Szabad Nógrád, 1949. október (5. évfolyam, 40-43. szám)
1949-10-20 / 42. szám
A magyar kormány felveszi a diplomáciai kapcsolatot a Német Demokratikus Kéztársasággal A newyorki rádió beismeri: Kína elveszett számukra Az Uj Kína Hírügynökségnek az északnyugati arcvonalra küldött tu. dósítója arról számol be, hogy a felszabadító hadsereg katonái egyre gyorsabb ütemben nyomulnak előre, a Sinkiang-tartományban levő Lan- csov-Tihva-i fennsíkon, amely Mongólián kívül a Szovjetunióval és Afganisztánnal is határos, A newyorki rádió Clifton U.üey rádiéli írmagyarázó kommentárját közli a kíQai helyzetről. Kanton el- este után — mondja az amerikai hírmagyarázó — a Kuomintang-kor- mány már nem képvisel komoly hatalmas Ázsiái an. Utolsó kísérlet lehet még Formoza, mint fontos haditengerészeti támaszpont védelme, de a tényekkel szembe kell néznünk: Kína elveszett számunkra. Tart a nagy amerikai sztrájk A newyorki Daily Worker a 27-ik | jj napja folyó szénbányász sztrájkkal és a 18 napja tartó arcélmunkás sztrájkkal foglalkozva — amelyhez több mint 20 ezer alumíniumipari munkás is csatlakozott — hangsúlyozza, hogy az acélbárók meg akarják fojtani a szakszervezeteket; A nagyiparosok hosszú időre szóló bérrögzítést akarnak elérni az acélipari a szénbányászati, sőt a gépkocsigyAri, a viUamosipari és az alumíniumipari munkásokkal szemben is. Magának a szakszervezeti mozgalom', nak a léte forog kockán — írja a lap. Az iparbárók terveire az amerikai munkások szoros összefogással válaszolnak. A sztrájkoló bányászok és acélgyári munkások között tárgyalások kezdődtek közös harci front kialakítására. Sztrájkok Olaszországban A nápolyi kikötő valamennyi munkása hétfőn Sztrájkot kezdett bérkövetelései kiharcolására- Ugyan, csak sztrájkba léptek Genua, La Spezia és Savona kikötőmunkásai is. Cagliarinak, Szardínia fővárosának dolgozói kétórás Sztrájkkal tiltakoznak a rendőri erőszak ellen, amely hétfőn könnygázbombával oszlatta fel a Kommunista Párt törvényesen megtartott gyűlését. A rendőri erőszak következtében igen sokan megsérüllek. ü szoviet Stévis tervek syözeim e a mi ötéves tervünket is segíti A Hofherr.gyár emlékezetes ver. senyfelhivá«a óta üzemetek, báeyá- irtk, gépállomásaink, állami gazdaságaink egyre fokozódó lendülettel vettk bele magukat aiz egyéni és brigádversenybe.' Mindinkább áthatja őket az a tudat, hogy a 3 _ éves terv sikeres, időefőttf befejezésével ’hamarabb tudják lerakni az 5 éves terv alapjait. Megyénk dolgozói is kivétel nélkül ígéreteit! tettek, hogy jóval a három év'letette ellőtt befejezik a 3 éves terveit. Ma már látja min. den dolgozó, hogy Pártunk fáradó, zása, erőfeszítése nem maradt eredménytelen: Már most látható, hogy sikerült e 3 éves terv végrehajtásával a barbár fasiszták által feldúlt országot felépíteni. A háborús sebek sorra begyógyultok, az ország talpraállít, az életszínvonal a 38-as fölé emelkedett, de a dolgozó nép itt nem áil meg... Uj ha. zát akar építeni. Uj alkotmányunk biztosította jogok és kötelességek szellemé, ben egy még boldogabb, még virágzóbb hazát akar építeni, ahol a munka a becsület doíga. Ennek az uj hazának feiépííése !még sok küzdelmet, sok áldozatot fog jelenteni népünknek. Amellett, hogy a politikai feltételek mellett •a gazdasági feltételek is biztosítva vannak, sokat kell tanulnunk, sok tapasztalatot kell még szereznünk. Elő példa áh előttünk: a Szovjetunió gigászi harca az ötéves terv sikeréért. Ezt a harcot mutatta be az elmúlt csütörtökön Pothomyik József képviselő elvtárs, az Üveggyárban rendezett magyar-szovjet kultúrműsor keretében. Rámutatott arra, hogy a Bolsevik Párt vette kezébe az ipar és mezőgazdaság vezetését és már 1928-ban megindították az első ötéves tervet. A főtörekvésük az volt, hogy az ország iparát fejlesztve, függetlenítsék magukat a kapitalista országok iparától és ez sikerült is. A szovjet | dolgozók óriási áldozatokat hoztak, mert látták a fejlődés szükségsze. rűségét. A hozott áldozat nem csaik magáért a szovjet népért volt, jutott abból a kapitalista országokban élő proletariátus részére is. Még nagyobb áldozatot hozott a szovjet nép a második világháború után, amikor a fasiszta rombolást kellett helyreállítani. Sztálingrád hős dolgozói áldoza készségüket azzal bizonyították be, hogy az ötéves tervet 4 év alatt teL jesítették.... Pataki elvtárs az acélgyári szakszervezet kulturházában tartott Ma. gvar-Szovjet esten a következőket mondotta erről: — A háború utáni ötéves terv hatalmas lépést jelentett a nagy célok elérése érdekében. Nagy tettek születtek, a dolgozókat az alkotás láza fütötte. A termelés eredménye évről-évre nőtt és ebben az évben az ipari termelés 41 százalékkal múlta felíil a háború előtti termelést. Ha szembe állítjuk ezt a fejlődést az Egyesült Államok tér. melésével, látni fogjuk, hogy ott 1949 augusztusáig a termelés 10 százalékká] csökkent, Amig Amerikában egyre több a munkanélküli és egyre nagyobb a gazdasági válság, addig a Szovjetunióban e“gyre nagyobb az árubőség és az élet. színvonal fokozatosan emelkedik... — A Szovjetunióban Sztálin 'tanítása alapján megszervezték a szocialista termelést. A munkafegyelem központi kérdéssé iett és szilárd alapokra helyezték. A műn. kaversenyt annyira kiszélesítették, hogy ma már a dolgozóknak mintegy 90 százaléka versenyszerüleg végzi munkáját. — Népünk érdeke — mondotta Pataiki eivtárs — azonos a szovjet nép érdekével. Mi az 5 tanításuk alapján fogunk hozzá új, ország- építő ötéves tervünkhöz. 5 éves tervünk a békét szolgálja és ezért a békéért, ha kell, harcolni is fogunk. A mi oldalunkon van az igazság és ehhez az igazsághoz az erg is párosul. Mi azon az utón fogunk menetelni, melyet a szovjet nép mutatott meg, amely ut a szocializmus felé vezet. 'Ifjúmunkás leány levele, akit felvettek a Pártba Ez év elején kerültem be a sal- ■ gót-arjárni gépgyárba, mint magké. szí tő. Az első nap azomnaí beléptem, a SzIT szervezetbe is. Nagyon tetszett nekem, hogy az ifjúmunkások szép egyenruhában, kollektiven, egyesült erővel dolgozhatnak és j,tanulhatnak. Ereztem, hogy közöttük van a helyem nekem is. írattam is egyenruhát. Amikor elvégeztem az egyenruhavizsgá.t, rájöttem "arra, hogy nem elég az egyenruhát csak megvenni. Ki is kell érdemelni, hogy azt hordhassam. Elhatároztam, hogy minden szabad időmé, arra fogom •‘áldozni, hogy tanuljak, hogy hasznára lehessek hazámnak. Eleinte voltak nehézségek. Azonban, egy ifjúmunkás nem riad vissza a nehézségeket. Elmentem kétszer kéthetes káderképző tanfolyamra. Audikor onnan visszajöttem, még na. jgyobb lendülettel fogtam a feladatok elvégzéséhez. Minden vágyam az volt, hogy a Párt tagjai közé fogadjon. Tudtam inagyon jól, hogy azt ki is keil ér. éemefoi, Augusztus 23-án sikerült elérnem, hogy tagjelöltnek elője. gyeztek. Előttem állt a cél! Most már még jobban volt kedvem dolgozni. Igaz, munka is volt. Folytak a VIT előkészületei. Itt minden dolgozni akaró ifjúmunkás megmutat, háttá, hogy mennyire szereti szervezetét, a hazáját. Az önfeláldozó munka meghozta a gyümölcsét. A gépgyári SzIT. szervezetből 52 ifjúmunkás ment fel a VIT-re, közöttük én is. Soha el nem felejthető 4 napot töltöttünk ott. Amikor hazajöttünk, újra egy nagy feladat állt elöltünk. A jól dolgozó ifjúmunkások bekáderezé. se, Ez nem könnyű feladat voJt, de a nehéz munkának mindjg megvan a gyümölcse, Sok jó kádert fedeztünk fel. A kádertanács előtt megjelent ifjúmunkásokban fokozottan elmélyült a Párt iránt való szere, tét és hűség. A nagy munkába elszaladtak a napok és eljött végre az a nap, mikor én is megkaphattam MDP tagjelölt igazolványomat. Nem tudom leírni, milyen nagy ölöm volt és hogy mit éreztem abban a pillanatban, mikor n szép kis piros könyvet kezem között érezhettem. Nem tudtam ethipmi, hogy ez az enyém. Ereztem, hogy forróság önt el és abban a pillanatban megfogadtam, hogy még nagyobb őnfeládozással fogok dolgozni Pártunknak, becsületté; megadom a helyem, akárhává is sodor az élet, mert csak úgy le. hetünk méltó példaképe a hős lenini Komszomalnaik, ha a nehézségek tői nem riadunk vissza és minden erőnket, tudásunkat áldozzuk a szabadságunkért!• Kovács Irén II. öalgozó asszonyok a Eiaglyasí rabodén A bag'yasi rakodó üzemi három, szöge arra az elhatározásra jutott, hogy létszámának 80 százalékát női munkaerőkkel tölti ki. Ebben a hónapban már 54 nő lép munkába. Ugyancsak megtörtént a palavá- logató brigádok közötti színtiszta-; sági verseny kiértékelése, amelyben Dudás elvlársnő brigádja lett az első'. Ez a brigád 288 műszak alatt 298 csille palát válogatott ki a szén közük MEGHALT TOLBUCHM MARSALL A Vörös Térről temetik a Nagy Honvédő Háború dicső bősét A Szovjetunió minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista (bol. sevik) Pártja Központi Bizottsága a következő közleményt adta ki: A Szovjetunió minisztertanácsa és a SzK(b)P Központi Bizottsága mélységes gyásszal közli, hogy ez éy október 17-én, hosszas és súlyos betegség után elhúnyt Fjodor Toibuchin, a Szovjetunió marsall ja, a Bolsevik Párt hű fia, a Szovjetunió fegyveres eró'inek egyik legkiválóbb hadvezére és építője, a Nagy Honvédő Háború dicső hőse. Tolbuchinnak, a Szovjetunió mar- sálijának temetése Moszkvában a Vörös-téren lesz. Toibuchin marsall halála alkakná. ból a Szovjetunió fegyveres erőinek minisztériuma a következő közleményt adta ki: A Szovjetunió fegyveres erőinek mimszíériuma mélységes gyásszal közti, hogy Fjodor Toibuchin, a Szovjetunió marsaltja, a Kaukázuson túli kerület parancsnoka súlyos és hosszantartó betegség után elhúnyt. F. I. Toibuchin marsall személyé, ben a Szovjetunió fegyveres erői a Nagy Honvédő Háború kiváó had. vezérét, a Szovjetunió fegyveres eró'inek tiszteletben álló vezetőjét és szerveződét vesztették el. AZ AGITÁTOR EGY NAPJA Még alig virradt, amikor már kimentek a földekre a »Dzerzsinszkij« kolhoz gyapottérmelői. Batorbaj Ir- kabajov, a komszomoi agitátor utol. sót pillantott jegyzeteibe. Magához vette újságjait, folyóiratát és a kol- fcozparaSztokkal együtt kiment az ültetvényreUmarüi Batirovnak, a Szocialista Munka Hősének ültetvényén sűrű a gyapot. Túlságosan is gyorsan növekszik. Ez csökkentheti a termés, eredményt. Ezért Irkabajov azt tanácsolja az ültetvényen dolgozó brigádvezetőnek. hogy kezdjék meg a gyapot ritkításit Liszenko módszere szerint. Bazarbaj Irkabajov agitációjában nem támaszkodik csak újságcikkekre és rövid beszédekre. Megismerteti a koihozparaSztokat az agrobiológia vívmányaival és figyeli, nem vét.e valaki eit agrotechnika szabályai ellen. Most éppen azt magyarázza a fiatal lányoknak, hogyan kell végezni az irtást. Kora délután rekkenő a hőség- Az ebéd befejeződött. A brigád tagjai egy terebélyes fa árnyékában rövid pihenőt tartanak. A pihenők üdítő teával kínálják Irkabajevet és megkérdezik tőle: »Miről beszélsz ma nekünk?« — »Érdekes újságot mondhatok — bontogatja a Selyemkendőbe burkolt folyóiratait Bazarbaj —,tegnap a »Frunze« kolhoz komszomoljai levelet küldtek ne. künk-« Irkabajev felolvassa a levelet. Arról van benne Szó, hogy a Frunze, ko hoz komszomolistái kétszeresen túl eljesílik a gyapotgondozás normáit. A levél végén versenyre hívják ki a Dzerzsinszkij kolhozt. A levél felolvasása után az ifjú agitátor arra emlékezteti hallgatóit, hogy ÜzbekiSztá-n 25 éves jubileuma alkalmából szocialista verseny indul, amelyben valamennyien részt vesz. nek. A parasztok az »Ogonyokat« lapozgatják. Van benne egy figyelem, reméltó cikk Afganisztánról. Képek, kel és írásban mutatja be, hogyan nyomorog az afgán paraszt, a kulák és a földesúr elnyomása alatt- A parasztok jólesően gondobiak arra, bogy a szovjet fiatalság már csak hírből ismeri a kizsákmányolást, a megfizetetten kényszermunkát, A fiatal agitátor, Bazarbaj Irkabajev éppen befejezte beszédét, ami. kor a külső tanyára megérkezett Pobjeda autóján a kolhoz elnöke; Tisabaj Mirzajev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselője. Kiszállt kocsijából és a messzeségbe nézett. Az, elnyúló gyapotültetvényeken szorgalmasan dolgoztak a Kolhozparasztok. Énekük elhaltat, szett egészen a tanyáig. Miklós Mihály önmagát hívta ki versenyre Az egyéni verseny Rákosi elv- t árs meghatározása szerint is ,,a legszélesebben elterjeszthető és szinte minden munkásra alkalmazható verseny forma?'. Az egyéni verseny lehet páros is, de törekedni kell arra. hogy az egyéni versenyzők önmaguk eredményeit igyekezzenek túlteljesíteni. Ezen keresztül szervesen bele épülnek, elősegítik a verseny többi formáit. A brigádok tagjai közötti verseny, a tapasztalatcserének, munkamódszer-átadásnak egyéni verseny formájában való fejlesztése igen fontos, a Párt választmányi ülés által is meghatározott feladat. Az acélgyári hideghengerlőben Miklós Mihály a Párt útmutatása alapján elhatározta, hogy önmagát hívja ki versenyre. Vállalta, hogy október hónapban 3 százalékkal emeli szeptember havi 123 százalékos teljesítményét! Miklós Mihály példáján me, gyénkben számtalan új, az egyéni versenynek ezt a formáját követő dolgozónak kell szerződést kötnie. Igen fontos, hogy ezeket az egyéni versenyzőket az üzemen belül megfelelően népszerűsítsék, ellenőrizzék az eredményeket, amit azáltal érnek el, hogy az üzem tervét lehetőleg egy emberig felbontják. Az egyéni versenyzésnek ilyenirányú kiszélesítése nemcsak gazdasági, de politikai téren is jó eredményeket fog hozni. A kampányszerű versenyszérvezég helyett pedig alapos felvilágosító munkával, konkrét feladatok vállalásával kell az egyéni versenymozgalmat tömegpiozga-* lommá fejleszteni. Versenyben az acélgyári javítóműhelyek Az egyéni páros munkaverseny az acélgyári gazdasági szerszám* gyárban az elmúlt héten újabb versenyzőkkel szélesedett ki. Mész- szerschmidt István gépvizsgáló Uhrín Sándor gépvlzsgáíót, Kovács Rezső szerszámkészítő laka. tos a műhe'y összes lakatosait, Huszár Lajos gyalus a műhely ösz- szes gyalusait, Grusz Lajos esztergályos a műhely összes esitergá. lyosaét hívta ki versenyre. A műhely pedig versenyben áll a drót- gyári szerszámkészítő műhejíyej. Valamennyi versenykihívás a 3 éves terv sikeres befejezésének érdeké, ben történt és elsőrendű célkitűzése az egyéni felelősség a munka terüte-té»rA Magyar Népköztársaság kor. monya elhatározta, hogy elismeri a Német Demokratikus Köztársaságot | és <mndk ideiglenes kormányával I diplomáciai képviselő küldése útján I felveszi a kapcsolatot.
