Szabad Nógrád, 1950. február (6. évfolyam, 5-8. szám)
1950-02-24 / 8. szám
Éljen a 32 éves dicső Vörös Hadsereg •• (üdvözöljük az első országos Sztahanovista kongresszust VI. évfolyam 8. szám Ára 50 fillér 1950 február 24 A Sztahánov-mozgalom a kritika — önkritika kifejezője Rákosi elvtárs útmutatása alapján MEGJAVÍTJÁK MUNKÁJUKAT „A Sztahnnov-mozgalom nem fo. kósatosan fejlődött ki, hanem robbanásszerűen, mintha gátat szakítottak volna át. Nyilvánvaló, hogy vala_ minő akadályt kellett legyőznie.. Valaki gátolta, valaki elnyomta De ime, a Sztahánov-mozgalom összeszedte erőit, áttörte ezeket a gátakat és elárasztó, ta az országot." Ezeket mondta Sztálin elvtárs a Sztahánov. mozgalom megszületésével kapcsolatban. .Mi volt ennek a mozgalomnak a gátja, az akadályozója? Kik akadályozták a Sztahánov-mozgalom ki. bcnitakozását ? Azok, akik „hűséget esküdteik- a sa ját elmaradó óságuknak” , akik hűségesen őrizték a régi- miaradiságot, a technikai hagyományokat. akik belekapaszkodtak a régi normákba, ahelyett, hogy „annak rendje és módja szerint, tudományos a lapon, új sztahanovista miniára szerveznék át munkájukat”. A Szita. hánov-mozgalom keletkezése is bizonyítja Marxnak azt a tételét, hogy a történelmi fejlődés belső tartalma az ellentétek harca, harc az új és a régi, az elhaló és a keletkező, az elavult és a fejlődő között. A régivel szemben való harc minden társadalom fejlődésének allupfeltétele. A szocializmust, megelőző társadalmak Iran az osztályharc volt ennek az ellentétnek a jelentkezési formája, az osztályharc igyekezett a kapitalizmus alapvető ellentmondásait el- t untét ni Ez az ellentmondás: a, termelés társadalmi jellege és a közt áll fenn, hogy a termelési eszközök magántulajdonban vannak, ami a terme, lés is fogyasztás közötti aránytalanságokat szüli. Mindenki előtt ismeretesek azok az „intézkedések1’, amelyekkel a kapitális ák a válságnak igyekeznek elejét venni. Az éhező milliók személáttára a tenger be döntött, elégetett gabona, hús. kávé- halmok után azonban újra jelentkeznek a válságok amelyeket a kapitalista termelési mód mellett megszüntetni nem lehetséges. A kapitalizmus ellentmondásait csak a proletárforra- dak>m tudja megoldani, mert, mint Sztálin elvtárs tanítja: ,-Ahhoz, hogy meg st.m'mA üthessük a válságokat, meg kell semmisíteni a kapitalizmust ” Az osztály harc tehát az a hajtóerő, amely a kapitalista társadalomban a fejlődést, az újnak a győzelmét a végi fölött elősegíti és kivívja. A szocialista társadalmi rendben is állandóan'felyiik a harc a régi ellen. PelsoTolha‘niánk a burzsoá maradványok ellent harcot a kultúra, az ideológia terén, a kapitalizmus felszámolása érdekében vívott harcot, a gazdasági és eszmei politikai éleit minden területén — most csak a tér. melés terén az újnak a régivel szemben való harcáról emlékezzünk meg. A termel; s és a fogyasztás ellentmondásainak megszüntetéséért folyik a küzdelem. Ez az ellentmondás a szocialista társadalomban abban jelentkezik. hogy a fogyasztás alapja itt is a termelés és tekintve, hogy az egész dolgozó nép fogyasztásának növekedésében — a kizsákmányolás megszüntetése köve keztében — egyedüli gátló erő a termelési színvonal lemaradása — a termelési szín. vonal felemelése a harc célja. Bármilyen magasra jut a szocialista társadalom.. a tagjai mindig a több elérésére, törekednek. Az elért eredményeket kritika alá veszik, az új vívmányok nevében tagadják a régi termelési színvonalat. Kritikai szemmel ’nézik a technikát, az elért eredményeket és az egész nép felszabadult erejével résztvesz az új, győzelméért Vívott harcban, A kritika és önkritika a nehézségek elleni küzdelem döntő eszközévé lesz. ,A Párt vezetésével a dolgozók al- ko ő tevékenysége a felemelkedés ki. apadhatatlan forrásait tárják fel A termelés területén a kritika állandóan hozzájárul a technika fejlödésélvaz a hibáik kijavításához. Ennek legkitűnőbb példája a Sztahánov-mozgalom, amely ,,derékba töri a technikára vonatkozó régi nézeteket, veri 0 régi technikai normákat. a régi .tervekben szereplő teljesítőképessége. A kritika-önkritika így válik a szocialista társadalom fejlődésének hajtóerejévé, kJ álunk, a magyar népi demokrá- ciában js hasonló szerepe, jellege van a kritikának és önkritikának a termelésben. Nálunk is kibon akozott ennek új, szocialista jelentkezési formája, a Sztahánov-mozgalom. A napokban Budapestén. összeülnek sztiihánovistáink, hogy első tana,csikó, zásukon megállapítsák, milyen módon tudnák ezj a mozgalmat kiszélesíteni, tapasztalatait még szélesebb körben hasznosítani. Az újnak a ré. givi'l szemben vívót c harca során nálunk is jelentkeznek azok a tünetek, amelyekről Sztálin elvtárs beszélt. nálunk is vannak, okik hűségei esküdtek- saját elmaradottságuknak, akik hűségesen őrzik a régi technikai hagyományokat,, a mai ndiságot, az elavultságot. Harc ez, állandóan meg. újuló harc és nem kétséges, hogy akik szemben állnak a munkásosztály feltörő erőivel, nem mindig tudatlanul állnak a fejlődés útjába. Azok. akik a Sztahánov-mozgalom kibontakozását akadályozzák, vég. eredményben a dolgozó nép (41 tn cselekednek, így az ellenséget szolgálják. Az, aki az Acélgyárban arról beszél, hogy a Sztahánov-mozgalom nem sokat ér. mert a sztahanovisták s-elejtet termelnek, ez. csupán a technika akadályozóinak egyik hangja. A maradásáé megnyilvánulásának sokkal lényegével*) módja az; amikor a sztoliútiovistának olyan munkavyöd- szert ajánlanak. amely valóban a selejt növekedését idézné elő. így történt "ez a lémezhengefd'ében és ebben az esetben — mint cseppbem a tenger — benne van az, hogy milyen akadályokat kell a Sataháno v.mozga i cm- nak az Acélgyárban leküzdenie. A bányákban, a többi üzemekben is megmutatkoznak a maradj ság, nem egy esetben a nyílt reakció hangjai « Sztrihánov.mozgaiomrnal szemben. Mi azonban már a nagy Szovjetunió példájából tudjuk, hogy a Sztahánov-mozgalom feltartóztathatatlan mozgalom, amelyet sem bürokraták, sem a munkásosztály ellenségei- nem tudnak megakadályozni. Magának Sztahámovnak is sok nehézséggel kellett megküzdenie, „mert ahhoz, hogy ügyét előre vihess®, vé. dekeznie kellett nemcsak a vezetőség egyes hivatalnokai, hanem egyes rrpinkások ellen is, kik kinevették és „újításai” miatt hajszát inditotaik ellene” — mondotta Sztálin elvtárs a sztahanovisták első szovjetunióbeli ■ értekezletén. A termeléshez való kritikai álláspont azonban egyre több öntudatos munkást és műszaki értelmiségit világosít fel arról, hogy a dolgozó nép jöt tének, a szocializmus győzelmének egyik kulcsa — a Szto. hánov - mozgalom kibontakozása. Alulról jövő mozgalom ez, amit bizonyít az is, hogy például Mizser- fán az egyik bányász a sztálini műszakon magas százalékot ért el. „Azért, mert minden elő volt készítve a számára” — mondották azok, akik .a sztálini műszak utáni ellany- hulást indokolni akarták. De. ki csinálta az előkészületeket f Ki teremtette meg az előfeltételét annak, hogy ilyen sikert érjen el? ö. saját maga Ez a bizonyítéka annak, hogy a Sz ahánov-mozgalom alulról jövő, legyőzhetetlen mozgalom Kritika-önkritika a termelésiben sztahanovistákat szül. Természetes, hogy ezt a mozgalmat a Párt. a dói- gozók élcsapa'», az újítók és fórra, dalmá-rok pártja amely minden mg- radiságnak és elavultságnak ellensége, felkarolja és támogatja. Tanítja a munkásosztályt a kritika és önkritika helyes alkalmazására, lárra, hogyan viszonyuljon a munkásosztály, az egyes dolgozó az- elmaradót Sághoz.’ hegyen győzze le azokat s hogy harcolj' u az újnak a régi fölötti győzelméé! t. Pár unk a nágy Bolsevik Párt példája nyomán bátran, eluta- -sitia e& -elavultat és erősíti est, ami a nógrádmegyei pártszervezetek Népünk bölcs vezetőjének, Rákosi elvtársnak a Párt Központi Vezetőségében elmondott beszámolója az egész országban széles visszhangot keltett. Pariiagjaink felismerték, hogy Rákosi elvtárs beszéde ismét útmutatás volt számunkra. Feladatunk az. hogy a Rákosi elvtárs által példamutatóan alkalmazott kritika, önkritika alapján megvizsgáljuk munkánk fogyatékosságait és hozzálássunk azok kiküszöböléséhez. A Párt Központi Vezetőségépek ülése után a Nógrád: megyéi Pártbizottság is összehívta a kibővített aktívaértekezletet, hogy a megyére konkretizálva a nógrádme- gyei pártszervezetek is elindulhassanak az új feladatok megoldásának útján. A megyei aktívaér.tekezleten Toldi János elvtárs megnyitó szavai után Bottyán István elvtárs mondott beszámolót. Bottyán István elvtárs beszámolója — A Központi Vezetőségi ülés és Rákosi elvtárs referátuma után igen bizakodó hangulat alakúit ki megyénkben, amelynek döntő oka az, hogy az elvtársak-felismerték: amikor Rákosi elvtárs a Viharsarokról beszélt, akkor Nógrád megyéről is szó volt. A hibák feltárása pedig aizt eredményezte, hogy. elvtársaink máris elindultál: a Rákosi elvtárs által mutatott úton. A rétsági alapszervezetnél az elvtársak Rákosi elvtárs beszéde. után önkritikát gyakoroltak és megállapították, hogy ezeket a kérdéseket állandóan felszínen keli tartani. Az acélgyárban az egyik elvtárs nagyon helyesen, megállapította, hogy a pártvezetőség és a párttagok között az eddiginél szorosabb kapcsolatot kell fenntartani. Fel kell számolni a diktatórikus magatartást, hogy a Párttól csak az ellenség féljen, a dolgozók pedig szeressék és becsüljék a Pártot. Ezek a megnyilvánulások is bizonyítják, hogy azok a hibák, amelyeket Rákosi elvtárs megemlített, megyénkben, de különösképpen a salgótarjáni medencében nem egy esetben még fokozottabb mértékben íennáilanak. Fokozott figyelemmel kell tanulmányoznunk Rákosi elvtárs beszédét, a Központi Vezetőség határozatát és helyi vonatkozásban is alkalmaznunk kell azt a hibáink kijavítására. A kapitalista környeaset fokozott éberséget követel Bottyán, elvtárs ismertette Rákosi elvtárs beszámolójának azt a részét,' amelyben a nemzetközi eseményekkel és a poiitikai helyzettel foglalkozott. A szocializmus építése a kapitalista környezetben fokozottabb éberséget kíván. Különösképpen vonatkozik ez, Tito Jugoszláviája felé. A Rajk-per alkalmával is tapasz,láthattuk, hogy Tiio amerikai, gazdái utasítására minden eszközt felhasználva igyekszik aláásni népi demokráciánk sikereit. Jugoszlávia ma a Szovjetunió elleni támadás és a béke elleni uszítás -színhelyévé vált. Ugyanakkor bűneiket úgy. tüntetik fel, hogy ők a szocializmust építik. A jugoszláv népet terrorral félemlítik meg. A hűek beszámolnak arról, hogy tízezrével kerülnek a jugoszláv hazafiak a különböző internálótáborokba. Azért tartanak nagy hadsereget, hogy- Így olcsó munkaerőhöz jussanak. Jugoszlávia egyre inkább fasiszta rendőrállammá vált. — Foglalkozott Rákosi elvtárs az imperialista kémek ügyével is. A standardgyári amerikai kémbanda leleplezése, az amerikai imperializmus új arcát mútotta meg. Mégmutatja, hogyan fonódik össze az amerikai tőke az állami bürokráciával és a hadsereg vezérkarával. A Standard-gyár bevételeiből pénzelték a magyar- országi kiterjedt kémhálózatukat, szabotázscselekményeket hajtottak végre. A magyar nép azonban, leleplezte és ártalmatlanná tette - ezeket a kémeket és a jövőben is gondoskodunk arról, hogy munkájuk ne legyen veszélytelen. ■ 4 ■ Erősödik népgazdaságunk — Népi demokráciánk helyzetérői szólva, Bottyán elvtárs elmondotta, hogy a, legnagyobb gazdasági .sikp-, rünk a hároméves tervünk idöeíStfí befejezése volt. Ma már nincsenek olyanok, akik kételkednének ötéves, tervünk megvalósításában, mert- a hároméves terv példája igazolja, hogyPártunk tudományos és reális alapon készítette el, ezekét a terveket. — Tervünk végrehajtásában nagy segítségünk, lesz a Szovjetunió baráti é§ testvéri támogatása, ami népünknél is úf’erőforrásokat nyitott meg. A » pszocialista munkaverseny Sztálin etv* társ 70. születésnapján érte e! eddigi legnagyobb sikereit és ezek a sikerek a jövőben a Sztahánov-mozgalom elterjedésével továbbnőnek. Parasztságunk az ipari munkásság példájára egyre jobban rátér a szocializmus építésének útjára. Megyénkben is sorozatosan alakulnak az új termelőszövetkezeti csoportok, mert dolgozó parasztságunk látja, hogy Pártunk jó utat mutat számára. A fejlődés más vonalon is megmutatkozik. Erősödik népgazdaságunk, ezért tudtuk az állami alkalmazottak fizetését negyed- millió forinttal emelni. A Szovjetunió újabb segítsége — A szocialista kultúra terén is nagy lépéseket tettünk és ebben a harcban újabb segítséget kaptunk a Szovjetuniótól. A megyei aktívaértekezlet is örömmel üdvözli a Magyar- Szovjet Barátság Hónapjának keretében közénk érkező szovjet vendégeket. Az értekezlet résztvevői hosszantartó lelkes tapssal éltették a szovjet-magyar barátságot és a nagy Sztálint. — A szovjet irók, művészek, szta- hánovisták átadják tudásukat a magyar népnek. A Magyar-Szovjet Társaság igen nagy munkát végez, kul- túrestéken, előadásokon ismertetik megyénk dolgozóival a szovjet nép életét, kultúráját, művészetét. Tizenöt-' ezer új taggal gyarapodott a Magyar-. Szovjet Társaság taglétszáma megyénkben. A további sikerek érdekében fel kell számolnunk hibáinkat Bottyán elvtárs beszámolója további részében pártszervezeteink munkájával foglalkozott. — Rákosi elvtárs rámutatott arra, hogy gazdasági és politikai eredményeink Pártunk sikerét is jelentik. Pártunk a feladatokkal együtt nőtt és erősödött. A Párt a figyelmét az üzemekben egyre inkább a termelés problémái felé fordítja, ezzel megnövekedett a felelősségtudat úgy politikai, mint gazdasági téren. A munkaversenyek kiszélesedésében döntő szerepe van annak a fellendülésnek, amely Pártunk munkájában mutatkozott. Az eredmények mellett azonban megmutatkoznak a hibák is, amelyeket a további siker elérése érdekében : fel kell számolnunk. Ha a Rákosi elvtárs által felsorolt hibákat megvizsgáljuk, meg kell állapítanunk, hog\ ezek döntőek Salgótarjánban — kü-, ionosén’ az acélgyárban — és-a sai-. gótarjáni járásban, de az égés«' Nógrád megyében megtalálhatók. Kemény harcot as önteltségf elbizakodottság ellen Megállapítottuk, hogy a szervezeteinkben elbizakodottság, önteltség tapasztalható. Vezető pártfunkcióná- rius elvtársaink részéről is hangzóitok el olyan kijelentések, hogy „mi vagyunk a kis Moszkva, ránk tekint az egész ország“. Az üveggyárban olyan vélemények vannak, hogy ha Rajk élne, ő sem tudna ebben az üzemben semmiféle . aknamunkát kifejteni. Az acélgyárban pedig az hangzott el, hogy „milyen nagy emberek vagyunk mi, még Amerikai hangja is foglalkozott vetünk“. Nagy hiba, hogy ezt az önteltséget és elbizakodottságot a Megyei Bizottság nem szerelte le. Miből ered ez az elbizakodottság. Mint ismeretes, Salgótarjánban a választásoknál a Kommunista Párt már 1945-ben is 75 százalékos többséget ért el: A többség, a hatalom érzete az elvársakat elbizaködottá1 tette. A Du- 'nántúlon. ahol ezekben az időkben kis pártszervezetek voltak, atz elvtársak kemény harcban álltak az ellenséggel — megedződtek. Nálunk viszont, . ahol a Párt volt az egyetlen politikai erő, az ellenség igyekezett beépülni a Pártba és belülről támadni. Az ellenség' sikerrel alkalmazta ezt a módszert, amit bizonyít az, hogy megyénkben a Párt munkáját 1945 óta a belső ellentétek, a személyi torzsalkodások jellemezték. Meg kell állapítanunk, hogy az ellenség munkája a személyi csoportosulásokban, klikkekben, az ellentétek szitása-' bar. még ma is megmutatkozik. Nem egy esetben jó elvtársak állnak szemben egymással! Bottyán elvtárs több példát sorolt fel arra, hogyan tudott az ellenség beférkőzni párt&zervezeteinkbe. Az acélgyárban Hónapokon keresztül egymást támadták a párttitkár és aB vállalatvezető. Nem mi mozgósítotúj és előrehaladott. Ezért támogatja és erösiti az új győzelmének egyik eszközét, a Sztaháanov-mozgalmat. A február 26-án összeülő első ” sztahanovista tanácskozás új alkalmat jelent arra, hogy a munkásosztály feltörő diadalmas erejét meg- gyarapitsuk, a szahánovistáink tapagztalatap. felkészültségéi fokozzuk. A kritika-önkritika egyik győzelmes megnyilvánulása lesz a sztahanovista tanácskozás, ahol ismét diadalt arat az új a régi fölöl . Isme; cizoüyfija, hogy a Párt vezetésével a dolgozó nép legyőzheti az akadályokat, a kritika-önkritika alkalmazása a terme. lésben milyen eredményeket hoz. A sztahanovista tanácskozás alkalmat jelent arra, hogy a Sztahánov-mozgalom Magyarországon is összeszedje erőit áttörje a gátakat és'— mint az Ötéves térv építő munkájának lendítő dreje — elárassza m országot. (M. G-J '