Szabad Nógrád, 1950. február (6. évfolyam, 5-8. szám)
1950-02-03 / 5. szám
% 4 SZABAD NÓGRAD 1950 február 5. Tegyük iátogatottahbá a Szabad Föld Téli Estéket A falu dolgozó népének az őszi munkák befejezése után mód nyílik arra, hogy kulturális igényeit kielégíthesse. A falu dolgozói most már nem „alusszák át” a telet, hanem szabadidejüket tanulással, ismereteik bővítésére fordítják. Ezt a fontos körülményt mérlegelte Pártunk is, amikor a vidéki kultúrmunkák tervében a Szabad Föld Téli Estéket a falvakban a kultúrmunka középpontjába állította. A Szabad Föld Téli Esték anyagait a Népművelési Minisztérium készíti el, amit leküld minden faluba, hogy ott ne csak az előadók, hanem az érdeklődők is megkaphassák. A Szabad Föld Téli Esték a múlt év végén indultak meg és ma már rendelkezünk azokkal a tapasztalatokkal, melyekből megállapíthatjuk. hogy a falvakban a Szabad Föld vezetésével megbízottiak elvégezték-e a rájuk váró feladatot. A Szabad Föld Téli Esték helyi szervezését a Népművelési Minisztérium helyi megbízottjai, a helyi népművelési ügyvezető végzi, ö felel a Szabad Föld Téli Esték munkájáért. A helyi ügyvezető azonban csak úgy tud eredményes munkát végezni, ha a Pártszervezet segítségére van és a tömegszervezetek támogatják a helyi ügyvezető munkáját. A jó münka feltételeinek ezt a részét a salgótarjáni járásban igen gyengén oldották meg. Alig találunk olyan helyeket, ahol a helyi pártvezetőség és az ügyvezetők közös munkája eredményeként jól folynának a Szabad Föld Téli Esték. Jó munkát végeznek Baglyasalján, ahol a Szabad Föld Téli Estéken a pártszervezet irányításával, Cserháti József tanító jó kultúrműsorról gondoskodik és így a Szabad Föld Téli Esték előadásai látogatottak. Ugyancsak a pártszervezet és a tanítók összefogását láthatjuk Vizsláson is, ahol a közös munka jó eredménnyel folyik. Kotyháza-pusztán, a tanítónő még a pártvezetőséget is ösztökéli a Szabad Föld Téli Esték megrendezésére s ennek eredménye, hogy a kevés lélekszámú pusztán is jó sikerrel folynak a Szabad Föld Téli Esték. Annál rosszabb a kép azokon a helyeken, ahol a pártszervezet és a népművelési ügyvezető nem fordít kellő gondot a Szabad Föld Téli Esték megrendezésére. Karancsal- ján és Mátranovákon jól indultak a Szabad Föld Téli Esték, de a nemtörődömség mindkét helyen a Szabad Föld Téli Esték hallgatóinak lemorzsolódását hozta. Szükséges, hogy ezeken a helyeken, ahol a falu lakossága már tanúbizonyságot tett arról, hogy szívesen hallgatja a Szabad Föld Téli Estéket, jó szervezőmunkával és kultúrműsorral tegyék a Szabad Föld Téli Estéket a falu művelődésének központjává. Több községünkben egyáltalán nem folyik, vagy rendszertelenül folyik a Szabad Föld Téli Esték megtartása. Karancsberényben a [alu lakói szívesen hallgatnák az előadásokat, de nincs, aki törődne ennek megrendezésével. Kisterenyén, a járás egyik legnagyobb községében, csak a gépállomáson rendezik meg a Szabad Föld Téli Estéket, míg a faluban, ahol minden lehetőség adva van az előadás megtartására, nem tulajdonítanak fontosságot a kérdésnek s így elhanyagolják annak megrendezését. Nagybárkány, Cered, Pogony, Zabar, de még Bo- csárlapujtön is rendszertelenül folyik a Szabad Föld Téli Esték megrendezése, pedig a gyakorlat azt bizonyítja, hogy a Téli Esték előadásai igen népszerűek és az előadásokat dolgozó parasztjaink szívesen hallgatják. Több pártszervezet panaszkodik amiatt, hogy nem rendelkeznek előadóval, s ezzel a dolgot befejezettnek tekintik. Nem gondolnak arra, hogy a Szabad Föld Téli Esték anyagának megismerése és tartalmuk megvitatására van igen jó lehetőség az olvasókörök megszervezése. Az olvasókörök vezetéséhez nem kell különleges képzettségű egyéneknek a beállítása, mert e feladat elvégzésére megfelelnek népnevelőink is. Erről a munkáról pártszervezeteink vezetőségei mondhatnánk teljesen megfeledkeztek, mert nincs egy hely sem, ahol olvasókör működne. Mivel a Szabad Föld Téli Estéknek igen fontos szerepe van a falu kulturális életében, a pártszervezeteink vezetői tartsanak szoros kapcsolatot a helyi népművelési ügyvezetőkkel, legyenek segítségükre s irányítsák azokat az esték előkészítésében, a műsorok összeállításában és a közönségszervezésben. Az egész munka átfogó ellenőrzésével biztosítsák a megfelelő politikai színvonalat és mindezek segítségével vigyék előbbre a Szabad Föld Téli Esték sikerét. Természettudományos Kis Könyvtár Uj sorozat kiadását kezdte meg a Szikra Könyvkiadó. A szovjet tudomány eszközeivel és a tudomány eredményeinek ismertetésével olyan anyagot ad a dolgozók kezébe, amellyel felfegyverkezve, harcolni tudnak az idealista felfogás ellen. A Természettudományos Kis Könyvtár füzetei fel fegyvereznek bennünket a természeti jelenségek tudományos magyarázatával. A Természettudományos Kis Könyvtár sorozat anyagát a legkiválóbb szovjet tudósok tollából kapjuk, olyan nagyszerű és világos megfogalmazásban, amely alkalmassá teszi a füzeteket arra, hogy a dolgozók legszélesebb rétegei olvassák. A füzetek mindenkit foglalkoztató kérdésekre adnak választ: hogyan keletkezett a világ? Hogyan keletkezett az élet? Hogyan keletkezik a termőtalaj? Mi tartja a földet? stb. Mind olyan füzet, amely egy-egy lépést jelent a természettudományos világnézet kialakítása terén A sorozatnak eddig 16 száma jelent meg, olyan alacsony árban, hogy azokat minden dolgozó megvásárolhatja. Jólsikerült táncbemutatót tartott az ózdi kultúrgárda Salgótarjánban január 28-án vendégszerepeit az ózdi kultúrgárda. A Vasas székházban tartott táncbemutatójából láthattuk azt a komoly fejlődést, amit Ózd munkás kultúfgárdája tett meg a felszabadulás óta. Az ózdi kultúrgárda minden egyes táncszámát tapssal jutalmazta a közönség. Hűen, az eredetinek megfelelően adták vissza Ózd táncosai a Szovjetunió népeinek táncművészetét, amiből láthattuk azt a fejlett tánckultúrát, ami a Szovjetunióban van. Szereplésükkel elősegítették a szocialista kultúra megismerését. Itt említjük meg, hogy ugyanezen a napon az acélgyári zenekar vendégszerepelt Ózdon és jó műsorral szórakoztatták Ózd dolgozóit. Megjelentek a Síikra új könyvei Salgótarjáni Apolló Morgó műsora: Február 4-től 6-ig: Orsai csomópont Február 7-től 9-ig: Egy gyűrű története Szikra kiadásában jelent meg B. A. Csagin: Lenin a nagy forradalmár és gondolkodó. Mityin: Sztálin elvtárs a dialektikus és történelmi materializmus című művének szerepe és jelentősége a marxista-leninista filozófia fejlődésében. Karl Kautsky: a Kereszténység eredete. A marxista ismeretek Kis Könyvtára sorozatban Marcel Cachin: Balzac. F. Kon: F. E. Dzerzsinszkij, Lenin és Sztálin pártjának rettenhe- tetlen harcosa. A Földművelésügyi Miniszter rendeletet adott ki a gyümölcsfáit és gyümölcsbokrok téli tisztogatásainak elvégzéséről A munka elvégzésének határideje február 15 A munka elvégzését ellenőriztetni fogják. Jöjjenek el máskor is, közösen többre Az irodalommal ismerkedtek Érsekvadkert dolgozó parasztjai Még a múlt év decemberében történt, hogy egy valóságos író ér. kezeit Ersekvadkertre. — Mit keres egy ilyen ember ezen az istenhátamögötti nógrád. megyei faluban — töprengtek magukban a vadkertiek. Ilyen ese. menyre még a legöregebbek sem emlékestek. Mert ugyan mit is ke. reseft volna Ersekvadkerten egy író a múltban, minek jött volna ide a parasztok közé? Meg egy ál alán mit csinál az író? Mit akar velünk? Mi közünk egymáshoz. Joggal kérdezhették ezt nemcsak Vadkerten, hanem az egész vármegyében■ Mi közül volt a dolgozó parasztoknak azokhoz a tollforgatók. hoz, akik még nagyobb türelemre, még nagyobb alázatosságra igyekee. tek nevelni a mesterségesen sötét- bon tartott és végtelenül kizsákmá. nyolt dolgozó parasztokat. Ez az új vendég azonban más volt. Ez nem a sötétben betörted, lásra, hanem a szabad emberi gon. dolkodásra tanítja a népet. A mai író a nép írója, egy a néppel, azért jön, hogy tanítson, meg hogy tanuljon. Ezért jött ide Vadkertre Havas Endre, az író, mert ö volt a vadkerti vendég' Alkotmányunk mondja: Megszüntetjük a vagyonos osztály művelődési monopóliumát. Megismertetjük és megszerettetjük ■az egyszerű embere;: millióival az olvasást és a kultúrát.“ Ezért hozta el Havas Endre kollégájának, Rideg Sándornak nagyszerű könyvét, a ,,TüzpróbáF’, hogy megbeszéljék azt a könyvet, amelyben Rideg Sándor leírja saját küzdelmes, megaláztatásokkal teli életét. A könyvből 70 da. rabot hozott el és szétosztotta a kultúra iránt lelkesedő parasztok kö. ső t. Kapott Örzsi néni is, Pista bácsi is és az éltanüló Tóth Ferke is egy-egy könyvet' Azóta, közel két hónap telt el. Es most újra eljött az író, hogy meg. hallgassa azoknak a parasztoknak véleményét, akik elolvasták a könyvet. Huszonheteinkén esté 5 órára tűzték ki a megbeszélést, de csak félhat után kezdhették meg, mert az EPOSZ bizony elaludt egy kicsit a szervezéssel. Szépen feldíszítették ez alkalomra a párthelyiség kultúr. termét, mely egyben a falu kultúr- háza is. A falakon a nagy proletár, vezérek képe néz a hallgatóságra' Közel hat óra van, mikor megtelik a ‘erem — de akkor aztán zsúfolásig — és megkezdődik a könyvankét. Havas elvtárs kéri, hogy mondják el véleményüket a könyvről. — A valóságot írja le, nem seé. pit, nem kendőzi a dolgokat, hanem a puszta valót írja — mondja mély meggyőződéssel Orbán János fiatal EPOSZJag. Utána Havasi Viktor, a kán!or fia mondja el véleményét. — Rideg Sándor a múlt igazi arcát adja a könyvben■ Ezzel is tanít és lelkesít bennünket, hogy még jobban harcolhassunk a szebb jö. vönkért. Az egész magyar nép fel- szabadulásáért harcolt a forradalmár paraszt író —- mondja. De nem akarnak szó nélkül távozni as: asszonyok sem. Most egy fejkendős par asz asszony, Száracki Miklósné, a bíró felesége mondja el, hogy mit tanult a könyvből■ — Hát szakasztott ilyen volt a mi életünk is, mint amilyen ebben a könyvben le vám írva. Reggeltől estig dolgoz unk, hogy éhen ne hal. junk. Semmije sem volt az embernek és még babonával is szédítget- tek bennünket. De elmúlt ez az idő tnár örökre. Száműzzük még a szol. gaság gondolatát iS' — A hallgató. ság nagy tapssal fogadta SzárackinS beszédét, persze, hogy tapsolták, hiszen mindannyiuk véleményét mondta el, mindannyiuk akaratát tolmácsolta: most már örökre száműzzük a múltat, ezért kell tanulni, olvasni, többet tudni, erre tanít ez a mai könyvankét is. Az EPOSZ sem akar lemaradni a felszólalásban. Görbe Imre is el. mondja véleményét, ő az MSZT tagtoborzásban már 32 új tagot gyűjtött, azzal is a jövőt építette. — Az urak tudatosan csinálták, hogy a munkásember tudatlan le. 'gyen. Nem engedték tanulni, mert tudták, hogy csak akkor tudják hatalmukat fenntartani, ha az embe^rk sötétségben ténferegnek. Mi tikár szabadon élünk. Tanulunk, művelődünk, hogy hazánkat szebbé, boldo. gabbá tegyük. Es most már nekünk írnak, rólunk-írnak az írók. Jöjjenek el máskor is, ismerkedjünk itneg, irjaríak arról, amit csinálunk• Meglátják, közösen többre megyünk. — Sokam azonban meg akarják tömi dolgozó népünk hatalmát. Tudjuk, hogy ki akarja, hogy újra szol_ gaságban éljünk De mi élni tudunk a Szovjetunió adta szabadsággal, — mondja Görbe élvtárs, Jci . az MDP tagjelöltje is. Ezután még számos felszólalás következett. Elmondták véleményüket a parasztok és a falusi értelmiségiek. A megbeszélés végén szintié egyszerre kérték az írót: rendezzenek még más. kor is ilyen könyvamkétof, hogy megismerjék a magyar és a szovjet irodalom nagyszerű könyveit. Mert tudják, hogy a népé a politikai és a gazdasági hatalom, de a népé a kultúra is, és tudják azí is, hogy a könyv fegyver a szocializmusért vívott harcunkban. MINŐSÉG OLCSÓSÁG ŰRUBÖSÉG ÉVES TERV 1000 AJluiÁjA&kAv
