Szabad Nógrád, 1949. december (5. évfolyam, 48-52. szám)

1949-12-09 / 49. szám

4 SrABAU NOGRAt7 T949 decentber 9. cÁ uiegnikéllő tt l&Ld munkása Tíz évvel ezelőtt hozta a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnilksége határozatát J. V. Sztálin számára a „Szocialista Munka Hőse” cím adományozá­sáról. TEKINTSÜNK a Szovjetunió föld­jére és meglátjuk, mennyire meg­változott az a szovjethatalom évei alatt■ A sivatagokban új városok, falvak nőttek ki a földből, végtelen szántóföldek terülnek el, utak és csa­tornák szelik .át a tájat, ahol azelőtt élet sem volt. Egész tengerek kelet­keztek a homokon. Tíz vaskos kötet is kevés lenne az építmények felsoro­lására, amelyek a szovjethatalom évei alatt létesültek. A Szovjetunió föld. rajza minden évben, söl naponta vál­tozik. óriási földterületeket tesznek művelhetövé, lakhatóvá és ezeket a lakosság szükségleteinek megfelelően szerelik fel, rendezik be. Még az atomenergia is hatalmas eszközül szolgál arra, hogy a példátlan hala­dást, a Szovjetunió termelőerőinek további gyors növekedését, « hsrmé. szét és a föld eddig nem ismert át­alakítását elősegítse az emberiség boldogulása javára. Az Amu-Darja vizét a Káspi-töba vezetik és termé­Felajánlások, újítások megyénkben Sztálin elvtárs születésnapjára Nap-nap után újabb üzemek csatla­koznak a Sztálini munkafelajánláshoz. A salgótarjáni erőmű dolgozói a ter­melés 16 százalékkal való emelését, Tribes-akna dolgozói a termelés 10 százalékkal való emelését vállalják. A kazári bányaüzem kettes számú lejtős­aknájában Schramm Lajos 26 mázsa helyett 33-at termel. Tóth, Molnár és Legével bányamunkások is 25 mázsáról 32 mázsára emelik termelésüket. A szécsényi erdőgazdasági NV 20 száza­lékkal emeli a termelését. Már napok óta > Hódi István nagyszerű újítása a beszéd tárgya a tarjáni 36-os bérház építkezésénél. Hódi István csoport­vezető megkönnyítette a vashuzalt egyenesítő munkálatokat. Elmés szer­kezetű gépével egy ember végzi el nyolc ember munkáját. Ezenfelül könnyebbé válik a munka, javul a mi­nőség is. Újítását elfogadták és már az új gépen dolgozzák fel az építéshez szükséges vashuzalt. Hódi István újí­tásával akar Sztálin elvtárs születés­napjának méltó megünnepléséhez hozzájárulni. Ugyanitt dolgozik Pászti József is. Ö arra kérte a Szakszervezet vezető­ségét, hogy írjon ki versenyt az „Or­szág legjobb falazó kőművese" címé­nek elnyerésére. Miskei Sándor az „Or­szág legjobb vasbeton szerelője”, Buna István az „Ország legjobb va­koló kőművese” és Bocsó István az „Ország legjobb ácsa” címének elnye­réséért való verseny kiírására kérte fel a szakszervezet vezetőségét. A fel- n'vások máris nagy visszhangra talál­tak megyénk építőmunkásai között és Sztálin elvtárs születésnapjára való készülődés jegyében folyik a nemes verseny. Épül a mátranováki kultúrház is November első felében kezdte meg a Salgótarjáni Építési NV. a homok- terenyei és a mátranováki kultúrház építését. A dolgozók eredményes mun­kájuk nyomán a kultúrház falai készen állanak. Most, hogy az egész ország dolgozóit lázba hozta a Sztálini fel­ajánlás Homokterenye parasztjai vállalták hogy a kultúrház feltöltéséhez szüksé­ges 820 kocsi földet a helyszínre szál­lítják. Derekasan dolgoznak a bányá­szok is, mert a műszak után még a kultúrház építésén dolgoznak. Mátra- novákon már felkészültek az építéshez szükséges kétezer köbméter föld hely­színre szállítására. A Kistelek és kazári bányaüzemek közötti párosversenyben Kistelek bányaüzem vezet, ahol a dolgozók a termelésben a minőségi termelés­nél értek el szép eredményeiket. Kis­telek már másodízben nyeri meg a pärosver&enyt. A Salgó és Forqách között folyó párosversenyben Salgó nyerte az ok­tóber havi versenyt, annak elleniére, hosrv sok munkás dolgozik meddő munkahelyen', mégis szép teljesít­ményt értek el a termelésben, A műnk afegyetemben is nagy javulás észlelhető­JÉepél JIÍ&ízküábéL Jobbágyiból tanulmányútra ment a Szovjetunióba Morvái László tanuló, iki most megérkezett levelében számol be szüleinek. A levele elején jlmondja, hogy repülőgéppel érkez­tek Moszkvába, majd így folytatja: „Itt várt a magyar követség. Autóbusz vitt bennünket a gyönyörű szállodába, majd utána városnézésre Mentünk. Moszkva ezerszer szebb, Mint Budapest. Különösen a Vörös- :ér nagyon szép. Le sem lehet írni, íogy milyen gyöny örű, mennyi szépet ehet itt látni. Nagyon tetszett nekem i földalatti villamos, ahová mozgó­lépcső viszi le az embereket. A kira­katok és az üzletek zsúfolásig van­nak élelmiszerekkel, ahol olcsón tehet vásárolni szebbnél szebb dolgo­kat. Másnap reggel tovább utaztunk. Két éjjel és két nap utaztunk egy­folytában hálókocsin. Az egész uta­zásunk alatt az étszolgálat gondosko­dott ellátásunkról. Gyönyörű, gazdag vidéken vitt utunk. Útközben lát­tunk kolhozokat, s azok állatait a legelőn. Most a Krim félszigeten vagyunk, 200 méterre a tengertől. Gyönyörű helyen lakunk, az idő még mindig meleg, nem is lesz tél. Nagyon jól érzem magam, az em­berek végtelenül kedvesek, körülfog­nak bennünket, beszélgetnek velünk, nagyon jószrvüek. Levelem befejezem. A látottakról könyvet lehetne írni és ígérem, hogy máskor majd részletesebben fogok beszámolni. Mindenkit üdvözlök a szocializmus országából, titeket sze­retettel csókol fiatok, Laci. 9 mr a ridimsárfás/ utalványra, részletre is vásárolhat minden dolgozó RÁDIÓT könnyét teszik a Kara-Kum sivata­got. Atomenergiával tüntetik el a Turgaj-kaput, hogy a világ leghosz- szabb mesterséges víziútját, a 937 kilométer hosszú csatornát megépít­sék és az Aral-tó és a Káspi.tenger között újabb sokmillióJiektávnyi terü­leten lehessen gyapotot, gumifát, szőlőt, gabonát és déli gyümölcsöt termelni. A szocializmus országa, szolgála­tába állítja a hatalmas folyókat, megváltoztatja az éghajlatot, újjá­születésre kényszeríti a földet. Mind. eZ' a megujhódott föld legelső mun­kása, a nagy Sztálin kezdeményezé­sére, az emberekkel való gondoskodó, sónak szellemében és irányításának megfelelően. Nézzünk meg egy.két példát, mit varázsolt a sztálini kéz a Szovjetunió térképére. AZ URAL keleti lejtőjén van a Magnyitnája — mágneses hegy. Ha ezen. a hegyen olyan lábbelibein jársz, amelynek vassseg van a talpába verve, úgy érzed, mintha a földhöz tagadnál. Csaknem teljes egészében mágnes-vasércből áll. Sztálin személyes kezdeményező, sere, a Bolsevik Párt útmutatása alapján kezdte meg a szovjet nép 1930-ban a Magnyitnája lábánál a világ legnagyobb kohóművének építé. sél, hogy felhasználja a mágneses hegy ércét. De, hogy a magnito- gorszki vasérctelepeiket kiaknázhas­sák és a kohókat táplálhassák, ren­geteg szénre volt szükség. Akkor Sztálin elküldte a geológusokat, a föld gazdagságának kutatóit —men­jenek az Uraiba, Szibériába, Kazah­sztánba és tárják fel az új szénforrá­sokat. Kitűnt, hogy e helyeken annyi a szén, amennyivel a Donyec-medence szénkészlete sem tud versenyezni. S a bolsevikok a magnitogorszki vasérc- telepet egyesítették a kuznyecki és karagandi szénnel és létrehozták a leghatalmasabb kohászati települést. Az üzemóriásnak, amelyet Sztálinról nevezlek el, nincs párja a világon. Több fémet ad a Szovjetuniónak, mint amennyit a cári Oroszország egész fémkohászata adott a múltban. A Magnyitnája bányái szüntelenül adják az ércet és táplálják a kohó- müvet, amely körül többszázezer lakosú hatalmas, ragyogó t-föros ke­letkezett — város, amely azelőtt nem szerepelt a föld térképén. Épp ilyen változások mentek végbe a szénlelőhelyeken is, amelyek a SztáUn-kohómünek adják a szenet. Kazahsztánban jelentéktelen kis falu volt a. többszázezer lakosú Kara­ganda helyén-. A kuznyecki medencé­ben pedig több, mint IS város buk­kant elő a puszta főidből a sztálini ötéves tervek alatt. ,,Olyan ez, mintha Volga-anyánk visszafelé folyna!“ — mondta régen az orosz. Ez a mondás fejezte ki a lehetetlent.. De Sztálin vezetésével a szovjet emberek megoldották még azt is, hogy a Volga visszafelé foty- lyék. MOSZKVÁT vízimég fenyegette. Az óriásira nőit városnak óránként sokmillió köbméter vízre van szük­sége. Az elhomokosodó Moszkva- folyó már képtelen, volt a város víz- szükségletét kielégíteni. Hogy a víz­ellátást gyökeresem, megoldhassák, Sztálin azt indítvány ózta: fordítsák meg a Volga folyását és vize egy részét irányítsák Moszkvába. Sztálin elgondolása alapján kezdtek munkába és megépítették a 128 kilo­méter hosszú Moszkva—Volga-csator- nát. Dombok során át hozták be a Volga vizét a Moszkva-folyóba. Már 1939-ben minden moszkvaira napi 300 liter víz jutott. Ez év végére — a csatorna teljesítőképességének növe­kedésével — napi 600 liter jut min­den lakosra. De a csatorna, megépítése nemcsak ezt döntötte el. Oj, nagyszerű v'ziút- hoz jutott a szovjet ország és Moszkva egyszerre három tenger — a Fehér-, Balti- és Káspi tenger — kikötője lett. Hat vasúti és tizenkét közúti híd ível át a csatornán, amely­nek. minden berendezését — vagy 900 építményt, gátakat, zsilipeket, erőmüveket és kikötői felszereléseket — égy pontról, automatikusan ke­zelnek. Még csak annyit: a Panama-csa- tomcé 35 évig építették; a Moszkva- csatomát, a sztálini ötéves tervek egyik leghatalmasabb alkotását, h év és 8 hónapj alatt. Hogy a vízválasz­tón a Volga vizét ,/ít dobhassák“ és Moszkvába irányítsák, óriási szivaty. tyúállomásokat kellett létesíteni, ezek táplálására új villany erőmű-telepeket. Mind gazdagabb, mind erősebb, mind hatalmasabb lesz a föld a sztáTni kéz irányítása alatt. Megyénk ifjúsága és a munkaverseny-mozgalom A szocialista munkaverseny és a sztálini munkafelajánlások mind na­gyobb mértékben ragadják magukkal megyénk ifjúmunkásait is és ma már elmondhatjuk, hogy viszonyuk kezd megváltozni a termeléshez. Ezt iga­zolja, hogy a VIT eredményeit, ame­lyeket az elmúlt időkig alig fejlesztet­tek tovább, most kezdik gyümölcsöz- tetni, magukévá teszik Pártunk felhí­vását a termelékenység növelésére. Szaporodik az egyéni versenyzők, a sztálini felajánlók száma. Ha eredmé­nyeink nem is olyanok, mint a Győr és Budapest ifjúmunkáaié, de meg­vannak az alapjai egy egészéges, tö­meges munkaverseny kialakulásának. A Szakszervezetek Országos Tanácsá­nak elnöksége november 13-i határo­zata az ifjúság és a munkaverseny kérdéséről a következőket mondja: „A szakszervezeti vezetőségeknek és bi­zottságoknak a legnagyobb mértékben be kell vonni az ifjúmunkásokat, a SZÍT szervezeteit a verseny mozgalom­ba. Az ifjúság alkotó lendülete, lelke­sedése és aktivizálása nélkül nem szervezhető eredményes munkaverseny. Az üzemi bizottságok felelőse ennek a hatalmas erőnek, a dolgozó ifjúságnak a versenyben való mozgósításáért.“ Ahol megértették a Párt és a Szak- szervezet útmutatását, ott a munka­verseny terén jó eredményeket értek el. így a selypi cukorgyár ifjúmunká­sainak hatalmas lendülete magával ra­gadta a felnőtt dolgozókat is, aminek eredménye lett, hogy az egész gyár teljesítménye 2 százalékkal emelkedett. A somoskői bazaltbányában az üzemi pártszervezet segítségével érték el, hogy négy ifjúmunkás-brigád van az üzemben. Az egyik csillésbrigádnak vezetője Somoskői András — élmun­kás. A brigádnak 15 tagja van, akik Sztálin elvtárs születésnapjára ké­szülve, teljesítményüket már idáig 98 százalékról 120 százalékra emelték. Rittinger Ferenc kőhegyező brigádja még ennél is nagyobb eredményt ért el, 95-ről 149 százalékra ment fel tel­jesítménye Az egyéni teljesítmény te­rén Bodor László emelkedik ki. Megyénkben ezidáig 850 ifjúmunkás áll egyéni versenyben és sorolhatnánk még eredményeiket tovább, de meg kell néznünk, hogy az eredmények mögött egész sor hiányosság és hiba van. A szögcsomagoló lelkes ifjaitól el­tekintve, az acélgyár fiatalsága nem hogy lendítője lenne a munkaverseny­nek, de sokan kigúnyolják, lebecsülik idősebb munkatársaik versenymozgal­mát, építőmunkáját. Mutatja ez, — és ez megyénk számos üzemében így áll, hogy a SZIT-alapszervezet vezetősége nem foglalkozik a termelés kérdésével, nem működnek szorosan együtt az üzemi pártszervezettel. Elsősorban maguknak az alapszervezet vezetőségi tagoknak kell élenjárni a termelésben és példát mutatni a többi ifjaknak. Foglalkozni kell a jó eredményt elért ifikkel és népszerűsíteni kell őket. A termeléssel való laza foglalkozás bi­zonyítja, hogy a salgótarjáni üveg­gyárban két ifjúmunkás felajánlásában a következő kitétel volt: „kevesebbet fogunk lógni“. Ezeknél az ifjúmunká­soknál az öntudat hiánya mutatkozik, amelyet oktatáson és nevelésen ke­resztül kell megváltoztatni, erre első­rendű lehetőség a marxista-leninista körök, a rádiószemináriumok és újság- felolvasások, amik ezidáig nem voltak kifejlődve ifjúmunkás szervezeteink­ben. Több helyen tapasztalható, hogy az egyéni versenyzők és a brigádok csak papíron vannak meg. Például Petőfi- bányán 11 brigád működik, amelynek neve és tagja is van, csak éppen eredményt nem mutatnak fel. De nem állították fel és nem képezték ki az „ifjúgárdistákat“ sem. A mi példaképünk a Szovjetunió harcokban, győzelmekben edzett hős lenini Komszomolja. A komszomolis- ták példáján akarjuk nevelni ifjainkat is. Ehhez elengedhetetlen feltétel, hogy az idáig tapasztalt lazaság, fegyelme­zetlenség, a Párttal való kapcsolat teljes hiánya megszűnjék. Tovább kell fejleszteni és a legmagasabb fokra kell emelni azokat a jó tulajdonságokat és aktív mozgalmat, amelyet a Világ­ifjúsági Találkozó ifjúsági szerveze­teinkben felszínre hozott Minden ifjúnak a nép államához, a szocializmus építéséhez való viszonyát az határozza meg, hogyan viszonylik a termeléshez. Vegyünk példát Hor- vát Edéről, a győri vagóngyár ifjú­munkás-esztergályosáról és a nagy Sztálin iránti ragaszkodásunk és há­lánk kifejezéséül ifjúsági mozgal­munkat és az ifjúságnak a termelés­hez való viszonyát megyénkben meg­javítjuk, vegyük ki részünket az or­szág építéséből — az ifjak, a mi or­szágunk építéséből. Csánk István megyei SZIT-titkár ÍJJ TÍPlJSt ÁLLAMI ELLENŐRZÉS A Magyar Népköztfjrsaság minisz­tertanácsa határozatot hozott az új típusú állami központi ellenőrzés fel­adatairól, munkamódszeréről és szer­vezetéről. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ezzel kapcsolatban törvény- erejű rendeletet hozott és az alkot­mánynak megfelelő ellenőrzési szerv az állami ellenőrző központ — AEK — felállítását rendelte el, Az Ellenőrző Központ fejlődésünk szempontjából hatalmas jelentőséggel bir. Már Lenin és Sztálin, a Bolsevik Párt alkotói és szervezői is rámutat­tak arra, hogy a határozatok végre­hajtása mellett a proletariátus egyik legfontosbb feladata az ellenőrzés megszervezése és kiszélesítése. Az Ál­lami Ellenőrző Központ feladata lesz a legfelsőbb államhatalmi és állam- igazgatási szervek határozatainak vég­rehajtását, a tervszerűség és a népva- gyonnal való gazdálkodás hathatós ellenőrzését megvalósítani. „A vissza,- élések, a korrupció leleplezése... A bürokratikus munkamódszerek felfe­dése“ — valamennyi az AEK feladata. Az Ellenőrzési Központ széles ha­táskörrel rendelkezik. A miniszté­riumoknál, -főhatóságoknál és egyéb közigazgatási szervezeteknél, közületi vállalatoknál és általában az állam által támogatott intézményeknél saját kezdeményezésére végezheti az ellen­őrzést. Az ellenőrzés során bármely közületi szervtől, bármilyen hivatalos jellegű iratot bekérhet, azokba bete kinthet, azonban közvetlen operativ jellegű intézkedést nem tehet. Az AEK a Népgazdasági Tanács ál­tal megállapított és a Minisztertanács által jóváhagyott munkaterv alapján dolgozik és munkája eredményéről összesítő eredményt tesz a Népgazda­sági Tanácshoz, az érdekelt miniszte­rekkel pedig részletében ismerteti a vizsgálat őket illető részét. A Minisztertanács határozata meg­állapítja: „Az új típusú ellenőrzésnek a dolgozók széles tömegeire kell tá­maszkodnia.“ A dolgozóknak nemesak joguk, hanem kötelességük is, hogy minden rendellenességre, visszásságra, a dolgozók vagyonával való vissza­élésre azonnal felhívják az Ellenőrző Központ figyelmét, Az AEK közérdekű bejelentések megszervezésével, a szé­leskörű sajtó- és propagandamunká­val segíti elő, hogy a dolgozók része­sei legyenek az ellenőrzésnek ás az eredmények kiértékelésének. A határo­zat kimondja: „Az ellenőrzött szerv dolgozóinak bevonását mind a vizs­gálat során, mind az ellenőrzés ered­ményének kiértékelésénél biztosítani kell.“ így valósítható meg, hogy a hibákat, hiányosságokat _ a vizsgálat menete közben sokkal szélesebb mér­tékben, nagyobb eredménnyel __ lehet feltárni és a kölcsönös együttműködés a dolgozók politikai nevelését is biz­tosítja. Az ellenőrzés lezárása után az AEK a dolgozókkal a rájuk vonatkozó részt ismerteti és a nagyobb jelentő- ségű kérdéseket a sajtó útján is köz­zéteszik. Az ellenőrzés csak nagytekintélyű, marxista-leninista tudással és a szük­séges szakismeretekkel rendelkező, fe­lelősségérzetüket magas fokra fejlesztő dolgozók tudják ellátni, amiért külön­böző iskolákon nevelik az AEK dolgo­zóit. Az ellenőrzés az egész dolgozó nép ügye. „Ezért a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsa felhívja az üze­mek, vállalatok dolgozóit, valamint az egész dolgozó népet, segítsék a Köz­ponti Állami Ellenőrzés munkáját, ész­revételeikkel, tanácsaikkal, tapasztala­taikkal és az új típusú ellenőrzés támo­gatása útján is mozdítsák elő a szo­cialista építést! SALGÓTARJÁNI FILMSZÍNHÁZ XII. hó 6—8-ig Kintt felsaabutlulása 10—13-ig SZABÓNK 14—15-ig ítélet tanuk nélkül

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom