Szabad Nógrád, 1950. május (6. évfolyam, 17-21. szám)

1950-05-01 / 17. szám

A béke iránti szeretek a háborús gyújtogatok elleni gyűlölet szól az ifjúmunkás, parasztasszony, művész, pártvezetö, orvos nyilatkozatából »/Hegvédjük a békét* mozgalom budapesti gyűlésének a magyar nép­hez intézett felhívására milliók felelnek. A magyar nép eddig is kivette harcát a békéért folytatott küzdelemből és most a felhívásra újabb lendüle­tet vesz a békéért folyó küzdelem, amely megmozgatja a magyar dolgo­zók minden rétegét. Szerte az országban bijkevédeimi bizottságok alakul­nak, hogy szervezzék az atombomba betiltását követelő felhívás aláírását. A budapesti nagygyűlésen nem vehetett részt mindenki. A nagy; yű', t •százezrek hallgatták a rádión kereszt ül, de azok is együtt éreztek a Zene- akadémia padsoraiban ülő munkás- paraszt-értelmiségi hallgatókkal. Mind­egyiknek egy a célja: a béke megvédése, a békés építő munka folyta­tása. Ezekről nyilatkoznak megyénk különböző rétegeit képviselők. Révai Endre az acélgyári főműhely ifjúmunkása — Az acélgyári fiataloknak a terme- lésben mutatkozó lemaradást kell fel­számolok. ha valóban küzdeni akar­nak a békéért. A tanulás és a terme­lés az a hely, ahol mi fiatalok, a leg­eredményesebb harcot folytathatjuk a békéért. Javuló munkánkat mutatja, hogy sok ifjú a gyárunkban, akik ed­dig csak messziről nézték a SZIT-et, most nemcsak közénk jöttek, hanem elsők a munkában. ■ fié. Hogy ennek a harcnak eredményes­ségét biztosítsuk, alá kell támaszta­nunk a termelésben, a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésére el­ért sikerekkel. Békepolitikánkat alá kell támasztani a termeléssel, de alá kell támasztani Pártunk további szakadatlan erősítésé­vel és fejlesztésével. Dr. Bnrilin Elemér közkórházi orvos Az értelmiség a békéért folyó küzde­lemben vállvetve halad együtt a fizi­kai dolgozókkal. Már a stockholmi felhívás aláírásából kitűnik, hogy az értelmiség kész a békét megvédeni. Hazánkban is a béke megvédésének aláírói között munkások és parasztok aláírásai mellett megtaláljuk az ér­telmiség aláírását is. Az egészségügyi dolgozók önmaguk lelkiismeretével, hivatásérzetévet, eskü­vel pecsételt kötelességével kerülnének szembe, ha a baktérium-háborút és nem a béke megvédését választanák. A sebek gyógyítása helyett annak üté­sét végeznék. Az értelmiségiek a békéért vívott harcban együtt haladnak a fizikai dol­gozókkal és szinte „hivatásszerűen" emelik fel minden pusztító törekvés el­ten tiltakozó szavukat. Az egészség­ügyi dolgozók egységesen írják alá a béke felhívását és erős akarattal oda- állnak a Szovjetunió vezette béke­táborhoz. En magam iparostanonciskoiában jő tanulmányi eredményemmel harcolok a békéért Márciusban 6.5 voit a ta­nulmányi átlagom és vállaltam, hogy májrs 1 tiszteletére aa átlagos 6.8-ra emelem. SZÍT szervezetűnk békéért folyó harc jegyében vállalta, hogy a márciusi 570 egyéni versenyző számát május 1-re 700-ra, az ifjúsági egyesítő kon­gresszusára pedig 800-ra emelt MUNKÁVAL ÜNNEPÜK MÁJUS 1-ÉT a baráti Szovjetunió és a népi demokráciák dolgozói Özvegy Tóth Miklosné nagyoroszi parasztasszóny — Mi, nagyoroszi munkás, és pa­rasztasszonyok elsők között teszünk a béke megvédésében és felsorakozunk a Magyar Dolgozók Pártja zászlaja mögé. A falu asszonyainak legszebb és legbensőségesebb ünnepe a béke nagy és boldog ünneplésre, melyen mi asszonyok lelkesen köszöntjük a békét és harcolni fogunk érte, mert a háború borzalmai minket sújtottak legjobban és nem engedjük, hogy gyermekeink, férjeink és szeretett hazánk a háború­nak essen áldozatul. Mi, asszonyok hűségesen felsorako­zunk a Párt mögé, a béketáborba, amer lyet Sztálin elvtárs vezet. Harcolunk minden külső és belső ellenség ellen, amely a békére tör és elsők leszünk a felhívás aláírásában. Róna Kováé» Károly szobrászművész A stockholmi békekonferencia hatá­rozata minden békét akaró becsületes dolgozóban visszhangra kell, hogy ta­láljon. A békéért folyó harc új feje­zete kezdődik. A békét meg kell vé­deni, hogy az alkotó munka az élet minden síkján tovább haladjon. Mi, művészek békét akarunk! Sza­badságot! S csak a legnagyobb meg­vetés hangján szólunk az imperialista háborús provokátorok és ügynökeik működése ellen, örömmel adok kifeje­zést békevágyamnak, hogy amit a népi demokráciánk eddig épített meg­maradjon s amit az ötéves terv célul tűzött ki, megvalósuljon. Tudom, hogy a salgótarjáni képző­művészek, valamint az egész ország képzőművészei hasonlóan gondolkoz­nak, szívvel, lélekkel a béke megvé­dése ügye mellé állnak. Egységesen aláírjuk a békefelhívást. Kovács József elvtárs, az MDP Városi Bizottság káderese, a köztársasági érdemrend tulajdonosa Pártunknak minden ténykedése a .béke megvédéséért és megszilárdítá­sáért folyik. Salgótarjánban a béke megvédése érdekében az a feladatunk, hogy nemcsak a pártszervezetek, ha­nem a tömegszervezetek, a legszélesebb dolgozó tömegek harcoljanak a bé­kéért. Eddig a tömegszervezetek nem vették ki részüket eléggé ebből a harc­ból. Pártunknak szorosabbra. kell fűzni a kapcsolatot a dolgozó tömegekkel, mert mindenkinek fel kell ismernie, hogy a békéért folyó harc — annak« ellenére, hogy Pártunk vezeti ezt a harcot — nemcsak a kommunisták ügye, hanem minden becsületes haza­SZTÁLINGRÁR Sztyepán Ivanovics Magilin, a Vö­rös Október-gyár Martin-üzemének fő- acélkohásza márciusban több mint 10 tonna fűtőanyagot takarított meg. Március 31-én a megtakarított fűtő­anyaggal egy nagy súlyú gyors ol­vasztást végzett. Ugyancsak megtaka­rított fűtőanyaggal dolgoztak Jeremin Csuvilev ’ Kondratyev acélöntők is. Aljabjev és Novotyevicsenszkij elv­társak a Martin-üzemből a megtakarí­tott fűtőanyaggal fejenként két olvasz­tást végeznek. A sztahanovista ifjúsági kollektíva, amelyekben Szigelnyikov Tuskanov és Szkrupnyikov elvtársak dolgoznak, a márciusban megtakarított tüzelőanyag­gal egyetlen 300 tonna kitűnő minő­ségű acélt olvasztottak meg. Korabelnyikova követői a hatalmas Szovjetunió minden részéből jelentet­ték március 31-i sikereiket. Ezek az első sikerek voltak a május 1 tisztele­tére indult szocialista anyagtakarékos­sági versenyben. A boldog eredményes nap után tovább folyik a verseny. A szovjet munkások — textilesek, bőrö­sök, vasasok — gondosan kezelik az anyagot, takarékoskodnak az energiá­val, fűtőanyaggal, hogy április utolsó munkanapján, május 1 küszöbén ismét megtakarított nyersanyagból dolgoz­hassanak, hogy hónapról-hónapra nagyobb eredményeket érjenek el a szocialista haza dicsőségére. LENG YELORSZÁ G Az 1950. évi terv tíz hónap alatt Május elsejére, a nemzetközi mun­kásosztály hatalmas ünnepére, a len­gyel dolgozók is lelkesen készülnek. Május elsejét a lengyel gyárak dol­gozói munkafelajánlásokkal ünnepük meg. Az első felhívást a május elsejei munkafelajánlásokra a „Grozdijec” cementgyár dolgozói tették, akik Len­gyelország valamennyi dolgozóját fel­hívták, hogy munkateljesítményeik emelésével és javításával tegyék emlé­kezetessé a munkásosztály nagy ün­nepét. A felhívást Lengyelország dol­gozói nagy lelkesedéssel fogadták. A munka termelékenységének emelésével és a termelés minőségének .javításával a lengyel dolgozók a béke megvédé­sére irányuló törhetetlen elszántságu­kat és a szocializmus felépítésére irá­nyuló akaratukat juttatták kifejezésre. A grozdijeci munkások felhívása Lengyelország falvaiban is erős vissz­hangra talált, a termelőszövetkezetek tagjai, az állami gépállomás dolgozói, valamint az egyes önálló gazdálkodók is konkrét felajánlásokat jelentettek be május elseje méltó megünneplésére. A Cedry Wielkie-i állami gépállo­más dolgozói például a következő fel­ajánlást tették: „Május elsejét, a vi­lág összes dolgozóinak nagy ünnepét, azzal köszöntjük, hogy valamennyi traktorunk termelési tervét 150 száza­lékra teljesítjük, az üzemanyagot újabb 10 százalékkal csökkentjük, a traktorok és mezőgazdasági gépek élettartamát 20 százalékkal emeljük.” A wyczolkovoi falucsoport felaján­lotta, hogy május 5-ig megteszi az összes előkészületeket a termelőszö­vetkezet megalakítására. A felajánlá­sok óriási tömege világos és fényes bi­zonyítéka annak, hogy a munkásság és parasztság egy családként ünnepli május elsejét. BULGÁRIA Bolgár vasutasok május 1-i felajánlása A bolgár vasutasok is kiveszik részü­ket a május 1-1 felajánlásokból. Április 13-án, a lóvdivi pályaudvar mozdonyvezetői elhatározták, hogy a szovjet vasutosak példájára tömegessé teszik 500 kilométeres mozgalmukat. A szófiai pályaudvaron, naponta növek­szik azoknak a mozdonyvezetőknek a száma, akik kétezer tormás vonatrako­mányokat vezetnek. A tehervonat moz­donyvezetők 90 százaléka már részt- vesz ebben a mozgalomban. ROMÁNIA A román gyárakból, üzemekből, bá­nyákból, a népköztársasó,g minden sarkából érkeznek a lelkes felajánlá­sok május 1 tiszteletére indult munka- versenyszakaszban. A mozgalmat az ochiuri Szovrompetrol munkásai, tech­nikusai és mérnökei indították el, akik a munkásosztály nagy harci ünnep­napja alkalmából az 1950. évi állami terv túlteljesítésére szólították fet Ro­mánca dolgozóit. A herzsai bányászok mintájára az ország többi bányájában is átszervezik a munkát, a május 1-i verseny kere­tében. A „Május 9’’ bányában Vancea Gheorghe és Zetea Alexandru 61 szá­zalékkal, Costin Gheorghe és csapata 138 százalékkal teljesítette túl a nor­mát. A „Június 11” bányában Pop Alexandras és Szamosi Lajos 52 szá­zalékos, Muresan Gheorghe és Gavri- lescu Petro pedig 87 százalékos túl­teljesítést értek el. A zazarb anyai üzemben négy rohamcsapat jelentke­zett a holt idő elleni harcra, itt Hotea Alexandru, az ifjúsági tárna vezetője 268 százalékkal haladta túl a normát és napi keresete 1.159 lejre emelkedett. Hotea Alexandru és kit társa Mátéi Alexandra és Batea Vasit két fúró­gépen dolgo-’ik. Hatalmas lendülettel folyik az aláírásgyűjtő mozgalom megyénkben Alig hogy végétért a stockholmi béke- konferencia, amely határozatot hozott a világ békeszerető népei felé a béke megvédésére és alig hogy megjelent a Magyar Dolgozók Pártja, a magyar dolgozó nép szeretett vezérének, Rákosi elvtársnak neve az eiső békeíven, or­szágszerte hatalmas lelkes lendülettel sorakozott föl a dolgozó nép a béke har­cos zászlaja alá. Megyénk összes üze­meiben, falvaiban, lakótelepeken egy gondolat hevít minden embert, megvé­deni a békét az imperialista háborús uszítok ellen. Egy emberként írják alá a béke ívet Balassagyarmaton Az egész megyében megmozdult a dolgozók tömege és hatalmas lelkese­déssel sok helyen még a felhívást sem várva meg, igyekeztek, hogy elsők le­gyenek az aláírást gyűjtő ív aláírásá­ban. BALASSAGYARMATON a város majdnem minden dolgozója csatlakozott már ezidáig a békemozgalomhoz. De ugyanaz volt a helyzet a megye vala­mennyi községében. 3500 aláírás az acélgyárban SALGÓTARJÁN városban elsőnek az acélgyári MNDSZ-szervezet végezte el a gyűjtést. Ezeken az iveken ott szerepelnek az acélgyári dolgozók és asszonyok nevei. Az aláírásgyűjtést is, mint mindent a szocialista fejlődés­ben, versenyszerűen szervezték meg. Üzemrészek, lakóházak, szervezetek és csoportok egymással vetélkedtek, hogy melyikük gyűjtsön több aláírást Ezidáig az Acélgyárban több mint 3500 aláírás erősítette meg a stockholmi bekekongresszus határozatát De ugyanez a helyzet az Üveggyár­ban, ahol a dolgozók kedd délig 70 szá­zalékban tettek eleget a béketábor meg­erősítésében. A Gépgyárban hangszórón ismertették a dolgozókkal a stockholmi békekonferencia határozatát és a mun­kásindulók lelkes hangjai mellett indul­tak el a munkások a gyűjtőívek felé, hogy hitet tegyenek a béke megvédé­sére. A bányák dolgozói a napokban fog­ják elindítani az aláírási mozgalmat, mely a Párt vezetésével az építő munka az ötéves terv győzelmének legfőbb biz­tosítéka. Megyénk ezzel a hatalmas lendülettel, amellyel egységesen felsorakozott Pár­tunk vezetésével a béketábor megvédé­sére, hitet tett, hogy egy emberként áll a Szovjetunió által vezetett béketábor a reáeső frontszakaszán. A Szakszervezeti Világszövetség Budapesten tartandó értekezletei Május 10-e és 24-© között Bu­dapesten tartja üléseit a Szakszer­vezeti Világszövetség elnökség3 és Végrehajtó Bizottsága. A Szakszervezeti Világszövetség milánói II. kongresszusa óta eltelt idő új feladatokat állított a nemzet, közi szakszervezeti mozgalom elé. Az imperialista háborús kalandorok egyre növekvő agressziója, féktelen fegyverkezése a harc fokozását kö­veteli meg a nemzetközi szakszerve­zeti mozgalomtól. Mozgósítani kell a világ valamennyi dolgozóját fajra, nemre, vallásra és politikai nézetre való tekintet nélkül abba a hatal­mas táborba, mely a Szovjetunió ve­zetésével — Sztálin elvtárs bölcs irá­nyításával — harcol a békéért a háborús uszító fenevadak ellen- Még jobban meg kell szilárdítani a nem­zetközi szakszervezeti mozgalom egységét és éles harcot kell foly­tatni a jobboldali munkáfárulók és szakadárok ellen. Szervezni kell azt a harcot amelyet az imperialista ál­lamokban az elnyomott dolgozók vivnak, szabadságjogaikért és élet­színvonaluk biztos irtásáért. Ez a harc elválaszthatatlan a békéért ví­vott harctól. Ezért határozta el a Szakszervezeti Világszövetség elnök­sége, hogy Budapestre hívja össze a Világszövetség kötelékébe tartozó 17 nemzetközi szakmai szövetség elnök­ségét, a Szakszervezeti Világszövet­ség elnökségét és Végrehajtó Bizott­ságát- A tanácskozáson több mint 20 ország szakszervezeteinek képvi­selői vesznek részt. élükön a Szovjetunió szakszervezeteinek ve­zetőivel. A békéért folytatott egyre élesebb harcban nekünk magyar dolgozók­nak is fokozottabban kell kivennünk a részünket, hiszen felszabadult új életünk minden eredménye a békére épült. „Fokozni kell a béke védel­méért folyó küzdelmünket‘‘ — mon­dotta Rákosi ©lvtárs a Központi Vezetőség február 10-i ülésén. Végre­hajtva Rákosi elvtárs útmutatását, az eddiginél is fokozottabban kell a béke védelmében tevékenyen részt- venni megyénk szervezett dolgozói­nak is- Ezt el ösorban a munkapa­doknál, a munkahelyeken tegyük meg. Az eddiginél is jobban össz­pontosítsuk erőinket a szocializmus építésére. á A szociálist* Iparunk és mező- gazdaságunk termelési győzelmei jelentik hazánkban a döntő győzel­met az imperializmus, a háború erői felelt- Döntő győze. m azért, mert olyan Crőgyarapodást jelent a szocialista országok számára, mely meghátrálásra kényszeríti a háborús uszítok hadát. Megyénk dolgozóinak is követni kell azoknak a dolgozóknak a pél­dáját, akik a munkaversenyben nap, mint nap újabb és újabb ered­ményeket érnek el és aktív harco* sokká válnak a békéért vívott küz­delemben. A nemzetközi proletár szolidaritás és a magyar nép harcos békeakarásának legíény sebb kifeje­zője az a mozgalom, mely dolgo­zóink ezreinek kezdeményezéséből indult el május 1. méltó megünnep­lésére. Feladatok: szakszervezeti funkció, náriusaink legfontosabb feladata a Szakszervezeti Világszövetség ve­zető szervezetei budapesti ülésé­nek előkészítésével kapcsolatban, hogy széleskörű felvilágosító agitá­ció« munkával még fokozottabban mozgósítsák dolgozóinkat a béke vé­delmére, mélyítsék el a proletár nemzetköziség szellemét és ragasz­kodását a Szovjetunióhoz, mint a béke legfőbb őréhez. Növeljék dol­gozó népünkben a szeretetet győ­zelmeink szervezője, az MDP iránt- A felvilágosító munka eredménye tettekben jelentkezzen: a munkaver­seny fejlődésében, a termelékenység állandó növekedésében. A felvilágosító munkában ismer­tetni kell a Szakszervezeti Világszö­vetség jelentőségét és szerepét ab* ban a harcban, mely a tartós béke biztosításáért a világ dolgozóinak egységéért, az áruló jobboldali szo­ciáldemokraták leleplezéséért folyik. A fali újságokban rendszeresen foglalkozni kell a Szakszervezeti Vi­lágszövetség tanácskozásának jelen­tőségével, az üzemi hangszórókon keresztül ismertessük a tanácskozá­sok célját. A Szakszervezeti Világszövetség a béke és a nemzetközi proletár szolidaritás aktív harcosaként lép fel, szervezi a dolgozók millióinak egységes fellépését a háborús uszí­tok ellen- éles harcot folytat a jobb­oldali szakadár munkásárulók ellen a munkásosztály nemzetközi egy­ségéért. SZOT megyei titkár. PINTÉR GÁBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom