Szabad Nógrád, 1949. július (5. évfolyam, 27-30. szám)

1949-07-07 / 27. szám

„Ez a termés valamennyiünk termése, versenyre kelünk a betakarításért!...“

Dejtáriak a megyének valamennyi községét aratási versenyre ijyvfák

. Dejtár községben már egy hete megindult az aratás- Elsőnek a rozsnak akasztották neki a kaszát a parasztok. Van mit vágni. Az a 260 bold; amit a szövetkezeti szerződéses maggal ültettek el, olyan termést hoz, hogy nem volt erre még példaA szerződéses mag sikere

Bugyi Sándor béres a múlt héten,, «mikor a terméshozamról beszélgettek a parasztok, nyílt őszinteséggel jelentette ki:

— Nekem a szerződéses magom hői dánként 15 mázsát fog hozni...

.Nem volt, aki kételkedett volna benne. Ök maguk is látták, nem hogy hitetlenkednének, de Hegedűs Sándor kese még meg is erősítette, hogy a szerződéses mag nála is miijeit jó.

. —- Nemcsak a tied jó, Sándor. Nézd meg az enyémet. Olyan a rozs termésem, hogy elmegyek akárkivel versenyre minőségben.

— Rendben van! — hallatszik innen is, onnan is, csak most azt kell elérnünk, hogy a szerződéses wag a jövő évben is itt maradjon a községben.

— Hátha szövetkezeti tag lesz píindenki, úgyis ilyen magot kapunk — szól bele a vitába Varga Pál, a kézség bírója- — Tóth Laci, a szövetkezet ügyvezetője papírokkal is igazolta Varga Pál állí:á‘át— Most aztán arra legyen gon dunk, hogy a jó termést jól be is takarítsuk — mondja Balga Já nos, a helyi MDP titkár. — Keljünk versenyre a betakarítási munkában. Mi fogjuk annak hasznát venni, ha mielőbb rendijeit és ter\szerűen végezzük el a munkát.

Helyeslés hallatszik minden Idáiról.

A mi hasznunk a verseny

Varga Pál, mint mindig, most is előljár. Egyéni versenyre hívja ki Péter Gábort a szomszédjából. A példa olyan ragadós volt, hogy egymásután jöttek a versenykihívások- Egyéni versenyt, dülö-dülővel való versenyzést jegyeztek papírra a ki. hívások során.

Dejtár hü maradt továbbra is Pártjához és önmaagához is- Nemcsak a választások idején volt egységes az akarat, hanem most is szinte mindenkinek az volt a gondolata, hogy verseny munkában megmutatni, hogy mit tud DejtárAz egyéni versenykihívások után összeült a Párt, a Népbizottság, a DÉFOSz, az MNDSz, az EPOSz, a Földművesszövetkezet és a községi elöljáróság. Minden egye9 szervnek ott volt a képviselője. Látszott a megjelenteken, hogy nem mindennapos elhatározás lesz ez a mai. Megbeszélték, átvitatták, aztán meg. hozták a határozatot, ilyen formán:

V erseitfielhívás

Az MDP dejtári szervezet«, DÉ ÍQSz szervezet, Községi elöljáróság, n- Képibizottság és valamennyi tö- megszervezet Dejtár község dolgozó parasztsága nevében az egész megye

parasztságát aratási versenyre hívja fel. Az aratási versennyel biztosítani óhajtjuk megyénk és országunk minél jobb kenyérellátását, A verseny- pontok az alábbiak;

l Arató-aratóval, dülö-dülövel való verseny- Figyelembe kell venni az egé r határ arató nak mii ikáját2. A kalászosok vitiszérésben való levágás* szeinveszteség megóvása, minél i róbb tarló hagyása.

3. A tarlón való kalászok össze- talcaritm t és kévébe való kötése

4. A tévék jól felkeresztezése,

5■ An esetleges vihar után a keresztek I ú jbóli összerakása és megszorítás

6- ő;| rződéses termehények időben vai\ ara ása.

Ezek de a szempontoknak figye- lembev elével felhívással fordul községi k vármegyénk valamennyi községi ez és versenyre hívja ki. Ezzel t versennyel biztosítani óhajtjuk 3 . es tervünk sikeres befejezését, öt, 'es tervünk sikeres megkez dését. iztositani kívánjuk az egész magyar dolgozó ,lép életszínvonalának fe íveléséi, a szocialista társadalmi mdszer megvalósítását. Egyben lankánkkal hitet óiajtunk tenni ‘ nagy dicső Szovjetunió mellett va i kiállásunkra és elősegíteni kíván,i : Pártunk és szeretett vezérünk, ákosi elvtárs célkitűzését.a

Vasárnap reggel megyénk egész területén fekete gyászlobogókat lengetett a «zél. Megrendítő hír futott vég ., és mélységes fájdalom szorította össze a dolgozók szivét. Meghalt Georgí Dimitrov elvtársunk, a munkásosztály nagy és fáradhatatlan harcosa, a bolgár népköztársaság miniszterelnöke. — Gyászbaboruit nemcsak megyénk, hanem az egész ország, az egész világ. Dimitrov elvtárs az egész világ dolgozóinak fia volt.

Halálával 67 év küzdelmes története zárult le. Olt volt mindenütt, ahol a dolgozókért kellett harcolni. Hitler fasizmusának megszületésénél íövádlotija volt a fasizmus legszennyesebb provokációjának, a

Reichstag felgyujtásának vádját próbálta a kommunisták és a mozgalom egyik legnagyobbjának: Dimitrov elvtárs rovására írni Ö vol'i az, aki leleplezte a fasizmust, annak minden gonoszságát és aljasságát. Szavára százmilliók figyeltek.

A bolgár nép, halálával legnagyobb fiát siratja, de vele gyászolnak a Szovjetunió és a népi dcino. kráciák országai és a kapitalizmus rabláncain sínylődő' miinkásiönregek is. Dimitrov emléke és tettei tovább élnek közöttünk, mint a proletár .nemzetköziség megtestesülése, amely új harcokra, végső győzelemre viszi a világ proletariátusát.

C .atlakozik a falu

A

iák alí pecsét* pontot Este j János, I fain (I Óriási ha;áro: paraszt l>an vili biztosi ország

•senyf elhívást egymásután ír- a jelenlévők. Előkerültek a és azzal tellek végleges ikaratukra.

nagygyűlés keretében Baliga z MDP titkára ismertetie a Igozói előtt a határozatot. lelkesedéssel csatlakozó.t a t mellé valamennyi dolgozó mert valamennyien tudatainak? hogy jó munkájukkal ák a boldog, erős Magyar- ifejlődését. — bobál —

Pé Ifi ás m un ka len cl ü let a pálfalvai üveggyárban

Az elmúlt héten röpgyfiiést tar toltak a pálfalvai öve gyár dolgozói. A gyűlésen a kőműve ek, a lakatosok és az egész gyár dolgozói vállalták, hogy a milánói szakszervezeti kongresszusra való tekintettel a gyár átépítését nem július 20-ra, ha nem 5 nappal előbb, 15-re befejezik. Ez annyit jelent, hogy körülbelül augusztus 10-re újra megindul az üveggyártás.

A gyár átépítésénél különösen kitűnt Téglás! Ferenc kőműves, aki

munkalendületével magával ragadta az egész kemence területén dolgozó munkatársait. Nem maradtak el azon. ban a lakatosok sem, akik az üveghúzó gépeket szélesítették meg és ezt a munkát 15 nappal a ki űzött határidő előtt fejezték be. A kiszé- í lesített gépeken jobb, vastagabb, S külföld által is kere-ett üvegeket ír lehet majd gyártani. A lakatosok ezt a munkájukat, valamint a gén-rá- torház megnaagyobbításái emberfeletti munkával végeztékÚjabb életszínvonal emelkedést biztosít a gabona ára

ALIG MÚLT EL egy hét, hogy nyilvánosságra kerültek a termény- fcégyüjtés során beadásra kerülő gabonafélék árai. Eszerint az állam a beadási kötelezettség teljesítésére fordított búza mázsájáért 60 forintot, a rozs és kétszeresért 54, az árpáért 50, a zabért 50 forintot fizet.

A beadási árak tehát a tavalyival azonosak. Ezenfelül gondoskodott a kormány arról is, bogy azok a gazdái., akik gyors és haladéktalan beadást végeznek, külön is jutalomban részesüljenek. Aki augusztus 13-ig teljesíti a kötelezettségét, az mázsánként 5 forint prémiumot kap, aki szeptember 3-ig adja be a gabonát, ás mázsánként 2 forint jutalomban részesül. A szabad gabonáért, — »melynek az árát a későbbiek folyamán állapítják, meg — ugyanilyen jutalmat adnak.

HA MOST VISSZATEKINTÜNK

% múlt évi termésre, valamint figyelőmbe vesszük az idei még jobb termést, akkor a nemhozzáérlő is megállapíthatja, hogy a gabonakereslet lényegesen csökkenni fog. A népi demokrácia állama a várható nagy rabonakínálat ellenére is biztosítani kívánja ugyan azt az árat, amit a múlt évben fizetett a gabonáért. Nem egyszerű árkérdésről van itt szó, hattan a parasztság egész évi jövedelme egyik nagy százalékának biztosításáról. A szabad gabona ára még nem lett megállapítva, de számolva azzal, hogy a beszolgáltatott gabona árától még magasabb lesz, állapíthatják meg azt, hogy az idei jó termés után a parasztság anyagi helyzete ebben az évben megint még magasabbra fog lendülni A parasztság űjabb anyagi fellendülését nem szabad csupán úgy venni, bogy a több termés több jövedelmet ad. Megyénk parasztjai még emlékeznek az 1930-as évekre, amikor a kalászosokból igen jó termést arattak. Ez a jó aratás mégsem hozott fellendülést a parasztoknak, hanem árverést, bolettarendszert, áresést hozott. A spekuláció és a tőkések gondoskodtak róla, hogy ne jövedelem, hanem pusztulás jöjjön a jó termés után.

NEM KELL AZONBAN visszamenni a 30-as évekre. Élő és intő példaként kell, hogy álljon megyénk parasztjai előtt a nyugati tőkés országok parasztjainak sor a. A múlt év februárjában 30 százalékkal esett a gabona ára és azóta állandóan kevesebbet és kevesebbet fizetnek érte- Az ottani parasztok nem építenek és gyarapodnak és nem félelem nélkül ebiek, mint itt megyénkben. Rettegnek, hogy lesz-e piac a tér menynek, nem kelbe újból tengerbe Önteni, vagy az állatokkal feletetni az idei kenyérgabonátNézzen magába minden be süiete. sen dolgozó paraszt megyénkben, vannak-e ilyen gondolatai? Nincs! Vidáman vágja a rendet, mert tudja, hogy minden kaszavágása a maga és az ország javát szolgálja. Es ez, hogy így lehet, nem véletlen. így csak ott élhet a dolgozó paraszt, rhol arccal a szocialista termelés felé tekint, a szövetkezés mindjobban előrehalad és biztosítja a parasztok jobblétét!

BÉRvemeDtés Kszértn

A kazári bányaüzemnél az elmúlt héten vízbetörés történt, amely teljesen váratlanul jött. A betörésnél Kudella József főakttász irányításával az éj folyamán azonnal megkezdték a mentési munkálatokat. Az üzem dolgozói nagyszámban mentek ki a mentés sikerének biztosítására Maguk az iparosok is csatlakoztak hozzájuk és együttes jó munkájuknak köszönhető, hogy a vízbetörés az üzemben nem okozott nagyobb kárt.

Mint mindenütt a bányaüzemeknél, Kazáron is megtartották a tervismertető értekezletet. Az üzem dolgozói ínagukévá tették az elkö vetkezendő félévben megvalósítandó tervet és ígéretet tettek arra, hogy teljesítik, sőt túlteljesítik azt.

Hibák, eredmények, tennivalók o mátranováki bányaüzemnél

Ili ■ unk 3 éves tervünk utolsó félévé« küszöbén, A legnagyobb munkai főben és kiderül, hogy a

mátrai iváki bányáknál egyeljen

brigád! sincs, amely valamire vaió eredmJ lyt tudna felmutatni. Ahogy volt a tőkés világban, most is úgy

csinálják. Meg van a csapat, a munkahely és dolgoznak. Nem néznek sem jobbra, sem balra, nem gondolnak arra, hogy könnyebben, jobban is lehetne termelni.

Vagy igen?

Van, de mégsincs brigád, de...

gen — szól Kajtor elvtárs, leteszi a csákányt és kiegyenesedik.

— Az előirányzatot még nem tudjuk erre a hónapra — teszi hoz. zá nyomatékosan társa és a főaknász felé néz.

Hamar kiderül így ez is, csak utána keál nézni. De azt sem tudják egészen, hogy mi volt a műit havi teljesítményük. A szén csillogva pattog és olyan kemény, hogy a gyengébb csákányütés visszapattan róla.

— Minőségi versenyt is folytatunk, de arról sem tudunk semnvt. Pedig milyen fontos a széntiszta, ság, a kalóriaérték biztosítása...

Nézzük, mit is mond erről Lenin elvtárs: „A statisztika a kapitalista társadalomban kizárólag a „hivatalos személyek” vagy szakemberek szűk körének voit a dolga, nekünk be kell vinni a statisztikát a tömegek közé,

népszerűsítenünk kell, hogy a dolgozók fokozatosan megtanulják, hogy maguk értsék meg és lássák, hogyan és mennyit kel! dolgozniok, hogyan és mennyit1 kell pihenniük....”

íj. életképes brigádokat!

— Újjászervezzük a brigádot.

Fiatalok vagyunk mindannyian

_

Átb

eszéljük még ma a csapattal ezt; a kérdést, — Így folytatja Bakos.' István.

— De elmegyünk tanulni is más üzembe. Megnézzük, hogyan dolgoznak, milyen' ott a brigád élete — vág közbe Kajtor elvtárs.

Puff.... fitődik oda egyik csili® a másikhoz. A hátrábblevő munka-, helyen dolgozók vinnék már ki a! szenet, de Kajtorék csilléje elállja. az utat. „Mozogjatok, hé, mert kikaptok” — szól egy hang nevetve a vágatból.

...Elköszönünk, megyünk a szomszéd csapathoz. Répás József, Gu. bár János, Száméi János, meg Szá-j mel István új munkahely indításának gyürkőztek neki. Most helyezik be éppen az egyik ácsolaio*,- közben jókora szénd;*-abok zúdulnak alá és vigyázni kell, nehog/i

rn/-'<"rCór 1*11 iöirí/vlr

A beszélgetés során először olyasmit mondajak, hogy „nekünk nem számít az előirányzat” és „dolgozunk mi, ahogy csak tudunk”, meg azt is hallani, hogy „márciusban is termeltünk, tudja mindenki... Aztán, hogy, hogy nem, az eredmény kihirdetése után, amikor 306.94 pontunk volt, újabb tábla került ki. Akkor az eredményünk már csak 84 pont körül mozgott.” — Látjátok, — zárja be a vitát Száméi János elvtárs — nem voltunk elég éberek. Utána kellett

volna néznünk mingyárt akkor á dolgoknak..— Meg aztán azt ’S tudnunk kei, ha brigádba tömörülünk, élen kell járni, példát kell mutatni.

Persze, meg azt is, hogy ne csak váltáskor, úgy „kutyafuttába” be.széijék meg tapasztalataikat, hanem üljön össze a csapat és nyugodtan, felkészülve segítsenek önmagukon a jobb munkamódszerek kölcsönös átadásával.... Ezek a feladatok és nem kicsinyek. Megvalósításuk a suátranováki bányászokon függj Balogh Gyula

I GEORGE DIMITROV 1

Hol az éberség ?

— ’ iít már itt brigád, elvtárs, — adfl meg a választ Szelei elv- társ ij. titkár a bányairodában. Csak... hát nem fértek egymással martál egymást.. Eredmény nem volt, vállalt előirányzatot meg sem II zelitették. Nem oszlott (el a brig d, de még sincs... nem voltak el lyeseK, céltudatosak a brigád vei »tők.

Töbl t nem mond. Pedig volna mit Valami olyasmit, hogy: „Mi, ínun ásvezetők voltunk a hibásak, mert nekünk kellett volna szer ezni, irányítani a munkavers tiy élcsapatait, a brigádokat és i nézeteltérések után a szervez« enség helyett szívós, fel- viláj .sító munkával vinni előirb- re : szocialista verseny ügyét.” Így, vüirői nem látszik semmi. A mu ka folyik a maga medrében és a rótköfélpályán egymás után jönnekl ki a csillék a délibányából. Viszik a szenet az osztályozóra. Valaki a bejáratnál nagyot köszön: „Jósze encsét! ...Majd leállítom a gépet, jmig bemennek” — mondja. A csil ik mozdulatlanok és mi eiin- dulunt lefele... Nem rossz bánya ez. M jus hónapban 114 százalékra teljesiiitték az előirányzatot, de több i| lehetne....

. az előirányzatot sem tudják

Kaji r István, meg Bakos István ij ú vágják egyik helyen a szenet Kajtor félmeztelenül van, testén! isi Jog az izzadtság és a fekete :| énpor rátapad.. A brigádról beszélik.

— j át megalakultunk már ré-