Szabad Nógrád, 1950. április (6. évfolyam, 13-16. szám)
1950-04-21 / 15. szám
1950 április !5. SZABAD NOGRAD 3 lTj feladatok a termelés vezetésében Az alábbiakban részleteket közlünk Szita János elvtárs, a Társadalmi Szemle legutóbbi számában megjelent cikkéből. Az ötéves terv, de különösen a 'munkaverseny hatalmas fellendülése és a Sztahánov-mozgalcm kialakulása révén felvett, a termelés vezetése előtt álló feladatok részben, nagy egészében újak. E feladatok együttvéve azonban nem az újabb feladatok egyszerű halmazatát jelentik, hanem azt, hogy jelentős mértékben emelni kell a vezetés egész színvonalát: a vezetés színvonalúnak emelése pedig lehetetlen az irányítás új módszerének kialakítása nélkül. A munkának a sztaháncvista- mozgalom által képviselt magasabb színvonalú módszere a vezetés új, fejlettebb módszereit követelik meg. A vezetés új módszereinek elsajátítása épp úgy, mint a vezetés összes említett feladatai, nem egyszerűen az üzemek vezetőinek feladatai, hanem vó- natkozik a termelés vezetésének valamennyi munkatársára, beleértve nemcsak a minisztériumok, hanem az üzemek és a termelés nagyobb egységeinek vezetőit, sőt az üzemek egész vezérkarát, parancsnoki és tisztikarait: üzemvezetőket, mérnököket, művezetőket, csoportvezetőket, előmunkasokal. sib. Az új módszert elsősorban az jellemzi, hogy egyre szorosabbá válik az együttműködés a termelés vezetése és a munkások között. A termelés fejlettebb technikájának és szervezésének feladata az üzem vezetőinek feladatából, a vezetők és munkások közös feladatává válik. A sztahanovisták eredményei szilárd támpontot adnak a vezetés számára az új technika kialakítására és a vezetés teremti meg a sztahánovista módszerek széleskörű elterjesztésének, új módszerek kialakításának lehetőségét. A termelés vezetői nemcsak egyetemeken, könyvekből tanuljanak, hanem a sztahánovisták gyakorlatából is: a vezetésnek pedig biztosítani kell, hogy a sztahánovisták és munkások széles tömegei egyre szilárdabban támaszkodhassanak munkamódszerük fejlesztésében nemcsak a vezetés által központilag utasításokra kidolgozott technológiára, hanem a vezetők, mérnökök, művezetők mindennapi segítségére, aktív és közvetlen támogatására. Nemcsak a Szovjetunió ipari I {Vezetésének' kellett' ‘ tanaimat Bortkievics és Bikov gycrsvágási módszereiből, hogy azután elterjeszthessék mindenütt a Szovjetunió üzemeiben, hanem a mi gyáraink, közlekedésünk, építkezéseink vezetőinek is ta- nulniok kell Moszkvától, Knechtl-től, Horváth Edétől, Pozsonyi Zoltántól, Tóth Jánostól és a többiektől: és különösen ianulniok kell a Szovjetunió termelését vezető és ezt az új, magasabb módszert már régen megvalósító mérnököktől, műszaki értelmiségi dolgozóktól. A fizikai és műszaki dolgozók ilyen szervezett együttműködése, a sztahanovistáknak fejlettebb technikát kialakító, munkamódszereket állandóan javító tevékenysége jelzi nálunk is az első komoly lépést a fizikai és szellemi munka ellentétének felszámolása útján. Az együttműködésnek ez a módszere teremt szilárd alapot arra, hogy az üzemek műszaki értelmiségi dolgozóinak jelentős része végleges fordulatot tegyen a közömbösségből, passzivitásból, várakozásából a szocializmus aktiv építése felé. A termelés vezetésének alapvető feladata a bürokratikus munkamódszer felszámolása. A bürokratikus munka- módszer egyre növekvő veszélyét jelenti a termelés helyes vezetésének. Mutatja ezt az a bürokratizmus, amely az újítások kezelésében és bevezetésében megnyilvánul, amely gyakran hónapokon át akadályozta az eredményes újítások bevezetését és az újítóknak járó összegek kifizetését. Az egyik legfontosabb ipari központnak külön rendeletet kellett kibocsátani, amely hosszú oldalakon át sorolja fel az általa korábban kiádott és még érvényben lévő körrendeletéinek számát. (Összesen 615-öt bocsátottak ki eddig.) Az üzemek vezetőinek közismert panasza, hegy havonta átlag 80—90 statisztikai kérdőív kiiöl- tésere kötelezi őket, nagyobbrész't olyan adatok gyűjtésére, amelyeket a termelés mindennapi vezetése szempontjából nem tudnak felhasználni. A bányák aknavczel'ói gyakran napokon át nem tudnak a bányába lemenni, mert elfoglalja őket a statisztikák, jelentések írása. Az állami erdők kerületeinek felügyelői hasonló okokból nem jutnak ki a hónap jelentős részében az erdőbe. A veáetés bürokratizálódásának veszélyét jelzi az, hogv a gyáriparban dolgozó tisztviselők aránya meghaladja a háborúelötti kétszeresét és ez a többlet döntő részben nem műszakiak, hanem adminisztratív munkát végzőkből áli. A termelés vezetésének feladata, hogy a vezetés bürokratikus módszerein gyökeresen és sürgősen változtasson. Ha a vezetők a termelést közvetlenül a munkapadok mellől, az építkezéseken, a bányák mélyén vagy a közlekedési hálózaton lógják nagyobbára irányítani, jobb és hasznosabb tanácsot tudnak adni a dolgozók számára és maguk is rendszeresen tudnak tanulni a munkásoktól, a gya korlati tapasztalatokból. A vezetésnek bürokratikus papír-vezetésből, általános vezetésből konkrét, operatív vezetéssé kell válni, olyan vezetéssé, amely. a termelés fejlesztésének általános szempontja alapján nemcsak általánosságokban ad útmutatást, irányítást, hanem konkrétan az egyes felmerülő nehézségeket operatív módon, gyorsan, a termelés helyszínén megoldva. A vezetés operatív, konkrét volta teszi tehetővé, hogy a vezetés az egyes tér melési ágaknak megfelelően speciális vezetéssé fejlődjék, más módszerekkel dolgozva, az ipar különböző ágaiban, a közlekedésben, vagy az építkezések nél. Az építkezés vezetőinek jőjeladnta a munka jobb, észszerűbb szervezése, a szállítási utak lerövidítése, az egyes munkafolyamatok részekre bontása. Az építés fejlesztését, specializálását csak a vezetőknek az építkezéseken szerzett gyakorlati és a fejtett szovjet építési módszerek átvétele alakíthatja ki. A termelést közvetlenül, nem bürokratikus módszerekkel, íróasztal mellől és papírrendeletekkel irányító vezetés küszöböli ki az aláírások tömegét, az áttekjnheíetlen körrendeleteket, mindazt, ami avatatlan szemlélő számára is messziről jelzi, hogy a bürokratizmus fojtogatja a termelést. Sztálin a gazdasági vezetők feladatairól szólva kiemeli: „Mi kell ahhoz, hogy az új módszer szerinti vezetést megvalósítsuk? Ehhez mindenekelőtt az kell, hogy gazdaságunk vezetőemberei megértsék az új helyzetet, konkrétan kitanulmányozzák az ipar fejlődésének új feltételeit, s munkájukat az új helyzet követelményeinek megfelelően átépítsék Ehhez továbbá az kell, hogy gazdaságunk vezetőemberei az üzemeket ne általában, ne a levegőből vezessék, hanem konkrétan, tárgyismerettel, hogy minden egyes kérdést nem az általánosságban való fecsegés szempontjából. hanem a szigorúan az ügy lényegét nézve, kezeljenek, hogy ne szorítkozzanak az ügyeknek papiroson való elintézésére!Svagy általános frázisokra1 és jelszavakra, hanem mélyedjeneli bele a dolgok technikájába, a dolgok részteleibe, foglalkozzanak minden, kicsiséggel, mert ezekből a kicsiségekből jönnek létre ma a nagy dolgok.’“ „Ehhez továbbá az kell. hogy az üzemcsoportok elnökei és helyettesei minél gyakrabban utazzanak ki a gyárakba, minél tovább maradjanak és dolgozzanak ott a gyárakban, minél alaposabban ismerkedjenek meg a gyárakban dolgozó elvtársakkal és ne csak tanítsák a helyi embereket, hanem tanuljanak is tőlük. Aki azt hiszi hogy ma lehet vezetni az irodából, ott ülve, távol a gyáraktól, a hivatalban — téved. Ahhoz, hogy a gyárakat vezethessük, minél gyakrabban kell érintkeznünk az üzemben dolgozó elvtársakkal, eleven kapcsolatot kell velük fenntartanunk.” A vezetés új, fejlettebb módszeréiül elválaszthatatlan: a káderekkel való rendszeres foglalkozás. Minden vezetőnek érezni kell, hogy a rábízott termelési egységben nemcsak az üzemépületért, a gépekért, a terv teljesítéséért felelős, hanem azokért az emberekért is, akik az üzemegységben dolgoznak, fejlődésükért, azokért, hogy a dolgozók számára a munka perspektíva fejlődési lehetőséget biztosítson és hegy az üzemvezetés új kádereit » dolgozók közül kiképezze. A vezetőknek támogatnia, segítenie kell munka társait, munkásokat és kisebb beossf tású vezetőket. Meg kell teremteni számukra a szakmai továbbképzés le hetőségét és bátran kell kiemelni, elő léptetni őket magasabb állásokba, le hetőséget teremtve számukra, hogv szervezőképességüket kifejtsék, tudásu kát elmélyítsék és ezzel is emeljék « vezetés színvonalát. A vezetés és a dolgozók munkájának szorosabb kapcsolata, a munkások széles tömegeire rendszeresen támaszkodó vezetés módszere nem ellentéte, hanem előfeltétele az egyéni felelős vezetés további fokozásának. Ez az egyéni felelős vezetés olyan mértékben válik szilárdabbá, amilyen mértékben a vezetés „egyre biztosabb lehet a maga dolgában", a Sztahánov-mozgalom fejlesztésében és a termelés szervezettsége fokozásának előfeltétele a munkafegyelem megszilárdítása, a szilárd műszaki, technológiai es szervezési fegyelem. Az egyéni felelős vezetés megszilárdításához, a bürokratikus vezetés módszereinek félredobásáhez, a konkrét operatív vezetés módszereinek bevezetésén túl, elsőrendű előfeltétele: a vezető politikai és szakmai tudásának Látogatás a Gépgyárban, ahol hiányzik a f orosin-mozgaIom Egy hónapja, hogy az ország öntödéinek legjobb dolgozói összeültek a nehézipari minisztériumban és megvitatták a magas öntödei selejt okát. Nemzetgazdaságunk egyik fontos kérdése az öntödei selejt, mert mint a hároméves terv jelentéseiből is kitűnt, a szerszámgépgyártásunk azért nem tudta teljesíteni a hároméves tervet, mert magas volt az öntödék selejtszázaléka. A kétnapos selejtkonferen- cia határozatot' hozott, amiben az öntödei dolgozók vállalják, hogy csökkentik a seleitet, szélesítik az egvéni versenyt, vállalják a szakmai színvonal emelését, megteremtik a Szovjet Vorosin-mozgalom példáján az öntödei rendet és tisztaságot, vállalják a munkamúdszeráíadást. A felsorolt vállalásokon kívül még más fontos vállalások is vannak, amelyek mind utat mutatnak a feladatok helyes megoldására és módot az öntödei selejt csökkentésére. A salgótarjáni Tűzhely és Kályhagyárban az elielt idő óta jelentős eredményeket értek el. Az akkori 250 egyéni versenyző száma 557 főre emelkedett. A gyár dolgozói lelkes felajánlást tettek április 4-re, szaporodott a brigádok száma és megalakították az első 300-as brigádot. A gyár dolgozói legnagyobb nemzeti ünnepünk után nem pihennek meg habáraikon, hanem május 1-re munkára! készülnek A káSyhamühelv dolgozói az előírt mennyiségen felül két darab tűzhely többtermelését vállalják és a csiszolókat hívták ki versenyre. Az öntödei üzemlakatosok négy Zimmermann-gép összeállítását vállalták és a vasesztergályosokat hívták versenyre. A május 1-re tett felajánlásokat teljesítik és szép eredményeket érnek el. A gépgyári dolgozók az öntödei selejtkonferencia • versenyfejlesztéséről szóló határozatát sikeresen hajtják végre, de a munkamódszeráladásná! már hjányosságokat észlelhetünk. A magpadi dolgozók — úgy az olajos, mint a kátrányos magpadnál •— szervezett munkamódszerátadást végeznek. A kátrányos magpadnál Telek Erzsébet, az olajos magpadnál Andó Irén elvtársnő adja át munkamódszerét a mellette dolgozó szaktársainak. A munkamódszerátadásnak eredménye, hogy a normán alul dolgozó fiatal munkások ma már 140—150 százalékra teljesítik előirányzatukat. Ke- vésbbé mondhatjuk el ezt az öntöde munkamódszerátadásáról. Az öntödében pedig jól dolgozó munkások vannak, mint Póia Imre, Kovács Pál, Bálint János, Bandur Mihály, akik jó munkát végeznek és munkamódszerüket átadhatnák. A gyár vezetősége helyesen teszi azt, hogy régi szakmunkások mellé fiatal munkaerőket állít és ígv igyekszik a munkamódszerátadást elősegíteni. Szükséges azonban, hogy ez a munkamódszer- átadás szervezettebb legyen. Az öntödében dolgozó Póla Imre öntő szép eredményeket ért el, de az esztergályosoknak az általa készített öntvénymegmunkálása több munkát ad. Munkamódszerében van helyesség, de a fennálló hibák kiküszöbölésére szükséges lenne, hogy a többi szakmunkás és műszaki értelmiség véleményét •is meghallgassa. A hibák kiküszöbölése után a helyes módszer alkalmazása feltétlen emelné az öntöde átlageredményét. I /Vines Vorosin-mozgalom A selejtcsökkentést szolgálja a „se- 'ejtszeminárium" is. A selejtkonfereii- cia óta a salgótarjáni gépgyárban a műszaki értelmiség és az üzem legjobb dolgozói előadás keretében ismertetik a helyes magkészítést, mintakészítést, homokkészítést. Ezen a szemináriumon 40 fő vesz részt és negyven órán keresztül foglalkoznak a selejtelőidézö okokkal. A szemináriumon résztvevő 40 fő az öntödéből, a magpadról, a gépformázókból, a csiszolóból tevődött össze és az ő tanfolyamuk után folyamatosan további 40—40 elvtárs részesül kiképzésben. Ez a selejtszeminárium kétségtelenül nagymértékben járul hozzá a gyár vállalásához, amely szerint május 1-re az öntödei selejtszázalékot 6 százalékra csökkentik. A versenynyilvánosságot is jól ápolják az üzemben. Az öntödében dicsérő és szégyentáblát látunk. A dicsérő tábláról olvashatjuk le, hogy Bálint István 245, Baranyai Mária 220, Fodor Géza 183 százalékot teljesített. A szégyentábla most üres, de a letörölt fehér kréta nyomából arra következtethetünk, hogy a múlt héten még két név „díszeleghetett” rajta. A szégyentábla üres, de a hely is kicsi lenne arra, ha a gépgyár tisztasági helyzetérői írnánk. A gyár udvarán, de bent a gyárban is formák, mintaszekrények széjjel vannak hagyva és a sarokba dobálva. Beporosodott mintaszekrényt, megrozsdásodott formákat látunk, amely nem egy esetben akadályozza a munka termelékenységét és a munka minőségét. Az olajos magpadon egy szekrénybe zárják be a mintaszekrényeket, de azok gondosabb elhelyezésére nem sok gondot fordítanak. Ezért, történhetett meg, hogy az egvik mintaszekrény „bordája” kiesett, aminek keresése idő- veszteséggel járt. A legnagyobb hiányosság a tisztaság terén van. A gépgyárban a Vorosin-mozgalmat nem ismerik és ennek elterjesztésére a kátrányos magpad „Szabad Ifjúság”- brigádja járt kezdeményezéssel, amely május elsejei felajánlásában vállalta, hogy a műhelyben lévő mintákat rendezi. Ezt a kezdeményezést követni kell az öntödének, az olajos magpad dolgozóinak és a többi műhelynek is, mert osak ígv szüntethetik meg azk az állapotot, amely a gépgyár életére rossz fényt vet. Az öntödei selejtkonferencia határozatát a gén'zvárban a Vorosin-mozgalom hiánya miatt csak részben hajtották végre. De ez a részleges végrehajtás is eredménnyel járt, mert a selejt havi átlagszázaléka egy százalékkal csökkent. További javítás szükséges, amihez feltétlenül hozzá kell járulni az üzepii pártszervezetnek is. Az üzemi pártszervezet foglalkozzon többet az öntödei selejt kérdésével, vegye elő a selejtkonferencia határozatát, gondoskodjon annak pontonkénti végrehajtásáról, mert ez a helyes ül a selejt csökkentéséhez. /•„ r Ul I 1 Ml ■’!! I ■ / ; :i Az április 4-i eredmények fokozásával készülnek megyénk dolgozói május 1 megünneplésére Az elmúlt hét az üzemekben az április negyedikéi vállalások teljesítése jegyében múlt el. Az üzemek dolgozói az április 4-én elért eredmények megtartásával sőt fokozásával készülnek május 1-e megünneplésére. DÉLI-BANYAN Tóth Mihály 168, Susán András 158, Varga Ernő 154, Ambrus-Csipkés-bányán Kotricz Bálinl 146, Vince János 135, Czene János ifj. 134 százalékra teljesítette március 31-ig bezárólag tervét. GÁTI BÁNYÁN Nyerges János 181, Gccse Balázs 138, Margit-tárón Túrják B. János 134, Répás Pál 131, Tor jak Mihály 130, Kazári bányaüzemnél Molnár János 244, Nagy Antal 127, Komár Islv.án 138, Lengyel K. András 210, Sándor G. Imre 143 százalékra fokozta teljesítményét. A KISTELEKI BÁNYAÜZEMNEK Koós István B. 158, Hajas Mihály 152, Vrabecz János 167, Radics János 217 százalékot ért el a legutóbbi tíz nap kiértékelés alapján. SALGÖBANYAN Balogh Istvánnak 156, Krenács Lajosnak ugyancsak 156, Földi Sándornak 149, Ivanics Gézának 148 százalék az elmúlt hónap állaga. MIZSERFAN Pintér András B. 189, Soproni János 169, Fenyvesi Aladár 167, Nádasdi István P. 160, Szeberényi Sándor 154 és Hajducsek Ferenc 152 százalékra emelte az elmúlt hónap utolsó négvnapi átlagát. SZOROSPATAKON Vizi János 245. Kohánka Lajos 217, Megyes Gyula 174, Kossuth-tárón Simon János 190, Pádár K. Imre és Kispál M. István 153 százalékra teljesítette április 3-án napi előirányzatát. A TIRIBESI bányaüzemnél is ugyancsak számos kiváló eredmény született. Tórák András és Rács Ernő 234, Gor- dos István és Mikula Kálmán 224, Irénbányán Fülöp Jakab 176, Kecskés János 157, Hörgő Balázs 156 százalékot ért el. Forgács-lejtősön Kovács László az április 1-ei előirányzatát 322 százalékban teljesítette. AZ ACÉLGYÁRBAN is nagyszerű eredmények születtek. Szőllős Vilmos, Laukó Gyula 177, Sztráska Ferenc és Vartik István április 6-án 171 százalékot teljesített. Gordos Péter 217, Gordos István 208 százalékot ért el. A hideghengerműben Kólinkás Kálmán 278, Ponyi András 253, Balázs József 247 százalékot teljesített. A szegválogatóban Szajcz Sándorné 183 százalékot ért el. A vagónkirakásnál Kasza László brigádja 210 százalékot, a gazdasági szerárugyárban Ocsovai László 212, Korzicska István 234 százalékot ért el az előző napi 225 százalékával szemben. Ocsovai Lászlónak az előzőnapi teljesítménye 126 százalék volt. A Nógrádi falvak villamosításánál dolgozó villanyszerelőd is nagy eredményeket érnek el. Dudás István 163, Szekeres András 212, Tóth István 2(1, Bálint István 218, Járvás István 150, ifj. Szekeres András 193, Dudtham Ferenc 192 százalékot ért el. Valamennyien szerelők. A segédmunkások közül Mézes Bálint 2(2, Szűcs László *218 és Varga Sándor 193 százalékkal jár az élen. A salgótarjáni tűzhely- és kályha- gyárban is nap-nap után születnek nagyobbnál nagyobb eredmények. Jaskó Györgyné magkészítő 7-én 338 százalékot ért el. Bandur Mihály öntő 250, Fodor Géza gépformázó 185, Verbói Mihály ugyancsak 185, Kovács Pál 224, Fakan János 173, Nádori József 170, Krá! József sajtoló 202, Petik Géza 191, Marcinek István lemezlakatos 189, Hárskúti István 186, Cseh József fuvatj) 215, Király Bálint köszörűs 211, Földi István 205, ifj. Mocsány János 177. Simon János 162, Fiilöp Ferenc 142, Tóth Gyula pácoló 220, Ruzsinszki István zománcozó 272, Tóth Faragó István csiszoló 442, Miklós László gépformázó és Juhász János mindketten 200 százalék, Varga György 170, Vas Albert 201 százalékra teljesítette napi normáját A SALGÓTARJÁNI ÜVEGGYÁRBAN a terv időelőtti teljesítésével ünnepelnek. Huran Sándor kikós préselő április 3-án már az április 25-i előirányzatát, Kruspán Ede április 1-cn az április 22-i előirányzatát teljesítette. Müller Gyula és Varga Sándor P. mind a ketten 19 nappal előbb vannak az előirányzatuknál. Április 1-én már április 20-i normájukat teljesítették. állandó emelése. Ez különösen azokra ' akkor tudnak a sztahánovista-mozga- a vezetőkre vonatkozik, akik nagyüze- lom élére állni, ha maguk is elsajátít- mek élére, vagy a termeles vezetésére ják a termelés minden részletének alantas fontos helyre kerültek, de szak- pos ismeretét. Ezek az ismeretek csak képzettségük még hiányos és jórészt részben általános szervezési, vagy csak gyakorlati tapasztalaton alapul, technikai jellegűek, nagyobbrészt A nagyüzemek vezetői csak akkor tud- azonban a szóbanforgó iparági üzem ják megoldani az ötéves terv felada- termelésével kapcsolatosak. A termelés tait, az új technikai bevezetést, csak, vezetőinek saját iparaguk és üzemük specialistáivá kell vállalok, hiztosíta- niok kell, hogy a termelés vezetése necsak általában fejlődjék, hanem mélyre hatolva egy-egy iparág, vagy üzem kérdéseinek, egyre inkább specializálódjék és ezzel megteremtse az illető lertnelési ág továbbfejlesztése lehetőségeit, annak különleges adottságai alapján.
