Szabad Nógrád, 1950. április (6. évfolyam, 13-16. szám)
1950-04-28 / 16. szám
f950 április 22. SZABAD NOGRAD 3 TAPASZTALATCSERE LENIN SZÜLETÉSNAPJÁRA Hogyan harcolnak a selejt ellen ás milyen módszer a legeredményesebb, az acélgyárban A Szovjetunióban rendkívül nagy mértékben elterjedt a munkamódszer átadás és átvételnek az a módja, hogy a szakmunkások ellátogatnak más vállalatokhoz. Ezeken a lá.ogatá- sokon nyilvános bemutatót rendeznek, ame,yeken résztvesznek) a különböző szakmájú munkások, mérnökök, valamint a rokonszakmában működő üzemek dolgozói is. Megszemlélik a termelési eszközöket, szerszámokat, gépeket, munkahelyeket, gyártmányokat. Megvitatják a munkamódszereket, rámutatnak a hibákra és ezzel jelentősen hozzájárulnak a termelőeszközök minőségének, valamint a munkások szaktudásának eme,éséhezi Nálunk, Magyarországon az öntödékben igen magas selejtszázalékkal dolgoznak munkásaink. Kivéted képez ez alól a salgótarjáni acélgyár vas- és acélöntödéje, ahol a havi átlagselejt alig egy százalék. A gyárban jókép- zetlségü szakmunkások dolgoznak, akik a munkát „becsület és dicsőség dolgának“ tekintik, s minden igyekezetükkel azon vannak, hogy termelésünk se lejt mentes legyen. Az öntöde dolgozói hasznos tapasztalataikat most lapunkon keresztül kívánják átadni a szakma többi dolgozóinak is, a termelés minőségének megjavításáért és elmondják, hogyan harcolnak a selejt ellen és miiyen módszer a legeredményesebb . Novoszólh Gyula eníő Novoszáth Gyula elvtárs, az Acélöntődé legjobb brigádjának vezetője a következőképpen látja a selejtcsökkentést. — Amikor megtudjuk, hogy milyen darabot kell elkészíteni, már akkor meghatározzuk, hogy nyers, vag'y szárított formába öntsiik-e. Amikor eldöntöttük, hogyan a legjobb, a legtakarékosabb, akkor hozzáfogunk annak lelkiismeretes elkészítéséhez. A nyersformánál fontos, hogy a homok mindenütt egyforma kemény legyen. A keménység körülbelül 70—SO fok. Mint brigádvezeíő, mindig ellenőrzőm, hogy a brigádom tagai pontos munkát végeztek-e, nehogy esetleg egy lazánmaradt résznél a folyékony acél a formának egyrészét kiemelje és kimossa. — A gázelvezetés szintén egyik fontos része annak, hogy termelésünk se- lejtmentes legyen. A forma nagyságához mérten igyekszünk keliő számban gázelvezető nyílásokat tenni. Megfigyelhetik, hogy egy-egy öntésnél valósággal lángol a szekrényünk a távozó gáz nyomán. A csapot, ha lehet alul helyezzük el, mert a gáz így gyorsabban tud eltávozni és nem okoz nekünk kellemetlenséget az öntésnél. Szériagyártásnál — ami nálunk nem olyan nagymértékben van — nem mulasztom ei soha, hogy az első leöntött darab után mindig megvizsgálom az öntvényt, nincs-e valahol rajta hiba, hogy azt a továbbiakban kiküszöbölhessük. Végül, de nem utolsó sorban pedig azt tartom legfontosabbnak, hogy egyes öntők ne a nagy százalék elérésére, hanem becsüietes munkával, selejtmcníes termelésre törekedjenek. Kíaniezoi Gyula vasőntS a homok döngölésérői beszél. — A döngöiést — mondanom sem kell, — hogy csak alulról lehet kezdeni. De azt úgy végezzük, hogy a szekrény szélénél kezdjük és a mintától körülbelül egy ujjnyi távolságig haladunk. A mag mellett vigyázzunk, nehogy a modellt ütés érje, mert a homok megkeményedik, ezáltal az ötnvény elfolyik. Helyes az is, ha a döngöiést pásztá- s;an végezzük el, azaz jól elkészített rész után haladjunk csak felfelé. Rossz szokás egyes öntőknél az, hogy a döngöiést össze-vissza végzik. Sokkal biztosabb az, na sorba minden helyet gondosan a keménységnek megfelelően végezzük el. Szekszárdi Alfréd öntő a selejtmentes termelés okát így látja: — Nálunk az a jó szokás vált be, hogy egy-egy öntés előtt gondosan átbeszéljük az öntésnek a módját. Ha valamit nem tudunk, akkor idősebb szakmunkásokat kérdezünk meg, és ha azok sem tudják, akkor a művezetőkké!, mérnök elvtársakkal beszéljük meg. Ezenkívül meghallgatjuk még a fiatal dolgozókat is, mert nem egy esetben adtak már ők is heiyes szempontokat, ami felett mi esetleg eisikiottunk. Tapasztalatunk a homok keverésnél az, hogy vastag munkánál a melasszal kevert bicskei homok válik be. Közepes nagyságú munkánál szoktuk alkalmazni azt is, hogy az alsórészt nyersen készítjük el, a felsőrészt pedig keményen. A keményen elkészített forma biztosíték arra, hogy az öntésnél az acél nem húzza !e. Ez nem jelenti azt, hogy ettől nem térünk el, mert az elkészítés előtt mindig tartunk megbeszélést. — Nálunk a dolgozó szaktársak egy- egy elrontott munkadarab után szégyenük magukat a többi dolgozó társain előtt. Ez szintén nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy nálunk ilyen kicsi a selejt. Kimer Ötté művezető a szervezésről és a vezetésről beszél. — A munkakiadásnál legelőször az önlömintákat ellenőrizzük. Megvizs- • góljuk, hogy megjelelnek-e a követelményeknek, majd a kiadott öntvénymintát a formázó csoportvezetőjével öntéstechnikai szempontból átbeszéljük. A szakmunkások bevonásával megbeszéljük, miiyen homokot használjunk, a felöntést hogyan helyezzük el, hogyan levegőztessünk, a megmunkálási résznél hagyunk-e ráhagyástEzeken kívül rendszeres oktatás folyik szakmunkások részére, ahol mérnökök, művezetők és a legjobb szakimunkások tartanak, előadást. A gyakorlat igazolta ennek szükségességét és helyességét. Ezenkívül rendszeres se- iejtellenörzés van és ha a hibát észrevesszük, mindig megbeszéljük az érdekeltiéi. Itt nép név elő munkát végzünk és megmagyarázzuk, milyen értékű ez az öntés és ezért mit lehetett, volna adni a dolgozó társadalomnak. Eredményes a fizikai és a szellemi do,gőzök összmunkája, amit alkalmazzanak más gyárakban is. Az elhangzottakon kívül az Acélgyár öntödéiben még több jó munkás dolgozik, akinek munkája mind hozzájárul ahhoz, hogy az Acélgyárnak kicsi a selejtszázaléka. Minden dolgozó — a nehéz körülmény ellenére is — a legpontosabb és a legjobb munkát adja, a selejt teljes kiküszöböléséért. RÓNABANYÁN frontfejtést indítottak. A munkálatoknál Sótér Sándor csapatvezető, Világosi József és Gaál József értek el szép eredményeket. A frontjajiés megindulása előmozdítja Rónabányán is a versenyszellem további fokozását. Ezt a kialakuló versenyszellemet rontja, hogy Sótér Alajos és Ipacs József elvtársaknak, akik a bánya legjobb termelői közé számítanak, a múlt hónapban — „álító- lag tévedésből“ — 30 csille termelt szenet nem számoltak el. lllü!lllllllllll!llllllilllilllllilllliílilllllll!llll!lllllilillllllllllllllllllllll!iiliililliillllllllilillllllllllliilllllilllill!llllllllllllllilllill!llllll!lllilllllllillllllilllllllllllll(lllllllllllllllllllll) TELEK ERZSÉBET 350 SZÁZALÉKA A magkészítő műhelyben kálrányszag terjeng. A műhely dolgozóinak gyors kopácsolásai, ügyes kézmozdulatai a „magok" szaporodását és a többtermelést eredményezik. Asszonyok,. lányok dolgoznak itt, akik szorgalmasan végzik munkájukat és nem egy magkészítő, no zUO százalékot ér el. Piros, moso.ygus arcú lány, ügyes kézmozdulatokkal készíti az öntéshez szükséges formákat. Mellette dolgozik Telek Erzsébet, aki szintén fiatal, közepes termetű lány. Fekete köpenyt visel. Egyszerű, szerény, a.e határozott. A magkészítőben mindenki szereti, nem nagyzot és nem kérkedik tudááával. Egyszerű maradt, mint a kommunisták és most, munkaközben is van egy-kéi szava szomszédjához a termeléssel, a mindennapos élettel kapcsolatban. Ezt a fiatat, ügyes lányt agyár minden részérfiismerik, sói ma már a városban is beszélnek eredményes munkájáról. Átlaga már hosszabb idő óta 200 százalékon jeiül van. De, amíg ezt elérte, sok minden történt vele. Gyermeksora olyan volt, mint azoké a bányász-gyermekeké, akiknek apja a nagyobb darab kenyérért folytatott harc miatt többször változtatott munkahelyet. Az átkos kapitalizmus minden súlyát a dolgozók viselték és 15 éves korában Telek Erzsinek is részt kellett vállalnia. Az üveggyárba ment dolgozni. Ezt megelőzően a bolgárkertészetben hajlongott kora reggeltől késő estig pár fillérért. Dolgozni kellett, mert négyen voltak testvérek, s a kapitalizmus nem adott emberi éietet és az apa kizsákmányolása melleit, gyermekét is kizsákmányolta — fillérekért. A z első munkahelyén vagonrakáshoz került. Több hasonló korú és sorsú lánnyal dolgozott együtt, akiknek érzésük azonos voit. Azon voltak, hogy minél kevesebbet dolgozzanak, hiszen a heti. keresetük néha még azt se tette ki. amit hétközben a koszloiásra fordítottak. Élénken él emlékezetében, hogyan bániak a műit rendszerben a fiatal munkásokkal, a tanulókkal. Fázott a hideg téli napokon és melegedni ment. Elhagyta munkahelyét, a mester észrevette — hazaküldte és két, hétig nem jöhetett dolgozni. A felszabadulás jelentős változásokat hozott. Felszabadultunk, függetlenek lettünk, mint ember élhetünk és Telek Erzsébetnek teljesült a vágya, a gépgyárba mehetett dolgozni. Már régebben szeretett volna a gépgyári magkészítő nőkkel együtt dolgozni és most sikerű t. Tetszett az új munkahely és a szellem, ami a magpadi dolgozóknál megvolt és azóta csak javult. Az új munkahelyen valami különös érzése volt Telek Erzsinek, aki ágy érezte, hogy most más módon kell dolgozni. De ez nem ment olyan könnyen, mert látta, hogy dolgozó társai közül egy-kettő, aki „lóg", éppen úgy megkapja a fizetését. mint ö. aki munkanapját becsületesen végigdolgozza. Csoportelszámolás volt. Rákosi elvtárs az egyéni versenyről, annak előnyeiről és bevezetéséről beszélt. Náluk is bevezették a normát és most már nem lehetett olyan sok időt tölteni beszélgetéssel. Először alig teljesítene túl a normát. Teljesítménye 120—130 százalék közölt volt és azon törte a fejét, hogy hogyan lehetne magasabb százalékot elérni. A gyár elé nagyobb feladatokat tűzött a Párt és a kormány és ezt teljesíteni kell. De munkája közben hiányérzete volt. Úgy érezte, hogy tanulni kell. Főleg politikai tudását keveseite és akikor őrült a legjobban, amikor résztvehetett a MINSZ 6 hetes iskoláján. — Itt tanultam meg Lenin elvtárs szavát, hogy a szocializmus győzeltne a termelés frontján dől el. Minden százalék, mellyel termelékenységünket emeljük, a békét erősítjük — mondja. A z iskola ideje rövid volt Teleki Erzsébet számára, de mégis hozzásegítette ahhoz, hogy most már tisztán látja a munkaverseny jelentőségét és iskola után még nagyobb lendülettel dolgozott. Munkáján apró változtatásokat végzett és ez segítette ahhoz, hogy a műhely legjobbjai közé került. Munka közben arra gondolt, amit az iskolán tanult, hogy az ó munkája is hozzájárul a béke. laoor erősítéséhez. Iskola után társadalmi munkát vállalt. A SZÍT termelési felelőse lett és a Központi Vezetőség határozatát igyekezett végrehajtani. Élénken él emlékezetében a Központi Vezetőség határozata: „Felszámolni az ifjúmunkásoknak a munkaversenyben való viszonylagos lemaradását. El kell érnünk, hogy az ifjúság valóban a termelés rohamcsapatává váljék.“ A magpadi dolgozók fiataljaiból 200-as brigádot szervezett. Ezeknek a lányoknak is ugyanúgy megváltozott a munkához való viszonya, mint Telek Erzsébetnek. A többtermelést és selejtcsökkentést tűzték ki célul. A brigád szép eredményeket ért el és Telek Erzsébet pedig kérte a Pártba való jelvételét. Felvételét most intézik és türelmetlenül várja, hogy büszke tagja lehessen a munkásosztály élcsapatának. Közeledett április 4-e. A dolgozók munkával ünnepelték a Szovejtuniót és hazánk jelszabadulásának ünnepét. A felajánlók között Telek Erzsébet neve is szerepel. „Vállalom — írja felajánlásában —, hogy 170 százalékot teljesítek hazánk jelszabadulásának ötödik évfordulójára, a Szovjetunió iránti hűség és szeretet jegyében". Vállalását 350 százalékra teljesítette. Telek Erzsébet bebizonyította szeretetét, hűségét a Szovjetunió és dolgozó népünk iránt, őst újabb ünnepre készül. A dolgozó ifjúság egységes szervezetét ünnepli munkával a fiatal magkészítő nőkkel együtt. Ezenfelül most azon fáradozik, hogy a homok megjavításával csökkentsék az öntödei selejtet, fehérre meszelhessék műhelyeiket, hogy az még otthonosabb legyen, hogy még eredményesebben menjen a munka. ) 80 évvel ezelőtt, 1870 április 22-én született az emberiség legnagyobb alakja: Lenin. Ezen a napon nemcsak a Szovjetunió, hanem az egész haladó emberiség kegyelettel és tisztelettel emlékezik meg Leninről, akinek páratlan nagysága, életművének a világ minden részére kisugárzó hatása a múló évekkel nem csökken, hanem növekszik. Lenin forradalmár volt és pártvezér: a Szovjetunió Kommunisten (bolsevik) Pártjának alapítója és vezetője. Lenin olyan forradalmi Pártot teremtett, amely képes volt a végtelen cári birodalom elnyomott népeit a szocialista forradalom 'útjára vezetni, euőzelmesen leverni a külföldi imperialistáktól támogatott ellenforradalmat, felépíteni, naggyátenni és megvédeni a Hitler-fasizmus agressziójával szentben a világ első szocialista államát, a Szovjetuniót. Lenin olyan Pártot teremtett, amelynek példamutatása túlvilágít a szovjet határokon és amely saját példájával és szellemével tanítja a világ minden országának munkásait, parasztjait és haladó értelmiséget felszabadító küzdelmeik szervezésére és vezetésére. * A ml Pártunk is azon az alapon nyukszik, amelyre Lenin építette a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártját, s a tapasztalatok nálunk is igazolták, hogy az egységes, központosított, ugyanakkor demokratikus felépítésű, fegyelmezett, harcra kéíz Párt — a. lenini Párt — tud egyedül megjelelni korunk bonyolult követelményeinek. Ezeknek a bevált lenini elveknek alapján erősítjük mi is Pártunkat, rakjuk le hazánkban a szocializmus alapjait. Május elsejére való készülés jegyében folynak a termelési értekezletek Pártunk Központi Vezetősége határozatának — amely a munkaverseny eddigi eredményeinek megszilárdításáról szót — végrehajtását megköny- nyíti a szakszervezeti beszámoló-taggyűlések rendszeresítése. Ezek a taggyűlések elmélyítik a kapcsolatot a dolgozó tömegek és a vezetők között, kiszélesítik a szakszervezeti demokráciát. Fontos eszköze ez a bírálat és az önbírálat kiíejfesztsének, a termelést gátló körülmények feltárásának. A termelési értekezleteket ezen a héten tartják. Lapunk megjelenéséig az acélgyár több üzemében lezajlottak a termelési értekezletek. A sodronygyári dolgozók délután, a műszakváltáskor gyűltek össze a műhely előtti téren. A beszámolót Manker főmérnök, az üzem vezetője tartotta meg: Üzemünkben 619 egyéni versenyző van és 29 brigádban 298 dolgozó versenyez. ,1 sodronygyár e hónapi tervével még hátralékban van, amit fokozottabb munkával kell behozni. Elmondta még Manker főmérnök, hogy sok a selejtes szeg, hogy gyenge a szerszám ellátás és többször selejtes árut adott ki az üzemből. Ezeket a hibákat úgy lehet kiküszöbölni, ha a műszaki vezetőség a dolgozókkal szorosan együttműködve dolgozik. A sodronygyár dolgozói már jóelőre elkészültek a termelési értekezletre, hogy feltárhassák a termelésben mutatkozó hibákat. Hallgassuk csak meg mit mond a művezetőd beszámoló után Kovács Nándor dróíhúzó: Meg kell javítanunk a drót minőségét, mert hat gépen alig tudok annyit teljesíteni, mint máskor négyen. Angyal István s®egtwztitó magáénak érzi a gyárat, amit bizonyít felszólalása is: „Az ablakok olyan mocskosak, hogy nappal is égni kell a lámpának. Szükségesnek tartanám üzemünkben porszívó beszerelését, ami egészségünket bédené.“ Fehér István elvtárs a Vorosin-Mozgalom fokozottabb el terjesztésére hívja fel munkatársai figyelmét. Termelési értekezletek voltak az öntödében, a gazdasági szerszámgyárban és a hideghengerműben is. A gazdasági szerszámgyár dolgozói első negyedévi tervüket 25.2 százalékkal teljesítették túl. A termelési értekezleten tudtuk meg, hogy még nem teljesítették részletében a tervet, amit a május 1-re lett felajánlásokkal fognak helyrehozná. A május 1-re tett felajánlások biztosíték arra nézve, hogy a termelési értekezleten elhangzottak nem maradnak puszta szavak, hanem a termelés emelésének, de ezen túlmenően a béketábor erősítésének kimagasló eszközei lesznek. A sodronygyári dolgozók április havi előirányzatukat 12 nappal előbb fejezik be, az ötéves terv első évet pedig másfél hónappal előbb hajtják végre. Az öntödében csatlakoznak a Vorosin-mozgalomhoz, az acélöntők 15 százalékkal túlteljesítik előirányzatukat, amit úgy fognak elérni, hogy emelik az egyéni versenyzők számát. A felöntést-faragók brigádja 200 százalékos átlageredmény’ elérését tűzték ki cé1til>. Gátira István öntő május t-re egy ventillátorházat' önt le. A gazdasági szerszámgyárban Kovács Vince sztahánovista átadja az ifjúmunkásoknak munkamódszerét. Raeskü Béta. a főműhely dolgozója május 1. tiszteletére újítást fog bevezetni. A hideghengermű dolgozói március havi teljesítményüket áprilisban 45 tonnával felemelt. Stadler Géza sztahanovista hengerész egy dolgozónak átadja munkamódszerét emellett teljesítményét 220-ról 270 százalékra emeli. Kólánká-s Kálmán, aki április 4-re átlagteljesítményét 26 százalékai emelte, május 1-re 200 százalékot akar elérni, Szalontai Imre a selejt 30 százalékos csökkentésével ünnepit május elsejét. Csiszár Lajos könyvelő két nappal előbb végzi el az anyagkiviteii utalványok elkönyvelését. A dróthúzóban Rá ez dános, Karkusz Pál, Németh Rezső és Dudás József termelésüket úgy emelik, hogy az eddigi háromgép-rendszerrő' négy gépre térnek át. A dróthúzóban egyébként már egyetlen egy dolgozó sincsen, aki csak egy gépen dolgozna. Medencénk többi üzemében a hét második felében tartják a termelési értekezleteket. Csütörtökön, pénteken a gépgyárban, szombaton az üveggyárban és általában egész héten a bányaüzemeknél tartják meg a szak- szervezeti napokat, amelyekre a dolgozók nagy lelkesedéssel készülnek. Az építőiparban bevezetendő egyéni bérezés új lendületet ad a munkának Múlt év szeptemberében járt az Építési NV-nél Pózsonyi elvtárs, az első magyar sztahánovista kőműves. Munkamódszerátadásán a termelésben élenjáró dolgozók vettek részt. A Párt támogatásával széle&körben elterjedt az új munkamódszer és szép eredmények mutatkoztak. Ahol eddig 110 százalékot is alig értek el, most 170 százalékot teljesítenek. Pálak Ferenc elvtárs az NV garázsépítésénél 610 százalékot teljesített folyamatosan, és ezzel a vállalat első sztahanovistája lett. Munkamódszerét tovább adta és Stuber Péter is felzárkózott mellé. Most mind a ketten munkahelyről munkahelyre járnak s átadják munka- módszerüket. A reakció különféle mesterkedésekkel próbálta megakadályozni ezt az eredményes munkát. Azt terjesztették. hogy összedől a fai, ha felépül az épület A gyakorlat persze bebizonyítoa, hogy Párunknak és Rákosi elvárénak van igaza, amikor új munkamódszerek alkalmazására hívja fel a dolgozókat. Eredményeink mellett még az a hibánk, hogy a munkafegyelem nem e,ég sznárd. Az építkezéseknél ácsorgó csoportokat lehet látni. Fokozni kel! a felvilágosító munkát is. A hibák egyik forrása, hogy nagyon sok az órabéresek és a rezsibérben dolgozók száma, akik azt tartják: „minek dolgozzunk, úgy sem keresünk többet“. Ezen a helyzeten gyökeres változás lesz, mert május 15-ig az építőiparban be keli vezetni az egyéni bérezést. így érjük el, hogy a dolgozók érdekeltek lesznek a termelésben és új, kimagasló eredmények születnek és ezen túlmenően, megváltozik a- dolgozók munkához való viszonya. Hortobágyi András,
