Szabad Nógrád, 1949. december (5. évfolyam, 48-52. szám)

1949-12-02 / 48. szám

IS49 december 2. SZABAD NÖGRÄD 3 ► ellenes propagandaközponttá változ­tatta. Amikor a béke, a demokrácia és a szocializmus minden őszinte ba­rátja a Szovjetunióban a szocializ­mus hatalmas erődjét, a népek sza­badságának és függetlenségének hű és rendíthetetlen védelmezőjét, a béke legfőbb támaszát látja, — a Tito—Rankovics-klikk, amely szovjet­barát álarc alatt jutott hatalomra, az angol-amerikai imperialisták pa­rancsára a Szovjetunió ellen rágal­mazó és provokációs hadjáratot in­dított, felhasználva a hitleristák fegyvertárából kölcsönzött legalja­sabb koholmányokat. A Tito—Rankovics-klikk azzal te­tőzte be, hogy az imperializmus közvetlen ügynökségévé és a há­borús gyújtogatok segítőtársává vált, hogy a jugoszláv kormány nyíltan csatlakozott az imperialista blokkhoz az Egyesült Nemzetek Szervezetében, ahol a kardeljek, gyi- laszok, beblerck a nemzetközi poli­tika legfontosabb kérdéseiben az amerikai reakciósokkal egységfront­ban lépnek fel. Belpolitikai téren az áruló Tito— Rankovics-klikk működésének fő­eredménye a népi demokratikus rendszer tényleges felszámolása Jugoszláviában. A pártban és az államban a ha­talmat bitorló Tito—Rankovics-klikk ellenforradalmi politikájának ered- tnényeképen Jugoszláviában kom­munistaellenes, fasisztatípusú rend­őrállam alakult ki. Ennek a rend­szernek társadalmi alapja a kulák- ság, a városban pedig a tőkés ele­mek. Jugoszláviában a hatalom ténylegesen népellenes, reakciós elemek kezében van. A központi és helyi szervekben a régi burzsoá pártok aktív elemei, valamint ku- lákok és a népi demokrácia más ellenségei tevékenykednek. Az ural­kodó fasiszta klikk mértéktelenül felduzzasztott katonai és rendőri gépezetre támaszkodik, melynek se­gítségével elnyomja Jugoszlávia népeit, katonai táborrá változtatta az országot, megsemmisítette a dolgozók demokratikus jogait és lábbal tipor minden szabad gondo­latmegnyilvánulást. A jugoszláv vezetők demagóg módon és arcátlanul becsapják a népet, azt állítva, hogy Jugoszlá­viában a szocializmust építik. A valóságban azonban minden marx­ista világosan látja, hogy a szocia­lizmus semmiféle építéséről nem lehet szó Jugoszláviában, mert a Tito-klikk szakított a Szovjetunió­val, a szocializmus és a demokrácia egész táborával, megfosztva ezáltal Jugoszláviát a szocializmus felépí­tésének legfőbb támaszától, mert az országot mind gazdaságilag, mind politikailag az angol-amerikai im­perialistáknak rendelte alá. Az állami szektor Jugoszlávia gazdaságában többé nem a nép tu­lajdona, mivel az államhatalom a nép ellenségeinek kezében van. A Tito—Rankovics-klikk tág teret nyújtott a külföldi tőkének, hogy az behatolhasson az ország gazdasági életébe, amelyet a tőkés mono­póliumok ellenőrzése alá helyezett. Az angol-amerikai ipari és pénz­ügyi körök, amikor tőkéjüket befek­tetik a jugoszláv gazdaságba, Jugo­szláviát a külföldi tőke nversanyag- szolgáltató, agrár-függelékévé vál­toztatják. Jugoszláviának növekvő szolgai függősége az imperializ­mustól a munkásosztály kizsákmá­nyolásának fokozásához és anyagi helyzetének súlyos romlásához ve­zet. A jugoszláv bitorlók politikája a falun kulák-kaoitalista jellegű po­litika. Az erőszakkal létrehozott álszövetkezetek a faluban a kulák- ság és ügynökei kezében vannak és a dolgozó parasztság széles tö­megei kizsákmányolásának eszközei. Az imperializmus jugoszláv bé­rencei, kezükbe ragadva a Jugo­szláv Kommunista Párt vezetését, terrorhadjáratot indítottak az igazi kommunisták ellen, akik hűek ma­radtak a marxizmus-leninizmus elveihez és harcolnak Jugoszlávia függetlenségéért az imperializmus­tól. A kommunizmushoz hű jugo­szláv hazafiakat ezrével zárták ki a pártból, börtönbe és koncentrá­ciós táborokba vetették és sokat köztük halálra kínoztak a börtö­nökben vagy orvul meggyilkoltak, mint pl. Arszó Jovanovicsot, az ismert jugoszláv kommunistát. A kegye1 v>nség, mellyel Jugoszláviá­ban a kommunizmus állhatatos harcosait irtják, csak a hitleri fa­siszták, vagy Görögországban Cal- darisz, Spanyolországban Franco hóhérainak állatiasságával hason lítható össze. A jugoszláv fasiszták kizárják a pártból és irtják a proletárnemzet­köziséghez hű kommunistákat, ugyanakkor szélesre tárják a párt kapuit a burzsoá és kulák elemek előtt. A fasiszta terror következtében, amelyet a Tito-banda a Jugoszláv Kommunista Párt egészséges erői ellen alkalmaz, a Jugoszláv Kom­munista Párt vezetése osztatlanul kémek és gyilkosok, az imperializ­mus bérenceinek kezébe került. A Jugoszláv Kommunista Pártot ellen- forradalmi erők kerítették kezükbe, akik önhatalmúlag a párt nevében lépnek fel. Ismeretes, hogy a bur­zsoázia régóta folyamodik ahhoz a módszerhez, hogy kémeket és pro­vokátorokat toboroz a munkás- osztály pártjainak soraiból. Ily- módon igyekszenek e pártokat az imperialisták belülről bomlasztani és alárendelni őket maguknak. Jugoszláviában sikerült ezt a célt elérniök. A Tito-klikk fasiszta ideológiája, fasiszta belpolitikája és a külföldi imperiajista köröknek teljesen alá­rendelt áruló külpolitikája szakadé­kot teremtett Tito—Rankovics fa­siszta kémbandája és Jugoszlávia szabadságszerető népeinek alapvető érdekei között. Ezért a Tito-klikk népellenes és áruló tevékenysége egyre nagyobb ellenállásba ütközik mind a marxizmus-leninizmushoz hű kommunisták, mind Jugoszlávia munkásosztálya és dolgozó paraszt­sága részéről. * Kiindulva az elvitathatatlan té­nyekből, amelyek a Tito-klikknek a fasizmushoz való végleges átállá­sáról és a nemzetközi imperializmus táborába való átszökéséről tanús­kodnak, a Kommunista és Munkás­pártok Tájékoztató Irodája megálla­pítja, hogy: 1. A Tito, Rankovics, Kardelj, Gyilasz, Pijáde, Gosnyák, Maszla- rics, Bebler, Mrázovics, Vukmano- vics, Kocsa Popovics, Kidrics, Neskovics, Zlatics, Velebit, Koli- sevszki és mások kémcsoportja a munkásosztály és parasztság ellen­sége, Jugoszlávia népeinek ellen­sége. 2. Ez a kémcsoport nem Jugo­szlávia népeinek akaratát fejezi ki, hanem az angol-amerikai imperia­listák akaratát; ennélfogva elárulta az ország érdekeit, felszámolta Jugoszlávia politikai függetlenségét és gazdasági önállóságát. 3. „A Jugoszláv Kommunista Párt” jelenlegi összetételében, mi­vel a nép ellenségei, gyilkosok és kémek kezébe került, elveszítette azt a jogát, hogy kommunista pártnak nevezze magát és nem más, mint a Tito—Kardelj—Rankovics—Gyi- lasz-klikk kémfeladatainak végre­hajtó gépezete. Ezért a Kommunista és Munkás­pártok Tájékoztató Irodája megálla­pítja, hogy a harc a Tito-klikk ellen — e felbérelt kémek és gyil­kosok ellen — valamennyi kommu­nista és munkáspárt nemzetközi kötelessége. Kötelessége a kommunista és munkáspártoknak, hogy minden se­gítséget megadjanak a jugoszláv munkásosztálynak és dolgozó pa­rasztságnak, amely azért küzd, hogy Jugoszlávia visszatérjen a demo­krácia és a szocializmus táborába. Jugoszlávia visszatérésének a szo­cialista táborba elengedhetetlen fel­tétele, hogy a forradalmi elemek mind a Jugoszláv Kommunista Pár­ton belül, mind annak sorain kívül tevékenyen harcoljanak Jugoszlávia forradalmi, valóban kommunista pártjának újjászületéséért, olyan pártért, amely hű a marxizmus- leninizmushoz, a proletárnemzet­köziség elveihez és amely harcol Jugoszlávia függetlenségéért az im­perializmustól. A kommunizmushoz hű jugoszláv erők, mivel a kegyetlen fasiszta terror körülményei között nincs le­hetőségük arra, hogy nyíltan lép­jenek fel a Tito—Rankovics-klikk ellen, kénytelenek voltak a kommu­nizmus ügyéért folyó harcnak ugyanarra az útjára lépni, amelyen haladnak a kommunisták azokban az országokban, ahol a legális munkához vezető út el van zárva számukra. A Tájékoztató Iroda szilárd meg­győződése, hogy a jugoszláv mun­kások és parasztok között lesznek olyan erők, amelyek biztosítani tud­ják a győzelmet a burzsoázia ural­mát visszaállító Tito—Rankovics- kémbanda felett, hogy a munkás­osztály vezetése alatt Jugoszlávia dolgozó népe képes lesz vissza­hódítani a népi demokrácia törté­nelmi vívmányait, melyeket súlyos áldozatok és hősies harcok árán vívott ki és a szocializmus építésé­nek útján fog haladni. A Tájékoztató Iroda megállapítja, hogy a kommunista és munkás­pártok egyik legfontosabb feladata a forradalmi 'éberség fokozása soraikban minden téren, a burzsoá- nacionalista elemek és imperialista ügynökök leleplezése és kipusztí­tása, bármilyen cégér mögé búj­nak is. A Tájékoztató Iroda szükséges­nek tartja az ideológiai munka megerősítését a kommunista és munkáspártokban, a kommunisták fokozott nevelését a proletárnemzet­köziséghez való hűség szellemében, a kérielhetetlenség szellemében a marxizmus-leninizmus elveitől való minden eltéréssel szemben, a népi demokráciához, a szocializmushoz való hűség szellemében. A SZTÁLINI ALKOTMÁNY NAPJA Tizenöt év normáiét teljesítette Felhívás Vasárnap, december 4-én délelőtt 10 órakor járási és városi szék­helyeken. üzemi székhelyeken, já­rási aktivaértekezletet tartunk. Az értekezletek helyei a lcövekezfík: Salgótarján város, Salgótarján járás, Balassagyarmat város, Balassagyar­mat járás, Szécsény járás, Szé- csény község, Szirák, Szob, Rétság és Selyp. Az aktíva üléseknek egyetlen napirendi pontja a tag- és tag­jelölt felvétel helyes végrehajtása. A járási, városi, üzemi szervezetek az aktíva ülést készítsék elő. Nóqrád-Hont Nleqvei Bizottság Szervezési Osztálya. Műhelyében sokan az ő móds szerint dolgoznak. Ez gyökeres vál­tozást hozott az üzem életében. Két év alatt azonos munkás- és géplét­szám mellett a műhely termelése 800 ezer rubellel emelkedett. Davidov magával ragadta a gyár dolgozóit. Ugrásszerűen nőtt a munkások ter­melékenysége. Észszerílsítéseket, újí­tások tömegét alkalmazza, segítsé­gére siet a termelésben elmaradot­taknak, így nem csoda, ha szaktár­sai nagyon szeretik. A sztahánovista gyakorlat alkalma­zása, az eredménvek fokozott emelke­dése, az ész'szerűsítések, újítások be­vezetése új, megnövekedett normák megállapítását tette szükségessé. Fel­tehető volt, hogy ilven körülmények között Davidov nem tud többszáz százalékos teljesítményt nyújtani. A 8 órai munkaidő alatt elvégzett 4—5 napi normája éppen az ellenkezőjét bizonyította. — Davidov, az esztergályozás mű­vésze — mndották róla a munkások. Amilyen lelkesedéssel a szobrász a márványt vési, ahogy a festő képeit készíti, ugyanolyan alkotókészséggel végzi munkáját Davidov, a henger­fémek esztergáiyozásában. Ezer példa közül csak egy: a szállítókocsi hen­gergörgőjét általában tíz operációs műveletben készítették el. Davidov különleges kést tervezett, amelynek segítségével a megmunkálási műve­letek számát 6-ra és a hengergörgők elkészítési idejét 60 százalékra csök- kentetje. Mindig talál valami megoldást, va­lahányszor új feladatot kap. Külön­leges készülék, szokatlan kés, új­fajta módszer alkalmazásával sok­szorosan felülmúlja a többi szak­munkás teljesítményét. Készséggel adja tovább tapasztalatait. Az utolsó négy évben 17 fiatal szovjet szak­munkás került ki keze alól- A közelmúltban sztahánovi iskolát szerveztek a gyárban. Davidov ta­nítja a hallgatókat, figyelmesen el­magyarázza nekik módszerét. A tanu­lók igyekeznek szorgalmasan elsajátí- sikerül nekik, hozzáfordulnak ta­nácsért. Davidov minden cselekedetében megnyilvánul a szovjet nép, a munka, a párt és hazája iránt ér­zett szeretet. kikötéssel, hogy a nép javára hasz­nálják fel ezeket a jogokat. A szovjet polgár ilyen jogai pél­dául: a munkára, az üdülésre, az aggkori, valamint a betegség és munkaképtelenség esetén biztosí­tott anyagi ellátásra való jog, a művelődésre való jog, a polgárok egyenjogúsága, fajra, nemre való tekintet nélkül, a sajtó és gyüleke­zési, szokási, vallás- és lelkiisme­reti szabadság, stb. Egyetlen tőkés országban sem él­vezhetnek ilyen egyenjogúságot, ahol a dolgozók hosszas harcának eredményeként a törvény néhány demokratikus jogot hirdet ki, de minden eszközzel megakadályozza ezeknek a jogoknak a gyakorlását. Ez azt jelenti, hogy még az a kevés demokratikus jog is, amelyet a tő­kés államokban nagy álszenteske­déssel hirdetnek, formális jogok, a többség jogtalansága, a kapitalista országok demokráciája, az ural­kodó osztály, a vagyonosok, az el­nyomók, a kapitalisták, a kevesek demokráciája. A sztálini alkot­mány az egész világnak megmu­tatta a szocialista demokrácia, a szocializmus fölényét a polgári de­mokrácia felett. Köztársaságunk alkotmányának példaképe is a nagy sztálini alkot­mány volt. Alkotmányunk létrejöt­tét világosan - leszögezi alkotmá­nyunk bevezetője, amikor megálla­pítja: „A nagy Szovjetunió fegyve­res ereje szabadítolla fel országun­kat a német fasiszták igája alól, szétzúzta a földesurak és nagytőké­sek népellenes államhatalmát, meg­nyitotta dolgozó népünk előtt a de­mokratikus fejlődés útját. A régi rend urai és védelmezői ellen ví­vott kemény küzdelmekben hata­lomra jutva, a magyar munkás- osztály szövetségben a dolgozó pa­rasztsággal, a Szovjetunió önzet­len támogatásával újjáépítette a háborúban elpusztult országunkat. A Szovjetunióra támaszkodva né­pünk megkezdte a szocializmus alapjainak lerakását, s országunka népi demokrácia útján halad a szocializmus felé.’’ A kapitalisták által felrobabntott második világháború kelet és dél­kelet Európa államaiban a népi de­mokratikus rendszer keletkzését eredményezte, a kínai nép törté-, nelmi győzelméhez és a békeszerető Német Demokratikus Köztársaság megteremtéséhez vezetett. A sztálini alkotmány ereje az egész világot áthatja, termékennyé tette a dolgozó népek harcát. Iránvt mutatott a szebb, az emberibb jö­vőért. Az imperializmus erőire a sztálini alkotmány hatalmas csapá­sokat mért, ezért üvölt és pisz­kosa a kapitalizmus lépten-nvo- mon. A szocializmus erői tovább erősödnek és köszöntik a nagy sztálini alkotmányt, amely szabad­ságot adott, erőt a fejlődéshez, re­ményt az elnyomottaknak. Biztosí­ték volt a fejlődéshez. A Szovjetunió — az épülő kom­munizmus állama — ünnepli a sztálini alkotmány napját, saját or­szágát munkafelajánlásokkal erő­síti és készül az alkotmányt létre­hozó nagy Sztálin születésnapjára. Ennek szellemében készülnek nagy történelmi feladatuk befejezésére. A sztálini alkotmány zászlója alatt teljesítik kötelezettségüket, dolgoz­nak önfeláldozóan. hogy győzelemre vigyék az emberiségért folytatott harcukat a békéért, a kommuniz­musért . Q kínai néphadsereg bevonult Csungkingba A kínai néphadsereg diadalmas csa­patai bevonultak Csungkingba. A Kuo­mintang-,,kormány” legtöbb tagja re­pülőgépen Hongkongba menekül, bár Csang-Kai-Sek elrendelte, hogy a mi­nisztériumokat a Csungkingtól 300 ki- ométerre fekvő Cseng-Tuba kell át­helyezni. A ma reggeli hadijelentésből kitűnik, hogy Kína 27 tartománya közül már csak ötben találhatók Kuoinintang-csa­patok. Az öt tartomány közül három­ban: Kvangsziban, Kveicsouban és Szecsuanban több oszlopban nyomul előre a néphadsereg. Az egész Kuomintang-terület lakos­ságának száma alig 40 millió, míg 439 millió kínai a már felszabadult terüle­teken lakik. Minden fontos iparvidék és vasútvonal a népi kormány ellenőr­zése alatt áll. És én. mint tavaszát az emberiségnek, mely munká­ban és harcban született, zengem énekét hazámnak köztársaságomnak. (Majakovszkij) 1936 november 5-én, a Szovjetek Vili. rendkívüli kongresszusa el­fogadta a Szovjetunió új alkotmá­nyát. A Szovjetunió alkotmányá­nak megváltoztatását azok az óriási változások tették szüksé­gessé, amelyek a Szovjetunió életé­ben 1924—1936-ig végbementek. Tizenkét esztendő alatt teljesen megváltoztak a Szovjetunióban az osztályerőviszonyok. Uj szocialista ipar jött létre, a kuiákságot meg­semmisítették, győzött a kolhoz- rendszer, az egész népgazdaságban megszilárdult a termelőeszközök szocialista tulajdona, mint a szov­jet társadalom alapja. A szocializ­mus győzelme megadta a lehetőse­get a választójog további demo kratizálódására, az általános, egyenlő és közvetlen választói jog titkos szavazási jog bevezetésére. Tizenhárom év telt el azóta, hogy Sztálin a Szovjetunió alkot­mánytervezetét beterjesztette. Azt a törvényjavaslatot, amely meghatá­rozza a Szovjetunió polgárainak jogait és kötelességeit, amelyek együttvéve minden polgár részére lehetővé teszik, hogy országa ál lami, gazdasági, társadalmi és kulturális életében tevékenyen résztvehessen. Sztálin ebben a történelmi jelen­tőségű alkotásában általánosította a szocialista társadalom építésének hatalmas tapasztalatait, elméletileg megalapozta a Szovjetunió alkot­mányát, bemutatta a szocialista de­mokrácia erejét, nagyságát, amely a világ élenjáró és egyetlen tökéle­tes demokráciája. Történelmi okmány, amely érthe­tően, tömören állapítja meg a szo­cializmus győzelmének tényét, hogy a Szovjetunió dolgozói lerázták ma­gukról a kapitalizmus rabláncait, felszabadulva, biztosították a széles demokratikus jogok kifejlődését. A Szovjetunió alkotmányának nemzetközi jelentősége abban van, hogy az egész haladó enmberiség a legnagyobb érdeklődésssel tekint a szocializmus országa felé. Nyomban az Októberi Szocialista Forradalom után, nemre, fajra, nemzetiségre és felekezetre való te­kintet nélkül megkapták mindazo­kat a demokratikus jogokat és sza­badságot, amelyet a polgári demo­krácia régóta hirdetett, de sehol sem valósították meg. A soknemze­tiségű szovjet állam 16 köztársasá­got foglal magában és egvforma. jogot adott minden polgárának egy I " Mihail Terentyevics DAVIDOV, a Szocialista Munka Hőse, a tulai gép­gyár vasesztergályosa könnyed moz­dulattal helyezte az esztergályozolt ( fogaskereket a többi munkadarabra. Aznap ez a nyolcvanadik. Még 10 perc van ebédszünetig és Davidov már két napi normáját teljesítette. Szaktársai nem csodálkoznak. Már régen megszokták, természetesnek ta­lálják ennek a tehetséges embernek ragyogó eredményeit. Davidov, a szakma egyik legjobb munkása, ösz- szeforrt a munkájával, gépével. Egy pillantással megállapítja, hogy az al­katrész megmunkálása milyen mű­veletet igényel. Élenjáró munkamód­szerével varázslóként sokszorozza meg normáját. A háborúutáni sztá­lini ötéves tervben már 15 évre előre teljesítette a tervet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom