Szabad Nógrád, 1949. július (5. évfolyam, 27-30. szám)

1949-07-07 / 27. szám

A A Párt a dolgozókért — dolgozók a Pártért Körséta a „viharsarokban" VANNAK AZ ORSZÁGNAK még olyan- pontjai, a hot a reakció jói 1>e tudta magát fészkeim és a dől- gőzöknek Pártunk vezetésével csak türelmes, következetes munkával sikerül működésüket kiküszöbölni. Valahogy így van ez a salgótarjáni járás észáki részében is. Cered, ÍZabar, Pbgc(ny.... Egy kiszerelés­ben fekszenek. Lakói bányászok és dolgozó parasztok. De a nép ellen­ségeiből is akad itt. Sokat harcol­nak egymással a nép, meg ellen­ségei.... „Viharsarok”-niak is hív­ják ezt a helyet. No, de ahogy semmi spm átian- dó, épen úgy a dolgozók ellensé­geinek is pusztulnia kdl erről a te­rületről. Cereden hatalmas villa jelzi, hogy egy Farkas nevezetű földbirtokos jól élt a dolgozók zsír­jából. Most a Magyar ' Dolgozók Pártja helyi szervezete, meg a községháza foglalnak benne helyet. Amig a párttitkár megérkezik, be­szélgessünk csak Divald László gazdajegyzővel, mi újság a falu­ban? — Régen volt ilyen jó termés — mondja. Egy hét múlva megkezd­jük az aratást, utána a cséplést— Már két cséplőgép áÖ rendelkezé­sünkre! ZAB ÁRON IS NEHÉZ volt a pártélet. Nem volt párthelyiség és a pártnapokat az iskolában tartot­ták meg, de hát ott sem lehetett mindig. — összefogtunk', elvtára... — Rohammunkával építettünk ma­gunknak olyan párthelyiséget, hogy megnézheti akárki... Tar­tunk is pártnapot rendszeresen — mondta Schule Pál titkár elvtárs. Igen, bent az épületben Sztálin, Lenin és Rákosi elvtársak fényké­pei, vörös és nemzetiszínű zászlók díszítik a helyiséget. Egyszerű... Maguk a dolgozók hozták létre. Erdők aljában, nagy hegyek mel­lett vezet a kanyargós út Pogony felé. Rozs, árpa, krumpli, meg ku­korica tarkítják több helyen a tá­jat. Olyan kövérek, szépen fejlet­tek, hogy öröm rájuk nézni. Autó halad el mellettünk... A bányászo­kat viszi 'Rónára. Azelőtt gyalog, vagy kerékpárral jártak a munka­helyre. A Párt kömiyitett helyze­tükön. — Mi is ügy fogunk' csinálni, mint a zabariak. Nem várhatjuk meg, hogy a Párt mindent a szánk., ha. hozzon. Segítünk magunkon — dicsekszik huncutkásan Pogony- han Veres elvtárs. Kiszemeltünk már egy üresen álló épületet ma­gunknak. Csinálunk is belőle olyan párthelyiséget, hogy még a zabari.. ak is megirigylik. TOVÁBB MEGYÜNK. Rónabá nyán most azon dolgoznak az elv­társak, hogy a Párt irányításával folytatott munkaversenyt kiszéle­sítsék és a tőlük elhódított élüzem- jelvényt a forgácsi üzemtől vissza­szerezzék. Ut a Pártot már min­denki úgy tekinti, hogy nélkül? dolgozni nem is lehet. Az úttörőn és a SzlT-esek munkaversenyben vannak és lázas izgalommal vál­jak a debreceni úttörőket, akik há­rom hétre nyaralni jönnek ide. Alkonyodik és hazafelé tartunk. Sok gondolat sűrűsödik össze az ember agyában olyankor, amelyet talán a legtalálóbban az egyik eiv- társ fejezett .ki, amikor Rónabá tiyán elbúcsúztunk tőle. — Én azt hiszem, elvtársak hogy a „viharsarok” hamarosan erős bástyája lesz Pártunknak!... — gregor — A komszomolista nem pihen babérain Szövőműhefy. Tiszta, világos. A gépel; súgva zakatolnak- Az üveg­tetőn árad be a napfény. Sugarai beragyogják a selyemfonalak töme­gét, a pamutot, ugrálnak a gépek sima lemezein, melengetik a fiatal tsövömiaikások fürge ujjait. Egy fiatal lány a gép fölé hajolva figyelmesen rakosgatja a vékony, szirtes fonalakat. Pontosan, finoman dologzik a gép. Egy óra alatt két és fél méter szövet a termelés. Meg- felelő iram. A fiatal lány azonban tisztában van azzal, hogy a gép töb­bet is tud. Csak ritkábban kell meg­állítani és jobban kell vigyázni, hogy ne szakadjon a fonal... A- Scserbakovról elnevezett pamutipari kombinát ifjúmunkásai, komszomo- 1 istái mindig jól dolgoztak. Teljesí­tették — söl túlteljesítették — a normát. Sok anyagot megtakarítottak és abból még több vásznat, selymet termellek a szovjet dolgozóknak. A konuszomol-bizottság ellenőrizte a vállalt feladatok teljesítését, bírálta a hibákat, dicsérte azokat, akik ko­moly eredményeket tudtak felmu­tatni. — Szép eredményeket értünk el — mondja Calmova Vorobiova, u komszomol-szervezet titkára —, de a köm-zmlista nem pihen babérarin. Mindig előre — ez a jelszavunk és kutatjuk, keresltük hol lehetne még javítani a munkán. A legutóbbi ér- teke/Jelünkün került szóba az egyéni takarékosság kérdése. Elhalá roztnk, hogy a megtakarított nyers- ős mellék anyagokról minden hó­napban számadást készítünk. A megtaKarított anyagot átszámítják rubelre, így a hónap elején, amikor a számadást kifüggesztjük a fali­újságra, minden munkás láthatja, mennyivel járult hozzá takarékos­ságán keresztül a szovjet nép gaz­dagításához. A takarékosságban á dolgozók nemcsak maguk igyekeznek eredmé­nyeket felmutatni. Egymást segí­tik. Észrevették például, hogy az egyik brigádban, ahol hét szövőnő dolgozik, nem mindenki bánik gáz daságosan a nyersanyaggal- Kiszámí­tották, hogy eddigi mádéi kilo­grammos megtukarítá-ával szemben a brigád több, mint két kilogram- | mot takaríthatna meg. A komszo- mol-bizottság megkérte az egyik leg­kitűnőbben dolgozó szövőnőt — Színia l.i ziciilát —, aki 3 kg fona­lat takarít meg havonta, hogy kö­zölje tapasztalatait a brigád tagjai­val. Azóta Szima a déli szünetekben a gépek mellett mutatja meg munkatársnőinek saját módszerét. Gyakran ellenőrzi a gépet, hogy megakadályozza n fonalszakadást, a nem-teljesen feldolgozott orsókat más gépre rakja át, rövid véget hagy. így takarítja meg a drága anyagot — darabkákból, fonalakból­A tapasztalatcsere, a sorozatos megbeszélés eredményesnek bizo­nyult. A brigád egyik szövőnője, Nina Kopkova például, aki eddig rosszul dolgozott, most terven felül teljesít és még anyagot is megtaka­rít. Kicsiből lesz a sok, — ezt bi­zonyítja az is, hogy az üzem ifjú munkás brigádjai egy hónap alatt 2000 rubel értékű nyersanyagot és 500 rubel értékű r.^iékanyagot ta­karítottak meg. Ez pedig többszáz- méter szövetet jelent — többse űz méterrel több szövetet a szovjet dolgozóknak­Este, amikor vége van a munká­nak, Szima megtudja, hogy ma is árú iként 15 centiméterrel termelt 'többet a normánál- Elégedetten, boldogan indul haza, hogy másnap újult erővel folytassa munkáját a szovjet dolgozókén. ESPERANTO HÍR Az eszperantó oktatók 1919 július 9-én délután 7 órakor a Forgách- uteai iskolában tartják első előadói értekezletüket. Minden oktató hozza magával segédkönyveit. FÖldbérlőcsoporfok tanulmányozására indulnak a rétságiak Megyénkben a parasztság nagy érdeklődést tanúsít a földbérlő cso­portok munkája iránt. A rétsági já­rásban a parasztság kérelemmel for­dult a Magyar Dolgozók Pártja jő rási bizottságához, hogy szerelné megtekinteni a már működő földbér­lő csoportokat. A járási bizottság e kérelemnek eleget te.-z és még e hét folyamán tanulmányi útra viszi az érdeklődő parasztokat. Eddig már H köz égből jelentkeztek az érdek­lődök. akiket Heves megyébe visz­nek lálogatásraa. Mekis elvtárs az acélgyárban veit Vasárnap az acélgyári sz ikszer- vezet nagytermében hármas zászló, avatói ünnepség volt. A Vasas Szak- szervezet, az élmunkások, valamiét a gyár főműhelyének dolgozói avat­ták pártzászlójukat. Megjelent az ünnepségen Mekis József elvlárs is, a Vasas Szakszervezet főtitkára, aki — OCZEL JANOS elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Nógráil- Hontinegyei titkára betegségének gyógyítása végett Budapesten a Költői Anna kórházban van. — Patak és Oejíár községeit környékén, tekintettel arra,1 hogy a határ a két község sióién linzer dik, egy csempészbanda ütötte feí a fejét. Ezek a csempészek em­bereket és egyéb árukat csempész­tek ki az ország területéről. Mosl a hatóság razziaszeríí rajtaütést! során valamennyit elfogta és a bíróság elé állította. — Zászlót avatott az acélgyári MNDSz szervezet. Az ünnepségen Pata Károlyné elvtársnő mondott beszédet, majd kultúrműsor követ­kezett. A gyűlés hosszasan éltettei Rákosi Mátyás elvtársat. — Katalin pusztán Pártunk irá­nyítása nyomán mindqn munka* nélkülit állásba helyezett. Ugyan­csak megindult a villamosítás i3: Eddig már 25 házba van bevezetve a villany. A kis falu. életében ezek a változások döntő fordulatot hoz­tak. — A cukorgyár általános iskolájában a 'anévet befejező ün­nepség alkalmával 13 tanulónak osztozik ki tanulmányi segélyt, amiver kormányunk lehetővé teszi, hogy a szegénysorsú diákok tovább folytathassák tanulmányaikat. — Terepfeikuíatási és ismereti gyakorlatokat rendezett t selypi cukorgyár általános iskolájában az úttörő csapat. Ezenkívül az egész járás tanulói igen nagyszámú dol­gozót beszerveztek az MHK moz­galomba. Junius 19-én pedig fel­avatták az új úttörőket, valamint: a csapat zászlóját. Nugybátony—Kossuth-táron az el múlt hovi fizetés alkalmával a pénz­táros az elszámolások átvizsgálása után megállapította. hogy eljizette ma­gi és 200 forint hiánya van. Az üzem vezetősége az ügyet a dolgozók elé tiz e A felhívásnak örvendetes ered­ménye lelt, mert Miklós Játos ni jár azonnal jelentkezett és a hiány: ös zeget visszaszolgáltatta. Ez valóban bányászlecsiilet! — Uj vezetőséget választott a zagyvapálfalvai MDP szervezet. Elnök Hunffi Gusztáv, titkár Ga- ramszegi Tibor elvtárs. A vezető­ség többi tagjai Szapóczi Pál, Pál- falvi János, Révai Géza, Dombóvári Antal, Virág Sándor, Tóth Béla, Keményvári István és Révai Gé­zán é. — Salgótarján polgármestere közli, ha a tehéntartó gazdák te­hénállományában eladás, vétel, ki­hullás, vagy egyéb okoknál fogva időközben változás áU be, a te­héntartó gazda köteles ezen válto­zást 8 na alatt a váresi közellátási irodánál bejelenem. — Három benyújtott újítási ja­vaslat közül kettőt fogadott el leg­utóbbi ülésén a gépgyári újítási bi­zottság. Alvégi József újítása most van kidolgozás alatt, Prouza Ven. cd tűzhelylábcsavar megmunkálási újítása eddig közel 15 ezer forin­tos megíakaritúst jelent. — A belügyminisztérium a ba­lassagyarmati járás főjegyzői te­endőinek ellátásával Ilaranicz Já­nos elvtársat nevezte ki. A rét­sági járás főjegyzője Németh Jó­zsef elvtárs lett. EHdo egy két sz >)a, konyhái, előszobás, pince, mosókonyhás ház. Azonnal beköltözhető: Salgótarján, Aknaszlatina-út 10. Kertész Nándor.­Új aikSzgsMtü létesíts« a témegtirmékeevitfi eiloauis A mesterséges tömegterméken. ítö állomás egyre kifejleszti eredmé­nyes munkáját a megyénkbe. Eddig már közel 8(H) darab ló lett meg­termékenyítve. A földállomás mel­lett fel leltek állítva az alközpontok Í9j amelyek Drégelypalánkon, Érsek. vadkerten, Magyarnándorban, Rét- ságon, Szobon, bzécsényben és Kis- terenyőn működnek. Megyénk pa­rasztjai egyre nagyobb érdeklődés­sel tekintenek az állomás működése elé. Még kapható csekély példányszámban a Nógrád- Hont megyei közúti távolsági táblázat. A legújabb hivatalos távolsági tér­képek alapján összeállítva tartal­mazza' a községek, városok egymás közötti legrövidebb közúti távolsá­gát. Ara 50 forint. Kapható Várko- riyi József vm. ir. főtisztnél, Salgó­tarján, járási főjegyzői hivatal, Telefon 16. sz. Heti húszezer forint a bevételei de alkalmazottait még sem fizeti rendesen Miklós István kertész Tarián határában Vasárnap dél van. A Pálfalva és Salgótarján között elterülő völgy­ben alig látni embereket mozogni. A nemrég elhaladt vonat füstje száll magasan, a völgy közepén pedig tarkaruliás lányok hojlonganak- Az­tán egyszeresük abbahagyják a mun­kát és megindulnak a föld szélén meglapuló fészer felé­A fészerben halk beszélgetés van- Miklós fstváu, aki a völgyben 13 hold földet bérel és bolgárkertészkedést folytat a knetest osztja a lányoknak. — Mikulisz Magdolna!... Hát és fél — hangzik a kiáltás és utána kö­vetkeznek a többiek. Mit jelent es* a hat és fél? El­mondja mindjárt. — Hat és fél nanot dolzoz’a,r a héten és kaptam 65 forintot- Pe­dig reggel héttől este hétig-nyolcig csak egy óra ebédidő van. — Engem, mint kapást vett fel és mégis csak nyolcat fizet mint akik gyomlálnak — szól közbe László Ilona és szemében látszik a harag. — De voltak, akiknek C3ak 5 vagy 3 forintot fizetett, pedig ugyancsak megdolgoztak érte... A gyerekek­nek. Vége a fizetésnek... Miklós föláll, odajön a beszélgetőkhöz, mire azok elhallgatnak... Vastag erszényébe becsűsrtatja a százasokat, meg a tí­zeseket, a lányok között nagy a csönd- Az egyik közülük sír. Fél, hogy elküldi, n, ért megmondta a panasza. — Mit félsz? — bátorítják töb­ben. — Elmondtuk már a DÉFOSz-ban, majd ellátják a baját! Miklc3 nagyot hunyorít és amikor megkérdezzük, hogy miért nem al_i ka1 mázza a kollektiv szerződést, csak annyit bók ki: »Nem volt arra még itt szükség...« De a felesége már továbbmegy. Sopánkodik, panaszko­dik-.. Szid mindenkit, hogy alig tud­nak megélni... Gyors számítás... He­tenként kilénc-tíz kocsi árut hoz be Tarjánba... Közel húszezer forint ebből a bevétel (ha nem több). A lányoknak pedig alig 3 és félezret fizet ki. Ehhez jön még a köztarto­zások, a háztartás és beruházások « Tehát még mindig marad egy »ke­vés«. Es elég lesz ahhoz, hogy a túlórákat és a vasárnapi munkát az alkalmazottaknak a kollektív szer­ződés szerint visszamenőleg megfi­zesse ! ünnepi beszédében ki ért a kínai szabad, ágharcra valamint a szak- szervezeti világszövetség kongresz- szusának jelentőségére és a békéért! folytatott harc fokozó ára hívia fél a dolgozókat. A gyűlést a zenekar és a iia’ái(b> | közreműködése tarkította.

Next

/
Oldalképek
Tartalom