Szabad Nógrád, 1949. december (5. évfolyam, 48-52. szám)

1949-12-09 / 49. szám

7949 december 9. SZABAD NÖGRAD 5 A Szovjetunió baráti támogatása mellett megindult Közép-Európa legkorszerűbb bányája Vörös zászlókat tenget a szél Pe. töfi-bánya Lelep újonnan épült fa- lain- A vörös drapérián Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak képei néznek az ünneplő bányászokra, műszaki dolgozókra és a meghívott vendégekre. A bejáratnál két tábla- Egyiken ez a felírás van: „Ez a mult“ a másikon pedig: „Ez a jöitő“. A két tábla bizonyítja a ma­gyarnép hároméves tervének hatal­mas építő erejét, mert amig „ez a múlt“ tábla a roskadozó múltat, az elkorhadt gerendákat mutatja, a jelent mutató tábla a dinamikus építést, a hatalmas fejlődést, a sztálini iránymutatást igazolja, am n vezeti a magyar népet bölcs vezérünk, Rákosi elvtárs. Közép-Európa legkorszerűbb bá­nyájának épületei között, a Petőfi- bányán megindult az új, a szo­cializmus felé haladó élet. A bá­nyász himnusz hangjai csendülnek fel és az ünneplő dolgozók állva, sziklaszilárd akarattal néznek a terv elé, aminek egyik részé;- már teljesí­tették. a felhők közül előbukkanó naip sugara megcsillan a mellükön lévő élmunkásjelvényeken. A bányaüzemet megnyitó ünnep­ségen a munkásigazgató és a mű­szaki igazgató megnyitó beszéde után, Somogyi Antal elvtárs az Or­szágos Tervhivatal elnökhelyettese mondotta el: »Petőfi-bánya, hogy Közép-Európa legmodernebb bá­nyája lett, a hároméves terv tette lehetővé■ Megvalósult a terv és a kész mű is bizonyítja a Szovjetunió baráti segítő kezét. Ez a bánya hir­deti a szocialista építés hatalmas sikerét-“ Az ünneplők éljenzése szakítja félbe Somogyi elvtárs szavait: „Éljen a Szovjetunió! Sztálin, Rá­kosi! Éljen a Párt!“ Az ünneplő dolgozók nem felejtik soha, hogy a munkamódszer he­lyes megismerésére a Szovjetunió egyik kiváló munkását Filimonov elvtársat küldte hozzájuk, aki meg­mutatta a helyes munkamódszert, megmutatta nekik azt, hogyan vált a szovjet bánya a világ legfej­lettebb bányájává. Bottyán István elvtárs a Magyar Dolgozók Pártja nevében köszön­tötte Petőfi-bánya dolgozóit. Rámu­tatott a kommunista és munkás pártok Tájékoztató Irodájának ha­tározatára, a béke megszilárdítása érdekében- Hangsúlyozta: „Ez az új építés is a béke megszilárdítását szolgálja és ez is a többivel képes lesz o világ megváltoztatására. Kö­szöntjük dolgozóinkat. Adjanak na­gyobb lendületet a munkának, mert ezzel erősítik a dicső Szovjetunió vezette béjf'táborf, erősítik az újon­nan felépült magyar dolgozó nép országát, amit bölcsen irányít a mi szeretett vezérünk Rákosi elvtárs. Sándor Pál elvtárs, a névtelen hős bányászoknak 220 ezer forint jutalmat osztott ki. Uj »szellem — új bánya. Petőfi- bányával olyan bányaüzem létesült, amely a lignitbányászat terén Kö- zép-Európában az első helyen áll- A bánya a legkorszerűbb felszere­léssel van ellátva. Megvalósult az országunkban, először a Szovjet­unióból ismert csillenélküli bánya- A kitermelt szenet a bánya mélyé­ről 4 kilométer hosszú mozgó gumi- szalag szállítja. A Szovjetunió ba­ráti támogatása tette lehetővé, hogy a hosszú gumiszalag elkészül­hetett. A Szovjetunió adta a 14 da­rab villanyfúrógépet, ami a régi fúrógép 10—20 perces munkája he­lyett fél percnyi idő alatt végzi el a munkát. Az ünnepség végén a nehézipar*-, minisztérium képviseletében Marcz- ki Lajos elvtárs adta át az üzemet és indította el az első lignittel meg­rakott csillét. A csille elején Rákosi elvtárs képe volt. Feldübörögnek a vontatógépek, a ■zenekar jáfsza és az ünneplők veíe éneklik az Inter- nacionálét. a proletariátus győ­zelmi dalát. Csille emelkedik a ma­gasba. szenet visz és megindul a lüktető, termelő élet, amiben böl­csen irányit ja a do’gozó néoet nagy vezérünk, Rákosi Mátyás elvtárs. Kövessük Rákosi eivtárs útmutatását! A „Szabad Nógrád“ december 2-i számában „Küszöböljük ki az egyéni verseny hibáit" cím alatt foglalkozott az acélgyári munkaverseny kérdésé­vel. Á fentidézett cikkben az elvtársak megállapították, hogy gyárunkban a munkaverseny nem fejlődhetett ki, mert technikai gátló körülményei van­nak. így az acélöntődé és az öntvény­tisztítók egyéni normájának a hiánya. A vállalatvezetőség távolmaradása a munkaversenytől, de ezentúl pedig az ellenség keze is dolgozik a munka­verseny kialakulásánál, a norma meg­szigorításáról terjesztett rémhírekkel. Hogy a cikket valójában kitudjuk értékelni, a hibákat feltudjuk számolni, ahhoz elsősorban szükséges, hogy Rákost elvtársnak a nagybudapesti pártválaszmány ülésén elhangzott fel­szólalását ismételten és fokozottabb figyelemmel áttanulmányozzuk és megvizsgáljuk üzemünk viszonylatában is annak minden pontját. Rákosi elvtárs rámutatott, hogy „a magyar munkás szeret versenyezni és versenyezne is, ha a mi ipari veze­tőink tisztában lennének a versennyel, különösen az egyéni nmnkaverseny módszereinek jelentőségével". Ezeket mondja Rákosi elvtárs és ez a kérdés a mi gyárunk viszonylatában is fenn­áll. Tény, hogy a Hofherr-gyár fel­hívása óta kettőről ezerötvenre emel­kedett az egyéni versenyzők száma, azonban számtalan vállalás van, amely nem konkrét, hanem általános és nem határoz meg pontos feladatokat. így nem is ellenőrizhető. Szorosan kapcsolódik ehhez, hogy a munkaverseny ellenőrzése sincs megfelelően kiépítve. A most megválasztott műhelybizottságok még gyöngék. Csak nehezen tudják át­fogni a munkaverseny, a verseny me­netének ellenőrzését. Maga a jó ellen­őrzés már fél eredményt biztosít és ezért kell a gyárban az ellenőrző­hálózatot jól kiépíteni. Hogy ezt ered­ményesen elvégezhessük, szükséges, hogy a szakszervezet a bizalmiakat a termelés emelésének elérésében veze­tőkké, szervezőkké tegye. Amint a cikk megállapítja, a ver­seny kialakulásának egyik döntő aka­dálya az egyéni normák bevezetésé­nek hiánya, valamint a reakciónak az elért eredményekkel kapcsolatos hír­verései voltak. A pártszervezet nem ismerte fel teljes mértékben az egyéni norma bevezetésének jelentőségét. Annak elle­nére, hogy az acélöntődé dolgozói, de a gazdasági szerszámgyárból is és a fémműhelyből is jöttek panasszal az egyéni norma hiányával kapcsolatban, a pártszervezet mégis megengedte azt az áldatlan állapotot, hogy a normák bevezetése még most sincs teljesen tisztázva. Engedte a pártszervezet, hogy az októberben a Kohóipari Köz­ponthoz felterjesztett normajavalatok novemberben mint nem megfelelők Visszajöjjenek és Kaekenmaier mérnök a norma bevezetésével kapcsolatban sétáljon a gyárban és dolgavégezet- lenül menjen el. így még december­ben sincs megoldva az acélöntődé egyéni normájának kérdése. Hozzá­járul ehhez még normairodánk lassú­sága és bürokratikus működése, amit a Pártnak és a szakszervezetnek fel kellett volna számolni az idő­elemző iroda dolgozóinak bevonásával. A pártszervezetnek a jövőben foko­zottabb figyelmet kell fordítani az ellenséges megnyilvánulások felé, ame­lyek a normák megszigorításáról szól­nak és azt célozzák, hogy a kifejlődő­ben lévő sztahánovista mozgalmat visszaverjék. De fel kell figyelni a pártszervezetnek olyan jelenségekre is, mint amilyen a hideghengerműben történt. Miklósi elvtárs, aki napról- napra emeli a termelését, december 5-én 6 óra helyett csak 9 órakor ka­pott anyagot, amivel súlyos vissza­eséseket idéztek elő termelésében. Rákosi elvtárs o jó pártmunka próbakövének a jó termelést jelöli meg. Ahhoz pedig, hogy a ter­melés jó legyen, nemcsak a politikai, hanem a technikai feltételeket is meg kell teremteni és hogy ezek megle­gyenek, elsősorban a pártszervezet jó munkáján múlik. Az acélgyári párt- szervezet egyik feladata ezzel kapcso­latban, hogy a még meglévő csopor­tos elszámolásokat megszüntessék. Ma még találkozunk itt-ott ellenvetések­kel, de ezeket leküzdve meg kell te­remteni a feltételét, hogy a munka termelékenységének emelését biztosít­suk és lehetővé tegyük az egyéni ver­senyek tömegmozgalommá való fej­lesztését. Másik feladat pedig, hogy az oktatási és népnevelőmunkát elmélyítsék. A gazdasági szerszám- gyárban példa bizonyítja, hogy a jó népnevelőmunka, a termelés fontossá­gának tudatosítása meglepő, nem várt eredményeket hoz. De így van ez a rendszeres oktatás területén is. .Szalai elvtárs, aki a hideghengermű­ben hatalmas lépésekkel közeledik a 300 százalék felé, nem rég jött haza pártiskoláról, Miklós elvtárs pedig szakszervezeti előadóképző iskolát végzett. Szalonta elvtárs, aki egy­szerre két gépen dolgozik, haladó sze­mináriumra jár. Ezek a példák bizo­nyítják, hogy az oktatás terén mun­kánkat siker koronázza és a tanulás egy igen eredményes, bőségesen fizető befektetés. „Ha most újra azt tapasztaljuk, hogy az értelmiség ellanyhul, hogy megint csökken az érdeklődése a szo­cializmus építése iránt, úgy ez nem­csak abból ered, hogy helyenkint nem megfelelően kezelik őket, hanem abból is, hogy látják: helyenkint a rossz igazgatás mellett csökken a munka- fegyelem", — mondotta Rákosi elv­társ és ezzel egyben meg is szabta pártszervezeteink számára a felada­tot. Szorosabbá kell tenni a műszaki értelmiséggel való foglalkozást, meg kell beszélni velük a feladatokat, bevonni őket á problémák megoldásába és a fizikai dolgozókhoz való viszonyukat elmé­lyítve, a munkaverseny szerves részévé tenni. Ha a műszaki értelmiség látja, hogy munkáját értékelik, akkor na­gyobb kedvvel és több tudással segít építeni a szocializmust. Az egyéni versenymozgalom fejlő­désének egyik feltétele, hogy a szta­hanovistákat a termelést forradalmi módon végző dolgozókat népszerűsít­sük', támogassuk, eredményeiket megis­mertessük a többi dolgozókkal, munka- módszereiket elterjesszük, hogy ezáltal a többi dolgozók számára is lehetővé tegyük a termelés, az életszínvonal felemelését. „A mi Pártunk az ország vezetője, reánk hárul ennek megfelelően a ve­zetéssel járó felelősség is. Meg kell érteni, ß gazdasági életben dolgozó minden kommunistának, vezetőnek, egyszerű munkásnak egyaránt, hogy a szocializmus építése a termelés vona­lán is — nemcsak a pártmunkában — nagyobb felelősséget ró ránk", — ezeket a szavakat szemeteit kell tar­tanunk és Rákosi elvtárs útmutatása alapján kell meglévő hibáinkat kiküszöbölni és jövő feladatainkat eredményesen és helyesen végrehaj­tani. Hídvégi Pál Salgótarjáni Acélárugyár MDP szervezet titkára. Túlteljesítették a hároméves tervet A Váci Erdőgondnoksági NV nemcsak befejezte, de már túl is teljesítette a hároméves tervét- Tizenkilenc katasztrális hold cse­metekert helyett 26-2 katasztrális hold új csemetekertet létesített. Erdősítése pedig 3.017 katasztrális hold helyett 3-218 katasztrális hold­dal emelkedett. A Váci Erdőgond­nokság NV dolgozói továbbá vállal­ták, hogy Sztálin elvtárs 70. szüle­tésnapjának megünneplésére, decem­ber 21-ig, további 313 katasztrális holdat erdősítenek és ezzel a há­roméves tervben előírt erdősítési kötelezettségüknek 117 százalékban tesznek eleget. December 3-án befejezte hároméves tervét a kisterenyei Fővölgy bánya­üzem. Az utolsó csille felszínre szállí­tása ünnepélyesen délután két órakor történt. A Rákosi elvtárs képével fel­díszített csillét a dolgozók örömmel fogadták. A nagyszerű munkát végző dolgozókat a bányaigazgatóság nevé­ben Rozgonyi elvtárs köszöntötte. TIRIBES-AKNAN Mustó István bri­gádja versenyre hívta ki Sulyok Já­nos brigádját és vállalták, hogy a 3.5 százalékos palatartalmat 2.2 százalék­ra szállítják le. Ők a mi példaképeink A hatalmas Szovjetunió Iparában és mezőgazdaságában az alkotómunka! valamennyi területén, egyre nagyobb eredményeket hoz a szocialista munka­verseny. Képünkön a Rigai Vagcngyár két munkását, a Jaliszkij testvéreket látjuk munkaközben. A két testvér versenyben áll egymással, ami természet tasen azt is jelenti, hogy tanítják egymást segítik egymást munkájukban. Itt látjuk azt, amint közösen szabályzzák be égy vágón futószerkezetét. Munkában Savijugin, a már nálunk is jól ismert híres sztahánovisa kőműves. Híres munkamódszerét már nálun kis bemutatta. Képünkön munka­társ:*! ' /élik kitűnő munkáját. Alapot teremtünk a bányákban a ver§eny fellendüléséhez „A bérezésben arra kell törekedni, hogy minél tökéletesebben megvalósít­suk a szocializmusnak alkotmányunk­ban is lefektetett elvéi: mindenki ké­pességei szerint, mindenkinek mun­kája szerint" — szögezi le a Nagy­budapesti Pártválasztmány határozata. Bányaüzemeinknél pedig ennek az elvnek megvalósulását akadályozta a csoportos bérelszámolás, hogy hat- kilenc, vagy még annál is több dol­gozó egy eredmény alapján volt el­számolva. Azonfelül pedig a verseny­mozgalom a „szakma legjobbjainak“ kialakulását, előretörését tette lehetet­lenné. SZAKSZERVEZETÜNK központja meg a múlt hónapban értekezletet tar­tott, ahol határozatban mondotta ki, hogy január 1-ig minden üzembe be­vezetjük az egyéni, illetve csoportos, vagy harmadonkénti bérelszámolást. Ezzel felszámoljuk a múlt rendszer­nek egyik maradványát, a kapitalista társadalom csökevényét. Kerületünk bányászai örömmel veszik tudomásul és maguk is helyesnek látják, mert tudják, hogy ez a bérrendszer fogja kiszélesíteni bányászainkban a szta­hánovista mozgalmat és kifogja ter­melni az újtipusú szocialista vájáro­kat. A REGI BÉREZÉSI FORMA elsor­vasztotta a jó szakmunkások, az élenjáró vájárok kifejlődését. Éppen Sztálin eivtárs mutat rá egy helyen, hogy: „Az egyentösdi odavezet, hogy a tanulatlan munkás nincs érdekelve abban, hogy szakmunkás válják belőle, s ily módon meg van fosztva az elő­rehaladás perspektívájától." Nekünk pedig ma a szakmunkások 10 és 10 ezreire van szükségünk. A nem szak­képzett munkásokat sarkallnunk kell arra, hogy felküzdjék magukat a szak­képzett élenhaladó munkások soraiba. Ez fog hozzájárulni annak az áldat­lan állapotnak a megszüntetéséhez is, ami ma még bányaüzemeinknél ural­kodik. Áilandó a vándorlás, sorozato­san jönnek és mennek a munkások üzemeinktől. Ez természetsen a fegye­lem lazulását, a termelés,' a termelé­kenység csökkenését eredményezi. Ha a munkások, a bányászok látni fog­ják, hogy az egyéni, vagy harmad bé­rezésen keresztül munkájuk arányában részesülnek a javakból, igyekeznek magukat képezni, áilandó munkások lesznek és az üzemnél mindég lehet rájuk számítani. VANNAK MÉG MA IS olyanok az üzemekben, akik az „egyenlő“ mun­káért egyenlő bér“ elvének hamis ér­tékelésével, az új bérelszámolás ellen lépnek fel. Itt a reakció, az osztály­ellenség dolgozik, aki nagyon jól tudja, hogy milyen nagy, hatalmas eredmények előfeltételeit teremtettük így meg. Az egyik legutóbbi szakszer­vezeti értekezleten például Dénes Már­kus, aki a ság.újfalusi bányaüzemnél dolgozik, felszólalt és megállapította, hogy üzemünkben a harmadbérezés és a harmadverseny bevezetése óta alig pár nap telt el és máris hatalmas eredmények mutatkoznak! Sőt magát a november havi végeredményt is be­folyásolta, mert az üzem előirányzatát 122.6 százalékra teljesítette, ami még akkor is szép eredmény, ha figye­lembevesszük, hogy az elmúlt hónap­ban kedvezőek voltak a szénfejtési kö­rülmények. A munkafegyelem megerő­södését, a munkaidő pontos betartását is tapasztalni lehet. Szintén a ságúj- falusi bányaüzemnél Harmos József vájár megadott normáját 186 száza­lékra tudja teljesíteni, amivel napi keresete 60.59 forint lett. Sorolhatnánk még tovább az ered­ményeket, de elég, ha megnézzük, hogy a nógrádi szénkerület múlt havi előirányzatát 105 százalékra teljesí­tette összességében, — szemben az előző havi 99 százalékkal. Bányászaink mind jobban magukénak érzik a bá­nyát és tudják, hogy a többtermelés több keresetet, magasabb életszínvona­lat jelent, — és egyben azt is, hogy a november havi 105 százalékos ered­ményt még magasabbak fogják kö­vetni. ÜJ MEGTISZTELŐ FELADAT az egyéni és harmadbérezés a felügye­letre is. Minden műszak után át kell venni a munkát, minden műszak után ki kell mutatni az aznapi termelést, az aznapi eredményt. Ez lesz feltétele annak, hogy napról-napra tudjuk el­lenőrizni önmagunkat, hogy az üzem napról-napra tudja, mennyit teljesített tervéből, mennyit kell még megvalósí­tania. Ha fordulnak is elő még hibák és az első lépéseket akadályok leküzdé­sével kell megtenni, ez azt bizonyítja, hogy a dolgozók és a műszaki értel­miség együttműködése nem minden esetben tökéletes, pedig a kalkulánso- kat és a normamegállapítókat ezen a téren — amint ezt Rákosi elvtárs is megállapította — egyéni felelősség terheli és nekik is kötelességük tö­rődni. hogy helyesen vannak-e meg­állapítva az egyes munkafázisok ér­tékei. Azonban ezeket a nehézségeket lekiizdjiik és új lendületet adunk a munkaversenynek, a munka új hőseit teremtjük meg a nógrádi bányászok között is. Benczés Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom