Szabad Nógrád, 1950. április (6. évfolyam, 13-16. szám)

1950-04-21 / 15. szám

4

SZABAD NOGRAD

1950 április 15.- H VEZETŐSÉG VÁLASZTÓ

TA GG TELESEK TAJYELSÁ GAI

Vladimir Majakovszkij

(1893-1930)

Rákosi elvtárs február 10-én a Központi Vezetőségi ülésen elmondott referátuma és a Központi Vezetőség határozata, amelyet minden alapszervezetünknél megtárgyaltak, megszabta feladatainkat, megmozgatta és aktivizálta párttagságunkat. Párttagságunk a vezetőségválasztó taggyűléseken 80—90 százalékban vett részt.

Rákosi elvtárs beszéde óta nemcsak a párton belüli munka javult meg, hanem megjavult a kommunista párttagok viszonya a termelőmunkához és a dolgozó tömegekhez is.

A párton kívüli tömegek is tisztán látják a Központi Vezetőség határozata óta, hogy mit jelent az ország építésében, a dolgozó nép felemelkedésében a Párt szerepe. Látják azt, hogy mindenben, ami ma a dolgozó népnek öröme, hazai büszkesége —

(I legMőúbEk kerültek

Az eddig megtartott vezetőségvá- lasztó taggyűlések nagy többsége azt mutatja, hogy párttagságunk helyesen választott. A legjobbak, a legméllób- bak kerültek be az alapszervezetek vezetőségeibe, olyan kommunisták, akik élvezik a párttagok és a pártonkívii- liek nagy többségének bizalmát. Mindenütt ez volt a választások eredménye. Mindenütt erősödött a Párt, ahol megértették a választások jelentőségét.

Azonban az eredmények mellett vannak hiányosságok is, amit az elkövetkezendő időben pártszervezeteinknek ki kell küszöbölnie. Egyik legsúlyosabb hiba, ami különösen pártbizottságainknál mutatkozik meg az, hogy a vezetőségválasztás munkáját nem tekintik központi kérdésnek, nem látják annak fontosságát és így ezt a munkát igyekeznek kiadni az aktíváknak. Az egyes reszortok pl. a káderes, vagy propagandista, ha bele is kapcsolódik a választási munkába, akkor ezek munkája csak arra a szűk területre korlátozódik, ahová be van osztva.

Ezek az elvtársak előtt csak egy „szűk keresztmetszetű“ vezetőségválasztás áll és nem látják azt, hogy ezt a munkát szorosan és elválasztfl vezelöségválaszlás neu

Éppen ezért legfontqsabb feladata kell, hogy legyen az elkövetkezendő időben, hogy pártvezetőink a vezető- ségválaszló taggyűléséit '.munkáját szorosan összekapcsolják' a termelés kérdésével, mert maga a munkaverseny az, amely megkönnyíti azoknak az elvtársaknak a kiválasztását, akik méltók arra, hogy pártszervezeteinket vezessék. A Párt iránti hűségről, népe és hazája iránti szeretetéről, a munkához való szocialista ’viszonyáról éppen a munkaversenyben elért eredményekkel tesznek bizonyságot elvtársaink. Ott, ahol sablonosán, felületesen történt az előkészítés és nem fordítanak gondot a legjobb elvtársak megválasztására a vezetőségben, ott nem lehet a pártszervezet a dolgozó tömegek békéjéért és felemelkedéséért vívott harcának igazi szervezője és vezetője. De bizonyos, hogy a kistoronyéi rakodó pártszervezetnél, ahol a legjobb elvtársakat és élmunkásokat választották a vezetőségbe — a pártszervezet be tudja tölteni élenjáró szerepét.

A taggyűlések politikai előkészítésére is sokkal komolyabb gondot kel! fordítani. Az elmúlt taggyűlések tapasztalatai azt bizonyították, hogy a taggyűlések színvonala nagyrészt attól függ, hogy politikailag hogy van előkészítve. Azok a taggyűlések folytak le a Párt Szervezeti Szabályzó, iának szellemében, azokon a taggyűléseken volt egészséges a kritikai szellem, ahol a taggyűlés előkészítésére megmozgatták a pártbizalmiakat, népnevelőket és felhasználták a felvilágosító munka különböző formáját, ' így pl. igen jól voltak előkészítve a taggyűlések Berce'en, Mayláthgárdonyban, Dejtáron, Egyházasdengelegen, Pásztói Gépállomáson, Nagybátonvban stb. Itt a pártbizalmiak, a népnevelők ismertették a tagsággal a Központi Vezetőség határozatát, a taggyűlés fontosságát és ennek hatása megmutatkozott a taggyűléseken, ahol helyesen bírálták a pártvezetöségnek a rossz és helytelen munkáját, helyesen választották meg a vezetőséget. Ezeken a helyeken a párttagság átérezte azt, hogy a vezetőségválasztó taggyűléstől függ nemcsak a pártszervezet további jó munkája, hanem az egész község, illetve üzem további szocialista fejlődése is. A taggyűlésnek ezt a fontosságát nem látták, az elvtársaink a kazári és a kíslerenyei falusi pártszervezeteinknél, nem látták azt, hogy problémáikat és' bajaikat éppen egy jó pártvezetőség tudja helyesen mego' dani és így nem tudták a taggyűlést

ott- van a Párt alkotóereje, Rákosi elvtárs bölcs vezetése.

Éppen ezért nemcsak a kommunisták, de a pártonkívüliek is most már világosabban látják a Párt szerepét és a pártvezetöségek újraválasztásának jelentőségét. Rákosi elvtárs mondotta: „Fokoznunk kell Pártunkban annak tudatát, hogy népi demokráciánk éleiének minden területéért felelősek vagyunk." Rákosi elvtársnak ez a mondása megszabja azt is, hogy milyen embereket kell pártszervezeteink vezetősége élére állítani.

Megyénk összes dolgozója figyel a vezetőségek újraválasztására és a lezajlott taggyűlések tapasztalatai azt mutatják, hogy párttagságunk él a kritika építő fegyverével és azt úgy alkalmazza, hogy ezáltal a Párt munkája s ezen keresztül az egész népi demokráciánk munkája is megjavuljon.

az új párfvezeteségekfee

hatatlanul össze, kell kapcsolni az előttünk áiló egyéb nagy feladatokkal is. Hallatszanak olyan hangok, hogy nem tudjuk kellőképpen vinni a vezetőségválasztást, ha a termelés kérdésével is foglalkozunk, majd ha ez lezajlik, akkor ráállunk a termelésre. Ilyen és ehhez hasonló irányzat megmutatkozik különösen a salgótarjáni és a pásztói járási bizottságoknál. Ez teljesen hibás és káros nézet, amely nem szabad, hogy jellemezze a kom munista funkcionáriust. A vezetőség- választás sikerének feltétele a bátor és építő kommunista kritika, a tagság fokozott aktivitása és kezdeményező készsége, politikai öntudatának fejlődése. Azonban tudnunk kell azt is, hogy a munkaverseny lendületének a fokozása, a minőség színvonalának az emelése, a magasabb versenyformáknak a meghonosítása szintén ezektől a feltételektől függ. A titkári beszámoló legfontosabb része éppen a termelésről és a munkaversenyrő] szól, a termelés eredményein mérheti le a párttagság a pártmunka eredményeit és hiányosságait. A taggyűlések hatá rozatai, amelyek az elkövetkezendő munkát megszabják, döntően a mim- kaverseny fejlesztésére, a munka megjavítására szolgáló intézkedéseket tartalmazzák.

I jelenthet iiefeléforduSásl

megszervezni. Ezeknek a pártszervezeteknek a hiányosságokat a legrövidebb időn belül ki kell küszöbölnie, hogy ők sem maradjanak le megyénk szocialista építésében,

£ nártbizalmiak és népnevelők

feladata az előkészítésben az, hogy tudatosítsák a vezetőségválasztás je lentőségét, tudatosítsák azt, hogy a vezetőségválasztásban való részvétel nemcsak joga, de elsőrendű kötelessége is minden párttagnak. A párttagság előkészítésében nagy feladataik vannak a pártbizalmi elvtársaknak. A pártbizalmiak keressék fel a párttagságot, ahol csak lehet csoportosan tárgyalják meg Rákosi elvtársnak a Központi Vezetőség ülésén megtartott referátumát. Helyes, ha megismerkednek a taggyűlés lefolytatásának módszerével (ez megjelent a Pártmunkás február 25-i számában). Helyes, ha megtárgyalják már előre azt, hogy a pártmunka megjavítására milyen javaslatot tesznek. Különösen fontos, hogy az üzemi pártszervezetekben beszéljék meg, hogy a termelés frontján milyen feladatok elvégzését vállalják, amelyekkel a kommunisták példamutató szerepét fokozzák.

A VEZETŐSÉG BESZÁMOLÓJA és újraválasztása nem lehet csak a Párt belső ügye. A népnevelőkre hárul az a feladat, hogy a pártonkívüli dolgozók között felvilágosító munkával rámutassanak, hogy a pártmunka megjavítása, a vezetőségek újraválasztása összefügg az üzem, a hivatal, a termelőszövetkezet stb. munkájának megjavításával is. A népnevelők feladata ezenkívül az is, hogy megismerjék azt, bogy mi a pártonkívüli dolgozók véleménye a pártszervezet munkájáról, a vezetőségi tagokról, a Párt tagjairól, valamint tagjelöltjeiről. A pártonkívüliek véleménye nagy mértékben hozzájárul a pártmunka megjavításához.

ß taggyűlés előtt tartsunk népnévéül értekezletet

Éppen ezért pártszervezeteink egyik legfontosabb feladata kell, hogy legyen a vezetőségválasztó taggyűlések előtt legalább 5—6 nappal hívják össze a népnevelő értekezleteket. Ezeken az értekezleteken ismételten tárgyalják meg a Központi Vezetőség zárt levelét, ismertessék a taggyűlés lefolyását, a népnevelők és pártbizalmiak feladatát, a taggyűlés előkészítése és lefolyása szempontjából.

Az eddig megtartott választások tapasztalatai azt mutatják, hogy ahol a pártbizottságok és a pártszervezetek a taggyűlés előtt az aktívákat, a páríbizalmiakat és a népnevelőket mozgósították, ott a taggyűlések színvonala lényegesen magasabb volt. Az ilyen szervezeteknél érvényre jutott a kritika és önkritika, biztosítva volt a párton belüli demokrácia és el tudták érni, hogy a taggyűlés a párt- szervezet legjobb tagjait választotta be a vezetőségbe.

Igen komoly hiba az, hogy pártbizottságaink, sőt pártbizottsági titkáraink sem ismerik kellően a Központi Vezetőség határozatát. Ebből adódik, hogy több esetben helytelen munkát végeznek. így pl. a balassagyarmati járásban már két esetben fordult elő, hogy a Központi Vezetőség határozatát nem ismerve megválasztották a taggyűlésen az elnököt' és a titkárt, noha az első eset után magát a járási titkár elvtársat figyelmezetettük ennek helytelenségére. Hasonló ltiba mutatkozott meg a szécsényi járásban Ipolytarnóc községben, ahol a taggyűlés elnöke nem engedte érvényrejuini a páríonbelüli demokráciát és- a járási bizottság kiküldöttje nem szólalt fel ellene.

Ha pártbizottságaink és pártszervezeteink komolyabban tanulmányoznák a Központi Vezetőség határozatát, ilyen és ehhez hasonló hiányosságok és hibák nem csúsznának be a vezetőségválasztó taggyűléseken.

Biztosítani kell, liogy a titkár beszámolóját előzőleg a vezetőség tárgyalja át és itt a vezetőségi ülésen segítsenek a titkároknak a beszámoló előkészítésében. Segítsék abban, hogy a beszámoló alaposan tárja fel a párt- szervezet eredményeit, belső problémáit, a kritika és önkritika szempontjából a hibákat és a hiányosságokat. A titkári beszámoló mutasson rá arra, hogy milyen feladatok várnak a párt- szervezetre, a pártmunka megjavítására, a termelés és általában a társadalmi életünk terén. Azokon a taggyü léseken, ahol a titkári beszámoló jó! volt előkészítve, foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, ott a tagság hozzá tudott szólni a beszámolóhoz és ezzel nagymértékben hozzájárult a pártmunka további megjavításához.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a taggyűlés eredményességének egyik előfeltétele az is, hogy az elnök, akit a taggyűlés levezetésére választanak, ismerje jól a választás menetét és a Központi Vezetőség határozatát.

A vezetőségválasztó taggyűlésen a párttagok tagsági könyvük felmutatásával szavaznak. A taggyűlésen csak olyanok vehetnek részt, akik érvényes párttagsági könyvvel vagy tagjelölt igazolvánnyal rendelkeznek. A vezetőségválasztó taggyűlések előkészítéséhez az is hozzá tartozik, hogy a párt- bizottságok ellenőrizzék: rendelkezik-s az - alapszervezetben minden arra jogosult tagsági könyvvel vagy tagjelölt igazolvánnyal. Ahol ezen a téren hiányosságok vannak, igyekezni kell azt a Szervező Bizottság határozatának szellemében kiküszöbölni.

Nem utolsó sorban fontos feladat az, hogy azokon a területeken, aho! a taggyűlések meg voltak és megválasztották az új vezetőséget, ezekkel a vezetőségekkel pártbizottságaink sokkal komolyabban foglalkozzanak, mini idáig, mert ezzel tudjuk biztosítani pártszervezeteinkben a most megmutatkozó aktivitást, ha az új vezetőséget munkájában felülről is támogatjuk és instruáljuk. Nehogy az mutatkozzék meg, hogy most már minden erőt a választásra fordítunk, azután nem törődünk az új vezetőséggel, magára hagyjuk és ilyen módon az ellenség befolyása alá kerüljön vag-y ellenség igyekezzen lejáratni őket. Szem előtt kell tartanunk, hogy a vezetőségválasztó taggyűlésektől függ pártmunkánk további megjavuiása és hogy az új vezetőségek támogatása az nem csupán technikai feladat kell, hogy legyen, mert ez egy komoly harci kérdés, harci feladat és a további osztályharcnak egyik legdöntőbb eszköze.

PÁRTBIZOTTSÁGAINK FELADATA, hogy a vezetőségválasztás munkáját folyamatosan megtárgyalják és kiértékeljék, tárják fel a hibákat, és hiányosságokat, hasznosítsák tapaszta lataikat, hozzanak határozatokat a munka megjavítása érdekében és ? hozott határozatok végrehajtását ellenőrizzék.

Ahol a Központi Vezetőség határozatát vagy a pártdemokráciát megsértik, azonnal intézkedjenek, hogy a vezetőségválasztás a Központi Vezetőség határozata szellemében, folyjon. Az etvtársak jó és fáradságot nem ismerő munkájától függ, hogy ezt a feladatot kommunistához méltóan, sikeresen befejezzük, Pártunk, dolgozó népünk és a szocializmus győzelmének érdekében. Nyári Zoltán

Majakovszkij, aki;- Sztálin a szovjet remjzer legjobb és legtehetségesebb költőjének nevezett, 1908-ban csanlakoizott a bolsevikek mozgalmához. Haláláig a szocializmus legelső soraiban harcolt. Megvetéssel bélyegezte meg- azokat, akik édes románcokat köllve kivonják magukat a

! szovjet államvpításnck nagy mimikájából. A költő — mondotta — legyen egyszerre „vezére a népnek, de szolgálja is’1:

„Tollak kellenek

Hegyesek, mint a szurony: Legyen a költemény

Mint vas és acél.

A vers

a munkáról

úgy szóljon Ahogy a Politbüróból Sztálin

Beszél.”

Majakovszkij változatlanul vezető, ható, működő és haracos költője korunknak. Költészete a. zsinórmérték — utána igazodnak a szocializmus költői.

Tanuljunk Majnkovszijtól! — Ezt a legfőbb következtetést vonhatjuk le munkássága eredményeiből, nemcsak ai költők, hanem mindenki akinek a nép ügye a fontos- Tanuljuk meg költészetének -harcos bolsevik pártszerü- cégét. elszakíthatatlan kapcsolatát -a nép életével, feltartózhatatlan törekvését sodrását a kommunista távla. tok felé. Tanuljuk meg Majakovszkijt lelkesítő szovjet hazafiság ©nejét és mélységét a szovjet föld iránti szere, tétének erejét és hűségét is e földhöz. Tanuljunk tjöJe újító képességet mindenben, ahogy ö tett® — nemcsak új formát adott a költészetnek, hanem új mondanivalóval is gazdagította. Tanuljuk meg tőle a kérlelhetetlen igényes, feszült, sohasem szünetelő alkotó munkát.

Majakovszkij tanítványainak és esz mái követőjének lenni annyit jelent, harcolni mindazok ellen, akik megindítani igyekeznek a haladást. Any. nyit jelont, mint könyörtelenül Ivar. | cclni m indazokkal szemben, akiki a régi nyárspolgári individualista, ápot. rodolt és kicsinyes világot állítják vissza. Kővetőjének lenni annyit jelent, mint égés\z életünket a kom munizmusért áldozni, Lenin—Sztálin magasztos győzelméért vívott hacra szentelni.

Majakovszkij a szovjet valóság költője volt. Ez a valóság jelentette Számára,, az igazi szovjet hazafi,számára, az élet minden szépségét, költészetét, igazságát. Müveiből -a prole, tár-harc ereje árad. Költeményeiből, cikkeiből, írásaiból szinte halljuk az emberiség fejlődésében új kort nyitó ..végső” harc acélog dübörgését. Eszmei céltudatossága, bolsevik párf- szerüsége késztette arra, hogy határ, tálán lelkiismeretességgel fejlessze a költészet formáját, keresse a legerősebb, leghatásosabb művészi eszközöket. így kovácsolta költeményeit a forradalom legerősebb fegyverévé, mert megértette, hogy a fegyver mi. Hőségétől, hatékonyságától és újszerűségétől függ a küzdelem kimenetele. A szovjet nép győzelmes útja a jövő felé: ez parancsolta a költészet új hangját, új csengését, új ütemét siló. elrendezését. Majakovszkij a merész

és fáradhatatlan újító versedben a for., radalom hatalmas kemény lép, élt igyekezet^ megörökíteni, ehhez alaki, tani a vers ütemének menetét, kényszeríteni a költeményeket, hogy lé. píst tartsanak a dübörgő és sodrómé, netelü idővel.

A szovjet költészet megalapítója volt, hagyományait ma, a szovjet költők hosszú sora követi- Fötémája: a szovjet hazafiasság, a szovjet iroda.' lom fö tárgya lett- Nem érié meg a szovjet népnek a fasizmus ellen vívott Honvédő Háborúját, de egész költészete a fasizmus ellen irányult. Amikor a fasizmus még csak gyűjtögette erőit a hatalom megragadására, Majakovszkij a következőket írja: ,>A fasisztákkal beszélj a tűzvészek nyelvén, a folyók szavaival, a szuronyok élességével.”

A szovjet hazafiak hősiességének témája különösen külföldi verseiben és prózáiban jelentkezik a legerőteljesebben. Külföldi tartózkodása során Majakovszkij fokozottabban érezte a felelősséget, amely reá — mint a világ első szocialista államának költőjére hárult;

, „Én

a vers teljhatalmú képviselőié és én

az én országommal

államocskáitoknak

kesztyűt dobok

Köpök.

nem lakva jól hónapokig,«

Dicsőséatekre

törvényeitekre

Ízléseitekre.”

Majakovszkij 9 -alkalommal volt külföldön. Nyolc utazást tétit Európában, egyet pedig Amerikában — az Egyesült Államokban és Mexikóban, Utazásai során írt költeményeiben éreztaük az olyan, ember öntudaíos- ságát, aki engesztelhetetlen a szovjet ember számára, minden idegen és ellenséges dologgal szemben. A haza eszméje teszi külföldi írásait egésszé. Amikor szemtö 1 -{szemben áll a felhőd karcolók és nagyszerű technikai berendezések Amerikájával, nem mered sóbálványé előtte, mert tudja, hogy ,,a tízmilliós város nagy muru kahadseregének” alkotásait a burzsoáj zia magának sajátította, ki 'és a nép érdekei ellen fordította. Annál fen. ségesebben merül fel tudatában a haza képe, ahol „a szakadék fölölt egyenesen a kommunizmus vert hidat,” A csillogó Párizst szemlélve felmerül benne a Herzen-körüli hófedte sztyeppe képe és felkiált Monsieur Párizs hány csonton nyugszik, a pompádf°

Majakovszkij látta mennyire szoros volt a kapcsolat & kapitalista, környezet és a szovjet államon belül élő osztáilyelienség között. Látta, hogy a kapitalista környezet miként támogatja anyagilag és erkölcsileg, u régi világ erőinek arrairámyuló kísérleteit, hogy újra megvethesse lábát a -szó. cializmus erőivel szemben.

A nagy távlatok költője volt. Költészete, amely a szovjet valóságot tükrözte, közelebb hozta a holnapot is. Erősítette a magasfokú politikai szenvedélyt és szervező erejű költe. menyeiben azt követelte, hogy „előre, a holnap félé törjünk” — ne a tegnapi zajt ecsetelgessük.

Vándortanfolyamokon tanul megyénk dolgozó parasztsága

Népi demokráciánk alkotmánya felszámolta a kiváltságosak művelődési mpnopóliumát és szélesre tárta a kultúra kapuit a dolgozók milliói előtt. Dolgozó parasztságunk azóta szemináriumokon, különféle szakmai tanfolyamokon képezi magát, hogy meghódítsa a szocialista kultúra várát, a tudást.

Megyénkben is így tanul és szívja magába dolgozó parasztságunk tömege a kultúrát, hogy pótolja azt, amitől a múlt kiváltságosai megfosztották évtizedeken át. Megyénk dolgozó parasztjai részére fél év leforgása alatt, 28 mezőgazdasági vándortanfolyam lett megtartva. A tanfolyamok hallgatóinak száma meghaladta a 2000-et.

A tanfolyamokat szorgalmasan látogató dolgozó parasztokat a világ legfejlettebb mezőgazdasága, a szovjet szocialista nagyüzemi mezőgazdálkodásának előnyei és gépesítései érdekelték legjobban. Azok az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, akik a tanfolyamokon nagy érdeklődést tanúsítottak a nagyüzemi gazdálkodás iránt, már többnyire termeió'csoportot alakítottak és Pártunk útmutatása nyomán megindult munkájuk a nagyobb termelési eredmények eléréséért és a boldog életet adó ötéves tervünk első tervevének maradéktalan végrehajtásáért.

Az eredmények mellett merültek fel hibák is, A helyi szervek sok esetben elhanyagolták a tanfolyamok jó meg- 1

szervezését. Nem értették meg annak politikai jelentőségét. Volt olyan község is, ahol nem vették észre a kulák mesterkedését. A tanfolyamokra befurakodtak a kulák elemek, mint például Magyarnándor községben, amely csak a Mezig, szakoktatási előadójának közbelépése folytán lett eltóvo- lítva a tanfolyamról. A falusi szervek a következő tanfolyamok megszervezésénél jobban vegyék ki részüket és tanúsítsanak még nagyobb éberségét a kulák alattomos mesterkedései ellen, hogy zavartalanul folyhasson a dolgozó parasztok tanulása.

A Szikra új könyvei

A Szikra kiadásában megjelent „Sztálin nevével a szocialista Magyarországért” című díszes kiállítású képes füzet. Ugyancsak megjelent E. N. Me- gyinszkij: „Népoktatás a Szovjetunióban”. Vass Zoltán: „A hároméves terv ■ befejezése: Népünk győzelme” A Francia Kommunista Párt főtitkárának: Maurice Thorez elvtársnak könyve „A nép fia” Sz. F. Tokmalajev: „Kereskedelmi töke, kereskedelmi haszon". J. S. Allen: „Az atomenergia és a társadalom.”

Megjelent a bolgár nép nagy fiának, Dimitrov elvtársnak hősies küzdelme: ,.A lipcsei per.” Kiadta Szikra természettudományos kiskönyvtár 17—18—-19 és 20, számát, valamint a „Nemzetközi kérdések” sorozatban Korea című füzeiét. Megjelent a Csillag 29. száma, valamint a Társadalmi Szemle.