Szabad Nógrád, 1950. január (6. évfolyam, 1-4. szám)
1950-01-06 / 1. szám
106®. január 6. SZABAD NOGRAD 3 Az egyéni versenyből fejlesszük tovább A SZTAHÁNOV-MOZG ALMÁT AMIKOR SZTÁLIN ELVTARS a szovjet sztahánovisták első konferenciáján á mozgalom jelentőségéről tartott beszédet, többek között a következőket mondotta: „Ez a mozgalom a technika régi normáit, minií elégteleneket megdönti, sok esetben túlhaladja a munka termelékenységének a vezető kapitalista országokban elért fokát és ilymódon gyakorlati lehetőséget nyújt arra, hogy országunk a legnagyobb jólétben élő országú váljék." A Szovjetunióban a sztahánov-mozgalom világraszóló eredményeket hozott: Ez év októberében például az egész ipari termelés több mint 50 százalékkal múlta felül az 1940. év átlagos havi termelését. Minden nap újabb győzelmet jelent a szovjet dolgozók életében. A háború utáni 5 éves terv éveiben különös szemléletességgel igazolódtak be Sztálin elvtárs azon szavai, hogy a sztahánov-mozgalom ____megdönti a t echnikára vonatkozó nézeteket, a régi technikai formákat, a régi tervekben szereplő teljesítményi képességeket, a régi termelési terveket és új, magasabb, technikai normát. tetjesítménii-kénességckre vonatkozó tervek és termelési tervek létesítését követeli meg." NÁLUNK A MEGYÉBEN A SZTÁLINI MŰSZAK után bizonyos mértékig az a nézet kezd kialakulni, hogy a sztahánov-mozgalom megteremtésének nincsenek meg a feltételei és jó adag liberálizmus, nemtörődömség mutatkozik azon a téren, hogy ezeket a feltételeket megteremtsük. A sztálini műszak országos és megyei eredményei ezt a teljesen hibás felfogást pozdor- jává zúzzák. Munkásosztályunk a Szovjetunió eredményeit és tapasztalatait. felhasználva, ipari termelésünket túllendítette az egyhelyben- topogás holtpontján és a munka termelékenységének nálunk nem ismert fokát érték el a Sztálin elvtárs iránti szeretet és hála kifejezéseképpen. A sztálini emléklapok és munkafelajánlások, az egyéni versenyszerződések tanúskodtak arról, hogy áttörtük a frontot, hogy a mai kor legjellegzetesebb, kimagasló embertípusát a sztahanovistát, a gondolkozva dolgozó embert mi is megteremtettük és mélyreható változásokat tudhatunk magunkénak a munkásosztálynak a munkához való viszonyában. A sztálini műszak, a sztálini emléklap kötelezi munkás- osztályunkat! Kötelezi arra, hogy a felajánlások végrehajtásának, megvalósításának tanulságait felhasználjuk az 5 éves tervben. A sztálini emléklap nem lehet értéktelen papírrá a sztálini műszak elmúltával. A mi szeretetünk Sztálin elvtárs iránt nem hogy állandó, de napról- napra nő, fokozódik és ugyanígy nő, fokozódik munkánk termelékenysége, terveink túlteljesítése. A SZTAHANOV-MOZGALOM KISZÉLESÍTÉSE lesz az az emeltyű ötéves tervünk folyamán, amellyel elmaradt technikánkat és régi elavult munkamódszereinket felemeljük a szovjet munkaszervezés színvonalára és hasonlóvá tesszük a szovjet iparhoz. Az ötéves terv felmérhetetlen perspektívákat állít elénk. Ezeknek megvalósítására minden erőnket latba kell vetnünk és arra kell törekednünk, hogy a fellelhető tartalékok kihasználásával, amelyek között a megvalósításnak egyik legfontosabb tényezője, a munkaverseny ^s a sztahánov-mozgalom ki- fejlesztése. Medvénkben az egyéni verseny jó irányba fejlődött és különösen hibás az felfogás, amikor az egyéni versenyt és a sztahánov- mozgalmat külön-külön kezelik és nem látják meg a kettő között a szoros kapcsolatot. Azok a sztahánovisták, azok a kimagasló eredményt elért dolgozók, akik a sztálini műszak alatt jó eredményeket értek el, helvesebben forradalmasították a maguk munkaterületén a termelést — azok a dolgozók sztálini munkafelajánlást vállaltak, egyéni versenyben álltak sajátma- guk eredményének túlteljesítésére. Dolgozóink jelentős része megértette itt a megyében is, hogy az a szocialista munkaverseny, amely, Sztálin elvtárs nevével indult és fejlődött hatalmas tömegmozgalommá, nem kampányszerű, rövid- lejáratú megmozdulás, hanem a termelékenység fokozásának, az önköltség csökkentésének és a minőség javításának, ezen keresztül ötéves tervünk megvalósításának alapvetően döntő feltétele. A SZTÁLINI MŰSZAK UTÁN a példák azt mutatják, hogy megyénk munkásosztályában meg van az elszántság és lendület a munkavei- senv továbbfolytatásához, ezen keresztül a sztahánov-mozgalom továbbfejlesztéséhez. Azonban funkcionáriusaink és gazdasávi vezetőink már nem dicsekedhetnek el ilyen helyes magatartásról. Az acélgyárban például az egyéni verseny teljesen visszaesett és a sztálini műszak alatt előre megállapított munkahelyekre segéderőket tettek, ahol ez a termelés nagyarányú emelkedését biztosította. A sztálini műszak után ezt a munkaszervezést a régi, elavultra változtatták vissza. Papanecz János csavarkulcs elősajtoló, aki 900 százalékon felül teljesített a sztálini műszak alatt, most csak 350—400 százalékot érhet el, egyrészt, mert nincs megfelelő anyagellátás biztosítva számára, másrészt, mert a vezetőség nem látja a különbséget akköz.t. ha valaki 3—4 ember munkáját végzi el, vagy ha egy segítővel kilenc-iiz- szeresére teljesíti a normáját. A gépgyári öntődében még most is csoport-akkordban dolgoznak, ahelyett, hogy a munkát szétbontva, szakosítva biztosítanák a termelékenység emelését és az egyéni bérezésen keresztül a versenyszellem helyes kialakulását, ezentúl pedig a gépek maximális kihasználását. A háború utáni szovjet ötéves terv egyik jellemzője az egyre nő vekvő együttműködés az élenjáró dolgozók, az újító munkások, valamint a vállalatok mérnök-technikus dolgozói között. Megyénkben még az a helytelen iránvzat található, különösen a bányákban és az acélgyárban, hogy a műszaki értelmiség lebecsüli a sztahánov-mozgal- mat és nem nyújt kellő támogatást a munkásoknak. A pártszervezeteknek különös gonddal kell dolgoz- niok azon. hogy a műszaki értelmiséggel ismertessék Pártunk álláspontját velük kapcsolatban, bevonják őket az alkotó munkába és részeseivé tegyék a kialakuló sztahá- nov-mozgalomnak. MEG KELL SZERVEZNI MEGYÉNKBEN a legjobb munkamódszerek ismertetését és a legszélesebb körben való elterjesztését. Bányászaink közül már jónéhányan értek el kimagasló teljesítményeket és munkájukat jobban megszervezve, halomra döntötték a régi szakemberek megállapításait és szabályait. Hogy az utóbbi két hétben ez a lendület ellanyhult, azt mu- tat|a, hogy nem eléggé szervezik a munkamódszer-átadást és nem eléggé törődnek azzal, hogy a jó munkamódszereket tovább fejlesz- szék, tudatosítsák a medence dolgozó között. Olyan hangok hallatszanak, hogy a sztahánov-mozgalom megdrágítja a szenet. Ez a nevetséges ,,érv” természetesen nem fogja meggátolni a bánvászok ver- senvlendflletét, csnk figyelmeztető lesz számukra, hogy akadályozói is vannak a mozgalomnak. Sztálin elv- társ ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: „Ezért azt hiszem, hogy mérnökeink, technikusaink és gazdasági funkcionáriusaink, akiknek már sikerült alaposan elmaradni a sztahánov-mozgalom mögött, helyesen tennék, ha abbahagynák régi normákba való kapaszkodást és annak rendje, módja szerint tudományos alapon új, sztahanovista mintára szerveznék át a munkájukat." PART- ÉS SZAKSZERVEZETEINK, vállalatvezetőink számára az a feladat, hogy munkaverseny- mozgalom kiszélesítésén keresztül új sztahánovisták születhessenek megyénkben. A Szovjetunió tapasztalatait felhasználva, számoljuk fel a verseny nyilvántartásában mutatkozó bürokráciát, vonjuk be fokozottabb mértékben a műszaki értelmiséget a technikai feltételek megteremtése érdekében, a helyes bérezés kialakításával számoljuk fel a dolgozók között még mutatkozó feszültséget. Párt- és szakszervezeteink állandóan javítsák a felvilágosító, nevelő munkát, hogy ezen keresztül minden vonalon tudatosítsuk a dolgozók között a munkaver- seny-mozgalmat. Amtácios munkával tegyük tartósakká azokat az eredményeket, amelyeket Sztálin elvtárs 70. születésnapjára készülve elértünk. A dolgozók politikai öntudatának, valamint szakmai tudásuk nevelésének kell hozzájárulni, hogy a verseny, a sztahánov-mozgalom hibáit felszámolva, a sztálini műszak nagyszerű eredményeit, a munkás- osztálynak ezt a győzelmét újabb eredmények elérésével gyarapítsuk. hogy ötéves tervünk feladatait könnyebben és gyorsabban oldjuk meg. A tudomány segítsége az iparnak A harkovi mérnöki-közgazdasági főiskola dolgozói felhívást intéztek a város tudományos munkásaihoz: „A főiskolák c;s tudományok H.-rkovja segítsen az ipari Harkovnak!“ A felhívás aláírói így írtak: ,,A szovjet nép narca a háborút követő ötéves terv határidő előtti teljesítéséért a tudomány és ipar közötti kapcsolatok megerősítését követeli. Ez egyben a tudományok fejlődésének záloga is, mert megtermékenyíti és gazdagítja a gyakorlattal." A felhívásban a tudósok beszámoltak arról, hogy a „Bányászfény“-gyár mechanikai műhelyének termelését gyorsított módszerre állították át. A főiskola dolgozói megfogadták, hogy napról-napra fokozni fogják az iparnak nyújtott segítséget és felhívták a város összes főiskoláinak tudományos munkatársait, hogy kövessék példájukat. A „Vörös Zászló“ című lap hasábjain röviddel ezután válaszoltak a repülőgépipari és kémiai tudományos munkások, akik kötelezettséget vállaltak, hogy segítenek a harkovi gépgyárnak a műhelyek átépítésében és az új technológiai folyamatok kidolgozásában. Brigádot szerveztek, amelynek vezetője Kosztjukov, a repülőgép- ipari főiskola vágótechnikai tanszékének professzora. A „Vörös Zászló" szerkesztősége egyúttal vezércikkben hívta fel a tudományos kutató intézetek dolgozóit, hogy terjesszék és népszerűsítsék a mérnöki-közgazdasági főiskola tudományos munkásainak nagyszerű kezdeményezését. A szerkesztőség felhívására üiésre jött össze a főiskolai dolgozók területi bizottságának plénuma. Egyik tudós a másik után szólalt fel, terjesztette elő a tanszékek tudományos tanácsainak munkaprogramját. A főiskolák és ipari üzemek közötti kapcsolatok megerősítése szempontjából nagyjelentőségű volt az értekezlet, amelyet az újság szerkesztősége és a párt' városi bizottsága együttesen rendezett. Ezen az értekezleten , a tudósok által az iparnak nyújtandó konkrét segítség kérdéseit vitatták meg. Sztrjelkov, az Ukrán Tudományos Akadémia levelező tagja, beszámolt a cementipari főiskola tudományos munkásainak a termelésben az újítókhoz és feltalálókhoz fűződő szoros kapcsolatairól. — E kapcsolatok egyik formája — mondotta Sztrjelkov — a sztaháno- visták részvétele főiskolánk tudományos tanácsának ülésein. Ezt az értékes rendszert javasoljuk minden tech-> nikai főiskolának. Ezután majd minden főiskola tudományos tanácsa a megfelelő iparág legkiválóbb dolgozóival együttesen tartotta üléseit. A „Vörös Zászló“ szerkesztőségének értékes kezdeményezése volt a tudósok és termelési szakemberek találkozásainak megszervezése. A tudósok feladata az új termelési technika bevezetése, a termelés tervszerüsitése és a műhelyeken belüli üzemi elszámolás megszervezése. A mérnöki-közgazdasági egyetem hat tudományos munkásából álló brigád segítségére volt a csapágygyárnak s termelés megszervezése során sikerült a vágás folyamán felhasznált íémmennyiséget 2.5-szeresen csökkenteni. Mások a traktorgyárban bevezették a traktoralkatrészek gyors marását. A tudósok és munkások, mérnökök és technikusok közötti kapcsolat nagymértékben hozzájárul a háború utáni ötéves terv határidő előtti teljesítéséhez, valamint a fizikai és szellemi munka közötti különbség megszüntetéséhez. Meggyorsítja a Szovjetunió győzelmes haladását a kommunizmus felé. A munkaverseny továbbfejlesztéséről beszélnek megyénk dolgozói AZ ÖTÉVES TERV ELSŐ NAPJAIBAN A hároméves, tervet-sikeresen, idő : — Villanyt, kultúrhózat, fürdőt, azelőtt. befejeztük,-Befejezünk egy olyan hatalmas munkát, aminek elvégzését a hitetlenek, több évre jósolták, elvégeztük egy ország újjáépítését, amit fasiszta háborúban leromboltak. Munkás- osztályunk hatalmas változáson ment keresztül és eddig nem,ismert eredményeket ért el, amivei biztosították az ország újjáépítését a terv határidő előtti befejezését. , Most új tervet kezdünk. Aáegkezdjük annak a tervnek a végrehajtását, amely erős, boldog, független Magvarorszá- got teremt, megteremti a szocializmus alapjait hazánkban. Dolgozóink érzik, tudják, hogy ez a terv értük, családjukért van és ennek szellemében indultak munkába, a terv első napján. Forgács-lejtős ünnepe ... ünnepi külsőt öltött a forgács-lejtős- akna bejárata. Feldíszítették az üzemet mind december 21-én, amikor a munkásosztály nagy vezérét ünnepeltük. A dolgozók már jóval a munka megkezdése előtt a bánya bejáratánál gyülekeznek. Csoportokba verődnek és az ötéves tervről folyik a szó. Mindenki az építést, az életszínvonal emelkedését várja a tervtől. A délelőtti műszak dolgozói jönnek kifelé, egyesülnek felváltóikkal, amikor az üzemi bizottság elnöke kezd beszélni. A há- í ómé vés terv elért eredményeit és a felemelkedést szolgáló ötéves tervet ismerteti. „Legjobb tudásunkkal dogozunk“ A bányászok tekintete a messzeségbe néz. Mindannyiuk szeméből az olvasható, hogy végig futják azt a küzdelmet, nehéz éveket, amit eddig éltek elnyomatásban, nehéz körülmények között. A jövő villan meg előttük, amiért a felszabadulás óta dolgoznak, dolgozni fognak az ötéves tervben, amitől a siker nem maradhat el. Kosár Vencel is arról beszél — Az ötéves terv mindannyiunkért van. Megteremti a nehézipart, a fejlett mezőgazdaságot, lerakja a szocializmus alapjait Magyarországon. Ezért érdemes és ezért kell dolgozni mindenkinek becsületesen, legnagyobb tudása szerint. A többi üzemekben is lelkes röpgyű- léseken üdvözölték a dolgozók a terv megindítását. Mindenütt arról beszélgettek, mit adott a hároméves terv és mit fog hozni a most meginduló ötéves terv. ne.gépet és még sok mást hozott a hároméves terv. Dolgozóink részére a kocsmán kívül van már más szórakozási hely is, mert el tud menni a kút- tárházba tanulni, szórakozni. Kultúrát hozott a faluba a terv, ezért fogunk továbbra is fokozottabb lendülettel dolgozni. mert látjuk, hogy most minden miértünk, a mi érdekünkben történik — mondja Kiss János ságújfalusi dolgozó. Az üveggyárban mindenki ismeri saját tervét A salgótarjáni Üveggyárban az ötéves terv első munkanapján minden dolgozó kézbe kapla a „zsebkartont“. Ezzel minden dolgozó, aki az üveggyárban dolgozik, tudja, mennyi rész esik rá a tervből, mennyit kell neki teljesíteni egy nap, egy hét, egy hónap alatt. De nemcsak ezt tudja meg a „zsebkarton“-ból, hanem megtudja azt is, hogy mit kell készítenie, menynyit termelt egy óra alatt és mennyivel haladta túl az előirányzatát. — Helyes dolog ez a tervfelbontás Nagy segítségünkre van ez nekünk, mert ebből mindent megtudhatunk, ami a munkánkkal összefügg. — Ez a véleménye Mede István üveggyári dolgozónak. Igaza van Mede elvtársnak, mert "ezelőtt körülményesebben tudta meg, hogy hány százalékot teljesített. Most azonban egy nézésre megtudja mindazt, ami a munkaversenyben fontos. De nemcsak ő, hanem mi is megállapíthatjuk, hogy Zossa József, Han- zulik Béla, Mede István, Koczka Béla, Molnár Ferenc, Horváth Pál, Tóth László, már mindannyian „előre dolgoznak“ és már a következő napi előirányzatukat készítik. Ugyancsak előbbre van már Giródi Károly, Sándor Miklós. Viczián Vilmos, Kovács Imre, Zsíros Péter, akik a lámpacső készítésében haladlak annyira, hogy egy heti előirányzatukat teljesítik jóval rövidebb idő alatt. Ha megnézzük azonban a „zsebkartonokat“, nemcsak jókat, hanem hibákat is megállapíthatunk. Nálunk ilyen irányú munka még ismeretien volt. Uj, eddig ismeretlen területen kellett dolgoznia tervfelbontóinknak, ezért fordulhatott elő, hogy az üveggyári dolgozók „zsebkartonjában“ sok a javítás. Ennek oka, hogy nem mindig egyforma árut készítettek. Az üzemvezetőség időben észrevette ezt a hibát és most olyan beosztást készített, ami kiküszöböli ezeket a hibákat. Tervbeindító ünnepség a falun Lelkes, tervbeindító gyűlés volt a nógrádkövesdi állami gazdaságban is. A gazdaságvezető üdvözölte az áll ágii gazdaság dolgozóit, megköszönte munkájukat, amit a hároméves terv befejezéséért tettek. Ismertette, hogy a muliban milyen tervszerűtlen gazdálkodás folyt és ismertette azokat a feladatokat, amik az ötéves tervben az állami gazdaságokra és azok dolgozóira várnak. — Az ötéves tervben traktorvontatót, kocsikat kapunk és más modern gazdasági felszereléseket, hogy feladatainkat el tudjuk végezni, ehhez való szükséges támogatást az államtól megkapjuk, mert az ötéves terv célja [ejtett mezőgazdaságunk megteremtése. — Nemesített vetőmaggal kell a tér- meiócsoportokat ellátnunk, — mondja Berger elvtárs, a gazdaság agrono- musa — és ezért versenyre indulnak, versenyszerződéseket kötünk, hogy az előírt követelményeknek megfeleljünk, A dolgozók átérezték feladatuk nagyságát és hozzászólásukban arról tettek tanuságot, hogy mindannyian nagy akarattal, legjobb tudásuk szerint jognak dolgozni az ötéves tervben. Hasonlóan a nógrádkövesdi gazdaság tervbeindító gyűléséhez, nagy érdeklődés előzte meg a tervbeindítá ünnepségeket a magyarnádori, hényel- pusztai és teclaki gazdaságokban is. Az itt doigozók már a sztálini felajánlások során bebizonyították, hogy megelőzik az egyéni gazdálkodást folytató gazdákat és ezt az eredményt, az ötéves terv alatt még fokozni fogják;A dolgozó parasz'ok hálája — Szép eredmények születtek a sztálini műszak felajánlása során, — mondja Filip János fejőgulyás, — de az ötéves terv során nem csak megtartani, túlteljesíteni akarjuk és fogjuk elért eredményeinket. Brigádok alakultak, az egyéni versenyzést tovább folytatják, céljuk eléréséért, mert mint mondják, „dolgozó cselédből emeltek emberi sorsra és emelnek a tervvel még jobb és köny- nyebb megélhetésre“. Minden üzemben, bányákban, gyárakban, földeken rendkívüli lelkes hangulatú gyűlésekkel köszöntötték dolgozóink az ötéves tervet és új, fokozottabb lendülettel, munkaakarattal indulnak neki a szocializmus építésének II termelékenység emelésével az ötéves terv sikeréé; t!
