Szabad Nógrád, 1949. október (5. évfolyam, 40-43. szám)

1949-10-06 / 40. szám

l A RÉTSÁGI DOLGOZÓ PARASZTOK ünneppé arattál a tervkülcsüniegyzést Ráköti: »A jegyzés »ikerét m ég külön dShúxsa m, hogy m dói. jgoeő parasztság egyrésze csak most fog a jegyzéshez és csak ezután yog ja eladni burgonyáját, vagy hízóját} amelynek árából a kölcsönt ki- fizeti. De máris száz és ezer példa van arra, hogy a fahl dolgozó népe Worn fog elmaradni a város mögött.« Romháj&yban már a kötvényeket osztják A rétsági járás Romhány kö-ísé- W’-brm ágy tekintenek Rákosi elv. társnak citc a megállapítására, mely Kiilelez és nekik is ú:mutató a jö­vőre nézve. Vidám nótaszótól han­gos a község a jegyzés megindulásá­nak napján. Nem titkolják a rom­hányj dolgoz parasztok, hogy ezt a napot ünnepnek tekintik- Égés* nap t; ól a zene a faluban, még as őszi (munkálatok is jobban mennek ma. A hiselÜzövelkezst falán nagy fe­kete tábla hirdeti, hogy kik járnak uz élen a jegyzésben. A kályhogyár dolgozóinak eredménye egybe van kiírva. Kilencven dolgozó jegyzett Összesen 26000 forintot. «..Aztán iön valaki, letörli a 26 ezret és büszkén még nagyobb számokkal írja ki: 28,600. Vasárnap, amik«» szem ment ki a telezőre a falu népe, valamennyien fett szorongtak az iäkola eiőtt a gyű­lésen. — Romhány község vasárnap dé. lig előirányzatát 3850 forinttal tel­jesítette túl — jelentette be a* elő­adó elvtárs és még hozzátett»: »A nini napon már kiosztjuk azoknak a kötvényeket, okik befizették az árát. Valamennyien tud'.ák. akik ott foltok, hogy ez nem mindennapi fesemény és tudták, hogy kinek kö- itzönnelik. Ezért hangzott lelkesen r. kiáltás; »Éljen Rákosi elvtársi Éljen a mi Pártunk!« Az asszonnyal együtt örültünk i Pipó Ferenc hr,ükor átveszi 5 holdas paraszt, a kötvényt, megsi. «nógatja, megnézegeti, valahogy így van vele, mintha egy kedve« aján- Iailot kapott volna, amit még nagyon sok fog köveink — Három hold földem volt, ket­tőt hozzá a demokrácia adott — mondja- — Kilenc gyermekem va«>, ebből kettő a rendőrségnél teljesít szolgálatot • •. Védik azt, amit már idáig építettünk. — Az asszonnyal együtt örültünk, amikor beírtam az 50 forintot, a fiam meg négyszázat tett hozzá, — gondolkozik el Pipó elvtárs, amíg a többi négy is átveszi a kötvényeket. Nem kis büszkeséggel áll az ün­neplő tömeg között Koczka Béla fém- Az első jegyzési napon egy­maga reggel 8-tól este 6-ig 10-500 forint értékű jegyzést gyűjtött öíSze­— Többször is végigjártam a so­romat. Magyaráztam a földhözjusta. tott paras*ttár®ainiHak, hogy benne, tokéi h támogatott a demokrácia, most nektek kell segíteni. Mondtam nekik, hogy egy évig voltam a Szov­jetunióban és ott láttam, hogy mi­iyen hatalma» előnyt jelent a kői. csönjegyzés siker«. Verseny a legyéé? sikeréért Versenyben vannak a rétsági já­rásban a községek, a dolgozó pa­rasztok, meg a jegyzó-gyüiíők is. Ünnepi d szivén a járás, hangos Rá­kosi elvtárs nevetők Nógrád is Romhánnyal egyidőben már a köt. vényeket adta ki, hogy'bebizonyítsa ragaszkodását a népi demokrácia iránt éppen úgy, mint a beszolgál­tatással. Alsópe tényben Kins József bíró, amikor a 200 forintot beírta, őzzel fordult társai felé: — Példával akarok előljárni, mert ezt az összeget már viszakaptuk a demokráciától és még százszorosán fog megtérülni. Berkenyét Szendehely hívta ki versenyre. A berkenyétek azt mond­ták magukban: »No, álíjuk a ver­senyt«. A vége »z lett, hogy Berke­nye került az első helyre Hálájukat róják le most a bídért, az iskoláért, a földért és mindenért, amit a de­mokrácia adott. A rétsági járás most tettekkel bi­zonyítja be, hogy Szeretik hazáju­kat, szeretik a földet é* a tervköl- csönjegyzéssel is hozzájárulnak a iiéke megvédéséhez. Papp László próbarendőr fejezte ki legjobban ezt a gondolatot. _ Jó üt, villany lesz a tervkölcsönből ~ Én 500 forintot jegyzek, hogy ezzel is erősítsem a* országot, mert most már magunknak adjuk. Tu. dom, hogy mit jelentett a múltban rabszolgaként dolgozni és mit jelent az, amikor miénk az országi Parőczi József »zécsénykei ütőt 400 forintot, a fia meg 250.et je­gyeztek­— Kötelességemnek érzem «— mondja Parőczi József, hogy támo­gassam a nép államát. A faluban még nincs villany, rossz az út és ebből a pénzből erre a célra is fog­nak fordítani­A megmozdulás, a lelkesedés egy­ség«^ az egész járásban. A dolgozó parasztság egy jobb életet biztosító terv, az 5 éves terv megindulását segíti elő, aminek nyomában soha nem látott felvirágzást ér el. MIÉRT JEGYEZTÉK TÚL a pálfalval üveggyár dolgozói fiáfioaij ».4 Magyar Dolgozók Pártja} demokráciánk minden hűséges ka­tonája, minden mng'/ar patrióta ez úttal is egyemberként teljesíti ha. gtfiat kötelességét és a kölcsön jelzésévé1 ad választ a népi demokrácia faiadén ellenségének•« A zagyvapá’falvai üveggyár láda készítő üzeméből messze hallatszik a kovácsolás. Nagy a sürgés.forgás, mindenki siet, hogy a normát túl­teljesítse és hogy méltó választ ad janák a dolláréhes Rajk aluttorcos garemherségéra. A szorgalmas mun­kának meg is van az eredménye, Inert a normájukat 20 ezáza'ókW inát túl is teljesítették. A ládaüzem Petőfi-brigádja beme®ak n munkából veszi ki a ré­szét, hanem az 5 éve» tervkölcsön jegyzésénél is elől járt- Már fél ki. hm ere lejegyeztek mindannyian. Nagy kalapácsolás közül ie kihallat- Iz.'k Godó József kiállása. — Te, Katika! Az 5 éves terv m'gé*4i felszámolunk minden munka, tfélkuüséget, n örömmel fűzi hozzá i— «mért jegyeztem 600 forintot. Hgylátszik, Dombi Katika Bem akar adós maradni a válasszal, s ra­gyogó fiatal arca mosolyra nyitva ágy kiált vissza: — Az még semmi. Jóska- Én gzéit járókára hozzá 200 forinttal, hogy a* 5 éve» terv végére ingyen nyaralhasson minden dolgozó em­J>«% A lelkes vitából Dévai István sem itknr kimaradni és odakiált nevetve «Balogh Mihálynak: — Mihály, én azért írtam 600 fo­rintét, hogy hadd egye a »rossz, mhé^ég* az imperialistákat, hadd ábjon a fülük kétfelé, mint a sza­márnak, Nagy derültséggel fogadták Dévai 'István kijelentését. Mihály úgy ér*i, hogy neki is lel! mondani va. 3amit, majd igazít egyet a nadrág­ján ®» megfontoltan válaszol; Bit ide figyelj, Dryti, én is, azért jegyesem 300 forint kölcsönt, hogy legyen virágzó, boldog országunk, ahol gyermekeink gond nélkül él­hetnek tanulhatnak és biztos jövő elé néznek. Az arra haladó GordoS Péter le­teszi egy pillantra a deszkát a vállá­ról, majd a sarokban dolgozó Török Jánosra mutatva így szól: — Dévai bácsi, Török elvtárs jegyzett a múltban a* erdélyi köl­csönre éa még a mai napig is kapja— Hahaha! Nevetéstől kipirult arca hirtelen komollyá válik és megfontoltan így beszél: »Ez a tervkölcsön, amit mi jegyeztünk, nem a kapitálisak ha­sát hizlalja, hanem a munkások számára erős, virágzó, magas élet- színvonalú országot teremt. A vitatkozókhoz Török elvtár* közeleg, úgylátszik meghallotta, hogy őróla beszélnek. Odaérve lepo­rolja fflrfczporral telei'agadt ruha. ját és így gzól; *- Éppen azért járultam hozzá most a tervklöcsönhöz, mert tudatá­ban vagyok annak, hogy 5 éves ter­vünket sikeresen megindítjuk és ez. által gyermekemnek Jó élete éa biztos jövője les* ■ •. Aztán meg nem leszek vele, mint az erdélyi kölcsönnel, melyből Horthy pribék­jei hizlalták hasukat és nekem a kölcsönből nélkülözés, gyermekeim­nek pedig nyomor jutott a felsza badulásig. Mosit Dági Sándor kiáltása za­varta meg a lelkes ri'.ázó csoportok Olyan hangosan kiáltott, hogy a nagyzúgúsú fűrészgépek som tud ók letorkolni: — Éljen Rákosi! Éljen a* új 5 éves tervünk! Példát vettünk a szovjet dolgozók tervkö’csöujegy zé­séből. A lelkes vita mellett szorgalma­san rakják egymásra a deszkákat... Ma még jobban megy a tcímeié*, mint máskor. Ez olyan ünnep, ami ritkán van ée a termelésben ie meg kell örökíteni! — lantos — „Örömömet fejezem ki...“ örömömet fejezem ki pár sorban abból az alkalomból, hogy népi de­mokráciánk vezetői, élükön Rákosi elvtárssal, alkalmat adtak arra, hogy az 5 éves terv megvalósítá­sához ne csak munkával, hanem tervkölcsönne! is — egy havi illet­ményemmel — hozzájárulhatok. Igaz, hogy ez az összeg eltörpül azzal az ajándékkal szemben, amit j én eddig kaptam a népi demokrá-, ciától, mert amíg a mul-ban rab.1 szolga gyárimunkásként kezeltek j munkahelyemen, addig ma a népi! demokráciában nemcsak arra nyílt1 lehetősé?, hogy tanulhassak, hanem tanulás után gyakorlatban gépállo­másvezető lehettem. És nemcsak a tervköicsönnel akarom biztosítani ezeknek az eredményeknek a meg. védését, hanem ma a tervkölcsün- ivei, holnap szívós munkával, és ha szükség lesz rá, fegyverrel is. Büszke vagyok rá, mint az ország legfiata'abb gépáliomásvczetője, hogy ebben az elgondolásomban egyetértenek Velem traktorosaim is. SZLACS1N JANOS Nagy Jóé i az Ä MB? Politikai feüsáfM iU eszi szántás -vetési naakálattkréi Já A Politikai Bizottság megáüapit- , hogy az őszi szántás.ve.ési terv végrehajtásában bizonyos e!mai a- dás mutatkozik. Ebben az elmara­dásban benne van az osztály ellen­ség keze is. Pártszervezeteink nem figyellek feí az ellenség tevékeny, ségére s nem biztosították az őszi munkálatokról szóló minisztertaná­csi határozat dfe’ben való végrehaj­tást A Politikai Bizottság felVvja és a megyei és járási pártbizottságo­kat, valamint a pártszervezeteket, hogy a szántás-vetési terv teljesí­tését tekintsék központi feladatnak és biztosítsák, hogy a rendeletbe^ előírt területen a rozsvetés legkéJ sőbb október 15-ig, a buzavetépl legkésőbb október 3l.ig befejeződ-! jék. Pártunk minden dolgozó paraszt« tagja járjon éjen a szántás-vetésji munkálatokban! A pártszervezetek párttagjaink példamutatásával, a népnevelők agitációs munkájával, a népi bi­zottságok helyes irányításával és *í «eme gszer vezete k moz gósitásá v al‘ érjék el a szántás-vetés! terv ma­radéktalan és minél gyorsabb tel­jesítését. Megmozdult megyénk az őszi munkák sikeres befejezéséért Pártunk Politikát Bizottságá­nak határozata, amely rámutat, hogy az őszi szántási, vetési munkában bizonyos lemaradás tapasztalható, — újabb lendüle­tet adott megyénk parasztságá­nak. A Politikai Bizottság megálla­pítását megyénk dolgozó paraszt, sága ia felismerte és rájött, hogy hazánk további erősítésének 5 éves tervünk sikeres megkezdé­sének egyik fontos feltétele: jövö esztendei gabonatermésünket a jó őszi talajelökészítéssel és a vetéssel megalapozni, A határo­zat után megyénkben, ahol a multheti kiértékelés szerint is elmaradtak, most még jobban megismerve a munka hatalmas jelentőségét, nagyobb lendülettel viszik a munkát eredményesebb befejezés felé. Ezek a községek a balassagyarmati járásban Dej- tár, Hiny, Ipolyvecse, Eercej és Szügy. A rétsági Járásban Romhány, Bánk, Szendehely, Tereske és Ós­ág árd. A salgótarjáni járásban; Vizs­lás, Nemti, Homokterenye, Mát- ranovák és Bocsárlapujtö. A szécsényi járásban: Sőshar- tyán, Szécsény, Hollókő, Varsány és Rimóc. A szobi járásman: Zebegény, Nagymaros, Szob, Ipolydamázsd és Ipolytölgyes. A sziráki járásban; Garáb, Ko- zárd, Csecse, Szlrák és Lőrinci. Az elmaradt községek mellett a Politikai Bizottság határoza­tát megértve kibontakoznak me­gyénkben a jó munkát végző köz- ségek is. Ezek a községek a ba­lasnagyarmaíl járásban: Csitdr,, Szanda, Cserháthaláp, Terény, örhalom; a rétsági járásban; Nógrád, Nőtincs, Berkenye, Szó csénke, Kisecset; a salgótarjáni járásban; MátraszöUöa, Márk- háza, Kisbárkány, Zagyvaróna éa Bároa; a saécsényl járásban:1 Ludányhalászi, Filiny, Bencur-1 falva, Nőgr&dmegyer, Magyar- géc; a szobi járásban: Tésv Kemence, Kismaros, Nógrád. verőce, Szokolya; a sziráki já­rásban: Bokor, Buják, Nagy­kökényes, Heréd és Erdötarc»*,' A Politikai Bizottság határo­zata egy újabb versenyszellemet alakított ki az öazimunkák el­végzésében megyénk egész terű-' Jetén, A községek verseny kihl-i vása után a járások is versenyre keltek. A sziráki járás operatív bizottsága versenyre hívta a megye valamennyi járását. A járások és városok közötti' versenyállás a kővetkező: 1. Sal­gótarján város, 2. a rétsági já­rás, 8. a szécsényi járás, 4. a salgótarjáni járás, S. a baíassa- gyamati járás, 6. a azirákl já­rás, 7. a szobi járás és utoisó helyen Balassagyarmat város áll. Megyénkben a versenysajllem minden bizonnyal ki fog széle­sedni. A legújabban érkezett je­lentések arra mutatnak, hogy dolgozó parasztságunk a párt- szervezetek jó felvilágosító mun­kája következtében fokozott kö­telesség tudattal és lelki ismeret­tel lát neki, hogy jő őszi munká­val biztosítsa az ötéves terv első esztendejének kenyerét. Kultúrnap Balassagyarmaton A Szaktanács „Kultúrát a vidéknek“ akciója keretében ok­tóber 9-én, vasárnap Balassa­gyarmaton a Közalkalmazottak Országos Szakszervezetének 120 tagú budapesti kultúrcsoportja közreműködésével kiüt. őr napot rendez; Műsor: Délelőtt irodalmi ankét. Előadó Pándi Pál. Dél­után térzenét ad a pénzügyőrség l'üvós zene kara. Este a vármegye- házán nagy műsoros est. iilleti 1 fiatalé!!, vétijik mesa békát! melyben részünk volt. Megismertük a nép fiaiból kikerült tiszteket, akik nem durva és aljas szavakat idézve fogadtak bennünket, Közénk ültek és már az első szép nap után úgy dolgoztak velünk, mintha 6k is veiink együtt vomiftak volna, be. Tehát láttatjátok, hogy most * néphadsereg katonájának lenni du csőség, hiszen sd nem a tőkések profitját védjük, hanem a dolgozó nép békés építő munkáját és sjts badságát, hogy meg bírjuk védeni hazánkat minden külső és be]ső el­lenségtől. Jöjjetek tehát, hogy együtt védjük meg szabadságunkat és függetlenségünket minden im­perialista törekvések eilen, a Ma, gyár Dolgozók Parija útmutatás* alapján, hogy így nagv lendülettel építhessük demokráciánkat. Főnyi Fái lv»swte Kedves barátaim, eivtársaim! Még pár hónapja én is ott dolgoztam a salgótarjáni üveggyár kemencéinél, fáradságot nem ismerve, mert tud­tam, hogy s dolgozó nép jólétéért és hazánk újjáépítéséért végzem a munkát. És most egy pár sorban szeretném ismertetni az én érzései­met. Kérlek, nagyon jól figyeljetek. 1949 április 1-én vonultam be. Bizony, már régi vágyam volt, hogy a dolgozó nép által feláll» <ott néphadsereg ruháját ßitsem ma­gamra. Vágyam ezzel teljesült. Elvtársak! Nem úgy vártak ben. nünket, mint a réui Horthy-hadse. reg újoncait. Nem küldtek ki egy zupiás őrmestert fogadtatásunkra, hogy még a vonatról le sem száll­va, máris reszke've haották annak gúnyos és durva szavalt. Most me. rohan más volt. Ünnep volt szá­munkra az a gyönyörű fogadtatás,

Next

/
Oldalképek
Tartalom