Szabad Nógrád, 1949. szeptember (5. évfolyam, 35-39. szám)

1949-09-01 / 35. szám

A béketábor erbet nÓvelte|14 éves a Sztahánov mozgalom Q moszkvai békekonferencia Lezárult a moszkvai békekonfe­rencia. Az egész világ közvélemé­nye fordult Moszkva felé. A világ dolgozói ajkán, egy ember neve van: Sztálin. O az, aki a hatalmas Szovjetunióval odaült a vandál pusziitok elé és megállást vezé­nyelt. Az egész vitág dolgozó népe hálateiit szívvel néz a hatal­mas és dicső Szovjetunió felé, rsaijakozik melléje, mert tudja, négy a világ békés fejlődése lelett áraödik. Egyedül a Szovjetunió vöt az, amely íeíviiágositotta a dolgozók millióit a béxés építés munkájáról. A »népek békemozealma világszerte ler jeti. Ma már a világ do.gozóinsk eltökélt szándéka, hogy minden eszközzel megvédik a béke ügyét, és nem engedik meg, hogy új há­ború törjön ki. A Moszkvában lezajlott békekon­ferencia is megmutatja, hogy a Szovjetunió mindig állhatatosan őrködött és őrködik a népek érde­kei ielett. Nem szavakban, hanem valóban elismeri minden nép jogé: v nemzeti fejlődéshez- Az alkotó munka és az emberiség anyagi és kulturális színvonalának emelkedé­se legjobb teltételeinek megterem­tésére törekszik. Ezeknek a feltételeknek a meg­védéséi a Szovjetunió nem csupán hirdeti, hanem kész annak megvé­désére is. Ott állnak mögötte a világ békét a-kpró milliói és maga iá békekonferencia leszögezte: „su. lyosan téved az, aki azt hisz!, hogy csupán azért törekszünk a békére, mert gyengék vagyunk és féiünk az ellenségtől. A szovjet nép azért akar békét, mert békesze- reiiő. De nem csupán békeszerető hanem erős is. A Szovjetunió tör­ténetében már számtalan olyan győzelem szerepel, amikor a beto­lakodó ellenséget egy csapásra megsemmisítette. A háborús gyúj­togatok tudják ezt, de tudjuk azt is, hogyha háborút kezdenek, akkor a Szovjetunió vezetésével a világ tiolgozói valamennyien ellenük fog­nak fordulni.” Ka az emberek milliói közül ki­ragadjuk megyénkben az egyszerű dolgozó munkásoknak a véleményét a moszkvai békekonferenciáról, ké­pet alkothatunk magunknak a vi­lág dolgozóinak a véleményéről is- ' Szinovszki Pál dolgozó paraszt, iTereskéről: „Ha kétséges is volt eddig a bé­kének megőrzése, most megszilár. jlítptta a moszkvai békekonferencia. Ez a konferencia megmutatta a! béke irányítóinak, a nagy Szovjet­unió fiainak határozatait is- Mi, itt Magyarországon megnyugvássá! és f»icgeléfedéssei tek’nthetünk a kon. ferencia felé, aminek határozatait magunkévá tesszük és azt minden áron megvéd jük.” Sukerek Lajos építőmunkás Kontrol: „A moszkvai békekonferencia még erősebbé, még szilárdabbá tét. te uennünk dolgozókban azt, hegy mi kizárólag csak a Szovjetunió is a szereteti, megbecsült, lángeszű tanítónk, Sztálin elvtárs által mu­tatott úton haladhatunk. Mi, dolgo­zók, itt Magyarországon, de a/, egész világon együtt kiáltunk Sztálin nevével a háborúra uszítok felé, hogy megvédjük a világ bé­kéjét. Nekünk a moszkvai béke- konferencia igaz utat mutatott meg.” M amerikai tőkések szalsslatában Amíg a dicsőséges Szovjetunió mindent a haladás érdekében tesz, egymás után teremti meg a felsza­badított országokban a dolgozok uralmát, a „művelt” nyugaton a háborús imperialisták igyekeznek mindent a Wall-Street uralnak szol­gálatába állítani. Ha ez esetleg nem is sikerül, nem riadnak vissza 3 gyilkolástól, a dolgozók mészárlá­sától. Náluk a tudomány kizárólag a saját és kiszolgálójuk részére van fenntartva. Nagyon nehéz fel­ismerni, hol kezdődik mister Harri- mann és mister Morgan hivatása és hol végződik a reakciós ameri­kai filozófus és szociológus pro­fesszorok „tudományos” munkája. Az USA-ban a „filozófusok” elő­készítése az imperialista reakció ,,A szocializmus csak a munká-j nak magas, a kapitalizmusnál ma. j gasabb termelékenysége alapján 1 győzhet” — mondt Sztálin. A mun- i ka szocialista megszervezésének j egyik alapvető tényezője a szocia­lista verseny. A szocalista verseny a szocializmus lényeges sajátsága, a szocialista rendszernek egyik döntő előnye a kaptalista rendszer­rel szemben. A sztahanov-mozgalom a szo­cialista verseny magasabb formája, mely a szocializmus építésének kö­rülményei között a Szovjetunió ö‘- éves tervének szükségletei alap­ján jött létre. A mozgalom a mun­kások közül indul el. Sztahánov, egy donyecmedencei szénbányász kezdeményezte. A munka új és helyes megszer­vezésével megfejtette a szénfej­tés normáját, rövid idő alatt 12­szeresére eme'te eddigi teljesít­ményét. Sztahánov kezdeményezése hama- rosban és széles területen terjedt. Ez azt bizonyítja, hogy a kezdemé­nyezés érett volt arra, hogy nagy mozgalommá fejlődjék, mivel Ki­indulópontja nem egyéni bravúr volt. Sztahánov eredményeinek megvoltak a társadalmi, gazdasági és technikai feltételei. Sztáim a sztahánovmozgaiom gyökereit ele­mezve, a gyors elterjedés okát ab­ban látta, hogy a munkához való viszony meg-! változott: nem kizsákmányoló kapita istának dolgoznak. A szov­jet munkás anyagi helyzete megjavul», éíetc vidám lett. Az ötéves tervek új technikát te­remtettek, melyet a munkáskáderek már magukévá tettek. A régebbi szocialista versenyek, mint például a kommunista szom­batok is, nem az új technika al- Kalmazásából születtek. A sztahá­nov mozgalom éppen azért csak a sztálini öléves tervben megterem­tett új technika felhaszná'ásíva; születhetett. A munkások olyan termelési mozga'ma jött lérre, mely azt tűzi céljául, hogy az el­avult ipari normákat kiküszöbölje s az új technika és új módszerek alapján magasabb ipari normál: létesítését hozza létre. A sztahánov-mozga'om forradalmi változást idézett eiő a szocialista ipar fejlődésében. A Sztahánov. mozga’.om a Szovjetunióban a szo­cializmusból a kommunizmusba való fejlődésnek egyik döntő fel­tétele». Nemcsak azt eredményezi, hogy a kapitalizmus ipari termelé­kenységét magasan túlszárnyalja, fejlett iechnkai képzettséget és termelési kultúrát követel meg a munkásoktól s ezzel fokról-ÍOKta kiküszöböli a fizikai és szelle­mi munka közötti ellentétet. A sztahanovisták műveit, techni­kailag képzett emberek, a pon­tosság és szabatosság példaké­pei. Eredményeiket állandóan fej­lesztik, segítik és előreviszk * mérnökök munkáját is. A sztahanovista-mozgalom újabb fejlődésen ment át az utóbbi idő­ben. Csutkin versenymozgalma a jobb minőségért, Bortkovlcs újítá­sa: a gyorsított fémvágás, a V'vo. sin-mozgalom, Mairoszov és Ko­val jov egyre inkább elterjedő munkamódszerátadás' mozgalma. A munkamódszeré íadási mozga­lom úgy teszi lehetővé az átlag- ügyességű munkás felemelését a sztahanovista színvonalára, hogy a munkamenetet tanulmányozzák, részietekre bontják és leírják. Aztán megállapítják a legcélsze­rűbb munkamenetét, végül be­tanítják erre a munkásokat. A munkamódszerátadásban jelentős szerepe van a mérnöknek és a mű­szaki értelmiségnek. De az új munkamódszerek átadásából nem­csak az elmaradottabb munkások nyernek. Az újítások megismerései további fejlődés forrásává válik a sztahanovisták számára is. A Szovjetunió szlahánov-moz, galmának módszerei és tapasztala­tai nagy segítséget nyújtana*- a számunkra is népi demokrácián» fejlesztésében, a szocalizmus meg­valósításában. Á Szovjetunió példája nyomán szolgálatára már az iskolában kéz dődik. Azt verik a diákok fejé­be, hogy a világ más népei elma­radottak. Talmadge, a hírhedt faj­védő Georgia iskoláiban a fasiszia propaganda szervezésével tette tű­réssé magát. Nyiiian terjeszti jelszót: ,.Egy fehér amerikai uo;-| gár többet ér, mint száz néger.” A jövő „filozófusainak” és „szo­ciológusainak egyetemein Har­rington professzor egy képzeletbei- kato'ikus világáiiam eszméről el­mélkedik, melynek vezetői az ame­rikai bankárok. Másik nagy ,»nép­szerű” amerikai pedagógus, Ken­ne di professzor nyíltan ülteti a diákok tudatába azt az elméletet, hogy elkerülhetetlenül vissza kell térni a középkori skolasztikus filo­zófiához és a legnagyobb tekinieiy. nek a középkor tgvik ideológusát. Aquinoi Tamást kell elismerni. Ezeken a fakultásokon a tanítás­ban a hitnek a tudásfölöttiságe az olv. No meg az angolszász faje- mélet, a kozmopolitizmús szellemé­ben, mely a Wall-Street háborúra uszító terveinek dicsére IM szere mázzá. I tagosítástól várjak joMtfiakot a MDP Megyebizottságához, hogy legyen segítségükre ebben a mun­kájukban. A levelekből egyet köz­lünk, abból a községből, ahol szin­te egy határozatként született meg a gondolat, hogy tagos!tanak. Megyénk iöfab községében fog­lalkozott már a parasztság azzal a gondolattá!, hogy miképen segít­hetnék elő a saját fejlődésüket biztosító földtagosítást. Ezzel kap­csolatban számtalan levél érkezett Kedves Elvtársak! Mi, alulírottak, Ertíőtarcsa község dolgozói nevében szeretnénk, ha vésünk is foglalkoznék, az illetékes hatóság, ezt legkönnyebben úgy tunánk elérni, hogy a lapon keresztül terjesztjük a kormány elé. A Pártnak és a Párt nagy vezérének, Rákosi elvtársnak vezeté­sével a földreformot sikerűit megoldani. A föld a miénk. A felsza­badulás után a tanulás terén is előbbre jutottunk. így megtanul­tuk és tapasztaltuk, hogy a nagyüzemi termelés az, ami meghozza a mi független anyagi helyzetünket, felemelkedésünket. Szövetkeztünk, hogy földjeinket csoportosan, szövetkezet) alapon dolgozzuk meg. f.z megvalósult. lajnos, a szövetkezeti tagság földje elszórtan van, fgy az ered­mény gyenge. Tízen állunk szövetkezésben, a földünk 34 tagból te­vődik össze, összesen 67 holdon. Arra kérnénk az illetékes hatóságokat, hogy legyenek segítsé­günkre, hogy földjeinket egy tagba hozhassuk. Sokan vannak még rajtunk kivü, akik szövetkezni szeretnének, de — mert födjük nem pgymás mellett van — pz nehézségbe ütközik. Ml azt hisszük, hogy ezen tagosítással lehetne ségíteni.Mi, dolgozó parasztok, valamennyi, en szövetkezeti etYen vagyunk. Miszövetkezeti gazdálkodással előbb­re vinnénk a községet, példát mutatnánk a korszerű földművelésre. Minden vágyunk az, hogy a nóRÍ demokráciát és a szövetkezeti vo­nalat előbbre vigyük. Rákosi elvtárs adta tehetőségekkel élni akarunk, kérünk sürgős segítséget. Éljen a felszabadító, dicsőséges Szovjetunió, éljen a földadó MPP és annak nagy vezére, Rákosi Mátyás' Magam és tíz {grs®nt nevében, TOTH KALMAN ujgazda. A LETKESI TERMELÖCSO­PORT irodájában hárman ülnek az aszta,nál. Kellő a terrr.Kű csoport tagja, a harmadik pedig a köny­velő. Az Íróasztalon könyvek es papírok sorakoznak. Az eddig1 munkájuk eredményét összegezik. Nem hivatásos irodai munkások. \tm is titkolják ez!, inkább a ka­szát vagy kipi: markot iát kerges tenyerükbe, mint az írószert. Még­is, amikor összeadják a számsoro­kat, semmi zökkenő sincs. Soha ilyen gondosan nem számoltak. Érthető is ez. Most eldől, hogy milyen- eredménnyel dolgoztak ed­dig. Ahogy a számsorok összeadása megtörténik, a három arcon de­rültség mutatkozik. Nem beszél­nek, de látszik, hogy az eddigi munkájuk nem volt hiábavaló. Ruzsik, ahogy a végösszeget nézi, nem bírja ki, hogy szó nélkül hagy ia. — Nagyon vártuk ezt a napot. Ez is eljött. Mire az őszi betaka­rítást elvégezzük, duplája lesz az 'sszeg. A MAR TUDJA az egész kör­fék, hogy a leikési termelőcsc- 'port anyagi helyzete fellendült. Mar csak abból is következtetnek, hogy amikor vasárnaponként végig men­nek a falun, büszkén kihúzzák ma gukat. Nem öntelten, do abban a tudatban, hogy nekik a kezükben egy mindenné; hatalmasabb mező,., gazdasági szakismeret van, «unit a Szovjetuniótól tanultak. Azért nem is lehet elítélni Raj Lászlót, hogy amikor egyhónapos Unulmányútjárói hazajött, a Szov­jetunióból, elsőnek saját csoportját oktatta ki a korszerű mezőgazda­ságra. Nem is csoda, ha Szrcrsa Gyulának úgy csillog a szeme, amikor elmondja, hogy amióta megtanulták az úi munkamódszer', azóta könnyebben tudnak dolgozni. — MOST VAN ÉRKEZŐBEN hozzqnk pi sertés- és tehéntörzs. Ezeknek az állatoknak a nevelését már teljesen a szovjet példa nyo­mán fogjuk végezni. A mi Lacin!? — folytatja Szrertj — elmondta, hogy odakint az ete­tési módszer valami kiváló. Szárí­tott répaszefet, olajpogácsa, nyers-» répa, kukoricadara... Megépítjük mi is a betontartályt, ahol tárolni fogjuk a jehenek ennivalóját. Szin­te hihetetlennek hangzott, amikor elmondta nekünk Laci, hogy oda­kint sok tehén ad évente 6 ezer liter tejet. Az átlag teihozam éven­te egy-egy tehéntől 4.200 kiér. — Meg fogjuk ezt mi is csi­nálni — szó1 közbe Ruzsik. — 'ta­nulunk és akkor semmi akadálya nem lesz. nemcsak az állatok új nevelését ve-tte át a termelőcsopiri. Magában a mezei munkában is újí­tásokat vezetnek be. Minden kér­dés, ami előttük tisztázatlan, őrt áll a Szovjcuníóbeii példa. A bri­gádoknál: a munkáiét kiszélesítet­té*. Szinte nevetve mondják, hogy az elmúlt héten a munkamegbeszé­lés után ez egyik csoport nem tudta, hogy mikor ment ki a má­sik dolgozni» Mindcgvik csoport első akar lenni, amelyik a szov.et példa nyomán dolgozik. Baria Barnabás, a könyvelő csak hallgatja, amit beszélnek a tar­rrelöcsopi.rt tgjai, míg végül nem bírja szó rélküi. — No, ha ti megtanultátok _ a korszerű műnk í-‘ a földművelés­ben, én meg fogom tanulni a Köny­velést a szovjet minta szerint. Mi, könyvelők sem akarunk lemaradni. A LETKÉSI FÖLDBÉRLÖCSO- PORT nagyszerű munkamene’-e egyre újabb és újabb tagokat von magához. Eddig a csoport 11 tag­gal volt, ma már 20 főre emevke- áett, 76 hold területük pedig 330- ra, a belépettekkel. Egyre nő a termelőcsoport létszáma, hold ie- rülete, mert egy nagyszerű, egy jobb munkával, amit nap mint nap tanuiiak a szovjetektől, haladnak a korszerű mezőgazdáikcdá'sn a bol­dogabb jövő felé. Ofsnfe si&srek a tjányászslí 'iiun^msenyibea A küszöbön álló „Bányásznap” szocialista versenyében a Moszkva- vidéki szénmedence bányászai újabb skereket értek el. A Moszkvai 6á- nyaépitő Vá'lalat munkásai új lár_ nefeltárási tervét júlusban 163 szá­zalék erejég teljesítették. ^Círeh — A gépgyárban csütörtökön adják át Pcsze István, Gyenes Endre és Szőlősi Irén dolgozóknak az éimun-kásjelvényt. Ugyanekkor kapják jutalmukat a 25 éve dol­gozó munkások is. — Megnyílt Salgótarjánban, a Rákóczi-ut 64. szám alatt a Ház­tartási Bolt NV árudája. Az üz­letben festékeK, háztartási cikkek kaphatók, Szép ünnepség vojt Macanka köz­ségben a VJT befejező ének angi­nával. Ezen az ünnepségen a? üt" törők ps a SzIT-esc-k énekekkel és szavalatokkal Szerepelte!?. A? iiu" nepségen a nagybátonyi fúvószene­kar is résztvett. — Korpa vásárolható a tarján! Cserháit-iféle malomban a városi közellátási iroda uialványára, má­zsánként 44.80 forintos árban. — Az elmúlt héten az Apc és Szarvasgede közötti úton eddig még ismeretlen tettes agyonlőtte Kópka Mátyás újgazdát, 6 gyer­mekes családapát. A bestiális gyil­kosság után a gazda lovával és kocsijával együtt elmenekült. Meg­indult ellene a nyomozás, — Dudás István segédvájár, akt a Bccske-Túgátbányai üzetnoen dolgozik, 32 darabból álló edény- készletet és 100 forint jutalmat kapott jó munkájáért. HIRDETMÉNY A Közlekedésügyi Miniszter ö'i 9826—1949. T. számú rende.etéveá Balassagyarmat megyei város Kö­zönsége javára utcanyitás céljára az 1881. évi XL1. te. 3. §-a, illető­leg 5. §-a a'apján kisajátítási jogot engedélyezett és a kisajátítási eljá­rás megindítását a hivatkozott tör. vény 32. §-a értelmében elrendelte. Nögrád.Hont vármegye köz'gaz. galási bizottsága a kisajátítási tá"_ gyalás idejéül 1949. évi szeptember hó 27. napjának délelőtt 9 óráját, helyéül pedig a város polgármeste­rének hivatalos helyiségét jelölte meg. A kisajátítási tervrajzot és ös­szeírást a városháza emelet 5. szám alatti iktató helyiségében 1949, évi szeptember hó 1-től szeptember hó .15. napjáig bezárólag közszemlére teszem és erről, valaip'nt a lárgyaT iás idejéről az érdekelt feleket kü­lön fa értesítem. A kisajátítási t»rv megállapítása felett akkor is érdemileg határoz, ha az érdekelte.!? köíöl senj?: sem jelenik meg. Dr Szenígyörgyl Károly Veszek jókarbán Jév§ használt láskaírógépet, magas áron. Saigó- larján, Rákóczi,.u. 59. Vendégszoba Eiadó híjz Balassagyarmaton Mávaut mcgiáflónál, Városháza mellett. Érdeklődni ugyanolt, ■— Rákúczl út 18._________ jíiadő jókarban levő 12C bassz,i? SOS tangóharmünlk^r Cím a WY#t§foälfc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom