Szabad Nógrád, 1949. november (5. évfolyam, 44-47. szám)

1949-11-05 / 44. szám

1949. november S. SZABAD NÓGRA» 3 Olcsóbb ár, nagyobb forma a szocializmus építésének szolgálatában Az őszi veiés siket e után a mélyszántásban is elsüli alianafi lenni a ludányhalásziak A kommunisták Pártja, az MDP és Rákosi elvtárs útmutatása alapján épült a romok helyén virágzó szabad ország. 1945-ben az a dolgozó, .aki minden ere­jét megfeszítve, éhezve, fázva fogott hozzá, hogy felépítse az országot, a Párttól kapta azt az erőt, harci elszánt­ságot, amely világraszóló eredménye­ket hozott. Lapunk terjedése és az életszínvonal emelkedése szorosan kapcsolódott egy­máshoz. Mi hirdettük megyei viszony­latban a Párt Irányvonalát, megmu­tattuk az utat, feltártuk a hibákat, is­mertettük az üzemek, bányák, irodák, a dolgozó parasztság eredményeit, a dolgozók pedig mind több és több ál­dozatot hoztak a lapért, saját lapjukért. Mind többen és többen csatlakoztak olvasótáborunkhoz, hogy megismerjék azt a célt, azt a biztató jövőt, amelyet a Párt vezetésével építünk. A Párt irányítása és a dolgozók ál­dozatkészsége nagy fejlődésen vitte keresztül megyei lapunkat. A négyol­dalas kézzel szedett újság múlt év ele­jén alig néhányszáz példányban jelent meg. A rohamosan növekvő példány- számmal arányban már elégtelenné vált a lapelőállításnak ez a technikája és így vált szükségessé a gépszedés, a rotációsgépen való előállítás. Javult a minőség, több cikk és minőségileg is több anyag került bele az újságba, szélesedett Nógrád megye harci fegy­vere. Hosszú ideje már négy, hat és nyolc oldalon is megjelent a Szabad Nógrád. Most újabb és hatalmasabb lépést te­szünk előre a fejlődés útján. Pártunk határozata- alapján olyan megtisztelte­tés érte lapunkat, olvasótáborunkat, hogy november i-tő! kezdve Budapes­ten a Szikra nyomdában készül lapunk, ugyanott, ahol a Párt központi sajtó­orgánuma, a Szabad Nép. Ezzel még méltóbbá leszünk ahhoz, hogy képvisel­jük a Párt irányvonalát, hogy a szocia­lizmus megvalósításáért folytatott küz­delemben emeljük Nógrád megye dol­gozóinak elméleti színvonalát. A most folyó Szabad Nógrád elő­fizetőkampány folyamán megyénk dol­gozói újabb áldozatokat hoznak, hogy még Inkább felkészültebbé, szilárdabbá legyenek, hogy még inkább le tudják leplezni az ellenségei és biztos kézzel, határozott elszántsággal építsék az or­szágot. Újságunk új nagy formája, va­lamint az állandó hat oldalas terjede- lem, és az újság olcsóbbodása, szellemi fegyverünknek a kampány ideién való hatalmas elterjedése, munkánk meg­könnyítését és eredményeink nagyságát fogják visszatükrözni. Ha valaki végig megy a szé- csényi járás területén, olyan, mint­ha egy gondosan kitakarított udva­ron menne kereseztül. Mindenütt szépen meg vannak munkálva a földek, helyenként már fejlődésnek indult az őszi vetés. Az üde zöld szín csak úgy csillog az őszi nap­sütésben. A járás dolgozó parasztsága jó­val a határidő előtt elvégezte az őszi szántási-vetési munkálatokat. A megye valamennyi járását szinte buzdította az a munkakedv, ahogy itt dolgoznak a parasztok. Megyénk parasztjai nagy figyelemmel kísér ték a járás munkáját és szorosan felzárkóztak mögéje. A járás községeinek pártszerveze­tei, népnevelői, közigazgatási szer­vei idejében felszámolták a hibákat, példát mutattak a munkában, visz- szaverték a kulák rémhíreket. A dolgozó parasztság elsőrendű harci feladatnak tekintette az ötéves ter­vet építő munkát és lelkesen,-öntu­datosan vezette őket a tudat győ zelme. Hangos volt sí »lírás * sites msiróa 3rtiniuj,o»§ásá 41 A járáson belüli versenyben ma­gasra kiemelkedően végezte el Lu- dányhalászi község az ötéves terv alapjait biztosító őszi munkát. Már 23 nappal a határidő előtt jelentet­te a Község, hogy százszázalékosan elvégezték a munkát. A szép ered­mény után a község dolgozó pa­rasztsága nem ül ölhetett kézzel a győzelem habárain. Hatalmas len­dülettel fogott hozzá az őszi mély­szántás! munkálatok minél előbbi elvégzéséhez. A községben nagy a készülődés, sürgés-forgás. A ko­vácsműhelyben vígan cseng a ka­lapács, élesítik az ekevasat. Min- denki igyekszik rendbehozni az ekéjét, az ügyesebbeknek földjein pedig már ott dübörögnek a trakto­rok és készül az új barázda. Brunda. János, mint ahogy eddig is eleget tett a munkájának, már most is felkészült. Az udvarában javítja, készíti az ekét a mélyszán­táshoz. Igv munkaközben találja őt Ha- rai Vilmos, a népi bizottság elnöke. — Megy a munka. János? — kiáltja feléje már a kapuból. — Megy ám!... Elén akarunk járni a mélyszántási munkában is — kiált vígan vissza , közben tüzetesen vizsgálja az ekéjét, hol kell még rajta javítani. — Elén ám, János! De amint lá­tom. az egész község így gondol­kodik, mert ahogy végig jöttem a falun. mindenki késriiiőtiik, vagy már a határban van. A trak­torok meg már egész szépen előre haladtak a munkában. — Az ő'szi napsütés bearanyozza az egész falut. Olyan melegen süt a nap, hogv Pusztai Bertalan, meg Horváth Ferenc, ahogy átjöttek Brundához, ingujjban vannak. Mosolyogva álltak meg a két be­szélgető mellett. Csípőre teszik a kezüket s még a kalapjukat is fel­jebb tolják a homlokukról. — Gyerünk, János! Elsőnek kell lennünk a mélyszántásban is — mondja Horváth. — Hátha mintaközség akarunk lenni, akkor tényleg rá kell kap­csolni, mert amint hallom, a me­gyében sokan pályáznak a minta­község elnevezésre, a vándor- zászlóra, meg a rádióra. — A varsányiak is meg akarják tartani mintaközségi nevüket — mondja Pusztai és nagyot szippant a rágyújtott cigarettából. — Nekem a vándorzászló is, meg a rádió is tetszik, igen jó volna, ha a párthelyiségben lenne rádió — mondja szinte belehajolva a be­szédbe Brunda János. — Hátha már ilyen nagyon sze­retnénk —■ szól Harai Vilmos —. meg is nyerhetjük. Nyomjuk meg a munkát. Elérjük a megérdemelt ki­tüntetést ... — Ügy van, úgy van — mond­ják valamennyien. — Meg fogjuk mutatni, hogy kell jó munkát vé­gezni — fejezi be lelkesen Pusztai. Brunda mintha jelezné, hogy nincs ideje beszélgetni, újra az éltét vizsgálta, még úgy magába beszélgetve, mintha azt mondaná: „Mégis jobb annak, aki traktorral dolgozik”. A többiek is tudomásul veszik az udvarias kitessékelést, elköszönnek nevetve és ha valaki keresné őket, egy félóra múlva biztosan azt a vá­laszt kapná, már kiment a határba szántani. Megyénk dolgozó parasztjai, az elmúlt esztendők során számtalan­szor bebizonyították hűségüket a népi demokrácia iránt. Semmi két­ség, hogy most az őszi munkálatok időben való elvégzésekor dolgozó parasztságunk ismét hebizonyítja és magáévá teszi ötéves tervünk beindítását és a dolgozó nép hatal­mának további megszilárdítását. — lantos — Az őszi vetés elvégzése után nagy lendülettel folyik a mélyszántás^ megyénkben Az őszi szántás-vetési munkát megyénk dolgozó parasztsága befe­jezte. Megyénk parasztjai magukévá tették a Politikai Bizottság hatá- íozatát, országos viszonylatban az ötödik helyen végezték el a munkát. A munkából együttesen vette ki a részé': Pártunk minden egyes szerve, a tömegszervezetek, a népnevelők. Múlt hét szerdán az eredmé­nyes felvilágosító munka után 65 ezer kát. hold búzavetés előírással szemben, 65.025 kát. holdat vetett be megyénk. Most a termelőszövetkezeti csoportok és állami mezőgazdaságaink, de maguk a dolgozó parasztok is teljes erővel az őszi mélyszántási munkálataidhoz fogtak hozzá. Már ezidáig az előirányzott 13.528 ka*, hold területet 18.497 kát. holddal teljesítettük. Az ütemtervet eddig 136.7 százalékkal teljesítettük. A mélyszán*ás versenyállása megyénkben a következő: I. Salgótarján megyei város, 2. Szob járás, 3. Rétság járás, 4. Szécsény járás, 5. Szirák járás, 6. Salgótarjáni járás, 7. Balassa­gyarmat járás, míg 8. helyen van Balassagyarmat megyei város. Járásonként a mélyszántásban a legjobb 5 község a következő: Balassagyarmati járásban: Hugyag, Örhalom, Dejtár, Terény és Szanda. Rétsági járásban: Nógrád, Berkenye, Tolmács, Nagyoroszi, Diós­jenő. Salgótarjáni járásban: Szúpatak, Mátraszőlős, Vizslás, Mátravere- bély és Zagyvapálíalva. Szécsényi járásban: B Bencúrfalva, Szécsényfelíalu, Endrefalva, Piliny, Hollókő. Sziráki járásban: Felsőtold, Bokor, Kisbágyon, Buják, Héhaloni. Szobi járásban: Kospallag, Kismaros Szokoiya, Tésa is Nógrad- verőce. jó brigád-munka A zagyvapájfalvai üveggyár gép­ülőmének Vitágh-brigád tagjai 8 órai munkaidő elvégezne után 4 va gón homok kirakását vállalták, -hogy ezzel is csökkentsék a gyár önkölt­ségét, ezáltal előbbre és nagyobb si­kerre vigyék a MÁV koc »forduló versenyét Eat a négy vag6p homo. kot,, ami megfelel 60 tonnának, az éjjeli esőzésben IX órától fél 2-ig végezték eí. Ezért a munkáéit dicsé, rét illeti a brigád dolgozóit. A gyár őbi dolgozói is ígéretet tettek, hogy e brigád példáját fogják követni. fype széksedik me^mk aévasétaíaea Négy nap alatt elértük a harmincszázalékos előirányzatot Pártunk Szervezőbizottsága hatá­rozatot hozott a vidéki pártsajtó megerősítésére. Ennek a határozat­nak útmutatásai alapján indultak harcba népnevelőink, pártaktiváink és megyénk becsületes kommunista dolgozói, hogy kiszélesítsék a Szabad Nógrád előfizetőinek olvasótáborát. Az előttünk álló feladatok megköve­telik, hogy ütőképes, nagy hatósu­garú fegyver, a legélesebb fegyverek egyike, legyen a pártsajtó megyebl- zotáságunk kezében, amely a szo­cializmus építésének feladatai, Pár­tunk politikáját megyei viszonylat­ban segíti előre. Szabad Nógrád sajtókampá­nyának beindítása óta szinte olyan<ik a megye járásai, városai, üzemei, köz ségei, mint egy méhkas. Mindenki Szabad Nógrád terjesztési lázban ég Megmozdult a megye apraja-nagyja. egymásután történnek a lelkes var­am y kihívások. A salgótarjáni acélgyár népnevelői előfizetői versenyre hívták ki a salgótarjáni üveggyár dolgozóit. Hor­váth Ferenc szécsényi népnevelő’ egyéni versenyre hívta ki a járás összes népnevelőit. Az acélgyári köz­pontosított irodák dolgozói megfő, gadták, hogy mindannyian olvasói lesznek a Szabad Nógrádnak. Úgy­szintén a Fetőfi-bánya külszíni mun­kásai versenyre hívták az egész seb ráki járást. A letkési termelőcsoport tagjai a berceli csoportot, Endrefalva dolgozó iiarasztjai Szécsényi, Ka- ranesság Nógrádntegyer község dol­gozóit hívta ki előfizetői versenyre. Megyénk dolgozói most is meg akar­ják mutatni, épp úgy, mind a vá­lasztások, mind a tervkölcsönjegyzés alkalmával, hogy jó munkával végre­hajtják, amit a Párt és nagy vezé­rünk, Rákosi elvtárs kíván tőlünk. A lelkes hangulatban lévő falujá­róink is azzal a határozattal indul­nak ki a községekbe, hogy minden becsületes dolgozó parasztot megnye­rünk lapunk, a Szabad Nógrád ol­vasójává. Előre hát a megyei sajtó, a Sza­bad Nógrád olvasótáborának további jelentős kiszélesítéséért, bogy me­gyénk dolgozói tíz- és százezren ol­vassák lapunkat és ezen keresztül megismerjék Pártunk helye* politi­káját és mind újabb és újabb töme­gek álljanak csatasorba a szocializ­mus győzelméért! „Örömmé! vettük tudomásul, hogy megyei lapunk foglalkozik velünk“ T. Elvtársak! Megyei, lapunkban a múlt héten Bernecebaráttró! megjelent riportra az alábbiakat válaszolom. A község la­kossága érdeklődéssel olvasta megyei lapunkban Bernecebaráti községben feltárt hiányosságokat. Örömmel vet­tük tudomásul, hogy a helyi pártszer­vezetünkön kívül a megyei sajtó is foglalkozik községünk ügyeivel. Azzal, hogy rámutatott szervezetünk hibájára, segítettek nekünk. Ezekután Bernece­baráti dolgozo népe örömmel látja, hogy sorsát jó kezek irányítják. Még hűségesebben, még szilárdabban fo­gunk állni a Rákosi elvtárs állal ve­zetett Pártunk mögé és ki fogjuk ja­vítani a hibákat. Megköveteljük, hogy a vezet'ójegyző és a közellátási hivatal tisztviselője által elkövetett súlyos hi­ba rendbe legyen hozva és községünk méltó legyen a mi jgyőzelmeink szer­vezőjének, Pártunknak irányítására. Bernecebaráti, 1949 évi október hó 3l-én. Ledényi Menyhért párttitkár. Eredményes munkánk PÁRTUNK helyes irányítását igazolja Megyénk területén az idei őszi vetési munka versenyszerű elvégzésében a balassagyarmati járás.került ki győz­tesen. Az MDP Járási Bizottság az alábbiakban ismerteti azt a munkamód­szert, amivel az első helyet tudta bizto­sítani az őszi vetési munkában. T. F.lvtársak! Járásunk az őszi vetési munkák tel­jesítésében nem véletlen folytán lett az első és a legjobb. Járásunkban szép számmal vannak olyan közsé­gek, ahol az első burgonyatermés be­takarítása után még egyszer beültet­ték a földet, főként kukoricával és az már későn érik be. Ezzel igyekeztek paraszti dolgozóink érvelni, illetve erre hivatkozni, amivel mi nem elé­gedtünk meg. A tervgazdálkodást nem ismerő paraszti dolgozók uszályába nem kerültünk és idejében felismerve ezeket a veszélyeket, hozzáfogtunk népnevelőink mozgósításához. Házi- agitációt végeztünk és kisgyűlés for­májában felvilágosító munkát folytat­tunk, megmagyaráztuk, hogy milyen veszteség éri a gazdákat a jövőévi termésnél, ha idejében nem végezzük el az őszi vetést, Népnevelő és fel- világosító munkánkat nem időnként, hanem állandóan végeztük, amit a kulákság igyekezett megakadályozni azzal, hogy a kis- és főként a közép­parasztokat bíztatta, hogy nem lesz jó a vetés, ha száraz földbe vetnek. Hogyha esett az eső, akkor azt mond­ták, hogy nagyon nedves, nem szabad belevetni a búzát Ezenkívül igyekez­tek rábírni a parasztokat a kulákok, hogy követeljenek a kormánytól vető­magot, mondják azt, hogy nekik nin­csen vetőmagjuk. Ezt is idejében észrevéve, megmagyaráztuk felvilágo­sító munkán keresztül a parasztság­nak, hogy a vetőmagot és fejadagot kormányunk mindenkinek meghagyta, illetve biztosította és nem lehet arra várni, hogy vetőmagot kapnak. Ne hallgassanak a kulákra, mert nekik nem érdekük, hogy a dolgozó népnek kenyere legyen, amit meg is értettek. Sikereinkhez hozzájárult a dicsérő és szégyentábia megszervezése, amit elég népesen látogattak a gazdák egesznap. Kiírtuk rajta a legjob­bakat és legrosszabbakat, amit sok esetben a gazdák követeltek, mert a táblában iránytűt, útmutatást láttak. Jó eredményeinkhez hozzájárult, hogy a betakarítás nem a régi rendszer szerint történt, nem vártuk meg, hogy külön törjék le a kukoricát, hanem a szárral együtt vitték el a földről, ami nagy előnyt jelentett az őszi munkák­nál. A mechanikus módszert is idejében megszüntettük, a kartoték eltűnt és helyébe lépett a személyes felvilágo­sító munka: népnevelőkön, operatív bizottságon és járási gazdasági fel­ügyelőnkön keresztül. — ami jó ha­tásai volt a dolgozó parasztságra. Amikor személyesen beszéltük át az őszi munkákat, sokszor megjegyezték: „No kérem, én is így gondoltam végrehajtani a szántást, vetést" és boldogan, megelégedetten távoztak, illetve váltunk el egymástól. A karto­téklapok megszüntetése után biza­lommal fordultak Pártunkhoz. Mindezek a munkák igazolják Pár­tunkat, szeretett bölcs vezérünket, Rákosi elvtársat, amikor rámutatnak a mechanikus, gépies munkák és módszerek alkalmazására és felhívják figyelmünket a marxi-lenini elmélet elsajátítására, amit gyakorlatban kell hasznosítani. Ezek után tudjuk alkal­mazni a lenini 3-as szabályt — tá­maszkodj a szegényparasztságra, lépj szövetségre a középparasztsággal és soha nem szűnő harcot folytass a kulákok ellen. Orosz János balassagyarmati j. titkár. Éljen Lenin-Sztálin nagy Pártja, a Bolsevik Párti, a kommunista pártok példaképe! /

Next

/
Oldalképek
Tartalom