Szabad Nógrád, 1949. december (5. évfolyam, 48-52. szám)
1949-12-09 / 49. szám
«I ■ Megalakult a megyei tervhivatal Egy hete, hogy megalakult me. gyénkben az Országos Tervhivatal megyei kirendeltsége. Salgótarjánban a városházán kapott helyet a kirendeltség. Onnan irányítja, ellenőrzi, intézi a megye tervügyeit. A kirendeltség vezetője Máté Gábor elvtárs. A tervhivatali kirendeltség összefogja a tervkötelezettek összes tervvel kap. csőlátás ügyeit, problémáit. Ez azért vált szükségessé, mert a központ az Országos Tervhivatal, így könnyeb. ben végezheti munkáját, feladatait könnyebben végrehajthatja. Az elvégzett feladatokat pedig közvetlenül és gyorsabban a helyi viszonyok éa adottságok figyelembevételével ellenőrizhetik. A Párt vezetésével, a tervelöadó- kon keresztiül a különböző tervekkel szoros kapcsolatban végzi a feladatait. A kirendeltségnek jelentős feladata van, amely érthető is, ha a hároméves terv hatalmas eredményeire és az ötéves terv még hatalmasabb célkitűzéseire gondolunk. A kirendeltségnek kell felülvizsgálnia a részletterveket, majd a véle. ményezés, később a tervmunkák, be. ruházások, építkezések, az anyagelosztások iránnyítását. A kirendeltség ismerve a helyi viszonyokat és a problémákat. pontos útmutatásokat ad a részlettervek teljesítésére, de igen fontos feladata a teljesítések ellenőrzése is. A tervhivatali kirendeltség megalakulása után azonnal hozzálátott a munkához. Első tevékenysége volt az L, 2. és 3. sz. cső- portokba tartozó üzemek és üzletek háztérképezése és a megyénk terüle. tén a SZÖVOSZ részlettervének tüzetes megvizsgálása. Áz őszi mélyszántási versenyben élre torta Balassagyarmati járás „A szocializmus nemcsak nem fojtja el a versenyt, ellenkezőleg, elő. szőr teremti meg annak lehetőségét, hogy a versenyt valóban tömegméretekben alkalmazzák, hogy valóban a dolgozók többségét vonják be olyan <munkába, ahol megmutathatják, hogy mit tudnak, ahol kifejleszthetik ké. pességeiket, ahol megnyilvánulhatnak azok a tehetségek, amelyek a népben e frissen buzgó forrásban megvannak és amit a kaphalizmus ezer és ezer, millió és millió esetben eltiport, elnyomott és elfojtott.“ Ezt tanította Lenin a szocialista munkáról, a munkaversenyröl. Lenin tanítása — a nagy Szovjetunió dolgozóinak példamutatása nyomán — egyre szélesebb mértékben válik valóra a szocializmus útján járó országunkban ja. Megyénk ipari munkásságának napról napra egyre erősödő lelkes munkaversenye példáján most már mezőgazdaságunk legfejlettebb rész. legében la megnyilvánul a verseny. Egész sor jel mutat arra, hogy az állami gazdaságok, termelőszövetkezeti csoportok dolgozói becsület és dicsőség dolgának tekintik a munkát. Kezdik megismerni és alkalmazni a fejlettebb munkamódszereket, újításokat és gazdaságosabban kihasználni az új mezőgazdasági technikát. Ez a kibontakozó verseny, amely. ®ek még hatalmasabb lendületet adott Sztálin elvtára születése napjának méltó megünneplésére indult munkafelajánlási mozgalom, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az állami gazdaságok, termelőcsoppr- tok nagy része jóval előbb befejezte az őszi mélyszántást. az e hónapban érkező 20 darab szarvasmarhát el tudják helyezni. Dankó Ferenc kocsis egyéni versenyre hívta ki Gyenes Kálmán kocsist. A verseny tárgyául mind a ketten egy rossz ál. laipotban lévő kocsinak december 21- re való kijavítását és rendbentartását tették. E gyorsiramú versenyben Dankó Ferenc vezet 80 százalékkal, míg Gyenes Kálmán 60 százalékkal halad utána. Ugyancsak vállalták, hogy az őszi mélyszántás terén elért eredményeket még 25 százalékkal fogják növelni. A többi dolgozók december 21-re vállalták 5076 darab facsemete elültetését, amit már november 30-ra befejeztek. A kisbágyoni üzemegység dolgozói is magukévá tették ezt a lelkes mozgalmat. Krasák Pál göbölyös versenyre hívta ki Kulyó Is v£n göbö. lyöst, hogy az előírt takarmányozás mellett, meghatározott súlyon felül hathónapos hízlalási idő alatt darabonként 27 kilogrammal növelni fogják a hízott ökrök súlyát. Ugyancsak ilyen versenyhizlalásra hívta ki Jambrich József göbölyös Kapka Lajos göbölyöst. A hényelpusztai üzemegység dolgozói Fehér Ferenc és Franka Ferenc juhászok egymást hívták ki versenyre. A verseny pontjai: a bárányozásnál történő veszteséget 5 százalékra csökkentik, az anyáknál a tejhozamot emelik. Úgyszintén tiszta almozással és gondos kezeléssel a gyapjú tisztaságát a legmagasabbra emelik. Sáfrán László traktoros napi szántási normáját fél holddal emeli. A zabari állami gazdaságban Utasi Pál szarvasmarhagondozó versenyre hívta ki Schulcz Józsefet, hogy szakszerű takarmányozás mellett, súlyban gyarapítani fogják ökreiket. A tereskei termelöcsoport Beránezki Mihály állatállománykezelö, versenyre hívta többi munkatársát az állatállomány súíyszaporításának felemelésére. Továbbá versenyben áll a kocsisokkal, akik közül minden kiértékelésnél J00 százalékos teljesítménynyel került az élre. A számottevő eredmények mellett, találunk még hibákat is, melyek nagyban hátráltatják a versenymozgalom további fejlődését. Az első hiányosság, hogy a termelőcspportok- ban a verseny még koránt sem vált tömegmozgalommá. E csoportokban a dolgozók kisebbik része áll versenyben, míg a többi nem versenyzik. Még nem látják mindig a munkaverseny jelentőségét. Ezeken a helyeken sürgősen meg kell javítani a dolgozók közötti politikai munkát. Az állami gazdaságokban mindezek a jelentős eredmények arra mulatnak, hogy a mezőgazdaság legfejlettebb részlegéjjen erősödik a munkához való viszony, kialakulóban van az egész dolgozó nép jövőjéért küzdő, öntudatos, új mezőgazdasági dolgozók típusa. Megyénk területén az őszi mélyszántás december 3-ig újabb előretörést bizonyít. Az előirányzott 129.534 kát. holdból mélyszántásra került 98.772 kát. hold1. A teljesítmény az előirányzottnak 76.3 százaléka. Az őszi mélyszántási verseny során járásaink versenyáilásában változások következtek be. Első a balassagyarmati járás 93.4 százalékkal, második a szobi járás 90.3 százalékkal, harmadik a szé- csényi járás 82.8 százalékkal, nelékkal, ötödik a sziráki járás 67.5 százalékkal, míg utolsó helyen, messze lemaradva a többi járásoktól, áll a salgótarjáni járás 54.5 százalékos teljesítményével. A községek közötti versenyben az alábbi községek fejezték be 100 százalékosan az őszi mélyszántás munkálatait: Dejtár, Mátraszöllős, Nógrád- megyer, Perőcsény, Kemence, Tésa, Bernecebaráti, KóspaMag, Kismaros, Nógrád, Ipolyvece, Szügy, Ipolyszög, Patvarc, Hont A SZABAD FÖLD TÉLI ESTÉKEN HATÁROZTAK... Hatalmas méretekben szélesítették ki az egyént versenyzést. Nap-nap után igen szép számmal csatlakoznak az egyéni versenyhez a gazdaságok doL gozói. Ernőd Ernő, a sziráki állami gaz. daság agronómusa kétszeri elletéssel történő mennyiségi és minőségi juh- ezaporításl versenyre hívta ki megyénk minden juhtenyésztéssel fog. lalkozó gazdaságát, A lőrinci állami gazdaság tehenészetének fejősei, egyéni versenyre hívták ki egymást és pedig úgy, hogy a napi fejést m'ndlg lemérik és havonként összegezik a teljesítményt. Vállalták a jelenlegi 10 liter átlag 13 literre való felemelését, amit helyes takarmányozással és a jószág szakszerű kezelésével akarnak elérni. Matúz József hizlaló kanász is egyéni versenyre hívta a többi társait és ígérik, hogy az eddigi 21 kilogrammos havi súlygyarapodást 23 kilogrammra teljesítik. Matúz János kocsis is versenyre hívta a gazdaság többi kocsisait. A szécsényi állami gazdaság dolgozói egy romos istálló rendbehozatalát vállalták december 15-re, hogy I Baolyasalia k°zséebeln-lomha I a ' 1 tosaggal ereszkedik le az est homálya. Az úton, a villanylámpák fényében, gyors léptekkel, dolgozó parasztok igyekeznek a párthelyiségbe. „Szabad Föld Téli Esték" előadása van. A mai előadáson a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről és fontosságáról lesz szó. Bent a párthelyiségben már sokan vannak és a mélyszántás fontosságáról beszélgetnek. Hamarosan megtelik a nagyterem. Cserháti József pedagógus tart előadást. A hallgatóság elcsendesedik és vigyáznak még arra is, hogy a székek nyikorgása se zavarja az előadót. — A nagyüzemi földművelésnek két útja van: a szocialista és a kapitalista út. A kapitalista út nemcsak, hogy a szocializmus felépítésének feladataival nem egyeztethető össze, de alkalmatlan a parasztok számára is, mert ez néhány ember meggazdagodásához és a parasztok tömegének tönkretételéhez vezet . .. — A dolgozó parasztok ebben a harcban, lassan, de biztosan alulmaradtak a múlt kapitalista rendszerben. Földjük elaprózódott és hosszú, keserves küzdelem után tízezrével mentek tönkre és újra rabszolgasorba süllyedtek ... Tehát a gazdálkodás két útja közül parasztságunk számára egyedül a szocialista út megfelelő, mert csakis ezen az alapon fokozható mezőgazdaságunk termelőereje, semmisíthető meg a kulák-kizsákmányolás és csak úgy válik a parasztság érdekeltté u szocialista építésben a szocializmus teljes győzelmében... — Ez igaz, — helyeselnek a dolgozó parasztok és egymásra tekintenek. Tekintetük megmutatja, hogy ők is termelőcsoportot akarnak alakítani... Ez mindannyiunk közös nagy terve, amit ezen az előadáson világítottak meg előttünk. I »i «1» feg« 7ÄW5* arcú 'Novák János szeretne felszólalni, de a többiek leintik, mert még nincs vége az előadásnak. — A kommunizmust építő, Szovjetunió tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az iparosítás gyors ütemét csak a mezőgazdaság szocialista fejlődése biztosíthatja. így tehát gazdasági és politikai szükségesség, hogy a népi demokratikus országunk parasztsága rátérjen a kollektiv földművelésre — fejezte be beszédét az etőadó. Novák János, aki már alig várta az előadás végét, felállt és így szólt: — Elvtársak! Nekünk is a szocialista gazdálkodás útjára kell lépnünk. Alakítsunk egy termelőcsoportot... — Alakítunk! — kiáltották a többiek örömmel. hl előadástiszta képet a nagyüzemi nyújtott gazdálkodás előnyéről és fontosságáról. Andó Géczi Sándor, aki már alig várta, hogy Novák befejezze beszédét, rögtön fölállt. Megköszörülte a torkát és hozzákezdett beszélni. — Mi már voltunk Kecskéd-pusztán a termelőcsoport menetét és életét tanulmányozni és mondhatom, hogy gazdag tapasztalatokkal tértünk haza. — Kérjük a földtagosítás minél előbbi véghezvitelét — kiált fel Andó Géza. — Tavasszal már meg is indíthatjuk a termelést — szól Aradi határozottan. A gyűlésen résztvevők még sokáig vitáztak és azzal az erős elhatározással tértek haza, hogy a földtagosítást minél előbb véghezviszik, hogy tavasz- szal ők is résztvehessenek még eredményesebben a szocializmust építő munkában. L. L. AZ MNDSZ Máfravidéki Erőmű iskoláján tizenhét munkás és parasztasszony tanul, akik magukévá tették Pártunk felhívását és a téli oktatásból lelkesen kiveszik részüket. Tanulnak, hogy a többi asszonytársukat is taníthassák« gyedik a rétsági járás 77.6 százaés Vámosmikola. Az ellenőrzés után javult az oktatási munka Pártunk Politikai Bizottságának október 20. határozata az egész pártmunka középpontjába helyezte az oktatás kérdését. Párttagságunk és a pártonkívüli dolgozók hatalmas tömege helyesen ismerte fel ennek a kérdésnek jelentőségét és tették magukévá Pártunk határozatát. Soha nem. látott tömegekben jelentkeztek szemináriumokra, szak- és egyéb tanfolyamokra, hogy elméleti felkészültségüket növelve, fokozottabb tempóval vehessék ki részüket a szocializmus építéséből. Pártszervezeteink, pártbizottságaink feladata volt az, hogy a dolgozóid körében megnyilvánuló tanulási vágyat kielégítsék. A lefolytatott ellenőrzés kiderítette, hogy ezen a téren azonban komoly hiányosságok voltak. A pártbizottságaink mechanikusan, irodából szervezték meg az oktatási munkát, nem ellenőrizték mindjárt a beindulásnál, hogy melyek a hiányosságok, így természetesen nem is vették észre, hogy a rossz szervezés következtében az indulást követő harmadik, negyedik héten már igen nagy a lemorzsolódás. Nem foglalkoztak pártbizottságaink kellően önmaguk továbbképzésével sem. Nem dolgozták fel a Politikai Bizottság határozatát, elmerültek a mindennapi egyéb munkában. Az ellenőrzés rávilágított azokra 3 hibákra, megmutatta az utat, amelyen haladva oktatási munkánkat fel tudjuk emelni a marxi-lenini oktatás színvonalára. Pártbizottságaink kiértékelték az ellenőrzés folyamán felmerült hiányosságokat és hozzáfogtak a hibák kiküszöböléséhez. „A pártbizottság tagjai a hibák feltárása óta döntő kérdéssé tették az oktatási munkát“ — írja levelében Hídvégi elvtárs, az acélgyári párt- bizottság titkára. Ennek a határozatnak az értelmében megindult az acélgyárnál az egészséges oktatási munka, amin keresztül az acélgyári dolgozók százai kapnak megfelelő marxista- leninista nevelést. Az építő kritika meghozta eredményét a gépgyárban is. A pártbizottság itt is felismerte, hogy a felderített hibák rájuk is vonatkoznak. Ennek felismerése után hozzáfogtak a hibák kijavításához és ma már a gépgyári szemináriumok megütik a kellő mértéket, biztositják a párttagság és a dolgozó tömegek politikai nevelését. Az ellenőrzés és ennek eredménye nem korlátozódhat csupán az üzemi dolgozók közé. Fábián ekytárs, a sziráki járás titkára helyesen ismerte fel, hogy a hibák fennállnak a falusi szervezeteknél is, és „a legdöntőbb hiányosságok az ellenőrzés körül mutatkoznak* — írja Fábián elvtárs. Ez azonban vonatkozik nemcsak a sziráki, hanem a megye többi járásaira is. Pártbizottságaink, pártszervezeteink feladata, hogy megvizsgálják viszonyukat az oktatás kérdésében, alapos ellenőrzéssel feltárják a hibákat és ezt menetközben kijavítsák. A feladatokat az alábbi pontokban foglaljuk össze: 1. Vizsgáljuk meg pártfunkcionáriusaink viszonyát az oktatáshoz, a Politikai Bizottság határozatának megfelelően, tegyék a pártmunka szerves részévé sajátmaguk el. méleti továbbképzését. Az elméletileg képzett káderek azonkívül, hogy önmagukat továbbképzik, aktívan foly- lyanak bele az oktatási munkába. 2. Ki kell építeni az alapszervezet és a pártbizottságoknál az oktatási bizottságokat, megerősíteni az oktatási hálózatot, hogy az előttünk álló feladatokat kellően meg tudjuk oldani. 3. Az ellenőrzőhálózat kiépítése, az ellenőrzés ne mechanikus ellenőrzés legyen, hanem politikai feladat. Az ellenőrző hálózat tagjai az eszmei politikai ellenőrzést tekintsék fő feladatuknak, segítsék, irányítsák a szemináriumvezető elvtársak munkáját. Hogy ez megvalósítható legyen, ellenőrnek a legképzettebb elvtársakat kell beállítani. 4. Ellenőrizni a megadott jelentések pontosságát. 5. Az oktatási munkában is biztosítani a pártszerűséget, minden kérdésben kikérni a szemináriumhallgató elvtársak véleményét, ezzel kiszélesíteni a párton belüli demokráciát. 6. Meg kell változtatni eddigi munkamódszereinket oktatási munkánkban is. Nem az események után kell kullogni, hanem az utasítások gépies végrehajtása helyett összekötni a mindennapi gyakorlati kérdéseket az elméleti kérdésekkel. Politikai feladattá tenni az oktatási munkának színvonalemelését. 7. Felszámolni a mutatkozó önelégültséget, felvenni a harcot azok ellen, akik úgy látják, hogy minden a legjobban megy, ezen már javítani nem lehet, illetve jobban nem lehet feladatot elvégezni. 8. Megerősíteni a Párt és a tömegszervezetek közötti kapcsolatot. A tömegszervezeti oktatási munkát ellenőrizni, irányítani. Ezeknek a feladatoknak végrehajtására megvannak az előfeltételek. Pártbizottságaink és pártszervezeteink feladata, hogy ezeket a lehetőségeket kiaknázza. Oktatási munkánkban gyökeres változás álljon be. A munkásosztály hatalmát a marxi-lenini elmélet elsajátításával, ennek helyes alkalmazásával megszilárdítsuk. 1 Mrázik János megyei oktatási telelőt. Szélesedik a versenymozgalonv^ megyénk nagyüzemi gazdasagaimul
