Szabad Nógrád, 1950. április (6. évfolyam, 13-16. szám)

1950-04-21 / 15. szám

1950 április !5. SZABAD NOGRAD 3 lTj feladatok a termelés vezetésében Az alábbiakban részleteket közlünk Szita János elvtárs, a Társadalmi Szemle legutóbbi szá­mában megjelent cikkéből. Az ötéves terv, de különösen a 'munkaverseny hatalmas fellendülése és a Sztahánov-mozgalcm kialakulása ré­vén felvett, a termelés vezetése előtt álló feladatok részben, nagy egészé­ben újak. E feladatok együttvéve azon­ban nem az újabb feladatok egyszerű halmazatát jelentik, hanem azt, hogy jelentős mértékben emelni kell a veze­tés egész színvonalát: a vezetés szín­vonalúnak emelése pedig lehetetlen az irányítás új módszerének kialakítása nélkül. A munkának a sztaháncvista- mozgalom által képviselt magasabb színvonalú módszere a vezetés új, fej­lettebb módszereit követelik meg. A vezetés új módszereinek elsajátítása épp úgy, mint a vezetés összes emlí­tett feladatai, nem egyszerűen az üze­mek vezetőinek feladatai, hanem vó- natkozik a termelés vezetésének vala­mennyi munkatársára, beleértve nem­csak a minisztériumok, hanem az üze­mek és a termelés nagyobb egységei­nek vezetőit, sőt az üzemek egész ve­zérkarát, parancsnoki és tisztikarait: üzemvezetőket, mérnököket, művezető­ket, csoportvezetőket, előmunkasokal. sib. Az új módszert elsősorban az jel­lemzi, hogy egyre szorosabbá válik az együttműködés a termelés vezetése és a munkások között. A termelés fejlet­tebb technikájának és szervezésének feladata az üzem vezetőinek feladatá­ból, a vezetők és munkások közös fel­adatává válik. A sztahanovisták ered­ményei szilárd támpontot adnak a ve­zetés számára az új technika kialakí­tására és a vezetés teremti meg a sztahánovista módszerek széleskörű elterjesztésének, új módszerek kialakí­tásának lehetőségét. A termelés veze­tői nemcsak egyetemeken, könyvekből tanuljanak, hanem a sztahánovisták gyakorlatából is: a vezetésnek pedig biztosítani kell, hogy a sztahánovisták és munkások széles tömegei egyre szilárdabban támaszkodhassanak mun­kamódszerük fejlesztésében nemcsak a vezetés által központilag utasításokra kidolgozott technológiára, hanem a ve­zetők, mérnökök, művezetők minden­napi segítségére, aktív és közvetlen támogatására. Nemcsak a Szovjetunió ipari I {Vezetésének' kellett' ‘ tanaimat Bortkievics és Bikov gycrsvágási mód­szereiből, hogy azután elterjeszthes­sék mindenütt a Szovjetunió üzemei­ben, hanem a mi gyáraink, közleke­désünk, építkezéseink vezetőinek is ta- nulniok kell Moszkvától, Knechtl-től, Horváth Edétől, Pozsonyi Zoltántól, Tóth Jánostól és a többiektől: és kü­lönösen ianulniok kell a Szovjetunió termelését vezető és ezt az új, maga­sabb módszert már régen megvaló­sító mérnököktől, műszaki értelmiségi dolgozóktól. A fizikai és műszaki dol­gozók ilyen szervezett együttműkö­dése, a sztahanovistáknak fejlettebb technikát kialakító, munkamódszereket állandóan javító tevékenysége jelzi nálunk is az első komoly lépést a fizi­kai és szellemi munka ellentétének fel­számolása útján. Az együttműködés­nek ez a módszere teremt szilárd ala­pot arra, hogy az üzemek műszaki ér­telmiségi dolgozóinak jelentős része végleges fordulatot tegyen a közöm­bösségből, passzivitásból, várakozásá­ból a szocializmus aktiv építése felé. A termelés vezetésének alapvető fel­adata a bürokratikus munkamódszer felszámolása. A bürokratikus munka- módszer egyre növekvő veszélyét je­lenti a termelés helyes vezetésének. Mutatja ezt az a bürokratizmus, amely az újítások kezelésében és bevezetésé­ben megnyilvánul, amely gyakran hó­napokon át akadályozta az eredmé­nyes újítások bevezetését és az újítók­nak járó összegek kifizetését. Az egyik legfontosabb ipari köz­pontnak külön rendeletet kellett kibo­csátani, amely hosszú oldalakon át sorolja fel az általa korábban kiádott és még érvényben lévő körrendeletéi­nek számát. (Összesen 615-öt bocsá­tottak ki eddig.) Az üzemek vezetői­nek közismert panasza, hegy havonta átlag 80—90 statisztikai kérdőív kiiöl- tésere kötelezi őket, nagyobbrész't olyan adatok gyűjtésére, amelyeket a termelés mindennapi vezetése szem­pontjából nem tudnak felhasználni. A bányák aknavczel'ói gyakran napokon át nem tudnak a bányába lemenni, mert elfoglalja őket a statisztikák, je­lentések írása. Az állami erdők kerü­leteinek felügyelői hasonló okokból nem jutnak ki a hónap jelentős részé­ben az erdőbe. A veáetés bürokratizálódásának ve­szélyét jelzi az, hogv a gyáriparban dolgozó tisztviselők aránya meghaladja a háborúelötti kétszeresét és ez a többlet döntő részben nem műszakiak, hanem adminisztratív munkát végzők­ből áli. A termelés vezetésének fel­adata, hogy a vezetés bürokratikus módszerein gyökeresen és sürgősen változtasson. Ha a vezetők a terme­lést közvetlenül a munkapadok mellől, az építkezéseken, a bányák mélyén vagy a közlekedési hálózaton lógják nagyobbára irányítani, jobb és hasz­nosabb tanácsot tudnak adni a dolgo­zók számára és maguk is rendszeresen tudnak tanulni a munkásoktól, a gya korlati tapasztalatokból. A vezetésnek bürokratikus papír-vezetésből, általános vezetésből konkrét, operatív vezetéssé kell válni, olyan vezetéssé, amely. a termelés fejlesztésének általános szem­pontja alapján nemcsak általánossá­gokban ad útmutatást, irányítást, ha­nem konkrétan az egyes felmerülő ne­hézségeket operatív módon, gyorsan, a termelés helyszínén megoldva. A ve­zetés operatív, konkrét volta teszi te­hetővé, hogy a vezetés az egyes tér melési ágaknak megfelelően speciális vezetéssé fejlődjék, más módszerekkel dolgozva, az ipar különböző ágaiban, a közlekedésben, vagy az építkezések nél. Az építkezés vezetőinek jőjeladnta a munka jobb, észszerűbb szervezése, a szállítási utak lerövidítése, az egyes munkafolyamatok részekre bontása. Az építés fejlesztését, specializálását csak a vezetőknek az építkezéseken szerzett gyakorlati és a fejtett szovjet építési módszerek átvétele alakíthatja ki. A termelést közvetlenül, nem bürokra­tikus módszerekkel, íróasztal mellől és papírrendeletekkel irányító vezetés küszöböli ki az aláírások tömegét, az áttekjnheíetlen körrendeleteket, mind­azt, ami avatatlan szemlélő számára is messziről jelzi, hogy a bürokratiz­mus fojtogatja a termelést. Sztálin a gazdasági vezetők feladatairól szólva kiemeli: „Mi kell ahhoz, hogy az új módszer szerinti vezetést megvalósítsuk? Ehhez mindenekelőtt az kell, hogy gazdasá­gunk vezetőemberei megértsék az új helyzetet, konkrétan kitanulmányozzák az ipar fejlődésének új feltételeit, s munkájukat az új helyzet követelmé­nyeinek megfelelően átépítsék Ehhez továbbá az kell, hogy gazda­ságunk vezetőemberei az üzemeket ne általában, ne a levegőből vezessék, ha­nem konkrétan, tárgyismerettel, hogy minden egyes kérdést nem az általá­nosságban való fecsegés szempontjá­ból. hanem a szigorúan az ügy lénye­gét nézve, kezeljenek, hogy ne szorít­kozzanak az ügyeknek papiroson való elintézésére!Svagy általános frázisokra1 és jelszavakra, hanem mélyedjeneli bele a dolgok technikájába, a dolgok részteleibe, foglalkozzanak minden, ki­csiséggel, mert ezekből a kicsiségekből jönnek létre ma a nagy dolgok.’“ „Ehhez továbbá az kell. hogy az üzemcsoportok elnökei és helyettesei minél gyakrabban utazzanak ki a gyá­rakba, minél tovább maradjanak és dolgozzanak ott a gyárakban, minél alaposabban ismerkedjenek meg a gyá­rakban dolgozó elvtársakkal és ne csak tanítsák a helyi embereket, ha­nem tanuljanak is tőlük. Aki azt hiszi hogy ma lehet vezetni az irodából, ott ülve, távol a gyáraktól, a hivatalban — téved. Ahhoz, hogy a gyárakat ve­zethessük, minél gyakrabban kell érintkeznünk az üzemben dolgozó elv­társakkal, eleven kapcsolatot kell ve­lük fenntartanunk.” A vezetés új, fejlettebb módszeréiül elválaszthatatlan: a káderekkel való rendszeres foglalkozás. Minden vezető­nek érezni kell, hogy a rábízott ter­melési egységben nemcsak az üzem­épületért, a gépekért, a terv teljesíté­séért felelős, hanem azokért az embe­rekért is, akik az üzemegységben dol­goznak, fejlődésükért, azokért, hogy a dolgozók számára a munka perspek­tíva fejlődési lehetőséget biztosítson és hegy az üzemvezetés új kádereit » dolgozók közül kiképezze. A vezetők­nek támogatnia, segítenie kell munka társait, munkásokat és kisebb beossf tású vezetőket. Meg kell teremteni számukra a szakmai továbbképzés le hetőségét és bátran kell kiemelni, elő léptetni őket magasabb állásokba, le hetőséget teremtve számukra, hogv szervezőképességüket kifejtsék, tudásu kát elmélyítsék és ezzel is emeljék « vezetés színvonalát. A vezetés és a dolgozók munkájá­nak szorosabb kapcsolata, a munkások széles tömegeire rendszeresen támasz­kodó vezetés módszere nem ellentéte, hanem előfeltétele az egyéni felelős ve­zetés további fokozásának. Ez az egyéni felelős vezetés olyan mértékben válik szilárdabbá, amilyen mértékben a ve­zetés „egyre biztosabb lehet a maga dolgában", a Sztahánov-mozgalom fej­lesztésében és a termelés szervezett­sége fokozásának előfeltétele a mun­kafegyelem megszilárdítása, a szilárd műszaki, technológiai es szervezési fe­gyelem. Az egyéni felelős vezetés megszilár­dításához, a bürokratikus vezetés mód­szereinek félredobásáhez, a konkrét operatív vezetés módszereinek beveze­tésén túl, elsőrendű előfeltétele: a ve­zető politikai és szakmai tudásának Látogatás a Gépgyárban, ahol hiányzik a f orosin-mozgaIom Egy hónapja, hogy az ország ön­tödéinek legjobb dolgozói összeültek a nehézipari minisztériumban és megvi­tatták a magas öntödei selejt okát. Nemzetgazdaságunk egyik fontos kér­dése az öntödei selejt, mert mint a hároméves terv jelentéseiből is kitűnt, a szerszámgépgyártásunk azért nem tudta teljesíteni a hároméves tervet, mert magas volt az öntödék selejt­százaléka. A kétnapos selejtkonferen- cia határozatot' hozott, amiben az ön­tödei dolgozók vállalják, hogy csök­kentik a seleitet, szélesítik az egvéni versenyt, vállalják a szakmai szín­vonal emelését, megteremtik a Szov­jet Vorosin-mozgalom példáján az öntödei rendet és tisztaságot, vállal­ják a munkamúdszeráíadást. A fel­sorolt vállalásokon kívül még más fon­tos vállalások is vannak, amelyek mind utat mutatnak a feladatok he­lyes megoldására és módot az öntödei selejt csökkentésére. A salgótarjáni Tűzhely és Kályha­gyárban az elielt idő óta jelentős eredményeket értek el. Az akkori 250 egyéni versenyző száma 557 főre emelkedett. A gyár dolgozói lelkes felajánlást tettek április 4-re, szapo­rodott a brigádok száma és megala­kították az első 300-as brigádot. A gyár dolgozói legnagyobb nemzeti ün­nepünk után nem pihennek meg ha­báraikon, hanem május 1-re munkára! készülnek A káSyhamühelv dolgozói az előírt mennyiségen felül két darab tűzhely többtermelését vállalják és a csiszoló­kat hívták ki versenyre. Az öntödei üzemlakatosok négy Zimmermann-gép összeállítását vállalták és a vasesz­tergályosokat hívták versenyre. A május 1-re tett felajánlásokat teljesí­tik és szép eredményeket érnek el. A gépgyári dolgozók az öntödei se­lejtkonferencia • versenyfejlesztéséről szóló határozatát sikeresen hajtják végre, de a munkamódszeráladásná! már hjányosságokat észlelhetünk. A magpadi dolgozók — úgy az olajos, mint a kátrányos magpadnál •— szer­vezett munkamódszerátadást végez­nek. A kátrányos magpadnál Telek Erzsébet, az olajos magpadnál Andó Irén elvtársnő adja át munkamódsze­rét a mellette dolgozó szaktársainak. A munkamódszerátadásnak eredménye, hogy a normán alul dolgozó fiatal munkások ma már 140—150 száza­lékra teljesítik előirányzatukat. Ke- vésbbé mondhatjuk el ezt az öntöde munkamódszerátadásáról. Az öntödé­ben pedig jól dolgozó munkások van­nak, mint Póia Imre, Kovács Pál, Bálint János, Bandur Mihály, akik jó munkát végeznek és munkamódszerü­ket átadhatnák. A gyár vezetősége helyesen teszi azt, hogy régi szak­munkások mellé fiatal munkaerőket állít és ígv igyekszik a munkamód­szerátadást elősegíteni. Szükséges azonban, hogy ez a munkamódszer- átadás szervezettebb legyen. Az öntö­dében dolgozó Póla Imre öntő szép eredményeket ért el, de az esztergá­lyosoknak az általa készített öntvény­megmunkálása több munkát ad. Mun­kamódszerében van helyesség, de a fennálló hibák kiküszöbölésére szük­séges lenne, hogy a többi szakmun­kás és műszaki értelmiség véleményét •is meghallgassa. A hibák kiküszöbö­lése után a helyes módszer alkalma­zása feltétlen emelné az öntöde át­lageredményét. I /Vines Vorosin-mozgalom A selejtcsökkentést szolgálja a „se- 'ejtszeminárium" is. A selejtkonfereii- cia óta a salgótarjáni gépgyárban a műszaki értelmiség és az üzem leg­jobb dolgozói előadás keretében is­mertetik a helyes magkészítést, min­takészítést, homokkészítést. Ezen a szemináriumon 40 fő vesz részt és negyven órán keresztül foglalkoznak a selejtelőidézö okokkal. A szeminá­riumon résztvevő 40 fő az öntödéből, a magpadról, a gépformázókból, a csiszolóból tevődött össze és az ő tan­folyamuk után folyamatosan további 40—40 elvtárs részesül kiképzésben. Ez a selejtszeminárium kétségtelenül nagymértékben járul hozzá a gyár vállalásához, amely szerint május 1-re az öntödei selejtszázalékot 6 százalékra csökkentik. A versenynyilvánosságot is jól ápolják az üzemben. Az öntödében dicsérő és szégyentáblát látunk. A dicsérő tábláról olvashatjuk le, hogy Bálint István 245, Baranyai Mária 220, Fodor Géza 183 százalékot telje­sített. A szégyentábla most üres, de a letörölt fehér kréta nyomából arra következtethetünk, hogy a múlt héten még két név „díszeleghetett” rajta. A szégyentábla üres, de a hely is kicsi lenne arra, ha a gépgyár tisztasági helyzetérői írnánk. A gyár udvarán, de bent a gyárban is formák, minta­szekrények széjjel vannak hagyva és a sarokba dobálva. Beporosodott mintaszekrényt, megrozsdásodott for­mákat látunk, amely nem egy eset­ben akadályozza a munka termelé­kenységét és a munka minőségét. Az olajos magpadon egy szekrénybe zár­ják be a mintaszekrényeket, de azok gondosabb elhelyezésére nem sok gon­dot fordítanak. Ezért, történhetett meg, hogy az egvik mintaszekrény „bor­dája” kiesett, aminek keresése idő- veszteséggel járt. A legnagyobb hiá­nyosság a tisztaság terén van. A gép­gyárban a Vorosin-mozgalmat nem is­merik és ennek elterjesztésére a kát­rányos magpad „Szabad Ifjúság”- brigádja járt kezdeményezéssel, amely május elsejei felajánlásában vállalta, hogy a műhelyben lévő mintákat ren­dezi. Ezt a kezdeményezést követni kell az öntödének, az olajos magpad dolgozóinak és a többi műhelynek is, mert osak ígv szüntethetik meg azk az állapotot, amely a gépgyár életére rossz fényt vet. Az öntödei selejtkonferencia határo­zatát a gén'zvárban a Vorosin-mozga­lom hiánya miatt csak részben hajtot­ták végre. De ez a részleges végre­hajtás is eredménnyel járt, mert a selejt havi átlagszázaléka egy száza­lékkal csökkent. További javítás szük­séges, amihez feltétlenül hozzá kell járulni az üzepii pártszervezetnek is. Az üzemi pártszervezet foglalkozzon többet az öntödei selejt kérdésével, vegye elő a selejtkonferencia határo­zatát, gondoskodjon annak ponton­kénti végrehajtásáról, mert ez a he­lyes ül a selejt csökkentéséhez. /•„ r Ul I 1 Ml ■’!! I ■ / ; :i Az április 4-i eredmények fokozásával készülnek megyénk dolgozói május 1 megünneplésére Az elmúlt hét az üzemekben az ápri­lis negyedikéi vállalások teljesítése jegyében múlt el. Az üzemek dolgozói az április 4-én elért eredmények meg­tartásával sőt fokozásával készülnek május 1-e megünneplésére. DÉLI-BANYAN Tóth Mihály 168, Susán András 158, Varga Ernő 154, Ambrus-Csipkés-bányán Kotricz Bálinl 146, Vince János 135, Czene János ifj. 134 százalékra teljesítette március 31-ig bezárólag tervét. GÁTI BÁNYÁN Nyerges János 181, Gccse Balázs 138, Margit-tárón Túr­ják B. János 134, Répás Pál 131, Tor jak Mihály 130, Kazári bányaüzem­nél Molnár János 244, Nagy Antal 127, Komár Islv.án 138, Lengyel K. András 210, Sándor G. Imre 143 százalékra fokozta teljesítményét. A KISTELEKI BÁNYAÜZEMNEK Koós István B. 158, Hajas Mihály 152, Vrabecz János 167, Radics János 217 százalékot ért el a legutóbbi tíz nap kiértékelés alapján. SALGÖBANYAN Balogh Istvánnak 156, Krenács Lajosnak ugyancsak 156, Földi Sándornak 149, Ivanics Gézának 148 százalék az elmúlt hónap állaga. MIZSERFAN Pintér András B. 189, Soproni János 169, Fenyvesi Aladár 167, Nádasdi István P. 160, Szeberényi Sándor 154 és Hajducsek Ferenc 152 százalékra emelte az elmúlt hónap utolsó négvnapi átlagát. SZOROSPATAKON Vizi János 245. Kohánka Lajos 217, Megyes Gyula 174, Kossuth-tárón Simon János 190, Pádár K. Imre és Kispál M. István 153 szá­zalékra teljesítette április 3-án napi előirányzatát. A TIRIBESI bányaüzemnél is ugyan­csak számos kiváló eredmény született. Tórák András és Rács Ernő 234, Gor- dos István és Mikula Kálmán 224, Irénbányán Fülöp Jakab 176, Kecskés János 157, Hörgő Balázs 156 százalé­kot ért el. Forgács-lejtősön Kovács László az április 1-ei előirányzatát 322 százalékban teljesítette. AZ ACÉLGYÁRBAN is nagyszerű eredmények születtek. Szőllős Vilmos, Laukó Gyula 177, Sztráska Ferenc és Vartik István április 6-án 171 százalékot telje­sített. Gordos Péter 217, Gordos István 208 százalékot ért el. A hideghengerműben Kólinkás Kálmán 278, Ponyi András 253, Balázs József 247 százalékot tel­jesített. A szegválogatóban Szajcz Sándorné 183 százalékot ért el. A vagónkirakásnál Kasza László brigádja 210 száza­lékot, a gazdasági szerárugyárban Ocsovai László 212, Korzicska István 234 százalékot ért el az előző napi 225 százalékával szem­ben. Ocsovai Lászlónak az előzőnapi telje­sítménye 126 százalék volt. A Nógrádi falvak villamosításánál dolgozó villanyszerelőd is nagy ered­ményeket érnek el. Dudás István 163, Szekeres And­rás 212, Tóth István 2(1, Bálint István 218, Járvás István 150, ifj. Szekeres András 193, Dudtham Ferenc 192 százalékot ért el. Vala­mennyien szerelők. A segédmun­kások közül Mézes Bálint 2(2, Szűcs László *218 és Varga Sándor 193 százalékkal jár az élen. A salgótarjáni tűzhely- és kályha- gyárban is nap-nap után születnek nagyobbnál nagyobb eredmények. Jaskó Györgyné magkészítő 7-én 338 százalékot ért el. Bandur Mi­hály öntő 250, Fodor Géza gép­formázó 185, Verbói Mihály ugyancsak 185, Kovács Pál 224, Fakan János 173, Nádori József 170, Krá! József sajtoló 202, Petik Géza 191, Marcinek István lemez­lakatos 189, Hárskúti István 186, Cseh József fuvatj) 215, Király Bálint köszörűs 211, Földi István 205, ifj. Mocsány János 177. Simon János 162, Fiilöp Ferenc 142, Tóth Gyula pácoló 220, Ruzsinszki Ist­ván zománcozó 272, Tóth Faragó István csiszoló 442, Miklós László gépformázó és Juhász János mind­ketten 200 százalék, Varga György 170, Vas Albert 201 szá­zalékra teljesítette napi normáját A SALGÓTARJÁNI ÜVEGGYÁR­BAN a terv időelőtti teljesítésével ün­nepelnek. Huran Sándor kikós préselő április 3-án már az április 25-i elő­irányzatát, Kruspán Ede április 1-cn az április 22-i előirányzatát teljesí­tette. Müller Gyula és Varga Sándor P. mind a ketten 19 nappal előbb van­nak az előirányzatuknál. Április 1-én már április 20-i normájukat teljesí­tették. állandó emelése. Ez különösen azokra ' akkor tudnak a sztahánovista-mozga- a vezetőkre vonatkozik, akik nagyüze- lom élére állni, ha maguk is elsajátít- mek élére, vagy a termeles vezetésére ják a termelés minden részletének ala­ntas fontos helyre kerültek, de szak- pos ismeretét. Ezek az ismeretek csak képzettségük még hiányos és jórészt részben általános szervezési, vagy csak gyakorlati tapasztalaton alapul, technikai jellegűek, nagyobbrészt A nagyüzemek vezetői csak akkor tud- azonban a szóbanforgó iparági üzem ják megoldani az ötéves terv felada- termelésével kapcsolatosak. A termelés tait, az új technikai bevezetést, csak, vezetőinek saját iparaguk és üzemük specialistáivá kell vállalok, hiztosíta- niok kell, hogy a termelés vezetése necsak általában fejlődjék, hanem mélyre hatolva egy-egy iparág, vagy üzem kérdéseinek, egyre inkább spe­cializálódjék és ezzel megteremtse az illető lertnelési ág továbbfejlesztése lehetőségeit, annak különleges adott­ságai alapján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom