Szabad Nógrád, 1950. január (6. évfolyam, 1-4. szám)
1950-01-20 / 3. szám
WOT frimftr m 3 A helyes norma, a harmadbérezés, a tervfelbontás,meghozta a gyümölcsét ki ötéves tervet dolgozóink nagyiéiért eredményeket tartják, sőt túltel- la sztálini műszak eredményeit. A dol- kedvvel kezdték meg, ami meglátszott jesítik és van üzemünk, nem egy bá- gozók újból bebizonyították az ötéves munkájuknak eredményén. Az eddig | nyászcsapatunk, amely túlteljesítette | tervhez való ragaszkodásukat Túl a sztálini műszak eredményein A zagyvapálfalvai főműhelyben a helyes norma megállapítása óta állandóan felfelé ível a termelés vonala, s ma már az esztergályos eredménye túl nőtt a sztálini műszak eredményén. Az új norma megállapítása serkentően hatott a dolgozókra és most olyan eredményeket érnek el, ami azelőtt a zagyvapálfalvai főműhelyben ismeretlen volt. Az élen Félegyházi dános áll, aki egyszerre két gépen dolgozik. Mint esztergályos első gépén a nagyolást végzi, a második gép az, ami a finomabb munkára van beállítva. Szorgalmas munkájának eredménye, hogy 388 százalékra teljesítette előirányzatát. Megközelíti ered- piényét Magyar Viktor teljesítménye, A harm ad bérezés utói A bányászoknál a legjobb eredmény b nagybátonyi üzemeknél születik ineg. Ä nagybátonyi üzemek az ötéves terv eltelt ideje alatt jobbnál- jobb eredményeket mutatnak fel. Több csapat 250 százalékon felül teljesíti lelőirányzatát és az egyéni teljesítmé- hyek sem maradnak el a csapatteljesítmények mögött. A teljesítmények nem pillanatnyi fellángolások, hanem hétről-hétre, napról-napra tartják eredményüket. Tiribés-aknán Fehér László 5-én 281 százalékot, 6-án 287 Százalékot teljesített. Diósi Pál ugyancsak tiribesakni dolgozó 5-én 209 százalékra teljesítette előirányzatát és «zt 14-én 216 százalékra emelte. Beaki 329 százalékot ért el. Az ifjúmunkások élén Gellérthegyi Gyula haladt, aki 247 százalékra teljesítette előirányzatát. A kovácsoknál Fekete József és Kiss József egyaránt 277 százalékra telejsítette normáját és Gyüre János 247, Balázs Isiván pedig 204 százalékot ért el január 16-án. A hegesztőknél Mohácsi Lajos vezet hetek óta 398 százalékos teljesítményével, ugyancsak Szántó László is 398 százalékot teljesített A lakatosoknál Tömöri János és Pálfalvai János egyaránt 269 százalékot ért el. A zagyvapálfalvai főműhelyben jó a verseny- szellem és továbbra is jó eredmények születnek. emelkedik a termelés recz József hasonlóan az előbbi két társához 4-én 203 százalékos teljesítményt ért el, 10-én már 230 százalékon felül járt. Szorospatakon hasonlóan a tirebesaknai eredményekhez, a dolgozók szintén nagy százalékra tel- sítik előirányzatukat, Pintér Imre halad az élen, aki 367.3 százalékot teljesített. Szűcs Mihály 293 százalékot, Mátyási György 239 százalékos eredményt ért el. Ködmön Imre 275 százalékos eredménye kimagasló. Egyéni versenyben a Kossuth-tárói dolgozók érnek el szép eredményeket. Tarjáni Béla egyéni teljesítménye 278 százalék és közéi áll teljesítményéhez Lantos Imre 270 százalékos teljesítménye. A nagybátonyi üzemnél tömegével lehetne felsorolni azokat a csapatokat, amelyek előirányzatukat 120—150— 200 százalékig teljesítik. Ez a hatalmas eredmény a nagybátonyi üzemeknél azóta van, amióta rátértek a harmadbérezés rendszerére. Ez a teljesítmény fokozódni fog akkor, majd ha a munkások a végzett munkájuk után megkapják a bért. A tervfelbontás eredménye A kisterenyei üzemnél a tordasi bányában Egyed Gyula idős, 14-én 246 százalékot ért el, de megelőzte őt Gaál Pál csapata, aki ugyanazon a napon 285 százalékra fokozta teljesítményét. A Rákösi lejtősaknában Molnár József 14-i teljesítménye 253 százalék. A Rákosi lejtősaknánál Hajas Máté csapata január havi normáját két hét alatt teljesítette. Petőfi-bányán frontfejtésben Kat- racz László 253 százalékos eredménye a kimagasló, de Béti Imre, Kovács István, Havasi József mind 200 százalékon felül teljesített. Hasonló jó eredményeket ért el a salgótarjáni acélgyárban Ujj László a tervfelbontás óta. 12-én bányászcsákány készítésénél 227 százalékot ért el. Melihercsik János teljesítménye pedig 260 százalék. A salgótarjáni gépgyárban Tóth Faragó István csiszoló 13-án 378 százalékot ért el. Molnár István 13-i teljesítménye 366 százalék. Emelkedik a termelés, újítást végeznek a seprőgyár dolgozói az államosítás után Balassagyarmat mezőgazdasági jellegű város, ipara is — amennyiben lehet beszélni iparról —, ehhez igazodik és ami számottevő, az egyedül a seprőgyár. A gyárat még Nikolsburger és Lázár nevezetű urak alapították. Ez ekét egyén dolgoztatta váltakozó létszámmal a munkásokat. A felszabaduláskor természetesen nem voltak idehaza és mint ahogy mindenült az országban, a munkások indították meg a termelést, új életet kezdtek a romok helyén. Amikor már dolgozott a gyár, akkor jelentkezett ismét a két úr és elfoglalta régi helyét. Egyideig tetszett a helyzet, amíg lehetett spekulációt folytatni, amíg zsebretehették a nagy hasznot, de később, amikor már „nem látták biztosítottnak hely* * zetüket” — jobb vidékre távoztakÚjból maguk maradtak a dolgozók és szövetkezetét alakítottak- Megválasztották maguk közül a szövekezet vezetőit, de szükség volt egy „írástudó1’ emberre is, akit Fekete ,,úr” személyében találtak meg, Szövetkezésük ideje alatt kézzelfogható eredményeket értek el, de az ügyvezetőnek megválasztott Fekete mindinkább saját magának dolgozott és amikor elküldték, akkor jöttek rá aljas munkájára. A magukra maradt munkások a Párthoz fordultak segítségért és a Párt mint mindenütt ée mindenkin segített. így érték el azokat az eredményeket, amire most mindannyian büszkék- Megszüntették a , .központi irodát“ Budapesten, aminek fenntartása havi kétezer forintba került, kultúrtermet létesítettek és most már tudnak hol összejönni ügyes-bajos dolgukat megvitatni és munka után művelődni. A szövetkezés azonban mint ahogy ők mondják — csak fél megoldás volt. Nem hozta meg azt az eredményt, amit a dolgozók vártak és gondoltak. Nem volt rend-4, szeres anyagellátás és ezért nem egy esetben előfordult, hogy heti két-három munkanapot tudtak csak dolgozni. Már ekkor sokat gondoltak az államosításra, s nagy örömet keltett a Népgazdasági Trnács rendeleté, ami őket is érintette, s a kisipari seprőgyár feliratú táblát megtoldhatták két szóval: államosított üzem. A dolgozók az államosítás után úgy érezték, hogy másodszor szabadultak fel- Nagyobb kedvvel, szor- galommal kezdtek dolgozni, mert az a sok baj, panasz, ami ezelőtt fennállott, az államosítással megszűnt- A? államosítás eredménye, hogy ma már emelkedett a termelés és selejt nélkül dolgoznak. Újítást alkalmaznak: emelkedik a termelés A műhelyben a seprőkötök gépük főié hajolva dolgoznak. Nincs megállás munkaközben, nem járnak az egyik géptől a másikig, még csak nem is nagyon beszélgetnek és az üzemben csak a gép pattogása hallatszik- Kitűnő a munkafegyelem, nincs szükség felügyelőre, mert mindenki szorgalmasan dolgozik. Az ÜB-titkár éppúgy, mint a bizalmi, vagy mint a gyár legtöbb dolgozója. Államosítás óta 25 darab seprővel emelkedett, napi tejtermelésük és Tóth István mondja eb hogy mivel tartoznak az államosításnak, amitők jó munkával hálálnak meg. — Az államosítás előtt a gyár dolgozói nem kaptak családi pótlékot. Most az államosítás óta megvan a napi félóra fizetett ebédidő. Megszűnt a varrónőknél az az embertelen állapot is, hogy napi 12 órát dolgoznak. De nem tehettek mást, mert mint Strigó Júlia varrónő mondja: „kénytelenek voltunk eny- nyit dolgozni, mert nem győztük a kötők munkáját Ez még nem lett volna baj, csak a túlórázásért nem kaptunk semmi díjazást. Este 7—8 óraWor mentünk haza és bizony akkor már odahaza nem sok munkát végezhettünk. Az államosításnak köszönhetjük, hogy ez az áldatlan állapot megszűnt, idejében haza mehetünk és kipihenhetjük magunkat“. Selejtmentes termelés Az államosítás óta megváltozott a dolgozók viszonya a munkához- Egyre inkább az újítás felé fordulnak. Elkészítették a fésülőgépet, ami nagyon sok balesetet okozott- A feldolgozásra kerülő cirokszálakat hosszú szögekből készített „fésűkbe” csapkodták és nem egyszer a nők keze is beleakadt. Most ezt újításukkal kiküszöbölik és gépi erővel végzik, ami gyorsabb és biztosabb. Takarékoskodnak a dróttal is, ahol csak lehet mindenütt takarékoskodást hajtanak végre az önköltségcsökkentés érdekében. A ciroknak minden fajtáját felhasználják. hogy több árut tudjanak élő- állítani. A balassagyarmati seprő- gyár ezelőtt is kiváló árut adott, de most az államosítás óta ezt a munkáját még fokozottabban látja el, mert tudják milyen fontos szállításokat kell nekik végezni és ma már selejt nélkül dolgoznak. A termelés emeléséért kollektív szerződést kérünk — Nagy utat kellett megtennünk és sok nehézséget legyőznünk, amíg ide jutottunk, — emlékezik vissza Strigó János, aki 35 éve dolgozik a gyárban. Hol munkánk nem volt, amikor meg dolgoztunk, a fizetésünket nem kaptuk rendszeresen- Ma viszont már szombaton délben mindenki megkapta hetibérét. Nincs meg a kiszolgáltatottsága a gyárnak, mint azelőtt. Jellemző példa, hogy amikor a Mind- szenty-per folyt, a külföld a szokásos megrendelését 8 vagonnal csökkentette. — De nemcsak a kiszolgáltatottság szűnt meg — vág közbe Takács Béláné —, hanem az is, hogy az itt dolgozó nőket nem üldözik többé az ..urak”. A Párt komoly embereket állított ide, akik minden idejüket a gyár és országunk jövőjéért szentelikA balassagyarmati seprőgyár mint egy szorgalmas kis műhely dolgozik, szívvel és becsülettel akarják meghálálni a nép kormányának az államosítással tett jókat. Az államosítás előtt nem volt kollektív szerződésük és most ennek a bevezetését kérik mielőbb- Az a kívánságuk, hogy mielőbb készítsék el a rájuk Vonatkozó kollektív szerződést, mert mint mondják, akarják tudni, mennyi a normájuk, mennyi lesz keresetük, mert ez is a termelés emelését segítené elő. Rózsaszentmártonbari mindinkább terjed a sztahánov-mozgalom. Az ü^emnfl több olyan vájár van, aki előirányzatát 225, vagy ennél magasabb százalékra teljesítette. • A selypi Zsófla-malomban sztálini műszak alatt a dolgozók az előirányzatot 130.8 százalékra teljesítették. Elősegítette ennek a szép eredménynek elérését Kovács Kálmán és Hepp Mihály, akik 298.3 százalékot értek el. AZ ADOTT LEHETŐSÉGEKKEL fejlesszük a sztahánov-mozgalmat Rákosi elvtárs augusztus 31 -i beszédében arra hívta tel figyelmünket, hogy az egyéni versenymozgalom, a legszélesebben elterjeszthető verseny- forma és az az egészséges talaj, amelyből a versenymozgalom egyéb formái kiterjedhetnek. Rákosi elvtársnak ezek a szavai tökéletesen beigazolódtak. Sztálin elvtárs 70. születésnapjára lelkes munkafelajánlások történtek az egyéni versenyzők és a brigádok részéről.- A dolgozók számolni kezdtek és elhatározták, hogy december 21-re tőlük telhetőt adják. így született meg a Salgótarjáni Tűzhely és Kályhagyár több mint 68 ezer forintos munkafefajánlása, amit 74.330 forintra teljesítettek, így lett az üveggyár 105 ezer forintos teljesítménye a salgótarjáni szénbányák 836 ezer forintos teljesítménye és az acélgyár több mint másfél millió forintos teljesítménye a magyar iparnak egyik legkiemelkedőbb eseménye. , Azon túlmenően, hogy az egyéni versenymozgalom meghozta a gyümölcsét Sztálin elvtárs 70. születésnapjára, a legjelentősebb, és ez messze túl nő a helyi viszonyokon a magyar sztahánov-mozgalom megindulása. Vav- rik István, Muszka Imre, Kék Zoltán, Horváth Ede és számos más kiváló dolgozónak a nevét ma már országszerte ismerik. Hasonlóan az előbb fel. sorolt kiváló dolgozókhoz szép eredményt érnek el a gépgyárban Tóth Faragó István, Kergi Ilona, az üveggyárban Varga Lajosné, az acélgyárban Vígh József, Szalay Gáspár, Miklós Mihaiy, a bányánál Oláh Ferenc, Kovács Vilmos, medencénknek azok a dolgozói, akikről a munkahelyen beszélnek a dolgozók, s ismerik teljesítményüket munkatársaik. A sztálini felajánlás során született nagy és szép eredményeket egyesek csak kiugró, fellángoló munka eredményének tartották. Azok, akik azt várták, hogy a sztálini műszak után üzemeink első sztahanovistáinak munkaeredményei csökenni fognak — tévedlek. Azóta a sztahánov-mozgalom nem csökkent, de szélesedett. Ennek bizonyítéka az esztergályosaink naponta elért szép teljesítménye. ami azelőtt még ismeretlen volt. Mindezek után fel kell tennünk a kérdést, mi tette lehetővé a magyar sztahánovista-mozgalom megszületését és mint a jelek mutatják biztató fejlődését? Elsősorban Pártunk Politikai Bizottságának helyes útmutatása, az egyéni versenytnozgalom tömegméretekben való fejlődése. Emellett azonban egyéb okok is szerepelnek. A sztahánov-mozgalom történelmi jelentőségű esemény és mint Sztálin elvtárs a sztahánovisták első értekezletén mondotta a sztahánov-mozgalom fejlődése négy alaptényezőre épül. Az egyik ilyen tényező a dolgozók anyagi helyzetének gyökeres megjavítása. Sztálin elv társ szava szerint, hogy vidámabb lett nálunk az élet, -már pedig, ha az ember vidámabban él, akkor jól is dolgozik. Ha válság lenne nálunk — folytatta Sztálin elvtárs, — ha létezne nálunk munkanélküliség a munkásosztálynak ez a korbácsa, ha csúnya, szomorú lenne nálunk az élet, akkor nálunk seminő sztahánov-mozgalom nem volna. A második forrás, afnelyből a sztahánov-mozgalom fakad az, hogy nálunk nem létezik kizsákmányolás. Nálunk az emberek — mondotta Sztálin elvtárs — nem a kizsákmányolok javára dolgoznak, nem semmittevők gazdagodására, hanem sajáímaguk, saját osztályuk, társadalmuk javára, ahol a hatalom a munkásosztály legjobbjainak kezében van. Innen van az, hogy nálunk a munkának társadalmi jelentősége van, hogy a munka nálunk „becsület és dicsőség dolga“,. A sztahánov-cnozgalom harmadik forrása az új technika, enélkül az új gyárak, új felszerelés nélkül a sztahánov-mozgalom nem született volna meg nálunk. Uj technika nélkül a technikai normát fel lehet emelni kétszeresre, háromszorosukra, de nem többre. Ha a sztahánovisták a technikai normákat ötszörösére, hatszorosra emelték ez azt jelenti, hogy teljesen és egészen az uj technikára támaszkodnak. Végül a negyedik feltétel az oj technikát uralni tudó káderek kérdése. Lehet elsőrangú technikánk, lehetnek elsőrangú viszonyaink és gyáraink, ha nincsenek etnberek, akik ezt a technikát megtudják nyergeim a technika megmarad puszta technikának. Ahhoz, hogy az uj technika elérhesse a maga eredményét szükség van még emberekre is, akik az uj technikát elsajátították és előrevitték. A sztahánov- mozgalom megszületése és növekedése azt jelenti, hogy ezek a káderek nálunk a munkások és snunkásnők között már megszülettek. így foglalta össze Sztálin elvtár.: a sztahánov-moz- galom előfeltételeit. Vizsgáljuk meg, hogy vájjon megvannak-e nálunk ezek a feltételek? Kétségtelen, hogy ezek a fetételek nálunk is megvannak. Az életszínvonal állandóan emekedik, eltörölték a kenyér- jegyet, bevezettük helyette a fehár kenyeret. Egymásután szállítjuk le a Párt céftudatos gazdaságpolitikája eredményeként az ékSniszer és ipari cikkeinknek egész sorainak árát Üzleteink, piacaink hatalmas árumennyiséggel rendelkeznek, ugyanakkor emelkedett a dolgozók keresete is. Mindezek a tények azt bizonyítják, hogy nálunk az élet valóban vidámabb lett. Ha megnézzük a második feltételt akkor azt látjuk, hogy ipari üzemeink a dolgozó nép államának kezében Vannak. A nép kezében van a külkereskedelem a belföldi nagykereskedelem, sőt a kiskereskedelem területén is jelentős terület az állami szektor. Rákosi evtárs az alkotmányunk benyújtásakor tartott beszédében megállapította, hogy a proletáriátus túlnyomó többsége felszabadult, szocializmust építő munkásosztállyá változott, A munkásosztály állama a dolgozó embert megbecsüli és ha jól dolgozik, ha megadja a társadalomnak azt, amit adhat, ha teljesítményével kimagaslik a munka hősének számit, dicsőség övezi. Megvan tehát a második előfeltétel is munkásosztályunk kizsákmányolása döntően megszűnt. A harmadik előfeltételként Sztálin elvtárs az uj technikát jelöli meg. Ezen a téren szintén rendelkezünk azzal a követelményekkel, ami a sztahánov-mozgalom kibontásához szükséges. Beruházási terveinket nemcsak teljesítettük, de rendszeresen túl is teljesítettük. A beruházások nyomán hatalmas ütemben fejlődnek üzemeink, épülnék új gyárak, modernizáljuk elavult gyárainkat. Már a ^hároméves terv során is olyan mértékű beruházásokat hajtottunk végre, amilyen mértékben a kapitalizmus alatt évtizedek során sem gyarapodott nemzetgazdaságunk. Példának említhetjük Petőfi- bányát, a Mátravidéki Erőmüvet stb. A negyedik kérdés, ami az uj technikát uralni tudó kádereknek a kérdése, szintén biztosított. Ma már sok olyan munkást és munkásnőt találunk, akik képesek élére állni az uj technikának, akik hatalmas mértékben tudják fokozni a termelékenységüket. Az előbb néhány nevet említettünk, de örvendetes, hogy ezekhez a nevekhez naponta csatlakoznak olyan öntudatos dolgozók a széles tömegek közül, akiknek együttes erőfeszítése nyomán nő a munka termelékenysége, gyorsul a szoriaizmus építésének üteme. Elmondottakból világosan kitűnik a Sztálin elvtárs által meghatározott feltételek, sztahánovista-mozgamunk számára adva vannak, rajtunk van a sor, hogy ezek mellett a feltételek mellett széleskörű szthánovista-mozgalmat teremtsünk. Fehér Lajos könyvének pályázatára érkezett: „Úgy akarunk dolgozni és élni, mint a szovjet kolhozisták“ Fehér Lajos elvtárs könyvét a nagytömegek olvassák. Gépállomásunk, a TSZCS dolgozói ebből a nagyszerű könyvből merítenek új tapasztalatokat, az egyénileg gazdálkodók pedig e könyv olvasása mellett döbbennek rá, hogy az ő sorsuk is hasonló azoknak az orosz parasztoknak sorsához, akik a kolhozok megteremtése előtt egy-két hektáron tengették nyomorúságos életüket. A sziráki állami gazdaság dolgozói is csak a legnagyobb elragadtatás hangján írnak a szovjet parasztok nagyszerű életéről. „Az óriási teherbírású sztálinié traktorok, arató- és cséplőgépek, fejőgépek mind-mind a szovjet paraszt életét teszi szebbé, munkáját köny- nyebbé. Az új állat- és gabonafajták is jólétüket szolgálják. Majd ha a ml gazdaságunkban is ágasbúza hatalmas terméseit takarítjuk be, melynek termése ötszöröse a magyar búza termésének és ha mi is jobban gépesítjük a munkánkat, akkor már a szovjet parasztokhoz hasonlóan kedves családi házban Lakunk, villannyal, fürdőszobával, rádióval és veteményeskerttel — írják a sziráki dolgozók, majd így fejezik be levelüket. — Úgy akarunk dolgozni és élni, mint ahogy a szovjet kohíozisták élnek és dolgoznak.
