Szabad Nógrád, 1949. szeptember (5. évfolyam, 35-39. szám)

1949-09-01 / 35. szám

Ei a szerződés a parasztságé a gépállomást pedig kötelezi AÚ3 ÉLMUNKÁSOK — új lendület az egyéni versenyben ■ rAmikor a kisbíró vé-gi gdobolta ÍMőkürtön, hogy este a földmű- yesszövetkezetben taggyűlés lesz, tnég nem Ind ák a tahiban, hogy píyan rendkívül fontosat fognak tárgyalni, mint a traktorállomások­kal kötendő szerződést. Budai Lajoané. a Földmfivesszö- vekezet ügyvezetője Ismertette a szerződést »Dolgozó parasztságunk nemcsak ci legnehezebb munkától szibadui fel' hanem a leg óbb és lekor-Sze- több gépi munkával örökre meg- Szabadni a falusi kuläk k igmsz o- rájfüól. A szerzödéstkötö rázd Iko- tlók igen komoly kedvezményben részesülnek. Így elsősorban a gé­pek munkád'ját pénz helyett, ter­ményben is fizethetik. íerm Ínyben történő fizetés esetén külön 10 százalékos kedvezményben részesid- nelc- A munt.adíjat két részletben lehet kifizetni és pedig a termény első felét * Szerződés megkötésétől számított 12 napon belül, másili ie ét majd jövőre az új termés be­takarítása után. ha a szerződés megkötésekor a gazdálkodónak nincs elegendő terménye aJt'.oz, hogy a munkadíj felét előre ki­fizethesse. akkor pé ízben i. e ege tehet fizetési köteleze.tségé.iek. Az új termés betakarítása után teljes egészében terményei fizethető fct « munkadíj és az esetben az előre befizetett pénzt a gépállomás visz- szaiérí.i. Rossz termés esetén a tartozás teljes egészében pénzben tó kiegye Üthető. Mikor Budainé befejezte, néma fcsend volt- Szinte várták, hogy be­széljen még, mondja még. Nagyon tetszett valamennyiünknek. Volt azonban egy-kettő olyan is. ,tVi amikor hallotta a félte* le, c , igy ujjnyival lejjebb lökte a kalap­jai a homlokára és úgy nézte a 'többieket. Valahogyan úgy nézett ki az egész, mintha nem nagyon tetszett volna nekik az egész do­log. Szinte olvasni lehetett a,'ük­ről, hogy a hátukon végigfut a hideg. Nem sok vizet zavartak ezek, ha hívatlanul ott is voltak a megbe Széleién. A kisparaszisúg ezeket már így intézi el; »Nekünk többel a kulák nem fog szántani... Min­ket már nem fogtok kizsákmá­nyolni •.. Nem fizetünk nekt k nehéz százasokat, meg sok nap zá- mot.« A gépállomás minőségileg 1» jobbat ad és olcsóbban is dolgozik. Nem is tudtak a kalákák mást tenni, mint összehúzott szemmel nézek a maga útján haadó becsü­letes parasztságét, amint tárgyal­nak­Eisler Ferenc felnyujtetta a ke­zét és úgy kiáltotta: •— Nékem kélholdam van. Meg­kötöm a szerződést a gépállomás­sal Mindjárt utána Káposzta József­ire és Benedek Jánosné írta alá a szerződést. A szerződéskötés előnyeinek igen csak elterjedt a híre az egész ?ziráki járásb u* Kallóban maga Majzik a Wák is elő yö^nek I.a_ látta, mert meg akar a kötni a szerződést. »Hiszen e^é z komoly kedvezmények van iák« — gondol:, magiban. A kálUiak azon" an jó keményen megmondták neki: »Ed­dig szíttad a végünké . Mo t aztán jó volna neked is a gépállomás. Szántsál csak magadnak« Szirákon a Gulicza testvéreknek hozott jó napot a szerződé kö és* Az öregebbik meg is mondta egé­ből, pedig nem fc készült rá, hogy beszéljen* — Most már nem kell kínoznunk a teheneket. lesz tej is rctnde.eb ben, mint eddig- Az embernek csak úgy £ajgott a szíve, am kor a ; egész napon kido’gozofct teheneket este fejős alá fogta és nem tudót* csak egy kor y tejet kicsavarni be­lőlük. Ennek most már vége, lesz tej is, meg lesz jó munka is. Erdőkiirtön, a gépállomáson egy nő a szerző­dések száma 4 traktorok már kint dolgoznak a földeken. Boczondi Sándor ó'lomárv. 7*-' ö és 11 ra*-kó István a gépállomás gaz­da sza. mint a hadvezérek, úgy né­zik a térképeket, hogy hol dolgoz­nak a traktorok. Egyik jelzés az állami birtokokon, Csobá ka-puSz tán és Peres-pusztán. Majd a Cifra majorba, Teszlag-pusztán. Mini- szent-pnsztán- Ott vannak már a Gutai-laposban a fö'dbérlő csoport­nál is. Amikor a főgépésa fe odalép a térkép elé, nem sokat beszélgetnek, de kötelességtudóim megállapítják: »Elv*ársak, a SzerzSdcsk t'sek egyre gyűlnek, még több lesz a munkánk, m nt a nuilt évben volt A pa- asz'súg bizalommal tekint felénk, ezt nekünk ki is kell érde­melnünk. ebben az évben még jobb munkát végeztünk, mint a múlt évben. Legyü :k mi is olya­nok mint a dicső szovjet trak'o rútak, akik a földeket minden, évben termöbbé és iermőbbé te­szik,« A halárban sokszorosan vissza­verődve a traktorok pöíögése tud- lul adja mind Mikinek, hogy egy jobb, egy kedvezőbb feltétel inni leli meginduló a föld újbóli meg művelése. ANNYIT TERMELNEK AMENNYIT TUDNAK, DE nem Ismerik eüiráüyzaiukai Upik-teitis bányászai A 3 éves tervet idő előtt akar­jak és fogjuk teljesíteni. Persze ez nem jön magától. Nem elég csak megfeszített erővel dolgozni, s minden idő kihasanálni a terme­lés érdekében, hanem ennél többre ás szükség van. Amint Lenin elv- lárs irta: »Azután. hogy a proletariátus vég renajtotta a hatalom meghódí­tódnak feladatátszükségszerűn előtérbe nyomul az az alapvető jeladót, hogy... emelni kill a munka termelékenységét, ezzel kép­cső atban ptdig (és e c Ibé') a munkát magasabb színvonalon keli megszervezni■« Ha ellátogassa az Újlaki bányamüzem 3-as sasa«« aknájába, láthatod, hogy nem nagyon fogadták meg ezeket a bölc6 suevakat. Iga*, hogy a termesze iád'a körülmények sok nehézségiket okoznak • • • He azért hallgasd oöak meg Ubrarkevics elvtársat, az egyik mankahelyen. — Sok időt vés* el elvtár», hogy rtagankjim. ke' 1 a csillét leeresz­teni a siklóba. Ez kie ést jelest a termelésből — mó dja, — ügy le­két»© rajta segíteni, ha kapnánk »zállítószemélyaetet. Kiderül, hegy ha egy »«rasógk (így hívják a bányában a szál ííó- »zemélyzeteí) kapnának, másfél ké> Csillével többet tudnának termelni. Amikor mondod a foaknásMaak hogy mi a helyzet, az válaszolja: — Akkor sem termelnek többet, ha kapnak szállítószemélyzetet! Habeny József lantos elvtárs és csapata egy kis szénpiiléren dolgoz­nak elég nehéz körülmények között. Nézzük csak mit mondanak ők étről; Ilyen munkahelyen minél előbb ki kell szedni a szenei. megszüntetni a fend rtát, mert az drágí ja a termelést. E .hez persze megint ar a vo na szükség, hogy mi U kapjunk egy uraságit Még négy csillével is többet tud­nánk rakni, nem veszne cl egy em­ber fél mnszzkja a telerakott esti- lék kitolog*'ásóval. Megerősíti ért Magyart akrósz is, aki elmondja, hegy az egyik cfcapatbcz adott személyzetet és a termelés Több mist 30 sa zalók’ al emelkedett­A dolgozók BwnkftleBdülete tehát Ksegva» — ebhez «zenben szűk é 30», k*ST a műsar.ki vezetés moz­gékony legyen és megfelelően tudj.? az üzemben az erőket csoportosí­tani* ;— Nem szoktuk íttegBaondsui az előirányzatot, mert ráckor még nny- nyit *em 'termelnek. Csak r»i szok­tuk: kijelölni. A fi éti© ügyi* hajtja őket — mondja a főaknász, ha ar­ról érdeklődsz, hogy mennyire vannak tisztában a dolgozók terme­lési eiőirányra okkal. Tóth József telepi, vagy C öke Lász ó meg a többiek mind arról beszélnek, hogy nem ismerik előirányzatukat termednek amennyit éppen tudnak — Úgy kellene, hogy az üzem­vezetőség meg a termelési felelősök megbeszélnek velünk ( hogy meny­nyit tudunk termelni, mit tudunk kiadni... Cseh úgy tndjuk ma gunkx' élenőr'zni, hu tuíjuk mit aksrtuik elérniu — így mondja Ha boityi JáncS András. Más üzemeknél is fennállnak ezek a ífibák és sürgősen segíteni kell rajtuk­»Ehhez mindenekelőtt az kell, hegy gazdaságunk vezető embere megértsék az új helyzetet, konkré len kitpnuhná-yózzák az ipar fej­lődésének új feltételeit ■.. Mélyed- jenek bele a dolgok részleteibe foglalkozzon ,k mir,den »kicsiséi gel«, men ezekből a »kicsiségek hői« jönnek létre ma a nagy dől gek.« (baloih) Két brigád alakult a szövetkezetek jó ellátásáért Két brigád alakult a Szövet­kezeti Áruellátó N. V. s&lgótar- JArd kirendeltségénél A brigá­dok célul tűzték ki, Wbgy a be­érkező szállítmányokat a vágó. sokból a legrövidebb időn belül kirakják. Ezzel hozzájárulnak a 3 és fél napos kocsiforduló meg­valósításához. A Vertik brigád idáig már 5 vágón sót rakott ki munkaidő után, túlóra felszámo­lása nélkül. Igyekeznek tanulás­sal és tapasztalatcserével a meglévő hibákon segíteni és központ által egy személyre előírt negyvenezer forintos for galni&t szeptember végére 50 ezerre emelik fel. Ezenkívül csökkentik a regieköltséget és raktárban elfekvő árukat for­galomba hozzák. Salgótarjánba jön a fel cirkusz ÜZEMEINK ÉLETÉBEN újabb jelentős esemény közeledj. A munkások gyűléseken, értekezlete­ken kiválasztják maguk közül szu­kát, akiknek meíére augusztus utolsó napjaiban felkerül az öiá-ú ezüstcsiilag, az élmunkáájeivánv. Újabb háromezer étaunkás sorako­zik fel a munkában legkiválóbbak, az élenjárók egyre szélesedő tá­borába, akiknek a száma ezzel 13 ezerie emelkedik. Megyénkben is fölsorakoznak ezek közül a legfci válóbb vasasok, üvegesek, bányá­szok és értelmiségiek. Iparunk fejlődése, az új szocia­lista Ipar megalkotásáért vívott küzdelem jelentős eredményét tük­rözi vissza az újabb éimunkások kitüntetése. Kifejezése ez annak is, amit alkotmányunk így rögzít le: „A dolgozók munkájukkal munka versenyben való részvéte­lükkel, a munkafegyelem fokozása- val és a munkamódszer tökéletesí­tésével, a szocialista építés ügyét szolgálják. A Magyar Népköztársa­ság megvalósítani törekszik a szó cializmus elvét: mindenki képessé­gei szerint, mindenkinek munkája szerint.” KIK KAPJAK az élmimkásjel­vényt? Azok, akik legjobban meg­értették, mit jelent rna munkában élenjárva a szocializmust építeni, akik átérzik, hogy jó munkájukkal az egész haladó viágot, a békefront arcvonalát erősítik. Akik a munka fegyverével, a munkapadok meíett sikeresen vívják az osztályharcot, akik bátor úttörői a termelékeny, ség fokozásának, akik nem „pla­fonnak” tekintik az előírt normá­kat, akik a legjobban megértették proletárdiktatúra időszakában végzett munka jelentőségét, akii* következetes harcosai a fejlődés, nek, a termelékenység fokozásá­nak, a seleit csökkentésének, a minőség javításának, egyszóval a legjobb munkások. Az élmunkásjeivény nemcsak a fejlett öntudattal végzett munka elismerését jelenti. Az élmunkásjeí. vény további kötelezettséget jelent gazdája számára- Az élműnKás nemcsak a tapasztalatok, munka- módszerek átadásával, de ezek je­lentőségének tudatosításával, iesát politikailag is nevelnie kell mun­katársait. Az éJmöitkás legyen ele­ven agitátora a munka versenynek, mindenekelőtt a párosversenynek. AZ ORSZÁGOS TERVHIVATAL közleménye rámutat, rávilágít arra, hogy az elműt félévben iparún« termelékenysége meglehetősen le­maradt. Nem is teljesíthetjük a terv előirányzatát a termelékeny­ség emelése terén, ha a murtltai verseny nem lesz százezrek m iz­galmává. Már pedig megyénkben is a munkaverseny végeredmér.v- ben brigádok versenyévé szüküi. így tehát, akiknek munkája bri­gádban nem végezhető, kiszorul á versenyből. Az éimunkások felada­ta, hogy ezt a versenyt erősítsék és szélesítsék. Bányaüzemeinknél törekedni kéll arra, ahol csak mód van rá, — javítóműhelyekben, szénosztályszdw ban, egyéb munkahelyeken — be­kapcsolják a dolgozók széles tö­megeit a versenybe. Az acélgyír­ben szép fejlődésnek indult ez á mozgatom és nap mint nap köri ek versenyszerzödést magas termelést elérő munkások egymássá]. Az üveggyárban például a bérelszámo­lók között folyik egyéni verseny a reklamációk leszorításáéig, a btr_ elszámolás pontos végrehajtásáért; a kitűzött időre. Persze, több he­lyen el van terjedve az a tévhit,' hogy: „A mi üzemünkben nem le­het egyéni párosversenyt folytat­ni” — és ha jobban megnézzük a kérdést, kiderül, hogy szamfaíaú mód és alkalom van erre. A MUNKA TERMELÉKENYBE. GÉBEN való lemaradásunkat tehát minden erőnkkel be kell hozni az uloisó félédben. Brigádversenyünk melleit erőssé, fejletté kell tenni az egyének versenyét és mindéi, dolgozó versenyét is. NydvánvYőr hogy annál magasabbra emelk m a munka termelékenysége, m'riUi több dolgozó vesz benne részt. Az élmunkásnak pedig olyan agi­tátornak kell lenni, aki elsősorban személyes példaadásával, de érte­tő! azoknak a forrásoknak tudato­sításával, amelyekből az ő maga­sabb teljesítménye tápiá kjriV, mind magasabbra emeli társai'fri- jesítményeit, mind jobban széferftf az egyéni verseny területén. Az ilyen munkások, élmunkások még, érdemlik, hogy tisztelettel és be­csülettel evezzék őket. R.iéz 'fái­nak arra, hogy példaképül áiiírtíV őke munkásosztályunk elé, hogy megkülönböztetett' magatartás! ta­núsítsunk velük szemben. Megér­demlik, hogy nevüket, — mint a Szovjetunióban élenjáró munkáso­két — megismerjei az egész or. szág. AZ UJ ÉLMUNKASOK a 3 éves terv sikerrevitelének lelkiismeretes, fáradhatatlan harcosai, új lendül­tet fognák adni a munkaverseny­nek, a 3 éves terv túlteljesítésé-’ ért folyó harcnak! Kezdődik a tanítás Hamarosan megkezdődik a taní­tás a* iskolákban. Megyénk fiatal­jai bevonulnak a nyári vakáció «ián » tantermekbe, hogy tovább fejlesSüék (»dúsukat. A beiratkozások ideje megyénk­ben — megegyezően az országos időponttal — a gimnáaiinnnk 1— IV. osztályába szeptember 5 6, 7 és 8-áu lesznek. Az előzetes jeletrt- kezé<eken a gimnáziumok első osz­tályába felvett tanulók jegyzékéi már hifiig gesz! ették, A beiratkosás ideje alatt délelőtt 8—12-ig délután 4—7 óráig tartsunk ügyeletet az isko­lákban. Az általános iskolákban és a nép­iskolákban a javító és osztályozó vizsgákat Szeptember 2-án, a pó..- beírásokat szeptember 5, 6, 7 és 3-án tartják délelőtt 8—12-ig és délután 4—7 között. A tanügyi reformnak megfelelően a salgótarjáni kereskedelmi iskola fcöítg'fítsffí«« ági gimnázium lesz. Az első-második osztályban főleg az általános műveltség el?ájá- tására és kiszélesítésére fordí anak gondol, míg a felső két o:ztál ba»i Szakirányú tanítás folyik. Külön jelen Ő K get kap a tennész ttudo- n;ány, a politikai gazdaságtan, a mennyiség-, a vegy- és élettan tanítása a legmodernebb tlvek sze- j rint. Az államszámvitel a P nz gyi jog, az állami és nemzeti vál’alat k könyvelésének elsajátítása új, ma­gasabb követelményeket állít n:ajá a tanulók elé- Az alsóbb osztályok- í ban az oroOz nyelvet, a felsőbb osz­tályokban pedig az eddig láncúi nyelvet sajátítják el. A gimnáziumban egy humánus és három reáltagoz&l nyílik. A humánus az orvosi, gyógv- Szerészi és pedagógiai pályára ké­szít elő, a reál pedig az ös zés technikai és műegyetemi szakokra, A második, harmadik és negyedik osztályoknál ram- csak egy humánuS: és egy reáltagozat lesz. A dolgozók első alkotmánya is. kimondja; »A Magyar Néplcözlársaság bizto* sít ja a dolgozóknak a miwelödéss hez való jogot « És ezzel a joggal a magyar uaiu „gazoknak é'ni kell tudni. Az isi. oJ lakérdós polkikai, hatalmi kérdés, Ötéves tervünk, amely felnié-bele L- len jövőt állít elénk. Sok új sz ka kádert követel és éppen ezért a be­iskoláztatás sikerének terén pári- ;tervezeteinknek komoly {eUialiR kell végrehajlaniok.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom