Szabad Nógrád, 1949. október (5. évfolyam, 40-43. szám)

1949-10-06 / 40. szám

AZ ŐSZI VETÉS Megí&ént az Izveeztijában 'A SZOVJETUNIÓBAN a ga­bonafélék termelése ezakadatia- Etil emelkedik. A bolsevik párt éé a szovjet kormány vezetésé­vel a szovjet gazdaság, mind a földművelés, mind az állat­tenyésztés terén újabb, hatalmas ú-höület előtt áll. Az ország nain- <teh vidékéről jelentések érkez­nek a nagy Sztálinhoz, amelyek á gabona begyűjtési terv határidő előtti teljesítéséről azámolnak tfe Á szovjet parasztság ezidőben árra törekszik, hogy mintasze­rűen végezze el az őszi vetést és ezzel megteremtse az 1950. évi bő termés alapjait. Az őszi vetés Sok körzetben hatalmas vetés- területeket foglal eL A kolhoz- parasztok, a gép- és traktorállo- Hffi&ok, valamint a szovhozok dől. gozól a háborűutáni sztálini öt­éves terv megvalósításáért indí­tott szocialista munkaversenyük- kel ez évben újabb eredményeket éltek el az őszi búza és rozs ter­melékenységének fokozásában. Ukrajnában, Kubánb3n és Eszak- kankázus vidékein, ahol az ősziéit jelentik a legfontosabb gabona- terményeket, bő termést arattak. A VILÁG LEGHALADOT. TABB mezőgazdaságának, a szo­cialista mezőgazdaságnak, min­den . eszköze meg . van, amely lehetővé teszi az őszi termények termelékenységének fokozását.- a szovjet mezőgazdasági tudomány a nagy terméshozamot produ­káló ment erek tapasztalata, az állam hatalmas anyagi és tech­nikai segítsége _ mindez segít­sé gére van a kolhozparasztság­nak, hogy az őszi vetésterülete­ken gazdag termést arathasson őszi gabonából. Az őszi vetés — amelyre a kol­hozok és szovhozok ez évben még jobban felkészültek, mint tavaly — mindenütt teljes erő­vel folynak. Jelenleg több a ko­rai ugar, amelyet Javarészt elő­késekkel felszerelt ekékkel szán­tottak fel. Az ugarföldek gondo­zása tökéletesebb volt, s a nyár folyamán többizben végeztek ta­lajjavítást, amely elősegítette az elegendő nedvesség és növényi tápanyag felhalmozódását a föld­ben, A gép- és traktorállomások, valamint a. kolhozok sok ű j gé­pet és vontató felszerelést kap­tak. A kolhozok javarésze mag­termesztő parcellákon termeit nemesített őszi vetőmaggal ren­delkezik. AZ ŐSZI MUNKÁLATOK sok­kal szervezettebben, gyorsabban folynak mint múlt évben. Az uk­rán köztársaságban például szep­tember 1-re 1 millió hektárral nagyobb területet vetettek be, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. A kujbisevi, cskalovi, amuri és még sok más területen már be is; fejezték a javarészt neme­sített vetőmagvakkal végzett őszi vetést. A munkálatok teljes erővel folynak Kubánban és Sztavropol vidékén, ahol az őszi búza a legfontosabb gabonanö­vény. Ezeken a vidékeken ked­vező feltételek alakultait ki az őszi vetés számára. A kalászosok betakarítását é3 a gabonabe- gyüjtési tervet határidő előtt fe­jezték be, s ennek következté­ben a gép- és traktorállomások gépállományát, valamint a kol­hozok élő iga állományának nagyrészét beállíthatták a vetési munkálatokra. A magas termés eredménye­ként a Szocialista Munka Hőse kitüntetésben részesült élmunká- sok tapasztalatai utat mutatnak a, gépek és az élő iga produktív kihasználására a vetés pontos időben és kiválóan történő végre­hajtásában, s az őszi vetések figyelmes gondozásában. Az agrártudomány által megállapí­tott vetési időpontok betartása rendkívül fontos, mert az idő- mulasztás terméaveszteséghez vezet. AZ ŐSZIEK NAGY termés- hozamának legfontosabb előfel­tétele a, talaj vetéselötti helyes megmunkálása és a vetésnek agrotechnikai szempontból a leg­alkalmasabb időpontokban tör­ténő elvégzése. a tito-rajk banda — az imperialisták legaljasabb fegyvere Nem sikerült a sötét szándék, Churchill, Dulles, TStó és Racko- vies urak. Nem sikerült és nem is lesz belőle soha semmi —, Irta Borisz Polevoj, a Pravda munka- 'társa, a Rajk-per budapesti fö- f.árgyalásáról. A népi demokrá­ciák népei a Szovjetúniő köré tömörülve, a szovjet emberektől tanulták meg szeretni és megy Védeni hazájukat, gyűlölni és megsemmisíteni az ellenséget. A TÖRVÉNYSZÉKI TEREM­BEN egy Idős asszony levelet nyújtott át a főügyésznek. Az asszony férje az első imperialista háború áldozata lett, két fiát a fasiszták kínozták halálra. Le­vélében most azt kérte, hogy a Népbíróság hozzon olyan ítéletet, amely örökre elveszi a kedvét a vádlottakhoz hasonló elemek­nek, bogy a szabad magyar nép­re emeljék kezüket. S amikor az államügyész megtartotta vád- beuzédét, úgy tűnt fel, annak az idős magyar asszonynak a gon­dolatai varrnak a beszédben: — A veszett kutyák ellen csak egyféle eszközzel lehet védekezni: él keli pusztítani őket! Az „Izvesztija“ vezéreitekében megemlékezik arról, hogy a Szovjetúniő „Történ elemhamlri­tók“ című, 1948-ban kiadott jegy­zéke nagy vonalukban már fel­fedte azokat az impei-ialista cse­lekedeteket, amelyek még a há­ború alatt és a báberúután a Szovjetúniő és a népi demokrá­ciák ellen irányultak. A Rajk- fcanda ügyének tárgyalása fényt derített ennek a gálád aknamun­kának részleteire. ugyancsak az „IZVESZ- TIJA“ közli Mihail Rogov cikkét, Péter volt jugoszláv király nyi­latkozatáról. Mint Ismeretes, Pé­ter úgy nyilatkozott, „hajlandó együttműködni Ti tóval". Rogov idézi a francia „Combat“ mun­katársának a volt királlyal foly­tatott beszélgetését, amely sze­rint Péter kijelentette: , Semmi lényegbevágó kérdés nem választ el engem Titótól. Rogov így folytatja: Az, hogy Titó Jugoszláviát ismét a töke gyarmatává tette, az, hogy a titólsták megcsúfolják a jugo- szlávok minden emberi jogát és hogy fasiszta támaszponttá tet­ték országukat, hogy a jugo­szláv népet nyomorba döntötték, koldusbotra juttatták — mindez teljes mértékben találkozik az ex-király nézeteivel, az imperia­listák törekvéseivel. E vélemények tükrében még világosabbá válik, hogy Rajk és bandájának igazságos ítélet alá vonása nem egyszerűen a ma­gyar nép belügye volt. A per folyamán felfedett aljas cselek­mények és tervek bizonyítják, hogy az imperialisták — a, népek békéjének és szabadságának el­lenségei — folytatják mesterke­déseiket a népi demokrácia or­szágai ellen és erre felhasznál­ják Titót, legaljasabb fegyverü­ket. a budapesti per feltárta az imperialista összeesküvés képét Magyarország és a többi népi demokratikus ország rendszere, a béke és a szocializmus ellen. A vallomások új tényeket tartal­maztak Jugoszlávia fasiszta ve­zetőinek aknamunkájáról és gya­lázatos eszközeikről. A „PRAVDA" IRTA egyik vezércikkében, hogy a per folya­mán nyilvánosságrh került té­nyek arról tanúskodnak, hogy Jugoszlávia mai vezetői az impe­rialista I örök megbízásából a háború után a szökevény-kém- szervezetek működését megkísé­relték nagymértékben fokozni a népi demokrácia országaiban. Ellenforradalmi összeesküvés ter­veit dolgozták ki, háborús be­avatkozást, gyilkosságokat ter­veztek és ezek végrehajtására gyakorlott kémeket, bérgyilkoso­kat válogattak ki. A magyar nép ítélete megér­demelten és keményen sújtott le a bűnösökre. Mizserfán kevés a költség, rie javítani kel! a fegyelmet A máz ser fai bányaüzem a terme­lési előirányzatot 99-9 százalékra teljesítette és augusztus hónapban 90 százalékát költötte el a regie- kiadásokra előirányzott összegnek. Az ebből felmaradó részt üzemi gyűlés keretében mint nyereségré­szesedést osztottak ki a legjobb dolgozók között. Az üzemben még igen sok tennivaló van a munka­fegyelem terén, mert január óta majdnem kétszeresére emelkedett a betegségek általi mu'asztások száma. Szorosnak igyekszik A Szorospatak és Kossuth-táró közötti párosversenyben a leg­utóbbi kiértékelés alapján Szoros­patak vezet 161-98 ponttal. A szo­rospataki brigádok vállalt előirány­zatukat túlteljesítik és a munkafe­gyelem terén is jó eredményt mu­tat fel az üzem. A csapa-ok kö­zötti párosversenyben Varga Já­nos, Mátyási György vezetnek. Az üzem 35 százalékos bányafa és 20 százalékos robbanóanyag megtaka­rítást ért ti. Jutalomkiosztás a Gépgyárban Ünnepélyes keretek között osz­tották ki a gépgyárban a jutalma, kát azoknak a dolgozóknak, akik a Knórr-fék gyártásánál a selejtet 15 százalék alá süllyesztenék. Ivánfi Sándor és Kurucz István 750—750, Bulla Ernő, Páivölgyi Károly 300—300, Kovács Miklós és Jancső József szintén 750—-750 forintot kap-ak. FALVJÄRÖK as ötéves tervkölesönért Uj, nagyjelentőségű feladat meg­oldása elölt áll dolgozó népünk. Az országépitő, a szocalzmus alap­jait megteremtő 5 éves terv meg­kezdése itt á-ii előttünk. Népköz- társaságunk kormánya terv kölcsön, jegyzési felhívással fordul a nép- íez, hogy elősegítse 5 éves ter­vünk sikeres elindulását. Az üze­mek dolgozói nagy lelkesedéssel és beszédes eredménnyel bizonyították be eddig is, hogy megértették és magukévá tették a kormány felhí­vását. Megmozdultak a falvak és minden jel arra mutat, hogy dolgo­zó parasztságunk ismét hitet tesz a demokrácia, az 5 éves terv mel­lett. Ez az új és komoly feladat falu járóink számára nehéz politikai felvilágosító munkát jelent. Salgó­tarján dolgozó népnevelői már fel­készülten várakoztak a nagy mun­kára. Már szombaton délután 17 zászlódíszbe öltözött autó, majd vasárnap kora reggel induló 8 autó vitte szét szerte a megyébe, a lel­kes énekszóval induló faiujárókat, hogy hirdessék a demokrácia, Rajkék fölött való győzelmét és erősebbé, széklaszilárdabbá ková­csolják Ö6sze a munkás-paraszt szövetséget. Szállt az ének a lel­kes faliujárók ajkáról szerte a me­gyében, ,,.. .értelmiség, munkás, paraszt, harcolj, dalolj, dolgozz ve­lünk .. Majd egymásután érkeznek meg a népnevelők a kijelölt községek­be, ahol már mosolygós arccal, in­tegetve várták őket a falusi dol­gozó parasztok. Alig hangzottak el a falujáró csoportvezetők gyors és megíorutoi't utasításai, a népnevelők­ul ár is munkához Iáinak és harcba indulnak a békéért, az 5 éve«, terv­ért, népünk jólétének megteremté­séért, a szocializmusért. Népnevelőink nem hagynak ki egy házat sem, lelkes felvilá­gosító munkájukban. Turek István vízválasztói népne­velő csoportja lelkesen ismerteti a nógrádmarcali hitet fenik edőkkel az 5 éves terv hatalmas lehetőségeit. Ennek a munkának meg is van az eredménye, mert ■ mindenfelől hallatszik a faluban, hogy mit hoz a falunak az ötéves terv. Boldo­gan integetnek a népnevelők felé a kezükben levő kötvénnyel és boU dogan mondják: „300 forintok jo* gyeatem.” így megy ez Nógrádverőcén is. ahol Balogh István csoportja magyarázza az 5 éves tervkö!- csőn jelentőségét. Rámulatnak arra, hogy az 5 éved terv eltünteti azokat a különbséged két, amelyet az urak és esendőről«! rendszere szándékosan teremtett á faüu és város dolgozói között. Ai község dolgozó parasztjai, felis* merve az igazságot, nem kellet 8 már nekik olyan sokat mondán ij tudták ők már, hogy mi az 5 haj zafias kötelességük és hogy ők se nj maradhatlak ki a szocializmus épí-J tűsében. Romhányban Merényi Vilmos zagyvapálfajvai központi mű­hely falujáró csoportja végzi a felvilágosító munkát. Nagy odaadással igyekeznek meg.- magyaráz™, hogy a nehéz és ve« rejtékes munka árán elért eredné* nyékét milyen veszély fenyegette az imperialisták és ügynökeik, a Rajk-banda részéről. De nem felejJ főtték azt sem hozzáfűzni, hogfl Pártunk és Rákosi elvtársunk éber« ségén múlott, hogy eredmény efelé nem váltak semmivé és nem túrkel vissza az a világ, amikor a pa« rasztnyuzó íöcdesurak és csendőr* szuronyok uralkodtak a dolgozó pa* raszt felett. Népnevelőink felvilágo­sító munkáját mindenütt örömm/ttj fogadta és már tudták a dől gőte parasztok, hogy szorosan a mun­kásosztály mellett, a béke és jóiéi mellett kell állást fogialniok. A mi íalujáróink már sok szád és n-ohéz feladatot oldottak met») sikeresen és ez a feladat harcol jelentett az osztályellenség elen* országunkon belül, de határainkon tu! is. Harcot jelentett eddig elért eredményeinkért, a békéért, az lm. perfelisták és aljas ügynökeik <■_, len. Fafej áróink ezt a harcot iá vállalták és sikeresen véghez Isi vitték. Falu járóink válasz! á-ojj után most újra bebizonyították* hogy méltóak Pártunk bizalmá".!, hogy Rákosi eív társ vezetésével győzhetetien harcosai a munkást paraszt szövetség erősítésének, ál szocializmus építésének. A haladó értelmiség kiveszi részét a köEcssnJegyzéshflÜ Lázas izgalom van a röpgyülés után az irodákban. Öléves tervköL csont jegyzőnk. Megértettük a Ma. gyár Dolgozók Pártjának és de­mokratikus kormányzatunk felhívá­sát: ,,Kölcsönnel az 5 éves terv megalapozásáért.” Boldog öröm­mel tölt el az a tudat, hogy mi is hozzájárulhatunk szocialista hazánk telepítéséhez, amely már a mun­kás, a dolgozó paraszt és a haladó értelmiség hazája. Tudjuk, hogy a Szovjetunió hős- népe milyen óriási áldozatok árán harcolta lei a szocializmust. A szov­jet nép százezrei vesztették életü­ket a népek szabadságáért és a yi- lágbékéért. Mi, magyar értelmiség, felsorakozva a munkásság és a dolgozó parasztság mellé, a nagy Szovjetunió példájára most íerv- kölcsömjegyzésseti harcolunk a béke biztosításáért, szabadságunk^ ért és boldogabb jövönkérl. Mi is szorosan felsorakozunk a munkásság és a dolgozó paraszts-egj ffietté, mert tudjuk, hogy ahoí mi vagyunk és ahol mi dolgozunk, ot| még ellenség is van és nem ni csekély számban. Mi azonban nem törünk sométM között ellenséget! Tisztában vagyunk aszal, hogj| népi demokráciánk eftenségei 2 Rajk-bandjták sorsára kerülnek. Tettekkel mondunk kemény ne# met a háborús gyújtóiatoknak é* a Szovjetunió vezette békefrortl magyar bástyáját erősítjük. Éjjen a Magyar Dolgozók Párta jának nagy vezére, Rákosi Mátyás^ éljen Sztálin- efvtárs, a vstágbéíc# arcvonalának hatalmas vezére. Tömör Sándor SoSgóíariá^ „Mini brigádvezető példát mulatok a kölcsonjegyzésbeo is“ Számé1 János mátranováki bá­nyász 29-én 100 forintot jegyzett. Később azonban ezt az összeget 700-ra emelte fel. Erről az el­határozásáról így ír hozzánk: „Csütörtökön reggel a beszállás­nál ismertették velünk a tervköL csőn célját. Akkor nem értettem meg és nfem láttam tisztán, csak amikor kezdtük tárgyalni és meg- ! vitatni, hogy ez a kölcsön nekünk 1 hárcvníéleképen is megtérül: elő­ször visszakapjuk teljes egészébe«^ másodszor ezzel a kölcsönnel elöMl elérjük célunkat, a szocializmust) harmadszor még nyerhetünk te. Eli határoztam, hogy példát mutatok) mint brigádvezetö, nemcsak a tea melésben, hanem a kölcsönjegyr.é*| ben is, társa innak, ‘tárom gyerme^ kem van és arra gondoltam, ő ért tűk és mindannyiunkért érdemes é4 kötelesség ezt a2 áldozatot mcgl hozni.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom