztett, amellyel a biztonsági lámpák köpeny- szigete'.őinek élettartamát jelentősen megnöveli. Sándor Gyula újítása előtí a szigetelők tönkrementek. Most, az újítás után, olyan simán lehet kiemelni a szigetelőket, hogy meg sem sérülnek. A szigetelőket azért kellett az akku­mulátorból kicserélni, mert zárlatot okozott a lámpákban. Most az újítás­sal a szigetelők újból rugalmas álla­potba kerülnek és újból felhasz­nálhatók. Sándor Gyula újítása jelentős meg­takarítást eredményez, mert a sérült lámpáknak a kiesésével nagy hiány lett tizescsoport vezetők munkájának hiá­nyosságaira. Ezekután ne az legyen a feladata a tizescsoport vezetőknek, hogy a bélyeg árát beszedjék, hanem a tagságot politikailag világosítsa fel. A ió munka egyik legfontosabb felté­tele, hogy aktívák bevonásával vé­gezzük a politikai felvilágosító mun- Kát. Javaslatom, hogy a tizescsoport értekezleteken rendszeres sajtóbeszá­molót tartunk, hogy a tizescsoport veztőink ismerjék a fontos esemé­nyeket ás ezek alapján végezzék az eddigieknél jobb felvilágosító munká­jukat. A kritika alkalmazásával fölismer ték. hogy a régi vezetőség nem fog­lalkozott kellőképpen a tag- és tag­jelölt-felvétellel. Az új vezetőség há­rom tagjelöltet tagnak javasolt és egy tagjelöltet terjesztettek felvétel céljából a tagság elé. A tagjelöltek ió pártmunkájukkal kiérdemelték, hogy taggá nyilvánítsák és ezt a tag­ság el is fogadta. Vas Leó János sztahánovistát, pedig tagjelöltnek ja­vasolták. aki munkájával kiérde­melte a tag jelöltséget. Az új vezetőség politikai felvilágo­sító munkája nyomán a termelésben is eredmények mutathatók ki. A Szi- licium-gyár Petöfi-brigádja, amely ez­előtt a termelésben hátul volt, most 164 százalék elérésével élre tört. A Gerö-brigád, az állandó, jó termelésű Kossuth-brigádot előzte meg, amely mindig az első helyen állt a termelés tekintetében. így javítja meg politikai és terme­lési munkáját a kritika és önkritika alkalmazásával a vízválasztói Szilí­cium-gyár új pártvezetösége. Párt- szerű kritikájuk nyomán hamarabb fejeződik be a kitűzött céljuk. Minél gyorsabban javítja ki az új pártve- zetöség a hibákat, annál szorosabban zárkózik fel a tagság s az üzem -va­lamennyi dolgozója az új vezetőség köré. O. B. volna az üzemnek a világításban, amely a munka termelékenységének ro­vására ment volna. Ezenfelül minden lámpa használhatóvá tétele 12 forintba került volna. A lámpakezelők tisztasági versenyt indítottak és jelentős megtakarítást, önköltségcsökkentést értek el. Nálunk a csille javító-brigád is szépen dolgozik. Harmath Gyula brigádvezető 170 százalékos eredményt ért el csa­patával. Molnár János csapata 150 szá­zalékos teljesítményt ért el. Mindkét csapat szebb eredményt is tudna el­érni, ha nem akadályozná őket az anyaghiány. Katona János levelező. Népi demokráciánk életében, épülő szocializmusunk fejlődésében döntő je­lentőségű lépés a tanácsok megalakí­tása. Lenin elvtárs látta meg és fe­dezte fel, hogy ez az államforma a leg­tökéletesebb, hogy a tanácsrendszer a proletariátus diktatúrájának államfor­mája. „Ez olyan hatalom, amely min­denki részére nyitva áll, mindent a tö­megek szeme előtt végez, hozzáférhető a tömegeknek, közvetlenül a tömegek­től származik, a tömegek akaratának egyenes és közvetlen szerve.” ★ A forradalmi nép tanácsai, 45 évvel ezelőtt, 1905 nyarán alakultak meg. Az Ivanovo-Voznyovszenszki munkások a sztrájk idején hozták létre a Megbí­zottak Tanácsát, amely valójában a munkásküldöttek első tanácsa volt Oroszországban. A tanácsoknak nagy szerep jutott a szocial’zmus építésé­ben. A „Viborgi városrész“ című film kitűnően szemlélteti, hogyan alakult meg a szovjet hataloríi, — a dolgozók hatalma. A munkásküldöttek Viborg- kerületi szovjetjének értekezletén zsí- roszubbonyú, fejkendős asszonyok vesznek részt. A tanács tagjaival együtt maguk oldják meg az állami élet halaszthatatlan feladatait. Száz meg száz felemelt kéz helyesli a tör­vényt. A győzelmes forradalom orszá­gában a hatalom és a nép egy. ★ Amikor Lenin elvtárs 1919-ben üd­vözletét küldött a magyar munkások­nak, ezeket írta: „Annál világosabban domborodik ki most a szovjet hatalom lényege■ Sehol a világon most nem lehetséges sem. miíéle más hatalom, amelyet a dolgo­zók, élükön a proletariátussal támo­gatnának, mint a szovjet hatalom." A Vörös Hadsereg felszabadító harca nyomán hatalomra került ma­gyar dolgozó nép Leninnek ezeket a szavait valósítja meg, amikor támo­gatja és létrehozza a tanácsokat, a mi országunkban is és az alkotmányban le­szögezi: „A helyi tanácsok munkájukban közvetlenül a lakosságra támaszkod­nak, biztosítják a dolgozók tevékeny részvételét, kezdeményezését és ellen­őrzését az államhatalom helyi gyököt. lásában." ★ A magyar burzsoázia gondoskodott arról, hogy a törvényhozói és végre­hajtói' hatalom szétválasztásával a; bü­rokratikus államigazgatás olyan reríd- ezerét hozza létre, amely lehetetlenné teszi a dolgozók felszólalását és bizto­sítja a közvélemény hangjának elnyo­mását. Amikor a tanácsok felállításá­val újabb lépést teszünk előre, akkor egyben a harcot is megindítjuk a bü­rokrácia, a régi államrend maradvá­nyai ellen. Amint Kádár elvtárs a ta­nácsokról szóló törvényjavaslat benyúj­tásakor mondotta: ,,A sokféle, egymástól helyileg független megyei államigazgatási szerv egyesítése jelentős mértékben megkönnyíti majd a bürokratizmus ellen megindítandó széleskörű harcot is .. Ez a harc komoly része lesz a reakciós politikai erők elleni küzde­lemnek." ★ Nézzünk meg egynéhány példát, Újításról, a csillejavító brigád eredményes munkájáról ír a hogyan veti vissza államapparátusunk működését a reánk maradt bürokrá­cia. Ha valaki építtetési engedélyt akar szerezni, külön leírást, hely­színrajzot kell készíttetnie. Azt fel­küldi az alispánhoz, az alispán átteszi a műszaki csoporthoz, az felülvizs­gálja, jóváhagyja, aztán leküldi a já­rási főjegyzőhöz. Ha az épülő ház országút mellett lesz, a járási fő­jegyző kiszáll a helyszínre, ahová megidézi a szomszédokat, az útbiztost. Mire a kérvény ezt az utat megteszi és az engedély megérkezik, a ház legtöbbször már készen van. Ugyan­ilyen utat kell végigjárnia az építtető­nek, hogy be is költözhessen a la­kásba. Az elmúlt évben történt meg, hogy valakit még az ősz folyamán feljelen­tettek, mert nem oltatta be a kutyá­ját. Ez bekerült a járási főjegyzőhöz, majd a rendőrségre és a bíróságra. Megidézés, kihallgatás, kiszállás, szemrevételezés követték egymást, közben összegyűlt vagy másfél kilóra való akta és egy félévi huzavona után derült ki, hogy a szóbaníoigó állat már közel egy éve elpusztult. ★ Bár az államhatalom szilárdan a dol­gozó nép kezében van és érvényesül a munkásosztály szerepe, a bürokrá­ciának és az aktatologatásnak ez a rendszere mégis az ellenségnek ked­vezett. A megyei tanácsok megszerve­zése, majd folyamatosan a járási és községi tanácsok kialakulása felszá­molják az úri rend közigazgatásának ezt a maradványát is. Eltűnnek a köz­használatból a tekervényes fogalmazá­sok és mindenki számára érthetően, gyorsan és az élet követelményeinek megfelelően intéződnek el azok az ügyek, amelyek még most is hosszú időt vesznek igénybe. ★ A tanácsok felállításánál is a Szov­jetunió előttünk álló példáját követ­jük. A szovjet hatalom megtestesítője a dolgozó nép államának és a legma­gasabb formában érvényesíti a demo­kráciát, a szocialista demokráciát. Amikor a tanácsok felállításával még inkább a dolgozók hazájává tesszük a mi országunkat is, különös jelentőség­gel bír Rákosi elvtársnak az alkot­mánytervezet parlamenti vitájában tett kijelentése: „Népi demokráciánk minden sikeré­nek, minden eredményének kiinduló­pontja a Szovjetunió felszabadító harca, az a segítség, amelyet a ma­gyarság megértő nagy barátja, Sztálin nyújtott és nyújt nekünk " VERSENYEREDMÉNYEK Első negyedévi tervünk sikeres be­fejezése után, most a második negyed­év munkatervének teljesítéséért len­dülnek harcba az izmos munkáske­zek. Különösen a bányák dolgozói ér­nek el kimagasló eredményeket. A for- gácsi bányaüzemnél például Gecse Pál 185 százalékra, Brunda József 197, és Kosár Vencel 177 százalékra telje­sítette május havi tervét A MIZSERFA1 bányász dolgozók is szép eredményeket érnek el. Me­cseki Aladár 154. Pintér András 155, Bercze András 142 százalékra teljesí­tette május utolsó kétheti előirányza­tát. A MÉN KÉSI bányában Batta Mi­hály 169, Pongrác Sándor 160, Sulyok István 155 százalékot teljesített az utóbbi két hétben. A SALGÖI bányászok közül különö­sen Kovács Béla és Kovács Gábor május havi eredménye emelkedik ki. Mindketten 170 százalékos eredményt értek el. Szilva Pál vájár és csapata június másodikén már augusztus 24-i tervét teljesítette. A bányák dolgozóihoz hasonlóan az üzemek dolgozói js fokózott munkával készülnek második negyedévi tervük sikeres befejezéséhez. Az utóbbi na­pokban az ACÉLGYÁRI sodronygyár­ban nagyszerű eredmények születtek. Halász János II. pácoló 253 és Ba­logh István IV. 253 százalékot telje­sítettek. Berta András dróthúzó 200, Tóth Pál IX. 214, Gordos Péter pácoló 231, Lantos Sándor sajtoló 263 száza­lékot teljesített Berta András már augusztus 11-i, Szabó Ferenc augusz­tus 5-i. Gordos Péter augusztus 8-i, Mag István július 15-i tervét teljesí­tette. A GÉPGYÁRBAN is nap mint nap születnek kimagasló eredmények. Zsi- da József gépformázó 171, ifj. Tóth Lajos öntő 191, Simon József öntő 198 százalékot teljesített. A kályhasze­relő csoportnak 178 százalék az átlag­teljesítménye, Petrik Ödön tűzhely- faragó 177, Létrái Sándor csiszoló 210 százalékot teljesített. A VASÖTVÖZETGYARBAN már hónapok óta Vas Leó János tisztító- munkás jár az élen. Az öthónapi át­lagteljesítménye 220 százalék. Kiss Imre tisztogató, tervét 300 százalékra teljesítette. De- felzárkóznak az élen­járók nyomába a Petőfi-, Kossuth- és Gerő-brigád dolgozói is. A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉT GÁTLÓKRA LECSAP A „ VILLÁM" Üzemeinkben a szocialista munka­verseny mennyiségi és minőségi fejlődése rengeteg olyan új problé­mát hoz felszínre, amelyek megol­dásához és sikeréhez a Szovjetunió gazdag tapasztalatainak egyikét a „Villám“-ot kell felhasználnunk. A Szovjetunióban már régen sikerrel alkalmazzák a „ViHám‘‘ faliújságot. Ez abból áll, hogy a gyárban és az egyes üzemekben, műhelyekben feltűnő helyen, egy-két méter nagyságú falitáblát helye­zünk el, amelyre könnyen lehet fes­teni, illetve a festést eltávolítani. Abban az órában, amikor a terme­léssel kapcsolatban ®gy-egy pro­bléma, jó eredmény, vagy termelést gátló körülmény felmerül, a néhány szóból, vagy mondatból álló felirat már ts megjelenik a „Villámon" és feleletet kér a hibák okaira. Miről lehet például a mi üzemeinkben „Villámot“ készíteni. Az acélgyári dróthúzóban a pácolók munkájával nincsenek megelégedve, ha pálfalvai üveggyárban a ládakészítők rosszul ütnek be egy szeget, azt a csoma- golóknak vissza kell küldeni, ami gátolja a gyors és pontos munkát- A gépgyáriján a formák készítésé­nél mutatkozik pontatlanság, a bá­nyákban az üres csillék lassú továb­bítása vagy a felváltó csapatok lelkiismeretlen munkája ad témát a „ViÜám“-nak. Országunk különböző üzemeiben nagy sikerrel alkalmazzák a szem­léltető agitádónak és a kritikának ezt az éles fegyverét. A diósgyőri gépgyár egyik „Villám“ plakátján a következő áll: „A ,Villám' kíváncsi arra, hogy a megmunkáló rugó- és reszelővágóüzem miért nem teljesí­tette tervét I Sürgős választ kérünk, mert a lemaradás a szocializmus építésének fékezőjévé válik* Másnap a reszelőüzem dolgozói a falitáblán válaszollak a „Villány­nak, ahol megírták, hogy kritikája nem helytálló, mert a reszelőüzem április havi tervét 107-5 százalékban túlteljesítette. Még egy nappal ké­sőbb a „Villám” válaszolt a reszelő­üzemnek. „A Villám nagyon szomorú, hogy vannak olyan üzemvezetők és dol­gozók, akik saját üzemük termelési erdményét nem ismerik Vagy ta­lán sajtóhiba történtf —.' esetleg az elvtársak úgy jelentették be, hogy május hónapban akarnak 107-5 szá­zalékot elérni- Mert a tervirodára beérkezett hivatalos és kiértékelt adatok szerint a reszelőüzem áprilist előirányzatát csak 98-5 százalékban teljesítette-“ Az üzemek és műhelyek dolgozói alakítsanak szerkesztőbizottságot a a „Villám“ létrehozása és anyaggal való ellátása érdekében. Használ­ják fel a „Villám“-ot munkájukban úgy, ahogyan a szovjet dolgozók nagy sikereket értek el vele a szo­cializmus építésében. Épül Ersekvadkert Érsekvadkeri község a népi demo­krácia fejlődése során igen sok jut­tatásban részesült. Ebben a nagy parasztközségben csak a fő útvonalak voltak kövezettek, a szegényparasztok és a földnélküliek által lakott mellék­utcákban, kora ősztőt, késő tavaszig térdig ért a sár. Ebben az évben a legsárosabb utcát, a Kossuth Lajos- utcát kövezik ki és az 5 éves terv végére nem marad a községnek egyetlen kövezetlen utcája sem. A Hősök.terét ezév tavaszán fási- tották és parkírozták. A helybeli út. törő-csapat vállalta, hogy gondozza a parkot Május elsején külön öröm érte a községet, gépállomást kaptak, amely lényegesen továbbviszi a község fej­lődését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom