Szabad Nógrád, 1950. február (6. évfolyam, 5-8. szám)

1950-02-03 / 5. szám

1950 február 5. SZABAD NÖGRÁD 3 Íz acélgyárban, a zöld özemben, a bányákban sokat várnak a dolgozók az első sztahánovisia kongresszustól A szocialista munkaverjeny élhar­cosai az orsaágbaa mindenütt erő. sen készülő inek a Szíaháuov;sták I. Orsaágios TanÁ'skozlsá-n. Az élen. járó dolgozók, a szebb élet kovácsai, naik tríiáccikozását nagy érdeklődés és komoly felkészülés előzi meg az. üzemefebein. „A Sztatónov-mozgalmat nem sza bad a munkások és munká- nők kö­zönséges mozgalmának tekinteni. A S ztafiiánov_ mo zgal om a munkások és murSkfcnök olyan mazgalma, m.ely a szocialista építömunka történe- t.'nek egyik legfényesebb lapja lesz.” — mond a Sztálin elv társ a Sztahá. ncvi-ták I. Kongresszusán. Valóban olyan mozgalom a Szta~ hánov.mozgíi! om. mely a szocialista­verseny fellendülésének és magasabb fokának kifejezője. A kongresszus nagy jelentősége abbrn áll, hogy azok a munkások, akik dgajáították a, legfejletfefo technikát, a szovjet technikát, most átadják azoknak, akik még nem gajátí ották el azt. Hoppla Ottó, rz acélgyári ürót- húzóüzem dróthúzója egyike az üzam legjobb dolgozóinak. A 20 éves ifjúmunkás a.z els-ök között volt, akik átálltak a többgépes termelv'sre. Négy-öt, sö:t hat gépen dolgozik, normáján állandóan túlteljesíti. Hu- szonhetediki teljesítménye például 152 százalék volt. A kongresszus je­lentőségét ő Így látja.: I „Fokozom termelésemet, hogy résztvehessek a tanácskozáson“ ■— Ezen a kongresszuson az or­szág legjobb dolgozód gyűlnek össze, hogy megbeszéljék, megvitassák egymás munkamódszereit. A be­számolókon meglátják majd azt, hogy mi a helyes és mi a fölösleges munkájukban. Jobb, , fejlettebb munkamódszert dolgoznak ki, hogy ezt a munkamódszert meghonosítsák az ország minden üzemében. Ez a híva áss. ez a szerepe a sztahánovis. rák X. kongre-szusónak. En magam is nagy megtiszteltetésnek venném, ha résztvehétinék rajta. Munkámat még lelkiismeretesebben végzem — mondja Heppla elvtárs — ég terme, lésemet állandósítom, sőt fokozom, hogy kiérdemeljem dolgozó társaim bizalmát, hogy rész.vehessek a tanácskozáson. Ez a beszéd már újtípusú munkás beszéde, riki már részese a hatalom­nak és tudja, hogy csak több tudás­sal, jobb munkával építheti saját országát, a dolgozók szabad államát. Az ti ve jr gyár iák is sokat várnak a kongresszustól. Balogh József és Ogzvald János munkások a H. számú zöldüzombsn dolgoznak. — Nagyapáink is ezzel a munka­módszerrel dolgoztak, mint mi. So­kan azt hit ék, hogy ez szent és sérthetetlen és megváltoztatni nem lehet. Most egy olyan újításon dől. gőzünk, amivel ha sikerülni fog, duplájára emeljük termeié; ttokét anélkül, hogy többet kellene dol­gozni — mondja Oszveld János. Majd Balogh József veszi át a szót, ki most jött haza 8 hetes szakszervezeti iskolából. — Ugyan- ezt mondták az építőiparról is, hogy ez a helyes, tökéletes munkamód. szer, mert már évezredek ó a így csinálják, azóta sem tudtak változ­ta ni rajta. Pozsonyt elvtára azon­ban tanult ’azoktól, akik az építő. Iparba is behozták a forradalmat, mert a szovjet sztahanovisták való­ban forradalmasították az építő­ipart. Ez ,a feladata a sz ahánovis. ták kongresszusának Is, hogy a dol­gozók kőztklnosévé tegye- az egész, séges újításokat. Megtanuljuk a szovjet dolgozók munkamódszereit — Mi azt várjuk a kongresszus­tól, hogy megismertesse velünk a tekodi, a sajószentpéter; é» a többi üveggyárakban dolgozók helyes, észszerű munkamódszerét és főleg megismerjük ,.a szovjet dolgozók új munkamódszereit, hogy azokat ml is hasznosíthassuk az ötéves terv si­kere érdekében — mondja befejezé­sül Balogh eivíárs. A megye dolgozói, bányák, gyá­rak, üzemek dolgozói mind nagy figyelemmel tekintenek a sztahá- novisták első országos kongresszusa elő, mert tudják, hogy a Sztálini műszakban a szovjet szt aiiánovisták példája nyomán életre keit és azóta kiterebélyesodett Sztahánov-mozga- lom még nagyobb lendületet vesz, ami az ötéves terv megvalósításá­nak egyik szilárd oszlopa lesz. VERSENYBEN A Z IFJÚMUNKÁSOK A Szovjetunió támogatásával visszakapja nyugatra hurcolt gépeit a Gépgyár Jólsikerült tervismertetö előadást rendezett 28-án a gépgyári SZIT- szervezet. Az ünnepi beszédet Németh Gyula elvtárs. a gyár yezérigazgatójá mondotta. Beszédében elmondta, ho­gyan tudták határidő előtt egy hónap­pal, a gyári gépi berendezések teljes kihasználásával befejezni a három­éves tervet. Megemlékezett arról a baráti támogatásról, amelyet a Szov­jetunió nyújtott a magyar népnek és az acélgyár dolgozóinak. Elmondotta, hogy a Szovjetunió segítette hozzá a gyárat, hogy a fasiszták áltat nyugatra hurcolt üzemi berendezést hazaszállít­hatták és újra a termelésbe állíthatják. Már eddig is hatalmas értékeket kép­viselő szállítmány érkezett haza. Esz- tergapadok, gyalugépek, transzformá­torok, kompresszorok, villanymotorok, hegesztő gépek, hegesztő transzformá­torok. fúró. és marógépek vannak a sokszázezer forint értékű szállítmány­ban. A Szovjetunió támogatása nagy­mértékben elősegíti, hogy az acélgyár az eddiginél jobb körülmények között láthasson az ötéves terv nagy felada­tainak végrehajtásához. Megváltoztattam a régi monkamédszert, ezért értem el 1167 százalékot A mull év szeptemberében munka­társaimat párosversenyre hívtam. Ez a versenykihh'ás magával ragadta az egész műhelyt és szebbnél-szebb ered­ményeket értünk el. Akkor még csak 130—140 százaléknál tartottunk, de ez az eredmény napról-napra fokozódott és _ két hét múlva már elértük a 200 százalékot. Sajnos ebben az időben durva csiszolóporunk volt és ez a mi­nőség rovására ment. A gyár vezető­sége azonban szerzett csiszolóport az Acélgyárból, amit kiszitáltunk, mert ha százasnál durvább szemcse került a csiszolókorongra, akkor a megmun­kálandó munkadarabot kétszer-három- szor kell a korongra tartani, yiszont a megszitált csiszolóporral elértük azt, hogy a csiszolandó munkadarab egy­szeri húzással jó, ha olyan darabot veszünk munkába, ami a koronghoz is megfelel. Ezzel a módszerrel jó munkát tudtunk előállítani. A sztálini műszakra újítást vezet­tem be, mert két korongot tettem a gépre. A két korong azt a célt szol­gálta, hogy amíg az egyik korongon végeztem a lapos munka csiszolását, a másikon a gömbölyű munkát készí­tettem. Az 1167 százalék elérésében segített a vállalat vezetősége is, mert adott mellém^egy kisegítő, munkaerőt, aki beolajozta és odahorcua a meg­munkálásra váró munkadarabot. A munkámat értékelték most, ami­kor élmunkásjelvénnyel tüntettek ki. De engem nem az fűtött, hogy él- munkásjelvényt kapjak — habár az is nagy kitüntetés —, hanem az, a tudat, hogy új országot épitünk az ötéves tervvel és lerakjuk a szocializmus alapjait. Tóth Faragó István A Központi Vezetőség határozata után fokozódik a termelés a nógrádi üzemekben Üzemeink dolgozói az elmúlt héten ismét folytatták eredményes munkáju­kat; és újból kiváló eredmények szü­lettek. A vasas szakmában a múlt hé­ten a következő dolgozók tűntek ki szép eredményeikkel: A .SALGÓTARJÁN! ACÉLÁRU­GYÁRBAN továbbra is a hideghenger­mű az a műhelyrész, ahol a legjobb eredmények születnek. Az egyéni ered­mények éppúgy, mint az átlageredmé­nyek, emelkednek. Ezt mutatja Lantos László hengerész eredmé­nye, aki a huszoHhatodiki 198 szá­zalékos eredményét huszonhetedi- kén 201 száza ékra emelte. Stadler Géza huszonhetedikén 212 száza­lékra teljesítette normáját. Puskás Zoltán hengerész havi átlagterrne- lése kiemelkedő. A novemberi át­laga még nem érte el a 110 száza­lékot sem, már decemberben 157 százaléknál tartott és január havi átlaga 185 százalék. A munkalendületen és munka helyes megszervezésén túl nagy mértékben segítette, termelését a tervfelbontás. Azóta, hogy ismeri napi előirányzatát, mindig szebb és szebb eredményeket ér el. A SALGOTARJAN1 KALYHA ES TŰZHELYGYÁRBAN a csiszolók ha­ladnak élen a szocialisla munkaver- senvben. Teljesítményük szinte hétről- hétre fokozódik és most már 300 szá­zalékon felül járnak. A gyár ismert sztahánovistái újból rekorderedménye­ket, értek el. Tóth Faragó István 313 százalék'1' teljesített harmincadik án. Ugyanezen a napon ért el szép ered­ményt Molnár István, akinek harmincadi- kai teljesítménye 332 százalék volt. Molnár József :s 331 százalékot ért el az említett napon. A gépgyári Rákosi brigád heti át­laga is emelkedést mutat. Az előző heti 155 százalékos teljesítményüket 171 százalékra emelték és tagjai sze­retnének lenni a 200-as brigádoknak. A zománcozóban Szabó János és Menczel Sándor munkaszervezést hajtottak végre és teljesítményük 180 százalékról 265 százalékra emelkedett. A munka jobb megszervezése abban áll, hogy ezelőtt a munkát négy ember vé­gezte, most segédmunkással ugyanazt a munkát ketten végzik, és mint lát­juk nagyobb eredménnyel. A BÁNYÁSZOKNÁL is újabb jó eredmények születtek ezen a héten. A ságujfalusi üzemnél Dénes Pál 150, Báli József pedig 137 százalékot ért el. Rónabánya Gusztávtáró üzeménél Sótér Sándor csapata 247 százalé­kot, Sótér János csapata pedig 221 százalékot ért el. Nagybátony Szorospataki üzeménél e héten ismét Pintér Imre érte e! a legjobb ered­ményt. 25-én 219 százalékra telje­sítette előirányzatát és a keresete 42.96 Ft volt. Tiribes aknában Köd- 1 mön Imre 202 százalékot ért el és napi keresete 40.— Ft-on felül volt. í Bolyós Ferenc 240 százalékot ért el, keresete 48.— Ft volt ezen a napon. A frontfejtésen dolgozók is igen szép eredményeket érnek el. Tórák András és csapata 188 szá­zalékot teljesített. Irénbányán Petre István 222 százalékot ért el, napi keresete 4L—. Ft-on túl van. Kakuk András teljesítménye 25-én Í83 százalék. Kisterenyén a Fővölgyi üzemnél Gordos József és Nyerges József értek el kimagasló eredményt 188, illetve 170 százalékos teljesítmé­nyükkel. Cseh István 175 száza­lékra teljesítette előirányzatát. A ZAGYVAPALFALVAI ÜVEG­GYÁRBAN a vágóüzem az, ahol a ter­melésben kimagasló eredmények szü­lettek. Jászfalvi Walter 365, Somoskői Sándor 164, Takács József 157 százalékra teljesítette előirányzatát. Az asztalosműhelyben Godó József és Balogh Mihály ha­lad az élen 169, ill. 158 százalékos termelésével. VASUTAS DOLGOZÓINK is to­vábbi jó eredményeket érnek el, ahol Bozó Antal brigádja 124 százalékos teljesítménye a kimagasló. Á Központi Vezetőség határozata mindenütt meghozza a gyümölcsét, és ma mái nem egy olyan dolgozó van, aki túlteljesíti januári előirányzatát, és többtermelésük elősegíti az üzem át­lagtermelésének emelkedését és élet­színvonalunk emelkedését. A MAGYAR DOLGOZOK PARTJA több alkalommal foglalkozott már az ifjúság problémáival és mind­annyiszor utat mutatott számunkra. Az ipari munkaerőgazdálkodásról és szakképzésről szóló határozat is mét új utakat jelölt az ifjúság szá mára. Megyénk területén csaknem minden üzemben kértékelték az ifjú­munkások a minisztertanács hatá­rozatát és levelekben, táviratokban köszönték meg Rákosi elvtársnak azt a gondoskodását, amellyel le­hetővé tette, hogy az ifjúmunkások most már egy vagy két évvel rövi- debb idő alatt lehetnek segédek, szakmunkások. Táviratokban és le­velekben Ígérték meg Rákosi e’v- |társnak, hogy a termelés fokozásá­val, az egyéni és brigádversenyek kiszélesítésével, jobb tanulással, a szakma jobb elsajátításával készül­nek fel a nagy feladatra, az ötéves terv végrehajtására. A MINISZTERTANÁCS HATÁ­ROZATA óta komoly eredmények mutatkoznak az üzemekben dolgozó ifjúmunkások között. Az acélgyár­ban négy ifjúmunkás brigád alakult és 127 ifjúmunkás dolgozik egyéni versenyben. Az üveggyárban 80 ifjúmunkás, kötött egyéni verseny- szerződést, a gépgyárban 50 ifi tett konkrét felajánlást az első negyed­évi terv túlteljesítésére. Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy az üzemek ifjúmunkásai megértet­ték és magukévá tették a miniszter- tanács határozatát. Felsorolhatnánk még a kisterenyei, mátranováki, zagyvapálfalvai, Somoskőújfalui ifjú­munkások eredményeit. TERMÉSZETES, hogy az eddigi mozgalmi eredményeket csakis a Párt segítségével és iránymutatásá­val tudtuk elérni. Az üzemi pártszer­vezetek segítettek a SZIT-szerveze- teknek. Különösképpen nagyjelentő­ségű ez a segítség az állandó agi- fációs gárdák kiképzésénél, mert a felvilágosító munka a fiatalok leg­szélesebb rétegeihez is eljut és így mind többen kapcsolódnak be a szocialista munkaversenybe. A fel- világosító munka eredményezi azt. hogy a fiatalok megértik: munká­juk a békéért folyó harcot is je­lenti, a munka versenyekben elért győzelmek segítik a kapitalista or­szágok kizsákmányolt dolgozó fiai­nak és a gyarmati elnyomott népek harcát. A hős Komszomol-ifjak pél­dájára így kapcsolódnak be ifjú­munkásaink a Szovjetunió által ve­zetett béketábor harcába. Megálla­píthatjuk, hogy megyénk területén is egyre jobban kialakult a mun­kához való új viszony, a békéért folyó harc legjellemzőbb kifejezője: a szocialista munkaverseny. AZ EREDMÉNYEK MELLETT azonban még hiányosságok is rau- íakozriak az ifik mozgalmi munká­jában. Sok példa van arra, hogy ahol a SZÍT szervezetek megbeszé­lik a problémáikat a Párttal, ott a munka eredményes, mert a Párt mindenben segíti és támogatja a fiatalokat. Példa erre az acélgyár, ahol a Párt segítségével a SZÍT komoly eredményt ért el a brigádok szervezésében, az egyéni verseny kiszélesítésében. A kisterenyei SZÍT szervezetnél viszont nem veszik igénybe a pártszervezet segítségét és így nem is tudják az ellenőrzést gyakorolni. A salgótarjáni járás te­rületén lévő SZÍT szervezeteknél is ez a helyzet. Az ifi brigádok meg­alakításánál megalkudnak a nehéz­ségekkel, ahelyett, hogy legyőznék azokat. A Somoskőújfalui bazaltbá­nyánál például egy 30 tagú brigád működik, amely már létszámánál fogva sem alkalmas komoly brigád­versenyre. Ebben a brigádban több ifjúmunkás dolgozik s ha itt kisebb brigádokra osztanák a nagylét­számú munkacsoportot, ha külön ifjúmunkás brigádot alakítanának, él lehetne érni, „hogy az if júság való­ban a termelés rohamcsapatává vál­jék”. PARTUNK KÖZPONTI VEZETŐ­SÉGÉNEK legutóbbi határozata felhívja figyelmünket arra is, hogy biztosítani kell a verseny nyilvá­nosságát, hogy faliújságon, verseny­táblákon ismertetni kell a dolgozók­kal a legjobb eredményeket és azo­kat is, akik odaadó munkájukkal, szaktudásukkal, a nehézségeket le­gyűrő kemény akaratukkal a kiváló eredményt elérték. Különösképpen fontos volna az ifjúmunkásoknál, mert a legjobb agitációs módszer a személyes példaadás. Megyénkben ezen a téren sok hiányosság van. Az acélgyárban például nincs külön SZÍT faliújság és versenytábla. Ha van is jó eredmény a SZIT-esek között, azt a többiek között hozzák nyilvánosságra. Oláh Ferenc róna­bányái sztahánovista ifjúmunkás nevét igen sokan ismerik, de keve­sen tudják, hogy mint SZÍT tag- érte el 1167 százalékos eredményét. Hiba az is, hogy a SZÍT szerveze­tek a versenyjelentéseiknél mindig ugyanazokat a neveket és teljesít­ményeket írják be, ami azt a ve­szélyt idézi fel, hogy a szervezetek belenyugosznak az eddigi e-edmc- nyekbe, azt hiszik, hogy egy-két ki­váló eredmény felmutatásával meg­tették kötelességüket. Sok he!yen.___^ az ifik még nem ismerik a felbon­tott tervet, amit a SZÍT szervezet­nek kell szorgalmazni a vállalat vezetőségénél. FEL KELL VENNI A KÜZDEL­MET a rossz munka, a hanyag anyagkezelés és a selejt ellen. A munkafegyelem megszi lárdftásával, az egyéni felelősség kiterjesztésével, mindennapi állandó munkával kell küzdeni a minőség és a termelé­kenység fokozásáéért. Ehhez pedig az szükséges, hogy a SZÍT szerve­zet az ifjak minél szélesebb töme­geit vonja be a mozgalmi mun­kába. Az acélárugyárban megértet­ték ennek fontosságát és most már nemcsak tanulók, hanem segédek, szakmunkások is belépnek a SZIT-be. Krenács Károly esztergá­lyos élmunkás is SZIT-es lett és példáját most már sokan követik, ami az egyéni versenyzők számá­nak növekedésében mutatkozik meg. így az acélgyári SZÍT szervezet most már nem csak ünnepi kivonu­lásokon, hanem a termelésben is méltóképpen képviselheti a Kom- szomol példáját követő acélgyári ifjúmunkásokat. PARTUNK MEGHATÁROZTA a további teendőket. Minden SZÍT ifjúmunkásnak, minden SZÍT szer­vezetnek tudnia kell azt, hogy cé­lunkat; az ötéves terv ..végrehajtá­s át csak akkor érhetjük el, ha_ ke­ményen megfogjuk a munka végét. Csak akkor fejleszthetjük tovább a sztálini műszakon elért eredménye­ket, akkor fokozhatjuk szaktudá­sunkat, csak akkor válhatunk Pár­tunk segédcsapatává, ha a lenini hős Komszomol példáját követve elszántan küzdünk és dolgozunk az egész magyar nép, a magvar ifjú­ság szebb jövőjéért, jómódú or­szágáért, a szocialista Magyaror­szágért. Hibáinkat kiküszöbölve. Pártunk, Rákosi elvtárs irányításá­val tovább fejlesztjük eredményein­ket, hogy az ifjúság valóban ro­hamcsapattá legyen az ötéves terv építő munkájának. CSANK ISTVÁN ÚJ GÉPEK A SZOVJET IPAR SZOLGÁLATÁBAN A Szovjetunió iparának minden te­rületén sikeresen alkalmazzák a ha­ladó technika vívmányait. 1949-ben még szorosabb kapcsolat létesült a tu­domány és a termelőmunka között. 1940-hez viszonyítva a Szovjetunióban a tudományos kutatóintézetek száma másfélszeresére nőtt és a tudományos dolgozók száma majdnem kétszeresére. A múlt évben több mint 300 fajta új ma­gastermelékenységű gép szériagyártá­sát indították meg. Uj gépeket áhítot­tak be a szénbányászatban, a köny­nyűipar új, tökéletesebb szerszámgé­pekkel gazdagodott. A textllmunkások például különféle nagyon gyors gépe­ket kaptak. A termelés automatizálá­sára és a kutatómunka megkönnyíté­sére újtípusú mechanikus optikai és villamos ellenőrző és szabályozó szer­kezeteket gyártottak. A szovjet gé­pészmérnökök sok új szerszámgépmo- delit terveztek, amelyek emelik a ter­melékenységet, tovább javítják a munkaviszonyokat és segítik a gyors megmunkálási módszereket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom