Szabad Nógrád, 1949. október (5. évfolyam, 40-43. szám)

1949-10-20 / 42. szám

Juhász János, Tóth Ferenc és Tóth Gergely A DICSŐSÉG TÁBLÁRA KERÜLTEK

Amióta elhangzott a Politikai Bizottság felhívása az őszi me- eógazdaságban lévő lemaradás behozatalára, Szalmát eres községben minden nap már a kora reggeli órákban megindult a sürgés-forgás. Az egész község hangos gz udvarokból kiforduló jcocsik zörgésétől, láncok csörgésétől. Úgy néz ki az egész [falu igy kora reggel, mintha vándorolni készülne. Vető gépek vannak a kocsik után kötve, de Ua nem

vontatják a vetőgépet,

akkor búzával megtömött zsákokat szállítanak a falubeliek « felszántott földek félé.

így végezte a munkát már felhívás óta Juháss János, Tóth Ferenc és Tóth Gergely is.

Ma tag gél a kocsijuk nem zárkózott fel a többiek után. Olyan volt, mintha összebeszéltek volna mind a hárman. Egyikük az ünneplő kalapját tette a fejére a másik fekete kabátot raett fel, a harmadik nem állhatta, hogy ne öltözzön hétközi nap lévén is, talpig ünneplőbe. 2fém a mező felé haladták, hanem a községháza felé vették (tu irányt. Menetközben találkoztak.

Üdvözölték egymást és határozott léptekkel mentek most .grtár együtt. Nem mondták, hogy miért mennek, miért vannak ünneplőben, úgy is tudták mind a hárman. Most jelentik be, hogy tOO százalékban elvégezték az Őszi munkát.

4 községházán hangosan köszöntek. Hellyel kínálták meg őket.

— ügy érzem — kezdi Juhász János — szükséges, hogy bejelentsem. Elvégeztem az őszi munkát 100 százalékban.

Tóth Ferenc és Tóth Gergely is • egyszerre mondják.

__ Mi is elvégeztük. Kérjük,

je

lentsék tovább aß illetékeseknek.

Még beszélgetnek egy darabig. Elmondják mind a hárman, hogy az a cél vezette őket a munkában, hogy biztosítsák az ötéves terv sikeres beindítását, biztosítsák a dolgozó nép kenyerét.

Mikor Juhász János Tóth Ferenc és Tóth Gergely e rövid beszélgetés után, elindulnak, hogy folytassák további munkájukat, a községi főjegyző megfogta, a krétát és a dicsőség táblája elé lépve, nagy betűkkel írta fel'

,Juhász János, Tóth Ferenc és Tóth Gergely 100 százalékban elvégezték az őszi munkát!“

Ezzel mind a hárman azok közé kerültek, akik ma harcosai a béke és a jobblét Jdalakitásá- nak.

— gyarmati _

I káierek weise karos kérdés

Masadénak tekintem nénink

versenykihívását

A Szabad Nógrád 41. számában! cikket olvastam: „Az 5 éves terv' sikeres beindításáért” címmel. Nem tudom szó nélkül megállni, hogy magam hozzá ne szóljak. Mint do!, gozó paraszt, nagy lelkesedéssé! veszem tudomásul, hogy a megvé. ben a szirákí járás, de különösen Leikés község, mezőgazdasági ver. senyre hívja ki a megye parasztjait. Azóta már versenyre kelt az egész megye, sőt versenyre hívjuk Borsod, Heves, Abauj és Zemplén megyéket. A kihívást magamévá teszem, mert tudom, hogy ez a nemes verseny hazánk javát és boldogulását szolgálja. Magaín részéről ezen versenyhivás után még nagyobb odaadással és szorgalommal fogok dolgozni, hogy az ütemterv végrehajtását magam is elősegítsem. Tisztában vagyok azzal, hogy mi, mezőgazdasági dolgozók az ipari munkásság politikai vezetése mel. lett igen fontos tényezője vagyunk az országnak és ezen keresztül a most beinduló 5 éves terv végrehajtásának. A mi munkánk megmutatja, hogy nem maradunk e! az ipari munkásság versenykészsége mögött, mert az ipari munkásság országépítő munkája mellett a mi paraszti munkánk is elő fogja segíteni az ötéves terv beindítását, annak sikeres végrehajtását.

Tisztában vagyok azzal, hogy a mezőgazdasági dolgozók, kis- és középparasztok önzetlen, odaadó versenymunkája az 5 éves tervet nem 5 év alatt, hanem legalább 4 és félév alatt fogja befejezni. Ezért felhívok trinden mezőgazdasági dolgozót, k!s- és középparasztot, h »gv vegyen részt a mezőgazdasági versenyben és mutassuk meg mi, salgótarjáni járás gazdái és munkásai, hogy semmivel sem fogunk elmaradni a szirákí, illetve Letkés köz. ség teljesítménye mögött és megmutatjuk, hogy ezen versenyre kihívókat el is fogjuk hagyni, mert mi munkánkkal és kitartó verseny- szorgalommal akarjuk fölépíteni * szocialista Magyarországot. Ezért fel munkára, gazdatársailm! Építsük ki mielőbb Magyarországon a szó. cialista társadalmat.

KOVÁCS BODOR ANBRAS

zagyvaróna! dolgozó paraszt.

A nagyüzemi gazdaságok példát mutatták a szirákí járás parasztjainak

. X éöiráki járásban as őszi raán- Ms-vetési munkálatokban különösen I« palotási termeiőcsoport és a kis. látryom állami mezőgazdaság mnnká. mi értek el messzeívelő kimagasló eredményt. A két nagyüzemi gaz. dálkodáSsal foglalkozó parasztok szorosan egymás mellett igyekeztek *s élre tömi, bogy megmutassák a magángazdálkodással foglalkozóknak, hegyis kell a termelésben é® •a őszi munkák elvégzésében az élen járni

Megmutatták még azt is, hogy milyen erős ragaszkodással vannak .Pártunk, nagy vezérünk és Pártunk Politikai Bizottságának határozatai, hoz. Hogyne jártak volna elől jó példával, amikor dolgozó népünk minél magasabb életszínvonalát te. remtő 5 éves tervünknek rakják le az alappilléreit. A sikeres őszi szán- jás-velési ütemterv 100 százalékos elvégzésével. De lássnk csak részletéiben is, hogyan végzi a munkát ez a két nagyüzemi gazdálkodás.

Kisbágyon az áfami gazdaságban eddig éjjel-nappal szakadatlanul dübörgőit a traktor, a magángazdálkodók nagy figyelemmel kísérek a fáradtságot nem ismerő állami gazdaságban dolgozó munkásokat—i Mi magunkévá tettük a Politikai Bizottság ütemterv felhívását $s mi az élen akarunk járni és ezért dolgozunk fáradtságot nem ismerve —- mondja el a gazdaság agrono. nrosa.- Nemcsak a 80 holdat vetettük be búzával, hanem a megengedett 20 holdat is bevetettük, — fűzi hozzá JambricSek István. — Még az istálló melletti föld is mélyen föl van szántva. Ebba a földbe már csak tavaszra kerül mag, — kiáltja fe. lénk Tóth Sándor titkárhelyettes sdvtár®. Majd közelebb jön és folytatja.

5=5 Mi már áss őszi ütemterv mellett az őszi mélyszántást is 70 szá. zalékig elvégeztük.

— Mos(t is nagyon jó termésünk volt. Hát még jövőre milyen lesz, — fűzi hozzá Ulbó Ilona munkásnő. Közben megigazítja a haját és to. vább beszél. A mi gazdaságunkban minden parányi kis földet beszórunk műtrágyával és így nagyobb termés! eredményt fogunk elérni.

Kisbágyon Palotással határos. Palotás mellett Pajta-pusztán a »Pa. lóc« termelőszövetkezeti csoport dolgozói is szintén ilyen irammal végezték el az őszi munkát— Háromszáz hold földön dolgozunk és ezt igyekeztünk minden erőnkkel, tudásukkal megdolgozni,

— magyarázza Zsiga Imre csoport.

tag. Egyet köb int és tovább folytatja. — Most szorosan egymás mellett, az állami gazdasággal végeztük ei az őszi ütemtervet.

Majd Tóth Mihályraé fúrt hozzá.

— Mi asszonyok is vállvetve dolgoztunk, hogy az élen járjunkMost Szűcs Mihály veszi át a szót.

— Mi meg fogjuk mutatni az

egész környék magángazdálkodóinak, hogy a muukában és a terme, lésben is az élen járunk.

így mutatnak példát a szirákí já. rásban az állami és a termelőszövetkezeti csoportok és viszik győzelemre a magyar nép ügyét, az ötéves tervek L. SzHárnm a7eg§Yá?i dolgozó bőszéi esz újítók kiállításáról

Hárman voltak az újító kiállításon a Salgótarjáni üveggyárból. Elmondják, hogy milyen hatalma® tar. talék rejlik a dolgozó népben, hogyan nyilvánítja ki hazaszeretetét, amikor újításaival, észszerúsítéseivel olcsóbbá teszi a termelést, egysze. rúbbé a munkát,

— Bár én a vasSzakmához keveset él tek, — mondja Griiz Arnold, — mégis csodálattal láttam, hogy az újítók Saját kezdeményezésükből hogyan viszik előbbre a technika vívmányait. Az a rengeteg újítás, amit ott láttunk, mind hozzájárul a termelés emeléséhez. Legjobban az a ha ártalan lelkesedés ragadott meg, amellyel újítóink munkájukat végzik, hogy segítségre legyenek a szó. cialisfa termelés fellendítésében.

A fentjárt üveggyári dolgozók nem elégedtek meg annyival, hogy megnézték a kiállítást. Varga La- josné élmunkás ki is mondja: »Na- | gyón tetszett minden, amit Iá tam

és még jobban megerősítette bennem a meggyőződést e- a kiállítás, hogy miinél többet és jobbat termeljek Népköztársaságunknak-e

— Újítóink megmutatták, hogy hűek osztályukhoz és újításaikkal akarják a Szocialista társadalom felépítését szolgálni, — fejti ki nézetét Bauer Gusztáv élmunkás. De nem felejti el hozzátenni azt Sem, hogy kinek köszönhetjük épülő országunkat, szabad hazánkat:

— Mint üveges, a gépek szerkezetét megcsodáltam és láttam, hogy a mi újítóink mind egy-egy feltalálója a magyar népi demokráciának. Mind azt ,hogy ma újításainkkal segíthetjük építeni országunkat, elsősorban a Szovjetuniónak és az MDP. nek, Rákosi elvtársnak köszönhetjük

A szélesedő újít ómozgalom 3 éves tervünk sikeres, időelőtti befejezéséhez is hozzájárul, de még nagyobb feladat vár újítóinkra az 5 éves terv folyamán.

fokoznunk kell Párt elméleti színvonalát, mert enélkül nem tudjuk felismerni és még kezdeti állapotban kivédeni a reakció álcázott behatolási kísérleteit“ — mondotta Rákosi elvtárs a Rajk-per tanulságairól tartott sportcsarnoki beszédében.

Mindannyiunk előtt világossá vált, hogy az imperializmus aljas ügynökeinek leleplezése annak köszönhető, hogy Pártunk Központi Vezetősége fel van fegyverkezve a marxista-leninista ideológiával, a lenini-sztálini stratégiával. Pártunk vezérének, Rákosi elvtársnak, az ö elméleti felkészültségének és kommunista éberségének köszönhető, hogy Rajkóknak nem sikerült újból vérözönt, kínt ás szenvedést zúdítani háborús sebeiből még fel sem gyógyult országunkra.

Meg kell azonban állapítanunk azt is, hogy az imperializmus ügynökeinek sorainkba való behatolását megkönnyítette párt- tagságunk alacsony politikai színvonala és a szükséges kommunista éberség hiánya. Bár kétségtelen, hogy Rákosi elvtárs „Kővetkező láncszem“ című cikke után, megyénk oktatási munkája nagymértékben kiszélesedett, azonban még igen sok a tennivaló, hogy a mennyiségi növekedést minőségi javulássá változtassuk át. Ezen a területen komoly feladat hárul pártbizottságainkra, pártszervezeteink vezetőségéire. Mozgósítanunk kell egész párttagságunkat annak érdiekében, hogy ezeket a feladatokat meg is valósítsuk, Változtatni keli eddigi módszereinken. A felszínes, gyakorlati kérdésektől elszakadt oktatást, fel kell, hogy váltsa a marxiz- mus-leninizmus mélyreható ta- mtlmánypáása, az oktatás összekapcsolása a gyakorlati kérdé- el, ezen belül elsősorban a

érmelés kérdéseivel.

A most meginduló oktatási év kezdetén fel kell, hogy tárjuk az eddigi munkánkban mutat- Jkoző hiányosságokat. Pártszervezeteink vezetőségi tagjai nem fo; dítottak elég gondot az oktatás megszervezésére, ellenőrzésére. Másodrendű kérdésnek tartották az elméleti színvonal emelését, megfeledkeztek arról, hogy a hatalom birtokosának, a dolgozó népnek -s irányítójának a Pártnak, annak minden egyes tagjának ismerni kell a marxista-leninista elméletet, mert csak annak birtokában vagyunk képesek arra, hogy történelmi feladatunkat,, a szocializmus építését megvalósísuk, biztosítsuk hazánk békéjét, függetlenségét és eredményesen verjük vissza az imperialista támadását.

Megyénk dolgozói tisztában vannak ennek jelentőségével. A dolgozó tömegekben megnövekedett a tanulási vágy, ezt bizonyítja az egyéni tanulás, a párt- szemináriumok és az oktatás különböző formáinak nagyméretű kiszélesedése. Pártszervezeteink vezetőségének feladata, hogy ezt a növekvő tanulási vágyat jól kiaknázzák és biztosítsák minden tanulni vágyó dolgozónak a tanulás lehetőségét. Ennek érdekében indítottuk meg a nyár folyamán a szemináriumvezetőképző tanfolyamokat, ahol a régi és új oktatási ká.derek tömegét képezték ki. Pártszervezeteink gondoskodjanak arról hogy ezeknek a kádereknek megfelelő beállításával megindulhasson minden szervezetünknél az oktatási munka. Ne legyen egyetlen pártszervezetünk sem, ahol rendszeres pártoktatás ne folyjon. Pártunk élcsapatjeílegé- nek kidomborítása csak úgy le- hetségess ha pártmunkásaink,

népnevelőink rendszeres eszmei,,, politikai oktatásban részesülnek. Nekünk olyan kádereket kell nevelnünk, akik az államvezetés- ben, az 5 éves terv végrehajtásában az élen járnak. Olyan káderekre, akik elméletileg felkészülve meg tudják oldani az osztályharc és a termelés legbonyolultabb kérdését is. A szocializmus építésében öntudatos dolgozókra van szükség, akik meglátják az új munkaerkölcs, a munkához való megváltozott Viszony jelentőségét- Látjuk azt, hogy a munkaverseny, a termelékenységnövelés, a munkafegyelem megszilárdítása mind előbbre viszik a szocializmus építését.

Különös gondot kell, hogy fordítsunk az üzemi munka megszervezésén túl falusi dolgozóink oktatásának megszervezésé re. Meg kell ismertetnünk dal- gozó parasztságunkkal a falu felemelkedésének útját, a kol'fck- tív mezőgazdaságot. Pártok tatásunk egyik döntö feladata, hogy a már meglévő term elősző ve t ks- zeti csoportokat, ezeknek munkáját megismertessük, népszerű, sítsük & ezzel elindíthassuk dolgozó parasztságunkat egy boldogabb élet felé.

A megyénk területén meginduló szemináriumok és már megindult bentlakást« pártisko- lák brttosítják párttagságnál elméleti színvonalának emelkedését. Ereken az iskolákon alapszervezeteink vezetőségi tagjai a munkásmozgalom klasszt« vartól taimlva, válnak képzett pártmunkásokká, a dolgozó tömege« vezetőivé. ...A

Párttagjaink ég pártmunkásaink politikái nevelésén túl nagy gondot kell fordítanunk a pártonkivüli dolgozó tömegek politikai nevelésére ist Kormány, zatunis módot ad arra, hogy dolgozó népünk lerázza magáról a politikai elmaradottságot. .Tömegszervezeteken keresztül gon. doskodunk arról, hogy a különböző szakmai, kulturális előadás- sorozatokon keresztül megyénk dolgozói kellő politikai oktatásban részesüljenek. Megismerjék Pártunk politikáját, ezáltal szorosan felsorakozzanak Pártunk mögé a szocializmus építéséért vívott harcban.

Pártvezetőségeink feladata, hogy leellenőrizzék az eddig elvégzett munkát, kiértékeljék az elkövetett hiányosságokat és központi kérdésként állítsák be az oktatási munkát. Az ellenőrzéssel, jó szervezéssel, irányítással, az oktatási munkából való aktív részvétellel tegyék lehetővé, minden tanulni akaró számára a marxista-leninista ideológia elsajátítását. Meg kell értenie minden pártvezetöségi tagnak^ hogy a, káderek nevelése harci kérdés, amelyet csak akkor tudunk jól megoldani, ha szállítunk az oktatási munka alábecslésével és ezt pártmunkánk nélkülözhetetlen szerves részévé, állítjuk be.

Az oktatás munkájának ered-’ ményességét az fogja bizonyítani, mennyire tudjuk mozgósítani megyénk dolgozóit a szocializmus építésére, a termelés emelésére a fokozott pártmunka végzésére. Elméletileg jólképzett öntudatos elvtársaink élen fognak járni a pártmunka és tear, melés frontján egyaránt. Oktatárt munkánkban is Rákosi eiv- társ példája vezessen bennünket,, aki a börtönben a legnagyobb nehézségek közepette is foglalkozott az elvtársak eszmei, politikai nevelésével. Ha ebben a szellemben végezzük oktatási munkánkat, akkor nagymértékben hozzájárulunk a szocializmus építéséhez, Pártunk, ezen keresztül az egész dolgozó nép újabb győzelmeihez. Mrázik János