Szabad Nógrád, 1950. január (6. évfolyam, 1-4. szám)

1950-01-20 / 3. szám

3 SZABAD NOGRAD 1950 január 30. Győzelemmel végződött az olasz dolgozók harca Az Olasz Kommunista Párt vállalta a harc további vezetését A külpolitikai események gyors per jgése a dolgozók figyelmét a kínai helyzetről az olaszországi helyzet felé irányítja, mivel az amerikai zsoldba szegődött De Gasperi fegyverrel vála szolt a békéért, kenyérért tüntető olasz munkásoknak. A válasz hat olasz dől goZónak oltotta ki életét, ami az ame^ likai talpnyaló kormány legmélyebb válságát idézte elő. A válság nem mai keletű. A válság akkor kezdődött, ami­kor az olasz kormány, a nép akarata ellenére amerikai zsoldba szegődő! amikor eladta függetlenségét — Mar- shall-segélyért. A Matshall-segófy válságot hozott Azóta, hogy Olaszország „élvezi" a Wall-Street „támogatását“ a helyzet egyre rosszabb. Az olasz gazdasági élet. nem képes kilábalni a válságból. Számos nemzeti iparág, mint a hajó­építő, a gépkocsi, a fémfeldolgozó, a textilipar s'.b. felbomlófélben van. De Gasperi semmiféle számakrobatája nem képes szépíteni azt a tényt, hogy Olasz--szág ipari termelése 1949. ev végére sem érte el a háború előtti színvonalat. Az olasz nép súlyos gaz­dasági helyzetét még elviselhetetleneb­bé teszi az országban uralkodó kró­nikus munkanélküliség. 1947 május óta — a De Gasperi kormány megalaku­lása, a kommunisták és baloldali szo­cialisták nélkül — 1949 közepéig a foglalkoztatott dolgozók száma hivata­los adatok szerint is 200 ezerrel csök­kent. Olaszországban ezidő szerint több mint 2 millió teljes munkanél­küli és 2 millió nem teljes munkahe­tet dolgozó részlegesen munkanélküli, másfél millió olyan mezőgazdasági munkás van, aki évenként csupán né­hány hónapot dolgozik, ezenkívül egy­millió giunkában megrokkant és nyug­díjas, alki olyan nyomorúságos bért kap, hogy az még a legelemibb szük­ségleteinek fedezésére sem elegendő. A munkanélküliség, a „munkásosztály­nak ez a kegyetlen korbácsa" hason­lóan ostorozza az .olasz dolgozó pa­rasztokat és értelmiségieket is. Olasz­országban a nagybirtokrendszer nem­csak fennmaradt, hanem még bővült is az amerikai kizsákmányolókkal. A dolgozó parasztság helyzete állandóan süllyed és nyomorba dönti az ameri­kai zsoldba szegődött De Gasperi kor­mányt. Egészen természetes, hogy az olasz dolgozók nem nyilatkoznak olyan uijongással az olasz kormány tevékenységéről, mint De Gasperi. Nem óhajtják sem a Marshall-tervet, sem az amerikai fegyvereket, sem az amerikai kormányzókat. Munkát akar­nak és kenyeret. Élni akarnak azokkal a demokratikus jogaikkal, amelyek bentfoglaltatnak jelenlegi alkotmá­nyukban. A reakció támadására, a gaz­dasági érdekeik megvédésére a béke és demokrácia megoltalmazására az új háborús uszítok ellen sztrájkmozgal­mak fokozásával válaszolnak Ez allén tüntettek Modena munkásai is. Meg­elégeltek a nvomort, a munkanélküli­séget. tüntettek békés szándékkal, ami­kor Scclba belügyminiszter előre meg- fonfnlt szándékkal provokációs ielleg- gel a dolgozók közé lövetett. Fasiszta mórt szerekhez nyúlt a De Gasperi kar­mára. mert a mindinbban élesedő nsz- fályharcban gyorsan csúszik a lába alól a talaj. Az Olasz Kommunista Párt javaslatai a válság mee»sswn*®*©s©re Az olasz dolgozók nem hátráltak meg a módénál snrtüz után. hanem fokozottabban az egész olasz nép har­cával a békéért, a függetlenségért to­vább folytatja küzdelmét a népellenes, az országot felvonulási területté ki­szolgáltató. az amerikai,■’’-at s a klérust kiszolgáló De Gasperi kormánnyal. Az olasz dolgozók fokozódó nyomására s népellenes koimárty lemondott. A kor­mány lemondása óta Olaszországban kormányválság van. de az olasz dől; gőzök élcsapata, az olasz Kommu­nista Párt megjelölte a válságból ki­vezető utat. Az Olasz Kommunista Párt nyilvá­nosságra hozott javaslata mindeneík- eiött rámutat Olaszország súivos gaz­dasági helyzetére. Megnehezítette az ország helyzetét az a körülmény — hangoztatja a javaslat —, hogy Olasz­országot kiszolgáltatták az idegen imperializmusnak. A kibontakozás érdekében az Olasz Kommunista Párt 8 pontban terjeszti elő javaslatát: Tartsák tiszteletben a honpolgároknalk az alkotmányban biz­tosított. szabadságjogait, az új kor­mány vezetését ne bízzák De Gasperi- re, távolítsák el a belügyminisztérium éléről a munkásgyilkos Scelbát. To­vábbiakban javasolta az Olasz KP, hogy Olaszország tagadja meg az At­lanti-egyezményben vállalt kötelezett­ségeit, létesítsen keresikedelmi kapcso­latokat a Szovjetunióval és a népi de­mokrácia országaival és azonnali föld­reformot követel. Fz lenne az egyedüli helyes út, ami járható, de erre De Gasperi és a mögötte álló nagytőkés, nagybirtokos és klerikális körök, alig­ha hajlandók. Az olasz dolgozóknak további harci; lesz szükség ahhoz, högv ezeket bábokat elsöpöri? útink­ból. Ennek a harcnak a vezetésére kö­telezte magát az Olasz KP, amikor Togliatti elvtárs moderál a következőket mondotta: marunkat, hont/ a nép megmozdulását olyan mnzgahmmá szélesítjük, nmein meghátrálásra kényszeríti a legreah- ciósahh csoportokat is. Megmozgatjuk az egész országot a fennálló állapo­tok megszüntetésére." Francia dolgozók harca a békéért Marseillei munkások nagy győzel­met arattak. A Pasteur szállító'gőzös legénvsége a hatóságaik minden erő­feszítése ellen megtartotta a 48 órás sztrájkot. Marseille dolgozói hatalmas tömegtüntetésen nyilvánították har­cos békeakaratukat. A nagygyűlésre a jobboldali szocialista megvefőnök ro­hamrendőr egységeket vont össze. A tömeg ..Békét akarunk“. Bélkét Viet nammal" kiáltásokkal tüntetett. A szakszervezetek és a Francia Nők Unióiénak szónokai egységre hívták fel a dolgozókat a béke védelmére Ebbe a harcba kapcsolódik bele a béke híveinek angliai országos bizottságá­nak tevékenysége is. Egy tömeggyűlé- sen felszólaló leszerelt angol katona adott legkifejezőbb hangot az angol nép bekevágvár.ak, amikor kijelentette „nem akarunk háborút Sztálingrád hős védőivel, a francia ellenállás har­cosaival és szerte, a világon azokkal, akik a békéért síkraszátlnak." Kína szárazföldi területe teljesen felszabadult A Népköztársaság kikiáltása és a központi népi kormány megalakítása ót? a népi felszabadító hadsereg Kína valamennyi arcvonalán ragyogó győ­zelmet aratott s ma már el lehet mon­dani, hogy a háború a kontinensen befejeződött. A kuomintang csapatok maradványait kiverték az országból és Kína szárazföldi területén a háború alapjábavéve befejeződött és a kínai nép végre minden erejét azoknak a nehézségeknek a leküzdésére összpon­tosíthatja, amely a gazdasági élet új­jáépítésével és új népi demokratikus alapokra való fokozatos átépítésével állnak kapcsolatiban. Ezen a téren ha­talmas eredményeket ért e! a népi Kína és az államépítés sürgős és alap­vető feladatainak teljesítésével. Már összesen 22 ezer kilométer vasutat, 3800 gőzmozdonyt és 14 ezer vasúti kocsit állítottak helyre. Mandzsúria 180 ezer vasutasa örömmel jelentette Mao-Ce-Tung elvtársnak, hogy határ­idő előtt teljesítették az évi szállítások tervét. Komoly sikereket értek el a szén- és ércbányászat helyreállításá­ban is és 1949. év végére több bányát helyreállítottak, mint amennyit a terv előirányzott számukra. A Szovjetunió a Kuomintang eltávolítását követeli a Biztonsági Tanácsból Most, amikor már a kínai nép ki­vívta győzelmét a kuomintang fölött és országépítő munkáját megkezdte, gazdája lett az országnak, természete­sen külképviseletében is a kínai népi kormány politikájának kell érvényesülni. Ezért a központi népi kormány külügy­minisztere az ENSz főtitkárához és a közgyűlés elnökéhez táviratot intézett, amiben leszögezi, hagy a központi népi kormány törvényellenesnek tartja a kínai kuoinintang reakciós klikk kép­viselőjének jelenlétét az ENSz Bizton­sági Tanácsában s követeli kirekeszté­sét a Biztonsági Tanácsból. A kínai népköztársaság kormánya reményét fe­jezi ki aziránt, hogy megfelelő intéz­kedéseket tesznek. Az ENSz Biztonsági Tanácsának idei első ülésén Maiik elvtárs. a Szov­jetunió képviselője kormányának meg­bízásából a Biztonsági Tanács tudo­mására hozta, hogy támogatja a kínai népköztársaságnak említett nyilatko­zatát és a maga részéről követeli a kuomintang csoport képviselőjének ki­rekesztését a Biztonsági Tanácsból. A Biztonsági Tanácsban elnöklő Kuo­mintang egyén indítványozta, hogy ezt „külön ülésen“ vitassák meg, amivel Malik elvtárs szembehelyezkedett és azonnali szavazást követelt s amíg ez nem történik még, a Biztonsági Ta­nács nem folytathatja ülését, mert az említett tag sem elnökölni, sem ta­nácsülésen résztvenni nem jogosult. Ezután a kuomintang küldött szava­zást rendelt el, ahol a szovjet javaslat- tervezetet 3 szavazat fám g Ha, míg a több: kfl’ ’ö!t ellene szcv ' ‘ - szov­jet iavs'-'-’nak. A sz?v.-z*>- ő-i Malik elvtárs kijelentette, hogy a szovjet küldöttség nem azonosíthatja magát ct most hozott határozattal és a szovjet küldöttség nem fog résztvenni a Biz­tonsági Tanács munkájában mindad­dig, míg a kuomintang csoport képvi­selőjét el nem távolítják a tanácsból. A Szovjetunió a Biztonsági Tanács egyetlen olyan döntését sem fogja tör­vényesen elismerni, amelyek a kuo­mintang csoport képviselője részvéte­lével fogadlak el Malik felszólalása után a szovjet küldöttség elhagyta az üléstermet. Anglia és USA képviselője azzal a követeléssel lépett fej, hogy a Biztonsági Tanács ne szakítsa félbe ülését, hanem lásson hozzá a további munkához. Később a Tanács úgy ha­tározott. hogy félbeszakítja az ülést és a Szovjetunió javaslatát a legköze­lebbi üiésen tárgyalja meg. DÖNTŐ FELADAT a munkásvándoriás megszüntetése A 3 éves terv utolsó évében ve- j harcainak eredménye, hogy a gyér­étől, fői o vóvéóiou- amoivoir iparban és egyéb szakmában mun­kaerőhiány állott elő és ez idézte elő a munkaerővándorlást. A munkaerő- vándorlás kétszeres kárt okoz és mint Sztálin elvtáns megállapította: ,,a munkaerő hullámzása valóságos csapássá vált a termelés száradra, mely dezorganizálya üzemeinket. To­vább „tűrni'' a munkaerő hullámr zását ez annyit jelent, mint ipa­runkat tönkretenni, a termelési ter­vek megvalósítását lehetetlenné tenni, aláásni annak lehetőségét, hogy a termelés minőségét megja­vítsuk”. A munkaerő hiányával egyeteme­sen több iparágban szakmunkás- hiány állott elő és ezeknek mielőbbi pótlásáról kell gondoskodni, amiről a Minisztertanácsi határozat is meg­emlékezik. Ennek érdekében az ipa- rost.anulóidőt leszállította, azonokí- vül azok a felnőtt munkások, akik ríek csak vizsga hiányzik a szak- képzettségükhöz, tanfolyamot, szer­veznek részükre, hogy mielőbb az ipar rendelkezésére álljanak, mint kész szakmunkások. Azonkívül, hogy szakmunkások részére tanfo­lyamokat szervezünk, még nagyobb perspektívákat kell - nyitni a tanu­latlan munkások elöhaladásukra. felemelkedésükre. Sajnálatos ese­mény, hogy amikor szakmunkás- hiánnyal küzdünk, a munkavállalók nem minden esetben fogadják el a részükre kiközvetített munkahelyet- Érthetetlen, hogy nem akarnak menni kőműves vasbetonszerelő- szakmára. Mindenki csak a vasas szakmát szereti és kéri. Minden­esetre a Minisztertanácsi határozat nagyban hozzájárul a munkaerő- hullámzás és a szakmunkáshiány megszüntetéséhez, s ennek érdeké­ben mindent el fogunk kővetni, hogy az ötéves terv termelési tervé­nek megvalósítása a felfedett hibák miatt ne akadjon meg- Ezt a fela­datot nem tekinthetjük kampány­szerű feladatnak, ez a feladat végig kíséri munkánkat az ötéves terv­ben. mert az ötéves terv sikere el­választhatatlan a Minisztertanács határozatának jó végrehajtásától. Ha ezt a határozatot sikerrel végrehajt­juk, biztosítani fogja, hogy nem­csak új sztahánovisták, az új tech­nikát megnyergelő munkások szá­zai és ezrei kerülnek ki, hanem emelkedni fog a termelés is és ez­zel győzelemre visszük a szocialista építés ügyét. Kis Rudolf tődtek fel azok a kérdések, amelyek szükségessé tették a Miniszter- tanácsnak a munkaerőgazdálkodás­ról és a szakképzettségről szóló ha­tározatát. Szükséges volt ennek a határozatnak meghozása azért, mert az ötéves gazdasági terv megindu­lásával a mezőgazdálkodás terén is ki kell küszöbölni a hibákat a terv sikeres befejezése érdekében. Már a hároméves terv ideje alatt is roha­mosan emelkedett a munkásoknak a száma és az ötéves terv folyamán az üzemeknek még nagyobb igényük lész munkaerővel kapcsolatban. Ezt az igényt csak úgy tudjuk pótolni ha rendet teremtünk a munkaerő gazdálkodás frontján, ha megszűn­nek azok az áldatlan átlapolok amik üzemeinkben az utóbbi idő- beszédében I ben előálltak- Nem véletlen a Mi- éöfp/ezrvélmsr-tertanács határozata a munka­erő gazdálkodásról, mert a meden­cében is havonta, «öt, ettől rövidebb idő alatt i-s változtatták egyes mun­kások a helyüket, ami komoly szak- munkáshiányt idézett elő- Amikrtr a Salgótarjáni Szénbányák NV dol­gozói meghallották, hogy az acél­gyárban felvétel van, 50—60-agával hagyták el munkahelyüket és min­denféle furfangosságot követtek el azért, hogy régi munkahelyüktől megválhassanak és úi munkahclyük- 'e kerülhessenek. Előfordult olyan tset, hogy egy üveggyári dolgozó, ki már 10 éve dolgozik munkahe gén, otthagyta munkahelyét, nem brődötl az ezzel járó kieséssel, kü- Jnbözö kifogásokat sorolt fel, hogy máról-holnapra munkahelyét meg­változtathassa. Megtörtént, az az eset is, hogy a Munkaerőgazdálko­dási Hivatalnál olyan egyének tar tatták nyilván magukat, akik ugyan valamelyik vállalatnál dolgoztak és tényleges munkában álltak, de így próbálták kijátszani a munkaerő- gazdálkodási hivatalt, hógv részük­re az új munkahelyet mielőbb biz­tosítsák­Az iparunk a hároméves terv fo­lyamán is nagyot, fejlődött, de az öt­éves népgazdasági terv elsőrendű feladata hazánk ip?rosítasár~> meg­gyorsítása. elsősorban a nehéz és gépipar fejlesztése. Az ötéves terv­ben felszámoljuk technikai elmara­dottságunkat, mindezek mellett azonban szükséges, amint ezt az öt-f éves terv törvénye is megállapítja^ a munkaerőszükaéglet biztosítása á szakképzettség fejlesztése, szakmiri- kásutánpótlás biztosítása. Pártunk Kitüntetik a legjobb dolgozókat Eredménytelenül végződött a népek szabadsága ellen irányuló colomból értekezlet A Brit birodalom tagállamainak külügyminiszterei január 7-től 12-ig értekezletet tartottak, hogy megvitas­sák azoikat a kérdéseket, ami Ázsiában a kínai nép győzelme után előállott. A főkérdés a „kommunizmus t terjedé­sénél;’’ megakadályozása. Akkor tár­gyalnak már a kérdésről, amikor Nagybritánia és a birodalomhoz tar­tozó India, Pakisztán, Ceylon már el­ismerték a népi Kínát. Ezenkívül fog­lalkozott az értekezlet az európai hely­zettel, Délkelet-Azsia gazdasági fejlő­désével és védelmi problémáival, a kínai népköztársaság kikiáltása foly­tán előállott helyzettel, valamint a ja­pán békeszerződés kérdésével. Az érte­kezlet Colombóban, Ceylon szigetén zajlott le zárt ajtók mögött, mert mint a moszkvai rádió hírmagyarázója mondotta, Bevin és kollégái joggal félnek a nyilvánosságtól, hiszen újabb összeesküvést forralnak a népek sza­badsága és békéje ellen. Délkelet-Azsiában a dolgozó nép a második világháború befejezése óta harcban áll elnyomói ellen és a kínai nép győzelme után, valamint Délkelet­Azsia többi dolgozóinak nyomása kö­vetkeztében Délkelet Ázsia az imperia­listák leggyengébb láncszeme. Az elő­állott új helyzet után, most az impe­rialisták legfőbb gondja, hogy ideig- óráig meghosszabbítsák uralmukat a gyarmatokon. A colomból értekezlet ennek érdekében mindent elkövetett, de mint a jelentésekből kitűnik eredmény­telenül Az értekezleten mindinkább elmélyültek azok az ellentétek, ami a brit birodalom és a tagállamok, vala­mint a tagállamok egymásközötti vi­szonyában fennállottak. Ezért nem történhetett megegyezés a Japánnal kötendő békeszerződés kérdésében is. A tagállamoknak az anyaországhoz való viszonyát hűen tükrözi vissza Pearson kanadai külügyminiszter nyi­latkozata, amikor a következőket mon­dotta: „Hogy milyen lesz a japán békeszerződés, azt most még nem is sejthetem, de a jövő héten Tokióban ta­lálkozom majd Mac Arthurral. Tőle megtudhatom — ha ugyan meg akarja mondani nekem." Ebből látható, hogy a döntő szó itt is Amerikáé. Az egyéni munkaverseny és a sztá­lini felajánlás során megszülettek az első magyar sztahánovisták, a moz­galom kitermelte azokat az embereket, akik új munkamódszereket alkalmaz­nak és eddig soha nem látott eredmé­nyeket értek el. Munkával bizonyítot­ták be ötéves tervünkhöz való ragasz­kodásukat és hogy megváltozott a munkához való viszonyuk és mint Rákosi elvtárs az alkotmány benyúj­tásakor beszédében hangoztatta, a ki­zsákmányolt proletariátus túlnyomó többsége felszabadult, szocializmust építő munkásosztállyá változott. A munkásosztály áliama a dolgozó em­bert megbecsüli, itt a dolgozó ember nem kizsákmányolt többé, és ha jól dolgozik, ha megadja a társadalomnak azt, amit adhat, ha teljesítménye ki­magaslik, a munka hősének számít és dicsőség övezi. Ezeknek a munkásoknak megjutal- mazása és kitüntetése történik meg az e h. i szakszervezeti napok alkal­mával. Az üzemek dolgozói kiválasz­tották azokat a nagyszerű dolgozókat, akik érdemesek az élmunkás és kiváló munkás jelvénnyel való kitüntetésre. Az üzemek dolgozói jelölték azokat az egyéneket, akik legérdemesebbek arra, hogy viseljék az élmunkás és kiváló­munkás jelvényt. Demokratikus mó­don, a nyilvánosság előtt terjesztet­ték fel kitüntetésre Oláh Ferenc ^ ifj. rónabányai vájárt, akinek eredménye megyénk legjobb vájárteljesítménye volt és normáját rendszeresen túltel­jesíti, családi életében, pártmunkában példásan viselkedik. A pálfalvai köz­ponti műhelyből Baranyai Lászlót ter­jesztették fel élmunkás kitüntetésre, aki mint ifjúmunkás lakatos, már hosszabb idő óta 200 százalékon felül teljesíti normáját. A dolgozó nép ál­lama azonban megbecsüli az értelmi­ségnek a munkáját is és éppúgy, mint a fizikai dolgozókat, kitüntetésre ja­vasolta. Puskás Lajos gépgyári tech­nikus többszörös újítása után érde­melte ki, hogy a dolgozó nép kitünte­tettje legyen, hasonlóan Buchticska József, aki a 10 ezer voltos vezeték szerelését irányítja kifogástalanul hosszú idő óta. Magyarország a Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi elvtárs vezetésével a dolgozó nép állama lett és halad a szocializmus építése útján, munkaerő- hiánnyal küzd és a dolgozók legjobb­jait kitüntetik. Ugyanakkor az ameri­kai befolyás alatt álló és a Marshall- segélyt „élvező” országok dolgozói munkanélkül vannak, nyomorognak és jogos követelésükért a halált hozó go­lyót kapják. Nincs meg a munkához való joguk, az, amit a dolgozó nép állama biztosít minden polgárának Az élmunkás kitüntetésre a meden­cében és az egész országban az e heti szakszervezeti napokon kerül sor. A szakszervezeti napok, amik azelőtt is látogatottak voltak, e héten még lálo- gatottabbak lesznek, mert mindenki tanúja akar lenni, amikor a dolgozó nép állama átadja jutalmát a terme­lésben legjobban kitűnt dolgozóknak. A bányavidékén szerdán tartják meg az élmunkásjelvény kiosztását és ez­zel együtt kerül kiosztásra a nyere­ségrészesedés kifizetése is, amit ugyancsak a munkában kitűnt dolgo­zók kapnak. Szakszervezeti Bizottsá­gaink, Üzemi Bizottságaink és Műhely- bizottságainknak feladata, hogy a szakszervezeti napokat politikai jelen­tőségének megfelelően készítsék elő. Tegyék színessé és fejeződjön ki az, hogy nálunk a munka becsület és di­csőség dolga. Szervezzék meg a szak- szervezeti napokat úgy, hogy azok az újabb sztahánovisták kinevelőinek meg­teremtői, a termelés emelésének és a selejt csökkenésének napjai legyenek. A többi dolgozó is érezze ennek a je­lentőségét, amikor dolgozótársát a munka hősévé, a dolgozó nép megbe­csült tagjává teszik. Amikor az élmunkásjelvény az arra érdemesek mellére kerül, elismerése az eddigi munkának. De az élmunkás­jelvény nemcsak eddigi munkánk elis­merése, hanem egyúttal kötelez1 ben­nünket arra, hogy teljesítményünket tovább emeljük. Munkamódszerünket átadjuk az üzem többi dolgozójának a termelékenység emeléséért., az ötéves terv sikeréért, a szocialista Magyar- országért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom