Szabad Nógrád, 1950. június (6. évfolyam, 22-25. szám)

1950-06-10 / 23. szám

f950 június fO. SZABAD NÖGRAD 7 Emelkedett a fizetés a darabbérezéssel, többet vásárolhat Csábi Ferenc... A salgótarjáni. üveggyár 4-es ke­mencéjét javítani kellett. Ezalatt az ■idő alatt a munka szünetelt. Amig a kemence elkészült, a munkabérezés során nagy változás történt. Pártunk -javaslatára,, amely a dolgozók kíván­ságát fejezi ki, bevezették a darabbé­rezést. A kemence dolgozói szép ered­ményeket, magas százalékokat éVtek el. Azt mindannyian meg-tudják mon­dani, ki hány százalékot ért el, de hogy mennyi a keresete, azt nem- Vi­lágos, könnyen érthető bérezést kér­tek ők is, ugyafiúgy. mint a többi dolgozók, akik fizetésüket csak ak­kor tudták meg, amikor a borítékot kézhez kapták. Olyan bérezést kértek, amelyből megállapítható, hogy mit kapnak egy munkadarabért, ki tud­ják számítani, napi és heti munkake­resetüket. A kemence munkájának indulásakor már így álltja dolog. Minden dolgozó tudta, meniiyit kap, mennyi a fizetése, ha elkészít egy uborkás-vagy babos- üveget. Először, tartózkodnak voltak, közömbösen szemlélték a dolog alaku­lását. Később' rájöttek, hogy ez az a bérezés, amire ők vártak. Ahogy telt az idő, úgy értették meg naprói- ■nárira a darabbérezés előnyét. Elő­ször a mesterek, majd a segédmunká­sok és a behordök is látták, hogy ez a bérezés a helyes. Teltek a napok és elérkezett a fizetési nap: Mindenki izgatottan várta, vajon, hogyan ala­kul a fizetése. Az ellenség nem aludt. Megkezdte aknamunkáját és olyan híreket terjesztett, hogy 15— 20 forinttal kapnak kevesebbet a kemence dolgozói. Először ezt a han­gulatot a reakciónak „sikerült" fenn­tartani, de csak addig, amíg a mun­kások nem kezdtek számolni:: Most könnyebb yol-t a bér kiszámítása, most már nem hisznek el minden hírt, hanem, kiszámítják egy hétre járó bérüket. >( ,így tett Csábi Fe­renc is. Már előre kiszámította, hogy ezen a héten 252 forintot kap. Nem akarta elhinni. Újból számolt, de ugyancsak „annyi jött ki. Hihetetlen volt, hiszen ezélőtt 150—170 forintot keresett, ngHa ennél is kevesebbet. Csábi Ferenc mégis csak jól szá­molt- A fizetésnél már érezte, hogy kövérebb borítékot kap kézhez és örömmel olvásta a 290 forintot. Levo­nás után. is 250 forint maradt, öröm futott végig 'Csábi Ferenc arcán és boldog lett. Az egész .napi munka és a tűző nap kicsit el bágyasztotta, de ennek ellenére gyorsan szedte lábait hazafelé. Útközben gondolkozott. Vájjon jól számoltak-e? Jól. számolhattak — gondolta magában, — mert nekem is ennyi jön ki. Mégis csak helyes volt a darabbérezés bevezetése, — gon­dolkodott tovább — és Pártunk segít­ségét érezte, amikor a több' fizetésre gondolt. Tervezgetett de nem úgy mint régen, amikor egy héten ka­pott csak tpőb pénzt a szokottnál, hanem úgy, hógy most ha mindig be, csülettel dolgozik,’ ennyit és még több pénzt vihet haza. Ezért gondolt arra, hogy két fiának, Ferinek és La­cinak, ruhát vesz, s az asszonynak is. Az úton jól átgondolta a dolgokat és észre sem vette, hogy hazaért. Fia­tal felesége már türelmetlenül várta. Az asszony is hallott már a darab­bérezésről, s kiváncsi volt, mennyi pénzt hqz haza a férje. Csábi elvtárs felesége örült, amikor átadta a borí­tékot. Az asszony ugyancsak gondol­kodott. Ezalatt Csábi elvtárs lemosta magáról a munka porát. Felfrissült- Az asztalhoz ült, ebédelni kezdett. Köz­ben beszélgettek a munkáról, a da­rabbérezésről, a családról. —- Ezen a héten még nem sokat vásárolhatunk, de már jobban tu­dunk gazdálkodni, a jövöheti fizetés­ből még inkább. — így beszélt Csábi elvtárs felesége. — A jövő héten is, meg most is. A gyermekeknek kis ruhát veszünk, az­tán meg magynkak is valamit. A, da­rabbérezéssel könnyen ki lehet szá­molni, hogy munkánk után mennyi fizetés jár. Úgy dolgozunk, ahogy tervünk, a család terve kívánja. A minisztertanács határozatot ho­zott az újítási ügyek intézéséről. A rendelet tisztázza az újítás fogalmát. Eszerint minden javaslat, amelynek megvalósítása a népgazdaság részére valamilyen gazdasági, vagy egyéb hasznos eredménnyel jár — újítás. A rendelet részletesen intézkedik az újítás díjazásáról. Az újítási díj mér­téke az újítás megvalósításától számí­tott égy ' év alatt, élért pénzben köz­vetlenül kifejezhető gazdasági ered­mény első ötezer forint ja. után 10 szá­zalék. Ha az újítást másutt is beveze­tik, az. át vevő vállalat az újítónak a teljes újítói díj 75 százalékát, az átvé­— Ezelőtt jó volt ha 170 forintot kerestél. Még így is jól elvoltunk, hát még ezután. Jó ez a darabbérezés, jobban keresel, többet lehet vásárolni és jobban élünk. — Pedig milyen bizalmatlanul fo­gadtuk. Nem láttuk tisztán, hogy és mint ajakul a darabbérezés. De most látjuk, hogy helyes bérezés és ne félj asszony meglesz minden — biz­tatja feleségét Csábi- Ferenc. Még sokáig beszélgettek, hogy és mint fognak gazdálkodni. Beszédük­ből a megelégedettség tükröződött. Az asszony a férjét biztatja, hogy még jobban termeljen, mert ez a család gazdasági felemelkedését is jelenti. De a békéért folyó harcnak is szerves részé. Csábi elvtárs a bé­kéért is dolgozik, két gyermekének életét védi meg, § jövőjét építi, ami­kor a munkahelyén .több és jobb munkával járul a béke ügyéhez. — túrái — telt javasló dolgozónak pedig az újí­tási díj 10 százalékát köteles fizetni. Ha az .újító olyan újítást javasol, amely az érvényben lévő norma, túl­teljesítését lehetővé teszi, számára az újítás bevezetését követő hat hónapig a normát nem lehet megváltoztam'. A megvalósított újítás szerzőjének újítási tanúsítványt kell adni. Az az újító, aki az egész népgazdaságra ki­ható jelentőségű újítás szerzője, kiváló újítói oklevelet kap. A minisztertanács rendeletét a már folyamatban lévő. újítási ügyekben is alkalmazni kell. A Part most is ott állott a műszaki vezetés mellett LeveI a clarabbórezésröl A darabbérezés gyárunk öntödéjében nem volt ismeretlen, hiszen a múlt is alkalmazott bizonyos „darabbérezésnek'' csúfolt valamit, amin azonban az egyszerű dolgozó éppen úgy nem tudott kiigazodni, mint a most megszün­tetett rendszeren. Éppen a múlt keserű tapasztalatai miatt az öntödék dol­gozói nem lelkesedtek túlságosan a darabbérezés bevezetéséért és csak ko­moly nevelő, felvilágosító munkával, a Párt, a szakszervezet haladó szel­lemű tagjainak segítségével sikerült eloszlatni az idegenkedést. Az első akadály legyőzése után következett a két következő nehézség. Az első, a besorolások feltétlen, igazságos megtétele, mind a munkáknál, mind a személyeknél. Le kelleti küzdeni az egyéúi sértődöttséget, a túlzott önértékelést, az üzemi sovinizmust, ami éppen az öntő szaktársak eléggé köz­ismert tulajdonsága. A darabberezés eredményes végrehajtásának alapos műszaki előkészítés azelőfeltétele. Utat kellett törni a megszokás, a közöny, a kényelmesség, a „jo ez így ötven év óla" rengetegén és bizony egyéni számítások nem jöhetnek számításba, mert gyors és gyökeres változásokat kellett elérni Az üzemi háromszöggel való egyetértésben egyik napról a másikra á:- szerveztuk az üzem elavult belső felépítését és a tapasztalatcsere-látogatá­sokon látottak, tanultak alapján oldott meg a munkakiadást, az irányítást, tette lehetővé az igazi egyéni akkordot és gondoskodott a kellő segéd­munkás segítségről. Nem volt könnyű munka, de a műszaki vezetés mellett ott állott a Párt, tanácsaival, támogatásával és iránymutatásával A megadott Irányba haladva a siker és eredmény biztos, lesz és az öntödék bizakodva indulnak a „Legke­vesebb piros céduláért!“ menő versenybe. Réti Vilmos Salgótarjáni Acélgyár mérnöke Szabályozták az újítás díjazását, az újító szervek fe'adatát, az újítói tevékenység fejlesztését Harc a békefront béketárói szakaszán A szorospataki bányaüzemnél a békébizott- ■ súgnak ütemük területén T7 tagja van és ez a 77 tag, amely egységes átfogó képe, kifejezője Szoros­patak egészséges békevédelmi munkájának. Az üzem dolgozói előtt nlncsenék kételyek a béke megvédésé­nek jelentőségével kapcsolatban. Mindannyian tudják, hogy tűit jelent a dolgozók számára a háború, a vér­ontás, a pusztítás, vagy építő munkájuknak meg semmi­sítése, Nekik már vannak tapasztalataik á háborúról, hiszen mindannyian átélték a hosszú évek háború okozta nélkülözéseit. Előttünk már nem ismeretlen tO~ galom a háború, mert gyakorlatilag is átélték annak barbár tormáit. Szorospatak dolgozói munkahelyeiken, de különösen étkezési szünetben megbeszélik leiadataikat a bgke megvédése .érdekében. Sulyok T. István az üzemi békebizoltság egyik tagja a termelés emelésével védi a békét, munkatársaival karöltve. Sulyok T. István, Toldi István és Nagy Pál egy munkahelyen dolgoznak a Béketáróban. A salgótar­jáni békenagygyülés alkalmából telajánlották, hogy ter­melésüket ezen a napon négy mázsával emelik. — Ha olyan nagy örömük telik a tőkés uraknak a vérengzésben, hát csinálják egymás között kedvükre. Adunk mi nekik csákányt, amivel kedvükre verhetik egymást, vagy véget vethetnek hitvány életüknek. Ehhez nem keil még atombomba sem. Minket meg, dol­gozókat, hagyjanak békében, mi dolgozni akarunk, és élni boldog életet, Építeni magunknak egy olyan vilá­got, ami szebbé és boldogabbá teszi életünket. A ne. héz munka után nyaralni és üdülni akarunk, élvezni a munkánk eredményét, — mondja Sulyok elvtárs ét­kezési szünetben munkatársainak. ATagy Pál elvtárs a beszélgetés közben rámutat, hogy a többtermelés erős fegyvere a béke meg­védésének, de Nagy elvtárs nem csak így beszél a béke megvédéséről, hanem így is cselekszik, amikor felhívja munkatársai ügyeimét a munkaidejük letelte előtt* — Rakjunk meg, még három csillét mert ezzel is a békét erősítjük!. De így beszélnek és cselekszenek az üzemi békebi­zottság többi tagjai is. Mátyási György, Nemes Vilmos, Tóth István, Önodi István, mindannyian élmunkások, példát mutatnak a termelésben és hasonlóképpen irá­nyítják dolgozótársaikat a béke megvédésére. Tóth István elvtárs Mihálygergén lakik. Autóval járnak Szo­rospatakra. Munkaidejük leteltével hazafelé menet az autón megbeszik, hogy a mai napon milye'h eredménye­ket értek el termelésben, miiven mértékben erősítették meg a béketábor magyarországi szakaszát. Az autón szóbakerül a béke ellenségeinek aljas munkája. A dol­gozók keze ökölbe szorul, amikor hallják az imperia­listák és csatlósainak az emberiség ejteni gaz törekvé­sét. lriqylik talán ezek, hogy ma már mi is emberi éle­tet élünk t Hogy élvezzük munkánk eredményét? Vagy látják, hogy napról-napra többet termelünk, erősebbek vagyunk és féltik, hogy az igazság valósul meg gazda­sági és társadalmi életünkben? Varga István iíjúmunkás csillés kijelenti, hogy az Hiúság fokozza munkáját, hogy a békét erősítsék. — Nem hagyjuk visszafordítani az idő kerekét. Soha­sem volt még adva ilyen alkalom az Hiúságnak. Most mindenki tanulhat, mindenki szabadon választhat ma­gának életpályát. T\e érdekli a béke megvédése Radics Bertalan iljú- munkást is Szállítási szünetben élesen emléke­zik meg a múlt rendszer bűnéről, amikor kizavarták őt az irodából. Munkájával aktívan kívánja támogatni a béke erőit, nehogy módjukban legyen még egyszer ki­zavarni onnan. Jelzésre megindul a szállítás, az itjú- munkások gyors léptekkel foglalják el. munkahélvüket az ürítésnél, és vigyáznak arta, hogy zayartalanul men­jen a munka és a harc a békeítonlnúk ezen a szaka­szán is. Egész Nógrád megyében a béketábor erősítése jegyében zajlottak le a gyermeknapok Minden, ami a hatalmas Szovjet­unióban és a népi demokráciák or­szágában történik, mind-mind a béke megszilárdítását, a béke meg­védését szolgálja. Minden eredmé­nyünk, minden sikerünk egy-eSy csapás az új háborúra uszító angol- amerikai imperialisták kalandor terveire. A szocialista munkaverseny fej­lődő lendülete, a békeívek aláírói­nak százmilliónyi szervezett serege elsődleges feladatul a béke meg­védését tűzte célul maga elé- Ugyancsak a békéért vívott harc je­gyében zajlottak le a világon a nem­zetközi gyermeknapok. Június 1-től június 4-ig a világ valamennyi or­szágában megünnepelték a Nemzet­közi Gyermeknapot. A távoli Uj Zélandon, a Szovjetunióban, a gyer­mekek igazi hazájában és a nóará* di falvakban szintén megtartották. Ezekben a napokban még maga­sabbra lángolt a gyarmati dolgozók? felszabadító harca'- Harcolnak sza­badsüsükért, gyermekükért — az életért. A salgótarjáni gyermekek is nagyszerűen mulattak. Délelőtt az Országos Dunántúli Nagy Cir­kusz előadását nézték és tapsolták végig. Dé'után 3 óra után az acél­gyári kuglidban gyűltek össze, ahoi az MNDSZ vendégelte meg fejtei és süteménnyel. Közben az. acélgyári fúvószenekar zenével szórakoztatta a nagyszámú megjelent közönséget. A jorgácsi bányász gyerekek is megünnepelték a gyermeknapot. A Hűvösvölgy árnyékában, az MNDSZ asszonyai ebédet adtak a kis út­törő pajtásoknak. A gyermeknap nem csupán a gyermekek ünnepe — az élet napja. A délutáni sport­műsor is ezt bizonyította. Az első- és másodikosztályos kislányok ..za­katoltak“, az idősebbek röpúbdáz- tak, míg a felnőttek futballoztak: kövérek és a soványak mérték össze erejüket. Az öldöklő küzdelemben először a kövérek jutottak vezetés­hez, majd a soványak ,,erőteljes“ támadásaik során ellensúlyozták a kövérek vezetését- Végül is a mér­kőzés igazságos 10:10 arányú dön­tetlennel végződött. A balassagyarmati ünnepség 7 órakor kezdődött, majd . Mese a tűzmadérról" c. nagyszerű szovjet film megnézésével folytatódott- Utána a pajtások a Népkertbe vo­nultak, míg mások próbázáeQikat vé­geztek. Délután nagygyűlést tartot­tak, ahol Kojnok Gyula eMárs is­mertette a nemzetközi gyermeknap jelentőségét. ErsekvadkcHen 500 fiú és lány nézte végig a mozielőadást, majd délután nagyszabású gyűlést rendeztek, ahol több mint ezren vet­tek részt- A gyűlést. vidám móká- zások, kötélhúzás, lepépyevés és ha­sonló dolgok követték- Szentlőrine- pusztán, Kisteren-gén, Pasztán, Szúr. dokpüspökiben, Bercelen, Rétságon és a megye valamennyi helységé­ben megrendezték a gyermeknapot- Mátrapovákon például disznót vág­tak és így tették sokáig el nem fe* lejthetővé e napot. — Bocsárlapujtön a. Párt irányítá­sával s a népi szervek aktív munká­jával nagyszerűen sikerült a gyer­meknap. A MNDSZ helyi szervezete mintegy 700 gyermeket vendégelt meg ízletes pörkölttel, kakaóval és torta­szelettel. Baglyasalján is jól sikerült a gyer­meknap. A MNDSZ ebéden látta ven­dégül az úttörő pajtásokat. Délután mozielőadásón vettek részt. majd utána uzsonna várta őket, amit a késő esti óráig tartó sportműsor követett. Vízválasztón, a megye több ré­szén tartott ünnepséghez hasonlóan, a béke jegyében ünnepelték a gyer­meknapot. tj ra as i n í iá e iát akarják a kár vsa iák A munkaverseny folyamán szép eredményeket érnek .el. megyénk dói gozói. TatrüUiiáiryoZzúk 'Pállunk taní­tásait a termelésről' és a szocialista munkaversenyről. Pártunk támláig szerint: „nálunk a munka a becsület és dicsőség dolga", ezt1 a tanilást kö­vetik az öntudatos dolgozók milliói. Vannak azonban.-olyanok is, akik hír­ből sem ismerik a becsület gyakorlati formáit. A b.ecStelenség. útjain járnak az életben és munkájukban egyaránt. Ezek az emberek be akarják mocskolni a becsületes munkásokat is egyéni cél­jaik elérése közben. Amíg a becsületes dolgozók a Párt útmutatása alapján emelik termelésüket és sztahanovisták lesznek, addig egyesek csalással és lopással károsítják meg munkatársai­kat 'és ezen keresztül az. egész dolgozó lársadalmat. Ha kételyek merülnek fel sztahanovistáink munkateljesítménye körül, az csak azért van, mert akad­nak olyanok is. akik szemében a munka nem a becsület és dicsőség dolga, hanem a csalások és vissza­élések ügye. A salgótarjáni gépgyárban Kojnok Márton csiszoló olyan munkát számoi- talott el, amelyhez hozzá sem nyúlt. Elszámoltatott 372 darab tüzelő ajtót, 180 darab lábaláfétet. 32 darab sütő­ajtói. Ezzel megkárosította a dolgozó népet, bemocskolja a munka becsü­l-e I él. Látva a műhelyvezető mulasztá­sait, aki nem vette észre visszaélé­sét, nem elégedett meg ezzel a csalással, hanem újabb 4030 dtlíab tüzelőajtót akart elszámoltatni. V bérelszámolók meglátták Kojnok Márton aránytalanná nagy teljesítmé­nyét, majd kivizsgálták végzett mun­kája mennyiségét és megállapították, hogy közönséges csalással akar ki­tűnni munkaterületén és ezen keresz­tül őt meg nem illető keresethez jutni. Ugyanilyen jelenség tapasztalható a Salgótarjáni Acélgyárban is. A drót- húzó üzemben Kiss Dezső dróthúzó akarta megkárosítani munkatársait. Kiss Dezső körülbelül 180 kilo­gramm drótot jogtalanul eltulaj­donított másik munkatársától, hogy magasabb keresethez jusson. Ezzel a szándékával becsületes raun- k ara in át akarta megkárosítani és nem törődött azzal, hogy a munkatársa ugyanolyan körühné-nvek közöli ter­mel. Ugyanilyen felháborító Tajti III. Béla viselkedése is munkatársaival szemben. Tajti Béla szintén nagyobb mennyiségű drótot vett át másik mun­katársától és akarta elszámoltatni más munkáját saját javára. Az ilyen visel­kedéseknek nemcsak anyagi, de nagy erkölcsi súlya is van. Egyenesen ellen­iéiben áll a szocialista munkabe.cs.ii- letével. Ezek a jelenségek valószínűen fenn­állnak más üzemekben is. de a mű­helyvezetők gyengeségéből vagy nép- szerűséghajhászásból nem elég éberek és elsikkadnak ■ a dolgozó társadalom rovására az aljas csa-lások. így adód­ba! elő, hogy a termelés vonalán ném mindenki magának dolgozik, hanem mások élvezik becsületes munkáját. Ezen túl .pedig gyengíti nemzetgazda­ságunkat és az infláció rossz emlékeit idézi fel elöltünk. Az egységes szerződési nyomtatványok a verseny fellendülését eredményezik Hogy a versenymozgalom tovább­fejlesztésé és dblgozóiílk célkitűzései végrehajtásának menetközheiií. kiérté­kelése — amely döntő feladat —. biz­tosítva legyen, az ipari' szervek — a szakszervezetekkel történt megbeszélés alapján, versenyszerződési nyomtat ványokaf adnak ki. Ezek a nyotpialvá- nyok biztosítani fogják a válla t fel­adatok írásban való rögzítését .és ezek állandó kiértékelését és ellenőrzését. Ez elő fogja segíteni a verseny kam- pájívszerőségének megszüntetését és azt, hogy a dölg.özók mind nagyobb tömege kapcsolódjon be a munkaver­senybe. Az acélgyárban már kiosztották, illetve kitöltötték a dolgozók az első’ versenyszerződé' se két. Különösen a sodron}: /várban folyik jól a szervezési munka. Még csak pár napja kezdték meg a szervezési mun­kát, de már .számos dolgozó vállalt szocialista kötelezettségét. Szalon, ai Magdojna, -szegverő. például 120 szá­zalékról 125 százalékra, Molnár Lajos elvtárs, a hegesziőpáicaüzem élmun­kása a mostani 179 százalékos terme­lését állandósítani fogja — vállalása szerint. Egész évi tervét 50 nappal előbb fejezi be. A rudvasüzemben Du­gasz János 138 százalékról 140 száza­lékra, Benkö Sándor lágyító 110 szá­zalékról' 120 százalékra vállalta ter­melésének emelését:, Dugasz János 60 nappal, Benkö Sándor pedig 20 nap­pal előbb fejezi be tervét. Ispán János pácoló 115 százalékról 120 százalékra vállalta termelésének emelését, amit egész évben tartani fog.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom