Szabad Nógrád, 1950. január (6. évfolyam, 1-4. szám)
1950-01-20 / 3. szám
4 SZABAD NOGRAD 1950 Jannftr 20. Az Elméleti Tanácsadó szerepe a Pártoktatásban Pártmunka tapasztalatai Fokozzuk a pártkiad vények terjesztését JAz 5 éves népgazdasági terv új, hatalmas feladatokat állít Pártunk elé, amelyeket csak az olyan Párthoz hű., s ügyünk győzelmében biztos káderekkel lehet megoldani, akiknek eszmei, politikai és szakmai felkészültsége a szocializmus építése minden akadályán győzedelmeskedik” — mondja Pártunk politikai bizottságának 1949 október 20-i határozata. A Politikai Bizottság határozata feltárja oktatási munkánk hiányosságait és meghatározza az utat, amelyen haladva ezeket a hiányosságokat le tudjuk küzdeni. Az egyik ilyen legfőbb hiányossága oktatási munkánknak az elméleti színvonal alacsony volta. Az előadóink sok esetben a felmerült kérdéseket félremagyarázzák, helytelen állásfoglalásuk van egy-egy kérdésben. Ennek megszüntetése érdekében hozta létre Pártunk az Elméleti Tanácsadót. A Megyei Elméleti Tanácsadó 3 hónapja működik. Ha kiértékeljük ennek hiányosságait, azt tapasztaljuk, hogy Pártoktatásunk körében még nincs eléggé tudatosítva az Elméleti Tanácsadó szerepe. Az oktatásban résztvevő elvtársak csak egész kis százalékban küldik be kérdéseiket az Elméleti Tanácsadónak, holott előfordul az, mint pl. Selypen, hogy hetikig vitatkoztak a második világháború jellegén és még a Pártfunkc'onárius Elvtársak egy része is helytelen álláspontot foglalt el ebben a kérdésben. Más helyeken is tapasztaljuk, hogy merülnek ugyan fel elvi kérdések, de ezt az Elvtársak nem küldik be az Elméleti Tanácsadónak válaszolás végett, hanem saját tudásukra szorítkozva akarják megválaszolni, és nem egy esetben helytelen álláspontot foglalnak, ami természetesen káros hatással van az Elvtársak elméleti fejlődésére és tisztaságára. Pártbizottságunk feladata ezen a területen, hogy párttagságunk legszélesebb rétegei között ismertessék az Elméleti Tanácsadó szerepét és jelentőségét. Az ellenőröknek tegyük feladatává, hogy az ellenőrzés folyamán tapasztalt elvi kérdéseket küldjék be az Elméleti Tanácsadóhoz. Le kell szerelni azt a helyenként mutatkozó elgondolást, hogy az a jó szeminárium, ahonnan ilyen kérdések nem jönnek be. Rá kell mutatni, menynyire helytelen álláspont ez, mert legtöbb esetben, ahol nem vetődnek fel elvi kérdések, ott sekéíyes, felszínes oktatás folyik. Ha az elvtársak jól elmélyednek a tanulásban, természetes az, hogy vetődnek fel kérdések, amire nem tudnak válaszolni s így mondhatjuk azt. hogy a felvetődött kérdések értékmérői a szemináriumnak. A Megye Elméleti Tanácsadó eddigi munkájában is változást kell eszközölnünk. Az eddigi rendszertelen munkáról — a kérdések esetenkénti megválaszolásáról — át kell térni a rendszeres, tervszerű munkára, hogy az előadó és tanulásban résztvevő Elv... Itt vagyok az Oroszországi Szociáldemokrata Párt kongresszusán.* Persze, hogy ünnep volt ez. De ünnepé yss hangulatban csak az első ülésig tartott — amíg ki nem tört a vita a „napirend" kérdéséről. A vita vadsága hideg zuhanyként zúdult rám, nemcsak azért, mert éreztem, hogy milyen élesen szakadt a párt reformistákra és forradalmárokra — ezt már 1903 óta tudtam—, hanem azért is, mert láttam, hogy mennyire gyűlölik a reformisták Lenint Ez a gyűlölet átjárta beszédeiket és úgy buggyant ki szavaikból, mint a nagy nyomás alatt átló viza régi tűzoltócsőből. Es ime, Vladimír Iljics gyors léptekkel a pódiumra sietett és ezt mondta: „Elvtársak!" Úgy éreztem, hogy rosszul beszél, de már egy pillanat múlva engem is, mint a többieket „lenyűgözött" a beszéde. Először életemben hallottam, hogy a politika legbonyolultabb kérdéseiről ilyen egyszerűen lehet beszélni. Ez a szónok nem próbált szép frázisokat szerkeszteni, de minden szónak csodálatos könnyedséggel a legpontosabb értelmét adta. Nagyon nehéz megrajzolni azt a mély benyomást, amit szónoklata tett. Elörenyujtott keze és kissé felemelt tenyere, mely mintha minden szót mérlegre tett volna, visszautasítva az • Londonban tartották (1907 április —májusában) az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt V. kongresszusát társaknak állandó, nélkülözhetetlen segítséget tudjon nyújtani s az alábbi feladatokat tudja teljesíteni Felszínre hozza az oktatási munkában felmerült ideológiai problémákat ezzel megszünteti azt a lehetetlen helyzetet, hogy gyakran a járási vagy megyei funkcionáriusok sem tudják, hogy milyen elvi kérdések vetődnek fel területeiken az oktatási munka során. Az Elméleti Tanácsadó leleplezi a helytelen nézeteket és ezzel hozzájárul az elmélet tisztaságának biztosításához. Pártaktíváinkat az ideológia területén a kritika és önkritika alkalmazására neveli, bolsevik kérlelhetetlen- ségre, az elméleti kisiklásokkal szemben és arra, hogy a saját munkájukkal szemben magasabb követelményeket támasszanak. Az Elméleti Tanácsadó eddigi munkája a beküdött kérdések levélben való megválaszolása volt. A jövőben ezt ki fogjuk terjeszteni. Fontosabb kérdéseket nyilvános konzultáción és a sajtón keresztül is meg fogja válaszolni. Rá kell térni ezen kívül az előadókkal való rendszeres foglalkozásra. Ennek a foglalkozásnak célja az, hogy egyéni beszélgetéssel segítsék az Elvtársak elméleti fejlődését, napi oktatási munkáját, megbeszéljék munka- módszereiket és tapasztalataikat. A rendszeres egyéni foglalkozás mellett soronkívü! behívják azokat az előadókat, akiknél az ellenőrök elvi vagy politikai hibákat tapasztalnak, hogy ezeket a hibákat időben ki tudják küszöbölni. Ezeknek a feladatoknak a megoldása szükségessé teszi, hogy az oktatási vonalon dolgozó Elvtársaink szoros kapcsolatot építsenek ki a Megyei Elméleti Tanácsadóval, ennek segítségével oktatási munkánk színvonalát a marxista-leninista oktatás színvonalára tudjuk emelni, hogy az elmélet segítségével a szocializmus építésének problémáit könnyebben meg tudjuk oldani. Szívleljük meg nagy tanítónk, Sztálin elvtárs szavalt: „bátran kimondhatjuk, ha kádereinket a munka minden területén ideológiailag ki tudnák képezni és politikailag annyira megedzenl, hogy szabadon tudnának tájékozódni a belső és nemzetközi helyzetben, ha teljesen érett marxista- leninistákká tudnánk őket tenni, akik komoly hiba nélkül tudják megoldani az ország vezetésének kérdéseit, akkor minden alapunk meg volna arra, hogy kérdéseink kilenctized részét már megoldottnak tekintsük”. Mrázik János m. okt. oszt. v. Az acélt megedzik Bemutatásra kerül Nikola) Osztrovsz- klj halhatatlan művének „Az acélt megedzik.’ c. filmváltozata. A szovjet fiatslsáq a hős Komszomol ragyogó tetteiről beszél e f im. A film főhőse Pávai Korcsagin már 12 éves korában elszegődött kubikosnak, majd egy raktárban dolgozott. Volt fűtőmunkás és villanyszerelő. 1919-ben belépett a Kom- szomo'ban és mint önkéntes, hamarosan kiment a frontra, ahol súlyosan megsebesít. t. 1921-ben a Kommunista Párt tagja lett. A polgárháború éveiben szenvedett súlyos nélkülözések aláásták ifiú Korcsaaln egészségéi. Betegsége áayoz láncolta a fiatal kommunistát. Des Korcsagin égett a vágytól, hogy a Párt hasznos tagja legyen, hogy harcol, hasson népéért, a proletáriátus felszabadulásáért. Ezek a filmek is. mint minden más szoviet film, az ellenség gyűlöletére és hazánk, a dolgozó nép hazájának szeretőiére nevel. Szeressük úgy hazánkat és gyűlöljük úqv a do'gozók ellenségeit, mint ahoqy Maritta, Korcsagin Pavka Matroszov, vagy mint a legendás Marisziev főhadnagy. Aranyszarv 3S90 méter magasságban egy szovjet kísérleti állomáson do'gozik Dzsakan Doszánov biológus. Feladata a leqelők vizsgálata és különböző juhfafták ellenálló képességének megállapítása. A kemény időjárás a juhok közül igen sok áldozatot követel, Doszánov nem nyugszik bele a természet mostohasá- gának meqváltozhatatlanságáqan. A me. rinől-juhafajtát keresztezni szeretné egy különleges hegyi Juhfajtával, az „ar- ga!i”-vaí. Ezt a kísérletet a maradi „tudósok” a külföldiekre való hivatkozással lehetetlennek tartják. Ezer és ezer akadály áll a fiatal tudós e'őtt. de az nem hátrál meq a nehézségei: e'őtt. A szovjet kormány és a Bolsevik Párt melléje áll és megteremtik számára a kísérletezés szé'es lehe'őségeit. Erről szól ez a nagyszerű szovjet film. Kazahsztán hegyes, havas és napsütötte tálairól, rohanó hegyi patakjairól készült ragyogó felvé'e'ek nagymértékben járulnak a film sikeréhez. Mozi: Január 17—19-ln: Marita. 21— 23-ig: Az acélt megedzik. 24—26-fg: Aranyszarv. KiáVitás Lenin éleiéről Január 2!-én és 22-én került bemutatásra Balassagyarmaton a Lenin című nagyszerű szovjet film. A filmelőadással egyidőben kiállítást is rendeznek a nagy bolsevik vezér életéről és harcáról, hogy a dolgozók megismerjék a világ első szocialista államánál- a Szovjetunió megteremtőjének harcos életét. A kiállítás a mozihelyiségben lesz. SALGÓTARJÁNI FILMSZÍNHÁZ Január 17—19-ig: Marita 21—23-ig: Az acélt megedzik 24—26-ig: Aranyszarv MADÁCH FILMSZÍNHÁZ BALASSAGYARMAT 21—22-ig: Vladimir Iljics Lenin Pártunk politikáját a tömegekhez nemcsak a szóbeli agitáción keresztül jutattja el, hanem felhasználja az Írásbeli agitációt is, a pártsajtót és a párt kiadványokat arra, hogy minél szelesebb körben tudatosítsa pártunk irányvonalát, mozgósítva párttagságunkat és a dolgozó tömegeket az előttünk álló feladatok megoldására, A propagandaanyag terjesztés fontos része a sajtómunkának, pártunk és egész dolgozó népünk elméleti, politikai továbbképzését segíti elő, ezért döntő az, hogy a pártszervezetek súlyt helyeznek a pártkiadványok minél szélesebb rétegben való terjesztésére. A leküldött anyagok terjesztésének munkája mellett Igen nagy Jelentősége van annak, hogy a pártszervezetek pontosan elszámoljanak az anyagok árával. Nemcsak arról van sző, hogy a pénzt elküldjék, ami a Párttal szemben kötelességünk, hanem arról is, hogy a pon tos elszámolás előfeltétele a Jó terjesztésnek, a jó terjesztés pedig elsőrendű politikai feladat. Pártszervezeteink propagandistájának vagy propagandaanyag felelősségnek mindent meg kell tenni, hogy a leérkezett propagandaanyag eljusson a párttagságunk, de a széles tömegekhez Is. Különböző előadások alkalmával, gyűléseken, rendezvényeken és egyéb megmozdulások alkalmával a népnevelők és tizescsoport-blzalmiakon keresztül terjesszék a pártkiadványokat. Az MDP propagandaanyag terjesztő budapesti központja feló a leküldött anyagok ellenértékéért, elszámolásáért maga az alapszervezeti vezetőség, illetve a titkár felelős. A titkár ellenőrizze, hogy a befolyt összeget postára adják az MDP Propagandaanyag terjesztő elmére. Ogyeljünk arra, hogy az egyes kiadványokat azoknak adjuk, akik részére írták. Az MDP Propagandaanyaq terjesztő által leküldött havi elszámolási Jegyzék segítséget nyújt szervezeteinknek, hogy pontosan el tudjanak számolni az anyagok értékével, minden hó 15-lg az elmúlt hónapra vonatkozóan a 2 példányban beérkezett elszámolási Jegyzéket pontosan töltsék ki, az egyik példányt tartsuk meg, a másik példányt fel kell küldeni az MDP Propagandaanyaq terjesztőhöz. A megmaradt példányokat pedig az elszámolással egyidőben vissza kell küldeni az MDP Propagandaanyag terjesztőhöz. A propagandaanyagokért befolyt ösz- szeget a pártszervezet nem használhatja fel más célokra, mert ezzel megkárosítja a Pártot. A pénz felküldése úgy pártszerű, ha az a pártszervezet pénztárkönyvén át van vezetve. Pártszervezetünk vezetőségének meg kell szervezni a népnevelő füzet negyedéves előfizetését, mert a népnevelő füzet nélkül egyetlen népnevelő sem tud eredményes népnevelő munkát kifejteni. A dolgozó tömegek szeretik pártunkat és népnevelőinket, hogy megbeszéljék velük problémáikat. Éppen ezért népnevelőinknek jól fel kell készülniök, hogy helyesen meg tudják magyarázni a dolgozóknak a felmerülő problémákat. A népnevelő füzet ebben nagy segítségére van népnevelőinknek. Mégis előfordul olyan eset, hogy egyes pártszervezetekben a népnevelő füzet ott porosodik a szekrényben, vagy nem a népnevelő kapja meg, hanem az, aki éppen a pártszervezetben van. A Tájékoztató Iroda legutóbbi határozata felhívja a figyelmet a háborús készülődéseket leleplező irodalom kiadása és terjesztésének Jelentőségére. Kétségtelen, hogy az utóbbi időben Javulás állott be ezen a téren, de a Javulás mellett vannak komoly hibák Es. Egyes pártszervezetek nem ismerték fel a pártkiadványok jelentőségét. Szervezeteink egy része még mindég nem tekinti politikai feladatnak az anyagok terjesztését, amit szervesen rá kell építeni a felviláqosító munkára. A pártkiadványok terjesz'ését a népnevelő munka szerves részévé kell tenni, a tizescsoporb. bizalmiaknak pedig gondoskodni kell róla, hogy kiadványaink a párttagsághoz eljussanak. Minden agitációs feladatnál igen nagy Jelentősége van annak, hogy pártszervezeteink vezetőségei, népnevelői és aktivistái mind az anyagok terjesz'ésé- nál, mind a megvásárlásnál jó példával maguk Járjanak elől. Pártszervezeteink vizsgálják meg a kiadványokkal kapcsolatos problémákat, igyekezzenek ezen a téren fennálló hibák kiküszöbölésére megtenni a lépéseket, hogy Jó terjesztési módszerekkel fokozzuk tovább eddig elért eredményeinket Tagtoborzást indít az MSZT A Magyar Szovjet Társaság ez évi főprogramja a tagszervezés- A társaság milliós tömegszervezetté fog kiépülni és megnyitja az érdeklődés kapuit mindazok számára, akik a Szovjetunió iránt érzett szeretetükeí és ragaszkodásukat az MSZT útján akarják kifejteni. Párttag és pár- tonkívüli, tekintet nélkül beosztására, vagy származására, tagja lehet a Magyar Szovjet Társaságnak- A Magyar Szovjet Társaság biztosítani fogja számára a szocialista kultúra minden ágának megismerését és az oktatási osztály is nagy segítségére lesz a tanulnivágyóknak. Az első alkalom a tagok aktivitásának bebizonyítása február hónapban lesz, amikor megrendezik a Magyar- Szovjet barátság hónapját. A megyei MSZT nevében a megyei titkár versenyre hívta ki az ország összes csoportjait a tagszervezésnél. A megyei MSZT szervezet célul tűzte ki a tagság nagyarányú megnövelését, új szervezetek alakítását és az Uj Világ előfizetői szamának megnövelését. Maxim Gorkijt „Egyszerű, mint az igazság44 (Részié a „Cenin" c. műből) ellenfél frázisait, nyomós érvekkel helyettesítette azokat, bizonyítékokkal, hogy a munkásosztálynak joga és kötelessége saját útját járni és nem a liberális burzsoázia mögött, sőt nem is vele egy sorban hatadni — mindez rendkívüli volt és mindezt Lenin valahogy nem a saját nevében, de tényleg a történelem akaratából mondotta. Beszédének tömörsége, befejezettsége, közvetlensége és ereje, ő maga ott a pódiumon — mindez olyan volt, mint valami klasszikus mü: minden a helyén benne és semmi se fölösleges, semmi cicoma és ha van is, nem látszik, mert annyira természetes és szükséges, mint az arcon a két szem, a kézen az öt ujj. Ami az időt illeti, Lenin kevesebbet beszélt, mint az előző szónokok, de ami a benyomást illeti, sokkal többet; nmesak én éreztem ezt, a hátam mögött lelkesen suttogták: — Tömören beszél!... így is volt. Minden érve önmagától bontakozott ki a benne rejlő erő folyamán. A mensevikek nem restelték megmutatni, hogy Lenin beszéde kellemetlen nekik, Lenin maga pedig — több, mint kellemetlen. Minél meggyőzőbben bizonyította Lenin, hogy a pártnak a forradalmi elmélet magaslatára kell emelkednie, hogy annál jobban ellenőrizhesse a gyakorlatot — annál gyű- lötködőbbek voltak a közbeszólások. — A kongresszust nem azért hívtuk egybe, hogy filozofáljunk! — Ne tanítson bennünket, nem vagyunk gimnazistálíl Különös igyekezetét fejtett ki egy magas, szakállas röföskereskedő-képü ember. ...Az Ingerültség, a gúny, a gyűlölet gonosz, forró szele fújt a teremben, százak szeme különbözőképpen tükrözte vissza Vladimir Iljics alakját. Nem látszott rajta, hogy az ellenséges kirohanások izgatják, hévvel beszélt, de nyomatékkai, nyugodtan. Néhány nap múlva megtudtam, hogy mibe került neki ez a külső nyugalom. Az volt a benyomásom, hogy Iljics ereje, harciassága, önbizalma a kongresszus minden napjával nő, hogy napról napra keményebben csengenek szavai és a kongresszus bolsevik részének hangulata naprót-napra határozottakba, szigorúbbá válik. Néhány munkás, aki most látta először Lenint, a Hyde-parkban Leninnek a kongresszuson tanúsított viselkedéséről beszélgetett. Valamelyik a következő szavakat mondotta; — Nem tudom, lehet, hogy itt Európában a munkásoknak Pan még más ilyen okos emberük is, Bebel, vagy más valaki. De, hogy volna még egy olyan, akit én azonnal így megszeretnék, azt nem hiszem! Egy másik munkás mosolyogva hozzáfűzte; — Ez a mi emberünk! — Plechánov is a mi emberünk — hangzott az ellenvetés. A felelet fején találta a szöget; — Plechánov tanítónk és amellett úr, de Lenin: vezérünk és elvtársunk. Egy fiatat munkás tréfásan jegyezte meg: — Plechánovot szorítja a kabátja. ... Mindig ugyabban a kis olcsó vendéglőben ebédeltünk egy kis társasággal együtt. Észrevettem, hogy liftes nagyon keveset eszik. Két-három tojásból rántottát, egy szelet sonkát, egy pohár sűrű barna sörrel. Látszott, hogy nem sokat törődik önmagával és engem meglepett, hogy mennyire törődik a munkásokkal Az élelmezés kérdését Andréjeva asszony intézte és Lenin megkérdezte: — Mit gondol: nem éheznek az elvtársak!? Nem? hm ... hm... De talán mégis nagyobb porciókat kellene adni? Eljött a szállodába, ahol laktam és látom: tapogatja az ágyat — Mit csinál2 — Azt nézem, nem nyirkos-e a lepedő? Én nem értettem meg azonnal, hogy miért kell Leninnek tudnia, milyenek Londonban a lepedők? Lenin észrevette csodálkozásomat és megmagyarázta: — Vigyáznia kell az egészségére!... 1918 őszén megkérdeztem Dimitrij Pavlov szormovói munkást, hogy véleménye szerint melyik Lenin legkiemelkedőbb jellemvonása? — Az egyszerűség. Egyszerű, mint az igazság! Ezt úgy mondta, mint amit jól átgondolt és régen megállapított. Tudvalevő, hogy az embert a legszigorúbban saját beosztottjai ítélik meg. De Lenin sofőrje, GUI, aki sokat tapasztalt ember ezt mondta: — Lenin rendkívüli ember Ilyen nincs több. Viszem egyszer a Mjasz- nickája-utcán, nagy a forgalom, alig tudom vezetni a gépet, félek, hogy ösz- szezúzzák, tülkölök, nagyon Izgatott vagyok, ö meg kinyitja a kocsi ajtaját, a kocsi-hágcsóján keresztül hozzám kapaszkodik — minden percben elütheti valami jármű — és azt mondja: „Kérem, GUI, ne idegeskedjék, csak vezesse a gépet, mint a többiek.“ — Én régi sofőr vagyok, én tudom, hogy ilyet más nem tesz. Nehéz visszaadni, megrajzolni azt a, természetességet és hajlékonyságot, amellyel minden benyomása egy mederbe ömlött. Gondolatai, mint az iránytű mutatója, mindig a dolgozó nép osztály érdekei felé fordultak.