Szabad Nógrád, 1949. december (5. évfolyam, 48-52. szám)

1949-12-09 / 49. szám

6 SZABAD NOGRAD 1949 december 9. A Szikra természettudományos kiskönyvtára fegyver a babonák és rejtelmek elleni küzdelmünkben Sztálin elvtárs 70. születésnapjára megjelenik a Sztálini Művek II. kötete Sokan vannak még akik nem is­merik a haladó termesze tcúdomá- myok tanítását a világmindenségre, földünkre, az emberi, állati, növényi élet eredetére és kifejlődésére vo­natkozólag. Mások pedig nem hisz- "nek a tudományos megállapítások­ban. De hogy lehet a tudományok- ban nem hinni, amikor a technika és az amfoeri kultúra egész fejlődése kizárólag tudományon alapul? Ha niem fejlesztette volna az em­ber a tudományt, nem lenne sem vasútunk, sem autónk, sem repülő­gépünk, semmiféle technikánk és az emberek továbbra is erdőben és bar­langokban élnének, félvad állapot­ban, ahogy hajdan őseink éltek. Hála a tudománynak és a kul­túra fejlődésének, ma minden dol­gozó embernek helyesebb elképze­lése lehet a természet jelenségeiről, mint a legkiválóbb- régi tudósnak, vagy „nagytekintélyű” rejtélyek tu­dorainak, mágiák és babonák hirde­tőinek; vagy kései utódaiknak, akik ma is az utóbbiak fantáziaszülte mondáit papolják. A Szikra kiadásában miejelent „Természettudományos Kis Könyv­tár” füzetei a haladó tudomány ismertetésével száll szembe a babo­nák és rejtelmek tudományellenes álláspontjával. Falujáróink, népne­velőink, különösen vidéken és falun hasznosan értékesíthetik az e füzetekben összegyűjtött anyagot, amelyet az élenjáró, legkiválóbb szovjet tatások tollából kaptunk. „A csillagok világában” című fü­zetben találjuk, hogy az ég válójá­ban nem létezik. Optikai csalódás folytán a földet borító kupolának látszik, pl. úgy tűnik, mintha a nap, bolygók és csillagok az égen, nem lennének távol a földtől. Valójában ez nem így van. A megállás nélkül haladó leggyorsabb repülőgépnek is 20 napig kellene a holdig repülnie. Megismerkedünk a bolygókkal, üstökösökkel, csilla-gnapokkal, az égitestek anyagának összetételével. Megtudjuk, hogy a csillagok szület­nek, élnek és elpusztulnak. Állandó mozgásban vannak és, hogy szabá­lyos rendszereket alkotnak, mint a tejút, amelyhez a mi bolygónk, a Föld is tartozik. Hogy a világmindenség hogyan jött létre, arról egy hasonló című füzet számol be. A világmindenség sehogyan sem keletkezett, soha sen­ki sem teremtette, s a világnak so­hasem tesz vége. Érdeklődésre tarthat számot, hogy miért van a nap nyáron magasab­ban a látóhatár fölött, mint téten? A kérdésre „Miért váltakoznak az évszakok?” című füzet felel. Külö­nös jelentősége van falusi vonatko­zásban N. K. Kaesinszkjj: „A talaj keletkezése és élete” című füzetnek, amelyik emlékeztet Marx idézetére; „A föld nagy laboratórium, fegy­vertár, munkaeszköz”. A talajtant, amelynek legjelentősebb tanításait összefoglalja ez a füzet, Dokucsa- jev, Villiamsz, orosz és szovjet tu­dósok nyomán fejlesztették ki olyan nívóra, amit a polgári áltudósok meg sem közelítettek, tt csak uta­lunk arra a megállapításra, hogy a mezőgazdaság fokát a szántóföld szerkezeti felépítése mutatja. A szovjet talajtan kimagasló eredmé­nyeit különös haszonnak ismertethet­jük hazánk mezőgazdasági fejlődése érdekében. ,,Hogyan keletkezett élet az élet­telen világból”, a sorozat egyik leg­érdekesebb és világszemléletünk szempontjából igea, jelentős füzete — a nyolcadik — tárgyalja. Ma minden élőtől származik, az első élőlények azonban élettelenből ala­kultak ki. A magasak,brendii élőlé­nyek — az ember js — az egysze­rűbből fejlődtek ki. Az élőlé­nyek a vízzel és levegővel együtt lassanként szétrongálták a föld sziklás kérgét. Elhalva pedig rotha­dásnak indultak. Szétbomlottak és televény föld, vagy humusz képző­dött belőlük. Kiizöldültek a síkságok és a hegyek, megelevenedett a föld, ma már ennek a fejlődésnek minden jelentősebb mozzanatát ismerjük. És nincs semmi okunk feltételezni, hogy felsőbbrendű lény bármiféle közre­működése lett volna szükséges ehhez. Tudjuk, hogy milyen regék és mondák alakultak ki és vannak ma is elterjedve. A legcélirányosabb az, ha tudatosítjuk dolgozóinkban a ha­ladó tudományok megállapított igaz­ságot , amit számtalan kísérlet és ellenőrzés igazolt. Megszűnik a bürokrácia a közigazgatásban Nógrád-Hont megye közigazgatása bevezette népi demokráciánk nagy újí­tását, a közigazgatási számrendszert. Megfelelő előkészület után az alispáni hivatal Salgótarján és Balassagyar­mat városok, majd a járási főjegyző és a községek folyamatosan vezették be ügykezelésükbe a számrendszert. Az új rendszerhez való átállás bi­zonyos fokú zökkenővel járt, azonban ez csak napokig tartott és jelentékte­len azokkal az előnyökkel szemben, ami a rendszer bevezetése után a gyakorlatban hozni fog. A közigazga­tási számrendszerrel mód lesz arra, hogy a múlt társadalmi rendszer bürokráciáját alaposan megnyirbáljuk és nagy lépéssel jussunk közelebb a szocialista állam bürokráciamentes közigazgatásához. flz akta útja régen... Az eddigi ügykezelésben, ha egy ügy­darab beérkezett az alispáni hivatalba, akkor a központi iktató beiktatta, átadta egy másik tisztviselőnek, aki indekszelte, elkerült a harmadik szo­bába, ott könyvelték, felszerelték, be­írták az előadó munkakönyvébe és be­került az előadóhoz a negyedik szo­bába. Az előadó elintézte, innen átke­rült a kiadóhoz, aki beírta a kiadó­könyvbe és beosztotta valamelyik le­írónak, amikor az akta már a hatodik szobában volt. A leiró leírta és visz- szaadta a kiadónak, az aláírta és végre postára adta. Természetesen az ügyirat mindenütt különböző feljegy­zéseket, kis számokat kapott, külön­böző könyvbe vezették be — s az idő tellett. ... és most A számrendszer bevezetésével meg­szűnnek a különböző könyvek és meg­szűnnek a különböző kezelőszervek is. Az ügyirat beérkezik a központi tiszt­viselőhöz, az a postát ügycsoportok szerint osztályozza és azonnal átadja elintézésre. A csoportban kartonra ve­zetik, az előadó el is intézi, le is ír­ják, el is postázzák. A mintegy tíz kü­lönböző nagy könyv helyett mindössze egy kartonlapot és egy előadói mun­kakönyvét kell vezetni, ami munkaidő és anyagmegtakarítást jelent. Másik nagy előnye a számrendszernek, hogy a tisztviselők nem az aktát nézik, ha­nem a bennelevő ügyet kell elintéz­niük. Minden forgalomkörnek külön száma van és ez nem változik akár a jegyzőségen, akár a minisztérium­ban intézik az ügyet. Nagy előnye még a számrendszer­nek, hogy pillanatok alatt meg lehet állapítani például hányán kértek és kaptak házassági kihirdetés alóli fel­mentést. A dolgozó embernek az életében sok dolga van a közigazgatással. Népi de­mokráciánk ezen a téren is a hala­dást vette alapul s ennek az újítás­nak az a célja, hogy a dolgozók ügyeit gyorsabba intézhessék el és az államigazgatás bürokráciamentes le­gyen. Egy műszaki értelmiség levele as érteltniség új feladatairól Történelmi képkiállítás Balassagyarmaton az MSZT rendezésében Sztálin elvtárs műveinek első kötete iránt megyénk területén az üzemek­ben és falvakban soha nem látott ér­deklődés nyilvánult meg. Az első kö­tet minden egyes példányának már ak­kor megvolt a vevője, amikor azt még nyomtatták vagy kötötték. Most rövi­desen a dolgozók kezébe kerül az első kötet második kiadása is. A művet a Szikra dolgozói nagy gonddal és lel­kesedéssel készítették el. A mű máso­dik kötete december 21-éré, Sztálin elvtárs születésnapjára kerül forga­lomba. Az előjegyzések a mű máso­dik kötetére e héten indulnak meg me­gyénk területén. AMIKOR ENGEDJÜK a kultúra fegyverét megrozsdásodni Lenin: „Ha a népé lesz a film és a szocialista kultúra igazi művelői veszik kezükbe, akkor a tömegek fel­világosodásának hatalmas eszközévé válik.“ Ma már a népé a film. December 3, 4. és 5-én a salgótarjáni filmszín­házban játszották a szovjet filmművé­szet leghatalmasabb dokumentfilmjét: „Vladimír Iljics Lenin“ című filmet. De még nem tették a mozi vezetői a tömegek felvilágosításának hatalmas eszközévé. Ezt igazolja az is, hogy a salgótarjáni moziban a lenini film elő­adásának első napján a székek hetven százaléka üres volt, de vasárnap sem volt jobb a helyzet. HOGY A BOLSEVIK PART meg­teremtőjének, Leninnek életéről szóló filmet ilyen kevesen nézték meg, nem lehet véletlennek tekinteni. A hiba már ott kezdődött, hogy későn küldték le — „nem véletlenül“ a film ismer­tetőjét. A propagandával is óriási hi­bák voltak. Az egész város területén nem lehetett látni egy falragaszt sem, ami a filmet hirdette volna. De párt- szervezeteink sem ismerték fel, hogy a szovjet film a tömegek kommunista nevelésének egyik legfontosabb esz­köze. Nem szervezték meg a csopor­tos filmlátogatást. A szovjet film példát mutat a szocializmusért vívott harcunkban, se­gít munkánkban. A Lenin-film egy gazdag szemináriumi anyagnak is megfelel. Példát mutat a filmen az ifjú, bátor, előrelátó Lenin, amikor a kazáni börtön őrének méltatlankodó szavaira: „Miért lázadozik fiatalem­ber? Hiszen fal van maga előtt.“ -r Lenin, aki már előre látta, a kapitaliz­mus bukásának elkerülhetetlenségét — öntudatosan, keményen így válaszolt: „Fal, de rothadt! Csak döngesd és be­omlik.“ De példát mutat a film Lenin népének a szocializmus építéséért ví­vott harcában is. Látjuk a hatalmas építkezést, a pusztának termőfölddé válását a szovjet ember kezemunkája nyomán. Látjuk a nagy Sztálin útmu­tatását. MIKOR A SZOCIALIZMUS építé­sének nagy terve, az 5 éves terv meg­indulása előtt állunk, erőt, példát me­ríthetünk Lenin népének hősi munká­jából. Es e munkának sikeres beindu­lását gátolják, kik részesei annak, hogy ilyen kevesen nézték meg e példamutató filmet. De ez a hanyag­ság, nemtörődömség megmutatkozik megyénk számos más mozijában is. Hogy ez többet meg ne ismétlődjék, az üzemi filmfelelősöknek a pártszer­vezeteink oktatási felelőseinek első­rendű harci feladata a szovjet és a haladó filmek csoportos látogatásának megszervezése. A szovjet film fegyver a dolgozók kezében. Fegyver, amivel meg fogják szüntetni a volt vagyonos osztály művelődési monopóliumát és nekünk úgy kell dolgoznunk, hogy a film valóban a tömegek kommunista nevelésének eszközévé váljék. SZABÓMÉ ­A salgótarjáni Apolló Mozigó dec. 10-töl 13-ig tűzte műsorára a magyar filmgyáirtás legújabb alkotását a .jSzaibóné” című filmet. Az első ma­gyar film, amelynek középpontjában nagyüzemi munkásság álL A film fömondanivalója, hogy a termelőmun­ka és a magánélet, legkisebb mozza­natai között is szoros összefüggés áll fenn. A Magyar Acél NV dolgozói a Szabad Nép-en keresztül nyílt levél­ben szólít jáik fel a Magyar Vasöntöde NV dolgozóit, hogy fokozzák a munka termelékenységét, mert le­maradnak a munkaversenyben. A vizsgálat kideríti, hogy a magkészítö- asszonyok végeznek rossz munkát és ezzel gátolják az egész üzem mun­káját is. Szabón® az ü. b. tagja vál­AZ ÚJ MAGYAR FILM Halja, hogy rendet teremt a magkészí- töben. Szabóné és Hódis Imre újító szerelmével finoman átszőtt film 'az­zal végződik, hogy a Szabómé és a Párt útmutatása nyomán a Magyar, Vasöntöde NV élüzem, Szabóné pe­dig élmunkás tesz. Hódis újítását a Párt segítségével befejezik és újítá­sát a munkásosztály szolgálatába ál- Útja. A mozi vezetőségének és a párt. szervezeteiknek már most meg keU szervezni a film csoportos látogatá­sát. Le kell vonnunk a Lenin-film szervezése körül mutatkozó hibákból a tanulságot és úgy kell dolgoznunk, hogy „Szabómé” előadását minél na­gyobb számban megtekinthessék. Kísérleti telepet létesített a Népi Bizottság Homokterenyén Rövidesen végetér hároméves ter­vünk és megkezdődik népgazdaságunk ötéves terve. Hogy mit adott dolgozó népünknek a hároméves terv, azt hi­szem felesleges bizonygatni, hiszen valamennyi dolgozó élvezi az elért eredményeket. Nagy eredmények vannak mögöt­tünk és tőlünk függ, hogy mekkorák lesznek a jövőben. Évtizedek mulasz­tását kell pótolnunk rövid idő alatt, és hogy céljainkat minél előbb elér­jük, teljes erőbedobással kell harcolni a munka frontján is. A szocialista haza mielőbbi megvalósítása érdeké­ben valamennyi rejtett tartalékunkat mozgósítanunk kell. Hogy van még bőven tartalékunk, azt bizonyítja az acélgyár hideghengerműjének példája is. Nap, mint nap emelkedik a termelés és ez az emelkedés egészen ugrás­szerűvé lesz, mert megértette az üzem is az egyéni verseny fontosságát. Vo­natkozik ez a fizikai és az értelmiségi dolgozókra egyaránt. Az üzemben ki­alakult az egyéni versenynek az a formája, amikor a fizikai dolgozók és a műszaki értelmiség legteljesebb mér­tékben segítik egymást a verseny cél­jainak elérésében. A legtermészetesebb folyamat ez, hiszen a szocializmus építése csak így lehet eredményes. Amint Rákosi elvtárs is mondotta; „A szocializmus építése nem jelenti az értelmiség háttérbeszoríiását.” Ha valaki ma a hideghengerműben szétnéz, teljesen új levegőt talál, más a munkások arckifejezóse. Valami tör­ténhetett itt. Igen, az ember hamar észreveszi, hogy lassanként az egész üzem rátér az egyéni verseny útjára, az üzem valamennyi dolgozója sztahá- novista akar, lenni. Lelkesíti őket az a sok példaadás, amelyet más üzemek dolgozóitól kaptak, s lelkesíti őket a helyi pártszervezet nevelőmunkája, de nem kevésbbé az, érzik, hogy munká­jukban nincsenek egyedül, segíti őket a műszaki értelmiség. De az a segítség, amit a hideghen­germű dolgozói a műszaki értelmiség­től kaptak, visszahat a műszaki értel­miségre is. Céltudatosabbá és eredmé­nyesebbé teszi az értelmiség munká­ját is. Nem idegenkednek már a dol­gozók az íróasztalnál kihozott eredmé­nyektől, megragadják a lehetőséget minden esetben, amit a dolgozóknak az értelmiség segítőkészsége nyújt. A hideghengermű példája mutatja, hogy Pártunk útmutatása mind telje­sebb megértésre talál minden oldalról, és nyertes csakis dolgozó népünk le­het. Reméljük, hogy ez a példa köve­tésre talál a gyár más üzemeiben is, sőt megyénk többi gyáraiban is. Szőcs Gyula technikus November hó 27-én nyílt meg a balassagyarmati városháza tanács­termében a Magyar Szovjet Társa­ság által rendezett képsorozat-kiál­lítás, amely az Oroszországi mun­kásmozgalmakat tárta a nézők elé 1905-től- Majd a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat és a Szov­jetunió építőmunkáját mutatta be egészen napjainkig. Az egész ter­met zsúfolásig megtöltött tömeg előtt 12 órakor történt a megnyitó ünnepség. Az ünnepi beszédet Ja­kab Imre elvtárs az MSZT oktatási felelőse mondotta­Kedvezményes telefonálást rend­szeresített a posta este 10 és reggel 7 óra között, amikor féldíjért telefo­nálhat az ország százhúsz nagyobb helységébe. Bővebb felvilágosítást a távbeszélő központ ad. Homokterenyén, Molnár Endre a Szovjetunióban szerzett tapasz ala. tai alapján kísérleti telepet létesí­tett, amelyen mindenfajta termény­ből kikísérletezi a község földjének, éghajlatának és egyéb körülményei­nek megfelelő legtöbb és legjobb terméstadó fajtát. A község Népi Bizottsága az elgondolást magáévá A Magyar Munkásmozgalmi Intézet december elsejével ismét útnak indí­totta vándorkiállítását, hogy a vidék számára bemutassa a magyar munkás- mozgalom nehéz harcokban, tapaszta­latokban és eredményekben is bővel­kedő történetét. Ez az értékes vándor- kiállítás megyénk városaiban és járási székhelyeire is ellátogat. A magyar munkásmozgalom történeti anyaga szervesen összefügg a haladó élettel, a szocializmus kérdésével és aláhúzza felszabadítónk, legfőbb támaszunk és példaképünk, a nagy Szovjetunió fel­mérhetetlen jelentőségét. E kiállítás nagymértékben szolgálja a széles nég­tefte és már rendelkezésre is bo­csátott a telep részére 300 négy­szögöl területet és 10 fajta búzából cgy-egy kilogramm vetőmagot, me­lyet Molnár már el is vetett. Mol­nár Endre ezzel a kísérletezésével hozzá akar járulni a szocialista ala­pokon újjáépítendő mezőgazdasági termelésünk fejlesztéséhez. rétegnek politikai felvilágosítását és jó harcossá teszi a demokratikus nép­nevelésnek. AZ URÁLI GÉPGYÁRBAN a sztahá- novisták naqy csoportja tanul. Elhatá­rozták hoqy qyári munkájuk meqsza- kítása nélkül meqszerzik a technikus diplomát. A qyárban minden harma­dik dolqozó képezi maqát. Rendszere­sen folynak a szakképzettséq fejlesz­tését célzó tanfolyamok, a sztahano­vista, valamint a mesteriskolák elő­adásai. Van olyan család, melynek minden taqja „iskolás“. Kokorin ács családjából pl. öten dolqoznak a qyár­ban és mind az öten tovább tanulnak. Az apa a sztahánovista iskolában, 2 fia és két lánya pediq az esti ,KI- rov“-intézetben. Számos qyári mérnök készül a seqédtanári cím megszerzé­sére, PORTRUHÁZAT f ÖLTŐ NY P0RTCIPŐ PORTSZEE NV-től Salgótarján, Rákóczi-u. 37 Megyénkbe is ellátogat a Magyar Munkásmozgalmi Intézet vándorkiállítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom