Szabad Nógrád, 1950. február (6. évfolyam, 5-8. szám)
1950-02-24 / 8. szám
2 SZABAD NŐGRAD 1950 február 24. tűk a párttagokat, hanem az ellenség. Rájöttünk arra, hogv Rúsznyák, volt városi titkár a nyilas szervezetnek volt aktív tagja, ö is és mások is, akik régen Nemzetvédelmi akadémiát hallgattak, a felszabadulás után a Pártunkban romboltak. Az .ilyenek mi-'t sokszor jó elvtársaink sem fiuüuk eredményes harcot folytatni. — A hibákat azért tártuk fel, hogy az elvtársak lássák, miből kell kiindulni. Itt az ellenségnek nem kellett mást tenn\ mint fokozni a gőgöt, az elbizakodottságot Feladatunk tehát az elbizakodottság elleni kemény küzdelem. Több éberséget a falusi osxiá yharebun — Az önteltség más vonalon is megmutatkozik, amikor azt mondják, hogy nincs szükségünk a tömegek véleményére. A kulákok elleni harcban is megmutatkozik ez a veszély. Balassagyarmaton például azt mondják, hogy a kulák már nem veszélyes, mert a kulákok már köszönnek a párt- funkciónáriusoknak. A sz'ráki járásban az egyik falusi párttitkár a kulák érdekében lépett közbe. Észrevettük azt is, hogy egy másik helyen kulákot akartak a tagjelöltfelvétel során becsempészni a Pártba. A falusi osztályharc terén több éberségre van szükségünk és fokoznunk kell a kapcsolatot a dolgozó parasztsággal, mert a tömegekkel való szoros kapcsolat erősíti a Pártot. Vonjuk be a fiatalokat Bottyán elvtárs kitért beszámolójában az elöregedés kérdésére. — Nem arról van szó — mondotta —, hogy félretesszük az öregeket, de kérjük őket, hogy hagyják felnőni maguk mellett a fiatalokat is. Sok pártszervezetben nem vonják be a párímunkába, a vezetésbe a fiatalokat. A baglvasi szeminárium hallgatóinak 70 százaléka 40 évnél idősebb és ez is bizonyítja, hogy ebben a szervezetben elhanyagolják a fiatalok politikai képzését. Erősítsük a tömegekkel való kapcsolatot, a pártdemokráciát A parancsolgatás, a tömegektől való elszakadás veszélyéről szólva, Bottyán elvtárs elmondotta, hogy Nógrádmarcaiban a párttitkár leváltatta a bírót, mert ő akart helyébe kerülni. Erőszakos eljárásának az lett az eredménye, hogy nemcsak a lakosság, de még Pártunk tagjai is elfordultak tőle. A szendehelyi titkár — kiskirály. Mindent ő intéz. A párttagok nem ismerik a vezetőséget. A Párt itt is, de más községekben is összefonódik községi szervekkel, az állammal, de nem egy esetben még a klérussal is. Bocsárlapujtön például a pártveaető- ség tagjai egyúttal az 'egyháztanács tagjai is. így állhatott elő az a helyzet, hogy a párttitkár a Párt irányvonalával ellenkező kérvényeket küldözgetett a reakció érdekében a felsőbb szervezethez. Ott, ahol lebecsülik a tömegekkel való kapcsolatot, ha a pártvezetöség kiszorítja a kritikát és önkritikát, ha nem adunk módot a párttagok jogainak gyakorlására, ez odavezet, hogy megöljük a segitőszándékot. Ha kiszorítjuk a kritikát a pártszervezetből, akkor ezt a párt- szervezeten kívül gyakorolják, ami ismét klikkek, csoportok alakulására ad alkalmat. Az önteltségből fakad az a nézet, hogy nincs szükség a tömegek támogatására, a vezetőséget senki nem tudja elmozdítani. — Szeretnénk szívébe vésni minden pártfunkcionáriusnak Rákosi elvtárs szavát: „A kommunista szerény és odaadó munkása a dolgozó népnek“. Ahol ez így van, ott nincs olyan hangulat, hogy a pártvezetőség nem jó és le kell váltani. Ahol viszont etek a hibák fennállnak, ott jelentkezik a bürokrácia, az állásvadá- szís. Eltompul az éberség és ezt meg kell akadályoznunk, mielőtt, mint Rákosi elvtárs is mondotta — lejtőre vinné a Pártot. — A Pártnak napról napra ki keil vívni a tömegek bizalmát. Ez pedig csak akkor sikerül, ha eleget teszünk a lenini-sztálini pártkiépités legsarkalatosabb követelményeinek, a pártdemokráciának. Rákosi elvtárs beszámolt arról, hogy az egyik községi titkár egyben postás is, szövetkezeti ügyvezető is volt. A parasztokat egyszerűen kijelölte, hogy mely napon, melyik dolgozza meg a földjét. De itt van megvénkben a mizserfai pártszervezet, ahol a Párt, a szakszervezet és az MNDSZ-vezetőség mind sógor, testvér, após, vő, feleség és sógornő. Ilyen esetben az egészséges kritika nem nyilvánulhat meg. A hibák feltárásas erőnk jele Ha elvtársaink a kritika, önkritika mellőzésével végzik munkájukat, annak hatása a munka minden területén megmutatkozik. Bolsevik osztályéberséget kell tanúsítanunk minden olvan helyen, ahol az ellenség beférkőzhet. Volt kaoitallsták. volt katonatisztek férkőznek be különböző állásokba és ezt a mi elviársaink nem veszik észre. Az acélgyárban egy kuláknak a lánya. akinek a férje gazdati zt, ma is fontos és hizalmas funkciót tőit be. Ki kell térnünk Rákosi elvtárs beszámoló iának arra a részére is, amikor arról beszél, hoerv * gyakran cserélgetjük a kádereket. Az- acélgyárban egv év alatt n5gv titkár volt. A sziráki járásban ugvanez a hel' zet. Ez a mi ká-Frg-z',á'kodá- stt-'-r-) vM fén*‘t Me^ k*-*' szüntetni a kapkodást, a tervszerütlensé- get ezen a vonalon. Figyelembe kell venni, hogv a kádernek idő kell, amíg bedolgozza magát és amellett állandóan támogatni kell munkájában, mert ha nem segítjük, akkor a nehézségek láttán elkedvetlenedik. Bottyán elvtárs rámutatott a szak- szervezetekben jelentkező helytelen nézetekre is, arra, hogy a Párttól való elszakadásnak jelei mutatkoznak. A szakszervezetekben, de a pártszervezeteinkben is megmutatkozik a kispolgári befolyás veszélye. Figyelembe kell vennünk, hogy pártunk a munkásosztály élcsapata, harci vezérkara. A szakszervezet pedig az a kapcsolat, amely a többi tömegszervezette! együtt Pártunkat a dolgozó néppel ezer és ezer szállal összeköti. Fel kell tárnunk a hibákat, hogy tanul junk. Sokkal következetesebben kell alkalmazni a kritikát és az önkritikát. Rákosi elvtárs példát mutatott, hogy milyen a bolsevik kritika, önkritika. A lenini-sztálini Párt sajátossága az, hogy kritikai szemmel nézi saját hibáit, mert mint. Sztálin elvtárs tanította: „A Párt legyőzhetetlen, ha nem fél a kritikától és az önkritikától, ha nem kendőzi el munkája hibáit és fogyatékosságait, ha kádereit a pártmunka hibáin tanít ia és neveli, ha a saját hibáit idejében tudja javítani. A Párt elpusztul, ha titkolja a hibáit, ha elkendőzi a kényes kérdéseket, ha fogyatékosságait a megelégedettség hamis ünnepi külseje mögé rejti, ha nem töri meg a kritikát és önkritikát, ha átadja magát az önteltség és önlmádás érzéseinek és elkezd babérain megpihenni.'’ A hibák feltárása erőnk jele és biztosíték arra, hogv erőnk tudatában ki is tudjuk küszöbölni munkánk fogyatékosságait. Ügv kell alkalmaznunk a kritikát és önkritikát, hogy az párt- szerű és építő legyen. A vezetőségek újraválasztása megerősödésünk alapja A Központi Vezetőség a pártszervezeti vezetőségek újraválasztását tűzte ki. Ez a munka március 15-től fog lezajlani. Ezzel el kell érni. hogy lendület kerüljön a pártvezetőségbe. Fel kell használni a bürokrácia elleni harcra a kritika, önkritika jegyében a pártmunka megjavítására és arra.i hogy az újraválasztás megerősödésünk alapja legyen. A pártszervezeteknek fel kell számolni az eddig tapasztalt hibákat. A választásokat úgv kell levezetni, hogy érvényre jusson á tömegek egészséges kritikája, hogy a párttagok között fiira meginduljon _ a pártszervezet munkája megjavítására való törekvés. Minden pártszervezetnél fel kell dolgozni Rákosi eivtárs beszámolóját, a Központi Vezetőség határozatát, hogy minél nagyobb mértékben fel tudjuk emelni Pártunk színvonalát. hogv minél jobban megközelíthessük példaképünket, a nagy Bolsevik Pártot. A hibákat nekünk kell kiküszöbölnünk és ehhez megvannak a lehetőségeink, mert az eddigi eredmények is mutatják, hogv Pártunk erős és jól. fejlődik Az előttünk álló új feladatok azonban megkövetelik, hogv még felkészültebben foghassunk a szocializmus építéséhez. Munkánkat becsületesen és eredményesen kell elvégezni, mert ezt várja tőlünk a magyar dolgozó nép, felszabadítónk és'példamutatónk, a nagv Szovjetunió és a világ rpfrMon Bottyán elvtárs beszámolója után a jelenlevők percekig tartó taossal. tel- ünneo"ué'< a Pártat. Rákosi elvtársat s a világ dolgozóinak bölcs vezérét, Sztálin elvtársat. 4 hozzászólások A hozzászólások során a megve mindífi részéből meztelent funkcionáriusok alátámasztották Rákosi elvtárs beszámolóját és az egyes párt- szervezetek munkájából felhozott példákkal igazolták Bottyán elvtárs meg- állapításainak helyességét. Halász Sándor SZÖVOSZ vezető Balassagyarmatról, rámutatott, hogy a tömegekkel való kapesolaf, a népi ellenőrzés hiánya, milyen károkat okoz a szövetkezetek munkájában. Bérezés Henrik acélgyári vállalatvezető elmondotta, hogy az üzemben a múltban az ellenség nagy sikerrel használta ki a személyi ellentéteket. Nem tudtak ráébredni a hibákra, mert egymás ellen folyt a harc. Hiányzott a kritika és az önkritika, úgy a pártvezetőség, mint a vállalatvezető résziről. Az önteltség a legsúlyosabb bűö a munkásosztállyal szemben és ezt a kritika, önkritika alkalmazásával ki keli küszöbölni. Péter Sándor, a balassagyarmati Mezőgazdasági Igazgatóságtól a párton- kívüliekkel való kapcsolat fontosságáról beszélt. Az legyen főfeladatunk, hogy a pártonkivüli tömegek is szeressék, becsüljék a Pártot és ezt csak úgv tudjuk elérni, ha nem kendőzzük el hibáinkat. Ha iárási, vagy falusi titkáraink nem viszik helyesen a Párt irányvonalát, ez sokszor arra vezet, hogv a helytelen intézkedések a Párttól elszakítják a tömeget. Uliczki elvtárs a közigazgatás területéről vett példákkal támasztja alá, milyen veszélyt jelent az. ha a Párt munkáia összefonódik a községi hivatalok munkáiéval. Garamszegi Tibor a zagyvapálfalvai üveggyárból elmondja, hogy a napokban a pártszervezet megtárgyalta Rákosi elvtárs beszédét. Megállapították, hogv a politikai munka lemaradt a termelési munkától. Különösen az Hiúság felé hanyagolták el a tennivalókat, de Rákosi elvtárs útmu*a*ása nyomán máris sokat javul* a helyzet. Azó*a már 200-as brigád is alakult a műhelyben. Jancsek Gyula, az üveggyárból. Hegedűs László, a gépgyárból elmondották. hogv a kritika, önkritika elhanyagolása minden esetben az éberség el- altatását eredményezte. Kálmán János salgótariáni iárá*i titkár megállapította, hogv a járási Mrázik János megvet oktatási fele- lelős felszólalásában megállapít ja. hogy a felsorolt hibák kiindulópontja az elméleti felkészültség hiányában van. Az önteltség, a tömegektől való elzárkózás. a kritikai önkritika elhanvarrolá'a, mind abból ered, hogy az elvtársaink nincsenek fteUőkéBpen felfegyverkezve a marxizmus-teninizmussab Ha az el- következehdő időkben nem akarunk újabb hibákat elkövetni, meg kell ismerkednünk a Bolsevik Párt tapasztalataival, demokratikus centralizmusával. fokozottabb mértékben el kék sajátítani ,az elméletet. Alles elvtárs, az üveggyár vállalatvezetője az üzemen beül mutatkozó reakció munkájáról beszél Zakosek Mária felhívta az aktíva értekezlet figyelmét arra, hogy a pártszervezetekben nem tekintik egyenrangúnak a nőket a férfiakkal, Rákosi elvtárs beszámolóiénak erre- vonatkozó részét is meg kell szívlelni, mert a nők részt akarnak venni a szocializmus építésében, Acs Laios eivtárs, központi kiküldött felszólalásában kitért azokra a problémákra, amelvek az aktíva értekezleten felvetődtek. Választ adott a felszójalőknak azokban a kérdé-ekben, bizottság nem minden esetben látta meg azokat a hibákat, amelyekről Rákosi elvtál s- beszélt. A hatalmas salgótarjáni járás sok példát szolgáltat arra, hogy a jövőben a Megyei Bizottság támogatásával milyen hibákat kell megszüntetni. Rátelepedtünk babérotokra Dvorák József, a Megyei Bizottság Termelési Osztályának vezetője felszólalásában rámutatott, hogv azt az ön- tettséeet, amely a m-gv^ben jelentkezett, nem támasztották alá a termelésben, a pártmunkában elért eredmények. A sztálini műszak bebizonyította, hogy végre tudjuk hajtani azt, amit ránkbízfak. de a sztálini rrm zak «tán rátelepedtünk habárainkra. Visszaesett a termelés. A salgótarjáni üveggyár mindig erős bástyája volt a mozgalomnak, de most a tagdíjfizetésnél a legutolsó helyen állanak. Itt semmi sem indokolja az önMts^cret. Nem figyelünk fel az ellenség finom munkáiéra Az acélgyárban úgy igyekeznek lejáratni egyes elvtársakat, hogv mindenre azt mondják, „ezt a párttitkár parancsolja”. Így igyekeznek népsze- ríi'Ienné tenni a párt egyes vezetőit. Novák József, a MINSZ megyei titkára az ifjúság nevében örömmel üdvözölte Rákosi elvtársnak azt az útmutatását. hogv létre kell hozni a Komszomolhoz hasonló egységes ifjúsági szervezetet. Pirók István, rétsági járási titkár arról beszélt, hogv Rákosi elvtárs beszámolója müven nagv érdeklődést váltott ki a párttagok között. Legfontosabb jelenség, hogv a párttagok meglátták a hibákat és ez a legiobb mód arra, hogv a hibákat megszüntessük. A dolgozó parasztság vágvódik a tanulás után és nincs olvan község, ahol ne foglalkoznának a termelőcsoportok alakításával. A funkcionáriusok gyakori cserélgetésében azt a veszélyt is látja, hogy az úi titkárokat a reakció (rrvebsz'k rru»"körnvékezni és 't Wen nagy szükség van a megfelelő elméleti készültségre, az éberségre. amelyek a pártdemokrácia, a tömegekkel való kapcsolat, a káderek nevelése, a kispolgári befolyás és a nők helyzetével kapcsolatosak. Nógrád megyében felmerült hibák okairól szólva, megállapította, hogy azok két dologban gyökereznek. Az első az. hogv a Pártban — 1945-5$ nagv győzelem hatása alatt — nemcsak munkások, hanem .Ingadozó kispolgárok tömegei is benn vannak. Fokozott gondot kell fordítani a pártépitésre a tagjelölt és tagfelvételekre. A méPat’anokat vissza kell minősíteni, súlyosabb esetben kik kell zárni a Pártból. A hibák másik oka az elméleti képzetlenség. Mindig voltak a Pártban becsületes, párthoz hű üzemi munká-ok, akik készek az ügyért meg is halni. Ennek ellenére mégis megtörténtek a hibák. Ez politikai képzetlenségre vall és fontos feladatunk, hogy az oktatással emeljük a párttagok elméleti színvonalát. Gergejv fmréné MNDS7 titkár, a nők között végzett oktatási munka hiányosságairól beszél. Orosz János gyarmati járási titkár szintén megállapít ja, hogy Rákosi elvtárs megállapításai nemcsak a Viharsarokra, de talán fokozottabb mértékben Nógrád megyére is vonatkoznak. Hibát követtünk el a tagjelöltfelvetetnél és az oktatási munkában. Ho'rv hibáinkat teljes egészében kijavíthassuk, fok-zoriabb éberséget kell tanúsítanunk és az elméleti színvonal emelésével kíméletlen harcot kell folytatnunk hibáink ellen. Szabó József, megyei káderes megállapítja. hogy a káderek kiválasztása és nevelése terén is mutatkoztak olyan hibák, amelyekre Rákosi elvtárs beszámolója alapján figyeltünk fel. A káderek kiválasztásával nem hallgattuk meg a dolgozók véleményét. igv történhetett meg, hogy például az acélgyári pártszervezet vezetőcégében alig van olvan elvtárs, aki- valamilyen pártiskolát végzett volna. Hermann Ferenc cMá-s a Bányászszakszervezet munkájában mutatkozó hibákról beszélt, amelyek szintén oda- vezethetők vissza, hogy a vezetők nincsenek mindig tisztában a szakszervezet munkájával, nincsenek elméletiig felkészítve. A mupk',"crcer,vt kampányszerűen vezettük. Kritika, önkritikát elhanyagoltuk, amire pedig a szakszervezet munkájában is igen nagv szükség van. Nagv Laios polgármester a kritika, önkritika hatalmas erejéről beszélt és rámutatott, hogy ha a párttagok és a felsőbb pártszervezetek kritikát gyakoroltak volna a városvezetés munkáia fölött, a’'kor sok helytelen intézkedést megelőzhettünk volna. Fábián László sziráki járási titkár elmondotta, hogv a falusi O'-'z ti ívharcban a közigazgatási szervek sokszor helytelenül intézkednek és Pártszervezeteink nem mindig elég ébrek, hogy orf fp°g''k',d-i-íaTT$v_ A- adéb'"'*’ácsnál például Kalló községben az történt, hogy az adöhivatalnok ki'elen- tette, a kulákokkal nincsen semmi baj. A Ms- és ^özépparas’'*o''gí, 4oo— 509 forintos adóhátralékokért végrehajtást eszközöltek, ugyanakkor a kulákok hítra'ékának behajtásáért semmit sem tettek. Az úi vezetőséggel kapcsolatban hallgassuk meg az egészséges kritiká* és önkritikát, énltsük ki a tömegekkel való szoros kapcsolatot, hogv a vezetőség úiraválasz*áea valóban a párt* munka megjavításét eredm’nvezze, Nvári elvtárs megállao’totta, hogy szükséges a hibák felfedése é« megszűntetése Felhívta a füveimet arra, hogy a vezetőség úiraváhsztása során az ellenség megkísérli maid m-gza- varni a munkánkat. De'tár kőz-égb-n a kulákok azt hiresztelték. hogy fel- osrdatiák a pártszervezetet, mert a kulákokat bántották. Le kell szögeznünk, hogv ar ú'-ív- választás Pártunk megerősödésének eszköze és további sikereink alapia lesz. Sípos István nag'’M*On"Í WrSr 3 bánvaüzemi szervezetek mun’'á'áriak nehézségeiről beszélt, majd Bottyán elvtárs válasz* adott a fej-zó’aIá$o’'ra. Toldi János eh-tá-s zi-d-'a’riksn felhívta az értekezlet részvevőinek figyelmét arra, hogv amit Rákosi el-társ elmondott az új és mind-n ed-ü-'in'M szebb feladatot inlent számunk-a. A feladatok megoldásával megerősítiük Pártunkat, megszilárdítjuk népünk egységét és rohamosan haladunk azon az úton, ameh'et a me^v-M-uH szocializmus országa, a nagy Szovjetunió mutat számunkra. Az aktiva-ért-kezH az InternaelonáH eH-ekMséve! ért véget. Úgy éreztük, hogy Rákosi elvtárs köziünk f árt... Rákosi elvtárs beszéde mindig nagy eseményt jelent a magyar do1- gozó nép számára- Beszéde mindig fordulatot hozott munkájukba. Beszéde után a dolgozóknak jobban megy a munka, mert füti, le’kesíti őket Rákosi elvtársba és a Pártba vetett hit. Most, február 10-én Rákosi elvtárs a Központ. Vezetőség ülésén beszélt, és ezúttal a Pártról- Beszélt azokról az eredményekről, amit Pártunk vezetésével rövid idő alatt megtettünk, de kommunista kritikával és önkritikával beszélt azokról a hibákról is, amik Pártunk munkájában megmutatkoznak- A beszédet örömmel fogadták, mert annak ellenére, hogy Rákosi elvtárs a Viharsarkot említette, érezték, hogy róluk, az ö pártszervezetükről volt szó. Ezt mondják el az alábbi levelek. 1 géngyár fintődájóben má« m’ndig Rákosi eWárs bfszédéről folyik a szó Rákosi elvtársvak a Központi Vezet faég ülésén elmondott bestédét gyárunk minden dolgozója ismeri. Nagyrészben rádión hallgattuk meg Rákosi elvtdrs beszédét, de azok a dolgozók, akik nem tudlak meghallgatni. másnap az újságból olvasták el a beszédet. A beszédben Rákosi elvtárs azokról a hibákról beszélt, J ami mindannyiunknak fájt, és annak ellenére, hogy gyárunkat nem említette meg. éreztük, hogy rólunk is szó van. és ez a beszéd pont ide, közénk talált. Úgy éreztük, hogy Rákosi elvtárs itt jár/ közöttünk, mert mindazt a hibát felsorolta, amik nálunk fennállnak. Ai öntődében még most is Rákosi elv*árs beszédéről folyik a vita. és abban a reményben vagyunk, hopu Rákosi e’v*árs beszéde megszünteti azokat a hibákat amik még fennállnak. Étben seg’tségére leszünk a Párt vezetőségének. mert tudjuk, hogy Pártunk győzelemre vezet bennünket Kovács Árpád Gépgyári öntödeRákosi eivtárs felfedte a hibákat, de meg is muta ta a kivezető u at Rákosi eivtárs beszédét úgy vár.; juk már mi dolgozók, n'nt szomjas ember a vizet- Ha ö beszél, akkor m'-ndlg új erőt Itapunk munkánk elvégzéséhez. A legutóbbi beszédéről újságon keresztül szereztem tudomást és annak ellenére, hogy hosszúnak tűnt fel a beszéd, a legutolsó betűig elolvastam. Amikor olvastam a Pártra vonatkozó részt, az lepett meg. hogy Pártunk legfelsőbb vezetősége milyen jól értesül azokról a hibákról, amik lenn, a legkisebb szervezeteknél is fennái’.anak- Rákosi elvtárs beszédéből az tűnt ki. hogy tudja minden kisközség baját. Különösen az érdekal bennünket, hogyan hajtják maid végre azokat a feladatokat, amit Rákosi elvtárs beszédében megszabott, m'rt megmutatja a kiveze'ő utat. ami mindannyiunk felerrr'kedésít h'zza- ffegyi Lajos Zagyvapálfalvai Üveggyár¥ Rákosi elvtársunk a Központi Vezetőség ütésén elmondott beszédében a mi gyárunkat is említette. Sajnos a titkárok cserélgetéséből j reakció tőkét kovácsolt és annyira jutottunk, hogy a Pártot már sokan mumusnak tekintették. Ezzel, ho~y Rákosi elv- társ felfedte a hibákat és me<-mu- taVa azt az trial, «lotin mirdannyi- ur.knak fdrri kell, elértük, hogy a Pártat újból megszeretik és úgy tekintenek rá, mint győzelmeink lelkesítőjére és szervezőjére Rischweisz László Acélgyár Etikázzuk az elméleti színvonalat
