Szabad Nógrád, 1949. november (5. évfolyam, 44-47. szám)

1949-11-05 / 44. szám

SXAB/Vtf NWiKAU !»*»?!. ÍIUfCUI»|Cf tK A politikai gazdaságtan problémái Sztálin összes műveinek első kötetében 1946 áprilisában jelent meg a Szov­jetunióban Sztálin összes müveinek első kötete. A Marx-Engels-Lenin Intézet ki­adásában megjelenő összegyűjtött mű­vek 16 kötetet tartalmaznak. (Most je­lent meg a 12-ik a Szovjetunióban.) Fel­ölelik mindazokat a tanulmányokat, cik­keket és beszédeket, amelyeket Sztálin a legutóbbi időkig alkotott. A történelmi jelentőségű munkának első kötete rö­videsen megjelenik magyar /ordításban is. A kötet olyan tanulmányokat és be­szédeket tartalmaz, amelyekkel magyar fordításban most találkozunk először. Sztálin művei a bolsevik pártot és a szovjet népet elméleti út­mutatással fegyverzik fel a kom­munizmus építésében. Egybegyüjtött müveinek első kötete politikai, böl­cseleti és párttörténeti kérdések mellett kifejti a tudományos szo­cializmus politikai gazdaságtaná­nak legfontosabb problémáit is. Sztálin a politikai gazdaságtan kérdéseit a marxista dialektiká­val elszakíthatatlan kapcsolatban dolgozza fel és dialektikus mód­szere alkalmazásával megvilágítja a legbonyolultabbnak látszó kér­déseket is. Sztálin feldolgozza a kapitaliz­mus történelmi, átmeneti jellegéről szóló marxi tanítást; analizálja a feudalizmus bomlásának és felszá­molásának, valamint a kapitalizmus fejlődésének folyamatát. „A marxiz­mus és nemzeti kérdés” című mun­kájában Észak-Amerika példáján mutatja ki, hogy a kapitalista gaz­dálkodás növekedésével, hogyan ke­rültek az( egyes területek kapcso­latba egymással, miképpen alakult ki közöttük egységes gazdasági rendszerben a munkamegosztás. Ki­mutatta, hogy a kapitalizmus fejlő­désevei miként fejlődik a kereske­delem és a közlekedés, hogyan ke­letkeznek nagy városok. Sztálin részletesen tárgyalja a kapitalista társadalom alapvető el­lentmondását, a társadalmi terme­lés és az egyéni kisajátítás közötti ellentétet. Ezen az ellentéten alapul a másik alapvető ellentmondás a termelés gyáronbelüli szervezett­sége és gyáronkíviili anarchiája kö­zött. Ez az anarchia vezet végül a gazdasági válságokhoz. A burzsoázia szolgálatában álló „tudósok” olyan illúziókat igyekez­nek terjeszteni, hogy lehetséges a „tervszerű”, „rendezett” kapitaliz­mus. Sztálin már 40 évvel ezelőtt leleplezte a burzsoá közgazdászok és politikusok effajta dajkameséiét. A kapitalista gazdálkodás — álla­pította meg — nem lehet egységes és szervezett, következésképpen nem lehet tervgazdálkodás sem. A gaz­dálkodás tervszerű irányítása ellen­tétben van a kapitalizmus lényegé­vel. Az „Anarchizmus vagy szocializ­mus” című munkájában Sztálin a szocializmus megvalósításának for­radalmi feltételeiről beszél. A kapi­talizmus megdöntésének és a szo­cializmus felépítésének történelmi szükségességét a termelőerők fejlő­dése határozza meg. A szocializmus épp olyan szükségszerűen követi a kapitalizmust, mint a nappal az éj­szakát. „Ami életre születik és nap- ról-napra növekszik, az legyőzhe­tetlen, azt előrehaladásában megál­lítani nem lehet” — irja Sztálin. A szocializmus megvalósításához szükség van a szocialista forrada­lomra és a proletariátus diktatúrá­jára. Sztálin összezúzza a burzsoá reformisták reakciós elméleteit, ame­lyek szerint a „szocializmushoz nincs szükség forradalmi harcra”. Sztálin azt írja: „A termelés társa­dalmi jellege gyökeresen tagadja a fennálló kapitalista tulajdont, kö­vetkezésképpen nekünk az a főfel­adatunk, hogy közreműködjünk a kapitalista tulajdon megdöntésében és a szocialista tulajdon intézmé­nyesítésében.” A „Anarchizmus vagy szocializ- aus” című munkájában Sztálin hangsúlyozza, hogy a termelési eszközök a szocialista társadalom­ban társadalmi tulajdonba mennek át, a kizsákmányolás megszűnik és a termelés fő célja a társadalmi »ükségletek közvetlen kielégítése sz. A szabad és bajtársi munká­1 összhangban lesz az igazságos sztás. A szocializmus gazdasági alapja csak a fejlett gépipar lehet. A marxizmus-lenmizmus e fontos téte­lének fejtegetése során Sztálin szembeszáll azokkal a kispolgári szocialistákkal, akik a kézműves- munka életrevalóságát hirdetik: „Világos — tanítja Sztálin —, hogy nekünk nem szabad elpusztítanunk a gépeket és a gyárakat, hanem birtokunkba kell venni azokat, ami­kor erre lehetőség nyílik.” Éppen a szocializmus az, amely a termelő­erők és ezen belül a termelőeszkö­zök soha nem látott fejlődését idézi elő. A marxizjnus-leninizmusnak azok a megállapításai, amelyeket Sztálin több mint negyven évvel ezelőtt ki­fejtett, ma is érvényesek, teljes mér­tékben igazolást nyertek az Októ­beri Szocialista Forradalomban és az azóta eltelt idő történelmi ta­pasztalataiban. Képkiállítás a szovjet bányászok életéről Salgótarján és környéke dolgozóinak az elmúlt hét folyamán alkalmuk volt meggyőződni a szovjet nép, a szovjet bányász önfeláldozó, hősies építő aka­ratáról. A Bányászszakszervezet köz­pontja rendezésében kiállításra került a „Donyec medence élete“ című képtár- lat. A tárlat a háború utáni pusztulás­ból való felépülést, a szovjet nép ha­talmas erejét mutatja. Salgótarjánból Kisterenyére vitték a tárlatot. Ünnepség keretében, a dolgo­zók érdeklődése mellett nyitotta meg a kiállítást Hermann Ferenc elvtárs. A dolgozók sokáig szemlélték a kiállítást és szeretettel, ragaszkodással tekintet­tek a szovjet nép építőmunkája és küz­delme felé. A MAGYAR-SZOVJET TÁRSASÁG SZERVEZETEINEK FELADATAIRÓL A szovjet népnek és a népi demo­kráciák államainak a világ összes haladó dolgozóinak dicső hagyomá­nya, hogy az Októberi Szocialista For­radalom minden évfordulóját az alko­tásban, az építésben elért győzelmek­kel ünnepli meg. Népi demokráciánk fejlődése, a szocializmus építésében elért ezévi eredmények egyre szoro­sabbá fűzik, egyre bensőségesebbé te­szik az Októberi Szocialista Forrada­lom megünneplését. És amint egyre múlik az idő' és nagyobbak és na­gyobbak lesznek fejlődésünk pillérei, a széles néptömegek között, annál spontánabb a szeretetnek ez a meg­nyilvánulása november 7-én. Az MSzT-nek mindezekben a kez­deményezésekben ezekután ko­moly feladatokat kell vállalnia, hogy a társaság munkáján ke­resztül népünk megismerje a Szovjetunió alkotó harcát. Azzal tehát, hogy társaságunk új útakon halad, forradalmi lendületet visz kultúrpolitikáján keresztül szer­vezeti életébe. Ebben az évben Sál gótarjánban, Balassagyarmaton, Pe- tőfi-bányatelepen, Selypen, Szécsény, ben, Szirákon és egyéb helyeken tár saságunk már aktív szerepet vállalt Például az Októberi Szocialista For radalom 32. évfordulójának megün neplésében is. Ez a munka a társa ság aktíváinak, népünkből feltörő új és új erőinek eredménye. A salgótar­jáni medencében működő szerveze teink azonban ennek a rendkívül ko­moly, felelősségteljes munkának csak akkor fognak tudni eleget tenni, ha az egyes üzemi alapszervezetek veze­tőségei, megértve az idők szavát, ön­maguk munkáját megkritizálva fogják tudni politikailag és propaganda vo­nalon is erősebbé tenni. A salgótarjáni acélgyári üzemi alapszervezet munkájánál például igen nagy hiányosságokat tapasz­talunk. Értsük meg, nem elég a tagdíjak be­fizetésére szorítkozni és ezenfelül a salgótarjáni csoport brigádjaira tá­maszkodni, hanem ezenfelül aktíva­hálózat beépítésével, az MSzT tago­kat rendesen felvilágosító munkával is ellátni. És nem elég a vezetőségi ülések rendszeres megtartása, hanem a vezetőség munkáját legalább ha­vonta egyszer a tagsággal is ismer­tetni kell. Hiányoznak az acélgyári szervezetből azok az aktívák, akik a Szovjetunió ipari újításait önköltség- csökkentés terén elért kiváló eredmé­nyeit ismertetnék dolgozóink előtt. Hiszen az anyagok rendelkezésre ál­lanak, csak nagyobb öntudattal, lelki- ismerettel kell kezelni ezt a rendkí­vül fontos kérdést. Ha aktíváink meg­értik üzemi vonalon is, hogy a Ma­gyar-Szovjet Társaságban van lehető­ség a legszebb, legnemesebb munka­feladatok elvégzésére, akkor új fel­adatainknak eleget fogunk tudni ten­ni. És ugyanez a helyzet egyelőre még a bányai, a gépgyári szerveze­tünknél is. Munkánk megjavítása érdekében tehát rendszeresen járjunk el az aktíva és összvezetőségi értekez­letre, s akkor nem fenyegethet az a veszély egy alapszervezetet sem, hogy elszakad Pártunktól és tár­saságunk központjától. Erős lendületet mutat az MSzT sal- gói csoportja, amely egyre aktívab­ban, egyre következetesebben építi ki hálózatát. Friss erö'vel, új munkalendülettel fogjunk hát hozzá hibáink kiküszö­böléséhez, és átérezve feladataink nagyszerűségét, a társaság erkölcsi tekintélyéhez méltóan képviseljük a Szovjetunió ügyét. MSzt megyei vezetó'sége Munkavei seny a Komszomol tiszteletére Megyénk fiataljai a hős lenini Kom- szomolt először akkor ismerte meg személyesen, amikor fiai a háborúban felszabadulást, békét, szabadságot hoz­tak számunkra. Másodszor a Világ- ifjúsági Találkozó nyújtott alkalmat arra, hogy gyönyörködjünk művésze­tükben, kultúrájukban és példát ve­gyünk öntudatukról, fegyelmezettsé­gükről, viselkedésükről. A Komszomol fennállásának 31. évfordulóján me­gyénk ifjúsága hálatelt szívvel ünne­pelte a Bolsevik Párt erőtartalékénak, a szovjet iíjúságank harcos szerveze­tét. A gépgyárban a fyomszomol tiszte­letére brigádot létesítettek. A „Mát- roszov“ tanulóbrigád vezetője Kövei Árpád géplakatos tanuló. Lipták Ilona ifjúmunkásnő pedig önmagát hívta ki munkaversenyre. A megünneplésnek ez a formája az, amely valóban erősíti azt a tábort, amelyet a Szovjetunió vezet és amely­nek a Komszomol ifjak és a mi fiaink lesznek az örökösei. VpKPitvhpn a járási szabadművelődési bizottságé * a lalü külturajaoakíejleszíeseert A diósjenői Szabadművelődési Bizott­ság Nógrád-Hont vármegye valameny- nyi Szabadművelődési Bizottságát egy­éves járási kultúrversenyre hívta ki. Ez alkalomból felhívással fordult a Sza­badművelődési Bizottságokhoz, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a versenyben a kulturális és szociális fejlődés kiszélesítése érdekében. A ver­seny kiértékelését a Vármegyei Sza­badművelődési felügyelőség fogja el­végezni. Versenypontok a következők: I. Bizottságok működése. 2. Analfabé­tizmus felszámolásának mértéke. 3. Kul­túrműsorok mennyisége és minősége. 4. Szabad föld Téli Esték előadóinak felkészültsége, hallgatóság száma, ma­gatartása, kísérő műsorok. 5. Az ösz- szes tanfolyamok és szemináriumok, könyvtárak mennyiségi és minőségi ol­vasása, könyvtárak kezelése. 6. Diapo­zitív és keskenyfilra vetítés résztvevői­nek száma. 7. Ujságterjesztés, újság­olvasás. 8. Rádió-körök működése. 9. Énekkarok eredménye. 10. Bábjátszás. II. Népi tánccsoportok működése. 12. Szabadművelődési ügyvezető tevékeny­kedése. A kiértékelés a lakosság számához arányosan történik. A diósjenői Szabadművelődési Bizott­ság versenyfelhívása egyik módja an­nak, hogy a falun mindszélesebb mér­tékben kifejlődjön a szocialista kultúra* Dal os ihm epéi y lesz vasárnap Salgótarjánban A Bánya és Kohómunkások Egyesí­tett Dalköre november 6-án d. e. 9 órakor avatja fel új zászlóját a volt Ipartestület színháztermében. Az ava­táson az ünnepi beszédet Zgyerka Já­nos, a Bányászszakszervezet főtitkára fogja tartani. Az ünnepségen a Békés­csabai Általános Munkásdalkör és a MÁV nyugatipályaudvari „Üj Elet” dalköre vendégszerepeinek. Ezt megelőzőleg, szombaton esté díszpártnap keretében fog bemutat­kozni a három dalegyüttes. „Egy asszony elindul“ eimű új magyar film Uj magyar film bemutatására ké­szül a salgótarjáni filmszínház. A film címe „Egy asszony elindul”. A pesti színházakban most kerül hatal­mas érdeklődés mellett bemutatásra. Minden bizonnyal Salgótarján dolgo­zói is nagy érdeklődéssel fognak résztverini a bemutatón. A göröngyös úton szovjet katonák segítik tovább a megmakaesodott sze­keret. Messziről már idclátszik Buda­pest. — Bangáné fáradtan simítja végig homlokát,. A két gyerek a sze­kéren boldog újjongássa! üdvözli Pes­tet. A szekér nyikorogva kanyarog Buda utcáin. A házak falán hatalmas belövések tátongnak. Por, piszok, mindenfelé. Az asszony, — Tolnai Klári — egyedül van, legalább is így érzi. Azután jelentkezik a régi barát­nője a régi szobalány, Kati is, aki már nem kislány: munkás az Oriorf- ban. A film a. magyar értelmiség hely­zetére vet fényt, a felszabadulás utáni időben. Az értelmiségek, akiket a reakció épp úgy kizsákmányolt, mint bárki mást, még-hatása alatt voltak a Horthy-fasizmus hazug pro­pagandájának. Ezt a propagandát akarta hasznosítani ez az összeesküvő banda, amely Bangát, aki időközben visszatért a hadifogságból, rá akarta venni, hogy adja el találmányát, egy svájci érdekeltségnek és disszidáljon az országból. De Bangáné akkorra már megtalálta a helyét. Az Orionban dolgozik, először a konyhán, később a műhelyben, Kati juttatta be. Tan- folyamot is jár, elektrotechnikát ta­nul és segít férjének a találmány el­készítésében. Mikor Banga Kálmán elmegy, felesége rohan a gyárba. Késő este van, de a párttitkár és a technikusok még ott varinak. Megpró­bálják az új villamos hegesztőkészü­léket összeállítani. De az utolsó rajz hiányzik __ Bangáné már mindenre el szánta magát. Ha férje szabadsága árán is, de a találmánynak nem sza­bad kikerülnie az országból. De nincs szükség Banga letartóztatására. Az éjszakái egy espressóban tölti és ott találkozik feleségének régi barátnőjé­vel. Az nem találta meg a helyét, el- züllött. Banga Kálmán a dunaparton. szellőzteti a fejét az átvirrasztott éj­szaka után. Ott találkozik egy régi munkatársával — az ő öntudatos sza­vai megvilágosítják előtte az utat: hazatér. — A film végéri már érdem­renddel a mellén magyarázza hallga- tóinak az új hegesztőkészülék elvét A reakció és a munkások harcában az értelmiségért, a munkások győztek* A népnek szüksége van az értelmi­ségre. Az új film, amely ezzel a mindenkit érdeklő problémával, az értelmiség problémájával foglalkozik, témájával rálépett arra az útra, amellyel a népi demokrácia filmművészetériek haladnia kell. „Az Egy asszony elindul“ be­mutatásra kerül Salgótarjánban is november 19-től 24-ig. A Nagy Október előestéjén... (RjöhauL Alig nyitotta meg a Petropav- lovszk-erőd a tüzet a Téli Palota el­len, a vörösgárdisták, matrózok és katonák megkezdték az előnyomulá­sukat a téren. Üj erővel lángolt fel a harc. Soha nem látott harc volt ez, min­den sötétségbe süllyedt, minden ösz- szefolyt, nem lehetett megkülönböz­tetni sem épületeket, sem embere­ket. Vaktában lődöztek a junkerek, találomra céloztak a sötétben abba az irányba, ahonnan a felkelő osz­tagok támadtak. A vörösgárdisták, matrózok és katonák is ugyanezt tették. A Téli Palotának csak egy- egy része vált ki váratlanul az ár­nyékból és rajzolódott ki halványan a fényszórók fényében: az „Auróra” reflektorait a Neva felől a palotára irányította. Kékes fénnyel simította végig falain, tetőzetén, egyszer egyik, másszor másik csücskét vilá­gítva meg a palotának. A tér sötétségbe süllyedt. Ekkor néhány forradalmár katona hihetet­len bátor kísérletre szánta el magát: a kórházon keresztül próbálkoztak bejutni a Téli Palotába. _ A kórház, ahol a frontról érkezett sebesült harcosok feküdtek, a kas­télynak a Tengernagyi Épületig ki­nyúló részén volt. A katonák köny nyen érintkezésbe léphettek a se besültekkel. Azok kinyitották nekil a kórházkaput és a katonák egyen ként osontak be rajta. Onnan a kas tély belső helyiségeibe mentek és el vegyültek az ellenséges csapatot közé. A katonák arra számítottak hogy ruhájukról nem lehet óké megkülönböztetni az Ideiglenes Kormány védőitől, mert ugyanaz, az egyenruhát, ugyanolyan szürkt földszínü köpenyeket viseltek. így jutott be a palotába a hars tetőfokán jó néhány vörös agitátor Életüket -kockáztatva, veszélyes munkához láttak: beszélgettek i junkerekkel, az ellenállás beszünte lésére biztatták őket. az ellenség harcosainak leikébe csüggedést nyugtalanságot és félelmet hintetteI el. A forradalmi osztagok pedif folytatták támadásaikat, egyre kő zelebb férkőztek a palotához. Má. éjfél volt, amikor újra rohamoztak Egyszerre csak elnémultak e puska- és gépfegyverlövések. Éjül a hangzavar. Csend lett. És ekkoi három oldalról újra kattogni kezd tek az ellenséges gépfegyverek. Fé lelmetes gyorsasággal ontották go Lyóikat. Süvítve repültek a kézigrá­nátok. De a vörösgárdisták, matrózok és katonák hulláma feltartóztathatatla­nul tört előre, egyenesen az ellen­ségre, a palotába. Még egy pillanat és a magasra rakott gerendáknak már innenső oldalán harsant fel a diadalkiáltás. A junkereket mene­külésre kényszerítették, visszányom- ták, szétverték. A vörösgárdisták félredobták a gerendákat, feltörték az ajtókat, nekirontottak a kapunak és felkapaszkodtak rajta. A hatal­mas vaskapuk megremegtek és szár­nyaik lassan engedtek a nyomásnak. Mint a zuhatag, áradtak a forra­dalmi osztagok a kastély belsejébe. Az ellenség mindenütt volt és se­hol, elbújt, észrevétlenné vált. mint­ha sűrű erdőben lenne. Csak várat­lan, minden irányból jövő lövései­vel adott hírt magáról. Most már veszélyes dolog volt az előrenyomu- tás, de azért egyik szobát a másik után tisztították meg a junkerektől. Körülbelül másfél óráig húzódott el ez a harc a palotában. Végre a forradalmi osztagok eljutottak abba a szobába is, ahol a miniszterek üléseztek. Az ajtóknál fegyveres junkerosztagok álltak. A vörösgárdisták tefegyverezték őket és behatoltak a szobába. Éjszaka két órakor letartóztatták a minisztereket. Az Ideiglenes Kormányt megbújt* látták.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom