Szabad Nógrád, 1950. április (6. évfolyam, 13-16. szám)

1950-04-28 / 16. szám

4 SZABAD NOGRAD 1950 április 22. Pártmunka tapasztalatai A VEZETÖSÉGVÁLASZTÁS EKEUMÉAYEIUÖE ÉS IIIÁAYOSSÁGAI1IÓL li LE az ellenséges ideológia terjesztőit A Központi Vezetőség február 10-i határozata nyomán az egész ország, Í£y megyénk területén is folynak sJapszervezeteinkben a vezetöség- választá ok. Ml lette ezt szükségessé ? Mint °hogy arra. Rákosi elviárs figyel­münket felhívta. Pártunkon belül nem érvényesült kellően a pártdetno- kr eja, alapczerveceteimk egyes ve. zetői elbürokratizálódtak, diktató­rikus intézkedéseket hoztak, '.lem en. gedték érvényesülni Pártunkban a fokozatosan fejlődő friss erőket­Pártunk és az egész dolgozó nép előtt a szocializmus építése során egyre nagyobb feladatok állanak. A feladatok helyes megoldását az biz­tosítja. ha pártszervezeteink megerő­södnek, megteremtik s-so-os kapcsola­tuk rí a dolgozó néppel és élvezi Pár­tunk a dolgozó nép legteljesebb bizal­mát. Ezeket biztosítja részünkre a most folvó vezetőségek válasz ása. Felfrissül Pártunk vezetősége új erőkkel és a munkába bekapcsolódik a tagság széles rétese, kisz-élesedik kapcsolatunk a dolgozó néppel, szi­lárd egység jön létre eddigi eredmé­nyeink (ovábbfokozására. Az eddig lefolyt vezetőségválasztó taggyűlések azt mutatják, hogy párt- szervezeteink munkájában komoly változás állott be. Ez a változás kü­lönösképpen megmutatkozik abban, hogy a párttagság d* a tagjelöltek H0—90 százalékban megjelenik. a tag­gyűlésen. így például Felsötold, Ga- ráb, Nagybátony falu, ahol a tagsá­got hónapokon keresztül nem hívták össze, most 80—90 százalékban meg­jelent. Igen jelentős eredmények mutatkoznak a titkári beszámolók megvita ásában is. A tagság helye­sen kiegészíti a titkári beszámolót, keményen rámutat a vezetőség hibá­ira s nem egy helyen, mint például Bercelen, Ipolytamócon önmaguk felé is bírálatot gyakoroltak. Az ed­digi munkák hiányosságaiért elisme­rik felelősségüket, hogy egy-egy eset­ben nem végezték el a rájukbízo t feladatokat. Az eddigi választások azt mutat­ják, hogy a párttagság aktivitása dön'ően kihat a vezetőségbe válasz­tott élvtársak ■elbírálásában is Szám­talan esetben hoznak javaslatot olyan kitűnő káderekre, akikről eddig a pár tbizor ságok nem tudtak, mert azok szerények voltak és nem tola­kodtak. Ez volt Hollókő községben is. Az új vezcőségbe olyan elv,társat javasoltak, aki már 8 hónapja nem jelent meg a pári- napokon és taggyűléseken. A tagság bírálatot mondott felette és helyesen, nem fogadta el a javfSlaot, új ja­vaslattal élve olyan elvtársat jelölt, aki az eddigi munkáján keresztül kiérdemelte, hogy vezetőségi tag le­hessen. Helyesen vetett© fel a tagság Bércéi községben, hogy a nőknek megfelelő aránysaimban kell kép- viöcltetniök magukat. Rögtön javas­latot tettek a dolgozó parasziasszo- nyok beválr szvására a vezetőségbe Bcncúrfalván ugyancsak a tagság követelte, hogy a termelésben élen­járókat válasszál-: be az - új vezető­ségbe. így egv mintagazdát is bevá­lás z ottak. A tagság aktivitása dön­tően elősegíti az alapszervezeteket abban, hogy megfelelő vezetőséget válasszanak és a bürokraták, karri­eristák. az ellenség szekér olói kike­rüljenek a vezetőségből, de még a Pár* soraiból is Mutatkoznak még hiányosságok, amire Rákosi elvtárs így hívta fel a figyelmet fiatalokat és nőket en­gedjünk be olyan arányban, ahogy politikailag felnőnek. Sőt itt nrm-fél- íiék egy lús előlegtől sem. Kissé arányuk felett is vinnének be nőket és fiatalokat a szervezetek vezetősé­geibe, mert többet tanulnak, ha bent vannak, mintha az ajtó elölt váratjuk őket.’’ Meg kell látnunk, hogy a fia­talok és nők politikai fejlődésük terén az utóbbi öt évben óriási válto­zás történt. Azonban alapszcrveze. leink vezetőségei — bár sokat javul­tak — nem tükrözik vissza összetéte­lükben az', hogy a nők és fiatalok milyen arányban fejlődtek. A vez© töségvál asztásn ál eddigi tapasztala­taink azt mutatjuk, hogy a pártveze tőségek megyénk területén csak rész­ben hajtják végre Rákosi elvtársnak ezt az útmutatását. Például Balassa gyarmat város területén az eddig le­folyt 8 voze tőségválasz tó taggyűlésien az ifjúságot mindös-z? 3 százalék­ban, a szécsényi já.rá~h: ,n pedig 8 százalékban vitték az új vez löeígbe- Javulás van ez->n a téren a b-lassa- gyarmati járásban, de igen erős le­maradás mutatkozik ugyanott a nők beválasztása terén. Az új vezető­ségbe mindössze 13 százalékban van­nak képviselve a nők. Ezen a területen gyökeres válto­zást kell végliezvinni pártszerveze e- inlenek. Le kell küzdeni az idegen­kedést, ami a nők és az ifjúság munkábaá-llításia térin mutatkoznak és meg kell szívlelni, amit Rákosi elvtárs mondott: . azoknak az elvtársnőknek, akiket vezető helyre tettünk, jóréjie ugyanúgy bénáit, mint a férfiak és mi el vagyunk ha­tározva arra, hogy a jövőben még fokcVz-uk a nők munkába való állí­tását.’’ A fiatalokra és a nőkre a szocializ­mus építésében nagy feladatok vár­nak, ez-árt bátor is merész bevonásuk a következő évek munkájára nagy jelentőséggel van. Ez a pártmunka megélénküléséhez és lendületes meg­növekedéséhez vezSf A Központi Vezetőség határozata rámu at, hogy eléggé elterjedt jelen­ség a Pártnak, a közigazgatással, a f ö-dmű vessző vétkezőtekkel való ös z- szefomodága. Ennek következménye, iiogy a népnevelőket nem a pártti - kórságról, hanem a községháza, vagy egyéb más helyről irányítják. Rá­kosi elvtárs így hívja fel figyelmün­ket: ,gl pártvezetőségi tagok nagy­mértékű beépülése a különböző fize­tett funkciókba atzt is eredményezi, hogy nem a Pártban, hasnem a köz- igazgatásban és a földművesszövet- Icezetben végzett munkát tartják fon­tosnak ...” Ilyen jelenségek megyénk terüle­tén is mutatkoznak. Igen sok helyen nagyobb mértékben javasolják a szö­vetkezeti bolt kezelőket és különböző állami intézménynél dolgozókat az új vezetőségbe. Például Rimóc község­ben a régi vezetőségben egy bolt- kezelő volt, aiz új vezetőségben már keftö van és melléje még egy kis­bíró. firsekvadkert községben az új vezetőségben egy községházi alkal­mazott, egy vállalatvezető és egy rendőr van. A vozeiöség létszáma hét­Ezek a példák azt mutatják, hogy az összefonódás veszélye fokozottan fennáll. Természetes ez nem jelenti ezt, hogy ©gyár alán ne válasszanak az új vezetőségbe ezen a területen dolgozó párttagokból vezetö-égi tago­kat. Csupán arra kell ügyelni, hogy az ilyen választás kisebb mértékben legyen, ne hogy a pártmunka irá­nyítása a hivatali munkákon keredp. lül történjen. A még hátralévő vezetőségválasztó taggyűléseken íZiélesítsüik az eddig elért eredményeket, a hiányosságom pedig könyörtelenül számoljuk fel s mind jobban érvényesítsük a Köz­ponti Vezetőség határozatát. Fokozott feladat hárul pártbizott­ságunkra az újonnan választott ve­zetők további támogatásánál Az új vezetőknek időre van szükségük, amíg bedolgozzák magukat- Rákosi elvtárs így hívja fel figyelmünket: „Ez alatt az idő alatt elkerülhetetlen, bogy a vezetők tapaszaiatlansdg,a és ismereteiknek hiánya miatt lazulás ne álljon be. Az ellenség est a lazulást természetes örömmel használja felt’ Ezt kell szomelőtt tar'ani pártbizott­ságainknak és éberen vigyázni, hogy n« hagyjunk rést az ellenségnek Pártunk falán. Helytelen lenne — ha. megyénk területén nem is fordult elő vt. hogy a régi vezetőség minden tagja leváltásra kerülne. Az ilyenj csak akkor kell eszközölni, ha azt a Párt érdekei így kívánják. Az ellen­ség ezen a téren fokozottan próbál behatolni. Itt legyünk figyelemmel arra, hogy a régi vezetőség tagjai a pártmunkában tapasztaltabbak, sokat segíthetnek az újaknak feladatuk el­végzésében. Tartsuk s^emelött az új titkárok és vezetőségi tagok rendsze­res tanulásának megszervezésé:, tü­relmes kioktatásukat feladataik sike­res elvégzésére. Meg kell szüntetnünk az alapszer. vezeti titkárok rossz munkamódsze. rét, ami abban mutatkdizott meg, hogy minden munkát egyedül akar­tak végezni. „Meg kell tanulni azt, hogy az ember másokat is dolgoz, tasson/’ — mondotta Rákosi elvtárs. A mással való dolgozás, az új ká- dernevelrg egyik legfontosabb része. Az újonnan megválasztott pirtvezelö- ségnek egy igen kedvező körülménye lesz, hogy a tagság még aktívabban verz részt a Párt ügyeinek vitelében. Rákosi elvtárs beszédének eredmé­nyeképpen a Bolsevik Párt szervezed elveinek megfelelően vezetőségeink egyre inkább a tagság ellenőrzése alá kerülnek, amelyen keresztül meggá­tolhatjuk a hibák elkövetését és job­bá tudjuk {enni alapszervezeteink munkáját. A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM történelmi jelentőségű győzelmének következtében megszűnt a kapitalizmus egységes világpo.itikai és gazdasági rendszer lenni. A dicső­séges Szovjetunió megszületésével új korszak kezdődött az emberiség törté­netében. A Szovjetunió népei a nagy Bolsevik Pártot és Lenin útmutatását követve, Sztálin elvtárs vezetésével győzelemre vitték a szocializmus épí­tésének nagy ügyéi. Az ellenség azon igyekezett, hogy politikai, gazdasági és ideológiai síkon elszigetelje és megsemmisítse a Szov­jetuniót. Az ellenség, az imperialisták tervei nem sikerültek. A Szovjetunió a dolgozó milliók reménysége és táma­sza maradi, és világító fáklyaként mu­tatta az utat a kapitalizmus igájában nyögő, a szabadságukért küzdő milliók számára. A második világháború, a fasizmus felett aratott: világ népeit megmentő győzelme következtében lehetővé vált, hogy újabb országok szakadjanak ki a kapitalizmus láncolatából és lépjenek rá a népi demokratikus fejlődés, a szo­cializmus építésének útjára. Népi de­mokráciánk eredményei és sikereink országunk fejlődését bizonyítja, és azt hogy csak a Szovjetunió segítségévei és állandó támogatásával tudtuk a fennálló nehézségeket leküzdeni. A há­borús gyújtogatok, a nyugati imperia­listák és ügynökeik minden eszközzé! igyekeznek népünk boldogulását aka- dályozni.Az ellenség harci eszközei között fontos helyen szerepel a ideoló­giai fegyver. Ez a fegyver és módszer, amellyel évszázadokon keresztül nevei­tek a dolgozó milliókat és meg kel! mondani, hogy nem eredménytelenül. A háborús gyújtogatok aljas terveik végrehajtásában komoly szerepet szán­tak a Vatikánnak is. Amióta az Ame­rikai Egyesült Államok a világ hódí­tás útjára lépett, ideológiai segítő- társképpen olyan vallási szervezetre is szüksége van, amely az egész vilá­got behálózza — ilyennek jelenleg az USA által irányított klerikális reakció tekintendő. A VATIKAN SZOVJET ÉS NÉPI- DEMOKRACIAK ELLENI USZÍTÁSÁ­VAL komoly segítséget jelent a hábo­rús gyújtogatok számára. Az elmúlt esztendők példái bizonyítják, hogy a Vatikán: „megbízható cég“ az ameri­kai monopoltőke számára. Ennek a politikának félreérthetetlen megnyilvá­nulását adta XII. Piusz pápa 1947. évi karácsonyi rádiószózata, melyben ki­jelenti, hogy: „harcos napjainkban, nektek katolikusoknak a küzdők első soraiban van ti helyetek. A félénkek és ingadozók könnyen dezeriőrökké és áru­lókká válhatnak. Ilyen dezertór és áruló mindenki, aki közreműködéséi, szolgálatait, anyagi erőforrásait és vá­lasztói szavazatát azoknak a páriák­nak és kormányoknak kívánja felaján­lani, amelyek tagadják az Istent, fel­lázítják a tömegeket..." Azt hiszem, nem nehéz kitalálni, hogy az isten földi helytartója milyen pártokra és kormányokra gondolt. Ezekután nincs semmi csodálnivaló azon, hogy a klerikális reakciót Ma­gyarországon is az ellenség ügynökei­nek táborában találjuk, ahol a rendel­kezésükre álló minden eszközzel igye­keznek népünk szocialista szellemben való nevelését akadályozni- Ott taláiiuk ezeket az elemeket a fölszabadulás óta minden alkalommal, amikor a nép érdeke ellen, a kapitalisták, a volt földbirtokosok, a régi rend híveinek érdekéről volt szó. Komoly feladatunk a nevelés minden területén az ellenséges, polgári burzso­ázia ideológia elleni küzdelem. Szám­talan példa bizonyítja, hogy nálunk is komoly hiányosságok és hibák vannak ezen a területen. Az ellenségnek sike­rült behatolni köznevelésünk fontos te­rületeire, ahol éberségünk hiánya kö­vetkeztében komoly károkat okozott. Élesen rávilágít az ellenség kártevő munkájára Pártunk Központi Vezető­ségének március 29-i határozata, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztéri­um munkájával kapcsolatban. „A Köz­ponti Vezetőség megvizsgálta a Val­lás- és Közoktatásügyi Minisztérium és a minisztériummal kapcsolatos kü­lönféle ntézmények munkáját, megálla­pítja, hogy a köznevelésügy terén mu­tatkozó elmaradás főoka: az ellenség kártevő, szabotáló tevékenysége és a népi demokrácia ellen irányuló akna­munkája. Az osztályeüenség, amelyet a vereségek egész sora ért, politikai és gazdasági téren, fokozottabb mértékben összpontosította erejét a kulturális frontra, de különösen a köznevelés te­rületén." MEGYÉNKBEN IS EGYRE TÖBB MEGNYILVÁNULÁS MUTATJA, hogy az ellenség különösen ideológiai pon­ton igyekszik romboló tevékenységét kifejteni. Ez az a terület, hol a leg­nagyobb lehetőség nyílik az ellenség­nek aljas tevékenysége végrehajtásá­ban. Ez az a terület, rneiyet eddig nem ke,ló figyelmességgel és súlyának megfelelően kezeltünk, azért sikerült az ellenségnek ezt a területet kihasz­nálni aljas céljaira. Ezek a mulasztások és a szükséges éberség hiánya elsősorban falusi, vagy faluval kapcsolatos pártszervezeteink­nél tapasztalhatók, ahol különösen el­hanyagolták és nem figyeltek fel az ellenség tevékenységére. Egyes kirívó példák mutatják, hogy az ellenség mi­lyen módon alkalmazza módszereit és ártatlannak látszó megnyilvánulásaival végzi kártevő munkáját. A múlt rend­szerből visszamaradt és jól megőrzött könyvek és könyvtárak nem kívánatos elemek tulajdonában, alkalmas mód­szer arra, hogy megmérgezze serdülő ifjúságunk szellemi tisztánlátását. Ezek az elemek lelkiismeretfurdalás nélkül tudatosan adják kézről-kézre azokat a burzsoá ideológiával telített fasiszta és féifasiszta könyveket, amely könyveknek és terjesztőiknek nem kis része volt abban, hogy a magyar fia­talok tízezrei pusztultak el idegen ér­dekekért a második világháborúban. EZEK AZ URAK GYŰLÖLKÖDVE NÉZIK, hogy elmúlóban van az az idő, amikor még az elméleti tudás hatalma, a kultúra, a műveltség, a hozzájuk hasonló levitézlett népnyúzók monopóliumát képezte. Halálos gyűlö­lettel nézik, hogy a volt nincstelen proletár és a szerintük koldusnak né­zett paraszt gyermekei előtt nyitva áll az igazi tudomány és a művelődés útja. Gyűlölettel nézik, hogy a dolgozó parasztság rendületlenül követi hű szö­vetségesét, vezetőjét, a munkásosz­tályt és Pártját. Ezek azok, akik a felszabadulás óta a „csajkarendszer“ jól kipróbált meséjével igyekeztek elré- miteni a dolgozó parasztokat a szö­vetkezeti gazdálkodástól. Hála a demo­krácia, a kommunisták eredményes munkájának, a magyar nép egyre job­ban felismeri és megvetéssel fordul szembe ezekkel az elemekkel. Pártszervezeteink, de különösen fa­lusi pártszervezeteink központi feladati­nak tekintsék hogy kíméletlenül leplez­zék le az ellenséges ideológia kártevő propagandistáit. Párt szerv ezeteink döntő feladatnak tekintsék, hogy ezen a területen is maradéktalanul hajtsák végre Pártunk helyes politikáját, csírá­jában semmisítsék meg az ellenség minden megnyilvánulását, bármilyen álarcban és területen jelentkezik is. Gondoskodjanak arról, hogy ne legyen veszélytelen az ellenség munkája szo­cialista építésünk ezen területén sem. Nádasdi András Díszelőadás keretében mutatták be Becsületbíróság'-ot Áprife 15-én díszelőadás keretében mutatták be a Becsűletfoiróság című magyarra szinkron iizált szovjet film- alkotási. A film cselekménye az im- peráfetia behatolás egyik igen fontos fegyverét, a hazafias jelszavak mögé rejtőzött kozmopolita irányzat vesze- delmességéit leplezi le. Az előadást vita követte, melynek során a felszó­lalók elmondották — annak ellenére, hogy a film tudományos jeMegű — igen sokat segít munkájukban, Számos felszólaló elmondotta, hogy az éberség további fokozása az egyik legfontosabb kötelességünk a termelés és az étiét bármely területén. Elmon­dották, hogy milyen helytelen nézet, az, ha a mindennapi munkál — le­gyen az tudományos, vagy fizikai — függ'etliiennek vélik a politikától. A filmben megismerkedünk azok­kal/ az amerikai,, tudósokkal“, akik a szovjet tudomány felfedezéseit akarják elrabolni. „A tudomány nem ismer határokat“, „egységes világ­tudomány“ hazug jelszavaival tévesz­tették meg Dobrotvorszkiijt, a kiváló szovjet professzort,. De ugyanakkor — mint ahogy Kozma Béla, az egyik felszólaló is mondta — látjuk a Bol­sevik Párt szerető gondoskodását a szovjet emberek életét szebbé tevő tudósok iránt. VÍGOPERÁK Az állami Bányász Színház vasárnap nagy sikerrel mutatta be három kis ope­rából álló műsorát. Két Offenbach: „Eljegyzés lámpafénynél“ és „Fortunio dala”, valamint Gluck: „Rászedett Kádi” gyönyörű kiállítású, szép zenéjű klasz- szikus műveit. Gluck: Rászedett Kádi- ját 1945-ben az Állami Operaház mutatta be először, azóta is a legtöbbször játszott vígope­rák közé tartozik. Offenbach kis operá­ját annakidején saját színháza részére írta és ez eredményezi, hogy ezek az operák kis színpadokra is alkalmazha­tók anélkül, hogy értékük csökkenne. Offenbach volt a vidám klasszikus kis operettek nagymestere. Salgótarjánban Mindhárom vígopera komoly, szép művészi élményt jelentett a közönség­nek, mert a zene mellett a komoly tar­talom. szép kiállítás, megérderrfelt sikert és nagy tapsot aratott. A múltban bemutatott és szintén si­kert elért operettek után a vígoperák színrehozása a közönség megnöveke­dett kultúrigényeinél komoly színvonal- emelkedést jelent. Nem kétséges, hogy a vasárnapi szín­házi közönség olyan élménnyel távozott, amely biztosítja a további sikereit a színháznak. A három vígoperát csü­törtöktől vasárnapig ismét bemutatják Salgótarjánban. A ligetből is tüntessük el a régi neveket A salgótarjáni Acélgyár Vasas sportpályája Magyarország egyik leg­szebb fekvésű sporttelepe. Az egész sporttelepet gyönyörű fenyves veszi körük Nyári időben a dolgozók soka­sága keres* fel ezt a kis fenyőligetet, hogy a fenyőfák hűs árnyaiban pi­henjék ki napi fáradalmaikat és erői merítsenek a másnapi munkájukhoz. Az acélgyáriakon kívül még sok ide­gen is felkeresi ezt a fenyveserdői, mert a tarjániak igen szeretik az ide­geneknek mutogatni. Azonban, ha közelebbről megnéz­zük, nem nagyon van mivel dicse kedni. A tarjániaknak lehel, hogy nem is tűnik fel az a tábla, amely mindkét bejárti oldalon kihívóan hir­deti, hogy ezt a ligetet Borbély-liget­nek hívják. Azok részére, akik nem tudják, hogy miért Borbély-liget, el­magyarázza a további szöveg. A lige­tet Borbély Lajos létesítette 1892-ben, a Rima első vezérigazgatója. A pi­henni vágyók, miután a bejárati táb­lánál megtudta a liget eredetét, elin­dulhat a keskeny sétányon az erdő közepe felé, ahol gyermek- és felnőtt- játszótér van létesítve. A játszótér mellett hatalmas tábla hirdeti, hogy a játszótér „Ludovfka“ névvel van el­keresztelve, a név tulajdonosa Fabi- nyi Henriik, volt igazgatónak a fele­sége volt. És mintán így a tájékozat lan idegen megismerhette közelebbről e liget rejtelmeit és a szórakozás örö­mét akarja élvezni a körhintán, vagy egyéb játszószeren még hatalmasabb tábla adja tudiára, hogy a játszósáé reket csak az acélgyáriak használnál* ják. Üt esztendő tett el, hogy a hős szovjet nép segítségével megszereztük szabadságunkat. És öt esztendő után még mindig lehet látná ezeket a fel­iratokat, melyek esztendőkön keresz­tül válaszfalakat és soronpókat emel­lek a város dolgozói közé. öt esztendő ulán még mindig nem jutott eszébe senkinek, hogy a muH rendszernek ittmaradt „hagyatékát“ eltüntesse. Ezúton hívjuk fel az iHetésekek fi­gyelmét, hogy minéí előbb hassanak oda, hogy a muM rendszer még itt kí­sértő frugár.inak nevei minél eiőbb el­tűnjön. A Borbélyok és Ludovi'kák nevei helyett a munkásosztály hősei­ről és mártírjairól nevezzék eí azokat. .1 SaikrtM «/ könyvöt A Szikra kiadásában megjelent újabb könyvek: A. N. Baharev: „Micsurin élete“, W Z. Foster: „A kapitalizmus alkonya“, Donáth Ferenc: „Termelő­szövetkezeti mozgalmunkról“ című be. széde, amit az MDP Politikai Akadé­miáján mondott el és a marxista is. meretek kiskönyvtára sorozatban Alexandrov: „Amerikai filozófusok a reakció szolgálatában".

Next

/
Oldalképek
Tartalom