Szabad Nógrád, 1949. október (5. évfolyam, 40-43. szám)

1949-10-20 / 42. szám

A satgőtarjáni gépgyárban sokan végzik de senki sem felelős a termelésért I béremtra tar? tafeitzísire készirek a mátranováki brigádok A Párt éa a Szakszervezetek munkájának fokmérője, hogy az illemen belül hogyan áll a ter­melés, a munkaverseny, hogy az üzem vezetősége e kérdést leg­fontosabb feladatának tekinti-e. Szocializmust építő országunk üzemeiben — a Szovjetünió pél­dája nyomán — a verseny, a dolgozók közötti nemes vetélke­dés, az a hatalmas erő, amely biztosítja, hogy a kapitalista tár­sadalmi rendnél magasabb ter­melékenységet érjünk eh Ez pe­dig annyit jelent, hogy dolgozó­ink számára jobb, olcsóbb életet biztosítunk. Azokat a hatalmas erőket, amelyek a rendszerben, a dolgo­zókban rejlenek a szocializmus építése érdekében kell hasznosítani. Ennek alapja a verseny. Mint Sztálin elvtárs megjelölte: „A. munkások milliós tömegeinek szélesen kibontakozó versenye a,c adott pillanatban az építömunkának egyik legfonto­sabb, ha ugyan nem a legfonto­sabb tényezője... a verseny va­lójában a szocializmus építésé­nek kommunista módszere,“ A nagybudapesti pártválaszt- mányi ülésén Kovács elvtárs be­szédében leszögezte, hogy a ver­seny megszervezése a szakszer­vezetek feladata. A szervezeten beiül pedig a termelési felelős a teremlés gazdája. De hogyan néz ki ott a versenymozgalom, a versenyszervezés, ahol nincs termelési felelős? A salgótarjáni gépgyárban az egyéni felelőtlenséget, a verseny- lendület csökkenését hozza ma­gával, hogy nem tulajdonítanak ennek a funkciónak nagyobb je­lentőséget. így történt aztán meg, hogy ez év április—május hónapjaiban nem volt gyáron­A hegyekkel körülövező szűk, hosszú völgyben terül el a mizserfai bányaüzem. A bánya száján szapo­rán jönnek ki a megrakott csillék, anaj, mutatja, hogy lenn, a föld mé_ Ivén lázas, országépítö munátaver­sein y folyik. AMIÓTA A DOLGOZOK kérel­emére megalakult az üzemi pártszer­vezet, hatalmasabb lendületet vett a termelés. A bánya dolgozói biz a. tómmal és örömmel fordulnak a Párthoz és úgy tekintenek rá, mint egy biztos gyó'zelmes vezetőre^ irá­nyítóra. A pártszervezet népnevelői útmutatással! látják el a dolgozókat, orvosolják a hibákat! és éberen őr­ködnek a dolgozók üzemére. Azóta mag is lehet nézni a termelést, mi- 1 yen hatalmas ütemben folyik. Min­den munkahelyen túlhaladták az elő. teányzafot. Bent a bányában kis, szűk földitörésen a 16-os csapat négy emberrel dolgozik, közben a termelésről beszélnek. — Csak jönne már az üres — jfczól Hegedűs Vilmos segédvájár és ieült rágyújtani egy cigarettám (Nem szeret munka közben ácsorog- W, de most a Pártró! van szó, j&römme} beszél róla. — Pedig amit kitermeítíintc, an- Wc ki is kei menni 2 óráig — ve_| M át a szót Gecse Balázs vájár, I majd egy nagy darab szeneit hajit Teilst» ptlfhol legolcsóbban szállít Vigb József : Kénjan ár- ágytollvállalata jegyzéket Kiskunfélegyháza r-----------------—"— belüli verseny-mozgalom és e két hónap alatt csak annyit. kellett volna kiírni a gyárkapura, hogy: „Nálunk szünetel az osztály- harc!“ Júniustól augusztusig az­tán hatalmas kampány eredmé­nyeképpen egy egész sor új bri­gád jött létre, amelyek Jól megállták a helyüket és szép eredményeket érték el- Szeptember 15-én pedig kiderült, hogy ezeknek a brigádoknak a szerződése augusztus 31-én le­járt és már régen meg kellett volna újítani. Vincze János termelési felelős —■ aki a gyártásirodán van fon­tos beosztásban — arra hivatko­zott, hogy ö nem ér rá, Militz János versenytitkár Kovács Mik­lós főmérnökre tolta a dolgot, mondván: „ö szokta a jegyző­könyveket elkészíteni“. A brigádok tehát meghatáro­zott feladatok nélkül dolgoztak. Az ide-oda tologatásnak a ter­melés gazdátlanságának muta­tója, hogy egy hónappal ezelőtti figyelmeztetésünk ellenére is csak most __ több mint másfél hó napi késéssel! — jönnek létre a szerződések. Az időelemző iroda öntudatos dolgozói már megúnták a pártszervezetnek és a szakszervezetnek a munkaver­seny iránti közömbösségét és felosztották maguk között az üzemet, vállalták a versenymoz­galom kiszélesítését, a fentebb említett brigádszerzödések lerög- zítését. Ezért az iroda dolgozói dicsé­retet érdemelnek, de kevés jó fog származni abból, hogy a termelés kérdését az ellenség elleni harcunk leg­fontosabb fegyverét, mint plusz feladatot, mint „délutáni mun­kát“ végzik el. a csilléjére. „Jószerencsét!” kö­szöntéssel továbbmegyííník a sáros száiíítóvágaton és hosszú percek tel. raek el, aimig elérkezünk egy másik csapathoz, amely egy- kis ereszkót hajt. Élénk lapáitcsörgés, csákány- csengés ha’íatsziik már mcssJre. Épp, hogy odaérünk, üdvözöljük őket, megállnak egy pillanatra a munkával és leülnek. — Hogy megy a munka, elvtár. sak? — szólal meg Pusztai elv- társ, üzemi páritit-kár. Ök szinte egyszerre válaszolják: — Nagyon jól, Pusztai elvtárs — majd az alig egy miéter magas üregből Hajdlácsek Károly elvárs szóik „Most még egy kicsit le va­gyunk maradva, de majd ha kiszé­lesedik a munkahelyünk, többel tu­dunk termelni.” — Túl is haladjuk az előirányza­tunkat — tcjdja meg Tótok Balázs vájár, határozottan. Halász József sem akar kimarad­ni a lelkes beszélgetésből, a fején levő sapkáit följebb tolja és hozzá, kezd. — AZ ÜZEMI PARTSZERVEZET megalakulásának örömére megfo­gadtuk, hogy a normánkat, »meny­nyire csak tudjuk, fölül i®. muljuk a termelésben’, ami áíltial töbtet is keresünk és magasabb életszínvona­lunk is lesz. Előveszi a zsebkendőjét és meg­törj izzadt homlokát, úgy foly­tatja: „Nagyon jó, hogy megala­kult a pártszervezet, mert. ha va­lami bajunk van, bizalommal for­dulhatunk vezetőinkhez és azok ta­nácsot adnak nekünk.” Ilyen lelkes hangulatban, beszél­nek a bányászok minden munkahét lyen, Mizserfa dolgozói nagy öröm. A gyár első egyéni párosvcr- seuyét lapunk 3K>rrvezte meg, utána egy kampány keretében kiszélesült az egyéni párosver­seny, de teljesen átpolitizáUatla- nul, mechanikusan. Bizonyítja ezt, hogy a gyárban egyetlenegy Olyan egyéni versenyző sincs, aki saját magával áll*, verseny­ben, aki önmaga eredményét igyekezne túlteljesíteni. Pedig ez egyéni versenynek ez a formája emeli elsősorban a dolgozó ön­tudatát, szüárditja munkafegyel­mét. Hozzátartozik még. hogy az egyéni verseny szervezését is az idöelemző iroda dolgozói végzik! A versenyszellem lerombolását betetézi még aztán, hogy a le­gyártott munkadarabokat nem veszik át pontosan. így például a sajtoló műhelyben Garádi és Horváth dolgozók azonos mun­kadarabon dolgoznak és a hanyag munkaátvevés következtében megütközve lát­ták, hogy jóval kevesebb a be­írt darabszám, mint amennyit termeltek. Ezekért a mulasztásokért az üzemi pártszervezetet és a szak­szervezetet terheli a felelősség. Meg kell látniok az apróbb je­lentéktelen kérdések előtt, hogy a termelés ilyen liberális keze­lése még súlyosabb veszélyeket is eredményezhet. Gondoskodni kell osztályához hű, képzett ter­melési felelős beállításáról, a termelés kérdésének a politikai munka középpontjába való állí­tásáról. Ezen keresztül a ver­senymozgalmat valóban az üzem termelésének alapjává, lendítő erejévé kell tenni, hogy az ed­digi eredményeken túl még sok­kal nagyobbak megvalósítására legyenek képesek. mel vették a pártszervezet megala­kulását, mert nagyobb öntudatot, nagyobb erőt ad a további munka, versenyekhez, ami által több és jobb szenet tudnak adni a gyárak­nak, hogy hamarabb le tudjuk rak­ni- a szocializmust építő 5 éves tervünk. alapjait. A szovjet kőművesek nyomán új •magyar sztahanovistákról adott hírt az emuit héten a sajtó. Fábik Jó­zsef mohácsi éphőmunkás 1997 százalékot teljesített, Pozsonyi Zol­tán nyírségi kőműves pedig 1135 százalékos eredményt ért el. Mun. kamődszeríik nem boszorkányság, 36-os bcrháizaknál dolgozik, így ír: ,,A brigádvezető már előző nap, munkaidő után megbeszélte a mér­nökkel, hogy másnap milyen mun­kát kel! csinálni. Reggel mindenki pontosan jelenik meg a munkahe­lyén', a brigádvezető kiadja az uta­sításokat, előkészítik a téglát és a habarcsot. Egy pillanatig sem áll. nak mag munka közben. A maiter- készítő tégliahordó és két segítő ál! minden kőműves mellett, hogy biz­tosítsák a'munka folyamatosságát, A mun,ka ilyen jó megszervezésé­vel érik el aztán a nagy százaléko­kat. Mellettünk volt egy másik bri­gád. Ezek már kevésbé dolgoztak jól ó§ ahogy muitak a percek, a? Jó szervezési munka folytán a mát­ranováki üzemeknél 16 brigád mű­ködik, amelyek a szocialista munka, verseny szellemében dolgoznak a 3 éveis terv időelőtti befejezésének érdekében. Hogy a brigádok veze­tői és tagjai valóban magukévá tel­ték a szocialista munkaverseny szellemét, bizonyítja, hogy Gáti­az ellenség a tengelyperselyt mint fegyvert tudja .ellenünk ki­használni ... A tengelypersely nem egyéb, mint a iova&kocai- kOD használt tengely végére he­lyezett tok, amely a kerékbe van berögzítve. Szóval az ellenség ezzel rombolja épülő rendünket. Kajánul, röhögve nézi, hogy az acélgyári fcengelyeszterga- mü’nelyben Angyal János elvtárs hogyan mérgelődik, mert mel­lette tele van a föld rossz tea- gtelyperselyekkel, _ Csak tudnám, hogy ki ron­totta el ezeket — mondja, az el­lenség pedig jókedvűen gondol vissza, hogyan is történt a do­log: ,,A G . Sz.-ből vitték az öntö­débe a mintákat.., Hehe... már ott kezdődött a dolog. Fi­gyelmetlenek voltak, de nem baj, jó kihasználtam a dolgot. Most aztán a persely sxük, nem megy rá a tengely végére,.. Ezer darab! Szép kis pénz... Ha beolvasztják, akkor is körülbelül 20.000 forint megy veszendőbe. Ha kicsiszolják, 14 perc kell egy darabhoz. Az tizennégyezer perc! De vékony lesz a persely fele, nem biztos, hogy el lehet adni. Aztán ez se kutya — néz a má­sik sarokba az ellenség — ezt is jő megcsinálta a kollégám. A pesti MAVAG-tól 2500 darab ér­kezett. Ha leejtik a földre, olyan rideg, hogy menten össze­törik. Két hét kell a kilágyitá- sához... Hehehe... Ez Is bele­kerül ezeknek egy kevésbe ...“ Felelösségrevonás ? ... Ott 1« segít az ellenség, hiszen minden elrontott munkadarabbal, min­den hiába kidobott fillérrel a dolgozók állama gyengül. Már' hanem elsajátítható, amit bizonyít, hogy máris többen megtanulták. Ök a szovjet építőmunkásoktói ta­nulták és íithon továbbadják... Az alábbiakban két nógrádmegye! kő­műves levelét közöljük a Szovjet­unióban szerzett tapasztalataikról. órák, úgy nőtt a különbség a két fal magassága között is. A brigád munkaiközben jókedvű voítt, nótázlak. Nem lesték a imm. kéidő végét, hanem megállós nélkül dolgoztak. Az építkezésnél verseny, tábla volt kifüggesztve, ahova na­ponta kiírták a versenyző brigádok eredményeit. Az építkezés befejezé­se után a legjobbakat jutalomban részes! tették,” A rónabányái kötélpálya építésé, néí dolgozó „Gábor Áron” brigád, amelynek vezetője Bottyán. Gyula, \ állatta, hogy a szovjet építömun. teások példája nyomán a számukra! bánya termelés tekintésében 132. Dé«bánya pedig a munkaifegyeten megszilárdításában 95.4 százalékos eredményt ért el. A brigádok kő—“} kietneSikedjik Forgó Vince brigádja, amely 20 mázsás fejtejjesftményét 37.2 és Petrácsik László brigádja, amely a vállalt 28 mázsás fejtél je. sítményt 44.5 mázsára teljesítette. ott is van Réti mérnöknél az öntödében és helyette mondja: — En kérem nem vagyok hi­bás, olyat öntök, amilyen formái adnak... Ha ross* a forma — és széttárja kezét __, arról én ne m tehetek... Most Vraaa, technikushoz oi«t a G. Sz.-be. Ö adta ki a formál, — Mond azt adja a taná­csot —, hogy az lehetetlen, hogy’ én rossz formát adtam ki... Ea különben is, az öntőknek már első darabok Döntése után meg kell nézni, hogy jó-e a minta. — Milyen jól ki lehet ha«2- >1 az egyéni felelőtlenséget — „öli elégedetten a kezét az ellenség és nevet, — Hogy mi?... Most a saj­tár jáni gépgyárba vittek ten geiyperselyt önteni ?... Oda 5s megyek! — Es már rohan is vé­gig a városon, A gyár kapuján nyugodtan megy be. egyedüli gondja, hogyan szerzi meg a rendelést és az abbanfog- lalt feltételeket. Feltűnés nélkül indul Boző Igazgatói irodájába. __ Milyen szerencse?! _ kiált fe l — egy létek sehol az irodá­ban ... Es itt a megrendelés! De ott van mellette még egyéb má« üzemi rendelés, terv, » tárva- nyitva álló íróasztalon. Az asztalhoz ugrik, zsebébe gyömöszöli a papírt és csendben ,,húz ki” az irodából. Az éberség hiányában végleg megszabadí­totta volna tőle az Igazgatót. Csupán ott történt a hiba. hogy a Párt ébersége, figye!me nem engedte. Az acélgyárban azonban jól élt az adott lehetőségekkel.. „ Itt már a felelöseégvevonás de­rítheti fel ax ellenséget! „Este gyűlések voltak, melyeken ismertették velünk másnapi mun­kánkat —- írja Edöcs Imre nagybá- tonyi kőműves — és elmondták, ho, gyan lehet könnyebben, észszerűb­ben elvégezni. Egyik brigád a mi. sikat hivta ki versenyre és a napi eredményeket faitáblákon ismertet­ték. Páros munkaverseny is volt; hogy ezáltal megismerjük egymás ügyesebb és észszerűbb munkamód­szereit. Munkánkban nagyon sokat segítettek a gépek. A malter, és betonkeverő gép, vagy sx összetol­ható deszka válaszfalak mind # dal, gozók munkáját könnyítették. Ha? zajövet fontos feladatomnak tar, tóm, hogy qtit szerzett tapasztalatai» mat felhasználjam és tovább adjam munkatársaimnak," kijelölt murikat október 15-én két ' órára befejezi. A brigád olyan jó! szervezte meg munkáját, hogy váj, telt feladatát 3 nappal előbb tele* je-ste Előirányzatuk túlteljesítésével erősítik Pártjukat a mizserfal bányászok A szovjet építőm tekintik példaképüknek a tarján! kőművesek A Szovjetunióban szerzett tavaszt illataimat átadom munkatársaimnak Nagy Ferenc, aki a salgótarjáni Igaz történet arról, hogyan használhat ki min­den lazaságot az ellenség a dolgozók ellen lenoelypersely, lint fegyver az ellenség kezében Furcsán hangzik talán, hogy Három nappal előbb fejezték be feladatukat..,

Next

/
Oldalképek
Tartalom