Szabad Nógrád, 1950. március (6. évfolyam, 9-12. szám)

1950-03-17 / 11. szám

1950 március 17. SZABAD NÓCRAD 5 Nagyobb éberséget, több tervszerűséget állami gazdaságainkban — Ami néhány telefon jelentésből kiderül — — Brrrrrrr • •. Halló itt a szerkesztőség! — Szabadság! A teclaki állami gazdaság agronómusa Nagygyőri Béla vagyok. — Szeretnék az ápri­lis 4-ére tett; munkafelajánJásokról jelentést adni. — A növénytermelési brigádunk vállalta, hogy a sörárpa vetését már­cius 25-e helyett 15-ére, a borsó ve­tését március 25-e helyetf 24-ére, a cukorrépa vetését április 10-e he lyetf április 4-ére, a lucerna vetését március 31-e helyett március 27-ére fejezik be dolgozóink■ Borsos Sán­dor kocsis a vetési munkálatoknál 150 százalékos norma-teljesítményt vállalt. Az állattenyésztő brigádunk vál­lalta, hogy a növendékmarha neve­lésénél az előirányzott napi 40 deka­grammos súlygyarapodást 70 deka­grammra emelik, ugyancsak a eer- téshízlalásnál a napi 60 dekagram­mos súlygyarapodást 70 deka­grammra emelik március 1-től 31-ig terjedő időben. Sándor Péter növen­dékmarha gondozó vállalta, hogy a hó folyamán, a brigádja által fel­ajánlott 70 dekagramm helyett 80 dekagrammos súlygyarapodást fog elérni a növendékállatok súlygyara­podásában. —Nagyszerű felajánlások, Nagy­győri flvtárs. — Ast még el is felejtettem mon­danii hogy azóta már megindultak a tavaszi vetések munkálatai és a növénytermesztő-brigád az árpa ve­tését az általuk vállalt 15-e helyett 10-ére befejezték. Itt kitűnő ered­ményt ért el Borsos Sándor, aki a vetésnél 150 százalékos vállalásával szemben 220 százalékos teljesítményt ért el. — Ez aztán teljesítmény — és milyen munkamódszert alkalmazott? — A nyolcórai munkaidőt teljes mértékben kihasználta — ezzel ja. leütésem véget is ért, elvtárs. — Köszönöm• Szabadsági — Brrrrrrr . •. — Halló! Szerkesztőségi — Igen. — A zabari állami gazdaság va­gyok — arról szeretném értesíteni az elvtársakat, hogy a növényter­melő brigádunk a borsó vetését ha­táridő elölt 15 nappal befejeze. — A gazdaság dolgozói milyen munkafelajánlásokkal készülnek megünnepelni felszabadulásunk év- forduóját ? — Nagy dologra készülnek dol­gozóink- — Ma este üzemi értekez­leten határozzák el, milyen eredmé­nyek elérésével tudják legmélfób­, ban megünnepelni és forró szerete- tüket kifejezni a nagy szovjet nép iránt. — Köszönöm. Szabadság! — Brrrrrrr ■ ■ . — Halló-halló! — Halló! Központ vagyok. — Elvtársnő, kérném az Állami Gazdaságok Megyei Központját. — Halló! Állami Gazdaságok Megyei Központja. — Itt a szerkesztőség beszél. Kér­ném Jakab elvtársat, az üzem­gazdaság osztályvezetőjét. — Szabadság! Jakab Sándor va­gyok. — Szabadság — szeretnék érdek­lődni, hogy nem futottak-e be mun­kafelajánlások és azoknak eredmé­nyei a központba? — De Igen, elvtársam. — A tec­laki és a zabari-.. — Azokról már értesültünk- — A többi gazdaságokból még nem érke­zett be jelentés? — Nem- •. Nem is tudom, hogy mire várnak. Ezen a téren nagyon hátul kullog a sziráki és a hényel- pusztai állami gazdaság. — Miért? ■— Mert még meg sem kísérelték- sőt eszükbe sem ]utot| az, hogy ta­lán jó lenne hozzáfogni a vetés­hez is­— Csodálkozom, hisz a gazdasá­gok egyik legjobbja volt a sziráki gazdaság. — Igen, — de amilyen szép ered­ményeket értek el az ősz folyamán az állattenyésztésben és az őszi ta­lajmunkálatoknál, most o'yan rosz- szak. — A legrosszabb gazdaságok egyike lett. — Ilyen rossz lenne a hényel- pusztai állami gazdaság is? — Igen — ezen nem is csodálko­zunk, mert Ff még az-.. — Brrrrrrr • •. — Halló központ, beszélünk- miért kapcsolja szét a vonalat? — Bocsánat, elvtársam. — Közbelépett a központos, foly­tathatjuk Jakab elvtárs. — Ólt hagytuk el- hogy még az őszi mélyszántást sem fejezték be­— Nem? — Nem , —, de ennél egyszerűbb dolgot sem tudtak megoldani- — Két napig törte a gazdaság vezető­sége a fejét azon, hoy mi az oka annak, hogy a gazdaság lovai ki­híztak. ugyanakkor a 70 darab hízó­sertés két hónap alatt nem hogy hí­zott, hanem inkább teljesen lefo­gyott­— Ez az agronómús nemtörődöm­ségén múlott, ugye? — Igen — talán ez is a magyará­zata annak, hogy a tavaszi mun­kákkal lemaradtak, mert lehetséges, hogy még mindig ezen törik a fejü­ket- •. és a nagy fejtörésben még nem jutottak el a tavaszi munkák megkezdéséig. — E felmerülő hibák nemcsak az agronómús. hanem az üzemi párt­szervezet és az üzembizottság gyen gesége miatt merültek fel — ugye, Jakab elvtárs? — Igen. — Az üzemi pártszerve­zet és az üzembizottság nem eléggé érett, nem tud kellőképpen lecsapni az olyan vezetőkre, agronómusokra, a,kik félrevezetik különböző ürü­gyekkel a pártszervezetet és az üzemi bizottságot, hogy a tavaszi fontos szántási-vetési munkálatok időben való elvégzését szabotáljak­— Ugylátszik, sem az üzemi pártszervezet, sem az üzembizottság nem áU a hivatása magaslatán. — Ilyen esetek felmerülésekor természetesen. • — Ezentúl az üzemi pártszerveze­teknek és az üzemi bizottságoknak éberebbnek kell lenn', hogy meg tudják akadályozni az ilyen és ezekhez hasonló romboló műnkét kifejtő egyéneknek a mesterkedé­seit. — Igen — a pártszervezetnek számot kell kérni, még ha a rom­boló munkát véghezvivő kisbágyoni gazdaságunk agronómusa is az il­lető­— Balázsfalyi Istvánnak hívják ezt az agronómust — ugye? — Igen­— Ez az agronómús is a tavaszi munka időben való elvégzését, sza­botálta? — Ezt az agronómust a Megyei Központ főagronómusa, Szalai Imre ki is oktatta az elvégzendő munká- jára, ,-hogy ha a cukorrépa vetésé­nek az előkészítésére kirendelt trak tor elromlik, várjon még utána há­rom napot, már mint a tárcsázási munkák elvégzésénél, amíg az eső esni fog“. — Szép kis utasítás, mondhatom — ezzel Szalai Imre is romboló munkát fejtett kit. természetesen, ugye ? — Igen — annál is inkább, mert a gépszínben három üzemképes traktor állt, amit. az esetleg elrom­lott traktor helyébe lehetett volna állítani és így nem lett volna lénia- radás a talajmunkálatok elvégzésé­ben­— Ez felelőtlen utasítás volt. — Az bizony elvtársam. — Ezen­túl a pártszervezetek a kellő erély- lyel csapnak le az iyen jó tanácso­kat osztogató és ezeket végrehajtó egyénekre, akik gátolják a nagy­üzemi gazdálkodás kifejlesztését és a minisztertanács határozatának si­keres véghezvitelét. —• Nincs több mondanivalód, Ja­kab elvtárs? — Nincs. — Köszönöm. Szabadság! L—L­1944MÁRCIUS 19-SKE nemzetünk leggyászosabb napjai közé tartozik. A német fasizmus, amely már évekkel ezelőtt megszállás alatt tartotta az országot, elérkezettnek látta az időt az ország teljes megszállására. A kimúlófélben lévő barbár rendszer végleg maga alá gyűrte az országot, mert félt a népi erőktől, a kommunis­táktól, akik fellázadhatnak' népelnyomó rendszerük ellen. Horthyék gerincte­lenül — de mit is várhattunk tőlük —, megalázkodva behódoltak Hitlerék- nek. Ezzel a behódolással meg akarták hosszabbítani hitvány életüket és a magyar nép vérével akarták menteni semmitérő bőrüket. Horthyék bchódolása után még szomorúbb napok virradtak a magyar népre. Szálasit ültették a magyar nép nyakára és megkezdődött az ország teljes rombadöntése. Az ország szekerét a német fasizmus szekeréhez kö­tötték, ami annyit jelentett, hogy a magyar nemzet hatszázezer legjobbja Idegen érdekekért életét vesztette, Budapest gyönyörű hídjait felrobbantották, vasuiainkat és egész országunkat a háború martalékává tették. Lerombolták az országot, ami Horthy 25 éves fasizmusának befejezése volt. A magyar nemzet ebben az időben történetének legmélyebb pontján volt. Ha ehhez a mély ponthoz hasonlítjuk most országunkat, akkor látjuk, hogy milyen nagy fejlődést tettünk meg. A kommunisták vezetésével felépítettük az országot, megteremtettük a jólétet és most az ötéves tervünkkel lerakjuk a szocializmus alapjait. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy ezt mind a nagy Szovjetuniónak köszönhetjük. A Szovjetuniónak, a Szovjet Had­seregnek köszönhetjük, hogy szétverte a fasisztákat és hitvány bérencüket, hogy ma jólétben építhetjük szocialista országunkat. A Szovjetuniónak kö­szönhetjük szabadságunkat, amit nekünk meg kell védeni minden külső és belső ellenséggel szemben, hogy elkerülhessük azt a veszedelmet, amit a fasiszták 1944 március 19-én a magyar népre zúdítottak. A kisbágyoni dolgozó parasztok versenyfelhívása a tavaszi szántás-vetési munkákra A Minisztertanácsnak a növénytár, meszfés fontosságáról és a magasabb terméseredményekről szóló határoza­tát nagy lelkesedéssel fogadtak me­gyénk dolgozó parasztjai- Hogy a. rendeletét sikerre vigyék, me­gyénk községeinek dolgozói ter­metesé versenyre hívták egymást. Ilyen termelési versenyre hívták léi Kisbágyon dolgozó parasztjai az crdötarcsni dolgozó parasztokat. Vállalják, hogy a községükben ta­vaszi szántásra kerülő földeket, amely 100 kát. hold, április 10-ig felszántják és tárcsázzák. A vető­magot a gépállomás szelektorával tisztítják. A vetőmag tisztítását a kulákok számára is kötelezővé teszik és azt ellenőrzik. A tavaszi kalászosokat a kitűzött határidő előtt 10 nappal, április 4-éig befeje­zik. A cukorrépa vetését 10-ére befejezik és azt le is hengerezjk. A burgonya, n-praforgó és tengeri vetését a kitűzött határidő előtt 10 nappal befejezik. A dolgozó parasztok' tudják, .hogy s határozat végrehajtósa termésátía. g.aiknak i>me!én> komoly harci kér­dés. Tudják az- is, hogy o harcban nem á’litek egyedül,.kégli? Pártunk és munkásosztályunk feladataik meg. oldásában. Éppen .ezért felhívják megyénk dolgozó parasztjait, hogy csatlakozzanak ..a m’-gásabb termés­hozamért vívott harchoz". Április 4 ünneplésére hészülnek a szabadsághősök nevét viselő tszcs-k Ennek a napnak köszönheti dolgozó parasztságunk, hogy a föld és a sza­badság birtokba vétele után elindul­hatott a fejlődés útján, amely ná­lunk soha nem látott gazdasági és szellemi felemelkedéshez vezet. A két történelmi nevezetességű év­fordulónak a megünneplésére készül megyénk dolgozó parasztsága. Ebből a készülődésből kitűnik az a három termelőcsoport, amely az 1848-as sza­badságharc forradalmi költőjének, Petőfi Sándornak a nevét viselik. Mi­ver is ünnepelhetnék meg és réhétnék felejthetetlenné ezt a két napot, mint az ipari munkásság példája nyomán a több és a jobb munkával. Erről számol be Gál elvtárs a nagykeresz­túri „Petőfi“ tszcs elnöke is. — Mind a két évforduló nagy ün­nep számunkra. Különösön április 4-e, ennek köszönhetjük, hogy szabadok vagyunk és munkánkkal építhetünk egy szebb jövőt. — Hogy készültek március 15-ónek megünneplésére? — Tervbe vettük egy 300 darab be­fogadó képességű sertéshizlalda fel­építését. , — Folyik még az építkezés? — Már két nappal előbb befejeztük az építkezést. De felszabadulásunk évfordulójára nagyobb munkák teje­sítésére készülünk. A 22 kát. hold borsó négy és fél napig tarló ve'..eset három nap alatt, a 20 kát. hold Mai­len négy és fél napig tartó vgteset három nap alatt, 35 kát. hold arpa hét és fél napig tartó vetését négy nap alatt végezzük el. A *oni/üo/eerfe- szettel foglalkozó ipák es nők két es fél nap alatt 66 ddrab melegagyat ké­szítettek el. . A nagykeresztúri t. sz. cs-n kívül nagy készülődés folyik a Kozardi „Petőfi“ tszcs-ben is. — A nagyüzemi gazdálkodással járó jobb életet és azt a sok jót, amit már élvezünk, a szovjet népnek kö­szönhetjük, — mondja Juhász Ferenc tszcs elnök. — Milyen öröm is most dolgozni, — szabadon, békében, foly­ton növekvő termelésünkkel egy kor­szerű mezőgazdaság / felépítéséért. ■— Hogy készül a csoport április 4-e megünneplésére? — A kedvezőtlen időjárás miatt el­maradt őszi talajmunkálatokat ápri­lis 4-ike előtt két héttel befejezzük. Nyolctagú szőlőtermelő brigádunk 8 kát. hold földterületen lévő összes szőlőtökének a lemetszését és meg­munkálását vállalta. Azonkívül az összes tavaszi gabonavetéseket már­cius 31-ére elvégezzük. A berkenyéi „Petőfi“, termelőcso­port alig egy hete, hogy megalakult és máris azon gondolkodtak a csooortta- gok, hogy tudnák felejthetetlenné tenni április 4-e megünneplését. El­határozták, hogy minden földjüket a gépállomással művelteti)< meg, hogy a gépállomás által végzett' jobb mun­kával is biztosítsák a nagyobb ter­méseredményeket. Ezenkívül szerző­dést kötöttek minőségi mag termelés­re is. — Két kát. hold mákot már elvetet­tünk, ■— mondja Bertók István inté­zőbizottsági tag. — Földünket már a traktor szántja. Ha a szántás meg lesz, április 4-ére befejezzük a tavaszi vetéseket. — A jó munkával akarjuk- megkö­szönni a szovjet népnek, hogy mi, dolgozó 'parasztok is felszabadultunk és Pártunk bölcs vezérének, Rákosi elvtárs útmutatása nyomán nagy­üzemi gazdálkodással építhetünk egy korszerűbb mezőgazdaságot. A három termelőcsoporton kívül megyénk többi termelöcsoportja is ilyen lelkesen készül április 4-e meg­ünneplésére, mert tudják, hogy foly­ton növekvő jó életük, gyermekeik biz­tos jövője 1945 április 4-e nélkül soha nem valósult volna meg. Jól diaiadnak a vetési inimkák megyénkben Eaknatzuk a vöröshere és lucerna vetését Beköszöntött a tavasz. A mezőkön nagy a sürgés-forgás. Nagy lendület­tel folynak a szántás-vetési munká­latok, mert tudják a dolgozó parasz­tok, hogy a nagyobb terméseredmé­nyek egyik tényezője a szántási és vetési munkálatok idejében való el­végzése. A Megyei Mezőgazdasági Igazgató­ság növénytermelési osztályáról érke­zett jelentés arról számol be, hogy az első heti eredmények, amelyek már­cius 5-től 11-ig már megtörténtek, részben kielégítsek, részben nem. A tavaszi árpa vetésénél egy hét alatt 140.8 százalékot, a zabból 250.9 száza­lékot, a lucernából 156.3 százalékot, a vörösheréből 36 százalékot, napra­forgóból 20.5 százalékot végeztek el megyénk dolgozó parasztjai. Amint látjuk, a vöröshere és napra­forgó vetésénél észlelhető lemaradás, ezt hozzák be sürgősen dolgozó pa­rasztjaink, mert a rohamosan javuló időjárás következtében elkésnek e fontos takarmány- és ipari növények vetésével, amelynek az eredménye majd a rossz termésbetakarítás lesz. Mondáiét a itt rasszi sa szakák elvégséséhes szükséges traktor" és igavonóéra histosításskról A föld megműveléséhez szüksé­ges gépierő biztosítását segíti elő a földművelésügyi miniszter most megjelent rendeléte. A rendelet előírja, hogy minden frtíktor'ulo.j- donos köteles traktorával részt- venni a tavaszi mézögazdasugi munkálatokban és gépe teljesítőké­pességéhez mért területen jó talaj- munkát végezni- A rendelet szerint 30 lóerősnél kisebb traktorral leg­alább 180 holdat, 30 lóerősnél na­gyobb, de 50 lóerősnél kisebb trak­torral 240, 50 lóerős, vagy ennél nagyobb traktorral pedig 300 hold területet kell 1950 május 15-ig tárcsázni vagv kultivátorozni. Az ősszel fel nem szántott szikes vagy homekterüléten végzett közép- mélyszántást a talajmunka kötele­zettség teljesítésébe kétszeresen kell beszámítani. Ha a gazdálkodó (termelőszövet­kezeti csoport, fölöművesszövetke- zet vagy egyéb ingatlantulajdonos) a tavaszi mezőgazdasági munkák él­vezéséhez szükséges traktor- vagy igavonóé rőről vagy talajművelő eszközről önhibáján kívül nem tud gondoskodni, köteles ezt az illeté­kes elöljáróságoknak vagy polgár- mesternek legkésőbb március hó 15-1 g írásban vagy szóban bejelen­teni- Az így bejelentett ingatlano­kon a talajmunkák elvégzése első­sorban a gépállomások feladata. Ha a gépállomás a talajmunkát kellő határidőre nem, vagy csak részben tudta elvégezni, a traktor vagy igásállat tulajdonosait arra lehet kötelezni, hogy a vonóerővel nem rendelkező gazdálkodó szán­tóterületén a tavaszi talajmunká- kat a kitűzött határidőben elvégez­zék. A talajmunkakötelezettség megállapításakor azt a talajmunkát is be kell számítani, amelyet a traktor- vagy igaerő-tulajdonos a maga ingatlanán vagy más ingatla­nán már elvégzett­Nem lehet igénybevenrli a munkaképtelen állatokat, vagy olyan. ket:es ló vagy ökörfogatot, amellyel tulajdonosa 1950- év tava­szán legalább 40 holdat már tárcsá­zott vagy kullivátorozoti, illetőleg amellyel már 20 kataszteri holdat középmélyen felszántott. De nem lehet igénybevénni az olyan, egy igavonó állattal rendelkező gazdá­nak az igásállatát sem, akinek szán­tóterülete a 10 holdat meghaladja s azon a gazdálkodó a talajmunká­kat hiány nélkül elvégezte. Ha a járás területén nincsen a talajmunkák elvégzésére elegendő vonóerő, vagy talajművelő eszköz, a járási mezőgazdasági osztály köteles ezt a mezőgazdasági igazgatóságnak a szükséglet megjelölésével hala­déktalanul jelenteni. A mezőgazda­sági igazgatóság a megye területér» levő szántóképes traktorok tulajdo­nosait kötelezheti arra. hogy a megye bármely részén talajmunkát végezzen, illetőleg el­rendelheti a használatban nem lévő talajművelő eszközök átengedését ideiglenes használatra. A más ingatlanának megművelé­séért vagy a kölcsönadott talaj­művelő eszközért térítés jár. A ta- lajmunkakötelezettség teljesítését a mezőgazdasági igazgatóság és annak alsófokú szervei., a községi Nép­frontbizottság helyi szervei ellenőr­zik és szükség esetén gondoskodnak a kihágási eíjárás megindításáról- Azt a tulajdonost, aki talajművélő eszközét nem engedi át, vagy trak­torával talajmunkakötelezettség ön­ön hibájából nem teljesíti, gépét megrongálja vagy elrejti, szigorúan megbüntetik; talajművelő eszközét, gépét, igavonó állatát pedig elko­bozzák­Egyéni versenyben vannak as állami gazdaságok göbölyösei Ipari dolgozóink egyéni verseny­ben naponta érnek el szebbnél szebb eredményeket. Az egyéni verseny nagy előnyét most megyénk állami gazda­ságainak a dolgozói is meg akarják szerezni termelési eredményeik meg­növelése érdekében. A nógrádköyesdi állami gazdaságban Matvóka József göbölyös 175. Ma­tyóka Flórián 166, Vizdák Ferenc 160, Pavló Pál 132 százalékkal teljesítették túl a reájuk bízott göbölyök kéthónapi hízási átlag­normáját. A gondjaikra bízott 56 darab göböly két hónap alatt 28 mázsával hízott többet az előírtnál. A nagyszerű ered­mények elérésével 25 ezer forint meg­takarítást értek el. A nógrádmarcali állami gazdaság göbölyösei is hasonló szép eredményt értek el a göbölyök hizlalásánál. A reájuk bízott göbölyök hízási ideje hat hónap és ezalatt az idő alatt a göbö- lyönkénti hízási norma 150 kilogramm. Ezt Gabcsik János és Horváth Mihály göbölyösök már az öthónapi hízási idő alatt 195 kilogrammra telje­sítették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom