Szabad Nógrád, 1950. március (6. évfolyam, 9-12. szám)
1950-03-17 / 11. szám
4 SZABAD NOGRAD 1950 március 17. IPártmimka tapasztalatai * A taggyűlések tanulságai Rákosi elvtárs beszédét, a Központi Vezetőség határozatát alapszervezeteink taggyűlésen vitatták meg. A taggyűlések lezajlottak és az eltelt idő óta elfogadható képet tudunk alkotni a taggyűlések eredményeiről és hiányosságairól. Szükséges levonnunk a taggyűlések tanulságait, hogy a Pártunk előtt álló nagy feladatot, — a vezetőségválasztást, — a Központi Vezetőség határozata szellemében hajtsuk végre, hogy az elkövetkezendő munkában a most szerzett tapasztalatokat felhasználjuk, a felmerült hibákat pedig kiküszöböljük. Eredmények A lezajlott taggyűlések sok tekintetben különböznek az ezelőtt lefolyt taggyűlésektől. Úgy belsőleg, mint külsőleg eltértek a régebben tartott taggyűlésektől és kitűnt, hogy Pártunk tagsága érzi annak a munkának a fontosságát, amit Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség ülésén mondott. Legjellemzőbb a most lezajlott taggyűlésébe, hogy azok látogatottak. A taggyűléseken résztvett a tagság 75—95 százaléka, de több helyen előfordult, hogy a tagság teljes számban megjelent. A másik jellemzője taggyűléseinknek, hogy a Központi Vezetőség határozatát még a legkisebb alapszervezetekben is megtartották és olyan helyen is megvitatták, mint Bércéi, Zabar, Po- gony, ahol ezelőtt több hónapon keresztül nem tartottak taggyűlést. Bercelen ,a TSZCS alapszervezetnek hárorri tagja és egy tagjelöltje van. A Központi Vezetőség határozatát az élvtársak megvitatták, rámutattak azokra a hiányosságokra, amik területükön fennállnak. Hogy mennyire alaposan tanulmányozták át Rákosi elvtárs beszédét és a Központi Vezetőség határozatát, az mutatja, hogy amikor resztvettek a területi alapszervezet taggyűlésén, felszólalásaikban rámutattak, hogy az alapszervezet taggyűlésén egyik vagy másik kérdést nem vitatták meg. Felszólalásaikkal nagyban hozzájárultak a Pért Központi Vezetősége határozatának legszélesebb leviteléhez. A Központi Vezetőség határozatát az a'ap zervezetek titkárai ismertették, ami annál is inkább örvendetes jelenség, mert eddig a titkár elvtársak bizonyos fokig húzódoztak az előadás megtartásától. A most lezajlott taggyűléseken nem félnek kiáTani a széles tagság elé. A Központi Vezetőség határozatát saját területükre vonatkoztatták, és felszólalásaikban helyi példákat hoztak fel. A kisterenyei térüzem titkára például rávilágított arra, hogy a szocialista munkaversenyt nem tették magukévá úgy, mint ahogy azt keleltt volna és nem eléggé foglalkoztak a pártonkívüliekkel. Pártunk tagsága a kritika és önkritika fegyverével lényegében ezeken a taggyűléseken ismerkedett meg. Mivel ez a munkájuk még nem mindennapos, nem tudnak vele úgy élni, mint fegyverrel, amely erősíti Pártunkat, javítja munkánkat. A taggyűléseken elhangzott kritikák azonban azt bizonyítják, hogy nem egy szervezetünkben helyesen éltek a bírálat fegyverével és a felszólalók helyesen mutattak rá az alap-, közéj)-, vagy a felsőbb vezetés hiányosságaira is. Például Dejtáron felvetették, hogy a Megyebizottság a Kádertanács elé nem a vidékieket vette előbbre, hanem a salgótarjániakat, s így előfordult az, hogy késő délutánig kellett várnia, amíg a Kádertanács elg kerülhetett. Mátra sző 1 lősön a titkár elhallgatta, hogy a beszolgáltatásnál az utolsó helyen kullogott. Taggyűléseket nem tartott, amikor volt, akkor is a főjegyző tartotta és a kulákokkal társalgóit. Az alapszervezet tagsága ezeket a hibákat taggyűlésen elmondotta, megkritizálta az alapszervezet titkárát, amit a mátraszö1- lösi titkár nem tudott elviselni és lemondott a titkári teendők ellátásáról. Nézsán a Párt vezetőségi Ülésén személyi kérdések intézése folyt és ez veszekedéssé fajult. A pártvezetőség nem törődött a tagsággal és ezért a tagságtól sz’gorú kritikát kapott. Ugyancsak Nézsán hangzott el a járási bizottság felé az a kritika is, hogy van olyan község, amelyet a járási bizottság hét hónap óta nem látogatott. A taggyűlésen elhangzott kritikák azt bizonyítják, hogy dolgozó népünk megértette Rákosi elvtárs beszédét és a hibák orvoslásáért mindent elkövet. Üzemi taggyűlésünk egyik jó jelensége volt, hogy több helyen foglalkoztak a termelés kérdésével. Az acélgyár G. Sz. mühelyszerveze- tének tagsága azért kritizálta meg a vezetőséget, mert elhanyagolta a termelés kérdését. Ugyancsak az üzemi taggyűléseken hangzott el bírálat a gazdasági és állami funkcióba került elvtársak felé is, akik a műhelyből való kikerülés után elszakadnak a tömegtől, s dolgozó társaikat nem .úgy nézik, mint munkatársaikat. A taggyűléseken felszólalt az ifjúság is és felszólalásaikból kitűnik, hogy helyes neveléssel megfelelő utánpótlást biztosítanak Pártunk számára. A taggyűléseken kitűnt az, hogy a2 alapszervezetek jól kapcsolják össze a Központi Vezetőség határozatát mindennapi munkájukkal. Drégely- palánkon például azt javasolták, hogy a községek köztiszteletben álló parasztgazdáját vigyék el a TSZCS-be, mutassák meg egy TSZCS munkáját, hogy ezzel elősegítsék a szociali ia szektorok fejlődését. Hibák Az eredmények mellett akadtak hiányosságok is. Ezeket a hibákat kommunista őszinteséggel kell kihoznunk, meg kell szüntetnünk, hogy a jövőbeni munkánkat jobban tudjuk végezni. A taggyűlésünk egyik nagy hiányossága, hogy több helyen az alapszervezetek vezetői nem tárgyalták át a Központi Vezetőség határozatát és Rákosi elvtárs beszédét. Nem foglalkoztak a beszédnek és a határozatnak szemináriumszerű feldolgozásával. Ezért a titkári beszámoló hiányos, felületes volt, ami rányomta bélyegét az egész taggyűlés lefolyására. Szükséges, hogy alapszervezeteink vezetősége Rákosi elvtárs beszédét és a Központi Vezetőség határozatát a vezetőségválasztó taggyűlések előtt szemináriumszerűen dolgozzák fel, mert egy iránytűt jelent számukra a vezetőségválaszíói taggyűlések munkájának helyes megoldásánál. Másik nagy hiányosság: a népnevelő munka hiánya. Az alapszer- EJ vezeteinkben nem élnek a néone- velö munka előnyeivel, nem értik meg annak fontosságát és a népnevelőket az alapszervezet taggyűlésének jó megszervezésére nem mozgósították. Több helyen a taggyűlésről csak dobszó útján szerzett tudomást a Párt tagsága, vagy mint Kisterenyén történt, a párt- titkár utasítására a községi jegyző hivatali altisztjével értesítette ki a Párt tagjait, „hogy ma este hat órakor taggyűlés”. A taggyűlések előkészítésének hiányosságában része van a járás! Bizottságoknak is. m rt nem egy esetben az utolsó percben értesítették az alapszervezeteket, amikor már nem volt idő a taggyűlés előkészítésére. Hiba volt az ütemterv elkészítésénél is. Hiányzott belőle az a rész, hogy az első „próba” taggyűlések után nem álltak meg kiértékelni a lezajlott taggyűlések eredményét. így nem tudták, hogy milyen hibák állhatnak elő a taggyűléseken, s ezért történhetett meg az, hogy a hibákat végigvitték a taggyűlések egész lefolyásán. Taggyűléseinken bizonyos befelé fordulás volt érezhető. Az alapszervezetek egy része úgy gondolta, hogy most a pártszervezésen kívül nincs egyéb feladat, most elfeledkeznek a termelés kérdéséről és a pártonkívüliekkel való foglalkozásról. MlráöZGMM! INTÉZET KIÁLLÍTÁSA BALASSAGYARMATON Balassagyarmaton, a vármegye- háza nagytermében folyó hó 20—22-ig a Magyar Munkásmozgalmi Intézet kiállítást rendez. A kiállítás anyaga bemutatja megyénk dolgozói számára a magyar munkásmozgalom nehéz harcokban, tapasztalatokban és eredményekben is bővelkedő történetét. A , kiállítás megtekinthető a három napon reggel 9-től este 10 óráig. * A gépgyárban a magpadi lányok és asszonyok munkafelajánlássaí ünnepelték a Nemzetközi Nőnapot. Majd ezt követően kultúrestet rendeztek, melyben az üzemi és a lakótelepi MNDSZ adott kultúrműsort. Az előadást tánc követte. Kiállítás a Szovjet bélyegművészetről és irodalomról A szovjet—magyar barátság hónapjának keretében Balassagyarmaton a szovjet irodalom és bélyegművészet széleskörű megismertetésére és, megszerettetésére február 4-én és 5-én kiállítást rendeztek. A látogatók elismeréssel nyilatkoztak a szovjet irodalom remekműveinek hatalmas gazdagságáról és szépségéről. A kiállítás bebizonyította a szovjet kultúra maga- sabbrendűségéí és megértette a látogatókkal a könyvkiállítás jelszavát „szovjet könyvet minden dolgozó kezébe”. Külön érdekesség volt a szovjet bélyegkiállítás, melyen a balassagyarmati posta a szovjet állam megalakulásától naojainkig kiadott bélyegeket mutatta be. Az Ízlésesen és szakértelemmel összeállított gyűjtemény arról tanúskodott, hogy a Szovjetunió a bélyegművészet terén is egyedülálló. i A kiállítás osztatlan elismerést váltott ki a látogatókból és nagyban hozzájárult a szovjet—magyar barátság és a Szovjetunió iránti szeretet elmélyítéséhez és kiszélesítéséhez. Villanyvilágítást kapott Mátramindszent A falu kulturális céljaira népi kormányunk az ötéves terv keretében másfélmillió forintot irányoz elő. Az Ötéves terv eredményeként az ötéves terv végén minden falunak lesz villanya, bekötő útja és telefonja. Ezzel elmosódik a város és falu közötti ellentét. A villamosenergia termelésünk nap- ról-napra megsokszorozódik és lehetővé teszi, hogy egyre több falu kap villanyvilágítást az ötéves terv első eredményeként. Mátramindszenten március 4-én kigyúrt a villany. Sarokba kerültek a régi petróleumos lámpák, melyek csak arra voltak jók, hogy a szoba levegőjét tönkretegyék. A villanyvilágítás bevezetése aikalmábó.l a Nehéziparügyi Minisztérium részéről Osztrovszki György elvtárs és Mezővill központjából Bartos vezérigazgató mondott beszédet és adta át a falu dolgozóinak a villanyvilágítást, hogy hirdesse a szocializmus győzelmét. A dolgozó parasztság nagy szeretettel fogadta a villany bevezetését és büszkék arra, hogy az ötéves terv keretén belül őket érhette az a kitüntetés, hogy elsőknek kaptak villanyvilágítást. A dolgozó parasztság ígéretet tett, hogy még odaadóbban fonja végezni a tavaszi szántási és ""vetési munkát, mint azt eddig tette. Találkozunk olyan taggyűlésekkel is, ahol nem merték felfedni a hibákat. A keszegi taggyűlésen például a DÉFOSZ munkájáról folyt a szó és még súlyosabb volt az, hogy a Járási Bizottság jelenlévő kiküldöttje sem szólalt fel és terelte volna helyes irányba a taggyűlés menetét. A taggyűléseken kitűnt az is, hogy egyes kérdésekben meg akarják előzni a Központi Vezetőséget és TSZCS gyorsabb alakításáról beszélnek. Hiba volt és mint hiányosságot állapíthatjuk meg a taggyűléseknél, hogy nem beszéltek a pártszervezet belső munkájáról. Taggyűléseken csak a hibákról beszéltek és azok az elvtársak, akik ugyan látják a hibákat és felfedték azokat, nem jelölték meg a hibákból kivezető utat és azoknak eszközeit. Keveset beszéltek, vagy alig beszéltek a Több éberségei a népnevelő Az alapszervezetekben megtartott taggyűlésekről, Rákosi elvtárs beszédéről, a Központi Vezetőség határozatáról, a reakció a legkülönbözőbb és iegképtelenebb híreket terjesztette. Az ellenséges hír megyénk minden területén hallható volt azzal a különbséggel, hogy egyik helyen a Párt ügyéről a vezetőség választásáról terjesztette ferde híreit, másik helyen pedig a képtelenebbnél képtelenebb légből kapott híreket dobott köztudatba. Salgótarjánban és Litkén azt terjesztették, hogy lejárt a mostani kommunista párt vezetőinek ideje. Aki most vezetőfunkcióban van, mind leváltják, mert rossz munkát végeztek és Rákosi elvtárs központi vezetőségi ülésen ezért beszélt a vezetőség választásáról. Rimócon például azt a hírt terjesztették, hogy ne jelentkezzenek a munkaerötartalékok hivatalánál közvetítésre, mert aki ott jelentkezik, azt Szibériába viszik kényszermunkára. Ugyancsak a reakciónak a hangja volt az a hír is, hogy a közalkalmazottak fizetéséből nem lesz semmi, az csak blöff a közalkalmazottak felé, amivel azt akarták elérni — már mint a kormány —, hogy a közalkalmazottak helyzetükbe belenyugodjanak. A nemzetközi nőnappal egyidőben Salgótarjánban azt a hírt terjesztették, hogy a nők t tkos bordélyházat tartanak fenn és erről úgy beszéltek, mint a második MNDSZ-ről. Ezek a legkirívóbbak, de még ehhez hasonlókat sokat sorolhatnánk fel. Az ilyen és ehhez hasonló hírek Pártunk jelentős eseményeinél mindig nagyobb mértékben kerül köztudatba és szinte lemaradhatatian jelenség. Ezeknek a híreknek semlegesítésére népnevelőink hivatottak. Azonban meg kell állapítani, hogy népnevelőink talán azért, mert nem kaptak fentrő! utasítást, nem szerelték !e az ellenséget, nem törődtek az ellenség híreivel, „rendőrügynek“ tekintették a hír megszüntetését. Népnevelőink elásták a harci bárdot, ők is hallgatták a reakció lehetetlen meséit ahelyett, hogy azok ellen felvették volna a harcot fel- világosító munkájukkal. Nem magyarázták meg a dolgozó népnek, a Párt tagjainak, hogy most nem általános leváltásokról van szó, hanem csak azokat a vezetőségi tagokat váltják le, akik visszaéltek pártbeli vezetőszerepükkel, kiskirályoskodtak, a Pártnak nem használtak, — ellenkezőleg — sokat ártottak. Nem magyarázták meg a szécsényi járás és Rimóc község népnevelői sem, hogy a munkaerőtartalékok hivatala nem Szibériába, hanem az acélgyárba, a gépgyárba, az építkezésekhez és egyéb olyan helyekre közvetíti ki a munkát vállaló rimóciakat, ahol munkaerőhiány van. Számtalan helvi példával tudták volna állításaikat bizonyítani és ha ezeket elmondják, hogy a munkaerőtartalékok kivatalának közvetítésével 10—20—50 rimóci dolgozik a gyárakban, a reakciónak ez az állítása megbukott volna, nevetségessé lett volna. A közigazgatási pártszervezetek népnevelői ugyanezt mulasztották el a közszolgálati alkalmazottak fizetésével kapcsolatban elterjesztett reakciós hírek semlegesítésénél. Nem kizárt dolog, hogy egy-egy népnevelő is elhitte a reakciónak ezt az állítását, mivel március 1-én nem kapták rneg minden helyen a minisztertanács^ által biztosított fizetéseket. Salgótarjánban a nők titkosházáról terjesztett hírt rendőri ügynek tekintették, „mert az erkölcsrendészeti ügy“. Hagyták a népnevelőink, hogy bemocskolják harcos női szervezetünket, az MNDSZ-t és nem látták meg a hír mögött a reakció mesterkedését és hagytak, hogy ez a hír napokig köznyelven forogjon városunkban és a reakció garázdálkodjon. . Ha megvizsgáljuk ezeknek a híreknek elindítóit és terjesztőit, akkor azt tapasztaljuk, hogy általunk már ismert személyekből tevődnek össze — a klérus, a kulák, kidobott fasiszta katonatisztek és az ezekkel jóbanlévö egyének — és még sem folytattak népnevelőink ellenük szívós munkát. Népnevelőink nem érezték át tevékenységük fontosságát, megfeledkeztek arról, hogy az ellenségnek elterjedt hírei a dolgozó nép, a Párt ellen irányul. Nem folytattak szenvedélyes harcot a nép ellenségei ellen és nem látták azt, hogy a népnevelő munka mindennapos feladat. Elfelejtették, hogy Pártunk a népnevelőn keresztül tartja kapcsolatát a dolgozó tömegekkel és az ö munkájuk teremti meg annak az előfeltételét, hogy Pártunk valóban betölthesse élcsapat szerepét a munkás- osztálynak, dolgozó népünknek, egész nemzetünknek harcedzett, öntudatos forradalmi vezetője legyen. A Központi Vezetőség február 10-4 határozatából népnevelő munkára az jut, hogy az eddiginél szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a tömegekkel, kiküszöböljük a sablonosságot, a mechanikus vonásokat agitációnkból, konkrét harcossá tesszük azt, ugyanakkor növeljük készségünket, hogy a tömegek szavát meghallgassuk, hogy a vezető tapasztalatát kiegészítsük a kisemberek tapasztalataival, a pártbe'.i tömegek tapasztalataival, a munkás- osztály tapasztalatával. Népnevelőinknek el kell érni, hogy azon a területen, ahol dolgozik, politikai irányitója legyen. Ott, a saját területén neki kell képviselni a Pártot, vinni kell a Párt politikáját és fáradhatatlan munkával azon dolgozik, hogy a hozzátartozó elvtársak öntudata szüntelenül emelkedjen. Munkájával el kell érni, hogy a dolgozók szeressék, megbecsüljék és köztiszteletben álljon, el kell érni, hogy a dolgozók kövessék útmutatását. Népnevelőinkre a taggyűlés előkészítése előtt nagy feladatok várnak. A Központi Vezetőség határozatának sikeres végrehajtását kell nekik biztosítani, az ő munkájuk szívós politikai felvilágosító munka kell, hogy legyen, hogy pártunkon belül erősítsük a pártszerű kritikát, a pártonbelüli demokráciát, ami Pártunk megerősítésének előfeltételei. Üzemi táppénz Kifizetése az Qvegiyárlm Az üveggyári dolgozók nagy örömmel fogadták a üzemi táppénz kifizetését. Pártunk határozata,, hogy a Szovjetunió példája nyomán a központosított társadalombiztosítást a dolgozók kezébe adjuk, a szakszervezet feladatává tegyük és levigyük az üzemekbe. így vált lehetővé, hogy a társadalombiztosítási segélyek kifizetése az üzemekben történjékMit jelent ez a gyakorlatban? Azt jelenti, hogy ha a dolgozót a táp- pénzálíományból kiírják, a _ bérelszámoló a táppénzt azonnal számfejti és 10 percen belül az üzemi pénztár a táppénzét kifizeti. Ezzel megszüntetjük a táppénzkifizetésnél fennállott bürokráciát. Azzal ú? könnyítünk a betegállományban lévő dolgozóinkon, hogy a főorvosi felülvizsgálatot is üzemi rendelőnkben hajtjuk végre. A fentvázoltak bizonyítják, hogy népi demokráciánk államát, amely a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével a szocialista társadalmat építi, minden tevékenységét a dolgozó nép érdekei vezérlik- Auer( Katalin termelésről, a kommunista példa- mutatásról. Április 4-re való felajánlásról pedig egyetlen egy szó sem hangzott el. Az alapszervezeteknél kitűnik még, hogy a Központi Vezetőség határozatának leviteléR a vezetőségválasztást csak szervezeti feladatnak tekintik és mellőzik a propaganda- és kádermunkát. Szükséges pedig a kádermunka, mert a vezetőségválasztásoknál sok jó káderre lesz szükségünk, akik helyes vezetésükkel biztosítják a Párt belső demokrác:ájat, a kritikát, önkritika alkalmazását, s minden feltételt megteremtenek Pártunk megerősödésére. Feladataink a vezetőség- válasz áé e őtt Az eredmények és hiányosságok után szükséges megjelölni azokat a feladatokat, amelyeket a vezetőségválasztó taggyűlés előtt el kell végezni. Ezek közül a feladatok közül a legsürgősebb és legfontosabb feladat a népnevelők aktivizálása. A népnevelők és a bizalmiak már most keressék fel a hozzájuk tartozó elvtársakat, beszélgessenek velük Rákosi elvtárs beszédéről, a Központi Vezetőség határozatából és biztosítsák, hogy mindannyian megjelennek a taggyűlésen. A vezetőségválasztás előtt rendezzék a párttagsági könyvek ügyét, már most döntsék el, kinek van tanácskozási és szavazati joga. A vezetőség tanulmányozza át a Központi Vezetőség határozatát, készítsenek kollektív beszámolót és mondja el a pártszervezet titkára, mert a kollektiven elkészített jelentés biztosítja a taggyűlések helyes és jó lefolyását.
