Szabad Nógrád, 1949. október (5. évfolyam, 40-43. szám)

1949-10-20 / 42. szám

I fő maiilia meghozza az elismerést'' Vasárnap Dejtáron együtt ünnepelt ipari munkás és dolgozó parasfcy Vasárnap olyan napra ébredt Dej- ißt község dolgozó parasztsága, ami éleiében még soha nem volt tapasz­talható. A város, az ipari üzemek dolgozói és a megye minden részé­ben munkában élenjáró dolgozó pa­rasztok látogattak el a községbe, bogy együtt örüljenek a seocializ- runs építésében elért eddigi eredmé­nyeknek. Ezen a napon a Falurádió dolgozói »Egy falu — egy nóta« műsor keretében köszöntötték me­gyénknek új hőseit, akik a munká­ban váltak hősökké. Ünneplőben fogadják a vendégeket Verőfényes napsütés aranyozta be a községet. Még az öreg házak falai is mintha csodát látnának, csak úgy csillogtak. Zászlóerdőbe öltözött az egész falu. A falu közepén ízlésesen feldíszített díszemelvény, ahonnét Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak hatalmas képei mosolyogtak az ün­neplőkre. Dejtár község dolgozó paiasztsága méltóképpen fogadta a most már valóban szövetségessé vált ipari dolgozókat és a főváros kül­dötteit. Már korán reggel talpon volt az egész község. Mindenki csinosított, (akarí'ott. Előkerültek a sifonokból n’z ünneplő ruhák. Az EPOSz fiata­lok, ki feldíszített kerékpárra, ki pedig a ló hátára ült és várta az érkező vendégeket. Az MNDSz a fond érok mellett kész.tette a ven­gjékovcSolt a dicsőséges Szovjetunió, annak lángeszű vezére, Sztálin elv­társ. Szeretettel fordulunk Rákosi elvtárs leié Erről beszélt Balga Imre, a köz­ség bírója is, amikor a Falurádió dolgozóit é3 az érkező vendégeket üdvözölte: »Meleg Szeretettel köszöntelek benneteket- Hogy mi esen a napon ilyen megértésben együtt ünnepel­hetjük elért eredményeinket. Jutó­ról kell fordulnunk a dicső Szovjet, unióhoz és annak lángeszű vezéré­hez, Sztálin elvtárshoz. Köszönettel kell fordulnunk győzelmeink szerve­zőjéhez, Pártwikhoz és Szeretett, bölcs vezérünkhöz, Rákosi elvtárs. paraszt 1®, aki a vendégek búcsúzta­tásánál ezt mondta: »Milyen hatalmas váRorásnaJc kel­lett, hogy végbemenjen ebben az országban, amikor megértük azl, bogy a viiros jön a faluhoz. Ezt a hatalmas változást ápolni fogjuk, munkánkkal, mert így let's boldog a dolgozó népünk ■. •« Szavai után ajándékokkal halmoz­lak el a vendégeket, maJd felharsant az ünneplők ajkán az Internacio- nálé, a dolgozók himnusza: »...a győzelem napjai jönnek, rabságunk nak vége már... ez a harc lesz a végső, csak összefogni hát...« Az iivemár legjobbjai Bauer Gusztáv élmunkás a salgótarjáni üveggyárban a leg­utóbbi kiértékelés szerint 15 7 Kruspán Ede Uh, Varga Sándor 11,0, Balogh József ISI,, Szítra Endre ISI, százalékos teljesít ményt értek él az 1. számú Fa­zekas-kemencénél. Szovjet %&eb-enciklopédia A'zok az alapvető politikai, társadalmi, gazdasági és kultu­rális változások, amelyek a fel- szabadulás után Magyarországon lehetővé tették a szocializmus építését, elengedhetetlenül szük­ségessé teszi minden magyar dolgozó számára, akár falun, akár városban él, hogy felszaba­dítónkat, barátunkat és példa­képünket, a hatalmas Szoviet- úniót kellőképpen megismerje. Ezt a megismerést szolgálja a Szovjet Zseb-enciklopédia. IX Abroszin, az enciklopédia össze­állítója tömőién, világosan, min­denki számára könnyen megért­hető módon sűrítette Össze a világ első szocialista államának, a Szovjetuniónak politikai gaz­dasági és kulturális berendezke­dését, szocialista társadalmának életét és jellegzetességeit meg­világító hatalmas anyagot. A Szovjet Zaeb-enciklopádia a falusi dolgozók számára is nél­külözhetetlen segédkönyv, mert felöleli a falu dolgozóit érintő problémákat. Hogy csak néhány fejezetet említsünk; „A polgá­rok magántulajdonának védel­me“, ,,Aggkori nyugdíj“, „Rok­kantsági nyugdíj“, „A sokgyer­mekes anyák kitüntetése“, ,,/W kolhozparaszt nők és női trak-l torvezetök terhességi és szülési segélye“, „A házasságról és csa­ládról szóló törvényeken eszkö­zölt változtatások“, ,,Az öröklés jog“ és még sok minden más. De megismerteti ez a könyv” a magyar dolgozó tömegekké'! azt a rengeteg új szót, új fogal­mat, amelyek a felszabadulás után vetődtek felszínre s amely­nek Ismerete nélkül nehezen ért­hetők meg a .jelenkor történé­sei és a jövő kilátásai. A Szovjet Zseb-enciklopédia, fontos hézagpótló mü, mert ere­deti anyag alapján jól használ­ható, könnyen megérthető, kézi­könyvet ad az érdeklődők, ta- nulnivágyó falusi és városi dol­gozók kezébe. De néUcülözh'.tet- len minden népnevelő számára is, aki az agitáció során fel­merülő számos kérdésre kan v<i? Jászt a kitünően összeállított kis könyvből. Régek részére az Ízletes gulyást. Dél felé, amikor felharsant a ze­nekar indulója, már a 2500 lakost számláló község apraja-nagyja a díszkapunál állt. Fogadták az egyre érkező vendégeket. A szobi járás, a rétsági járás, a bakSagyarmati, szé. esényí, a salgótarjáni járások ipari és mezőgazdasági dolgozói, akik mintegy hatezren gyülekeztek ös-ze. Ott csillogott az ünneplő ruhákon az Ötágú élmunkásjelvény, a minta- gazda jelvény, de ott csillogott a szemükben a győzelem lángja is, amit már eddig munkájukban elér­tek- Ezen a napon szorosan kapcso­lódott egybe a miwkás é* paraszt kérges tenyere, amit összekötött a Párt, Rákosi elvtárs, szilárddá egy. hoz.« Még egy pár keresetlen szót mond Balga Imre a község dolgozói nevében, aztán felharsan a zenekar hangja, vele együtt énekelt az egész ünneplő tömeg: »Elnyomás, szolga- SorS, ez volt a rend ezer évig...« A Szívből jövő hang repült a verő. fényes égbolt felé és hirdette, hogy a munkás és paraszt egymásra ta­lálva lerázta a rabbilincset és ma már a saját országában szorosan az ipari dolgozókkal együtt dolgozik, együtt örül. A dallam hangjaira egy Sereg galamb száll az ünneplő tö­meg fölé, ott kerülgeti és Szinte segítette a felszabadult dolgozók aj­káról elhangzott dalt továbbvinni, ami hirdeti a háborúra uszítok felé a békét és az építeni akarást. Délután 3 órakor a 6 ezer számláló vendégsereg a dfezemel- vény előtt foglalta el a helyét. A Falurádió dolgozói megkezdték mű­soruk adását. Dalban, versben, tánc­ban köszöutötték a munkában élen­járó . dolgozókat és azokat a közsé­geket, akik a7- őszi mezőgazdasági mnnk han is már példát mutattak. A vendégszereplő Salgótarjáni acélgyár színjátszói, dalárda és ze- ftcV.ar cgy-egy műsorszámmal még színesebbé tette a Falurádió dolgo­séinak előadását. Elfőnek Farkas Ferenc TSzCs tag kapott jómunkájá- éi-t egy dalt. Utána Vitéz Emma trtiktoristé lány, majd Varga Pál fiarasztj dolgozó* Utána Miskolc/[ László, a salgótarjáni acélgyár dol­gozója, Tóth József bujáki lakos, paraszti dolgozó, Valentn István üveggyári élnmnkás és ■ még több ipari dolgozó. A hallgatóság egy­másután üdvözölte a kitüntetett dolgozókat és együtt örült az elért sikereknek. Sorra jöttek ezután azoknak a községeknek az üdvözlé­sei-is, akik az őszi mezőgazdasági munkában, az 5 éves terv sikeres beindítása érdekében jómunkát vé­geztek. Egy-egy dal szállt Dajtár község parasztjainak, Ipolyvece köz. ség parasztjainak, Káliénak, Nő­tincsnek és számtalan községnek, akik élenjárnak a munkában. Még azoknak a községeknek a neveit is felsorolták az ünnepségen, akik eb. maradtak az őszi mezőgazdasági munkában. Ezek között szerepel Nagymaros, Ne2ga s még egy pár község, akik ma már szintén fölzár­kóztak az élenjáró községek mögé. Felejthetetlen nap — igaz szövetség Már az alkony elborította a köz­séget. az ünneplésben összeforrt ha. talmas tömeg még mindig együtt volt. Három órától fél hétig tartott az ünnepség. Amikor a rádió mű vészei búcsút mondtak az ipari ős dolgo n .parasztoknak, szinte foga­dalmat tettet megyénk községeinek és városainak küldöttei, hogy még szilárdabban állanak a Szovjetunió által mutatott békefront mögé és a munkájukkal győzelemre viszik a Magyar Dolgozók Pártja és a magyar nép vezérének, Rákosi elvitárSnak $fhívását a7- ország felépítésére. | Erről beszélt Varga Pál dolgozó Dallal köszöntik a legjobbakat főt RÁDIÓKKAL piUarmfoli akti jirt e) mindenhová ® rövid - • közép.- és ® hosszúhullámon működő Amerika igazi area filmen ,,És fáj a szívem, mert néger vagyak, És messze viszi a Missisipi a dalom ..." Paul Robeson híres dalát, — az amerikai négerek dalát — már az egész világon ismerik. A világhírű néger énekes most új oldalról mu­tatkozik be. Filmszöveget írt, ame. lyet ő is mond ei — helyenként fel is csendüi meleg hangja: egy-egy dal érzékelteti a film cselekményeit. A „Szülőföldem” c. film kísérőszö­vege a legszebb filmszöveg” díját nyerte a marianske-laznei film fesz. l'iválon. Az eddigi amerikai filmekből senki sem ismerhette meg Amerikát. Mil­liomosokról, csinos titkárnőkről, vagy a box. és revcjverpárbajokat vívó cowboyokról gyártott hazug giccsek elhomályosították az embe­rek szómét. Az amerikai filmvezé­rek Hazugságait cáfolja meg Paul Robeson, Paul Stradn rendező és a többi haladó filmművész, aki a „Szülöíöldem”-et készítették. A film sokat foglalkozik az amerikai szakszer vezeték életé, vei és megmutatja azokat az álla­potokat, amelyekben a szervezett munkások élnek a „szabad” Ameri. kában. A magyar munkások előtt már csak szörnyű emlékként él az, ami az amerikaiak számára a ie"'nyo­masztóbb valóság. Szinte a Horthy­rendörpr,békékét vétjük magunk előtt látni, amikor az amerikai rend. őrség gumibotokkai és lőfegyverrel támad a 48 órás munkahetet és be­csületes bért követelő tömegre — nem tesz különbséget férfi és nő, öreg és fiatal között. Peyer tnun- kásáruló alakja rémlik fel a magyar munkásokban, mikor látják a szak. szervezeti vezetőségbe csempészett rendőrspiclW. Szervezett munkásai: eibocsájtása és feketelistára helye­zése természetes dolog az amerikai tőkések körében, — mint ahogyan az is természetes dolog, hogy kü- löníé'e amerikai fasiszta titkos szer­vezeteknek rendszeresen fizetnek súlyos összegeket a tőkés üzlet­emberek, haladó pöütákusok, szak- szervezeti vezetők meggyilkolásá. Anterre csak jár a salgótarjáni i bányavidéken az állami bányász- színház, a dolgozók elragadtatása és; felejthetetlen élménye kiséri. Akár a kisterenyei, vagy a nagybáionyj bányászt megkérdeztük, nehezen ta. Iái szavakat, amellyel örömét kife­jezné. Szabó István v. salgóbányai csillés nem sajnálta az időt, levél, ben írta meg gondolatait: „Óriási tapsvihar fogadta min­den felvonás végét. Nekem is, le mindenkinek nagyon tet­szett a szinpompás öltözet, ért. A film keserűen mutat rá igazságra: a sokat hangoztatott, att kotmáinyban biztosított amerikai szabadság csak a papíron van meg, s az amerikai demokrácia, csak' a tőkéseknek demokrácia, s a dolgo­zók számára a légkönyörtelenebb. elnyomást jelenti. Imerika dolgozói egyre világosabban látják azt, hogy nem elég a külső ellenséget le­győzni, a belsőé is ki keli irtani. S a film befejező ■ részében, meg­mondja a feladatokat is: „nem elég a beszéd és siránkozás, tettekre és harcokra van szükség”. A filmet a salgótarjáni fíjmszm- há-zban október 29 tői november 3-ig mutatják be. amj az egész előadás alatt gyönyörködtette a közönséget. . De nemcsak a ruha tetszett, ha­nem a színészek maguk is, akk minden igyekezetüket adták az előadásba. Azt hiszem, ahány­szor jönni fognak, a közönség rindig ilyen lelkesedéssel fo­gadja őket.” A bányászok tehát szivükbe zár­ták a színházat és a íőliik tudato­san elzárt művészetet, kuhuráfc most fokozott erővel teszik magu­kévá. „Akárhányszor jönnek, mindig ilyen lelkesedéssel fogadjuk őket“ Részlet Száveljev ; Roham g Téli Palota ellen c. könyvéből A NAGY OKTOBER ELŐESTÉJÉN.. 1917 október 7-én Lenin vissza­tért Pétérvárra. Másnap találkozott Sztálinnal. Négy ikrát töltöttek is. met együtt. Sztálin beszámolt Via. dimir Ujicsnek a felkelés előkészü­leteiről. Október lO.én este, három hónapi szünet után először ment el Lenin a Párt Központi Bizottságának ülé­sére. Ezen a* estén viharos idő volt. Hideg eső zuhogott, csapkodott a szél. földig hajlottak a csupasz fák és a házak ablakaihoz ütődtek. Nyirkos sötét volt. Olyan sötét, hogy az ember alig látott néhány lépésnyire. Néhány járókelő közül, akik azon m/. estén a Karpov ka folyó partján ődüngtek, aligha hitte egy is, hogy a 32-es számú házban hol. sevik gyűlés folyik, melynek éppen most elfogadott határozata megvál­toztatja aa emberiség egész törté­nelmét. Lenin a szoba Síirkában ölt. kis asztalnál a kályha mellett. Ős7 pa­likkor felszólalt Lenin és meg­kezdje beszédét. Csodálatos beszéd volt. Mint a hadvezér a döntő ütközet előestéjén, úgy mérte fel azokat az erőket, melyekre a bolsevikok tá­maszkodhattak. Elmondta, hogyan kell a néni erőket elosztani, hol kell bevetni a küzdelembe, hogy a győzelem kivívható legyen. Forradalmár, hadvezér ée tanító beszéde volt e7-. Lenin beszélt és mindenkinek az volt az érzése, bogy nem egy ember hangját hallják, ha­nem a sokmilliós nép szívverését, a azon át legmélyebb vágyait, törhe­tetlen akaratát. A Központi Bizottság egyetértett Lenmnel: ütött a felkelői órája. Mégis akadtak ketten, akik felszó­laltak Lenin tetve ellen, A kér gyáva áruló, Zinovjev és Kamenyev volt. Ezek az emberek csupán meg­játszották a forradalmárt, valójában a kapitalisták titkos segítőtársai voltak. — ‘Várni kell a felkeléssel — is­mételték Zinovjev és Kamenyev. A Bizottság Lenin javaslatát Éjfélre járt az idő, mikor Lenin, Sztálin és több más elvtárs beszéde után bezárták az ülést éa a Köz­ponti Bbotteág tagjai egyenkénti szétoszlottak. Odakünn még zului -ott az eső, ugyanolyan hideg és sörét volt, mint annak előtte. Köröakörül senki, egy ablakból Sem szűrődött ki fény, mindenki aludt. Senki sem tudta, sem a városban, sem bárhol a világon, hogy a bolté, vikok ez éjjel elhatározták a felke­lést és megnyitották az emberiség történelmének legdöntőbb fejezetét. A Központi Bizottság legköze­lebbi ülésén — október lő.án — megállapították a felkelés időpont- ját, A felkelés vezetésére párlköapoti. tot választotlak Sztálinnal az élén- Tagjai között volt Szverdlov, Dzer- zsinszkij és Urickij- } A Pártközpont lett a pétervár; Tanéc3 forradalmi harci bizottságá­nak vezető Szerve. A forradalmi harci bizottságnak kellett megvalósítani a bolsevikek állal elfogadott felkelési tervet; ez a bizottság irányította a mozgalmat. rókát viselt, mint mindig ezekben napokban. Mellette ütt Sztálin és i Központi Szverdlov. i fogadta el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom