Szabad Nógrád, 1949. október (5. évfolyam, 40-43. szám)
1949-10-29 / 43. szám
1 fiz egyéni verseny kérdése bányaüzemeinknél AMIKOR RÁKOSI ELVTARS felhívta a dolgozók figyelmét, hogy nálunk a versenymozgalom mellék- vágányra tért és az egyéni ver. 3egyformát, amely szjnlte minden dolgozóra alkalmazható, sokkal szé. lesebb alapokra kell helyezni, — a nógrádi bányaüzemeknél sokan vol. tak, akik azt mondták: ,,nálunk ez nem lehetséges” vagy hogy „nincsenek meg a teltételek hozzá”. Természetesen ez ellenségeink dédelgetett meséje voiií, hiszen a versenymozgalom kiszélesedése a termelés, a termelékenység emelkedését, az ország erősödését eredményezi. Arróji is beszéltek, hogy a bányáknál a munkálatok mind csoportban történnek é« így az egyéni elgondolás nem érvényösül- hét. Az efanuít héten Salgótarjánból öttagú küldöttség ment az egercse- b; bányaüzemhez tanulmányozni az egyéni verseny formáját.' Eger- csehiben frontfejtésen dolgoznak. Mindenkinek megvan a maga előirányzata és egyéni leleményességén, tudásán függ, hogy azt túlteljesítse. A kollektív szedem i'tlt is érvényesül és itt látni meg igazán, hogy ki dolgozik, ki tekinti a tér. rijelésit a saját ügyének. A front, f-éftés, amellett, hogy lényegesen ofcsóbb, mint a vágatokban történő művelés, nagy lehetőségeket nyüt a teljesítmény emelésére. Egereseb iben például az áífegtelje- sítménv ez efonuilt hetekben, 4 mázsával emelkedett. Ezeknek a tapasztalatiaknak az alapján nálunk is bevezetik a frontfejtést, eíőször egy üzemben, aztán kiterjesztik a többi ilyen művelésre alkalmas bányaüzemekre is. A FRONTFEJTÉS BEVEZETÉSE tehát bányaüzemeinknél az egyéni versenymozgalom hatalmas felien, düiését fogja eredményezni. A cső. portos munkálatoknál az egyes dolgozók tudása, lendülete, munikaaka- rata korlátozva van. A fronton szabadon nyilvánulhat! meg a nagyobb tudás, az ambíció és teljesen ki van, zárva — ami csoportban még lehetséges. — hogy aki a termelés emelését nem tekinti magáénak, a jobba-n dolgozó bányász eredmé. nyélben osztozzék. Természetes, hogy az alkotmányban, biztosított: „mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája szerint” elv alapján a bér a termeléssel egyenlő mértékben emelkedni fog. Persze hiba lenne abba a téve. désbe esni, hogy a frontfejtés bevezetésével bányáinknál az egyéni verseny megoldásának kérdésén, túl tettük magunkat. Számtalan formája és lehetősége van. még, hogy valóban mindem dolgozót bevonjunk a versenyl». A jó eredmények elérésének egyik feltétele, hogy biztosítva legyen az üres csilié, így tehát versenyre hívhatják kd egymást, a folyamatos csiileellátás biz. tosítására. Versenyre kelhetnek a brigádban dolgozók is — egyénen, ként. A jó munkás például váKal- va, hogy munkamódszerét meghatározott időn belül továbbadja, vagy megfordítva: azért kelnek ketten egymással versenyre, hogy meghatározott időn beiül átveszik a munkamódszert és meghatároz,otít százalékot érnek el. Ugyanígy a politikai felvilágosító munkában, is versenyezhetnek. A BRIGÁD, A CSAPAT ered. menye az egyes emberek, dolgozók eredményéből tevődik össze. Ä brj. gád tagjai tehát először saját maguk teljesítményét igyekezzenek túlteljesíteni. A javítóműhelyek, a szénosztályozók, a szénszáilítók dolgozói és az irodáik értelmiségei számtalan módját találhatják annak, hogy egyéni versenyben doílgozva elősegítsék az egész bánya munkáját és elmélyítsék, a szocialista építés erejét. Akik beosztásuknál fogva brigádban nem dolgozhatnak, most találhatják meg annak módját, hogy egymással versenyezve bebizonyít, sák hazájuk, Pártjuk iránti ragasz. kodásukat, hűségüket. Termelési felelőseink, üzemi szakszervezeti bizottságaink nem igen tettek még ezen az úton iránymutató, szervező lépéseket. Sok üzemnél elhanyagolják a termelés, a munkafegyelem jelentőségét, ami eredményeink rovására megy. Ezen a téren döntő fordulatot keit ten. niök, hogy azt a hatalmas kezdeményező, alkotó erőt, amely a dal. gazokban rejlik, a versenyen — elsősorban az egyéni versenyen — keresztül hasznosítsák. AZ EGYÉNI VERSENY magával hozza azt a követelményt, hogy az üzem tervét felbontsuk egy am. bérig, ezáltal ellenőrizni tudjuk eredményeinket, hibáinkat. A 3 éves terv befejezéséinek egyik döntő fettétele, hogy a vezetőség ted. ja: üzemük, brigádjuk, egyéni ver. sonyzőjk mikor fejezik be saját tervüket. Ezen a téren is a Szoveíunióiól vessünk példát és bizonyos, hogy bányáinkban, — úgy marit az építőiparban is — meg tesz a munka hős©, akit ® dolgozók követnek, akitől tanulnak, hogy jobb eredmé. nyékét érjenek el. Ahol akkor vállalták a Terv teljesítését, amikor már kefe festék, avan mit eredményez az ellenérzés hiánya »Vállaljuk, hogy as egész tervünket a gyár összes Üzemeire nézve 21 nappal a határidő előtt, fehát 1949 december 10-re teljesítjük« — mondottál: ki határozatukban a Salgótarján, acélgyár dolHa végigjárod az üzemet, láthatod azt a hatalmas akaratot, amellyel vállalt kötelezettségűi: teljesítésfel dolgoznak. Az acől- öátödében a szűk keresztmetszet kiküszöbölésére brigádot alakítottak, — Ebben a hőnapban, hogy november 20-ra befejezzük tervünket, kétszerannyit kell teljesítenünk, mint máskor... Tegnap öt adagot öntöttünk le. Hyen még nem fordult elő a gyár történetében, — mondja Viszovszki elvtárs. A sodronygyárbn a brigádtáblák hirdetik, hogy ebben az üzemben nem ritka a 140—145 százalékos teljesítmény sem. Balicza Rezső brigádja új tagjainak adja át új munkamódszerét és azok már most 80—22 százalékos túlteljesítést érnek el, — Azonban nem helyes — mondja —, hogy a tervfelbontő brigád még a 3 éves terv befejezése előtt néhány héttel sem juttatja el hozzám, hogy mi az én tervem... Persze a sodronygyárban dolgozik az ellenség. Sole a géptörés, a termelésből való kiesés, amint az iizem dolgozói mondják, ma a termeléssel ütnek vissza az ellenségnek, de holnap pozdorjává zúzzák az egész társaságotl A termelési iroda munkaversenyben „áll“ Egymásután születnek az acélgyár üzemeiben a jobbnál-jobb eredmények. Elmunkások, brigád- vozetdk, újítók és az egész gyár azon dolgozik, hogy erősítse a bá- Ketábort és boldog jövőt teremtsen magának, > - ^ j gozői, válaszolva a Hofherr-gyár felhívására. Ezt az elhatározásukat még szeptember 7-én hozták, utána pedig még nagyobb lendületet vett a munkaverseny az 5 éves terv alapjait jelentő 3 éves terv megvalósításáért. — Az ekegyárban nem valami jókedvüek az elvtársaik. »Hát csak ennyit érdemiünk mii«, vagy »Na, jól nézünk mi ki!« — hangzik itt is, ott is. Hamarosan kiderül, hogy mi a baj. A faliújságon kis fehér papírra írva adják tudomására a dolgozóknak október 20-án, hogy az ekegyártás 3 éves tervét már szeptember 18-án teljesítették. Básti Imre a kifüggesztett eredményekre mutat: — Itt van Tőzsér László 136, Rubint József 133, meg Diósi Jenő 144 százalékot értek el. Ezelőtt 3 hónappal még 107—110 százaléknál tartottak. Minden erőnket beleadtuk a tervbe!... A dolgozók belátják hibájukat Es jóformán az jött ki belőle a termelési iroda hanyagsága folytán, hogy akkor vállalták a határozatban az eredményes befejezést, amikor má.r teljesítették a tervet, mert nem tudták hányadán állnak, mit végeztek. De a vasöntödében sem áll a helyzet jobban. A hengeröntés 3 évi előirányzatát már szeptember ] 5-én teljesítették és ez is csak október 20-án került a dolgozók tudomására, — Már a termelési ülésen is felemlítettük, — mondja Horváth Sándor a vasöntödében. Persze, :ni is hibásak vagyunk mert nem néztünk utána saját munkánknak. Hiszen büszkeség ez nemcsak a vasöntödéi dolgozók számára, de az egész gyárnak. Klaniezai Gyula, az öntöde párttitkára nem is áUhafja meg szó nélkül: »A termelési iroda követte el itt a hibát... Es ilyen kis vacak papíron hozzák a tudomásunkra!« Feladatok Igen, ünnepelni kellene, illetve már kellett volna egy hónappal ez- előtt. Hogyan hajtjuk végre a Nagybudapésti Pártválasztmány határozatát', hogyan követjük Rákosi elvtársunkat, ha a dolgozók eredményeire a szakszervezeti termelési felelős ráül és nem tartja számon, hogy az ellenségeink elleni harcunkban egy újabb eredményt értünk eL Versenyzés ez minden tudatosítás ,ellenőrzés nélkül. Az acélgyári dolgozók minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy az utolsó hónapban ne legyen fennakadás, hogy befejezzék a tervet és eleget tegyenek vállalt kötelezettségüknek, Ennek figyelembevétele mellett az üzemi szakszervezetnek azonnal változtatni kell eddigi politikáján, a termelést, a versenyszervezés irányítását központi kérdéssé kell tennie. A pártszervezet számára pedig döntő feladat, pártéletünk egyik legfontosabb követelményének, az ellenőrzésnek még fokozottabb, hathatósabb ki- szélesítése ! Megkezdték a kulturház építését Hemoktsrenvén és Mátranovákon Homokterenvén és Mátra nova. kon megkezdték a kulturház építését. A két község dolgozói társadalmi munkával járulnak hozzá- az építkezéshez. A kéti község fuvarosai egymással versenyben szállítják az építési anyagokat, hogy minél előbb felépüljön a kulturház. A homokié,renyeí 250, a mátranováíd 320 személv befogadására lesz alkalmas, mindkét helyen olvasó és könyvtárteremmel és egyéb helyiségeikkel. Brigád a szűk keresztmetszet megszüntetésére a hároméves tervet,..** Egy lelkes, örömteli nap volt 25-én, kedden a mátranováki bányaüzemeknél. Délibányánban a lö-os számú csapat, amelynek vezetője Répás János csóka, ezen a napon az üzem 3 éves tervéből ráeső részt teljesítette. Az utolsó csillét virágokkal, zászlókkal feldíszítve, „Éljen az 5 éves terv, harcolunk a a békéért’’ ^ felirattal ^ feldíszítve küldték ki. Az üze,m dolgozói, akik hatalmas ovációval vetítek tudomá su! ezt az eredményt, ígéretet tettek arra, hogy e hónap 29-ig kivétel nélkül befejezik a 3 éves tervet. Ugyancsak Mátranovákon a Gátj bányaüzemnél a 4_es számú csa. pat, amelynek vezetője Gecse Péter Márton, szintén befejezték ezen a napon 3 éves tervüket. Az Újííó Kongresszus elé DOLGOZÓINK LEGJOBBJAI közül az újítóik, akik a termelésig és annak menetét igyekeznek köny. nyefebé, olcsóbbá tenni, a hét végén, 29-én kongresszusra ülnek össze. Az Újítóik Kongresszusa hivatva lesz megállapítani az újítási mozgatom eddigi eredményeit, hibáit és a jövőben elvégzendő feL adatait meghatározni. Ujítómozgalmuiwk már itt, ® megye területén is szép eredményeket mutatott fel. A bányáikban, a gyárakban, de értelmiségi vonalon, is, akik szeretik hazájukat, népüket, egy-egy újítással!, ószszerűsítéssej járultak hozzá tervünk megvalósításához. Természetesen' ezen a terén is előfordultak hibák. Az üzemi bizottságok, illetve az újítási felelősök „ráülnek” egy-egy javaslatra, nem érzik át annak hatalmas politikai és gazdasági jelentőségét. Ezzel nemcsak a javaslat- benyújtó kedvét veszik el, de az egész mozgalomnak ártanak. Az üzemi párt. és szakszervezeteknek ma fokozottabban keíll e kérdés felé tekint enie. Mozgósítani ke® az üzemekben. a feltalálókat, újítókat, észszerűsítőket, hogy javaslataikkal, munkájukkal emeljék a termelékenységet és a termelést gáttó körülményeket kiküszöböljék. Ki ke® szélesíteni az újítók és élmunkások mozgalmát, jó munka- módszereiket, újításaikat közkíncs- csé ke® tenni. Elsősorban ők maguk járjanak éten ebben, de a szak. szervezet feladata, hogy jó politika» és felvilágosító munkával ezt a mozgalmat irányítsák, helyes útra vigyék. Mutassanak rá az üzemi bizottságok, hogy az újító mozgalom harcosai megdöntői a ma rádi- ságnak, az új technika, az új műn. kamódiszer képviselői, akik a szocializmusért vívott) harcban az első sorokban küzdenek. APART ÉS A SZAKSZERVEZET népnevelői, aktívái egyenesen a dolgozóktól érdeklődjenek, hogy milyen újítások megvalósítására lenne szükség, hogy munkájúkat könnyebben^ kévéséin» fáradtsággal végezhessék. Ugyanígy a műszaki és vállalatvazetőség fejé is helyezzük napirendre ezt) a kérdést, mert elsősorban ők azok, akik ezen a téren' kimagasló javaslatokat te. hetinek. A népnevelők mutassanak rá azokra az újításokra, ameiyek már idáig is könnyebbé Illették a munkáit, meg javítolták az életbiztonságot és ezen Mmemően az újító is jutalomban! részesült r; Az üzemek most feiádatterveket dolgoznak ki, amelyek, ha helyesen készüknek el, az ujítómozgaimat tó. megmozgalommá teszi. Lehetővé válik, hogy a dolgozók széles rétegei -kapcsolódjanak bele a kitűzött feladatok megoldásába. Ezekben a féadattervekben meghatározzuk a szűk keiresztmétlszeteketj amelyek akadályozzák tervünk megvalósítását. Az Újító Kongresszus után és a feladatit er vekben, mégha, tározóit tennivalóik, nem kétséges, ujítómozgaknunk megerősítését, fellendülését fogják eredményezni. NÁLUNK A RÉGI tőkés rendiben és most a kapitalista országokban azon törik a tőkéseik a fejükölj hogyan lábaljanak ki * közelgő, sőt már fojtogató válságból Számukra az újítás, a gépek, a rmwri kamódszer megjavítása egyenesen kiaitasztrófáis helyzetük rosszabbL Itiását jelenítené- Nálunk is a m utt- ban, nem hogy meghallgatták váj. n-a a dolgozd hanem elzavarták, vagy a művezető, a mérnök eílőjri va a munkás elgondolását, sietett a vezérigazgatóhoz, saját elgoodo.. lásaként továbbadni és ezért a tőkés profitjából morzsát szedegetik. Még ma is gyakori jelenség; hogy egyes körök, csoportok, aktk számára kedvezőek a körülmények, formálisan kisajátítják maguk szá>. mára az újításokat és rendszeresen szednek fel kisebbmiagyobb, sőt néha jelentéktelen javaslatokért jutalmat. Ugyanakkor a dolgozók széles tömegei el vannak zárva, mes. teraégesen, tudatosan távol vannak tartva az uiíó mozgalomtól. A SZOMBATON MEGNYÍLÓ kongresszus természetesem újító mozgalmunknak nemcsak eredmé* nyeit, de ezeknek a hibáit is meg fogja tárgyalni. Azok a küldöttek, akik megyénkből felutaznak erre a kongresszusra, egy pillanatra se tévesszék szem elől Rákosi eüv- társ szavait: „A kommunista politikai öntudatának mérője elsősorban a termelés emelése. A két kérdés szorosan összefügg egymással.” Ehhez még hozzátehetjük, hogy minden dolgozó hazaszeretetének, népe iránti ragaszkodásának fok. mérője, hogy mennyire tekinti magáénak a termelést!, hogyan igyekszik előmozdítani a gyár, a bánya, vagy az iroda munkáját. Ezeknek a feladatoknak a megoldására az eígyik mód az újítás, az észszerűi? tós, amelyhez népi demokratikus államunkban minden lehetőség adva, van és élni kd! vétó Példamutatás A gépgyárban Rombányl Sándor zománcozó önmagát hívta ki egyéni versenyre. A vazseny kezdete október 24. Célkitűzése- eddigi 12 6százalékos teljesítményét 10 százalékkal emeli, a selejtet 2.5 százalékról 1-re csökkenti le és még ezévben elvégzi az alapfokú szemináriumot. Romhányi elvtárs ezenkívül brigádvezetö is és egyéb! versenyével emeli brigádja teljesítményét. Versenymozgalom a Vasövezetgy árban A Vasötvözerägvärban a vagon ki- és berakásánál dolgozók brigád dot alakítottak a szállítás meggyorsítására és az önköltség csökkentésére. Az üzemben dolgozó Kossuth brigád pedig munkaversenyre hivte ki a Petőfi és Gerö brigádcsapatokat. VáflaStáJc a mennyiségi és mfoőségti termelést és a jó munkamódszereik átadását. A szécsényá áítemi gazdaság te. rületének jelentős rész® egy volt báró birtokához tartozott, amelyet még az idén is ő használt. Most, hogy a volt báró födje végleg az állta mi gazdasághoz lett csatolva, a báró ,,úr” készakarva etíetejteiiíe letakarítani f {Kdjéről a kukoricaszá- rat. Az állami gazdaság emberei hozzáláttak a kukoricaszárak leía. kari lés ához. A szabotáló báró „úr” eliten megindították az eljárástT A „BÁRÓ ÚR" FELEDÉKENY
