Szabad Nógrád, 1949. december (5. évfolyam, 48-52. szám)

1949-12-02 / 48. szám

4 SZABAD NŐGRAD 1649 december 2. Többtermelés — életszínvonalemelkedés Az oktatásban felmerült hibák Ballai és Rapi elvtársak a zagyvái rrakodára vezető alagút építésénél dol­goznak. Az alagút építésének határ­ideje december 20. Sztálin elvtárs szü­letésnapjára indított versenymozgalom magával ragadta őket is. Munkájuk eredményeképpen a fontos alagút épí­tését november 23-án befejezték. Több és észszerűbb, termelékenyebb \munka a fizetés emelkedésével jár. így volt ez Ballai és Rapi elvtárs ese­tében is. Mindkettőjük és még több társuk fizetése is meghaladta az ezer forintot. A termelésük emelkedett és ezzel együtt emelkedett a család élet- színvonala is. Ballainé mosolyogva néz fel a 'Szomszédasszonyra és így mondja: — Büszke vagyok a férjemre, mert munkájával támogatja az országot és látom, hogy öt gyermekemnek a jövője biztosítva van. — A háború befejezése után azt gon­doltuk, hogy úgy lesz, mint az első háború után volt. Hosszú évekig pénz nélkül és nélkülözésben éltünk. Most fiem így történt. Jött a hároméves terv, emelkedett az életszínvonal s mindig jobb és jobb az életünk. Rapiné helyesléssel bólint és mintha igazolni szeretné Báliamé állításait, el­mondja, hogy náluk is az urának és a■ fiának fizetéséből mindig jobban és jobban élnek. A munkaverseny meg­hozza részükre a magasabb életszín­vonalat. A családban otthon sokat el szoktak beszélgetni, hogy áll az üzemben egyes dolgozók között a munkaverseny. — Így vagyunk mi is — szól újra Rapiné. — Mindjárt megérezziik a ter­melés emelkedését. Ha az uram töb­bet termel, több fizetést kap, jobban élünk, jobban tudunk főzni. A lányom esküvőjénél is levágtunk egy disznót. Jól éltünk belőle, igaz, hogy sokan vagyunk, hamar is elfogyott. — Már kevés olyan család van a telepen —- mondja Ballainé —, akinek nem volna hízódisznója. Nekünk is három van. Már ruhát is tudtunk ven­ni, meg egy szép nagy rádiót is. — A fizetésből mi is beruházkodtunk. Vettem a Sanyikának mackót, gumi­csizmát, Gizikének új ruhát, Jancsi­nak és Pistának szintén új ruhát és putlóvert én meg magamnak meleg­ruhát. Most Ballainé kezébe veszi fia leve­lét, aki most vonult be a néphadse­regbe. Nézegeti a levelet és a mindig mosolygó fiára gondol. Gyuszinak hív­ják. — így van ez rendjén — mondja. — Jóskáék meg a többiek itthon dolgoz­nak, hogy legyen minden dolgozónak kényelmes családi otthona és egyre javuló élete, hogy gyarapodjon az or­szág. Gyuszi fiam a Néphadseregben őrködik az eddigi eredményeinken. A kiszélesedő munkaversenyek egyre több családba hoznak ma már kényel­mesebb, gondtalanabb életet. A jobb élet mellett egyre szilárdul a magyar népi demokrácia, mert a munkaverseny­nek a célja — a dolgozók tudatában is — nemcsak a saját jobblétük kiszé­lesítéséért folyik, hanem az ország erősbödéséért, a béke megszilárdításá­ért és azért, hogy az elkövetkezendő ötéves tervvel megszülessen Magyar- országon a szocializmus. A Szovjetunió vezette héketábor ereje az egész világon győzedelmeskedik a háborús uszítok felett 'Az ENSZ az elmúlt héten tovább foly­tatta az atomfegyver betiltásáról a készletek teljes megsemmisítését célzó szovjet javaslatot. A békét szol­gáló és a népek békevágyának kifeje­zését szolgáló javaslatot az amerikai szavazógép leszavazta és a bizottság többsége a francia-norvég javaslatot fogadta el. Ez a javaslattervezet azt tűzi ki céljául, hogy gyűjtsön adatokat az Egyesült Nemzetek Szervezete a hagyományos fegyverekről és a fegy­veres erőkről és így elejtette a fegy­verkezés, a fegyveres erők csökkenté­sét, valamint az atomfegyver betiltá­sát. Ezzel kapcsolatban Visinszkij elv­társ, a Szovjetunió kiküldöttje, már a harmadik nagy beszédét mondja az ENSz közgyűlése előtt. Ezek a beszé­dek arra figyelmeztetnek, hogy az imperialista háborús készülődés az utóbbi időben, nem csökkent, hanem erősödött. Az imperialistákat pedig arra figyelmezteti, hogy az igazi többség a Szovjetunió ml'gött áll, akik készek a békét megvédeni, az ellenséggel döntő csatát mérni. Az atomkérdés tárgyalásával egy- időbe esett Joliot-Curie, a híres fran­cia atomfizikus Moszkvából való ha­zautazása. Curie elvtárs nyilatkozott az újságírók előtt, s nyilatkozatában beszámolt arról a rendíthetetlen béke­akaratról, amely a Szovjetunióban megnyilvánul. A továbbiakban Joliot- Curié elmondotta, hogy a szovjet tu­dósok eredményei káprázatosak. Ami éngem illet, — hangsúlyozta Curie —, nem gondoltam volna, hogy legutóbbi ott tartózkodásom óta a szovjet tudó­sok ilyen gyors iramban tudnak előre­haladni. ■ Amíg az imperialisták az atomkuta­tásukat háborús szolgálatba állították, addig a Szovjetunióban az atomerők békés célra való felhasználásán dol­goztak.' Itt említjük meg, hogy Joliot- Curie Moszkvából \ a ló hazatérése Után az atommáglyán előállította a plutóniumot, amit az atomerő előállí­tásánál hasnziiálnak fel. Davidov szovjet mérnök terve egy csodálatos jövőt teremt meg, aminek az atomenergia békés célra való felhasználása nyitott utat. Az Ob és Jeniszei folyók útjainak megvál­toztatása termékennyé teszik a sivata­gokat és országnyi területet indít el a fejlődés útján. Davidov szovjet mér. nők terve nyomán hatalmas duzzasztó­gátak épülnek, melyek mérhetetlen energiát fognak szolgáltatni olcsó áron. Lehetővé válik még az is, hogy Európa részére is szolgáltassanak energiát, villamosíthatják a vasutakat és kolhozokat. A terv nyomán hatal­mas fűrésztelepek, celelulóze-gyárak jutnak olcsó energiához és 200 millió embernek adnak elegendő táplálékot. Magyarország felvétele az ENSZ előtt A Szovjetunió javasolta, hogy ve­gyék fel az Egyesült Nemzetek Szer­vezetébe Magyarországot, Bulgáriát, Romániát, Albániát és a Mon­gol Népköztársaságot és ha ezeket az országokat felveszik, hozzá­járul a nyugatiak által javasolt kilenc ország felvételéhez. A köz­gyűlés 32 szavazattal 12. ellenében el- 'tjasította a szovjet javaslatot és ezzel Magyarország és a többi népi demo­kráciák ez évben sem nyertek felvételt az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. 4 francia általános sztrájk „Egyesüljetek a nyomorúság ellen.“ Hívja fel a dolgozókat a Francia Kom­munista Párt lapja, az Humanite vezér­cikke. Több mint 8 millió francia dol­gozó általános tömegsztrájkot kezdett november 25-én. Csatlakozásukat je­lentették be a mezőgazdasági munká­sok, a légiforgalmi alkalmazottak, a ki­kötők dolgozói, a tőzsde, valamint a rádió dolgozói is. A dolgozók egységes akciójának kö. vetkeztében egész Franciaországban leállt a munka. Az üzemek bejáratát vasráccsal zárták el és sztrájkőröket állítottak fel. Á francia rádió csak reg­gel, délben és este közölt híradást. Az újságok nem jelentek meg, a vona­tok nem indultak, az autobuszközle- kedés megszűnt. A luxusüzletek ugyan kinyitották, de a személyzet távol- maradása miatt a tulajdonosok szolgáltak ki. Az iskolákban nem volt tanítás, a városházán nem dolgoztak, a postahivatalokban csak a biztonsági szolgálatokat látták el. Párison kívül az egész francia ipar leállt. Marseilleben, Touloseban, Bor- deauxban, Rennesben is sztrájkba lép­tek a dolgozók. A sztrájkolok nagy gyűléseket ren­deztek, amelyeken hatalmas tömegek vettek részt. A tömegeket felfegyver­zett rendőrök támadták meg és sebe­sülések történtek, de a tömegek har­cos fellépésére a karhatalom meghát­rált. Lengyelországban kémkedés miatt letartóztatott francia konzulátusi tisztviselők megtorlásáért a Francia- országban tartózkodó lengyel állam­polgárok ellen Jules Moch francia belügyminiszter rendőrterrort indított el. Több lengyelnél házkutatást tar­tottak és letartóztatták a francia-len­gyel követség négy alkalmazottját. A lengyel kormány a Franciaországban folyó lengyel üldöztetések miatt jegy­zéket intézett a francia kormányhoz, amiben leszögezi: hogy ilyesmire még soha nem volt példa a nemzetközi kapcsolatok történetében. Nyugat-Németország föl fegy vérzésé Az USA Nyugat-Németországban gyakorlatba viszi át azt a háborús készülődési politikát, amit az ENSz­ben csak szóval hirdet. Titkos meg­állapodást kötött a nyugatnémetor­szági bonni bábkormánnyal, amiben biztosítja a nyugatnémet hadiipar újjáélesztését, mert amerikai ellenőr­zás alá vonja ezt a döntő körzetet. Ezen túlmenően nyiltan tervezik egy nyugatnémet hadsereg felállítását, amely nem állna másból, mint régi SS-tagokból. Vezetőik régi, kipróbált fasiszták — Guderian — és a Hitler Jugend vezetői. Ezzel kapcsolatban Franciaország­ban még a nagytőkés Schumannak sem tetszik a Ruhr-vidék amerikai el­lenőrzés alá való vonása. A Francia Kommunista Párt képviselői erélyesen tiltakoznak az ellen, hogy Francia- ország résztvegyen egy Szovjetunió ellenes tömbben. Olaszországban a dolgozó parasztok1 elsöprő erejű tö­megmozgalom újabb eredményeket ho­zott. Ellogialták a parlagon heverő földeket és a szicíliai tartomány tör­vényhozó gyűlése határozatban kérte a tartományi gyűlést, hogy biztosítsa a parlagon heverő földek szétosztá­sát. A földet foglaló parasztok elleni rendőrterror beszüntetéséért a tarto­mányi elnök kötelezettséget vállalt. Albán jegyzék Jugoszlávia hoz Az elmúlt héten Albánia jegyzéket intézett Jugoszláviához, amiben fel­mondta a november 12-én jugoszláv részről egyoldalúan felmondott szer­ződést. Az albán jegyzék azonban nemcsak felmondja a szerződést, ha­nem egyúttal le is leplezi a hat esz­tendőn át folytatott árulását is. A jegyzékből kitűnik, hogy Jugoszlávia hetedik népköztársasága lett volna Tito Jugoszláviájának. Továbbiakban a jegyzék ismerteti azt, amit már az angol-amerikai imperialisták nyiltan be is vallanak, hogy Tito nemcsak po­litikai, de harci szövetségesük is. Az angolok amerikai fegyvereket szállíta­nak Jugoszláviának, amiért Jugoszlá­viának határincidenseket kell kipro­vokálni. Itt említjük meg, hogy Albá­nia most ünnepelte fennállásának ötö­dik évfordulóját Ezzel kapcsclatban a budapesti albán követség sajtófoga­dást rendezett, ahol ismertették Albá­niának — az imperialisták evezése ellenére is — nagyarányú fejlő­dését, amit az Albán Kommunista Párt vezetésével végzett el. Ebből az alkalomból Envei Hodzsát, az albán nép nagy vezérét hadseregtábornokká nevezték ki. AZ ECSEGIEK KÖZLEKEDÉSI PANASZA A felszabadulás az ecsehieknek is meghozta az örömet, mert autó. buszjáratot kaptak.. Egyideig- ren­desen is közlekedett, de sokszor éj. félig várják a 17.40-kor érkező autóbuszt. Akinek pontosan kel! munkába érkeznie, kénytelen gya­log elindulni. A kalauz és a sofför kérdezésünkre azt a feleletet adja; „Erre a vonalra kimustrált kocsi­kat adnak“. Tudunk olyan esetről amikor a tömött autóbusz szakadt fékkel jött be Ecsegre. Volt olyan eset, arrúkor a vezető figyelmeztette az utasokat, hogy a motorházat csak egy csavar tartja, ö nem vál­lalja a felelősséget. Ma már ott tar­tunk, hogy nemcsak késik az autó­busz, hanem egy .két nap nem is jön. Ennek betetőzése a postai szolgáltatás teljes leromlása. No. vember 15.lg a postaszállítás lovas­kocsival történt. Mindent megkap­tunk időben A fenti időtől kezdve azonban a pcstaszállítást is az autó­buszra bízták. Azóta postát napokig nem kapunk. Határidős ügydarabo­kat nem tudunk továbbítani időben, mert a hivatal ugyan felveszi, de nem tudja továbbítani. Természete, sen, így hiába vagyunk munkaver­senyben, ha rajtunk kívül álló akadályok gátolják munkánkat Ez a panasz nem csak nekünk ecsegieknek, hanem az útvonalon fekvő összes községeknek a pa­nasza, aminek mielőbbi megvizsgá. lását kérjük.. Körmendi Fe-renc ránk is vonatkoznak A megyei oktatási értekezleten Szűcs elvtárs rávilágított az oktatási munka hiányosságaira és meghatá­rozta azokat a feladatokat, ami sze­rint dolgozni keli az oktatási felelő­söknek, Pártunk minden funkcioná­riusának, hogy Pártunk elméleti szín­vonalát követelményeihez mérten emelni tudjuk. A megyei oktatási ér­I tekezleten úgy tűnt fel, mintha a fennálló hiányosságok és a kapott kritika csak az acélgyári és a salgó­tarjáni pártbizottság ügye lenne, mintha megyénk többi részén az ok­tatási munka a legnagyobb rendben folyna. Amikor Szűcs elvtárs kiértékeié, sét figyeltük, megállapíthattuk, hogy azok a hiányoságok. amelyeket fel­sorolt, a mi területünkön a járásban is fennállnak. A legdöntőbb hiányosság az ellen­őrzés körül mutatkozik. A súlyos hibára helyesen mutatott rá a megyei oktatási értekezlet és mi magunkévá tettük az elhangzot­takat, felismertük az oktatási munka fontosságát és az első dolgunk voll az ellenörzőhálózat kiépítése. Az állami gazdaságok és termelő­szövetkezeti csoportok szemináriumi vezetését a járási bizottság vette a kézéibe, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezeti csoportok dolgo­zói részére pedig maguk a járási bi­zottsági tagok tartanak szeminárii* moí, A szemináriumi anyagot összekap­csoljuk a gyakorlattal és példákat a gyakorlati életből hozunk fel, ame­lyekben bővelkedhetünk, hiszen előt­tünk áll a nagy Szovjetunió szocia­lista mezőgazdasága, amely világító­toronyként mutatja az utat az állami gazdaság, a termelőszövetkezeti cso­portjaink és egésiz dolgozó paraszt­ságunk előtt. Az eredmények ezen a téren már mutatkoznak Is abban, hogy az álla­mi gazdaságok dolgozói maguk is felismerték az oktatás fontosságát és magukévá tették. A teolakpusztal ál­lami gazdaság dolgozói a tanulást versenyszerűen végzik és a járás többi állami gazdasági dolgozóit ver­senyre hívják az alábbi szempontok szerint: 1. A szemináriumon pontos időben való megjelenés. 2. A lemor­zsolódás megszüntetése. 3. A szemi­náriumi anyag minél alaposabb elsa­játítása. 4. A kollektív szellem kiépí­tése a szemináriumi helyiség kollek­tiven való díszítése. Ehhez a vers; nymozgalomhoz csat­lakoztak még Erdő tarosa „Szabad­ság“ termelőszövetkezeti csoport dol­gozói, akik ugyanazon szempontok szerint a járás összes termelőszövet­kezeti csoportjait hívták ki ver­senyre. Fábián Sándor sziráki járási titkár. Az építő kritika a Gépgyárban is meghozta eredményét A Központi Szervezési Osztály I felfedte, megmutatta oktatási műn. kánk hiányosságait, hibáit. Az elleh- I őrzés nagymértékben járult hozzá, ahogy elméleti képzésünk azóta nagy I változáson menjen át. A sok gyak.or_ I iati munka ellenére Is előtérbe he­lyeztük Pártunk elméleti sziinvona. Iának enMJését. mert mint Sztálin elvtárs mondja: „Nemcsak azt kell látni, ami most történik a jelenben, hanem azt is, hogy mi fog történni a közel jövőben. ‘‘ Ezenkívül Rákosi elvtárs szavaival élve: „Nem lehet eléggé éber az, akinek nincs meg a kellő szocialisitia elméleti felkészült­sége.“ Ezért elsőrangú feladatnak tartót, fi tud, hegy a párt vezetőség rádiósa«’. I mináriumon hallgassa a Szovjetunió I Kommunista (Bolsevik) Pártjának I történetét. Természetesen csupán 1 hallgatással nem elégszünk meg, I mént előadás után jegyzet összeolva­sást, az előadott anyag megvitatása és a helyi viszonyokra való alkalma­zásáról beszélgetünk. A tagság részére haladó és alap­fokú szemináriumot szerveztünk. Emelni kívánjuk tagságunk politikai képzettségét, mert ez „nagymérték. ben elősegíti demokráciánk fejlődé­sét.“ A megindított szemináriumok látogatottak, hangulajosatk. Hiányzás csak igen ritka esetben fordul elő, az előadások szünetében pedig forradalmi dalokat énekelünk. A haladó szemináriumi hallgatók vál. lalták, hogy minden hónapban falura mennek felvilágosító mun. kára. A vidéken lakó munkása­ink a helyi szervezeteknél vég. zik az alapfokú iskolát. Közsé­genként bizalmit állítottunk fel. akik beszámolnak az adahaza folyó ok­tatási munka eredményeiről. Áz autó,! hazautazó munkásaink részére az úton fete lös elvtárs gondoskodik az időszerű kérdések ismertetéséről. A felülvizsgálat után látjuk, meny. nyíre fontos a marxi-lenini ismeret mai helyzetre való alklallmazásia, mert így nem fordulhat elő meg egy Ra jk banda támadása. Tanulásunkat becsülettel végezzük, mert együtt akiarunk fejlődni orszá­gunk fejlődésével. És még egy fon­tos, amit véghezviszünk: a helyes elméletet összekapcsoljuk a gyakor­lati munkával, annak megjavításáért. Hegedűs László párttitkár. Munkaverseny fokozásáért — jó bizalmi munkával A Szakszervezetek XVII. Kongresz- szusa, a bizalmiakra, mint az üzem­ben dolgozó szakszervezeti vezetőkre, az üzemi szakszervezeti munka elvég­zésének igen fontos részét bízta rá. A bizalmiaknak, mint a tömegekkel legtöbbet érintkező szakszervezeti ve­zetőknek feladatául tűzte ki, hogy „műhelyében kezdeményezze és elő­segítse a szocialista munkaversenyt, a munkabrigádok szervezését. Tuda­tosítsa a munkaversenyt, a brigád­mozgalom szerepét a szocializmus építésében“. A bizalminak tehát szervezőnek kell lenni, erőt, életet, lendületet kell vinni az üzem életébe a termelékeny­ség emeléséért, a szocializmus építé­séért. Vizsgáljuk meg, hogyan hajtja végre ezt a feladatot a salgótarjáni acélöntődé bizalmija, Mikola elv­társ. Lapunk más helyén foglalkozunk az acélgyárban az egyéni versennyel kapcsolatosan előfordult hibákról. Azonban meg kell mondanunk, hogy ennek a hibának részese Mikola elv­társ is, — a saját területén! Hangsú­lyozzuk, hogy saját területén, mert ő maga elismeri, hogy nem szervezték meg az egyéni és párosversenyt, ami lendületet adott volna a munkának és így előbb befejezhették volna a 3 éves tervet. Az az érzésünk, hogy belenyugodtak abba, amikor az üzem- vezetőség nem készítette el a normát, — így nem lehet versenyezni. Tehát a bizalmi feladatának ezt a részét csak hiányosan hajtották végre. Nézzük meg most a feladatá­nak azt a részét, aminek végrehaj­tásában az üzemvezetőség nem aka­dályozta. „A bizalmiak kötelessége — írja a működési szabályzat — megszervezni csoportján belül a munkások között a rendszeres újságolvasást, felolva­sások, színház, mozi kollektív látoga­tását.” Ezt a feladatot már jobban oldot­ták meg. A csoportos újságolvasás nevelőhatását, upvan későn vették észre, de ami késik, nem múlik el elv alapján, megindították. Munkaidő előtt rendszeresen folyt a csoportos újságolvasás és olvasás után a hoz­zászólás. Csoportos mozilátogatás megtörtént. Pl: a „Szülőföldem“ c. filmet 130 dolgozó nézte meg kollek­tiven, majd a látottakat megvitat­ták, amiből kitűnt, hogy a film meg­nyerte a dolgozók tetszését. Az iparmedencében a bizalmiak száma sok. Mindegyik munkájával külön-külön nem tudunk foglalkozni, de igyekezzenek a zsámukra előírt feladatokat végrehajtani. Azon le­gyenek, hogy a műhelyben előfor­duló minden változásról tudomást szerezzenek, hogy a dolgozók minden legkisebb ügyéről tudomással bírja­nak, segítsenek nekik munkájukban, hogy a dolgozók merjenek hozzájuk fordulni, mert csak így végezhetnek jó munkát. Tartsanak havonként be­számolót a végzett munkájukról, hasznosítsák az ott felvetett jó javas­latokat, küszöböljék ki a munkájuk­ban előfordult hibákat. Járjanak elől jó példával, politikai és termelési té­ren egyaránt, magaviseletük legyen példás, hopv a dolgozó társaik kö­vessék a bizalmiakat

Next

/
Oldalképek
Tartalom