Szabad Nógrád, 1950. május (6. évfolyam, 17-21. szám)

1950-05-01 / 17. szám

Iförös lobogóval mnuBnttk itt bíjus 1-étt Pártunk győzelméről, a munkavállalás teljesítéséről, május I jelentőségéről ír megyénk három dolgozója A munka ünnepének május 1-nek megünneplésére készül a világ dol­gozó népe. Az idei május 1 megünneplésére a munkásosztály nemzetközi szolidaritása a békéért folytatott harc jegyében folyik te. A világ munkás­oszt áty a harcos kiállásával adja tudomására az imperialisták háborús uszí­tására, hogy megvédik a békét. A Szovjetunió által vezetett béketábor ezen a napon újból erősödik és a béketábor erősödése a békéért folytatott harc győzelemmel végződik. Május 1 jelentőségéről, annak megünnepléséről hozzánk érkezett leve­lek közül hármat közlünk: „A felszabadulás óta vidáman ünneplem május is- ne emlékezne még hazánk fel­• ' szabadulásának ötödik évfor­dulója felvonulására, lelkes hangír tatára. A felszabadult boldog nép örömmel, szeretettel, lelkesedéssel ün­nepette felszabadítóját, a nagy Szovjetuniót, a dicső Vörös Hadsere­get, a magyar nép nagy barátját, Sztálint. Piros- és nemzetiszínü zászlókkal, hangos éljenzéssel vonultak) és hitet tettek a Szovjetunió mel­letti háláról és szeretettől. Dolgozóink hazánk felszabadulásának ötödik év­fordulójára lelkes munkafelajártíáso- kat tettek, amellyel bizonyították dolgozó népünkhöz, a Párthoz való hűségüket. őst a munkásosztály nagy ün­nepére soha nem látott lelke­sedéssel készül megyénk minden dol­gozója. A gyárak, bányák, földek, hi­vatalok dolgozói lelkes munkafelaján­lásokat tettek a terv határidő előtti teljesítésére, a munka termelékeny­ségének emelésére, a minőség meg­javítására. A felajánlásokat teljesí­tették, sőt túlszárnyalták. Ezen túl­menően május I külsőségében is méltó megünneplésére már hetekkel ezelőtt megkezdődtek az előkészüle­tek. Minden üzem, minden műhely, minden dolgozó készít valami szépet, hogy a felvonulás színes és tarka le­gyen. Felirati táblákat festenek, amelyek Sztálin, Rákosi elviársakat éltetik, a nemzetközi összefogást, a béke megvédését. Győzelmi jelsza­vaktól lesz hangos Nógrád megye, amely egybejonódik a világ dolgozó népének jelszavával: „Éljen a Szovjetuniói Éljen a Párt! Éljen a béke!“ Április 30-án fáklyás felvonulás Május 1-nek megünneplése már áp­rilis 30-án elkezdődik. A versenyben feldíszített házak, kirakatok között fáklyás felvonulás lesz és megkoszo­rúzzák a szovjet hősi emlékművet. A rendőrség díszlövést, rakétalövést vé­gez a koszorúzás alatt. A koszorúzás után a Főtéren térzene, majd tánc lesz. Zenés ébresztő május 1-én Hasonlóan a salgótarjáni felvonulás­hoz Bujákon, Pásztón, Kisterenyén is megtartják április 30-án este a fák­lyás felvonulást. Május 1-én, a mun­kásosztály nagy ünnepén, zenés éb­resztőre ébred megyénk dolgozó népe. Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Kis­terenyén, Pásztón és még több helyen, ahol i zenekarok vannak, a reggeli órákban mozgalmi indulókkal ébresztik a dolgozókat. Kilenc órakor kezdődik a felvonulás, amely négy helyről indul. A felvonulás 9—11 óráig tart. majd 11 órakor megkezdődik , a gyűlés és utána a termelésben kiváló eredményt elérő munkásokat ismertetik. A dél­utáni műsor az acélgyári sportpályán lesz, ahol kultúrverseny, tréfás sport- versenyek, játékok lesznek. A műsort az üzemi szervezetek kultúrgárdái ad­ják. A műsor este 9 óráig tart, ami­kor az összes üzemek rendeznek tán­cot. A közös műsort tűzijáték zárja be. BALASSAGYARMATON 9 órakor kezdődik a felvonulás a vármegyeháza elé, utána a Sztáün-iigetbe mennek, ahol az ünnepi gyűlést tartják meg. Ugyanekkor lesz zászlóavatás is. Dél­után 3 órakor a múzeumban néprajzi kiállítás nyűik meg, majd négy órától népünnepély, ahol a műsort az ifjúság. MNDSZ, MSZT adja. A RÉTSÁGON szintén zenés ébresz­tővel kezdődik a május 1-i ünnepség. Utána a honvédség, rendőrség dísz­százada, párt- és tömegszervezetek a vásártérre vonulnak, ahol az ünnepi gyűlést tartják meg. Délután kultúr­műsor, kerékpárverseny, népi táncok, este mozi és tánc lesz. Megyénk többi helyein is lelkes ké­szülődések lesznek és megyénk min­den becsületes dolgozója május 1-én hitet tesz a béke mellett. A szerveze­tek lelkesen készülnek. A SALGÓTARJÁNI GÉPGYÁR DOLGOZÓI a Párt alap szervezetei szerint vonulnak fel. Feldíszített ko­csin mutatják be a gyár készítmé­nyeit A kátrányos magpad dolgozó női egyenruhában vonulnak fel, ugyan­úgy a SZlT-ifjak is. A sportolók mezbe öltözve, sakkozók sakkfigurákat visznek a menetben. A SALGOTARJANI ÜVEGGYÁR dolgozol előtt orosz tánccsoport megy harmonik ássál az élen. Utána a feldí­szített autó, amely bemutatja a ter­melékenység és az életszínvonal emel­kedését, majd kocsira szerelt minta­szoba bemutatja a gyár exportra ké­szült áruit. Érdekessége a felvonulás­nak négy kerékpárra szerelt földgömb, amely forog és a munkásosztály veze­tőinek arcképét mutatja. A felnőttekhez hasonlóan az ifjúság is lelkesen készül május 1 megünnep­lésére. Virágokkal díszítik ki iskolái­kat, felirati táblákat, hogy az ifjúság gai együtt ők is hitet tegyenek a bé­kéért. Igyekszik minden csapat, hogy a fel­vonulás első díját nyerjék el. — A világ dolgozóinak nagy része még a tőkések enyomása alatt áll. A kapitalista rendszer a dolgozóknak csak nyomort, elnyomást és kizsákmá­nyolást adott. Ezekrtek a kizsákmá­nyolt dolgozóknak minden vágyuk az, hogy felszabadultan ünnepeljenek a Szovjetunióval és a népi demokráciák államával, ahol a dolgozók szabadon boldogan ünnepehetik a világ dolgozói­nak nagy ünnepét, május elsejét. A Szovjetunió sikeres harcával le­győzte a fasiszta fenevadat és csatló­sait. Országunk felszabadult a kapita­lista járom alól és a dolgozóknak az élete megváltozott. A munkásosztály nagy ünnepén Pártunk győzelméről szeretnék írni. Termelőcsoportunk 1949 szeptember 1-én alakult meg. Az indulásnál rögtön megkezdődött a környék kulákságának ellenséges támadása. „Nézzétek, ősz- szefogtak a rongyosok, majd meglát­juk mit csinálnak nélkülünk, — mon­dották — és mi annál jobban szorgal­masabban dolgoztunk. Munkánkat fi­gyelte a Párt, nem hagyott cserben, mert kölcsönöket, igavonó állatokat, vetőmagot kaptunk. Az anyagi segít­ségen kívül politikai irányításban is segítségünkre volt a Párt, segítette csoportunkat, a közénk betolakodott ellenségtől megtisztítani. Ugyanis el­követtük azt a hibát, hogy magunk közé vettük a régi gazdasági intézőt, arra gondolván, hogy ő már nagy ta­pasztalattal rendelkezik és. majd. segí­teni fog munkánkban, a víz nem vá­lik vérré — mondja a közmondás — és a bekerült intéző is azon volt, hogy zavarja a csoport munkáját. Külön­böző ártalmas tevékenységet végzett, Én a felszabadulás óta vidáman és boldogan ünneplem május 1-ét, mert az ország ma már nem a kizsákmá­nyoló nagytőkés uraké, hanem az egész dolgozó magyar népé. A terme­lés frontján máius 1-ét a nemzetközi, munkásosztály nagy ünnepe atkalmából a legnagyobb tudásommal fogom vé­gezni munkámat, hogy a béketábor megerősödésén keresztül a jövőben még szebb és boldogabb május 1-ét ünnepelhessünk. Szabadság! nyitjuk be szeretetiinket és hálánkat Pártunk és vezérünk, Rákosi elvtárs iránt. „Palóc” tszcs titkára Mézner Mihály, A demokráciában vidám az életem Most, amikor a dolgozók a legna­gyobb ünnepnek, május 1-nek meg. ünneplésére készülnek, vissza kell, hogy pillantsunk a múlt kapitalistái­nak gonosz cselekedeteire. Május 1-én kardlap jutott csak, ugyanúgy, mint az év más napjain. A múltban a mi sorsunk nagyon mostoha volt. Nekünk bányászoknak csak a nyomor, szenve­dés jutott osztályrészül. Ugyanakkor a bányabárók, grófok élték fényes, úri életüket. Más a helyzet a demokráciában, amikor magunknak termelünk, ma­gunknak építjük az országot és a több­termelésen keresztül erősítjük az or­szágot, emeljük életszínvonalunkat. A demokráciában vidám az életem.- Házhelyet kaptam, három év alatt há­zat építettem és ezt mind a Szovjet, uniónak, Sztálin elvtársnak köszönhe­tem, hogy meghozták a szabadságot A felszabadulás óta harcunkat a At a gyár Dolgozók Pártja és Rákosi elvtárs vezeti, az ország ma már a mi országunk, ahol a dolgozókat megbe­csülik. Május 1-én többtermeléssel ünnepeljük a munkásosztály nagy ün- népét, felajánlásainkat teljesítjük a béke erősítéséért, az ötéves terv sike­kisterenyei iskola titkára ki is jelenti pajtásai előtt: ezt a gyönyörű ajándékot —, mutat a rádióra — tanulmányi eredményünk megjavítá­sával kell meghálálnunk. Előre, pajtá­sok a jó tanulásért! A kisterenyei házi ünnepséghez ha­sonló ünnepség játszódott le a többi (ki­lenc) rádió kiosztásánál is. Ez alkalom­mal 10 rádiót osztottak ki, de a köz- oktatásügyi minisztériumnak az a terve, hogy minden magyar iskolában meg- ismerkedjenek a rádióval, ami ugyan- úgy, mint az iskola, végérvényesen a népé lett. azonban a Párt segítségével leleplez­tük, eltávotítottuk a betolakodott ellen­séget Az ellenség eltávolítása után csoporunk erősödött és nem felejtjük el, hogy a Párt segített rajtunk, mel­lettünk volt a legnagyobb bajban is. Május 1-ét munkával ünnepeljük és megfogadjuk, hogy méltók leszünk a Párt bizalmára és jó munkával bizo­reeri Tarján! Dezső, élmunkás, Tiribesakna Rádiót kapott a Rádiót kaptunk, rádiót kaptunk, mon­dogatták hétfőn reggel boldogan, kipi­rult arccal a kisterenyei általános útförői. A kisebbek nyomban ki akarták próbálni, a nagyobbakat gondolkodóba ejtette. Vájjon miért nem kaptunk mi a múltban rádiót? — kérdezték önmagu­kat Gondolkodtak — de a választ nyomban meg is adták kérdésükre. A dolgozók országának kellett eljönni, hogy rádiójuk legyen. Nagyon-nagyon boldogok voltak, de érezték, hogy ezt meg is kell hálálniuk. Hogy mivel? Jó tanulással, fegyelmezett munkával. Németh Ilona, a leány úttörő csapat GODO IRÉN, üveggyári éimunkás Hálásak leszünk a Pártnak a nyújtott segítségért A Horthy-fa- sizmus nyol. cadik évében munkanélküliség, szegény, ség van. Az elnyomó Horthy-rendszerröl véle­ményét nem mondhatja meg senki, mert Szeren­csés detektívfelügyelő és kopói állandóan figyelik a munkásokat. Segítenek eb­ben a munkában a baglyos- aljai csendőrség részéről Szatai és Bartók kakastol­lasok. Minden figyelés, minden elnyomás ellenére a munkások szervezkednek, illegalitásban végzik a munkát. A zagyvapálfalvai cső. port sztrájkok szervezésé, vei, irányításával küzd a munkásosztály felszabadi, tásáért. Most május 1 előtt a Paptag fái között talál­kozik egy kis csoport, amely május 1 megün­nepléséről beszél. Nagy feladat, hiszen május 1 kö­rül szigorított ellenőrzések folynak mindenütt, hogy megakadályozzák még a titokban való ünneplést is. Nagy feladatra vállalko- sott most az az ifjú cso­port, amelynek Lovász Laci a vezetője. — Elvtársak! — Azért hívtalak ide. hogy megbe. széljük, mit teszünk május elsejére. Pár nap f "~zt el a munkásosztály nagy ünnepétől és amit eddig teltünk, az nem sok. 1928 — Ne félj, fogunk tenni —■ szól közbe Kotroczó Lajos —, csak nyugodtan legyél és ne izgulj. Azzal csak ártunk, ha idegeske­dünk. Furák Andris is óvatos­ságra inti Lovászt, aki már egészen belemelege­dik a beszédbe. — Ha izgulsz, nem tudsz jól dolgozni és a győlölet nem elég egy jobb társadalmi rend megvalósí­tásához. Különösen ezek­ben az időkben kell na­gyobb óvatosság, hiszen látjátok, tudjátok, hogy az emberek legtöbbje fél. Sok a spicli, aki a mi bőrün­kön akar érdemet, babért, kenyeret és munkát szerez, ni, — inti Furák András n -dtságra, körültekin­tésre Lovász Lacit, aki el­ismeri Furák elvtárs be­szédének helvességét és a tennivalókra tereli a szót. •regnap a pallér és az • éoíiész beszélgetett a május elsejei munkáról és onnan tuaom, hog" május elsején is dolgoztatni akar, szól Lovász Laci, majd iga folytatja. — Már pedig én május 1-én ünnepelek, akármi is lesz. Vállalom, hogy a munkásokat szállító kisvo­nat kocsijait kifestem, rá­írom nagy betűnket „Éljen május 1, a dolgozók aagy ünnepe." — Nagyon helyes — szól Furák András. —y én Győzött az igazság is így gondoltam, csak azt akarom mondani, ne feled, kezzünk meg a röpcédulák terjesztéséről sem. Arra számíthatunk, hogy most a mi ünnepünkre Szlovákiá­ból nagyobb mennyiségű röpcédula fog érkezni. Ezt kell nekünk a szokott he­lyen átvenni és azt a villa­moson és a telenen szét­szórni. Heh" lesZ-e a tér. vünk, Lajos? — kérdi Kotroczó elvtárstól. Helyes lesz. En is azon leszek, hogy minden jól menjen. — A csoportban a legfia­talabb tag én voltam és most lesz a tüzpróbám röpcédula terjesztésből. Az bántoli, hogy kevesen va­gyunk és több embert kel­lene szervezni. Azért mer­tem erre gondolni, mert Lovász, Kotroczó, Furák elvtárs azt tervezte, hogy május 1-én nem mennek dolgozni. — A szervezés tesz a te gondod, — szól felém Lo­vász elvtárs, a csoport ve­zetője — és nem akarlak elijeszteni, de most meg fo­god tudni, milyen áldozatot kíván a mi munkánk. Mun­kaközben csak edződhetsz és nekünk a harcot tovább kell vinni mindaddig, amíg a harcunk. győ&í&nwel végződik. M egegyeztünk. Lovász elvtárs feliratokat feat a villamosra és röp- iratot szór, Furák■ és Kot­roczó elvtárs röpiratot ter­jeszt és én pedig szerve­zek. A jelszót és a nevet tudtuk. Mindenki elindult a feladatát végrehajtani és megegyeztünk, hogy legkö­zelebb május 2-án a régi bányánál találkozunk. A fiatal csoport minden tagja az építkezésnél dol­gozik. A munka nagy ütemmel halad, s a hájas pallér szája be sem áll: Hallja maga akasztójára való, ügyesebben járjon ke zében az a lapát. Henyélé­sért nem fizetek. Kotroczó elvtárs nem hagyja szó nélkül és így szól a pallér felé: még 9 ára sincs és már a 25. ke­verésnél 'tartunk. — Ki kérdezte magát, hosszú akasztója, — ordít a pallér. Magát betont ke­verni vették fel, nem pedig számolni. Vegyék tudomá­sul, hogy holnap is dolgoz­nak. Nekünk nincs május, nekünk nincs megállás, ne­künk csak határidőhöz kö­tött munka van. Megértet­ték! — dolgozni kell. Elérkezett a mi ünne­pünk. Készültünk rá. Ün­nepi ruhánkba öltöztünk és Salgótarjánba mentünk. Fi­gyeltük, mi lesz, hogyan ünnepelnek a tarjáni dolgo­zók és örültünk, amikor pi- rosnyakkendős, pirosszekfűs elvtársakkal találkoztunk. Az erdei ünnepségeken kí­vül így jelezték elvtársa­ink május elsejét, a mun­kásosztálynak nagy ünne­pét. — A feladatunkat elvé­geztük és mindenütt tet­szett az a röpcédula, amely az elnyomók elleni harcra buzdított és világ proletár­jai egyesüljetek jelszóval az összefogásra hívta a dolgozókat. Az elv társak fi­gyelmesen olvasták a röp­cédulát, bólingattak annak helyességéről és titokban továbbadták, hogy azok is olvashassák, akik nem ta­láltak röpcédulát. Szatai és Berták csendőrök sűrűbben járták az utcát. Kérdezős­ködtek, figyeltek, hallga- tództak. AA aznap, május 2-án 'Yl a megbeszélt he. lyen pontosan találkozott a kis csoport. Lovász elvtár- sóit hiába vártuk. — Az utolsó papírjait szórta, amikor elfogták, — hozta tudomásunkra a szo­morú hírt Kotroczó elvtárs. — Azért ne izguljatok, bízom Lovász elv'íársban. Nem vall, de legyünk min­denre készen, mert Szeren­csés felügyelő vállalási módszere vadállati. Izgatot­tan vártuk a hirt Lovász elvtárs felöl. A kínzás után eleresztették. Mikor megláttam, ökölbe szorult a kezem, úgy megverték, hogy hétvenévesnek tűnt és két botra támaszkodva kö­zeledett. Magamhoz akar­tam szorítani, de nem lehe­tett, mert már előre szólt: „figyelnek”. A harcot nem adtuk fel. Továbbra is folytattuk küz­delmünket az elnyomók el­len, szervezetten éltünk 1935-ig. Az eltelt hét év alatt a csoportnak a tagjai lebuktak. A sors különböző helyekre vetett bennünket. A tarjáni és a tatai nagy sztrájk után Belgiumba mentem. Nem győzhetett a sztrájkunk, mert a tökével paktáló Peyer eladott ben­nünket. Lovász László, Kot­roczó Lajos, Furák András mind-mind elkerült az úri Magyarországról. Az igazságért folyta­tóit harcunk győzött, mert élt a Párt, élt az Eszme, amely mutatta a helyes utat a felszabadulás felé. A Horthy-fastzmus sötét korszaka után még söté- tebb idő következett a ma­gyar népre. A németbéren­cek, Szálast bitangjai pró­báltak uralkodni, de Sztálin elvtárs által vezetett dicső Vörös Hadsereg kiűzte ha­zánk területéről a nyilas bitangokat és a náci ma­radványokat 1945 április 4-én teljesen felszabadí­totta hazánk területét és a magyar nép szabadságot kapott. Vasútépítéssel kezd­tük. Az orosz katona és a civil magyar együtt építette a vasútat. Szovje/tunió se­gítségével új élet keletke­zett a romokon, és a ma­gyar munkásosztály pedig a Párt és Rákosi elüiárs vezetésével fotytatta harcát az ittmaradt reakciós ma­radványok ellen. Kiosztot­tuk a földeket, megterem­tettük a jó pénzt, államosí­tottuk a gyárakut, banko­kat, befejeztük a három­éves tervet és az ötéves terv megkezdésével a szó. cializmust építjük. A A őst, amióta a dicső Vörös Hadsereg felszabadította hazánkat, nem kell erdőben ünnepelni a munka ünnepét, mert ma már nyíltan, kitörő öröm­mel és lelkesedéssel ünne­pelhetjük a proletariátus harcos seregszemléjét. Ma már Lovász Laci, Kotroczó Lajos és Furák András ne­veltjei nem titokban ünne­pelnek, hanem harcosan ki­állnak a béke megvédése mellett. A felszabadulásuk után munkával segítik a többi még elnyomásban lévő ország dolgozóit, hogy az ő felszabadulásuk után együttesen ünnepelhessék a munkásosztály nagy ün­nepéit. Batta János Zpálfalvai üveggyár.'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom